Kémiai biztonság.toxikológia. SE Népegészségtani Intézet
Paracelsus (1493-1541) A toxikológia nagyapja Minden anyag méreg, és semmi sem méreg nélküli. Csak a dózis alapján mondhatjuk, hogy valami nem méreg A dózis teszi a mérget. Terápiás hatás Növekvő dózis Toxikus hatás SE Népegészségtani Intézet 2
Kémiai biztonság A 2000. évi XXV. törvény (Kémiai Biztonsági Törvény) elemei Forrás: Ungváry Gy. (szerk.): Munkaegészségtan.Medicina, Bp. (2004) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjeg y_doc.cgi?docid=a0000025. TV SE Népegészségtani Intézet
A kémiai biztonság szabályozására jelenleg 3 rendelkezés van hatályban: 1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási utasításai 2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet 3. 2009. január 20.- án életbe lépett GHS/CLP rendelet. SE Népegészségtani Intézet
GHS/CLP A GHS (Globally Harmonized System of Classification and Labbelling of Chemicals) az Egyesült Nemzetek vegyi anyag szabályozása. A vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere. SE Népegészségtani Intézet
Kémiai biztonság A veszélyes anyag magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba, amely tartalmazza az anyag: fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait a legnagyobb veszélyt jelentő tulajdonságokat jelző szimbólumokat H-mondatokat: veszélyes anyagok veszélyeire / kockázataira utaló mondat pl. : H 17 Levegőn öngyulladó P-mondatokat: veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló mondat pl. : P 1 Elzárva tartandó Irritáló Mérgek Nyomás alatt álló gázok SE Népegészségtani Intézet
A veszélyes anyagok osztályozása fizikai veszélyek szerint 1. robbanóanyagok 2. tűzveszélyes aerosolok 3. tűzveszélyes gázok 4. oxidáló gázok 5. nyomás alatt lévő gázok 6. tűzveszélyes folyadékok 7. tűzveszélyes szilárd anyagok és keverékek 8. önreaktív anyagok és keverékek 9. piroforos folyadékok 10. piroforos szilárd anyagok 11.önmelegedő anyagok és keverékek 12.vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékeke 13.oxidáló folyadékok 14.oxidáló szilárd anyagok 15. szerves peroxidok 16.fémekre korrozív hatású anyagok SE Népegészségtani Intézet
Veszélyes anyagok nemzetközi jelzései SE Népegészségtani Intézet
A veszélyes anyagok osztályozása egészségi veszélyek szerint 1. akut toxicitás szájon át bőrön át belégzéssel 2. bőrmarás/bőrirritáció 3. Súlyos szemkárosodás/szemirrit áció 4. légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció 5. csírasejt mutagenitás 6. rákkeltő hatás 7. reprodukciós toxicitás 8. célszervi toxicitás egyszeri expozíciót követően 9. célszervi toxicitás ismétlődő expozíciót követően 10. aspirációs veszély SE Népegészségtani Intézet
Általános toxikológia Méreg minden olyan anyag, amely az élő szervezetbe jutva fizikai, fizikokémiai, kémiai hatásánál fogva annak átmeneti vagy tartós károsodását, esetleg halálát okozza. Xenobiotikum olyan vegyi anyag, amely az ember (vagy más élő szervezet) anyagcseréjéhez nem szükséges, és annak normális működésében nem vesz részt. Mérgezés: azon tünetegyüttesek összesége, amelyeket a mérgező veszélyes anyagok, függetlenül a behatolás módjától, nem kívánt toxikus hatásaik révén hoznak létre a szervezetben. SE Népegészségtani Intézet
Klinikai toxikológia Igazságügyi toxikológia Foglalkozási toxikológia Környezet-toxikológia Ökotoxikológia Mintavétel ökotoxikológiai vizsgálathoz A vegyszerek bekerülhetnek a táplálékláncba és ezáltal az emberbe. A vegyszerek 70 %-a az élelmiszerekkel, 20 %-a a vízzel és 10 %-a levegővel kerül a szervezetbe. SE Népegészségtani Intézet
A toxikus anyagok forrása A vegyszerek bekerülhetnek a táplálékláncba és ezáltal az emberbe. A vegyszerek 70 %-a az élelmiszerekkel, 20 %-a a vízzel és 10 %-a levegővel kerül a szervezetbe. SE Népegészségtani Intézet
A toxikus anyagok sorsa a szervezetben A. Felszívódás B. Transzport eloszlás C. Biotranszformáció D. Kiürülés SE Népegészségtani Intézet
A xenobiotikumok okozta mérgezési folyamat és az azt befolyásoló tényezők Felszívódás Bőrfelület: 1.5 2 m 2 Bronchiolusok és alveolusok: 90 100 m 2 összfelszín Vékonybélnyálkahártya: 200 m 2 összfelszín SE Népegészségtani Intézet
A mérgező anyagok dózisai I. dosis effectiva minima (minimális effektív dózis, DEM), az a legkisebb mennyiség, amely már kiváltja az adott anyagra jellemző hatást, dosis toxica minima (minimális toxikus dózis, DT), az a legkisebb mennyiség, amely már mérgező hatást fejt ki, dosis tolerata maxima (maximális tolerálható dózis, DTM) az a mennyiség, amelyet a szervezet káros következmények nélkül még elvisel, dosis letalis minima (minimális letális dózis, DL), a legkisebb halálos adag, dosis letalis certa (DLC), biztosan halálos adag SE Népegészségtani Intézet
A mérgező anyagok dózisai II. Közepes halálos dózis (LD 50 ): az egy alkalommal az adott fajú és nemű kísérleti állatok nagyobb létszámú csoportjának szervezetébe szájon át(szondával) juttatott anyag, amelytől a bejutást követő két héten belül a kezelt állomány 50%-a elpusztul (mg/kg). Közepes halálos koncentráció (LC50): az egy alkalommal négy órán át belélegeztetett koncentráció, amely két héten belül az állomány 50%-át elpusztítja (mg/m 3 ). SE Népegészségtani Intézet
