0039 Jelentés az 1999. októberi és a 2000. áprilisi időközi országgyűlési választási kampányokra a jelölő szervezetek és független jelöltek által fordított pénzeszközök ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások 2. Javaslatok II. Részletes megállapítások 1) Valamennyi jelölő szervezetre, illetve független jelöltre vonatkozó megállapítások 2) A helyszínen ellenőrzött jelölő szervezetekre vonatkozó megállapítások Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. -a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 92. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az országgyűlési képviselőválasztásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások felhasználásának ellenőrzése az ÁSZ feladata. Az ÁSZ az ellenőrzést az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezeteknél és a független jelölteknél hivatalból és teljes körűen, a képviselethez nem jutott jelölő szervezetek és független jelöltek esetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére köteles elvégezni. A Ve. 115. (1) bekezdésének utolsó mondata szerint: Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni. Az ÁSZ a választásra fordított pénzeszközök és anyagi támogatások felhasználásának törvényességét ellenőrzi. A vizsgálat feltételeiről és körülményeiről szükséges rögzíteni, hogy a választási eljárásról, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvények nem zárják ki olyan módszerek, technikák alkalmazását, amelyek lehetővé teszik, hogy a tényleges kampányköltségnek csak egy része jelenjen meg a jelölő szervezetek nyilvántartásában. A hiányos jogi szabályozás következtében jelenleg nem biztosított a választási kampánypénzek eredetének és
felhasználásának teljes átláthatósága. Az Állami Számvevőszék nem tudja betölteni a választási eljárás átláthatóságával kapcsolatosan azt a szerepét, amit egy demokratikus állam megkívánna. Az Állami Számvevőszék ennek következtében - az 1998. évi általános választásokat követő ilyen tárgyú vizsgálattal azonosan - tudomásul vette, hogy csak az minősül kampányköltségnek, amit valamely jelölő szervezet annak minősít, és ami az elszámolási határidőig megjelent a számviteli nyilvántartásokban. A törvényben előírt teljes körű ellenőrzési kötelezettség csak azon jelölő szervezetekre és független képviselő jelöltekre terjedt ki, amelyek és akik az 1999. évi októberi és a 2000. áprilisi időközi országgyűlési választás során mandátumot szereztek. Ez a választási eredmények alapján három pártot (FIDESZ-Magyar Polgári Párt, Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, Magyar Szocia-lista Párt) érintett. Egyéb jelölő szervezetek és független jelölt ellenőrzésére más jelölt vagy szervezet részéről a törvényes határidő lejártáig az ÁSZ-hoz kérelem nem érkezett. A törvényben előírt teljes körű ellenőrzést az ÁSZ ellenőrzési programja kiterjesztette azokra az országgyűlési képviselethez nem jutott pártokra is, amelyek soron következő kétévenkénti ellenőrzési kötelezettsége 2000. év II. félévére esett (KDNP, Munkáspárt). E pártoknál a Párttörvény 10. (1) és (3) bekezdésének felhatalmazása alapján a gazdálkodás törvényességének ellenőrzésekor került sor a választási pénzek ellenőrzésére is. A vizsgálati tapasztalatok azonossága indokolja, hogy a megállapítások e jelentésben is bemutatásra kerüljenek. Az ÁSZ az 1999. októberi és a 2000. áprilisi időközi országgyűlési választásokra fordított pénzeszközök felhasználásának teljes körű helyszíni ellenőrzését a következő jelölő szervezeteknél hajtotta végre: ˇ FIDESZ Magyar Polgári Párt (a továbbiakban: FIDESZ-MPP) ˇ Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (a továbbiakban: FKGP) ˇ Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) ˇ Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) ˇ Munkáspárt Az ellenőrzött időszak: Az 1999. évi őszi és a 2000. évi tavaszi időközi országgyűlési választási kampányok
Az ellenőrzés célja: A választási eljárásról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján az 1999. és a 2000. évi országgyűlési választáson indult jelölő szervezetek, illetve független jelölt által a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a törvényesség és az átláthatóság biztosítása érdekében, valamint a törvényt megszegőkkel szemben az előírt szankciók alkalmazásának kezdeményezése. Az ellenőrzés módszere: a kijelölt pártok országos központjában rendelkezésre bocsátott iratok és a Magyar Közlönyben közzétett választási beszámolók tartalmi összevetése, valamint az alkalmazott eljárások és a jogszabályi követelmények egybevetése. A törvény előírásai érvényesülésének ellenőrzése első ízben az 1998. évi általános országgyűlési választással összefüggésben valósult meg, s ilyen vizsgálat most második alkalommal történt. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások Az 1999. és a 2000. évi időközi választások lebonyolítására a Ve. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az Állami Számvevőszék az 1998. évi általános választást követően elkészült V-1010-82/1998-1999. sz. jelentésében jelezte a Ve. szabályozásának azon hiányosságait, amelyek megoldhatatlan feladatok elé állítják az ellenőrzést. A jelentés javaslatokat fogalmazott meg a Kormánynak, hogy kezdeményezze a Ve. módosítását és pontosítását az Országgyűlésnél. A törvény módosítására azonban nem történt intézkedés, ezért az időközi választásokat a korábbi hiányos szabályozás alapján kellett végrehajtani. Így a törvény ma sem határozza meg pénzügyi szempontból a választási kampány fogalmát, a választási költség fogalomkörébe sorolható kiadásokat, a kampányidőszakot, a beszámoló közzétételével kapcsolatos szabályok is kiegészítésre, pontosításra szorulnak. Az ellenőrzési program alapján helyszínen ellenőrzött 5 párt közül beszámolási kötelezettségét 1999. évben a Munkáspárt nem teljesítette határidőben, ez csak 2000. július 19-én, az Állami Számvevőszék felhívását követően a Magyar Közlöny 75. számában történt meg (a határidőhöz képest 219 nap késés).
