AZ ORSZÁGOS FÖLDMÍVELŐ PART 1JS Fodor Péter LAPJA A FCSLD NÉPE

AZ ORSZÁGOS FÖLDMÍVELŐ PART 1JS Fodor Péter LAPJA A FCSLD NÉPE A századforduló agrárszocialista mozgalmának történetével foglalkozó munkák többsége a mozgalom szempontjából meghatározó irányzatokat dolgozza fel, lgy kellően tárgyalja az orosházi, a békéscsabai, a vásárhe lyi, a ceglédi, a szabolcsi földmunkás- és parasztmozgalmak történetét. Az ötödik jelent ős vonulatat, a balmazújvárosi bázishelyet említik ugyan, de mindeddig öszefoglaló kritikai értékelés nem készült a Hortobágy mellyéki" nagyfalu szerepéről az agrármozgalomban. A község történetével foglalkozó írők, kutatók, művészek visszatérően mindig is nagy figyelmet fordítottak a helyi földmunkások szervezkedéseire, politikai tevékenységére.' Az érdekl ődés kétségtelenül nagyobb volt, mint ahogyan azt a falu földrajzi, gazdasági, vagy társadalmi viszonyai indokolták volna. Ennek az odafigyelésnek az oka nemcsak az újvárosiak életkörülményeiben keresendő, hiszen hasonló állapotok az ország számos települését jellemezték. Sokkal inkább arról van szó, hogy az itt élők sohasem békéltek meg sorsukkal, azt nem tartották megváltoztathatatlannak, Állandó küzdelmet folytattak életük jobbá fordításáért, helyzetük megváltoztatásáért. Sokoldalú, egyben sokszínű kapcsolatot alakítottak ki a korabeli politikai erőkkel. Mutatja törekvésüket, hogy csatlakoztak mindenkihez ; akitől saját és sorstársaik helyzetének javítását remélték és várták, de maguk is kezdeményezőleg léptek fel és szervezkedtek. Harcuk során kudarcok, vereségek, megtorlások érték őket. Nemegyszer véres összeütkö- Veres Péter: Falusi Krónika Magyar élet 1941 ; Útközben Bp. 1954 ; Számadás Bp. 1955 ; Szülőhazám? Hortobágy mellyéke Bp. 1968 ; Szárszó Bp. 1971. - Fényes Samu : A balmazújvárosi nép ínségének okai Huszadik Század 1911. II. kötet 537-553, old. - Varga Antal : Balmazújváros története Debrecen 1958. - Kecskés József : Balmazújváros bibliográfiája, Balmazújváros 1970. - Csige József : A Lenin Tsz története, Db. 1974. 5-88, old. - bnosi Lícszló : A parasztmozgalmak fejlődése Balmazújvároson. (Kandidátusi disszertáció MTA Kézirattára és Balmazújvárosi Adattára lsz. : 155-77. Kézirat.) - Fodor Péter: Az agrárszocialista mozgalmak és az olvasókörök, egyletek Balmazújvároson 1895-1914. (Bölcsészdoktori disszertáció, Budapest 1984., kézirat.) - Béres Sándor- Gém György : Egy emberibb életért, Balmazújváros, 1988. -Hernádi Gyula-Jancsó Miklós : Még kér a nép (film), 1971. - Hernádi Gyula-Jancsó Miklós : Vörös Zsoltár, 25. Színház (Balmazújvároson bemutatva 1974. május 24.) - Magyar József-Major Sánolor : Falu a Hortobágy szélén, tv-dokumentumfilm 1974-75. - Vásárhelyi Miklós-Grünwalsky Ferenc : Eszmélés (film) 1983. - Kiss István : Agrárszocialista emlékmű (háromalakos). Felállítva Balmazújvároson, 1988, április 9. 47

zésbe kerültek a hatalommal, olyankor naivan hittek az adott szóba. De V eres Péterrel szólva megváltásvárók voltak, de nem csodaváróan, hanem osztályharcosan." E küzdelmek hol nyílt ellenállásban, hol burkolt mozgolódásban, hol csendes passzivitásban jelentek meg. Vitatkoztak a Földmívelő Egyletben, a falu olvasóköreiben, sztrájkoltak az uradalmakban, kapcsolódtak a kor munkás- és parasztpártjaihoz, sőt önálló pártot is alakítottak. Ezzel is arra törekedtek, hogy saját elképzeléseiket valósítsák meg, önállóságuk ne jellegtelenedjék el a századforduló történelmében. Balmazújváros az 1890-es évek második felétől fokozatosan vált az agrármozgalom átmeneti központjává. A mozgalom természetes átmeneti és jellemző hullámzásait átélve országos jelent őséggel akkor bírt, amikor 1908-ban megalakult a községben az Országos Földmívelő Párt és saját lapját Föld Népe címmel adta ki. A balmazújvárosi székhely ű párt megalakításának tényét ismert előzményeit kutatásaim alapján néhány adalékkal egészítem ki. Ezeket azért tartom fontosnak, mert a hitelességhez elengedhetetlen, hogy ne a vágyott idealizáltan kimerevített képet vázoljuk fel a korszakról, hanem a források ismeretében, a tények közlésével járuljunk hozzá az agrármozgalom ezen időszakának történetéhez, A témák szempontjából igen figyelemre méltó az 1905-1907-es évek fellendülő hazai munkás- és agrármozgalma, amely nem hagyja érintetlenül a balmazújvárosi Földmívelő Egyletet sem. Az uradalmakban szer vezett sztrájkok, aratási szerződési alkuk a bérl őkkel, ha nem az általuk elképzelt eredménnyel is végz ődtek, de jelezték változtatási törekvéseiket. Előremutatónak értékeljük e lépéseket, mert szervezettségrő l, erőről, tudatosságról, tartásról tudósítanak. Élénken élt az 1898-as csendőrsortűz az emberék emlékében. A század első évtizedében a hatalommal való nyílt összetűzésig nem fokozódott a hangulat, mint más községekben. Ez az újvárosi szegények józanságát, s politikai érettségét is jelenti, s mivel nem voltak meg a várt forradalom feltételei". Az egylet egész tevékenysége azonban jóval túlmutat korának hasonló egyletein és talán csak A~ohimpárt bázisát jelent ő, a békéscsabai egylettel mérhető. Megállapíbható, hogy a Földmívelő Egylet ezekben az években érik tudatos közösséggé. Tenni akarása érett politizálást, határozott cselekvést feltételez. A szemtanú H. Nagy Gábor így emlékszik vissza ezekre az évekre : Itt már 1903-1904-ben igen erős agrárszocialista mozgolódás központ] a volt. Pokrócz Ferenc és Tar Sándor két nagy tehetségín ember lett a vezér. Egyszóval ez a forradalmi szellem valóságos hagyomány volt minálunk, ki is termelte magából az itteni helyzetet, hiszen a lakosság nagy többsége cselédje volt a Semsey grófi nagybirtoknak. Ezt az ellenzéki szellemet már gyerekként magamba szívtam, öntudatlanul. Az olvasókörben hallgat~tam az öregeket, akik mindig politizáltak. Mai fejjel nézve amolyan ösztönös szocialisták voltak ők, tudták mit akarnak, csak az úttal, móddal nem voltak tisztában." 2 2 Taar Ferenc : Mikrofonnal írva, Alföld, 1977. 4, sz. 47, A beszélgetés 1975. október 29-én készült. 48