Közepes halálos koncentráció (LC50) LC50: az egy alkalommal négy órán át belélegeztetett koncentráció, amely két héten belül az állomány 50%-át elpusztítja (mg/m 3 ). SE Népegészségtani Intézet
A kémiai anyag mérgezést befolyásoló tulajdonságai - mennyiség, - töménység, - vegyi tisztaság (technikai tisztaság), - lipidoldékonyság, - molekulaméret és tömeg, - halmazállapot, - gőznyomás, - szemcseméret, - kémiai szerkezet, - ionizáció SE Népegészségtani Intézet
Az anyagok méregkategóriákba történő besorolása patkányon mért, akut orális LD 50 -, illetve LC 50 -értékük alapján Méregkategória Akut orális LD 50 (mg/kg) Erős méreg <50 <1000 4 órás akut inhalációs LC 50 (mg/m 3 ) Méreg 50-500 1000-10000 Gyenge méreg 500-5000 10000-az oxigén kiszorításánál alacsonyabb koncentrációig Gyakorlatilag nem mérgező 5000< Csak az oxigén kiszorítása esetén mérgező SE Népegészségtani Intézet
A mérgezések formái I. akut gyors kialakulás (percek, órák, legfeljebb 2 napon belül) egyszeri, nagy adag szubakut hetek (legfeljebb 6 hét) krónikus hónapok, évek alatt alakul ki kisebb adagok, ismételten SE Népegészségtani Intézet
A mérgezések formái II. larvált mérgezés, igen kis mennyiségű anyag okozza, hosszú idő alatt alakul ki Két típusa: 1. a bejutó anyag enyhe, klinikai tünetekben nem manifesztálódó elváltozást hoz létre különböző szervekben, szervrendszerekben és a kóros folyamat klinikailag csak hosszabb idő, esetleg évek múlva jelentkezik, 2. az alacsony szintű expozíciót (expozíciókat) toxikus tünetek nélküli, évekre, esetleg évtizedekre kiterjedő szakasz követi és a patológiás elváltozás csak ezt követően manifesztálódik (jellemzően daganatos betegségként). Késői larvált hatások: mutagenezis, teratogén hatás, karcinogén hatás >>WHO Rákkutató Ügynöksége, IARC bizonyítottan emberi rákkeltő anyagok 1. csoport, valószínűleg emberi rákkeltő anyagok 2A csoport. Nincs küszöbérték!!! http://www.okbi.hu/old/kiadv/tattoo.html SE Népegészségtani Intézet
Transzport, eloszlás A szervezetbe jutott anyagok a vérpályába kerülnek, ahol szabadon vagy kötött állapotban vannak. Pl.: Kadmium (plazmafehérjéhez kötött: metallotionein képződik). Szénmonoxid (CO) (hemoglobinhoz kötődik). Célszerv az a szerv, ahol a xenobiotikum hatását elsődlegesen kifejti. Lipofil vegyületek viselkedése (egyensúlyi helyzet a vér és a szövetek között). Raktározás (az ólom kezdetben a vörösvértestekben, májban, vesében deponálódik, de végül 85-90 %-ban a csontokban raktározódik). SE Népegészségtani Intézet
Kiürülés Elsődleges eliminációs hely: a vese. A tüdőn keresztül gázok és egyes lipofil anyagok távozhatnak. A máj az epébe különböző anyagokat választ ki. Az anyatejbe elsősorban lipofil anyagok választódnak ki. Egyéb úton SE Népegészségtani Intézet
A toxikus hatások Kumulatív hatású anyagok (lipofilek, toxikus hatást akkor fejtenek ki, ha mennyiségük a receptor környezetében eléri a kritikus értéket). Lineáris hatású (determinisztikus hatású) anyagok (vízoldékonyak, nem halmozódnak fel, folyamatosan kiürülnek, toxikus hatásuk egy küszöbszint elérésekor jelentkezik). Késői hatású (sztochasztikus hatású) anyagok (többnyire irreverziblis, késői manifesztációjú károsodást okoznak, sokszor jóval a szervezetből való kiürülésük után, nincs küszöbdózisuk (pl. karcinogén vegyületek). Több kémiai anyag egy időben>> additív, potenciáló, antagonista ~ Egyes xenobiotikumok ún. szelektív toxikus hatás (?) SE Népegészségtani Intézet
A mérgezés súlyosságát befolyásoló szervezeti tényezők faj (megfelelő faj kiválasztásának fontossága) nem életkor (gyermekkor, időskor) terhesség, szoptatás hormonháztartás testtömeg táplálkozás betegségek genetikai tényezők egyéb tényezők (munkavégzés, klíma, több toxikus anyag jelenléte) SE Népegészségtani Intézet
EGÉSZSÉGÜGYI TOXIKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT (ETTSZ) T: 06-80-20-11-99 - a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények nyilvántartása - az egészségügyi ellátás mérgezési esetbejelentéseinek gyűjtése, feldolgozása és évi jelentése - a nyilvántartásban szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre, 24 órás ügyelet formájában felvilágosítást (információt) ad az emberi élet és egészségvédelme, valamint a környezetvédelem érdekében : 1. a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzőknek, 2. meghatározott hatóságoknak, 3. a lakosság részére a mérgezések megelőzése céljából, valamint a gazdálkodó szervezetek, illetve érdekképviseleti szerveik, továbbá bármely kérelmező részére, toxikológiai kérdésekben SE Népegészségtani Intézet
Bejelentett mérgezések Magyarországon 2014-ben Mérgezés típusa Esetszám Véletlen 3 331 (13,80 %) Öngyilkos 6787 (28,112 %) Abúzus 11335 (46,95 %) Egyéb 2 688 (11,13 %) Összesen 24141 SE Népegészségtani Intézet
Legjelentősebb tényezők Gyógyszer Ipari és háztartási anyagok Növényvédő szerek, termésnövelők Gombák SE Népegészségtani Intézet
Gyógyszerfogyasztás Magyarországon Évente 300 millió doboz/10 millió lakos -havonta két és fél doboz gyógyszer minden személyre! SE Népegészségtani Intézet 29
