1 Répceszemere TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2 2. Répceszemere bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő karakterű településrészek Répceszemerén 1. Utcára merőleges tömegű falusias házak 2. Beforduló tömegű, polgáriasodó házak 3. Kúriák 4. Kockaházak Történeti településmag, északi rész Történeti településmag, déli rész Északi településrészek Középületek Egykori vasúti terület Kisemlékek 5. Építészeti útmutató Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Színek Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzés Részletek 7. Utcák, terek 8. Hirdetések, reklámtáblák
3
BEVEZETÉS 1 4 A Településképi Arculati Kézikönyvünk Répceszemere múltjából megőrzésre méltó értékeit, jelenlegi önarcképét és a falu lakói által vágyott arculatát hivatott bemutatni. A kézikönyv az épített és természeti értékeinket, valamint lakókörnyezetünkkel kapcsolatos elvárásokat, javaslatokat tartalmazza. Jó példák ajánlásával segítséget nyújt az építtetők és építészek számára. A szakemberek kikérték az itt élő emberek véleményét. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy hagyományos értékeinket megőrizzük, és új épületeink illeszkedjenek településünk arculatának harmonikus alakulásához. Halasy György plébános 1867-ben, a kiegyezés évében vetette papírra a következő sorokat: Répceszemerérül ellehet mondani, hogy szép község, csinos és művelt nép lakja, melly közbirtokosokbul és iparosokbul áll. Az ipart emeli a tavasszal és ősszel tartatni szokott híres országos vásár. 1 A kézikönyv alkotóinak jelenlegi hasonló megállapításai örömmel töltenek el bennünket, melyek szerint: Egy átlagos magyar településhez képest a házak sokkal rendezettebb képet mutatnak, és az utak is viszonylag jó állapotban vannak. Építészeti emlékeit tekintve nagyon gazdag település.
5 Hogy a jövőben is így maradjon, rajtunk múlik. Mi döntjük el, hogy meghagyjuk, visszaállítjuk a régi szép épület homlokzatát. Új építésű házaink harmonikusan illeszkedjenek a falu meglévő épületeihez. Ha megtartjuk a szép településarculatot, akkor jól érezzük magunkat, és a házaink is többet érnek. Forgassák, tanulmányozzák érdeklődéssel e kézikönyvet. Radics László polgármester
2 RÉPCESZEMERE BEMUTATÁSA A település bemutatása 6 Répceszemere, az egykori mezőváros, vásáros hely mára egy titkos kinccsé vált. Ma a település a zsákutcák községe, mert a Fő utcáról és Vasúti sorról leágazó kis utcácskák majdnem mind zsákutcák. Ugyanakkor inkább olyanok ezek az utcák, amelyek arra csábítják az embert, hogy az autójából kiszállva gyalogosan kezdje meg a település rendkívül érdekes természeti környezetének felfedezését. A falu közepén egy helyi természeti védettséget élvező nádas (vizes élőhely) a Vásártér utca és a Lécsi sor között. A fás legelő (védelmet érdemelne) a Lécsi sor folytatásában. A fiatal tölgyes a temető utcánál, az erdőterület a Vasút sor és Szent Imre utca végénél, és természetesen a Répce hullámtere. Szép, koros ezüst juharokkal, illetve Csáfordjánosfa felé gyönyörű kőrisekkel szegélyezett út! Mind-mind felfedezésre váró területek. A település együtt él a természeti környezetével. A falu épített környezete szintén különleges izgalmakkal teli! A településen minden közintézmény fel van újítva, ezzel mintegy jó gazda példát mutat az önkormányzat a helyi lakosoknak. Egy átlagos magyar településhez képest a házak sokkal rendezettebb képet mutatnak, és az utak is viszonylag jó állapotban vannak. Az Önkormányzat által évről évre meghirdetett legszebb ház, legszebb kerítés, legszebb kert pályázat hosszú évekre kedvezően befolyásolja a település képét. Répceszemere a Répce-sík kistáj területén, a Kapuvári járásban található, mintegy 300 lakosú kistelepülés. A község határa egyúttal a történeti Sopron és Vas megyék határa is. A járási központ, Kapuvár, 28 km-re található, míg a legközelebbi városi jogállású település Répcelak központja, mindössze 6 km-re helyezkedik el. Itt található ma a legközelebbi vasútállomás is. A község, amelyet már a Római korban is laktak, nevét a határában folyó Répce folyóról és egy ősi, honfoglaláskori családról kapta.
A település bemutatása 7 Fényes Elek 1851-es Magyarország Geográfiai Szótárában az alábbiakkal jellemezte a települést: Répcze-Szemere, magyar mezőváros Sopron vármegyében, a Répcze mellett, Sopronhoz 6 mérföldnyire (1 magyar mérföld = 8353,6 m (régebben 8937,4 m és 8379,0 m), 800 római katholikus, 300 evangélikus 30 zsidó lakos, katholikus parochia templommal, több uj lakházzal. Róna határa 2183 hold, mellyből szántóföld 1101 h., rét 430 h., legelő 605 h., belsőség 47 h.; erdő nincs. Fekete földe termékeny; rétjei különösen jók. Birják: Ajkay, Csontos, Dongó, Jugovics, Marton, Molnár, Simon, saját major tulajdonosok. A II. katonai fölmérésen két szelvényre esik Szemere. A kettő között 10 esztendő telt el: 1847 és 57. Minden szónál pontosabban mutatja a mappáció, hogy mikor alakult ki a meghatározó szalagtelkes beépítés. Ez a folyamat folytatódik majd az északon terjeszkedéssel. valóban a település virágkora a XIX. század közepétől a XX. század első feléig tart. A mezőgazdasági művelés elterjedtségét jól mutatja, hogy ebben az időben erdőművelés nem folyt a település területén. Már az úrbérrendezést megelőzően is fejlett majorgazdálkodás folyt a területen. Ez az állapot mára megváltozott a Köles-értől északra elhelyezkedő külterületi részen ma erdő található. A település természeti környezetét alapvetően meghatározza annak tájföldrajzi elhelyezkedése. A Dövényi Zoltán szerkesztésében megjelent Magyarország Kistájainak Katasztere alapján a kistáj a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nagytájon belül elhelyezkedő Sopron-Vasi-síkság középtáj része. A kistáj átlagos tengerszintfeletti magassága 167 m, a relatív relief 8,5 m/km2, igazi alföldies jellegű, a Répce félköríves, aszimmetrikus völgyétől észak, északkeletre elterülő tágas síkság.