2. Az ösztönösség és a tudatosság, a harc és a kompromisszum, a naivitás és a célirányos cselekvés, a szövetségkeresés és a szembefordulás egyszersmind jellemezte a mozgalmakat. Egyik alapkérdésnek tartom, hogy milyen volt a hatalomhoz való viszonyuk és a hatalommal való kapcsolatuk. Együttműködésük természetrajzához ez (csak) esetleg adalék, de ma már nem nélkülözhető kiegészítés. A korszakra jellemző, hogy az egymásnak nemegyszer ellentmondó pártcélok természetszerűleg hosszú időn keresztül akadályoaták a magyarországi parasztság egységes fellépését. A nemzeti függetlenségért és a polgári demokratikus reformokért harcoló paraszti tömegek ugyanúgy elhitték a Függetlenségi Pánt korábbi demokratikus és nemzeti jelszavait, mint a polgárság, vagy az értelmiség egy része. A koalíciós kormányzat azonban parasztokat védő törvény helyett a cselédtörvényt ; az általános, egyenlő, titkos választójog helyett a plurális választójogi törvényszerkezetet készítették elő. A nemzeti függetlenség kivívása helyett pedig meghosszabbította a vámközösséget Ausztriával, ekkor vált egyértelművé, hogy csak időleges, taktikai szempontok vezérelték a koalíciót. Az említett társadalmi rétegek kiábrándulva és elfordulva a koalíciútúl érdekeik önálló politikai kifejezési eszközeit, szervezeti kereteit keresték. A folyamatot érzékelteti a nagypolgárság és a burzsoázia szervezkedése, de jelzi a paraszti tömegek pártokba, szervezetekbe való tömörülése is.~ 1907. február 8-án jelent meg először a Társadalmi Forradalom című lap. Amelynek egyik szerkesztője Batthyány Ervin gróf volt, akinek anarclxikus, mind a világi, mind az egyházi hatalmat elvető nézeteit te kintve kötődött a Várkonyi mozgalmához közel álló Schmitt Jenőéhez. Schmitt Jenő által terjesztett anarchista tanok a balmazújvárosiakra is hatottak. A magyarországi anarchoszindikálisták lapja rövid időn belül felkeltette a rend őrség figyelmét. A Belügyminisztériunx felhívta a megyék figyelmét, hogy a Budapesten megjelenő Társadalmi forradalom" című, a közbéke és az állalmrend szempontjából felettébb veszélyes irányú és tartalmú lap fennállónak jelez egy forradalmi szocialista csoport" nevű társulást, amely az egyesületi működés előírt szabályait kifejezetten kerüli.' A balmazújvárosi Földmívelő Egylet természétesen megrendelte a. lapot. A járási főszolgabíró szeptember 24-én jelentette, hogy a Társadalmi Forradalom című lap 16 számából 30 példány érkezett postán keresztszalag és címzés nélkül folyó hó 15-én Balmazújvárosra." Hogy kinek, azt nem tudták, de az elöljáróságot tovább figyelésre utasította. Megkezdődött a nyomozás, hogy a községben vannak-e hívei ennek az irányzatnak. A balmazújvárosi csendőrség november 21-én a következőket jeientette : Jelentem, hogy a Társadalmi Forradalom című lapot itt helyben Földmívelő Egylet (szocialista szervezet!) állítólag zárt csomagban jánatja.~ Fgyben jelentem, hogy a mai napon a Földmívelő Egylet helyiségében beszerzett egy példányt, ide mellékelve felterjesztem. Egyben kérem arra vonatkozó utasítást, hogy,a jövőben érkező ezen lap első pél- 3 Dolmányos István : A koalíció az 1905-1906, évi kormányzati válság idején, Bp. 1974. 56-58. old. 4 HBML. IV. B./905/b. 77 357/1907 ; 2428, 2590/1908. 49

dányát a postahivatalban lefoglalhatom-e." A Belügyminisztérium fél év elteltével ilyen utasítást adott : Jelentése kapcsán felhívom az alispán urat, intézkedjék az iránt, hogy a balmazújvárosi Földmívelők Egylete, mely a Társadalmi Forradalom czímű lapot járatja, kellő módon megfigyelés alá vétessék, annak megállapítása iránt, vajjon az egylet mint ilyen lap, illetőleg a lapban foglalt eszmék terjesztése érdekében nem működik-e közre és amennyiben az oly irányú tevékenység beigazolást nyerne, hogy az egylet ellen az alapszabályban meghatározott hatáskör és czélok be nem tartása miatt teendő intézkedés végett a vizsgálati iratokat terjessze fel hozzám, Budapest, 1908, március 2." Ez az epizód azért érdemel figyelmet, mert az Országos Földmívelő Párt alapítása előtt egy hónappal még az egylet felosztásának lehetősége is felmerül a Társadalmi Forradalom című lap járatása miatt. A koalíciós kormány míg az egyik oldalon fellépett a parasztság szervezeti kerete, politikája ellen, alig néhány hónap elteltével engedélyezte a balmazújvárosi párt megalakítását. Ennek okait és összefüggéseit kívánjuk bemutatni. 1908-as rendőrségi összfoglaló jelentés többek között ezt írta a magyarországi szocialisztikus mozgalmakról : Az általános, egyenl ő választójog propagálása érdekében az Országos Radikális Párt vezetői, hogy eszméikkel a földmívelőkhöz közelebb jussanak, a múlt évben megszűnt Független Szocialista Szövetség tagjainak támogatásával április 6-án Balmazújvároson megalakították az Országos Földmívelő Egyletet. A párt április 18-tól a Föld Népe címmel hetilapot ad ki."' A balmazújvárosiak kapcsolatot alakítanak ki az Országos Radikális Párttal, illetve Kristóffy József volt belügyminiszterrel, aki Ferenc Ferdinánd köréhez tartozott. Ennek egyik bizonyítéka a párt 1908. már cius 7-i kongresszusán való részvételük. A tanácskozásról készült részletes rendőrségi jelentés szerint az ország különböz ő városaiból jött küldöttek voltak jelen a budapesti Akadémiai utca 7-ben tartott értekezleten.s A résztvevők között találjuk a Hajdúság képviselőit : Pokrócz Ferencet Balmazújvárosból, Sebesi Istvánt Bagam~érból és Hüse Jánost Hajdúszoboszlóról. A kongresszus résztvev őinek megállapítására kiküldött bizottság vezetője dr. Baross Gyula, nyugalmazott főispán, aki egy hónap múlva a balmazújvárosi párt jogtanácsosa és a lap egyik szerkesztője lesz. (!) A tanácskozáson felszólalt Pakrócz Ferenc is : Hajdú megyéből jöttünk, s ott a parasztpártot képviseljük. Eljöttünk, hogy meggyőződést szerezzünk arról, hogy vajon a polgári radikális párt követeli-e azokat a dolgokat, amit mi zászlóinkra írtunk. Mi azért küzdünk, hogy joga leóyen Magyarországon a legutolsó polgárnak is. A radi-kális párt jóléti intézlmények megvalósítására törekszik és evvel a törekvéssel régi harcosokkal fog találkozni. Ezen kijelentésemet vegyék őszinte köszönetképp." 5 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak 1908. Bp, 1909. 663. old. idézi : Pölöskei Ferenc-Szakács Kálmán : Földmunkás és szegényparasztmozgalmak Magyarországon 1848-1948 I-II. 1962. 426. old. Pölöske i Ferenc : A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkáspárt megalakulása 1909-1910. Bp. 1963. 52. old. Béres Sándor : A balmazújvárosi agrármozgalmak története, Alföld' 1969. 9. sz. 49. old. Ónosi László : A parasztmozgalmak.., i. m. 81-88. old. 6 BFL VI. (1) a. 1883-1918 Polgármesteri hivatal elnöki iratok 44311908. 50

