CSONGRÁD MEGYE CSONGRÁD MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Csongrád megyét 3-3 alkalommal dolgoztuk fel. Az első két alkalom során általánosságban beszéltünk Csongrád megyéről és az ott található városokról és azok elhelyezkedéséről, földrajzi adottságairól. Mind ezt power point segítségével tettük meg. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, nagyon sok várost ismertek és már jártak is ott. Hiszen ez tulajdonképpen a lakóhelyünk és környéke. Mártélyt nagyon ismerik, sokat jártak már ott. Szegedet is ismerték, de csak felületesen. A turisztikai látnivalók közül csak keveset tudtak.
Csongrád megye Szeged és hungarikumai Ópusztaszer A második alkalommal felelevenítettük,amit az előző találkozásunk alkalmával megtanultunk. Nagyon ügyesek volta a gyerekek mindenre pontosan emlékeztek az elmondottakból. A második órán csak Szegedről beszéltünk. Bemutattam a gyerekeknek a híres épületeit, tereit. A fő témánk viszont a Szegedhez köthető hungarikumok és azok legendái. A szegedi papucs, annak kialakulása s az utolsó szegedi papucskészítő. A szegedi papucs rövid története Szeged városának egyik világhírű különlegessége a papucs. Szegeden a török hódoltság alatt papucsosok is
dolgoztak. Bizonyosra vehető, hogy a papucs viselet már e kortól elkezdődött és azóta is él, megszakítás nélkül. A XIX. sz. elején még nincs különálló papucsos ipar, ezt ma élő idős mesterek is tudják. A szegedi papucsosok emlékezete szerint, iparuk az 1850-es évek tájkán különül el a régi, nagy múltú csizmadia mesterségtől. Szeged városának a XIX. sz. -ban meginduló és az 1879. évi nagy árvíz után teljesedő kikövezésével indul meg a mesterség virágzása. Hiszen az előtt az utakat borító feneketlen sár miatt az asszonynépek is csizmában, bocskorban jártak. A szegényebb asszonynép tehát a színes és díszes papuccsal és a drágább kelméket helyettesítő, de a helyi hagyományokba illeszkedő festő ruhával (kék festő ruha) tartja fenn még mintegy fél évszázadon keresztül a szegedi népviselet jellegzetes formáit. Később az országos kiállítások és árumintavásárok, szegedi filléres vonatok és szabadtéri játékok közönsége is megismeri és megkedveli a különlegességgé, fogalommá váló szegedi papucsot. A Pick szalámi gyár és maga a pick szalámi, mint hungarikum, és miért olyan jelentős ez. Pick szalámi
Pick szalámi (szegedi téliszalámi): évszázados hagyományon alapuló, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, bélbe töltve, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel készült, nemespenész-bevonatú termék. Szeged a Tisza folyó partján fekszik. A Szegedhez közeli alföldi, dél-magyarországi megyék (Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar) természeti adottságai kedvezőek a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez. Ez a földrajzi környezet és az ehhez párosuló szakértelem lehetőséget ad a jellegzetes tulajdonságokkal bíró szalámisertések tenyésztéséhez. Ezekről a területekről származnak azok az érett sertések, amelyeket Szegeden a szalámikészítéshez használnak fel. Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. 1883-ban Olaszországból hozott munkásokkal már nagyobb mennyiségben gyártott szalámit. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. Az állandó hűs tiszai levegő kedvező feltételeket biztosított az érlelés folyamatához. A legidősebb fiú, Pick Jenő aki már 1898-tól részt vett az irányításban 1906-ban lépett be a vállalkozásba. A gyár történetében ezzel új korszak kezdődött. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.