A település bemutatása 8 A község területe teljes egészében a Répce vízgyűjtő területe Mellékpatakjai északról a Rajna-patak, a Pós-patak és a Kocsód-patak; délről csak a határon kívül kezdődő ún. Ásás számítható tájon belüli mellékvíznek. Egészében kiegyenlített vízellátású terület. Az árvizek időszaka főleg a tavasz, de ősszel is kialakulhatnak. A kisvizek is bármely időszakban előfordulhatnak, de azért a nyár végén a leggyakoribbak. A talajvíz" mélysége a vízfolyások mentén 2-4 m között, azoktól távolodva 4 m alatt van. A Répce völgyét ligeterdők borították, ezek közül kevés maradt fenn (ilyen a híres csáfordi Tőzikés-erdő is), inváziós terhelése magas. A határmenti sáv savanyú talajain gyertyános-tölgyesek alakultak ki, itt ma is magas az erdőborítás, bár sok a telepített fenyves és akácos. A Csepreg és Újkér közötti rész egykori zárt erdei szinte teljesen eltűntek, ma alföldi jellegű agrártáj. Iván, Csapod és Vitnyéd térségére az ún. cseri tölgyesek" jellemzők, ahol az egykori erdei legeltetés szerkezet- és fajkészlet-alakító hatása ma is megfigyelhető. A táj amúgy sem sok gyepje az utóbbi 50 évben nagyon megfogyatkozott. Nedves rétek ma csak a Répce mellett vannak, míg a szárazabb kavicsteraszok egykori legelőinek többsége beerdősült vagy beerdősítették általában erdeifenyővel és akáccal. A Kardos-ér és a Répce fiatal alluviumán réti öntések (8%) és réti talajok (2%) találhatók. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Mészmentesek; termékenységük kedvező, emiatt mintegy négyötödük szántóként hasznosulhat, a maradék pedig rétlegelőként. Természetvédelmi szempontból jelentős érintettsége van a településnek (lásd bal felső kép). A Répce mentén közvetlenül található itt a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó ligeterdős terület. Az országos védettségű területen kívül a nemzeti ökológiai hálózat elemei is megtalálhatóak a település külterületein, amellyel hozzájárul az országos zöld infrastruktúra jövőbeni kialakításához.
A település bemutatása 9 Répceszemere területén elhelyezkedő országos jelentőségű védett területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat részei (forrás Természetvédelmi Információs Rendszer) Jelentős átfedéssel a fenti ingatlanokkal Répceszemere külterületein két közösségi jelentőségű, Natura 2000-es terület is található. Mindkét területet az élőhelyvédelmi irányelv keretében jelölték ki, kezelőjük a Fertő-Hanság nemzeti Park Igazgatóság. Mindkét terület érinti a belterületet, a vásártér és az egykori tó amely talán revitalizálható jelentős településképi elem. Rábaköz HUFH20001 (a térképen lila színnel jelölve Répce mente HUFH20010 Répceszemere területén elhelyezkedő Natura 2000-es területek (forrás Természetvédelmi Információs Rendszer)
A templom falába befalazott sírkő tanúsága szerint a környék már a római korban is lakott volt. A település bemutatása 10 A XVIII. század elejére mezővárosi rangra emelkedett a település, évente két országos vására volt. Szerkezete, tér és utcahálózata a XIX. század közepére gyakorlatilag kialakult. A fejlődés későbbi ütemére a falu északnyugati részén, a vasút 1897-es megnyitását követően került sor, de a Vasúti sor, a Szent Imre utca és a Vásártér telkei is kialakultak a második világháborúig, utolsóként a Kossuth utcát nyitották meg. Azóta csupán egy-egy épület újult meg, néhány régi épületet elbontottak és az üres telkeken új házak épültek a település egyedülálló módon a mai napig őrzi történeti arculatát.
A település bemutatása 11 A folyó partján valószínűleg már az első település kialakulásától kezdve volt átkelőhely, és minden bizonnyal már a középkortól malom is állott itt. 1880- ban műmalom létesült, mely a település legnagyobb ipari épületeként az államosításig működött. A folyót 1980-ban szabályozták. A vasút 1979-ban szűnt meg, de nyomvonala és egykori kapcsolódó építményei a mai napig a táj meghatározó elemei, melyek a településképet formálják. Az egykori mezőváros, a nemes vármegye nemes községe, az iparosok és földművesek virágzó településének emlékét hordozza épített örökségében ma is.