A 2000. évi közzétételi határidőn túl jelentetett meg választási beszámolót a FIDESZ-MPP (20 nap késés) és a Munkáspárt (33 nap késés). A helyszínen nem ellenőrzött pártok közül az Állami Számvevőszék felhívását követően a Magyar Igazság és Élet Pártja az eredeti határidőhöz képest 336, illetve 117 nap késéssel tette közzé beszámolóját a Magyar Közlöny 2000/110. számában. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség elmulasztását a Ve. nem szankcionálja, pótlólagos megjelentetésre kötelezéshez jogi lehetőség nincs biztosítva. E hiányosság megszüntetése is indokolt lenne, mert a helyszínen nem ellenőrzött, de jelöltet állító jelölő szervezetek közül az Együtt Magyarországért Unió és a Szociáldemokrata Párt nem tett közzé választási kampánybeszámolót. Az ellenőrzött szervezetek által megjelentetett választási beszámolók bevételi és kiadási főösszegei megegyeznek a pártok számviteli nyilvántartásaiban szereplő adatokkal. A FIDESZ-MPP 2000. évi beszámolójának címe pontatlan és a közölt jelölt szám téves, a párt az ÁSZ ellenőrzés megkezdése előtt a téves adatok helyesbítését kérte a Magyar Közlönytől. A Ve. jelölő szervezetek számára azt írta elő, hogy az egy jelöltre jutó kampányköltség - az állami támogatáson felül - nem haladhatja meg az 1.000 E Ft-ot. Ezért az ÁSZ nem vizsgálta azt, hogy egy párton belül az egyes jelöltek kampányára fordított költség egyénenként miként alakult, nevezetesen, hogy meghaladta-e a törvényben meghatározott értéket. A választási kampányokra fordítható, jelöltenként átlagosan a költségvetési támogatáson felüli 1 M Ft-os összeghatárt két párt lépte túl. A FIDESZ-MPP 1999. évben 1,2 M Ft-tal, a 2000. évben pedig 458 E Ft-tal mindösszesen 1.658 E Ft-tal lépte túl a törvényben biztosított összeghatárt. A párt a törvénysértést az ÁSZ vizsgálat megkezdése előtt önrevízió keretében észlelte és a túllépés összegének kétszeresét befizette a központi költségvetésbe. Az MSZP az 1999. évi időközi választás során 73.170 Ft-tal lépte túl a felhasználható összeghatárt. Az összeg befizetésére a helyszíni ellenőrzést követően az ÁSZ felhívta a párt elnökét. A beszámolókban szereplő adatok számviteli alátámasztottsága a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján megfelelő volt. A kampányköltségeket bizonylatokkal támasztották alá, ezek megfeleltek a törvények támasztotta alaki és tartalmi követelményeknek.
