VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon. Ennek biztosítására a jogalkotó garanciális szabályokat ír elő, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (továbbiakban: Vgtv.) és annak végrehajtási rendeletiben. A kutak a Vgtv. 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. A törvény 28/A (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A jegyző a Vgtv. 4. (1) bekezdés d) pontja alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le. Az eljárás kétlépcsős eljárás: 1. létesítési 2. üzemeltetési/használatbavételi engedélyezésből áll. A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor. A kutakra az üzemeltetési engedélyt akkor is meg kell szerezni, ha az ingatlantulajdonos a kutat nem használja. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. -ban foglaltak szerint: 24. (1) A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti: aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy 1
rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és ac) nem gazdasági célú vízigény; b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez; c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. A LÉTESÍTENDŐ KÚT: - helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, - csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel, - maximálisan 500 m3/év mennyiséget lehet kitermelni, - a kérelemmel megjelölt ingatlanon van épület, - az engedélyt magánszemély kéri, - a vízkitermelés háztartási igények, és/vagy házi ivóvízigény kielégítését szolgálja, - nem gazdasági vízkivétel céljából létesül. Az eljárás indulhat: kérelemre vagy hivatalból. A KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI > Az ügyfél alapadatai, > A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017.(XII.29.) BM rendelet 2. melléklet szerinti kérelem, > A tervezői jogosultságot bizonyító MMK igazolás vagy a kútfúró szakmai végzettségét igazoló dokumentumok és azzal együtt a kútfúró berendezés dokumentumai (101/2007. (XII. 23.) KvVM r. 13. (2) bekezdés b) pont > Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános 2
szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét. ILLETÉK A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. mellékletének 58a pontjában foglaltak szerint kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása, megszüntetése illetékmentes. BEVONANDÓ TÁRSSZERVEK A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása - azon okból, hogy a kút létesítése engedély hiányában történt - a létesítési engedélyezéshez hasonlóan nagyobb körültekintést igénylő feladat, az eljárás során egyaránt figyelembe kell venni a létesítési és az üzemeltetési engedélyezés szempontjait. Annak kivizsgálására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet: Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területileg illetékes vízügyi hatóság hatáskörében: Közép- Duna- Völgyi Vízügyi Igazgatóság Népegészségügyi hatáskörben: Monori Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály KÚT MEGSZÜNTETÉSE Az engedélyezésére sor kerülhet a tulajdonos kérelmére, vagy a hatóság kötelezése alapján, amennyiben a kút vízgazdálkodási, vagy vízvédelmi érdekeket sért. VÍZGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG A Vgtv. 29. (4) (7) bekezdései szerint (4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére 3
a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. (5) A vízgazdálkodási bírságot - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a vízimunka, vízilétesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni. (6) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy b) a kivitelező személye nem ismert. (7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és b) az engedély megadásának feltételei fennállnak. Felhívom a lakosság figyelmét a Vgtv. 2016. június 4-i módosítás következtében bevezetett rendelkezésére ami 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. e módosítása előtt engedély nélkül létesítettek kutat. Az engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően létesített kút fennmaradási engedély, az elkészül kút használatbavételi engedély birtokában használható. Amennyiben a témával kapcsolatosan bővebb tájékoztatást szeretnének, azt a Tápiószecsői Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben kérhetnek Horváth István műszaki előadótól dr. Baráth Krisztina jegyző 4
Vonatkozó jogszabályok: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról 5