A szegedi paprika és jótékony hatása Szegedi paprika (szegedi fűszerpaprika-őrlemény): a kedvező adottságokkal rendelkező szegedi tájkörzetben hagyományos módon megtermelt fűszerpaprikanövény tövön beérett, utóérlelt, majd megszárított termésének megőrlésével készül. A paprika őshazája Dél-Mexikó, Közép-Amerika és az Antillák szigetcsoportja. Az őslakó indiánok orvosság és fűszer gyanánt használták. Kolumbusz Kristóf tengeri úton akarta elérni a keleti Fűszer-szigeteket. Az Újvilágból azonban nem az ismert fűszerekkel, hanem többek között egy addig sohasem látott ajándékkal, egy paprikanövénnyel tért vissza. A növény kezdetben Európa barokk főúri kertjeit díszítette, illetve kereskedelmi utakon eljutott Törökországba is. Innen balkáni közvetítéssel került hazánkba. Az 1500-as évek második felében Széchy Margit főrangú asszony kertjét is díszítette már egy vörös törökbors nevű növény (ez időben még indiai bors vagy pogánybors névvel is illették). A paprika elnevezés a 18. században bukkant fel először, mint a bors
délszláv nevének (papar) kicsinyítő képzős alakja, s ezután a magyar használat által vált egyetemes, nemzetközi szóvá. Szegeden 1748-ból találjuk az első feljegyzést egy piarista számadáskönyvben, amelyben a paprika szó szerepel. Hazánkban kezdetben orvosságként használták hideglelés (váltóláz) ellen, csak később vált a magyar konyha meghatározó fűszerévé. Míg a termelés a 19. század közepéig a családi ellátás keretein belül maradt, a századfordulóra a feldolgozás már ipari méreteket öltött és a kereskedelem jelentőssé vált. A paprikatermesztés a régióban Szeged-Alsóvárosról indult a Szegedhez közel eső feketehomokos területeken, a Tisza áradmányos földjén. 1934-ben zárt körzetté nyilvánították Szeged környékét, így az ezen kívül termelt fűszerpaprikából készült őrleményt tilos szegedi paprikaként forgalmazni. A betakarítás kizárólag hagyományos kézi szedéssel történt, amit akár háromszor, négyszer is elvégeztek, és ezzel biztosították azt, hogy csak a tövön beérett legjobb minőséget adó termés kerüljön további feldolgozásra. Híres, Szegedhez szorosan kapcsolódó kép a házak oldalán lógó fűszerpaprika-füzérek sora. A szegedi paprika különleges volta nemcsak a több száz éves törődésnek, a felhalmozódott szaktudásnak és a hagyományok erényeit követő feldolgozásnak köszönhető, hanem annak is, hogy Magyarországon nagyon kedvezőek a feltételek a melegkedvelő fűszerpaprika számára. A szegedi tájkörzetben olyan hőmérsékleti, napfény- és csapadékviszonyok uralkodnak, amelyek valamennyi fűszerpaprika-termő terület közül itt a legkedvezőbbek.
A kor emberének fokozottan szüksége van vitaminokra, antioxidáns anyagokra. A fűszerpaprikát elsősorban fűszerként használjuk, pedig a benne rejlő vitaminok, antioxidánsok mind szervezetünk védelmét szolgálják. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja, a C-vitamin és a szegedi paprika szorosan összefonódott fogalmak, egyik a másikat tette világhírűvé. De a színt adó karotinoidok, a provitaminok, a kapszaicin, a paprikamagban található tokoferolok mind-mind a 21. század anyagai.
Ópusztaszer Híres az Emlékparkjáról, ill. az ott található Feszty körképről. A gyerekek nagytöbbsége látta már a Feszty körképet és tudtak is róla beszélni. Megbeszéltük történelmi vonatkozásában a honfoglalást, a képen látható eseményeket. Feszty Árpád, tehetséges festőművész (1856-1914), párizsi tanulmányútján, 1890-ben látott egy napoleoni csatát megörökítő óriás panorámafestményt és ennek hatására elhatározta, hogy hasonló méretű körképen megörökíti a özönvíz történetét. Apósa, a romantikus író, Jókai Mór fantáziáját megkapta az ötlet, de a Honfoglalás megfestésére ösztönözte vejét. Különleges időszaka volt ez történelmünknek, hiszen ekkor készült a magyar nemzet a honalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére. A sugárúti paloták között az úttest alatt már lefektették a szenzáció számba menő földalatti sínpárjait. A Hősök terén szoborcsarnok készült. Mindenütt az egész országban maradandót, a nemzeti emlékezethez méltót alkottak. Árpád és vezérei, a hősi múlt képi megörökítése jól illett az évforduló hangulatához. Így természetes, hogy a nagyszabású vállalkozáshoz megkapta a kellő támogatást. A főváros adott területet a képet befogadó körcsarnok részére, melyet bátyja, Feszty Gyula építész tervezett és épített fel rekord idő alatt. A pénzügyi alapokat biztosító részvénytársaságot is ő alapította.