A kongresszust követően a Royal étteremben tartott vacsorára meghívták Kristóffy Józsefet is. A Radikális Pártnak és személyesen Kristóffynak szerepe volt az Achim és Pokrócz vezette parasztpártok programjának és szervezeti szabályzatának kidolgozásában. Mint tudjuk, jónéhány pártvezető kötődött a Radikális Párthoz, fgy a felszólalásból kiderül, hogy a parasztpárt megalakítása már a megvalósulás utolsó fázisába ért. Az általános választójogért folytatott harc pedig olyan közös alapot is jelent, amelyet mindkét párt Kristóffy József szellemében sajátjának tart. Kristóffy Józsefék részére kínálkozott a lehetőség, hogy szegény földmívelők részére a koalíció ellen alakítandó párt központja a Balmazújváros legyen. Mint ahogy ő írta : Egész természetes, hogy úgy a pólgári radikális párt, mint a parasztpárt szervezkedése mindenütt a koalíció ellen történik."' A balmazújvárosi független szocialisták ~- így nevezték magukat - a Földmívelő Egyletbe tömörült földmunkások és szegényparasztok az 1905-1907 sikerrel kecsegtető, de kudarcokkal végződő fellépésük során tovább keresték a továbblépés politikai és szervezeti lehetőségeit, amelyne~k programját a fentiek szerint részben elfogadják, bázisát azonban ők építik ki. Az országos igényű párt megalakításának elvi, szervezeti alapját a balmazújvárosi Földmívelő Egylet tevékenysége készítette elő. A párt megalakításának évében Balmazújváros neve, az ott élő nincstelenek sorsa már nem ismeretlen az ország közvéleménye előtt. 3. 1908, április 6-án a földmunkások mintegy négyszáz fős értekezlete Balmazújvárosban megalakította az Országos Földmível ő Pártot. A párt akkor bontott zászlót, amikor a koalíciós bomlás már előrehaladott álla potban volt. A tapasztalatlanság következtében Ferenc Ferdinánd és köre illúziót tudott kelteni a tagságban. Az alapítók valamennyien Födmívelő munkások, kisparasztok, döntő többségükben balmazújvárosiak voltak. Pokrócz Ferenc titkár, Ecsedi Gábor elnök, Rózsa Gábor alelnök, Kovács Péter pénztárnok, Deli József és Szenezi Bálint ellenőrök. A központi titkár Boros Brindus Mihály, aki egyben a Föld Népe című pártlap szerkesztője. A párt jogtanácsosa Baross Gyula lett. A vezetőségben több olyan agrárproletár nevével találkozunk, akik már a balmazújvárosi Földmívelő Egylet korábbi munkájában aktívan részt vettek. Pokrócz Ferenc mellett Ecsedi Gábor, Rózsa Gábor, Deli József, Szeifert Péter már korábban is fontos szerepet játszott az egylet életében, a megmozdulások szervezésében. A párt megalakulásának jelentőségét kétségtelen növelte, hogy az Achim vezette Parasztpárt mellett, elsősorban a nincstelen szegényparasztság bázisára építve fogalmazta meg politikai céljait, amelyek megvalósítására éveken át felkészült. A helyi szervezet elnöke az a Sebők Dániel lett, aki 1897-t ől harcolt a Földmívelő 7 Kristóffy József : Magyarország kálváriája 1890-1926. Bp. 1927. 534, old. 8 Föld Népe 1908, április 18. A lapot Béres Sándor találta meg az OSZK-bar, az ő segítségével kerültek másolatok 1969-71-ben a balmazújvárosi művelődési központba, majd 1974-től a Helytörténeti Múzeum megalapításától a múzeum gyűjteményébe. 51

Egylet elismertetéséért, engedélyeztetéséért a Földmívelő hasábján, a belügyminiszterhez írt beadványaiban. Az alakuló értekezleten megvitatták a párt kiáltványának tervezetét, amelyet április 12-én Debrecenben tartott gyűlésen véglegesítettek és elfogadták a szervezeti szabályzatot. A Föld Népe című hetilapjuk 1908. április 25-én közölte a dokumentumokat. y A programban központi kérdésként foglalkoztak a földreformmal, az általános és titkos választójoggal, valamint a földmunkásokat érintő egyéb szociális kérdésekkel, s a nagybirtokok felosztását tűzték ki célul. Ez egyezett az Aehim-párt elképzeléseivel, de visszalépés volt a Várkonyi-párt korábbi programjához képest. A mezőgazdasági munkásság gazdaságiszociális helyzetének javításában sokkal kézzelfoghatóbb volt Várkonyiék elképzelése. A Föld Népében megjelent kiáltvány így szól : A mi vállainkon nyugszik az ország jövője, a mi tenyereinken az ország ereje és hatalma - mert mi vagyunk a nép. De ők nem akarják a hatalmat velünk megosztani." Az általános, titkos és egyenlő választói jognak igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. ijgyanakkor jelent ős naivitást tükröz a jóságos király ábrándja, aki majd megadja a választójogot a mezőgazdasági nincsteleneknek is. Az Országos Földmívelő Párt foglalkozott a népet érintő egyéb fontos kérdésekkel is. lgy programjukban szerepelt a sajtó, az egyesülési és gyülekezési szabadság kivívása és az ingyenes állami iskoláztatás megteremtése Minden bajunk forrása, hogy nem vagyunk kellően szervezve és hogy nincsen, aki a földművelő nép érdekeit a törvényhozás házában, igazán és méltán képviselné" - olvasható tovabb a felhívásban. A radikalizálódó. nincstelen párasztság céljainak és törekvéseinek megfelel ő volt ez a program. Egyházellenességük jórészt az igazságtalan birtokviszonyok, ezen belül az egyházi birtokkal való szembenállásból indult ki. A kor fel-fel lobbanó antiszemitizmusát azonban elvetették azzal, hogy szocialisták vagyunk, s ez kizárja az antiszemitáskodást." Várkonyi István korábbi programjaihoz képest az újvárosiak elképzelése nem volt olyan messzeteki:ntő. Achiméknál viszont jóval élesebben támadták a földviszonyokat, az egyházat, a nagybirtokosokat, a nagybér lőket. A felhívás érvei igazak, nyelvezete közérthető, így a program vonzó volt, A szegényparasztok, a nincstelenek összefogását hangsúlyozzák a kiáltvány utolsó mondatai : egyesülésben rejlik az erő, akaratban a győzelem." A szervezeti szabályzatként felfogható alapszabály 14 -ból álló dokumentum.' Az 1. a párt nevének és balmazújvárosi székhelyének feltüntetését tartalmazza. A párt céljáról a következőket írták : A párt célja a földmívelő nép érdekeit a szocializmus szellemében szolgálni, a szocialista eszmék és a legteljesebb egyéni függetlenség megvalósítására törekedni. Zászlónkra a progresszivitás, a radikalizmus és a szocializmus vannak vezető eszméül felírva." A 3. -ban a birtokviszonyokkal, a földmunkásság gazdasági kérdéseivel, a megélhetési viszonyokkal kívántak foglalkozni. Többek között ilyen célokat fogalmaztak meg : kötött birtok állami megváltása, parcellázása és a földmívelő nép között haszonbérbe kiadása ; progresszív adóztatás ; munkaalkalom szaporítása, kötelező álla- 9 Méei Gyula: A magyar polgári pártok programja 1867-1918. 1971. 344-347. old. 10 Uo. 347-350. A program főbb kérdései megegyeznek Kristóffy József i. m. 312-315. old. 52