Gyógyszermérgezések - Nagy esetszám, növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest - Veszélyeztetett korcsoportok: 1-4, 4-15 évesek - Okok: nem adekvát felügyelet, a kicsik számára vonzó küllemű gyógyszerek, nagy gyógyszerfogyasztást mutató minta a felnőttek körében stb. - Megelőzés: FELÜGYELET, gyermek biztos tasakok és kupakok, biztonságos tárolás stb. SE Népegészségtani Intézet 30
Ipari és háztartási anyagok Gázok, fagyálló folyadékok, formaldehid, hypo, háztartási szerek (mosó-, mosogató-, tisztító- és lemosószerek, szappan), lúgok, savak, szerves oldószerek (festékek, hígítók), szénhidrogének (olajfélék) Veszélyeztetett korcsoportok: 1-4, 4-15 évesek Megelőzés: megfelelő felügyelet, gyermekbiztos csomagolás, helyes tárolás. Színes termékek külön veszélyt jelentenek! SE Népegészségtani Intézet
Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok Szezonális előfordulás Erős mérgek! Mosatlan gyümölcsök Veszélyeztetett korcsoportok: 1-4, 4-15 évesek Megelőzés: felügyelet, a permetszerek gondos csomagolása, helyes tárolása, a csomagoláson található utasítások pontos betartása, élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása, gyümölcsök, zöldségek mosása stb. SE Népegészségtani Intézet
A Piszkos tizenkettő (The Dirty Dozen ): 1. Aldrin 2. Klorda 3. DDT (dikloro-diphenyl-trikloroetan) 4. Dieldrin 5. Endrin 6. Heptaklór 7. Hexaklórbenzol 8. Mirex 9. Toxaphene 10. Poliklórozott bifenilek (PCBs) 11.Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok 12.Poliklórozott dibenzo-p-furánok Az Európai Unióban ezeket betiltották SE Népegészségtani Intézet
A foglalkozási mérgezések megelőzése 1. Toxikus anyag helyettesítése kevésbé, vagy nem toxikussal 2. A termelési folyamat zárttá tétele, automatizálás 3. Szellőzés (természetes, mesterséges) 4. Egyéni védőfelszerelések biztosítása, viseletük ellenőrzése 5. Környezeti és biológiai monitorizálás 6. Orvosi vizsgálatok 7. Munkavédelmi oktatás (tartalma, dokumentálása) Miért ez a felsorolás sorrendje? SE Népegészségtani Intézet
Az egészségi kockázat egyaránt függ a szennyező anyag veszélyességétől (egészségre gyakorolt hatás) és a tevékenység időtartamától (akkumulált hatások). A szűrőbetéteknél a rendszeres cserére figyelemmel kell lenni, tekintettel az egészségi veszélyre, amit a szűrőbetétek kimerülése jelent! Részletes használati útmutató a termékek csomagolásában található. A fél- és teljesálarcok 3 méretben kaphatók. Fontos, hogy minden munkához a megfelelő egyéni légzésvédő eszközt kell használni! SE Népegészségtani Intézet
Munka-egészségügyi várakozási idő: órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető (időtartama általában 0 8 nap között). SE Népegészségtani Intézet
Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie az adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztesterményt és aljnövényzetet is) betakarítása, raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között (időtartama általában 0 120 nap között). SE Népegészségtani Intézet
Ötletek a mindennapi használat során betartandó szabályok A vegyszereket, tisztítószereket, permetszereket, gyógyszereket stb. mindig eredeti csomagolásukban tároljuk. A kiürült vegyszeres palackokat ne használjuk fel más anyag tárolására vagy egyéb célokra. A vegyszeres palackok, dobozok kupakját, tetejét mindig gondosan zárjuk vissza. Az ún. gyermekbiztos zárak helyes használatára mindig figyeljünk oda. Tisztítószerrel vagy permetszerrel végzett munka előtt mindig olvassuk el a csomagoláson található címkét. Mindig tartsuk szemmel a vegyszeres palackot vagy dobozt. Véletlen kiömlés esetén gondosan tisztítsuk fel a kiömlött vegyszert. Figyeljünk oda arra, hogy a vegyszeres palack külseje is tiszta és száraz legyen. Amint befejeztük a vegyszerrel való munkánkat, zárjuk be gondosan a tartóedényt és tegyük el biztonságos helyre. Ne keverjünk össze vegyszereket egymással. Mindig tartsuk készenlétben azokat a telefonszámokat, melyeken segítséget hívhatunk. SE Népegészségtani Intézet 38
Ötletek: gyógyszerek Gyógyszereket csak olyan adagolásban alkalmazzunk, ahogy azt az orvosi előírás vagy a tájékoztató tartalmazza. A napi használatban lévő gyógyszereket is biztonságos helyen kell tárolni, hiszen az ágy mellett lévő gyógyszerek is veszélyt jelenthetnek a családban lévő kisgyermekre. Ne fogadjunk el másoktól és ne adjunk másoknak gyógyszerelésre vonatkozó tanácsokat. Ilyen esetben mindig orvos tanácsát kell kérni. Mindig hívjuk fel a gyermek figyelmét az életkorának megfelelő módot választva, hogy a gyógyszer nem édesség, hiszen színük és ízük alapján sokszor összekeverhetők lehetnek. SE Népegészségtani Intézet 39
Ötletek: gyermekek és vegyszerek Ne tároljuk a vegyszereket a gyermekek játékaihoz közeli helyen. Nagyon fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a környezetünkben élő gyermekekre, akik iránt felelősséggel tartozunk. Tároljuk biztonságos, gyermekek számára elérhetetlen, zárható szekrényben a gyógyszereket, vegyszereket, permetszereket stb. Az ún. gyermekbiztos zárak helyes használatára mindig figyeljünk oda. SE Népegészségtani Intézet 40