3 ÖRÖKSÉGÜNK Örökségünk 12 A faluban két műemléki védettség alatt álló épület található: Mindkét egyházi épület a településkép rendkívül hangsúlyos eleme. A katolikus templom a falu Fő utcájának északi végén, egy Y alakú elágazás csúcspontjában, az utca tengelyében áll, a harangtorony pedig a kiszélesedő utca keleti oldalán, a házak homlokzata előtt. A római katolikus templom a történeti leírások alapján egy 1733-ban épített templom helyén, valószínűleg annak felhasználásával a XIX. század első évtizedében épült, szentelésére 1828-ban került sor. Az evangélikusok Fő utcán álló haranglába 1803-ban épült. Mára jelentős számban nőtt a jó minőségben helyreállított építészeti értékek száma, melyek közül több méltó lenne az országos védettségre. Ezek egyike a szépen helyreállított evangélikus imaház, amely az egykori iskola udvarán áll.
Örökségünk 13 l Az országos vagy helyi védelmet élvező épületeken kívül számos, a hagyományos beépítési formát őrző, helyi védettséget érdemlő történeti értékű lakó- és gazdasági épület található a településen. Az emlékeket fő csoportjaik szerint áttekintjük a kiadványban, feldolgozásuk, védelmük önálló rendelettel oldható meg. Szerepük a település arculatában jelentős, egyrészt az épített örökséget kötik össze a természeti és mezőgazdasági tájjal, a közlekedés építményeivel, másrészt a hely történetével, azaz az idővel. Az első a szakrális és történeti kisemlékek csoportja a temetővel. A jelenleg elhanyagolt régi temető rehabilitációja is nagyon fontos lenne.
A helyi védelem javaslati listáját, amely alapvetően Reischl Gábor 2004-ben végzett kutatásán alapul, felül kell vizsgálni. Középületek, lakóházak, valamint gazdasági épületek nagyon nagy számban maradtak meg a településen. A mezővárosi hagyományok és a XX. század második felének elhagyatottsága együttesen eredményezte, hogy a rendszerváltás idejére egy fogyó lélekszámú, de építészeti emlékeit tekintve nagyon gazdag település vált újra önállóvá. Ezt mutatja a lakóházak sora is, a második örökségi csoport, melyek között falusi hosszúház és kúria, villa egyaránt található. Örökségünk 14
Örökségünk 15 Példa értékű helyreállítások sora mutatja a település szándékát és életerejét. Az egykori lakóházak ugyan pihenőházzá válnak, de létrejön egy új településminőség. Magánemberek és közösségek együttes munkájának eredményeit láthatjuk. A felújítások és a helyi pályázatok teszik láthatóvá az egykori gazdagságot: a felújítások során mindenki számára láthatóvá válnak az egykori értékek.
Örökségünk 16 Harmadik meghatározó örökségi csoport a középületek, amelyek a műemléki védettségű egyházi épületekkel kezdődnek, és amelyek sora az 1959-ben bővített művelődési házzal zárult, bár még a 62-ben épített ravatalozót is ide számíthatjuk. amelyet szintén felújított, bővíttetett a község. Csak az egykori nevelési intézmények épületeit tekintve a település nagyhatalom. Fontos, hogy az épületek új hivatást is kapnak, művészetek háza, civil ház, és van amelyik lakóházzá vált. Fontos és szerencsés, hogy nem csak a templom, hanem például a bolt eredeti tömegformája is megmaradt bár homlokzata átalakult de tömegével fontos része a megőrzendő településképnek.
ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 4 Eltérő karakterű településrészek 17 Tekintettel arra, hogy Répceszemere esetében rendkívül magas a hagyományos, régi épületek számának az aránya az épületállományon belül, és az egyes épülettípusok nem válogathatók szét tisztán a településrészek szerint, célszerűnek látszik a településrészektől függetlenül bemutatni az egyes háztípusokat. Az utcai térfalakat alkotó lakóépületek alapvetően öt csoportba sorolhatók: 1. Utcára merőleges tömegű falusias házak A csoportba több altípus tartozik. A legarchaikusabb forma az oromfalas, nyeregtetős típus. Az alaprajzaik alapján megkülönböztethetünk tornácos vagy tornác nélküli változatokat. Az utcai homlokzaton többnyire két álló téglalap alakú ablak nyílik, a homlokzat kialakítása többnyire aszimmetrikus. A tornác ritkán fut ki az utcáig. Az újabb házak többsége kontyolt nyeregtetővel épült. A házak elhelyezése két féle lehet: a településközpontban jobbára az utcavonalra, az északi falurészben pedig előkerttel épültek.
Eltérő karakterű településrészek 18 2. Beforduló tömegű, polgáriasodó házak Vagy korábbi, utcára merőleges tömegű házak bővítésével, vagy a városi polgári házak megjelenését utánozva terjedtek el a XIX. században az utcával párhuzamos tömegű három-négy (esetenként öt) ablakos épületek. A nyeregtető lehet oromzatos, de lehet kontyolt is, sokszor az L alakú beépítés, a hátra nyúló épületszárny miatt az egyik oldal kontyolt, a másik oromfalas. Az ablakok körül gyakran jelenik meg a ház építési idejének és stílusának függvényében klasszicizáló, romantikus vagy leggyakrabban historizáló stílusú vakolatdíszítés és a homlokzatot sokszor tagolják pilaszterek vagy armírozás, illetve párkányok. Bejárati ajtó soha nem nyílik az utcára. A házak általában előkert nélkül, az utcavonalon állnak.
