PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK II. ÉVFOLYAM 3-4. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS
Tartalomjegyzék Bevezető... 1 A kreditrendszer néhány alapelve... 2 A 2006/2007. tanév időbeosztása... 3 A 3-4. szemeszter ajánlott tanterve... 4 Órarendek... 6 3. szemeszter Analitikai kémia 2. (OGAAK1)... 8 Anatómia 2. (OGAHA2)... 11 Fizikai kémia 2. (OGAFK2)... 13 Kolloidika 1. (OGAKD1)... 16 Szerves kémia 1. (OGASK1)... 19 Biokémia 1. (OGOBK1)... 21 4. szemeszter Farmakobotanika (OGAGNT)... 25 Kolloidika 2. (OGAKD2)... 28 Műszeres analitika (OGAMUA)... 30 Szerves kémia 2. (OGASK2)... 33 Biokémia 2. (OGOBK2)... 34 Gyógyszerügyi ismeretek 1. (OGGGI1)... 42 Szakmai gyakorlat 1. (OGRSG1)... 44 Angol/német szaknyelvi záróvizsga... 46 Testnevelés (OGRTE3-4)... 48
Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának az egyes évfolyamokra vonatkozó kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 1
A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Gyógyszerész szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont ebből 10 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az Alapozó, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek, a szaktudományi ismeretek és a Szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő 2006. előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OGAHA1 = gyógyszerész (OG) szakon alapozó (A) modulban (kötelező) Anatómia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. GM06AHA1 = gyógyszerész szakon (G) magyar nyelven (M) a 2006. tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint az Anatómia 1 (HA1). 2
A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Gyógyszerész szak Szorgalmi időszak: I. félév I-IV. évfolyam 2006. szeptember 04. 2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. szeptember 11. 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam 2007. február 05. 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév I IV. évfolyam 2006. december 18. 2007. február 02. (7 hét) II. félév I-III. évfolyam 2007. május 21. 2007. június 29. és 2007. augusztus 21. 2007. augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: GYSZ I-III. évf. 2007. júl. 02. 2007. júl. 27. ill. 2006. júl. 30. 2007. aug. 24. Tavaszi szünet: 2007. április 02 06. (Húsvét előtti hét) 1. félév 2006. szeptember 04. 08. iratkozási hét 1. hét 2006. szept. 11. 15. 2. hét 2006. szept. 18. 22. 3. hét 2006. szept. 25. 29. 4. hét 2006. okt. 02. 06. 5. hét 2006. okt. 09. 13. 6. hét 2006. okt. 16. 20. 7. hét 2006. okt. 23. 27. 8. hét 2006. okt. 30. nov. 03. 9. hét 2006. nov. 06. 10. 10. hét 2006. nov. 13. 17. 11. hét 2006. nov. 20. 24. 12. hét 2006. nov. 27. dec. 01. 13. hét 2006. dec. 04. 08. 14. hét 2006. dec. 11. 15. 2. félév 2007. április 02. - 06. tavaszi szünet 1. hét 2007. febr. 05. 09. 2. hét 2007. febr. 12. 16. 3. hét 2007. febr. 19. 23. 4. hét 2007. febr. 26. márc. 02. 5. hét 2007. márc. 05. 09. 6. hét 2007. márc. 12. 16. 7. hét 2007. márc. 19. 23. 8. hét 2007. márc. 26. 30. 9. hét 2007. ápr. 09. 13. 10. hét 2007. ápr. 16. 20. 11. hét 2007. ápr. 23. 27. 12. hét 2007. ápr. 30. máj. 04. 13. hét 2007. máj. 07. 11. 14. hét 2007. máj. 14. 18. 3
Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 3. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 OGAAK2 Analitikai kémia 2. Dr. Ohmacht Róbert Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet ALAPOZÓ MODUL félévi órazám ea gyak szem Σ vizsga kredit OGAAK1 OGAAS2 28 70 0 98 szig 7 OGAHA2 Anatómia 2. Dr. Rékási Zoltán Anatómiai Intézet OGAHA1 28 28 0 56 fgyj 4 OGAFK2 Fizikai kémia 2. Dr. Nagy Géza TTK Általános és Fizikai Kémiai OGAFK1 0 56 0 56 fgyj 4 Tanszék OGAKD1 Kolloidika 1. Dr. Kovács Barna TTK Általános és Fizikai Kémiai OGAAS2 OGAFK1 28 0 0 28 koll 2 Tanszék OGASK1 Szerves kémia 1. Dr. Hideg Kálmán Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet OGAAK1 OGAAS2 56 42 0 98 koll 7 BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL OGOBK1 Biokémia 1. ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet OGAAK1 OGAMB2 42 14 14 70 koll 5 KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK OGRTE3 Testnevelés 3. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OGRTE2 0 28 0 28 aláírás 0 29 4
Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 4. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ALAPOZÓ MODUL félévi órazám ea gyak szem Σ vizsga kredit OGAGNT Farmakobotanika Dr. Molnár Péter Farmakognóziai Intézet OGALAT OGAMB2 42 42 0 84 koll 6 OGAKD2 Kolloidika 2. Dr. Kovács Barna TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék OGAKD1 0 28 0 28 fgyj 2 OGAMUA Műszeres analitika Dr. Kilár Ferenc Bioanalitikai Intézet OGAAK2 OGAFB2 28 56 0 84 koll 6 OGASK2 Szerves kémia 2. Dr. Hideg Kálmán OGOBK2 Biokémia 2. OGGGI1 Gyógyszerügyi ismeretek 1. ifj. Dr. Gallyas Ferenc Dr. Botz Lajos OGRSG1 Szakmai gyakorlat 1. Dr. Mayer Klára OGRAZV Angol/német szaknyelvi záróvizsga Dr. Rébék-Nagy Gábor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet OGASK1 42 42 0 84 szig 6 OGOBK1 42 14 14 70 szig 5 SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi OGALAT 28 0 0 28 fgyj 2 Gyógyszertár KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK Gyógyszertechnológiai Intézet Egészségügyi Nyelvi Kommunikációs Intézet nincs 0 160 0 160 aláírás 0 nincs 0 0 0 0 aláírás 0 OGRTE4 Testnevelés 4. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OGRTE3 0 28 0 28 aláírás 0 27 5
6
7
Analitikai kémia 2. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - Dr. Ohmacht Róbert egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a Mennyiségi kémiai analízis tantárgy a gyógyszrészhallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a mennyiségi kémiai analízis alapjainak elsajátítása, a gyógyszertudományok szempontjai szerint. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 5 félévi 70 teljesítés-forma: szóbeli szigorlat szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 98 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGAAK2 3. szemeszter csak őszi félévben OGAAK1, OGAAS2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve, Medicina, 2005 Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing, 2000 E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart, 1999 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés 2. hét A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok) 3. hét A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás 4. hét A neutralizációs analízis: az oldószer, ph számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben 5. hét Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása 8
6. hét Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások 7. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok 8. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások II.: Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria 9. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás ph függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint 10. hét Redoxreakciókon alapulómaghatározások IV.:Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások 11. hét Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése 12. hét Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.: A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása 13. hét Tömeg szerinti analízis (gravimetria) III.: Kationok gravimetriás meghatározása (meghatározás oxidok, halogenidek, szulfátok, foszfátok, oxalátok, kromátok formájában). Anionok gravimetriás meghatározása 14. hét Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis 14*5 óra gyakorlat 1-2. hét Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat) (egyéni ism.); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). A kvalitatív analitika ismétlése 3-4.hét Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. és Gyógyszerkönyv szerint, külön leirat)(egyéni ism.); Nátrium-tioszulfát közvetett meghatározása (2.6.8.); Papaverin meghatározása nemvizes közegben (2.7.4.) (egyéni ism.). Tejsav mono- és disav tartalmának meghatározása (külön leirat) (egyéni ism.); A kvalitatív analitika ismétlése. Zárthelyi 5-6.hét Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Ólom mérése eriokróm felete T mellett (3.4.2.) ; Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Burowoldat alumínium tartalmának meghatározása (3.5.1.) 7.hét Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) ; Dibrómantracén brómtartalmának meghatározása (bemutatás, külön leirat) 8-9.hét Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Összes vastartalom meghatározása Zimmermann-Reinhardt szerint (4.4.1.3.). Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); C-vitamin tabletta aszkorbinsav tartalmának bromatometriás mérése (4.4.4.2.) 10-11. hét Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Rodanidionok mérése Schulek szerint (4.5.1.7.) (egyéni ism.); Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Zárthelyi 12-13. hét Gravimetria. Szulfáttartalom meghatározása BaSO 4 formájában izzítással (5.3.3.); Vastartalom meghatározása Fe 2 O 3 alakban (5.3.4.). Foszfátion meghatározása MgNH 4 PO 4.6H 2 O formájában (5.3.2.). Zárthelyi 14. hét Szerves oldószer víztartalmának meghatározása Karl Fischer szerint (bemutatás, külön leirat). Asztalátadás A félév elfogadásának kritériumai: az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiányzás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 redoximetriás,1 kelatometriás és 1 gravimetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján 9
adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott 2 tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapán adott jegyből kerül megállapításra (a TVSZ által meghatározott arányban). Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra nincs lehetőség Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Mennyiségi analízis 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox egyensúlyok) 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés) 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba) 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása) 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése) 6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése) 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése) 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók) 9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése) 10. Redox titrálások III. (reduktometria) 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás ph függése, redukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások) 12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése) 13. Tömeg szerinti analízis II. Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása) 14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (t R,,, R s ), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet) 15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés) 16. Termikus analízis 10
Anatómia 2. Anatómiai Intézet - Dr. Rékási Zoltán egyetemi docens A tematika rövid leírása: makroszkópos anatómiai és szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGAHA2 3. szemeszter csak őszi félévben OGAHA1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára, Pécs, 2004 Donáth Tibor: Anatómiai atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 2 óra előadás 1. A biológia szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak - Dr. Rékási Zoltán A belső elválasztású mirigyek I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri - Dr. Rékási Zoltán 2. A belsőelválasztású mirigyek II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer - Dr. Rékási Zoltán Női nemi szervek I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus - Dr. Rékási Zoltán 3. Női nemi szervek II. Hüvely és a külső nemi szervek. A női nemi szervek fejlődése és ezek rendellenességei - Dr. Rékási Zoltán Férfi nemi szervek I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag - Dr. Rékási Zoltán 4. Férfi nemi szervek II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemi szervek fejlődése és ezek rendellenességei - Dr. Rékási Zoltán Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések - Dr. Tóth Pál 5. A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei - Dr. Tóth Pál A központi idegrendszer fejlődésvázlata - Dr. Tóth Pál 6. A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek - Dr. Tóth Pál A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy - Dr. Tóth Pál 7. A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása - Dr. Tóth Pál Thalamus és hypothalamus - Dr. Tóth Pál 8. Törzsdúcok, capsula interna. Hippocampus - Dr. Tóth Pál Az agyvelő kamrarendszere. A liquor ter-melése, keringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquor gát. Liquor-agy határfelület - Dr. Tóth Pál 11
9. Az érző rendszerek - Dr. Reglődi Dóra A motoros rendszerek - Dr. Reglődi Dóra 10. A kisagy szerkezete és összeköttetései - Dr. Reglődi Dóra A nagyagykéreg szerkezete - Dr. Reglődi Dóra 11. A limbikus rendszer - Dr. Reglődi Dóra A bőr szöveti szerkezete - Dr. Mess Béla 12. Az autonóm idegrendszer - Dr. Lubics Andrea A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei - Dr. Lubics Andrea 13. A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok - Dr. Mess Béla A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex - Dr. Mess Béla 14. A külső-, közép- és belsőfül - Dr. Mess Béla Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái - Dr. Mess Béla 14*2 óra gyakorlat (bonctermi és szövettani hetenként felváltva) 1. A vese és a húgyutak anatómiája. Rekesz-izom. A retroperitoneum tanulmányozása 2. A női nemi szervek szövettana (ovarium, méhkürt, méh) 3. A kismedence. A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása 4. A férfi nemi szervek szövettana (here, prostata, ondóhólyag, penis) 5. A gát, a női és férfi külső nemi szervek tanulmányozása. A gerincvelő 6. Az endokrin szervek szövettana - 1. (agyalapi- és tobozmirigy) 7. Az agyburkok és dura-sinusok. Az agyvelő felszínének tanulmányozása. Agyidegek. Az agy vérellátása 8. Az endokrin szervek szövettana 2. (pajzsmirigy, mellék-pajzsmirigy, mellékvese) Idegsejtek, perifériás ideg, ideg-végkészülékek, glia 9. Az agykamrák, törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák 10. A gerincvelő és kisagy szöveti szerkezete 11. Az agytörzs tanulmányozása 12. Az agykéreg szöveti szerkezete. A bőr szövettana 13. A látó- és hallószerv tanulmányozása 14. Szem és a belsőfül tanulmányozása A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (9 tanóra), kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján (http://anserver.pote.hu) 12