Ötletek: permetezés, növényvédelem Használati útmutatás!! Permetszereket kizárólag csomagolásukban, száraz és biztonságos helyen tároljunk. Ügyeljünk arra, hogy a csávázott vetőmagokat elkülönítve tároljuk az egyéb használatra szánt vetőmagoktól. eredeti A csomagoláson található biztonsági előírások betartása! (munkaegészségügyi és élelmezésegészségügyi előírások). Figyelmeztessük a szomszédokat a permetezés megkezdése előtt. Tartsuk rendben a permetezéshez használt eszközeinket. Ne készítsünk egyszerre több permetszert, mint amennyit egy nap el tudunk használni. Permetezés közben tartsunk elérhető helyen vizet és szappant. Erősen mérgező permetszer keverésekor vagy használatakor ne legyünk egyedül. Rosszullét bármilyen jele esetén azonnal hagyjuk abba a permetezést, és kérjünk segítséget. Permetezéshez ne használjunk szennyezett vagy sérült védőfelszerelést. A permetszerek keveréséhez használt eszközöket, mércéket ne használjuk más célra. Ne permetezzünk erős szélben. Használat után tisztítsuk meg a permetezésre használt eszközeinket. Permetezés után alaposan mosakodjunk meg, váltsunk ruhát. Ne a kommunális szemétbe helyezzük el a kiürült permetszeres flakonokat, gyűjtsük össze őket a veszélyes hulladékok begyűjtésére szakosodott hulladékudvarok számára. Információt ilyen hulladékudvarokról a www.humusz.hu honlapon, vagy magától a Hulladék Munkaszövetségtől kaphatunk. SE Népegészségtani Intézet 41
Ötletek: vegyszerhulladékok Amennyiben lejárt vegyszert kívánunk megsemmisíteni, informálódjunk ennek helyes módjáról. Segíthet benne a www.humusz.hu, vagy maga a Hulladék Munkaszövetség. Az általános háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjtsük a megsemmisíteni kívánt vegyszereket. Tájékozódjunk arról, hogy lakókörnyezetünkben hol gyűjtik a veszélyes hulladékot. A feleslegessé vált vegyszereket itt adjuk le. Segíthet benne a www.humusz.hu, vagy maga a Hulladék Munkaszövetség. Lomtalanításkor külön készítsük ki a vegyszer-hulladékot, mert az általános háztartási lomoktól elkülönítve történik a begyűjtésük. A lomtalanítás időpontja általában nem ugyanaz, mint a veszélyes hulladékok begyűjtéséé de ez településenként változó lehet. Ne melegítsük, ne helyezzük nyomás alá, ne sértsük fel semmilyen módon a hulladékba kerülő vegyszeres palackokat, dobozokat. Ne a kommunális szemétbe helyezzük el a kiürült permetszeres flakonokat, gyűjtsük össze őket a veszélyes hulladékok begyűjtésére szakosodott hulladékudvarok számára. SE Népegészségtani Intézet 42
Ötletek: kinn a természetben Rovarcsípés megelőzésére hasznos lehet, ha hosszú szárú nadrágot, felsőrészt viselünk a szabadban. Ilyenkor kerüljük az erős illatú kozmetikumok használatát, mert esetleg vonzani fogják a rovarokat. Kockázatos lehet, ha korhadt faág, levélkupac alá vagy olyan helyre nyúlunk, amely rovarok, pókok számára rejtőzködésre alkalmas lehet. Soha sem szabad gombaszakértő által nem bevizsgált gombát megenni. Lehetséges, hogy a lakásban vagy kertben élő dísznövények között mérgezőek is vannak. Gondoskodjunk róla, hogy gyermekek ne érhessék el ezeket sem magát a növényt, sem lehullott terméseit, elnyílott virágait. A természetes környezetben, városi parkokban, még akár játszóterek közelében is élhetnek mérgező növények. Ügyeljünk, nehogy a gyermekek kirándulás, játék közben mérgezést szenvedjenek. Igyekezzünk minél több növényfaj meghatározását és tulajdonságait megismerni. SE Népegészségtani Intézet 43
WHO felmérése A legbiztonságosabb országok standardjai mellett a mérgezések 94%-a megelőzhető. Magyarországon évente kb. 2800-3000 gyermekkel történik mérgezés. 150-180 elkerülhetetlen, 2632-2820 elkerülhető eset SE Népegészségtani Intézet 44
NAPI 24 ÓRÁBAN HÍVHATÓ SÜRGŐSSÉGI TELEFONSZÁMOK MÉRGEZÉS ESETÉN Mentők: 104 Általános segélyhívó szám: 112 Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat: 06 80/ 20-11-99 SE Népegészségtani Intézet 45
SZÍNES FOLYADÉKOK DE MI IS VAN A FLAKONBAN? SE Népegészségtani Intézet 46
Sugáregészségtani alapismeretek Ionizáló és nem ionizáló sugárzások
Sugárözönben élünk (sugárforrások az ember környezetében) 40 K 232 Th 3 H Napsugárzá s 131 I Mobiltelefono 22 Na k 87 Rb 14 C n 222 R Távvezetéke k 235 U 7 Be Röntgendiagnosztik a Számítógép monitorok Atomenergia ipar Földeredetű radioaktivitás Izotóplaboratórium ok Idézet: Az MTA Magyar Tudomány folyóiratának Élet a sugárözönben című, 2002. évi cikksorozata után
A sugáregészségtan célkitűzése A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben annak érdekében, hogy kellő sugárvédelmet lehessen megvalósítani a sugárterheléssel járó hasznos tevékenységek indokolatlan korlátozása nélkül. Prof. Dr. Köteles György, Igazgató-főorvos, OKK-OSSKI Forrás: Köteles György. Sugáregészségtan. Medicina, Budapest, 2002.
Alapvető feladatok Sugárterhelés forrásainak, mértékének megismerése A sugárzás és az élő anyag kölcsönhatásainak tanulmányozása Az ártalmas hatások elleni védekezés szabályozása, végrehajtása
A Föld népessége a természetes forrásokból (kozmikus és földkérgi sugárzás) évente személyenként átlagosan 2.4 msv sugárterhelést kap. Hazánk lakosságának természetes sugárterhelése mintegy 20 %-kal nagyobb, 3 msv/év. Az emberiség létszámából jelentős hányadot képviselő, többnyire a szabadban tartózkodó trópusi népek építőanyagoktól származó sugárterhelése kisebb a világátlagnál, míg az északi országok lakóinál annak a dupláját is elérheti.