Eltérő karakterű településrészek 19 3. Kúriák A répceszemerei településkép legnagyobb kincsei! A településen egyedülállóan sok kisnemesi kúria maradt fenn. Bár az épületek homlokzatait sok esetben átalakították, lecsupaszították, ezek a házak egyrészt nagy számuknál fogva, másrészt a többi közül kiemelkedő tömegükkel, nemes arányaikkal, homlokzatdíszeikkel vagy legalább azok lenyomataival, eleganciájukkal a mai napig egyedülálló rangot adnak a faluképnek. A házak kontyolt tömegformája a nagyobb traktusmélység és tetőfesztávolság miatt kiemelkedik a szomszédok közül. A homlokzat a rangos kastélyépítészetből átvett formákat követve rizalitokra tagolódik: vagy a középső, vagy a két szélső tengelyt emelik ki, a homlokzat lehet négy-öt-hattengelyes. A falfelületeket vakolatdíszek ékesítik a sarkokon és az ablakok körül, a homlokzatot tagozott párkány zárja le. A tömeg hangsúlyos eleme a kívülről is vaskos megjelenésű szabadkémény. Találkozunk utcavonalon álló, de kastélyszerűen a kert mélyére húzott épülettel is. Az elpusztult homlokzatok eredeti formában történő helyreállítása egy jelentős ráfordítást igénylő, ugyanakkor nagy lehetőség is a település számára ahhoz, hogy ezt a valóban a különleges értékű településképet megőrizze.
Eltérő karakterű településrészek 20 4. Kockaházak Az ország minden településére jellemző, ötvenes-hatvanas évekbeli, háromosztatú tüzépablakos, sátortetős kockaházakat nagy számban találunk Répceszemerén is, a település szerkezetéből adódóan azonban ezek itt többnyire nem egységes utcasorokba rendeződve, hanem a régebbi épületek helyére beépítve, azok sorát megszakítva, egyenként állnak. A házakhoz sokszor fémvázas, üvegezett veranda csatlakozik, magas lábazatuk terméskőből épült, homlokzatukat a fekvő téglalap arányú ablakok magasságában sgrafitto- vagy vakolatdíszítés ékesíti. A házak többnyire előkerttel néznek az utcára. 5. Újabb épületek A faluban megtaláljuk a hetvenesnyolcvanas-kilencvenes évek jellegzetes épületeit is. Mivel azonban ebben az időszakban sem került sor új utcák megnyitására, ezek a házak is a településen elszórva, a hagyományos épületek sorába belesimulva állnak. A házak stílusa a korábbiaktól eltérően vegyesebb képet mutat: az egyik típusnál jellemző a kontyolt nyeregtető alkalmazása, de akad az utcával párhuzamos tömegű, emeletes, széles erkéllyel kialakított típus is. Az ablakok formája és alakja a modern építészet elveinek megfelelően a mögöttes helyiség funkciója szerint változik. A házak általában hátra húzva, előkertes beépítéssel létesültek.
Eltérő karakterű településrészek 21 Az öt típus közül az első három mindenképpen történetinek tekinthető, ezen épületek többsége 1945 előtt megépült. A negyedik csoport az 1950-60-as években, az ötödik pedig a század utolsó negyedében épült. Az ennél újabb házak száma elenyésző, ezek önálló csoportot nem képviselnek. Az épületek ilyetén megoszlásának köszönhető, hogy Répceszemere a régióban egyedülálló történeti településképi arculattal rendelkezik. Az épületek előző fejezetben említett vegyes eloszlása miatt Répceszemerén három eltérő karakterű területet tudunk megkülönböztetni, ezek is jobbára csak az egyes típusba tartozó épületek arányában különböznek egymástól.
Eltérő karakterű településrészek 22 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG, ÉSZAKI RÉSZ Ide tartozik a Fő utca a katolikus templomtól az utca középső szakaszáig a kiágazó mellékutcákkal. A Kúriák szinte kivétel nélkül itt állnak, de találunk példát az első és második csoportba sorolt falusias és polgárias épülettípusra is. A kúriák jellemzően előkerttel vagy anélkül, a többi épület többnyire előkert nélkül, az utcavonalon áll. A házak közötti keskeny sávokat sokszor tömör kerítések töltik ki. A kúriák előtt tömör téglakerítés vagy áttört léckerítés található. Ennek ellenére a széles utcának és a gazdag növényzetnek köszönhetően a térfal nem tűnik zárt hatásúnak. A területen áll a falu legfontosabb középületei közül jó néhány: a templom, az iskola, a művelődési ház.
Eltérő karakterű településrészek 23 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG, DÉLI RÉSZ A Fő utca déli szakaszán keskenyebb telkeken fésűs beépítés jellemző, többnyire utcafrontra épült nyeregetetős vagy kontyolt nyeregtetős hosszúházakkal, illetve L alakú, utcára merőlegesen beforduló épületekkel. A fő utca déli szakaszán szép számmal állnak a sátortetős kockaházak és a későbbi évtizedek épületeire is találunk példákat. Ezek a típusok már többnyire előkertes beépítéssel létesültek. A terület leghangsúlyosabb építészeti eleme az utca közepe táján magasodó evangélikus harangtorony.
Eltérő karakterű településrészek 24 ÉSZAKI TELEPÜLÉSRÉSZ A Vásártér, a Szent Imre utca és a Vasúti sor, valamint a Kossuth utca épületei tartoznak ide. Az uralkodó épülettípus az utcára merőlegesen elhelyezett nyeregtetős, többnyire kontyolt tömegű ház előkertes beépítéssel, de több kockaház is áll ezekben az utcákban. Érdekes megfigyelni a fejlődést, ahogy a lopott tornácos házak helyett megjelennek a kiugratott tornácos, kódisállásos házak a negyvenes években. Kiemelt figyelmet érdemel a Lécsi sor és a Temető utca a vásártér keleti oldalával együtt. Nagyon fontos tervezetten kialakítani az egykori vásártér és Nagy tó területét, amely a történeti településmag és az északi rész közös egységes felülete. Talán itt lehetne egy nagyléptékű közösségei teret létrehozni, amely visszaidézheti az egykori vásárok hangulatát is.