Fizikai kémia 2. TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék - Dr. Nagy Géza egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkezelés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a Fizikai Kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 0 modul: alapozó félévi 0 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGAFK2 3. szemeszter csak őszi félévben OGAFK1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: tankönyvek: P.W. Atkins: Fizikai kémia I- III, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992 P.W. Atkins: Fizikai kémia I- III, újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995 Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I-II, Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001 David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology, Science Books Iterrnat, ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek) gyakorlati praktikum: Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: Fizikai kémiai gyakorlatok, JPTE Kiadó, 1997 Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása, tanszék honlapja, letölthető: http://www.ttk.pte.hu/fizkem/gyogy-gyak.htm 13
Foglalkozások témája és oktatója: 14*4 óra gyakorlat Gyakorlatvezetők: dr. Kovács Barna egyetemi docens, dr. Nagy Lívia tudományos munkatárs 1. gyakorlat: Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása 2. gyakorlat: Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készítése 3. gyakorlat: Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel 4. gyakorlat: Hidrolízis kinetikájának tanulmányozása (tercier-butil-klorid v. metil-acetát) konduktometriás úton 5. gyakorlat: Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata 6. gyakorlat: Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció) 7. gyakorlat: Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotometriás méréssel 8. gyakorlat: Potenciometriás mérések tanulmányozása, ph mérés, ion szelektív elektródok szelektivitási koefficiensének tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés 9. gyakorlat: Vezetőképesség mérés elektrolit oldatokban 10. gyakorlat: Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram. Áram-feszültség görbék tanulmányozása, Cottrell függvény, Tafel egyenlet 11. gyakorlat: Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton 12. gyakorlat: Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton 13. gyakorlat: Kémiai reakciók számítógépes modellezése 14. gyakorlat: Diffúziós állandó mérése A félév elfogadásának kritériumai: A gyakorlaton a hallgatók egyénileg megoldandó feladatot kapnak. A munka megkezdése előtt a gyakorlatvezető ellenőrzi, hogy a hallgatók rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges elméleti ismeretekkel. A hallgató a gyakorlaton saját köpenyben dolgozik, kalkulátorral rendelkezik. A hallgató köteles a kémiai laboratóriumokban szokásosan, fegyelmezetten viselkedni. A laboratóriumba kabátot, élelmiszert bevinni nem szabad. A hallgató köteles a szükséges védőeszközöket (szemüveg, pipettor, kesztyű) megfelelően használni, a balesetmegelőzési utasításoknak megfelelően dolgozni. A gyakorlaton a mérési adatokat a hallgató az utasításoknak megfelelő formájú jegyzőkönyvben rögzíti. (Külön papírszeletekre írás nem megengedett). Amennyiben a mérések értékelésére a gyakorlat ideje alatt nem sikerül sort keríteni, ez esetben, ha a hallgató az adatokat a gyakorlatvezetővel aláíratja, akkor az értékelést később is elvégezheti. Azonban a jegyzőkönyvet a kiértékelt mérési adatokkal a gyakorlat ideje után legkésőbb két nappal köteles leadni. A mért adatokból szerkesztett, vagy azok felhasználásával számított adatokból készített ábrák megfelelő számítógépes technikával készülnek. A nyomtatott ábrák, táblázatok a jegyzőkönyvbe ragasztva kerülnek beadásra. A félév elfogadásának feltétele a gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat.) A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat megkezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből. Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszámol. A gyakorlatra készületlenül jelentkező hallgató nem végezhet gyakorlati munkát. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat. A gyakorlati jegyzőkönyv értékelése során, az egyes feladatok elvégzésére kapott osztályzatokból és a félév során írt zárthelyi dolgozatok osztályzatából képzett ötfokozatú gyakorlati jegy kerül a hallgatói leckekönyvbe (indexbe). Elégtelen jegy a féléves teljes gyakorlati munka megismétlését vonja magával. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az előző félévben hallgatott, és a korábbi kollokviumon számon kért előadások tematikája 1. hét: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok, állapotjelzők, állapotfüggvények. A termodinamika első főtétele. Hőkapacitás, belső energia, entalpia. Termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel 2. hét: A termodinamika második és harmadik főtétele, entrópia, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák működése szabadenergia, szabadentalpia Az entrópia statisztikus termodinamikai értelmezése 3. hét: Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, a folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, a szilárd halmazállapot, kristályos, amorf anyagok, folyadék kristályok 14
4. hét: Parciális moláris mennyiségek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázistörvény, megoszlás, fázisdiagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya 5. hét: Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai egyenletei, a reakció rendűség meghatározása. Összetett reakciók 6. hét: Konszekutív reakciók, szimultán reakciók, megfordítható reakciók, tömeghatás törvény, katalízis, sav bázis katalízis. Enzim katalízis. Michaelis Menten kinetika. Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók. Heterogén katalízis 7. hét: Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók. A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, a reakció sebességi állandó számítása, ütközési elmélet. Átmeneti állapot elmélete 8. hét: Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, elektródok fajtái, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, galváncellák, tüzelőanyag cellák 9. hét: Elektród folyamatok kinetikája, az elektrolízis törvényei, túlfeszültség. Volmer-Butler egyenlet, átlépési faktor. Diffúzió. Cottrell egyenlet. Az elektrolízis alkalmazásai 10. hét: Az anyagszerkezet alapjai, alap kísérletek, modellek. Schrödinger egyenlet. Kvantum elmélet, atomszerkezet és atomi spektrumok, hidrogénszerű atomok szerkezete, atomi pályák, spekrális átmenetek 11. hét: A kémiai kötés, molekulák szerkezete, a VB és a MO módszer, molekula pályák kialakulása, kötő, lazító pályák, hibridizáció, delokalizált rendszerek, szilárd testek sávelmélete 12. hét: Molekula szinképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron szinképek. Raman effektus 13. hét: Magmágneses rezonancia spektroszkópia. Elektron spin-rezonancia, diffrakciós anyagvizsgálati módszerek, dielektromos sajátságok, dielektromos polarizáció, refrakció 14. hét: Statisztikus termodinamika, fogalmai, alkalmazásai Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai kémia I-III., Tankönykiadó, 1992, ISBN 963 18 4322 X David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology Science Books Iterrnat, ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek) Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995 15
Kolloidika 1. TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék - Dr. Kovács Barna egyetemi docens A tematika rövid leírása: a kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelenségeket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentősségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő elektrokinetikus jelenségeket. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi összefüggések megismerése. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGAKD1 3. szemeszter csak őszi félévben OGAFK1, OGAAS2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Tankönyv: Szántó F.: A kolloidkémia alapjai, a Szegedi Tudományegyetem jegyzete Ajánlott irodalom: Buzágh A.: Kolloidika I, II/1, II/2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952 Kremmer T., Boross L.: Gélkromatográfia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974 Inczédy J.: Ioncserélők és alkalmazásuk, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980 Kerese I.: Fehérjevizsgálati módszerek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét: A kolloid állapot (történeti áttekintés, alapfogalmak, definíciók, kolloid rendszerek áttekintése) 2. hét: Fluid határfelületek (határfelület fogalma, felületi feszültség, monomolekulás hártyák, folyadékfolyadék határfelület) 3. hét: Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén (fizikai és kémiai adszorpció, adszorpciós egyensúly, adszorpciós hő, adszorpciós izotermák) 4. hét: Szilárd-folyadék határfelület (nedvesedés, nedvesedést befolyásoló tényezők, adszorpció nemelektrolit-oldatokból, adszorpció elektrolit-oldatokból) 5. hét: Elektromos kettősréteg és elektrokinetikai jelenségek, ioncsere-adszorpció 6. hét: I. zárthelyi dolgozat írása. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai (diszperzitásfok, részecskemorfológia) 7. hét: A kolloid rendszerek állandósága (belső és külső állapotváltozások) 8. hét: Aeroszolok, habok, emulziók (előállításuk, állandóságuk, megszüntetésük) 9. hét: Szolok, szuszpenziók (előállításuk, állandóságuk, koagulálás) 16
10. hét: Makromolekulás oldatok és termodinamikai tulajdonságaik, molekulatömeg meghatározási módszerek 11. hét: Asszociációs kolloidok (csoportosításuk, fizikai-kémiai tulajdonságuk, micellaképződés, szolubilizáció) 12. hét: Gélek és más koherens rendszerek (csoportosításuk, a gélek állapotjelzői, állandóságuk, reológiai tulajdonságaik) 13. hét: Gélkromatográfia, ioncserés kromatográfia, nagy hatékonyságú folyadék-kromatográfia (HPLC) 14. hét: II. zárthelyi dolgozat írása, kérdések megbeszélése A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az alábbi, heti bontásban részletezett tananyag kellő mélységű ismerete. Az előadások félévét kollokvium zárja. Az előadáson elhangzó, de a tankönyvben nem szereplő téma is a beszámoló/vizsga anyagát képezi. Ezekről az előadó vázlatot biztosít. 1. A kolloid állapot (kolloid típusok történeti áttekintése, koherens és inkoherens rendszerek) 2. A kolloid állapot (kolloid típusok és jellemzőik) A diszperz rendszerek csoportosítása Határfelületi jelenségek (határfelület, tiszta folyadékok felületi feszültsége) 3. Oldatok felületi feszültsége Monomolekulás hártyák folyadékfelületen 4. Folyadék-folyadék határfelület Folyadékok szétterülése folyadékok felszínén Felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek 5. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén I. Fizikai és kémiai adszorpció Az adszorbeált mennyiség meghatározása Adszorpciós hő 6. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén II. Az adszorpció állapotegyenletei, izoterma típusok A Langmuir-izoterma egyenletei Adszorpciós hiszterézis és a kapilláris kondenzáció 7. Szilárd-folyadék határfelület I. Folyadékok szétterülése szilárd testek felszínén Tenzid altípusok A mosás mechanizmusa 8. Szilárd-folyadék határfelület II. Részecskék nedvesedése Flotálás A nedvesedést befolyásoló tényezők, tenzidek adszorpciója 9. Szilárd-folyadék határfelület III. Adszorpció nem-elektrolit oldatokból és elegyekből 10. Szilárd-folyadék határfelület IV. Adszorpció elektrolit oldatokból (ionadszorpció) Ioncsere adszorpció Elektrokinetikai potenciál vizsgálati módszerei 11. Szilárd-folyadék határfelület V. Elektromos kettősréteg Elektrokinetikai jelenségek Elektrokinetikai potenciál 12. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai I. A diszperz rendszerek állapotjelzői A diszperzitásfok jellemzése A részecskealak jellemzése 17
13. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai II. A diszperz rendszerek térbeli eloszlása A kolloid rendszerek állapotváltozásai (általánosságban) 1. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai III. 2. A kolloid rendszerek állandósága (diszperzitásfok állandósága, eloszlás állandósága) 15. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai IV. A kolloid rendszerek belső állapotváltozásai A kolloid rendszerek külső állapotváltozásai A kolloid rendszerek előállítása (diszpergálás, kondenzálás) 16. Aerodiszperz rendszerek Aerodiszperz rendszerek előállítása Aeorodiszperz rendszerek állandósága és megszüntetése 17. Gázdiszperziók és habok Gázdiszperziók és habok előállítása Gázdiszperziók és habok állandósága, megszüntetése A habok és emulziók gyakorlati alkalmazása 18. Emulziók Emulziók előállítása Emulgeátorok, az emulziók jellege és átcsapása Emulziók állandósága és megszüntetése 19. Szolok és szuszpenziók I. Szolok és szuszpenziók előállítása diszpergálással (peptizáció) Szolok és szuszpenziók előállítása kondenzálással (Weimarn-szabály) Szolok tisztítása 20. Szolok és szuszpenziók II. A szuszpenziók állandósága (adhézió) 21. Szolok és szuszpenziók III. A szuszpenziók ülepedése Szolok és szuszpenziók optikai sajátságai 22. Szolok és szuszpenziók IV. Reológiai alapfogalmak Szolok és szuszpenziók reológiai sajátságai Vizsgálati módszerek 23. Makromolekulás oldatok Makromolekula (polimer) fogalma A lineáris makromolekula mérete, alakja Molekulatömeg meghatározás gélkromatográfiával (gyakorlat) 24. Asszociációs kolloidok I. Asszociációs kolloidok csoportosítása Asszociációs kolloidok vizes oldatainak fizikai-kémiai tulajdonságai A kritikus micellaképződési koncentrációt befolyásoló tényezők 25. Asszociációs kolloidok II. A hőmérséklet hatása (oldhatóság, micellaképződés) Asszociáció jelensége, micellák szerkezete és mérete Szolubilizáció 18