Elnyelt dózis Bármely sugárzásra és bármilyen anyagra értelmezhető A sugárzás hatására az anyagban elnyelt energia két komponensből származik: - a belépő és kilépő sugárzás által szállított energia különbsége (a sugárzásból elnyelt energia) - a magreakciók során létrejött részecskéktől átvett energia (jellemzően neutronsugárzás esetén)
Hogyan alakul ki az emberi sugárterhelés? Hol helyezkedik el a sugárforrás? - Külső sugárterhelés - Belső sugárterhelés Milyen sugárforrás idézi elő? - Természetes eredetű - Mesterséges eredetű
Hol helyezkedik el a sugárforrás? Külső sugárterhelés Belső sugárterhelés A sugárforrás testen kívül van (pl. röntgenvizsgálat) Pontszerű sugárforrás esetén a sugárzás dózisteljesítménye a távolság négyzetével fordítottan arányos Kiterjedt forrásnál a csökkenés lassabb A sugárzó anyag bekerül a szervezetbe, részt vesz az anyagcserefolyamatokban, közben bomlik és a bomlás során keletkező sugárzás közvetlenül az élő sejteket éri Pl. nukleáris baleset környezeti hatásai
Sugárzások forrásai, típusai, és az átlagos, éves, 1 főre eső expozíció mértéke (világátlag) az UNSCEAR adatai alapján Sugárforrás Természetes Külső inhaláció Belső Típus Dózis (msv) Expozíció relatív mértéke Kozmikusp +,α,nº,β,γ.. 0,4 14,25 % Földkérgi γ 0,5 17,81 % α 1,2 42,75 % lenyelés α 0,3 10,69 % Mesterséges Orvosi diagnosztika rtg (X) 0,4 * (1,3!) 14,25 % * (~35 %!) Nukleáris kísérletek α, β, γ 0,005 0,18 % Csernobil α, β, γ 0,002 0,07 % Atomenergia-ipar α, β, γ 0,0002 0,01 % Összesen 2,8072 100,00 %
Különböző foglalkozási sugárexpozíciók Átlagos, éves effektív dózis az 1991- Foglalkozás 1994. között monitorozott dolgozókban (msv) Atomipar Uránbányászat 4,5 Atomreaktor-üzemeltetés 1,4 Egészségügy Röntgendiagnosztika 0,5 Fogászati röntgen 0,06 Izotópdiagnosztika 0,79 Sugárterápia 0,55 Egyéb Izotóp-előállítás 1,93 Szénbányászat 0,7 Légiforgalom 3,0 Forrás: UNSCEAR 2000 Report Annex E. URL: http://www.unscear.org
Akut sugárbetegség Szomatikus, korai, determinisztikus 1-2 Gy egésztest besugárzás esetén gyenge 2-5 Gy egésztest besugárzás esetén súlyos, de van esély a túlélésre 6-10 Gy egésztest besugárzás esetén a túlélésre alig van esély 10 Gy fölött: a túlélésre nincs reális esély
Alfa sugárzás Igen rövid hatótávolságú (levegőben néhány cm-ig eljutó), erősen ionizáló sugárzás. Tulajdonképp nagy sebességgel repülő hélium atommagok árama. Béta-sugárzás Elég rövid (de az alfa sugárzásénál nagyobb) hatótávolságú sugárzás, nagy sebességgel repülő elektronokból áll. Gamma- sugárzás Elektromágneses sugárzás. Míg a röntgensugárzás az atom elektronhéjában lejátszódó folyamatok eredménye, a gamma-sugárzás az atommagban bekövetkező, ezért nagyobb energiájú folyamatokból származik. A gamma-sugár kibocsátása egy atommag gerjesztett állapotból alacsonyabb energiaállapotba kerülésének eredménye. Röntgen-sugárzás olyan nagy áthatoló képességű elektromágneses sugárzás, amely az atom elektronhéjának belső részében zajló folyamatokból származik és sokkal rövidebb hullámhosszú (azaz nagyobb energiájú), mint a látható fény, amely az elektronhéj legkülső rétegeiben lezajló folyamatok terméke.
Ionizáló sugárzások sugárvédelmi dozimetriája Mekkora sugárzás? Radioaktivitás radioaktív bomlás/sec = Becquerel (Bq) Mekkora sugárterhelés? Elnyelt dózis (D T,R ) J/kg = Gray (Gy) Milyen típusú sugárzással? Dózisegyenérték (H T ) = D T,R w R J/kg c = Sievert (Sv) Mekkora biológiai hatással? Effektív dózis (E) = w T H T Sievert (Sv) Mekkora populációs hatással? Kollektív effektív dózis (S) = E i N i Személy-Sievert
Ionizáló sugárexpozíció sugárzási és szöveti súlyzótényezői Sugárzás típusa Energiatartomány Sugárzási súlytényező (w R ) Fotonok, elektronok, müonok teljes energia-tartomány 1 Neutronok <10 kev, >20 MeV Protonok >2 MeV 5 Neutronok 10-100 kev, >2-20 MeV 10 Neutronok >0,1-2 MeV Alfa-részecskék, hasadási 20 töredékek, nehéz magok teljes energia-tartomány Szövet vagy szerv Szöveti súlytényező (w T ) Ivarszervek 0,2 Csontvelő 0,12 Vastagbél 0,12 Tüdő 0,12 Gyomor 0,12 Hólyag 0,05 Emlő 0,05 Szövet vagy szerv Szöveti súlytényező (w T ) Máj 0,05 Nyelőcső 0,05 Pajzsmirigy 0,05 Bőr 0,01 Csontfelszín 0,01 Egyéb 0,05
Kollektív effektív dózis (S): a lakosság vagy más csoportok besugárzása során kapott összdózis, amely az adott forrásból származó sugárzásnak kitett személyek számának és az általuk kapott átlagos dózisnak a szorzata. S = E i N i A kollektív dózis mértékegysége a személy x sievert (személy x Sv). Kérdés (példaként): mivel a Föld lakossága jelenleg 7 milliárd és természetes forrásokból az emberiség minden tagját évente átlagosan 2.4 msv ionizáló sugárterhelés éri, mennyi a kollektív effektív dózisérték?