A következő órán még folyatjuk a körkép elemzését.
Csongrád megye Szeged művészeti értékei és a Hősök kapuja A harmadik alkalommal még visszatértünk a Feszty körkép elemzéséhez. Majd beszéltünk Szeged művészeti értékeiről. Szegedhez köthető híres emberekről, ill. a Hősök kapuja freskóról. majd de nem utolsó sorban a szőregi rózsáról, mint hungarikumról. Én Szeged és a híres emberek listájából József Attilát és A születésnapomra című versét emeltem ki. József Attila
Életrajza Édesapja József Áron (1871-1937) egy romániai bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875-1919) egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban. Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila. 1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül. Édesanyja.
1919-ben bekövetkezett halála után József Attilát sógora, Makai Ödön vette szárnyai alá. Egy jó középiskolába járatta Attilát, aki később a szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy középiskolai tanár lehessen. Az egyetem elutasította, amikor Horger Antal a provokatív versei miatt a tanításhoz alkalmatlannak nyilvánította. - József Attila - Szöveggyűjtemény SZÜLETÉSNAPOMRA Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám!
Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a Nincsen apám versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén - gagyog s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani! 1937. április 11. Megbeszéltük a verset és annak életrajzi elemeit.
A Hősök kapuja freskó Hősök kapuja A Boldogasszony sugárút fölött négy pillére támaszkodó, három ívnyílásos kapuépítmény ível át. A középső ív fölött félköríves záródású franciaablakok láthatóak, kovácsoltvas kardokból készült mellvéd díszítéssel. Ezekkel egyvonalban, díszbeszédre is szolgáló tömörfalazatú erkély, melynek szalagdíszén Porta Heroum 1914-1918 felirat olvasható.
A főhomlokzat túlsó oldalán a sugárút felől a középső ívet a Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet fölirat szegélyezte. A kapu jobb és bal oldalán pillérekre állított nagyméretű zászlótartók vannak. A főhomlokzaton hasonló pilléreken állnak az élő és halott katona monumentális kőszobrai. A kapuépítmény lapos tetős, tetején zászlótartóval. A bolthajtások alatt valaha nagyméretű antik bronz örökmécsesek voltak. Az 1936-ban épült kapu Pogány Móric munkája. A kapun elhelyezett, az első világháború áldozataira emlékeztető honvédszobrok (az élő és a halott katona) Lőte Éva szobrászművész munkája (1937). Az emlékmű a Boldogasszony sugárút eleje fölött átívelő, hatalmas kapuépítmény.
Végül, de nem utolsó sorban beszéltem Szőregről a gyerekeknek, ahol a rózsa, mint hungarikum fellelhető. Szőregi rózsatő, a hungarikum A 2002-ben indított, kétéves hivatali eljárás során pontosan rögzítették a rózsatőtermesztés technológiáját, minőségi követelményeit. A védelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozik, így minden részletet kidolgoztak. A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is, hogy miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a szőregi védjegyet. A szigorú
előírásoknak köszönhetően a vásárlók világszerte biztosak lehetnek abban, hogy a Szőreg környékéről származó rózsatő állandó minőséget képvisel. 2004-ben eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózsa. Ez köznyelvi használatban azt jelenti, hogy a szegedi fűszerpaprika-őrleményhez, téli szalámihoz és a szegedi papucshoz hasonlatosan a Szőreg környékén termesztett rózsatövek is hungarikummá váltak.
Az óra utolsó felében pedig a gyerekek készítette, azaz rajzoltak le hungarikumokat. Készültek Pick szalámik, szegedi papucsok, szegedi paprikák, sámánok, és szőregi rózsák. Az egész Csongrád megyei projectet nagyon eredményes volt. Mind a gyerekek, mind pedig mi felnőttek nagyon jól éreztük magunkat a foglalkozások során, bővült a tudásunk sok új és érdekes dologgal.