mi mezőgazdasági biztosítás, vízszabályozás. A 4. a párttagság kérdéséről rendelkezett. Eszerint nem- és korkülönbség nélkül mindenki tagja lehetett a Földmívelő Pártnak, aki a párt programját elfogadta. A helyi községi vagy városrészbeli" tagok szervezetet hoztak létre, amelynek élére saját maguk vezetőséget választottak. A helyi ügyeket saját maguk belátása szerint intézték, de az általános politikai és gazdasági kérdésekben a pártprogram és a központi vezetőség határozatai az irányadók." A kapcsolattartás a helyi szervezetek és a központ között közvetlenül vagy levélileg történhetett". A párt tehát tagságát illetően nem tett különösebb megkülönböztetést, míg a helyi szervezeteinek elég nagy önállóságot biztosított tevékenységükhöz. A pártszervezetek együttesen alkották az Országos Földmívelő Pártot, amely mint a Földmívelők Országos Szövetstge járt el. Ez azért is figyelemreméltó, mert a feloszlatott szakegylet óta ez az országos összefogás, az együttes fellépés lehetőségét is jelentette. A párt legfőbb fóruma a 7. szerint a nagygyűlés volt, amely a párt küldötteib ől alakult meg. Minden pártszervezetnek joga volt községenként két-két tagot delegálni. Ha valamely községben a tagok száma meghaladta a 3000 főt, akkor 3, ha az ötszázat, akkor 4 főt küldhettek. Azonban kimondták, hogy 4 küldöttnél többet egyik község sem küldhet. A nagygyűlésen az országos elnök, vagy helyettese elnökölt. Az elnök feladataira vonatkozó előírások után a határozathozatalt szótöbbséggel mondja ki a gyűlés. Ha 20 tag kéri, név szerinti szavazást lehet elrendelni. A nagygyűlés hatáskörébe tartozott : - szervezeti szabályzat, valamint a pártprogram megállapítása, módosítása és kiegészítése. - a pártadó egységes szabályozása, - a központ tagjainak megválasztása, - minden ügy, amelyet a központ vagy valamely pártszervezet a a nagygyűlés elé terjeszt. A nagygyűlést évente egyszer, fontos esetekben a központi vezetőségeinek, vagy a pártszervezetek egyharmadának kívánságára többször tarthatták. Az országos központ elnökb ő l, helyettes elnökből, párttitkárból, két ellenőrből és pénztárnokból, továbbá a központi pártvezetőség tagjaiból állt. Az országos központ feladatkörébe tartozott : a nagygyűlés előkészítése, a határozatok végrehajtása, a párt politikai, gazdasági ügyeinek intézése, a pártmozgalom szervezése és irányítása, a központ jövedelmének kezelése. A 12. -ban a párt gazdasági bázisát határozta meg. A tagok ;;legfeljebb 4 fillér pártsegélyt fizetnek." Ennek felét a pártszervezetek saját céljaikra fordíthatták, míg a másik felét befizették. Önkéntes adományok elfogadását is lehetővé tette a párt. Feltehető, hogy anyagi támogatás így jutott el Kristóffy József körétől a párthoz. Fontos része ennek a paragrafusnak az a kitétele, hogy segélyezni kell : az elvi harcban fogságot szenvedő párthívei családját." Ez a párt érdekvédelmi tevékenységének igen előremutató, a munkásmozgalomban is ismert mószer. Minden párttag köteles volt olvasni és terjeszteni a párt lapját, a Föld Népét, A személyeskedés és ~a párttagok magánügyeinek tárgyalása tiltva volt. Pókrócz Ferenc a Föld Népe 1908. május 9-i számában Szózat a föld népéhez című írásában hangsúlyozta, a minden harcos társat érintő földkérdés megoldását és az általános választójog bevezetésének szükségességét. 53

Magyarországnak 57 millió katasztrális hold termőföldje van és azoknak, akik ezt a kincses bányát művelik, ne legyen kenyere, sem becsülete, sem joga? - de még emberhez méltó tekintélye sem? Ezért mondom én, hogy a Födmívelő népnek nem lesz addig nyugalma, amíg mindenkinek, aki az állami terhekhez hozzájárul, nem lesz választójoga, mert csak az a népparlament oldhatja meg úgy az összes gazdasági kérdéseket, mert minden embernek egyenlő módon lesz biztosítva a megélhetése és a becsülete." Ebben az írásban Pokrócz megállapításai szerint a földkérdésmegoldatlansága, a mezőgazdasági munkások nemegyszer tragikus helyzete - nagyon is valóságos tapasztalatokra épült. A szervezeti szabályzat olyan munka, amely azt sejteti, alapos okuk van feltételezni, hogy szövegezésében tevőleges szerepet játszott Baross szerkesztő. Jelentós tömegek álltak az új párt mögött, mivel a Föld Népe cikkei szerint 80-100 községben volt a pártnak befolyása. A legerősebb bázisuk Hajdú és Békés megyékben volt. De a Felső Tisza vidéken és a Dunántúlon is voltak követőik.'2 Az Országos Földmívelő Párt megalakítása megváltoztatta a balmazújvárosi agrárszocialista mozgalomi helyzetét. A korábban csak a Földmívelő Egyletre koncentrálódott szervező, irányító bázis nagyobb léptékű régiókban valósulhatott meg. A Föld Népe kezdetben az Országos Fölművelő Párt és a Szocialista Parasztpárt hetilapjaként jelent jelent meg. Nem elhanyagolható tény, hogy ugyan a párt székhelye Balmazújvároson volt, de a lap szerkesztősé ge Budapesten. A Föld Népe engedélyeztetési eljárásának iratanyagainak vizsgálata ugyancsak eddig fel nem tárt tényekkel szolgál. Dr. Baross Gyula és Boros Brindus Mihály csak 1908 április 14-én kérvényezte a székesfőváros polgármesteri hivatalától a Föld Népe című lap engedélyeztetését. A kérvény ugyan Földmívelő" című újságra szólt, de kiegészítést tettek a kérvényezők :.... miután ~a Földmívelő czimen lapunk megindítható nem volt, mert ily czixnü lap már van bejelentve-jelen kérvényeinkben : bejelentett Föld Népe czimü~óvadékául fogadtassék el."'a Az óvadék a korabeli lapalapítások kötelező teljesítendő lépése volt ahhoz; hogy meginduljon a kiadás. Éppen ezért fontosa párt és a lap indítása, szervezése szempontjából az az átirat, amelyet a Magyar Általános Takarékpénztár Részvény Társaság küldött a székesfőváros polgármesteri hivatalához.' 4 Ebben be jelentették,hogy intézetünk által kiállított 25 829 szám alatt kp. 10 500 összegű takarékpénztári betétkönyvecskét oly kérelemmel, hogy azt a dr, Baross Gyula és Boros Brindus Mihály budapesti lakosok szerkesztésében megjelenő Földmívelő" czimü politikai lap óvadékául elj'ogadni szíveskedjenek." Az óvadék összege igen jelent ős. Nem valószínű, hogy a párttagság adta össze, hiszen Fényes Samu 1910-es ismert tanulmánya szerint az évi 5-600 korona kereset még az éhenhalásra" is kevés volt. A hivatal 1908. április 18-án engedélyezte a lap megjelenését. A Föld Népe címú hetilapot a rend őrség is igen nagy figyelemmel kísérte. A bu- 11 Föld Népe 1908. május 9. 12 Fehér András-Komoróczy György : A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejl ődése 1918-ig. In : Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (Szerk. : Tokoly Gyula.) 1970. B9, old. 13 BFL VI. (i) a. 96 459/1908. 14 Uo. 96 410/1908. 54