Eltérő karakterű településrészek 25 KÖZÉPÜLETEK, KÖZTERÜLETEK A falu legfontosabb középülete a templom, mely a Fő utca északi végén áll, tornyával egyértelműen kijelölve a település tengelyét. A többi középület többnyire korábbi kúriákban, vagy azokhoz nagyon hasonló arányú épületben alakították ki, így tömegükkel, méreteikkel, homlokzatukkal szervesen illeszkednek a településképbe, tulajdonképpen csak a környezetük kialakítása hívja fel rájuk a figyelmet. Ezek a középületek a községháza, a bolt, a kultúrház, a Dioniziánum (óvoda és általános iskola alsó tagozata). Közülük többnek a homlokzati helyreállítása mintaszerűen valósult meg az elmúlt évtizedben.
Eltérő karakterű településrészek 26 Falvaink jellegzetes épülete az általában egyszerű nyeregtetős tömegű tűzoltószertár, mely Répceszemerén a templom mögötti szabad térségen áll. A Fő utcán található, egykor jobb napokat látott buszváró pillanatnyi állapotában sajnos nem tud a településkép méltó elemévé válni. A faluképhez illeszkedő áttervezése és felújítása javasolható. Az előbbi fölvetést folytatva, az egykori vásártérre kerülő buszforduló és váró új épülete, a tűzoltószertár környezetének kiépítése, parkosítása és a keleti térfal épületeinek megmentése újabb nagy lépés lehetne a minőségi és egyedi településkép kialakításában. A falun kívül álló temetőben található a ravatalozó, melynek bővítése a kétezres évek elején készült el. A belső teret és előterét finoman emelkedő gerincű tető fogja össze, az épületet huszártorony koronázza. Az átépítésnek köszönhetően a ravatalozó építészeti szempontból a környék egyik legszínvonalasabb középületévé lépett elő. A következő lépés a mostani temetőtől keletre található régi temető kegyeleti parkká alakítása. A két közterület együttesen (síremlékek és vásártér) és tervezetten idézheti a település társadalmi rangját, és történeti szerepét.
Eltérő karakterű településrészek 27 Egykori vasútvonal környéke A Fertőszentmiklós-Répcelak közötti vasútvonalon 1979-ben szűnt meg a forgalom, hamarosan a vágányokat is felszedték. Ennek ellenére a vasút nyomvonala jól kivehető a tájban, a töltés mindenütt megvan, az útátjárók felismerhetők, az átereszek, hidak sok helyütt megvannak. Érdemes lenne a tájértéket képviselő nyomvonal hasznosítása például kerékpárút céljára. A répceszemerei állomás, MÁV III. osztályú szabványépületként épült meg, jelenleg is lakott épület. Az állomás további épületei elpusztultak vagy romosak. A Vasúti sor tengelyében álló felvételi épület a városi állomások térbeli helyzetét idézi fel, településképi szempontból is jelentős. A vasút emlékét az utca neve őrzi.
Eltérő karakterű településrészek 28 Kisemlékek A településképet több szakrális vagy világi kisemlék, illetve utcabútor is gazdagítja. Közülük a legértékesebb az Iván felé vezető út menti, 1903-ban állított, közelmúltban felújított Pieta. A falu világháborús áldozatainak turulmadárral koronázott emlékműve a templom előtt áll. Ugyancsak a templomkert dísze egy feszület. A polgármesteri hivatal előtti utcaszakasz fontos eleme a kút. A templom mellett is áll egy köztéri kút.
5 Építészeti útmutató 29 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ kezdőlap képekkel
Építészeti útmutató 30 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG ÉSZAKI ÉS DÉLI RÉSZ TELEPÍTÉS A házakat mind előkert nélküli, mind előkertes vagy fűrészfogas beépítés esetén érdemes a szomszédos házakat összekötő vonalra illeszteni. A meglevő beépítési vonal elé vagy mögé épített ház megbontja a faluképet. MAGASSÁG A területen a földszintes épületek építése jellemző. Emeletes épület építése esetén a ház zavaró módon kilóg a házak sorából.
Építészeti útmutató 31 TETŐHAJLÁSSZÖG, TETŐFORMA, TÖMEG A répceszemerei házak 38-45 fok közötti tetőhajlásszöggel épültek, javasolt az újakat is ehhez illeszkedő módon megtervezni. A tető formája a hosszú házaknál lehet oromfalas vagy kontyolt egyaránt. Az épület utcával párhuzamos befordulása szerves fejlődési forma, nem zavarja az utcaképet. A sátortetős vagy a kúriák nagyobb tömegét felidéző tömegforma szintén illik a településképbe. A hagyományostól eltérő tömeg: félnyereg tető, alacsony hajlású vagy lapos tető, elaprózott tetősíkok, összetett tömeg alkalmazása esetén az utcaképbe nem illeszkedő ház alakul ki.
Építészeti útmutató 32 BŐVÍTÉS A hosszú házak bővítése a tömeg megnyújtásával vagy befordításával a legcélszerűbb. Az emeletráépítés, vagy a tömegforma jelentős megváltoztatása az utcaképtől idegen épületeket eredményez.
Építészeti útmutató 33 SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT, DÍSZÍTÉS A pasztellszínűre festett ház és a vörös vagy barna színű tető nem hivalkodik a faluképben. Harsogó színek vagy élénk színű tető alkalmazása esetén a ház túlzottan harsányan, zavaróan jelenik meg az utcában. A homlokzaton bátran alkalmazhatóak tagozatok és keretek, hagyományos módon, visszafogott színezéssel.
Építészeti útmutató 34 ÉSZAKI TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS A házak telepítésének tervezése során a szomszédokat összekötő vonalat érdemes figyelembe venni. A meglevő telepítéshez nem illeszkedő házak az utcaképet is zavarják. MAGASSÁG Meglevő házak bővítése vagy új épület építése esetén javasolt a falura jellemző földszintes beépítést követni. Az emeletes házak idegen tömegként jelennek meg Répceszemerén.
