A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag Ungvári Gábor
2
Háttéranyag az országos VGT 8. fejezetéhez 8-3. háttéranyag. Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló továbbfejlesztéséről. A mezőgazdasági politika és VKI célok ágazati szintű koordinációja A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz Vízvédelmi zónák létrehozásának szükségessége 3
VKI problémák összefüggésben a területhasználattal Diffúz tápanyag terhelés erózió, belvíz A vízfolyások állapotának befolyásoltsága szabályozottságuk és árvízvédelmi létesítmények miatt túlzott vízlevezetést biztosítani kénytelen vízfolyások Vizes élőhelyek állapotának befolyásoltsága belvízvédelmi tevékenység és aszály hatására A regionális vízháztartási jellemzők várható változásai, felértékelődő funkciók VKI célok költséghatékony megvalósítása 4
Miért van szükség új eszközre? Miért közgazdaságira? Milyen problémát kellett kezelni? A vizek terhelhetősége korlátot szab a szántó művelési ág által egy vízgyűjtőn elfoglalható terület arányának. Ez a korlát minden tájtípusunk esetében alacsonyabb, mint a szántó művelési ág jelenlegi aránya - még ha ezeken a területeken be is tartják a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait. A jelenlegi szabályozási környezet lyukas a VKI szemszögéből Időhorizont túl hosszú, Tájegységi (a domborzatból adódó) szempontok érvényesítése hiányzik - önkéntesség Robusztus megoldásokra van szükség Az alkalmazkodáshoz szükséges információk egy része szétszórtan sok gazdálkodó kezében van. 5
Mihez képest? Nem a jelenlegi területhasználat az egyensúlyi A művelési ág váltás okán megvalósuló többlet (agro)ökológiai szolgáltatásokat meg kell fizetni azok számára, akik azokat nyújtani fogják. Ha jelenleg nem szántó művelési ágban hasznosított egy terület a rajta gazdálkodó szolgáltatást nyújt. A tájegységen belül agro-ökológiai potenciál javítása Alacsonyabb kitettség alacsonyabb, közpénzből finanszírozott elhárítási-költség igény A hosszú távú területhasználati alkalmazkodás cél-arányainak a meghatározása. 6
A szabályozási eszköz kérdés feltevése: hogyan dönthető el, hogy ha csökkenteni szükséges, mely területeken érdemes továbbra szántóföldi gazdálkodást folytatni, mely területeken tartózkodni attól és mi a kompenzációnak az optimális mértéke és formája, amellyel ez utóbbi csoport alkalmazkodását biztosítani érdemes? 7
A működés logikája Szabályozó szerepe az eredményességnek van Árunövény termesztő gazdaságok Üzemméret, SFH 1000Ft-ban számítva* Összes Mértékegy-ség gazdaság 4000-ig 4000-15000 15000 felett Összes Árunöv Mezőgazdasági terület ha MT ha 46,8 20,3 101,8 640,6 69,3 ebből szántó ha 39,8 19,1 94,2 608,5 65,2 Összes támogatás 1000Ft/ha MT 59,2 48,3 50,9 56,1 53,0 Üzemi tevékenység eredménye 1000Ft/ha MT 56,1 71,6 72,1 52,4 61,8 Adózás előtti eredmény 1000Ft/ha MT 50,2 71,6 67,9 45,4 57,1 Támogatással csökkentett adózás előtti eredmény 1000Ft/ha MT -9,1 23,3 17,0-10,7 4,1 Forrás AKII 2008, 138. oldal * Standard Fedezeti Hozzájárulás alapján számított üzemméret részletes definíció a hivatkozott anyag 9. oldalán. A külön-külön alkalmazkodás rosszabb eredményt hoz összességében, mint ha a leggyengébbeket kompenzálnák a váltásért. 8
Vízvédelmi zóna potenciális célterületei Belvíz esetén különböző érzékenység összesen 1,1 millió ha területen, Erózió 280 e ha Legérzékenyebbek: A táj mai állapota és a szükséges változtatások Középhegységek Dombvidékek Alföldek hektár % hektár % hektár % jelenlegi természetes növényzet (MÉTA) 565219 32 359192 19 687434 12 további, folytonos fedettséget biztosító növényzet (pl. erdőültetvények, vetett gyepek) (CLC) 257461 15 272080 14 477659 8 felhagyandó belvizes szántó 0 0 0 0 344842 6.1 felhagyandó eróziós szántó 72953 4.2 58909 3.0 2923 0.05 összes felhagyandó szántóterület 72953 4.2 58909 3.0 347765 6.2 Forrás: II. A szükséges művelési ág változtatások országos - nagytáji léptékű számszerűsítése. 6.oldal. ÖBKI, 2009 június 9
Újraelosztási hatás becslése a szektoron belül a váltás arányának függvényében, évenként Váltás aránya a 4,5 millió ha szántóterületen Újraelosztási hatás 5% művelési ág váltás arány esetén (bevezető szakasz) 1 5 Mrd Ft 10% művelési ág váltás arány esetén (legfontosabb eróziós és belvizes területeken) 2 9 Mrd Ft 33% művelési ág váltás arány esetén (teljes vízvédelmi zóna kialakítása) 5 23 Mrd Ft 10
Fókusz az alkalmazkodás korlátain A korlátok nem fizikaiak, az ágazat politikák közötti koordinációval vannak problémák Nem tisztázottak az érdekeltségi viszonyok. Az EPI-Water kutatás, amelyben a REKK részt vesz pont ezt a problémát célozza. Alkalmasak-e a közgazdasági eszközök a vízpolitikai célok elérésének elősegítésére. 11
Az EPI-Water kutatási program Európában is növekvő jelentőséggel bírnak a vízgazdálkodási problémák árvíz, belvíz, aszály, vízkészletek túlhasználata, víztől függő ökoszisztémák visszaszorulása és a belőlük nyerhető természeti-rendszer szolgáltatások hiányjelenségei Eközben a víz elosztása során a közgazdasági szempontok és módszerek alkalmazása másodlagos jelentőséggel bír, ami magában hordozza a problémák súlyosbodásának veszélyét. A program célja a közgazdasági szabályozó eszközök hatásosságának és hatékonyságának összegzése a vízpolitikai célok megvalósítása során, és azoknak a feltételeknek az azonosítása, amelyek mellett a közgazdasági szabályozó eszközök kiegészíthetik vagy felülmúlják a többi ágazati eszközt. The research has received funding from the European Community s Seventh Framework Programme (FP7/2007-2013) / grant agreement n 265213 Project EPI-WATER Evaluating Economic Policy Instrument for Sustainable Water Management in Europe. 12
Köszönjük! The research has received funding from the European Community s Seventh Framework Programme (FP7/2007-2013) / grant agreement n 265213 Project EPI-WATER Evaluating Economic Policy Instrument for Sustainable Water Management in Europe. 13