A helyszínen ellenőrzött pártok - a KDNP kivételével - külön belső szabályzatot készítettek a kampánypénzek elszámolására, amelyben a maguk számára párton belül szabályozták a törvényben nem definiált fogalmakat (kampányköltség, kampányelszámolással kapcsolatos feladatok stb). 2. Javaslatok A jelentésben foglaltak alapján az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény helyett egy új, a kampányfinanszírozás átláthatóságát is biztosító átfogó törvény megalkotását, amely kiemelten térjen ki a következő kérdéskörökre: ˇ Határozza meg, hogy a választási költségek elszámolása szempontjából mely időszak, illetve tevékenység forrásait és ráfordításait kell figyelembe venni. ˇ Határozza meg a jelöltek száma alapján normatív módon juttatott állami támogatáson belül a dologi költségek fogalmát, a felhasználás elszámolásának formáját, tartalmát és a kifizetőhelyet. ˇ Határozza meg, hogy a választási költségek forrásai körében az egyéb anyagi támogatások között milyen formában nyújtott és kiktől származó juttatásokat kell figyelembe venni (pl. ingyenes, illetve kedvezményes hirdetés és egyéb szolgáltatás). ˇ Határozza meg az országgyűlési választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és a felhasználás módját bemutató, a Magyar Közlönyben megjelentetett választási beszámoló formáját és részletes tartalmát. ˇ Határozza meg a választási beszámolók nyilvánosságra hozatali határidejét a jelenlegi szűk 60 nap helyett 90 vagy 120 napban, és fontolja meg szankció alkalmazását. ˇ Rögzítse követelményként az egyéni jelöltek választási költségeinek és forrásainak nyilvántartási kötelezettségét, a kapott támogatások minősítését, figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben, illetőleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben foglaltakra. ˇ Térjen ki a törvény arra, hogy közös jelöltállítás esetén a beszámolási kötelezettséget mely szervezetnek kell teljesítenie. ˇ Rögzítse a törvény, hogy a költségvetési támogatáson felül jelöltenként átlagosan legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak a választásra a jelölő szervezetek.
II. Részletes megállapítások 1) Valamennyi jelölő szervezetre, illetve független jelöltre vonatkozó megállapítások 1.1. Jogszabályi háttér Az 1999. évi őszi és a 2000. évi tavaszi időközi országgyűlési képviselőválasztások lebonyolítására a Ve. szabályait kellett alkalmazni, mivel a törvény 115. (1) bekezdésének utolsó mondata szerint Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni. A Ve. szabályozásának hiányosságait, s ezzel összefüggésben az ellenőrzési feladatok megoldhatatlanságát az ÁSZ V-1010-82/1998-99. sz. jelentésének II/1.1. pontja részletesen taglalta. A jelentés javaslatokat fogalmazott meg a Kormánynak, hogy kezdeményezze a Ve. módosítását és pontosítását az Országgyűlésnél a felsorolt témakörökben. Az időközi választások azonban az általános választás előtt meghozott törvény előírásainak megfelelően történtek, mivel a törvény módosítására a mai napig nem történt intézkedés. Így a törvény ma sem határozza meg pénzügyi szempontból a választási kampány fogalmát, nem jelöli meg mindazon eszközöket, módszereket, amelyek a jelölő szervezetek és a jelöltek ajánlásához, népszerűsítéséhez, a választók akaratának befolyásolásához igénybe vehetők. A törvényben található rendelkezések néhány nevesített eszköz, módszer esetében (plakát, gyűlés) csak az azok alkalmazásával kapcsolatos tilalmakat, korlátokat írják elő. A törvény nem határozza meg a választási költség fogalomkörébe vonható kiadásokat. A választási kampány és a választási költség meghatározásának hiányában objektíve nem állapítható meg az ellenőrzés során, hogy a jelölő szervezetek, illetve független jelölt beszámolója valamennyi választással kapcsolatban felmerült költséget tartalmaz-e. Az ellenőrzés számára az időközi választás során is az minősült választási költségnek, amelyet a jelölő szervezet vagy független jelölt annak minősített. A törvény ma sem határozza meg, hogy milyen formában kell a választásra fordított összegeket, azok forrásait nyilvánosságra hozni, ennek következtében a beszámolók egyes sorainak tartalma szervezetenként eltérő volt. A törvény a jelölő szervezetek belátására bízta, hogy készítenek-e belső szabályozást a kampányköltségek forrásai és azok felhasználásának nyilvántartásáról és ezt milyen részletezettséggel tagolják.