Ionizáló sugárzások biológiai hatásai Károsodás valószínűsége Dózisegyenérték (Sv) Károsodás súlyossága Küszöbdózis Elnyelt dózis (Gy) Sztochasztikus sugárhatás Következményei: rosszindulatú daganatok, genetikai (öröklődő) ártalom Determinisztikus sugárhatás Következményei: lokális sugársérülés, akut sugárbetegség, katarakta, sugár-dermatitis, teratológiai hatások
A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála A 2011. évi fukusimai atomerőmű balesetet a hetedik fokozatba sorolták.
Csernobil, atomreaktor Pripjaty városka Az atomreaktor baleset miatt 134 főnél alakult ki akut sugárbetegség, ezek közül 28 fő három hónapon belül meghalt (agranulocytózis és súlyos bőrégések!), további 18 halála 18 év alatt következett be, de közülük csak 4 esetében állapítottak meg összefüggést a reaktorbalesettel, így 32 fő halt meg közvetlenül a baleset miatt. Nemzetközi szakértő bizottság szerint az áttelepítettek körében az elkövetkező 70 évben a daganatos betegségek gyakorisága 0.6 %-kal, Oroszország európai részén, illetve Belorussziában és Ukrajnában pedig 0.03-0.15 %-kal emelkedik.
A balesetből eredő sugárterhelés két fő összetevője a radioaktív jódizotópok pajzsmirigyben való felhalmozódása miatti belső sugárterhelés, és főleg a cézium által okozott külső sugárterhelés. A sugárzásnak kitett lakosság a kapott dózis szerint négy csoportba osztható: 1. az erőmű dolgozói, a tűzoltók és a likvidátorok, 2. az evakuált (30 km-es) zóna lakosai, 3. a volt Szovjetunió szennyezett területein élők, 4. és a volt Szovjetunión kívül élő népesség. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0.05-0.5 msv, Ázsiában 0.005-0.1 msv, Észak- Amerikában 0.001 msv volt.
Az 1986. évi csernobili reaktorbaleset magyarországi hatása 1.) 131 J a radiojód inkorporáció alacsony értékei mellett pajzsmirigy károsodás nem volt várható, 2.) 137 Cs a lakosság által fogyasztott hal- és húsféleségekben megemelkedett tartalma mellett is az éves felvételi korlát eléréséhez egy éven át több ezer kilogrammot kellett volna elfogyasztani, 3.) 1990-92-ben a hazai népesség mesterséges eredetű környezeti sugárterhelése évente mindössze 0.02 msv-tett ki. Dr. Turai István:Sugáregészségügyi ismeretek, Medicina, 1993. alapján
Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának emiatti növekedése. A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása. Forrás: http://www.reak.bme.hu/csernobil/index.htm
Az 1-4 reaktorokból nagy mennyiségű radioaktív anyag került ki a környezetbe az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be. Japán atomerőművei és a 2011-es földrengés helye
Fukusimai atomerőmű-baleset 2011. március 11-én a tohokui földrengés és az azt követő szökőár után Az 1-4 reaktorokból nagy mennyiségű radioaktív anyag került ki a környezetbe az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva. Emberi mulasztások is közrejátszottak: 1.) az atomerőmű hat reaktorából három karbantartás miatt nem működött, a másik három aktivitása pedig a földrengéskor leállt, 2.) a fűtőelemekben a nukleáris láncreakció leállítása után is jelentős mennyiségű hő termelődik, ezért hűtést igényelnek, de utóbbihoz elektromos áram kell, a vészhelyzetre beépített aggregátorok áramot rövid ideig tudtak biztosítani, 3.) az erőmű tengeri gátjai nem voltak elég magasak (5.7 m, a szökőár ennél kétszer magasabb volt). A reaktorok leolvadtak.
Atomerőművek Európában és százalékos részesedésük az energiaszolgáltatásban (utóbbi piros színnel)
Sugársérültek vagy az arra gyanús személyek ellátása Azt a személyt, aki 250 msv effektív dózist meghaladó sugárterhelést kapott, illetőleg, ha ennek gyanúja fennáll, soron kívüli orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésbe kell részesíteni. 12 kijelölt intézmény van, ha ezekben az ellátás szakmailag nem biztosítható, a további speciális ellátást az Országos Onkológiai Intézet, ill. az Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet végzi az OSSKI szakmai közreműködésével (16/2000 EüM. Rendelet 28. ).
Ionizáló sugárzás - ártalom megelőzése (1) - csak akkor alkalmazandó ionizáló sugárzás, ha más módon nem érhető el a cél - törekedni kell a legkisebb dózisra -az ionizáló sugárzással végzett munka előzetesen inaktív anyagon begyakorolandó
Mit neveznek sugárkapunak? Az országhatáron keresztül érkezı szállítmányokban nagyon ritkán elıfordulhatnak a rakományba véletlenül belekeveredett sugárforrások, amelyek érzékelésekor az országhatárokon felállított sugárkapuk riasztó jelzést adnak. A sugárkapukat a Vám- és Pénzügyırség (VPOP)mőködteti. Amennyiben kiképzett szakszemélyzetüknek további szakmai segítségre van szüksége, sugáregészségügyi és sugárbiztonsági szempontból az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat (OSKSZ) segítségét kérhetik. Az OSKSZ-t az Országos Tisztifıorvosi Hivatal mőködteti, a készenléti szolgálat az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézet (OSSKI) szakembereibıl áll. Source: https://www.antsz.hu/felso_menu/lakossagi_tajekoztatas/kozegeszsegugy/sugaregeszsegugy/sugarkapu_20080403.html
Az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok illetékességi területei
Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén Source: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep
Ionizáló sugárzás - ártalom megelőzése (2) Sugárbaleset esetén (meghatározott dózis felett) dózis szükségessé válható baleset-elhárítási intézkedések 1. Csukott ablakok, ajtók mellett az épület középső helyiségében tartózkodás (egész testben 5, pajzsmirigyben 50 mgy abszorbeált dózis felett). 2. Sugárszennyezett terület lezárása. 3. Kitelepítés (egész testben 50, pajzsmirigyben 100 mgy abszorbeált dózis felett) (először terhes bők és kisgyermekes anyák, lehetőleg családtagjaikkal, pánik elkerülése!). 4. Jódprofilaxis (pajzsmirigyben 100 mgy abszorbeált dózis felett) (rendszerint káliumjodid tabletta vagy oldat, az expozíció után 24 órával már hatástalan és 200 mg-nál nagyobb napi jódadag már nem fokozza a hatást és az adag függ a jódellátottságtól is). 5. Egyéb intézkedések (pl. egyes élelmiszerek fogyasztásának korlátozása).