Építészeti útmutató 35 BŐVÍTÉS Meglevő épület bővítése esetén célszerű a hagyományos, jól bevált formákat követni: hátrafelé keskenyebb vagy beforduló épületszárnnyal, tetőtér-beépítéssel megvalósított bővítés esetén a ház belesimul a környezetébe. Az emeletráépítés vagy a tömegforma jelentős megváltoztatása a faluban nem jellemző épülettömeget eredményez. TETŐHAJLÁSSZÖG, TETŐFORMA, TÖMEG A faluközponton kívül is jellemző a 38-45 fok közötti hajlásszöggel épített tető. A tömegforma lehet nyeregtető, kontyolt tető vagy L alakban beforduló egyaránt. Az összetett tömegek, a félnyereg- vagy a lapos tető faluképi szempontból zavaró épületeket eredményez.
Építészeti útmutató 36 SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT, DÍSZÍTÉS A kedvező falukép megőrzése érdekében érdemes halvány, nem rikító pasztellszíneket és sötét barna vagy vörös, esetleg szürke színű tetőfedést választani. Az élénk, természetellenes színek a homlokzaton vagy a tetőn idegenek a háztól és zavarják a településképet is. KERÍTÉS Az utcafrontra épített házak kerítése hagyományosan tömör fal, tömör kapuval. Felújítás, új építés esetén érdemes ezt a formát követni. Az utcafronton álló hosszúházaktól idegen az áttört kerítés használata. Előkertes beépítés esetén Az előkerttel telepített sátortetős házak előtt tömör lábazattal és áttört felső résszel épített kerítés jellemző. Az előkert nélküli beépítés esetén a házak közötti rövid szakaszon általában tömör fémkapukat építettek. Manapság is ezt érdemes követni, ha a házunkat a faluképhez akarjuk illeszteni. Répceszemerén jellemzőek az áttört lécvázas kapuk is, ezek használatai is javasolható.
KERÍTÉSEK Építészeti útmutató 37 Répceszemere utcáin végigsétálva megállapíthatjuk, hogy a különböző típusú házakhoz különböző típusú kerítések és kapuk tartoznak. Az utcafronton álló hagyományos hosszúházak és L alakú lakóépületek mellett csak keskeny telekszakasz nyílik az utcára, ezt szinte teljes egészében elfoglalja a nagykapu, mely hagyományosan fából készült, gyakori az áttört léckapu. A fa kapukat helyenként már fémszerkezetekre cserélték. A kapuk melletti kerítések tömör, általában vakolt falként épültek meg, de elterjedtek a különböző díszítéssel készült előregyártott beton kerítések is. Az előkert mögött elhelyezett sátortetős házak kerítései többnyire tömör lábazattal, falazott pillérekkel és a pillérek között hegesztett fémszerkezettel készültek, forma- és színviláguk változatos.
Építészeti útmutató 38 A beton kerítéslábak és kapuoszlopok mintázata a fafaragást idézi. Érdemes összevetni a történeti néprajzi anyagot, mind szerkezetében, mind mintakincsében az itt előfordulóakkal. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy újra kell gyártani a bemutatott betonelemeket, csak fölhívjuk a figyelmet egy helyi jellegzetességre, amelyet érdemes megőrizni.
KERTEK A lakóépületünket körülölelő kert teremti meg a természeti környezettel való kapcsolódást; biztosítja a teret a kikapcsolódáshoz, pihenéshez, amelyre a 21. század emberének oly nagy szüksége van a megfelelő életminőség eléréséhez. A kertünk ugyanakkor haszonkertként is funkcionálhat, amely a fizikai állapotunk javításához járulhat hozzá. A kerttervezés, kertépítészet során hasonló alapelvek jelennek meg, mint az építészetben: arányok, tömegformálás, színek, architektonikus vagy tájképi stílusok formájában. A kert természetesen elsősorban nem egy művi alkotás, hanem a kikapcsolódás helyszíne, amelynek szépségét - rendszeres gondozással, megfelelő növényalkalmazással akár egész évben élvezhetjük. Ugyanakkor a kert egy élő, állandóan változó, minden évben új arcát mutató terület! Érdemes időt, fáradságot szánni rá, mert kertünk nem csak szépségével hálálja meg a törődést: a fák nyáron árnyékot biztosítanak, télen pedig beengedik a napfényt otthonunkba. A lakóépületek kertje a biodiverzitás színtere is, és így fontos eleme a települési zöld infrastruktúrának is. A környezeti adottságoknak megfelelő fajok megválasztásához, kertünk tervezéséhez, fenntartásához is kérhetjük szakember segítéségét. Répceszemerén érdekes módon a magánkertek nagyrésze elsősorban, mint díszkert funkciónál Jellemzően a felújított, jó karban tartott épületek kertjeinek fenntartásáról is jól gondoskodnak. A lakosok hajdani mezőgazdasági kötöttségére utal, hogy több kertben még haszonkertet tartanak fenn, ahol a zöldségtermesztés mellett, állattartással is foglalkoznak. Nem jellemző a teljesen zárt kerítés használata a községben az előkertes épületeknél, ez egy fajta nyitottságot közvetít a látogatók felé. Építészeti útmutató 39