da~pesti magyar királyi államrendőrség főkapitánya a belügyminiszterhez küldött 1908. május 2-i jelentésében az alábbiakat írta : A Föld Népe" czimü politikai hetilap első számát van szerencsém felterjeszteni. Ezen lap az Országos Földmívelő Párt és a Magyarországi Parasztpárt közlönye, s azt vidéken különösen a volt független szocialista párt hívei között terjesztik." A jelentés részletesen ismerteti Boros Brindus Mihály pályáját. Ebből megtudjuk, hogy sikkasztás, okirathamisítás, rágalmazás címén öszszesen 17 hónap és 7 nap fogházra, valamint 200 korona pénzbüntetésre ítélték. A jelentés végül így végződik :.., s a lap kiadásának költségeit bizalmas úton nyert értesülés szerint - Kristóffy József volt belügyminiszter úr fedezi." Ezek alapján semmi kétség nem férhetett ahhoz, hogy Kristóffy és a balmazújvárosiak kapcsolata rendszeres volt. Ez a tény abba a sorba illeszthető, amely szerint az újvárosi szegényparasztok valóban helyzetük megváltoztatása érdekében igyekeztek mindenkivel szövetségre lépni, akitől helyzetük jobbátételéhez segítséget reméltek. A választójogi harc ilyen lehetőség volt. A szerkesztőről Boros B. Mihályról egyébként tudjuk, hogy harcosa volt a mozgalomnak. Az egész alföldi földmunkásság ismerte. A független szocialistákhoz csatlakozott és Várkonyi egyik legbiztosabb támasza lett. Nagy szerepe volt az arató- és cséplési sztrájkok szervezésében.' 6 A lapot egyébként Cegléden, Sárik Gyula nyomdájában nyomták. A Föld Népe című laphoz Kristóffy éppen úgy biztosította az anyagi fedezetet, mint ahogy tette Achim lapja esetében is. Ferenc Ferdinándnak írt levelében így fogalmaz : A magyar parasztság részére dinasztikus szellemben szerkesztendő hetilap beállítása tárgyában már egész pozitív és részletes javaslatot tehetek. Igyekeztem evégből a parasztmozgalmak vezetőivel érintkezésbe lépni, mert a parasztság vezetői után megy, s a kitűzött célt helyesen csakis a vezetők által lehet elérni... Magyarországon a parasztmozgalmak legtekintélyesebb vezére ma Achim L. András békéscsabai földmíves, volt képvisel ő. Lapja a Parasztújság cím alatt jelenik meg Békéscsabán, s főleg a magyar Alföldön van elterjedve. A földmíves nép érdekeit szolgálja, ezenkívül a Föld Népe című lap, amely Cegléden jelenik meg és Budapesten és Debrecen környékén van elterjedve. Egyenl őre a két lap egyesítéséről van szó... Mindkét lap tulajdonosa ingyen adja át lapját, s csak az 1-2 ezer koronát kitevő nyomdaadósságot térítendők meg. Nézetem szerint ez alapon sikerrel lehetne a magyar parasztságban egy dinasztikus irányú lapot bevezetni... Nézetem szerint a tervbe vett két lap évi szubvenciója a közös költségvetés keretében volna biztosítandó a sajtókiadások között." 1' fgy mind Áchim parasztpártja, mind Pokrócz Földmívelő Pártja bizonyíthatóan Kristóffy József befolyása alatt működött. 4. Az Achim és Pokrócz vezette pártok helyzetére jellemző, hogy a koalíció felbomlásának időszakában ismét közeledtek egymáshoz. S kö- 15 MOL BM. res. K. 149-1908-259. 16 Farkas József : Agrárszocialista mozgalmak' (Csongrád megye) 1890-1907. Szeged 1968. 73, old. 17 Kristóffy J. : i. m. 542-543. 1908. június 30-án kelt beadványa. 55