Ionizáló sugárzás - ártalom megelőzése (3) 1. Egyéni védekezési módszerek és eszközök sugárbaleset esetén 2. Belégzés elleni védekezés (egyszerű háztartási eszközökkel is, ha nincs más pl. 16 rétegbe hajtott házi kendő az orra és a szájra szorítva). 3. Személyi dekontamináció (személyi sugármentesítés, bőrtakaróra kiülepedett sugárzó anyagok eltávolítása (ruhacsere, alapos zuhanyozás, hajmosás, szem-, szájés orrüregöblítés).
Ionizáló sugárzás - ártalom megelőzése (4) Munkahelyi sugárvédelem Személyi feltételek (>18. év, orvosi alkalmasság, megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettség, döntés a személyi dozimetriáról) Adminisztratív követelmények (működési engedély, munkahelyi sugárvédelmi szabályzat) Ellenőrzött zóna létrehozása és biztosítása
Ionizáló sugárzás - ártalom megelőzése (5) Lakossági és foglalkozási dóziskorlátozás Foglalkozási: évi 50 msv effektív dózis, öt év alatt 100 msv Speciális foglalkozási dóziskorlátok: fiatalok 16-18 év (évi 6 msv), várandós nők nem foglalkoztathatók sugárexpozícióban Testrészekre (foglalkozási): szemlencse: 150 msv, bőr: 500 msv/cm 2 Lakossági: évi 1 msv effektív dózis Testrészekre (lakossági): szemlencse: 15 msv, bőr: 50 msv/cm 2
Az elektromágneses spektrumnak azt a tartományát, amely a 100 nm-nél hosszabb hullámhosszúságú sugárzásokat foglalja magába, és amelynek egy fotonja sem rendelkezik akkora energiával, hogy ionizációt okozzon, nem ionizáló sugárzásoknak nevezzük. A nem ionizáló sugárzásokra vonatkozó határértékeket 1992-től az International Commission on Non Ionizing Radiation Protection egyik bizottsága alakítja ki.
Nem-ionizáló sugárzás Az elektromágneses spektrum szerint: ultraibolya (UV), látható (VIS), infravörös (IR), rádiófrekvenciás (RF), mikrohullám (MW), elektromágneses terek (EMF)
UV-sugárzás-expoció veszélyével járó foglalkozások Természetes napfény: mezőgazdasági munkások, építőipari munkások, strandőrök, katonai személyzet, postai kézbesítők, vasúti pályamunkások, tengerészek, sportolók Ívhegesztési UV: hegesztők, csőszerelők, karbantartók Plazmaláng UV: plazmaláng-operátorok Germicid UV: orvosok, laboratóriumi asszisztensek, fodrászok, konyhai dolgozók, kozmetkusok Lézer UV: laboratóriumi dolgozók, orvosok Szárító- és kezelési folyamatok: nyomdászok, festőmunkások, műanyagipari munkások, faanyagkezelők.
Az ultraibolya sugárzás által okozott egészségkárosodások Fotokeratoconjunctivitis (hegesztőbetegség): szem erős fájdalma, fénykerülés, idegentest-érzés. A latenciaperiódus fordítva arányos az expozíció mértékével, a tünetek 48 óra után általában megszűnnek, tartós következmény nincs. Szürke hályog: az UV-sugarak fotokémiai és hőhatásai egyaránt felelősek lehetnek. Nagyon gyorsan, az expozíciót követő 24 órán belül megjelenhet. Egyéb szemsérülések: sérülhet az iris és a retina is; epidermoid carcinoma alakulhat ki a conjunctiván. Erythema (napégés): akkor a legsúlyosabb, ha 290-320 nm hullámhosszú expozíció után lép fel. Társulhat oedemával, hólyagosodással, hámlással, borzongással, lázzal, émelygéssel. Fényérzékenységi reakciók: fototoxikus reakciók bizonyos gyógyszerek (grizeofulvin, tetraciklin, szulfonamidok, stb.) szedése esetén fordulhat elő. Erősítheti bizonyos szisztémás betegségek hatását (SLE, dermatomyositis). Fotoallergén reakciók bakteriosztatikus ágensekkel és parfümösszetevőkkel kapcsolatban. Premalignus és malignus bőrléziók: actinikus keratosis, malignus melanomák.