Építészeti útmutató 40 Répceszemerén célszerű a növényföldrajzi kistáj élőhelyének megfelelő növényfajokat, illetve ezek kertészeti változatait választani és ültetni a kertekben. Ilyenek egyrészt a vízpartokat közvetlenül kísérő galéria, vagy puhafa ligeterdők fajai (a különféle fűz, nyár, juhar fajok), másrészt a keményfa gyertyános-tölgyesek, cseres-kocsányos tölgyesek fajai. Javasolt fajok listája: Fatermetűek Kocsányos tölgy (Quercus robur) Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp pannonica) Magas kőris (Fraxinus excelsior) Mezei szil (Ulmus minor) Vénic szil (Ulmus leavis) Mezei juhar (Acer campestre) Fehér nyár (Populus alba) Kislevelű hárs (Tilia cordata) Mézgás éger (Alnus glutinosa) Rezgő nyár (Populus tremula) Csertölgy (Quercus cerris) Gyertyán (Carpinus betulus) Cserjetermetűek Közönséges mogyoró (Coryllus avellana) Veresgyűrű som (Cornus sanguinea) Csíkos kecskerágó (Euonymus earopaeus) Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) Kökény (Prunus spinosa) Húsos som (Cornus mas) Cseregalagonya (Crataegus laeigata) Kányabangita (Viburnum opulus) Kutyabenge (Frangula alnus) Fagyal (Ligustrum vulgare) Jerikói lonc (Lonicera caprifolium) A haszonkertben és meghatározott helyen a közterületen is természetesen megjelenhetnek a különféle gyümölcsfák, amelyek hangulatukban a korábbi gyümölcstermesztésre emlékeztetnek. Átgondolásra érdemes az egykori vásártéren honos gyümölcsfák ligetes ültetése. Vadalma (Malus sylvestris) Vadkörte (Pyrus yraster) Zselnicemeggy (Padus avium) Ugyanakkor kerülni kell azon fajok - például selyemkóró, fehér akác telepítését, amelyek a településen áthaladó vízfolyások mentén a víz útján is könnyen a természetes élőhelyeken is gyomként elterjedhetnek.
ERKÉLYEK, TORNÁCOK Építészeti útmutató 41 A régebbi típusú, utcára merőleges tömegű házak védett általában déli oldalán a Kárpát-medencei hagyományoknak megfelelően tornác fut végig, melynek kialakítása Répceszemerén rendkívül változatos. Találkozunk kőpilléres, boltíves típusa ugyanúgy, mint oszlopos gerendás változattal. Gyakori a lopott tornác, amikor a tornác csak a keskenyebb konyha vagy hátsó traktus előtt fut végig, az utcai homlokzatot pedig teljes szélességében a szoba foglalja el. Az utcáig kifutó tornác ekkor is csak ritkán nyílik ajtóval vagy nyílással az utcára. A polgárias házak és a kúriák utcai homlokzatán bejárat, előtető vagy tornác sosem jelenik meg. A sátortetős házak bejárata többnyire könnyűszerkezetes, nyitott vagy üvegezett verandáról nyílik.
AJTÓK, ABLAKOK Építészeti útmutató 42 A ház szeme az ablak. Ahogy a különböző karakterű településrészek bemutatásánál is utaltunk rá, a különböző házakhoz különböző alakú, arányú, típusú ablakok tartoznak. A hagyományos hosszúházak kettő, az L alakban beforduló polgári házak és a régebbi típusú kúriák jellemző módon három-öt álló téglalap alakú ablakkal néznek az utcára. A gazdagabb homlokzatokon az ablakokat díszes vakolatkeretek egészítik ki. Az újabb, XX. század elején épült kúriák homlokzatán már megjelenik a szélesebb, négyzet arányú, hármas osztású ablaktípus is. Az ablakokhoz hozzá tartoznak a kívülről nem látható vasalatok, kilincsek, spaletták. A házak felújítása során sok esetben egy fekvő ablakot építettek be a két kis ablak helyett, vagy a meglevőket nagyobbították, esetleg redőnnyel egészítették ki. Répceszemerén sok olyan lakóház van, melynek az utcára néző ablakai eredeti formájukban maradtak fenn, ezért a jövőbeli átalakítások során javasolható az eredeti állapot visszaállítása. A településen a legrégebbi típusú ablak a kifelé-befelé nyíló pallótokos ablak. Ez a homlokzat külső síkján helyezkedik el. A kapcsolt gerébtokos ablakok már a homlokzati síktól visszahúzva, kávába építve készültek.
Építészeti útmutató 43 A sátortetős házak legfőbb jellegzetessége a háromosztatú tüzépablak -pár. Ezek jellegzetes arculatot adnak az épületnek, sőt nagy számuk révén az egész településnek. Az ablakok árnyékolását a leggyakrabban beépített redőnnyel oldották meg. Az ablakok képéhez hozzá tartozik a hangsúlyos, többnyire műkőből készült ablakpárkány. A felújítások, ablakcserék során sokszor más osztású ablakok kerülnek a helyükre. Az újabb épületeket az ablakok sokfélesége jellemzi. Arányaikban, osztásukban, anyagukban, nyitási módjukban egyaránt változatos kialakításúak.
PÉLDÁK HOMLOKZATKÉPZÉSRE Építészeti útmutató 44 A házak homlokzatképzése alapvetően szintén az épület típusától függ. Répceszemere történeti építészetére jellemző, hogy a második világháború előtti épületek jelentős részén találkozunk a késői historizáló építészet díszítményével. Egy-egy oszlopfő, párkány, illetve ablak körüli vakolatdísz őrzi a korszak jellegzetes vidéki architektúráját. A hatvanas-hetvenes évek házainak jellegzetes és településképi szempontból is rendkívül fontos motívuma a homlokzati díszítés, mely többnyire az ablakok vízszintes sávjában, illetve az ablakok környékén jelenik meg. Ha nem is tömegesen, de Répceszemerén is előfordulnak a vakolatba nyomott csempék, összetört üvegcserépből készített csillogó díszek vagy ügyes kezű, mesterségüket művészi színvonalon végző kőművesek keze munkáját dicsérő, geometrikus mintázatú sgrafittok. Napjainkban, a házak homlokzati hőszigetelése során sajnos ezek a díszítőelemek eltűnnek a homlokzatokról, az egyes épületek elveszítik egyedi karakterüket.