zös fellépéseknek egyik fóruma a Szabad Föld megjelentetése volt Achim L, András vezetésével, A lap határozottan támadta a kormányt és a földbirtokos uralkodó osztályt. 1910 januárjában a válság közepén Dózsa György példáját idézték : a szebb, a jobb jövendőért hadba száll a tábor, Dózsa György katonái fegyverkedznek, lelküket megihlette a parasztvezér szelleme..." és ha a közös érzéseket a megbonthatatlan láng összekapcsolja, megkezdődik a nagy leszámolás.l $ A Szabad Föld rövid idő után megszűnt és Achim újra megjelentette a Paraszt Űjságot, 1909-ben az őt ért támadások után nyilatkozatban határolta el magát Kristóffytól. Később átmenetileg Kuhen Héderváry mellett foglalt állást. Az alföldi parasztpárt a munkapárti,kormányzattal szemben alakuló haladó tábornak vált részévé.'9 Áchimot az 1910-es választásokon ismét képvisel őnek választották és ekkor hitet tett a progresszió irányzatát összekötő, általános választójog mellett, Politikai ellenfelei felbujtására azonban 1911. május 13-án eldördült a Zsilinszky-testvérek (gyilkos) fegyvere és Achim Likner András halott volt. 2 Halála igen súlyosan és hátrányosan érintette pártját és pótolhatatlan veszteséget jelentett az izmosodó progreszszió számára, Pártja ugyan nem oszlott fel, nem szűnt meg, de jelentéktelenné vált." A balmazújvárosi párt ezek után a község környékére szorult viszsza, Amikor az OFP tevékenysége alábbhagyott, majd megszűnt, istnét a Földmívelő Egylet lett a helyi szervező, mozgósító erő. A községben 1911 ben is nagy volt az aszály, a munkásfoglalkoztatás nem javult. Telepítőügynökök érkeztek a községbe azzal a céllal, hogy családokat toborozzanak Szilágyballára, a Bánffy-birtokra, ahol 950 kh-t parcelláztak fel 60 koronájával. Ekkor Újvároson 1 hold 5-600 korona volt. A parcellázás szervezői 15 hold után szoba-konyhás lakást ígértek. Végül is Pokrócz Ferenc vezetésével 19 család települt át. 22 A szilágyballai áttelepítés előzményeként a Szilágy vármegyei Gazdasági Egyesület levélben fordult a földművelésügyi miniszterhez, hogy a Bánffy-birtokot vásárolják meg telepítési célra, Biztos értesülésünk van, hogy egyik tőkeer ős nemzetiségi pénzintézet érdeklődik a birtok iránt és azt a legkomolyabb szándékkal meg is akarja venni." A minisztérium véleményt kért és mivel az eltérés a tulajdonosok által kért vételár és a forgalmi érték között igen magas volt, nem lehetett biztosítani a vevők anyagi boldogulását." 2s Pokrócz Ferencék 1912 szeptemberében megvásárolták a birtok egy részét. Gondjaik enyhítésére következ ő év január 20-án levélben fordultak a miniszterhez. Ebben arról tudósítanak, hogy 21 család 400 holddal bírt, négy fordulóban osztott 10, 2Ó, 30 holdas kisgazdaságokat vásárolt. Régi otthonunkban semmi pénzért sem tudtunk földet szerezni, mert munkára is más megyékbe jártunk, úgy, hogy a legszorgalmasabb munka dacára csa- 18 Dózsa György szelleme, Szabad' Föld 1910. január 23. Idézi : Magyarország története i. m. 717. old. 19 Uo. 807. 20 Uo. 808. Vö. : Virágh Ferenc ; Agrár- és agrárszocialista mozgalmak Békés megyében a dualizmus korában 1867-1914. Békéscsaba 1979. 182-183. old. 21 Pölöskei Ferenc : Kormányzati politika és parlamenti ellenzék 1910-1914, 1970. 98-99. old. 22 Veres P. : Falusi krónika i. m. 249-254. Vö. : Varga A. : i. m. 218. o1cf. dnosi L. : A parasztmozgalmak... i. m. 91-92. old. 23 MOL. FM. általános iratok K 184-1912-29,/a 39 838. 56

ládjainkat minden tavasszal meglátogatta az ínség, mert hetekig távol lévén, tarisznyában elhordoztuk gyermekeink elő l a mindennapi kenyeret. Sok utánjárás után leltünk egy birtokot, melyet emberséges feltételekkel megkaphatturvk ugyan és a mi gyenge anyagi erőnkkel is reményünk van a boldogulásra." A birtok Zilah szomszédságában feküdt és a közeli piac értékesítési lehetőségeit akarták kihasználni a tehenészettel, baromfitenyésztéssel és konyhakertészettel. Pokróczék még 40 család áttelepülésére láttak lehetőséget. A magas kormánynak sok gondot adott a balmazújvárosi munkásság nyomorúsága, föld iránti vágya, most meg volna a módja, hogy rajtunk kívül még 40 család idetelepedhessen." A telepítés elősegítése érdekében pontokba foglalták össze kéréseiket : 1. Az ideköltözéshez minden család ingyen vasúti kocsit és ingyen jegyet kapjon, az ideköltözött 8 családnak térítsék meg a 60 korona költségét. 2. 15 évre lakóházak és istállók évpitéséhez 1600 korona kamatmentes kölcsönt kapjanak. 3. Fd.ossz időjárás miatt kérték 1200 mázsa ő szi vetőmagkészletük forgóra történő kicserélését, valamint tengeri, árpa, és zab vetőmag segélyt. 4. Tenyészállatokat kértek. 5. Az egyik magtárból iskolát kívántak kialakítani. Az FM az Erdélyrészi (székelyföldi) minisztérium kirendeltséget kérte fel, hogy saját hatáskörben intézkedjen. Az áttelepülők miután választ nem kaptak, 1913. április 11-én újabb beadványban kérték, hogy kérésükkel foglalkozzanak. A marosvásárhelyi kirendeltség megbízottja azonban nem látta megfelelőnek a hitelvisszafizetés biztosítékát és ezért nem teljesítették az újvárosiak kérését. Ellenben a vetőmagszükségletük fedezetére készpénzfizetés ellenében 137 mq tavaszi búzát, 13 mq burgonyát, 16 mq tengerit, 1 mq lucernát és 49 mq répamagot osztottam ki." A minisztérium különböző osztályai vizsgálták Pokróczék kérését, de végül a következőkr ő l tájékoztatták Szilágy vármegye fő ispánját : felkérem Méltóságodat, szíveskedjék nevezetteket értesíteni, hogy kérelmeiket törvényes felhatalmazás, illetve fedezet hiányában nem teljesíthetem. Bp., 1913. október 31. Vécsey."~ Az áttelepülés tehát nem járt sikerrel. A földszerzés lehetősége elveszett és vele minden reményük. 7 család még a következő évben, a többiek az első világháború alatt visszamentek Balmazújvárosba. A helyi moz galom vezetése ekkor Tar Sándor kezébe összpontosul, akit 1912-ben községi bírónak is megválasztottak. A mozgalom visszaesését jelezte az is, hogy a községben míg 1912-ben 5 alkalommal szerveztek nagygyűlést, addig a következő évben már csak 1 alkalommal kérték a hatóságok engedélyét. Balmazújvárosban ezekben az években a Katolikus Népszövetségnek volt befolyása.... de múlt évben ezek is az országos szociáldemokrata pártba olvadtak be." i ' A Föld Népe ezekben az években így a budapesti vezetők kezében összpontosult. A budapesti magyar királyi törvényszék Máyer Jenő t, Békefy Sándort és László Andrást kereste meg, mint a Föld Népe szerkeszt ő it.` 8 24 Uo. K-184-1913-29-29.185. 25 Veres P. : Falusi krónika i. m. 254. old. 26, Ónosi L. : A parasztmozgalmak... i. m. 92. old. 27 Hajdú-Bihar megyei Olvasókönyv. (Szerk. Komoróczy Györfly.) Db. 1973. 201-203. old. 28 BFL. VI/1/a 132 722/1911. 57