Szerves kémia 1. Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet - Dr. Hideg Kálmán egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az előadások és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 4 modul: alapozó félévi 56 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 3 félévi 42 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 98 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGASK1 3. szemeszter csak őszi félévben OGAAK1, OGAAS2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott irodalom Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005 Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000 Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001 Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981 Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984 T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000 William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995 Ajánlott irodalom - gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Foglalkozások témája és oktatója: 14*4 óra előadás 1. hét Bevezetés. A szerves vegyületek csoportosítása. A funkciós csoport fogalma 2. hét Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp 3 - hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok, konformáció fogalma 3. hét Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp 2 -hibridizáció jellemzői, alkének reakciókészsége 4. hét Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői, alkinek reakciókészsége 5. hét Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok 6. hét Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok 7. hét Halogénvegyületek. A halogén-szén kötés jellemzése, szintézisük, reakciókészségük, fontosabb halogénezett szénhidrogének 8. hét Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek 19
9. hét Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrendszere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik - elektronszerkezetük, reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok 10. hét Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége 11. hét Szerves kénvegyületek elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban kéntartalmú aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac-koenzim-A, gyógyszerek 12. hét Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük 13. hét Aminok - elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma 14. hét Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok 14*3 óra laboratóriumi gyakorlat 1. hét Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének kémcsőkísérletei (6.1.1.-6.1.9.) 2. hét Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatározás), acetanilid előállítása, alkinek kémcsőkísérletei (6.1.10-6.1.14) 3. hét Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata), aromás szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.2.1.-6.2.11.), 1. ismeretlen meghatározása 4. hét Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatározás), t-butil-klorid előállítása, halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.-6.3.4.) 5. hét I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása 6. hét Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.-6.5.2.), 4-amino-benzolszulfonamid előállítása 7. hét Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen meghatározása 8-9. hét Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), koleszterin kinyerése epekőből, piperin izolálása borsból 10. hét Nitrobenzol szintézise 11. hét II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.-6.6.6.) 12. hét Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása 13. hét 2-Jód-benzoesav szintézise 14. hét Laborzárás, értékelés A félév elfogadásának kritériumai: az előadáson és a gyakorlaton elhangzott, a fenti tematikák által meghatározott tananyag ismerete. A félév elismerésének feltételei azonosak a Tanulmányi és vizsgaszabályzat általános feltételeivel, a gyakorlatokon való részvétel kötelező, igazolással is csak két hiányzást fogadunk el. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a gyakorlaton 2 hiányzást fogadunk el, ennek pótlására a félév végén van mód. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az előadás anyagából a félév során 2 zárthelyi dolgozat kerül megírásra. 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp 3 -hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp 2 - és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok) 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok 7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cdvegyületek) 8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok) 9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük 10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás 11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok 12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége 20
Biokémia 1. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tárgy az élő szervezetben zajló biokémiai folyamatok pontos leírásával foglalkozik. A két féléves biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetével, működésével és szabályozásával. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számonkéri a folyamatokban résztvevő kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai kémia tárgyakat. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: Biológiai és orvosi elméleti ismeretek félévi 42 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 1 félévközi: írásbeli félévi 14 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGOBK1 3. szemeszter csak őszi félévben OGAAK1, OGAMB1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc., 1993 Ádám Veronika által szerkesztett: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 2001 Sümegi Balázs által szerkesztett: Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, 4 th edition, E.H.Freeman & Company, New York, 1995 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry: With Clinical Correlations, 2 nd edition, John Wiley & Sons, New York Foglalkozások témája és oktatója: Az előadásokat Dr. Sümegi Balázs, Dr. Sándor Attila, ifj. Dr. Gallyas Ferenc, Dr. Berente Zoltán, Dr. Sipos Katalin, Dr. Debreceni Balázs, Farkas Viktória, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Bognár Zita, Dr. Veres Balázs, Tapodi Antal és Radnai Balázs tartják. 14*3 óra előadás (Az előadások pontos menetrendje a munkaszüneti napoktól függően változhat.) 1. hét 1. Bioelemek, biomolekulák, aminosavak 2. Peptid kötés, a fehérjék elsődleges szerkezete 3. A fehérjék másodlagos szerkezete 2. hét 1. A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete 2. Folding, a "chaperon"-ok szerepe 3. Enzimek működésének alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok 21
3. hét 1. Enzim kinetika 2. Enzimek szabályozása, izozimek 3. Energetika 4. hét 1. Glikolízis I. 2. Glikolízis II. 3. A glikolízishez kapcsolódó anyagcsereutak 5. hét 1. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok, a transzport alapelvei 2. Zsírsav oxidáció I. 3. Zsírsav oxidáció II. 6. hét 1. Piruvát dehidrogenáz complex (PDC) 2. A citrátkör reakciói 3. A citrátkör szabályozása 7. hét 1. A légzési lánc, és gátlásai 2. ATP szintézis 3. Mitochondriális transzportfolyamatok, ingák 8. hét 1. Enzimek szupramolekuláris szerveződése 2. Reaktív oxigén származékok (ROS) 3. Fotoszintézis, fényreakció 9. hét 1. Glukoneogenezis a növényi sejtben CO 2 -ból (sötétreakció) és ecetsavból 2. Glukoneogenezis az állati sejtben 3. Pentózfoszfát ciklus 10. hét 1. Monoszaharidok, diszaharidok, UDP mechanizmusok 2. Glikogén szintézis és glikogén lebontás 3. Glikogén szintézis és glikogén lebontás összehangolt szabályozása 11. hét 1. Zsírsav (palmitinsav) szintézis 2. Zsírsavak elongációja, deszaturációja, aktív vegyületek képződése 3. Komplex lipidek szintézise 12. hét 1. Koleszterin és ketontestek szintézise 2. Lipid anyagcsere szabályozása és zavarai 3. Szénhidrát anyagcsere szabályozása és zavarai 13. hét 1. Transzaminálás, glutamát dehidrogenáz, glutamin szintetáz, glutamináz 2. A karbamid ciklus 3. Aminosavak lebontása, glukoplasztikus és ketoplaszitus aminosavak 14. hét 1. Nem esszenciális aminosavak szintézise 2. Az aminosav anyagcsere enzimopatiái 3. Biológiailag aktív molekulák szintézise aminosavakból Az előadásokat Dr. Sümegi Balázs, Dr. Sándor Attila, ifj. Dr. Gallyas Ferenc, Dr. Berente Zoltán és Dr. Sipos Katalin tartják. A gyakorlatokat és a szemináriumokat a gyakorlatvezetők tartják 7*2 óra gyakorlat 1. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 2. Enzimhatás, szubsztrátkoncentráció hatása, enzimgátlások 3. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 4. Pufferoldatok készítése 5. PAGE, Western-blotting 6. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 7. Vércukor meghatározása 22