RÉSZLETEK Építészeti útmutató 45 Bár Répceszemerén a lakóházak többsége besorolható néhány alaptípusba, mégis minden épület egyedi, sok házon találunk jellegzetes részleteket. Az utcára merőleges, kontyolt nyeregtetős házak jellegzetessége a füles kialakítás, amit néhány régi házon ezen a településen is megfigyelhetünk. A tetőfedések a történeti épületeken táska cserépfedéssel készültek, az újabb épületeken ezt felváltotta a hornyolt cserép, illetve a rombuszpala-fedés. Az újabb épületek kevésbé hagyományos tetőfedéssel készülnek. A régi tetőket finoman megmunkált bádogosszerkezetű szellőzők díszítik. A régi épületek megjelenéséhez hozzá tartozik a hangsúlyos kémények látványa.
Építészeti útmutató 46
UTCÁK, TEREK Az utcák, terek talán a legfontosabb elemei a települési zöldfelületnek. Répceszemerén fontos kiemelni a település külterületén a külterületi közutak fásítását! Szép, koros ezüst juharok kísérik az utat, illetve Csáfordjánosfa felé gyönyörű a kőrisekkel szegélyezett út! Nagyon jó lenne, ha a néhány helyen már kivágott ezüst juharok pótlásáról (a faj megtartásával) gondoskodnának! Hasonlóan jó lenne, ha a belterületen is gondoskodnának lehetőleg egységes utcakép kialakítására fa, illetve cserje ültetéssel. Zöldfelületi fejlesztésre, felújításra szorul a templom mögötti terület. Ennek a beültetéséről a könyv korábbi fejezeteiben már írtunk, itt megerősítjük, hogy tervezett keretek között kellene gondoskodni ennek a jelentős és meghatározó területnek a kialakításáról. Hasonlóan tervezési feladat a két temető fásítása és gondozása, illetve fejlesztése a hamvasztásos temetkezés, hamubemosó kialakítása kapcsán. 6 Mai példák 47
7 Mai példák 48 Végül fontos kiemelni, hogy a településen több helyen is élő a kapcsolat a természeti környezettel. Az egyes zsákutcák mind-mind arra csábítanak, hogy az ember a gépkocsiját hátrahagyva, gyalogosan fedezze fel a község külterületeit. A helyi védettséget élvező nádas (vizes élőhely) a Vásártér utca és a Lécsi sor között. A fás legelő (védelmet érdemelne) a Lécsi sor folytatásában. A fiatal tölgyes a temető utcánál, az erdő terület a Vasút sor és Szent Imre utca végénél, és természetesen a Répce hullámtere. Mind-mind felfedezésre váró területek. A település együtt él a természeti környezetével. Az utcák mint a települési zöld infrastruktúra részeinek - fásítása két szempontból mindenképpen fontos. Egyrészt árnyékolják a mesterséges burkolatot így védenek a klímaváltozás kapcsán egyre gyakoribbá váló hőségnapok hatásától. Másrészt segíthetik a természetes víz visszatartást, amivel hozzájárulnak mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek védelméhez. Ezt a szerepet ugyanakkor csak a települési csapadékvíz elvezető nyílt csatornarendszerrel közösen láthatják el. A kialakult helyzethez például járdazöldsáv- árok-úttest arányaihoz - való alkalmazkodással egységes látványt teremthetünk. A szép utcaképért a helyi lakosok is sokat tehetnek. Környezetünkhöz alkalmazkodni nem csak épületeinkkel tudunk, hanem az utcakertjeinkben, utak mentén alkalmazott fajokkal is. Egy-egy díszesebb utcakert, egy nyírott sövény vagy a felsővezetéket el nem érő fák például csörgőfa, gömb juhar, vérszilva kellemes, rendezett látványt nyújtanak. Az ingatlanunk előtti terület ápolásával, dísznövények vagy jellemző gyümölcsfák telepítésével, díszes kiültetésekkel harmonikus utcaképet teremthetünk.
HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Répceszemere azon szerencsés települések közé tartozik, ahol a mindennapi élethez szükséges reklámok néhány túlhangsúlyozott felirat kivételével nem váltak a hagyományos településképben túl harsogó látványelemekké. A meglevő feliratok kifejezetten illeszkednek a település léptékéhez, teljes mértékben megfelelnek az általuk reklámozott üzletek, vendéglátóhelyek jellegének. 8 Mai példák 49
IMPRESSZUM Mai példák 50 RÉPCESZEMERE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA RÉPCESZEMERE honlapcíme: www.repceszemere.hu Répceszemere email címe: repceszemere@repceszemere.hu Répceszemere postai címe: 9375 Répceszemere, Fő utca 60. Telefon: 99-388-802 Polgármester: Radics László polgármester email címe: repceszemere@repceszemere.hu Főépítész: Körmendy János Főépítész email címe: kormendy44@gmail.com KÉSZÍTETTE: Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszék, Győr, Egyetem tér 1., 9026 SZERKESZTETTE: Kottmayer Tibor SZÖVEG: Hencz Helga, Kottmayer Tibor, Veöreös András ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ ÁBRÁI: Veöreös András FOTÓ: Hencz Helga, Kottmayer Tibor, Veöreös András A Könyv a Lechner Tudásközpont sablonja felhasználásával készült. isbn 978-615- 5837-11- 1 isbn 978-615- 5837-12- 8 Répceszemere, 2017. december