A rend őrségi jelentések már 1912-től nem is említik a politikai pártok között az Országos Földmívelő Pártot. A párt történetében ez a harmadik szakasz, amely már a teljes felszámolást jelentette. A Föld Népe 1913- ban jelent meg utoljára, de m~ég ebben az évben újabb szerkesztőváltozást ért meg.` 1914, április 25-én az ügyészség csalás és sikkasztás miatt terhel Boros B. Mihály és társai ellen bűnügyben kérte a Föld Népével kapcsolatos iratakat, 24 órai használatra." 3 A szociáldemokraták mellett a Köztársasági Párt volt az a politikai erő, amellyel az újvárosiak kapcsolatot építettek ki és helyi szervezetet hoztak létre. Már 1914 előtt királyellenes köztársaságpárti gyűlést szerveztek. Ez azért figyelgmre méltó, mert mint láttuk, az újvárosiak körében korábban jelent ős illúzió élt az udvar iránt. A fiaború előtt a felvonulások, beszédek azonban már igen alacsony hatásfokúak voltak. Veres Péter szavaival élve : a mozgalom lecsendesedett." A parasztmozgalmak szinte légüres terébe lépett be a Nagyatádi Szabó parasztpártja, ámely nagyon sok Áchim-hívet vitt magával, de Újvároson ekkor sem alakult ki figyelanet érde-mlő csoportja. Az agrármozgalom súlypontja azonban ekkor már fokozatosan áttevődött a Dunántúlra.' 1 5. Az Országos Földmívelő Párt tevékenységének értékelése megnyugtatóan még nem tisztázott. Ebben a.korábbiakhoz képest annyi változás mindenképpen történt, hogy a Magyarország története című összefoglaló munka már a parasztpártok sorában rövid áttekintést ad céljairól, történetéről. Hanák Péter azt írja : Pártalakításra - Kristóffy hathatós anyagi támogatásával és befolyása alatt 1908 áprilisában került sor." 3z Ez a megállapítás igen komoly kritikáját jelenti az Országos Földmívelő Párt létrejöttének és egész működésének, de mint bemutattuk, valós tényekkel bizonyíthatók. Az eddigi publikációk a Kristóffy Józseffel és körével való kapcsolatot csak Hanák Péter és Pölöslkei Ferenc említette. A fellelhető levéltári anyag és Kristóffy már idézett visszaemlékezése megerősíti mindezt. Az Országos Földmívelő Párt 1908-as megalakulását megelőzte tagjainak több mint másfél évtizedes egyre tudatosuló, radikálizálódó helyi politikai tevékenysége. A balmazújvárosiak számára a Szociáldemokrata Párttal, a Független Szocialista Párttal, majd a Szocialista Parasztpárttal kialakított kapcsolata jelentette az elkötelezett alapot ahhoz, hogy kilépve az újvárosi határból rövid időre országos jelent őségín mozgalom központjaként dolgozzanak. Ezekben az években így Békéscsaba után az Achim-féle parasztpárt mellett a másik jelent ősebb paraszti szervezkedés központja Balmazújváros volt."~' Az újvárosiak a koalíció bomlásának 29 Uo. 104 429/1911. 30 Uo. 54 998/1914 és 58 884/1915. 31 Pölöskei F. : Kormányzati... i. m. 99. old. 32 Magyarország története 1890-1918 7. kötet (Főszerk'esztő : Hanák Péter) Bp. 1978. i. m. 718-717. old. 33 Pölöskei F. : A koalíció... i. m. 52. old. 58

előrehaladott szakaszában bontottak zászlót. Várkonyi István egykori harcos követő i bár kapcsolatot teremtettek Achimékkal, mégsem léptek be az elsősorban gazdákra támaszkodó Parasztpártba. Ugyanakkor az öntudatosodó újvárosi földmunkásságot nem elégítette ki a szociáldemokrata párt falusi programja. A munkásmozgalommal való kapcsolatuk hullámzó intenzitású volt, ezért is, valamint tapasztalatlanságuk miatt az uralkodó osztály taktikája eredményesen befolyásolta őket. A párt megjelent programjában az általános, titkos, egyenlő községenkénti választójog mellett követelték a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a kötelező állami közoktatást, ingyenes népoktatást, a holtkézi és általában a kötött birtokok állami megváltását, parcellázását, progresszív adózást, a fogyasztási cikkek árának csökkentését. Az Országos Földmívelő Párt elsősorban a nincstelen mezőgazdasági földmunkásokat tömörítette. Tömegbázisa kezdetben az ország több részére kiterjedt, elsősorban Föld Népé című hetilapjuk és népgyűlésük révén. Pokrócz Ferencék határozottan antiklerikális nézeteket vallottak. Ez összefüggött tolsztojánus szektával, valamint az egyházból való tömeges kilépéssel. A kor uralkodó politikájával ellentétben felléptek az antiszemitizmus ellen. A balmazújvárosi párt bár nem foglalt el olyan radikális álláspontot mint kezdetben Várkonyi, de Áchimnál mint láttuk, egyházellenesebb álláspontot képviselt. A párt nagybirtokosellenes, a szegényparaszt ság jogaiért harcoló paraszti szervezet volt, amely azonban nem volt képes a király iránti illúziót elhagyva ténylegesen meghatározó országos párttá válni. Nem ismerte fel a korszak harcaiban nagyon fontos hosszabb távú szövetségi politika jelentőségét. Bár az Áchimmal kialakult időleges szövetség a pártprogramok hasonlósága alapján hamar kialakult, de ez nem bizonyult tartósnak. E szövetség lazulása a szegényparasztság egészét érintette, és nem alakult ki tartós, erős befolyása a parasztpártnak. A párt elnéptelenedésének okai között találjuk a földkérdés megoldatlanságát, a hatalommal történő egyezkedést. A tömegek radikális, földosztási vágyát a balmazújvárosi párt nem tudta politikájában következetesen képviselni. Az Országos Földmívelő Párt tényleges tevékenysége 1908-1911 közötti évekre.tehető. Lapja, a Föld Népe különösen kezdetben, kifejezetten a szocialista szóhasználattal élt. Támadta a koalíciót, leleplezte a népellenes intézkedéseket. A végén kisszerű vidéki bulvárlappá vált. Az Országos Földmívelő Párt tevékenységéhez szervesen kapcsolódott a polgári feminista nőmozgalom, amely azt bizonyítja, hogy az felismerte a nők jogaiért folytatott küzdelem fontosságát. Az Országos Földmívelő Párt a Szociáldemokrata Párt mellett szinte az egyetlen olyan korabeli párt volt, amely a nőmozgalmat támogatta, harcostársainak tekintve a lányakat, asszonyokat. Amikor az OFP visszaszorult, a nők voltak, akik harcaikkal tovább folytatták a férfiak küzdelmét. Külön értékelendő, hogy az OFP országos, vagy regiális hatású párt volt. Az értékelések közül Ónosi László megállapítása szerint Az OFP nem vált hosszú időre országos jellegű párttá. A hajdúsági tájegységek közel öt éven keresztül alapvető szegényparaszti-földmunkás tömegű harcos parasztpártja volt." 34 dnosi L. : A parasztmozgalmak.., i. m. 88. old. 59