Szoláriumi ágyak, napágyak jelentős UV expozícióval járnak néhány kontraindikáció életkor < 18 év anamnézisben napon való leégés, erre hajlamosító bőrtípus (I, II) nagyszámú anyajegy anamnézisben vagy családban előforduló bőrdaganat egyes fotoszenzibilizáló gyógyszerek szedése (pl.: tetraciklinek, szulfonamidok), egészséges használathoz fontos a műszaki kontrol, valamint a szemvédelem
Rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzás által okozott egészségkárosodások Akut sérülések: 10 mw/cm 2 szint feletti expozíció esetén figyelhetők meg. Hősérülések fehérjedenaturáció és szöveti elhalás jellemzi, amelyeket gyulladásos reakció és hegképződés kísér. Rákkeltő hatás: az akut magas és hosszú időtávú alacsony szintű expozíciól rákkeltő hatását nem igazolták,a datok vannak viszont az alacsony (<200 Hz) frekvenciatartományú sugárzással történt expozíció daganatkeltő hatására. Agytumorokat, malignus melanomákat, leukémiákat írtak le alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzással exponált munkavállalók között. Utódkárosító hatások: erőtelepi munkások, elektromágneses sugárzással exponált apák utódaiban a neuroblastoma incidenciájának növekedését, férfi terapeuták utódai esetében a fejlődési rendellenességek gyakoriságának növekedését írták le. Szürke hályog: feltételezett, egyenlőre tudományos igazolása nincs.
A nemionizáló sugárzások előfordulása a gyakorlatban I. Laserek orvosi- (szemészet, sebészet, bőrgyógyászat), fogorvosi laserek, lasermutatók, CD-lejátszók, ipari laserek, áruházi vonalkód-leolvasók szemre irányítva, vagy tükröző felületekről a szembe világítva retinakárosodást, szaruhártya-sérülést, lencsehomályt okozhatnak. nagyobb teljesítményű laserek bőrsérülést, égést okozhatnak biztonsági szabályok betartása, szükség esetén védőszemüveg alkalmazása Mikrohullámú sütők otthoni sütők sértetlen védőráccsal biztonságosak nagyobb ipari készülékek vagy nem kellő védelemmel ellátott berendezések egyes adatok szerint növelhetik a spontán vetélés esélyét a fokozott expozíció lehetőségének fennállása esetén várandós nőket más munkakörbe kell áthelyezni hasonló megítélés alá esnek az orvosi (fizioterápiás) alkalmazású, diatermiás készülékek, amelyek szintén RF és MW tartományban sugároznak
Mikrohullámú sütő Mikrohullámú telekommunikációs torony Új Zélandban
Lézersugárzás Lézerpisztoly madarak elriasztására
A nemionizáló sugárzások előfordulása a gyakorlatban II. Magasfeszültségű távvezetékek expozíció elsősorban ELF és EMF tartományban számos kórképpel való összefüggés lehetősége felmerült (elsősorban depresszió és egyes daganatos betegségek), de a különböző esethalmozódásokkal kapcsolatban kialakult gyanúk nem kerültek egyértelmű megerősítésre Mobiltelefonok RF, EMF és mikrohullámú expozíció; a készülékeknek termikus hatása van, de elhanyagolható mértékű nem-termikus hatásnak tűnik a vér-agy gát permeabilitásának növelése, de ennek pontos mértéke jelentősége egyelőre nem tisztázott agytumor-kockázat szignifikáns növekedése analóg celluláris telefon használata esetén, halántéki daganatok kockázata emelkedett, acusticus neurinoma óvatossági okokból (széleskörű elterjedtség), azonban bizonyos nemzetközi elektromágneses kibocsátási korlátok le vannak fektetve
Mobiltelefonok Kisugárzott energia 30-70 %-a a fejben nyelődik el (gyerekek kockázata nagyobb). A hatás függ a mobiltelefon típusától és a használat módjától. Kihúzott antenna esetén kisebb az elnyelődés. Kihangosításkor vagy fülhallgató használatakor 2-3 nagyságrenddel kisebb az expozíció. Halántéki daganatok kockázata emelkedett, acusticus neurinoma?
A nem-ionizáló sugárzások előfordulása a gyakorlatban III. Katódsugárcsöves berendezések, TV-képernyők, monitorok minimális, és egészségi szempontból elhanyagolható UV, VIS, és IR expozíció, rtg. expozícióval nem kell számolni, fő expozíció: EMF nem szólnak meggyőző adatok amellett, hogy bármely, sugárzásból származó egészségkárosodást okoznának, a fő egészségi megfontolások elsősorban ergonómiai jellegűek (mozgásszervi problémák, szem kifáradása ) Szoláriumi ágyak, napágyak jelentős UV expozícióval járnak a szolizás néhány kontraindikációja (ICNIRP): életkor < 18 év anamnézisben napon való leégés, erre hajlamosító bőrtípus (I, II) nagyszámú anyajegy anamnézisben vagy családban előforduló bőrdaganat egyes fotoszenzibilizáló gyógyszerek szedése (pld.: tetraciklinek, szulfonamidok, amiodaron, tiazidok, NSAID-k, fenotiazinok, nalidixsav) egészséges használathoz fontos a műszaki kontrol, valamint a szemvédelem
A Globális Nap UV index Forrás: WHO Intersun Program. URL: http://www.who.int/uv/intersunprogramme/activities/uv_index/en/index1.html Fordította: Dr. Komáromi T. Bence
Munkahelyi sugárvédelem Személyi feltételek (>18. év, orvosi alkalmasság, megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettség, döntés a személyi dozimetriáról) Adminisztratív követelmények (működési engedély, munkahelyi sugárvédelmi szabályzat) Ellenőrzött zóna létrehozása és biztosítása
A sugárvédelem jogi háttere ICRP (International Commission on Radiological Protection) : csak ajánlások NAÜ (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség): csak ajánlások (esetünkben alapdokumentum: Biztonsági sorozat 115.) EU taggá válásunkkal, ha nincs kivétel az előírások kötelezőek Hazai előírások (alap: az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Törvény)
Néhány hasznos Internet cím sugáregészségtan témakörben Magyar nyelvű oldalak: http://www.osski.hu (Orsz. Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) http://www.kfki.hu (MTA Központi Fizikai Kutató Intézet) http://www.npp.hu (Paksi Atomerőmű honlapja) http://www.haea.gov.hu (Országos Atomenergia Hivatal) Angol nyelvű oldalak: http://www.unscear.org (UN Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation ) http://www.icrp.org (International Commission on Radiological Protection) http://www.icnirp.org (International Commission on Non-ionizing Radiation Protection) http://www.iaea.org (International Atomic Energy Agency)