Ezzel egyetértve hangsúlyozzuk, hogy mindazok a politikai eredmények és hibák, amelyekről korábban szóltunk, még azzal nehezedtek, hogy az újvárosi mozgalom sziget" jelleg ű volt, tartósabb kisugárzó ha tás nélkül. A párt vezetői nem rendelkeztek kellő politikai-elméleti felkészültséggel, Tévedéseik csökkentették a part cselekvési erejét. 35 Az újvárosi mozgalom szervesen illeszkedik a századforduló földmunkás és szegényparaszti harcaiba. Előremutató lépéseit, hibáival, tévedéseivel együtt kell mérlegre tenni. A párt létezése, működése során azzal emelkedett ki a kor agrármozgalmaiból, hogy Várkonyi mozgalma után képes volt a nincstelen földmunkások harcát felvállalni és érdekeit képviselni. Balmazújváros úgy is meghatározó volt, hogy harcaik során a helybeli agrárproletárok fellépése többször ösztönzést adott, példát jelentett az ország más területein élő osztálytársaiknak. A korabeli úri közvélemény pedig úgy ítélte meg a helyzetet, hogyha a községben rend van, akkor a vármegye közrendje is nyugodt. De ha megmozdul Újváros, hamar követi a többi."~ A község földmunkássága tehát jelen volt az ország társadalmi előrehaladását, felismer ő haladó mozgalmakban, így helyi jelent őségén túl országos szerepkörrel is bírt, progresszív fellépéseivel szerves részévé vált a magyarországi agrármozgalmaknak. Az újvárosi mozgalmat nem önmagában kell vizsgálni, hanem elhelyezni a Tiszántúl, az Alföld és az országos munkás- és parasztmozgalmak sorába. Erényei és hibái, forradalmi tettei és megalkuvásai csak így válnak érthet ővé. A korabeli parasztmozgalmakról szólva Veres Péterrel mondhatjuk : Most már túl vagyunk ezen, mindnyájunknak az a közös érdekünk van, hogy megismerjük az igazi valóságot és hát meg kell mondanom, hogy a parasztmozgalmak hatóereje igen elsősorban az erőszakos földosztás volt. Munkabér kérdésekben robbant ki, de a parasztok mégsem akartak belenyugodni, hogy ők maguk is ivadékaik örök időre napszámosok, mások munkásai és cselédjei legyenek. És még az sem igaz, hogy ezt csak a parasztpártok vezetői akarták, hogy annál inkább izgathassák boldog reményekkel a tömegeket. Ellenkez őleg, maguk a tömegek akarták az erőszakos vagy bármilyen földosztást, s a vezetőik már csak az ő vágyaikat mondtak ki."'' Szeifert Gergely, aki kiemelkedő alakja volt a helyi agrárszocialista mozgalomnak 1957-ben, így emlékezett vissza a századforduló időszakának harcaira : Tiporjuk, tiporjuk mégis szaporodnak a papacsok. Így mondták az urak, mert akármit csináltak, csak növekedett a szocialisták száma Újvároson."~ Ezzel a gondolattal mondhatjuk, hogy a balmazújvárosi földmunkások harca mégsem a sorozatos kudarcok, hanem a szakadatlan újrakezdések története. 35 Veres P. : Falusi krónika i. m. 182-185. és Veres P. : Szárszó i. m. 72-73. 36 Ónosi László : Mozaik a szül őfaluról, Alföld 1975. 12. sz. 15. 37 Veres P. : Falusi krónika i. m. 175. old. 38 Gulyás Pál : bsz a gyepsoron, Népszabadság 1957. november 7. 60

Az Országos Földmívelő Pártról eddig kialakított kép árnyaltabb, differenciáltabb rajzolatot kíván. Ez segíti a balmazújvárosi agrárszocialista mozgalom értékelésének hitelesebbé tételét. A fenti adalékkal kí vántam hozzájárulni a balmazújvárosi agrárszocialista mozgalom második korszakának bevezető szinthez, az Országos Földmívelő Párt szerepének minősítéséhez. Historiagraphy considers Balmazújváros as a significant stage of the agrar-socialista movement at the turn of the century. However, no overall evaluation has bean made about this village at the River Hortobágy. Berettyóújfalu gradually became the temporary centre of agrarian movements from the second half of the 1890ies. The Farming Union of Balmazújváros subscribed for the journal Social Revolution" launched on February 8, 1907. This was a good reason for the Minister of Internal Affairs to instruct the sub-prefect to take measures for the Farming Union of Balmazújváros, subscribing for the Social Revolution", to be thoroughly observed". On April 6, 1908, the National Agricultural Party was formed. All of the farmers were ploughmen, smallholders, mainly dwelling in Balmazújváros. The central points their program were the land reform, the universal suffrage for secret voting, moreover other social problems concerning the ploughmen ; their goal was the repartition of latifundia. The organozational rules of the party denoted the main. areas of activity. The NAP was thrust into the background in 1910-1911 and the landless people of Balmazújváros were again organized by the Farming Union. Our histariography still owes us the overall survey of the NAP. locydapcmsexxax napmura se~nnedenbkes u ee zasema "cj~~nbd zene" (xapod se~nnu) IIerep ~oaop THE NATIONAL AGRICULTURAL PARTY AND ITS ORGAN, THE RURAL PEOPLE (Föld népe) Péter Fodor I~ICTOpNOí~a(pN31 C9NTaeT baj{bma3yf18apoiii 3HaiINTeJIbHbIM 3T ŰnOM~B pa3bhtnn al~apho- COI(Na11NCTNYCCKOIb ABNNCeHNA. IIpaBpa, p0 HacTOfiII;ero BpeMeHN He COCTaBJIeHa IIOIIH ŰR OI~eHKa, OXB ŐTbIBaiOIL~aA 3Ty npnxopto6aabcxyto 6onbluylo AepeBHIO. HűYNHaA CO BTOp011 noj10bnhb1 1HIO-bIX IbZ{OB BpCMCHHbIM LSeHTpOM al~aphoto j.sbnjkchnsi noctcnchho CT3HOBNTCH BepCTTbCyt1(paJly. bajibma3ylibapohickoe OÓn{CCTBO 3eMJIej~eJIbI~eB CJ.~eJIaJIO noj{nncky Ha BbtINeAuIyto 8 c~espanst 1907 r. ra3ety "TapInaAanMx cpoppaaanom" (06IIlecTSettxaa pesonlognsi). 3T0 nocjiyn(njio NpN9HH0}i TOib, `ITO, `ITO MNHNCTp BHyTpeHHNX Aen npnxa3an BNueryóepnoTOpy "ytoóbi OH paciiopftz[njicfl O CIIeNCKe 3a BbIHNCbIBaIOH.[NM ra3ety" "TapnIaJ~aJIMN c~oppaptanom Ő ajibma3ynbapoiiicknm OÓLI[eCTBOM 3eMJlej[ellbL[eB ". 6 anpenst 1908 r. B lianbma3y~isapotne opraxh3osna TocyAapcTBeHHaa naptnb 3eMneRenbgeB (TII3). Bce eé ocxosatenn 3eMneAenbgbl, Menxne xpectbsihe, B 6onbmNxcTBe NcNTenN BanbMa3y~IBapotua. B nporpammy BKnIOVeHbt Bonpocbl 3eMenbnoH pecpopmbt, oóltlee N TaHxoe Bblóopnoe npaso, npovne cognanbxbte sonpocbt, KacaIOU~Neca xpectbbxctba, a TaIOICe 6btn HaMe4eH pa3aen 3eMJIN KpynNbIX 3eMneBnaJ~eJIbI;eB. ()prahn3ai;nohhbifi yctbb naptnn HűMCTN1I Ba)KHC411nNe OŐJIaCTN RapTNFiHOH paóotbi. B 1910-1911 IT. rii3 óbtna BbITecneHa Ha 3apxttH nnah, a Ő ajibma3yfibapohickhe Óe33eMeAbHHKH j{ajiblhe OpraHH30BbIBaJIN O Ő LL~eCTBO 3eMJlej]eJtbl),eB. Hatua NcTOpnorpacpNSI ABJIACTCA AOJINCHNKOM B IIOJIHOM ONNC3HNN,QeATeJIbHOCTN TOCyIjapCTBCHHOÍ3 IIapTNN 3eMJIegeJl6l~eB. 61