Megfelelő jogi szabályozás hiányában az ellenőrzés elfogadta: csak az minősül kampányköltségnek, amit a párt annak minősít és ami az elszámolási határidőig a párt számviteli nyilvántartásában megjelent. 1.2) Beszámolási kötelezettség Az Országos Választási Iroda a 9/1998. (II. 20.) BM rendelet 14. g) pontjának megfelelően megküldte az ÁSZ részére a jelölő szervezetek és független jelöltek listáját mindkét időközi országgyűlési képviselőválasztásról egyéni választókerületenkénti bontásban (1-4. sz. mellékletek). A listák alapján megállapítható, hogy az 1999. évi őszi időközi országgyűlési képviselőválasztáson a két egyéni választókerületben összesen 11 jelölő szervezet állított jelöltet és egy független jelölt indult. A jelölő szervezetek közül öt (Együtt Magyarországért Unió, MSZP, Magyar Igazság és Élet Pártja, Munkáspárt, Szabad Demokraták Szövetsége) önállóan, a többi szervezet közösen állított képviselő jelöltet. A 2000. évi tavaszi időközi választáson 13 jelölő szervezet állított a két egyéni országgyűlési választókerületben jelöltet, független jelölt nem indult. A jelölő szervezetek közül 7 szervezet állított önállóan jelöltet, míg a többi jelölt közös jelöltként indult a választáson. A Ve. 149. g) pontja szerint közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak. A törvény azonban nem tér ki arra, hogy ilyen esetben a beszámolási kötelezettséget mely szervezetnek kell teljesítenie, továbbá, hogy közös jelölt esetén a költségeket a jelölő szervezetek milyen arányban viselik. Annak érdekében, hogy a beszámolási kötelezettség teljesítése ellenőrizhető legyen, az ÁSZ írásbeli tájékoztatást kért a közös jelöltet a választási bizottságnál bejelentő (a jelölő szervezetek között első helyen felsorolt) jelölő szervezetektől, hogy kötöttek-e megállapodást a többi jelölő szervezettel a kampánybeszámolási és a finanszírozás témakörében. Az ellenőrzött szervezetek közül a FIDESZ-MPP és az FKGP a finanszírozást illetően 50-50%-os költségviselésben állapodott meg, a kampánybeszámolót illetően pedig mindkét szervezet közzétett beszámolót, amelyben saját kiadásaikat szerepeltették. Az 1999. évi időközi választást követően a választás második fordulóját követő 60 napon belüli kampányelszámolás nyilvánosságra hozatali kötelezettségének mindössze 3 szervezet (FIDESZ-MPP, FKGP, MSZP) tett határidőben eleget. A Szabad Demokraták Szövetsége kampánybeszámolója néhány napos késéssel, a Magyar Közlöny 1999. december 16-i 114. számában jelent meg. Az ÁSZ felhívására a közzétételt elmulasztó jelölő szervezetek közül 2000.
évben eleget tett nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a Magyar Demokrata Fórum (2000. július 21.), a Munkáspárt (2000. július 19.) és a Magyar Igazság és Élet Pártja (2000. november 10.). Nem tett eleget beszámolási kötelezettségének az ÁSZ felhívása ellenére sem az önállóan jelöltet állító Együtt Magyarországért Unió. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség elmulasztását a Ve. nem szankcionálja, kikényszerítésére jogi lehetőséget a hatályos rendelkezések nem biztosítanak. A 2000. évi áprilisi időközi választást követően határidőben eleget tett választási beszámoló közzétételi kötelezettségének az FKGP, a KDNP és az MSZP. A KDNP beszámolója - a határidőben történt megküldés ellenére - csak szeptember 15-én jelent meg a Magyar Közlöny 94. számában. Határidőn túl jelent meg a FIDESZ-MPP (2000. 07. 06.), a Magyar Demokrata Fórum (2000. 07. 21.), a Munkáspárt (2000. 07. 19.) és a Magyar Igazság és Élet Pártja (2000. 11.10.) választási beszámolója. Az ÁSZ felhívása ellenére nem tett közzé választási beszámolót az önállóan jelöltet állító jelölő szervezetek közül a Szociáldemokrata Párt. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség elmulasztását a Ve. ez évben sem szankcionálja, pótlólagos megjelentetésre kötelezéshez jogi lehetőség nincs biztosítva. 2) A helyszínen ellenőrzött jelölő szervezetekre vonatkozó megállapítások 2.1) A közzétett beszámolók tartalma Az ellenőrzött beszámolók tartalma megfelel a Választási füzetek 1998. évi 44. számában az ÁSZ által közzétett ajánlásnak. A választási célú bevételek és kiadások elkülönített nyilvántartására az 1998. évi általános országgyűlési képviselőválasztásokat megelőzően a vizsgált 5 párt közül 4 készített belső szabályozást, az időközi választások során a korábban elkészített belső szabályzatok rendelkezéseit alkalmazták értelemszerűen, új szabályozás kiadása nem vált szükségessé. A KDNP nem készített belső szabályzást az 1998. évi általános választások előtt, de a gyakorlatban a választási pénzek elkülönített nyilvántartását és felhasználását megoldották. Az összegek elkülönített nyilvántartását a pártok kódszámok alkalmazásával biztosították, a kódszámokhoz tartozó jogcímeket szövegesen részletezték a kialakított szabályozások. A bevételként feltüntetett összegek közül a főösszegek mindkét évben pontosak, a részösszegeket illetően a Munkáspárt beszámolója pontatlan, a saját forrás összege 1999-ben 6 E Ft-tal, 2000-ben pedig 3 E Ft-tal kisebb a közzétettnél, mivel a választási célra kapott kampánytámogatásokat nem tüntették fel külön soron.
A kiadások főösszegei és a részösszesen adatok pontosak, kivétel az FKGP 1999. évi beszámolójának nem anyagjellegű ráfordítás sora, amely a párt részéről elkövetett gépelési hiba miatt 724 E Ft-ot közöl a nyilvántartásokban szereplő 721 E Ft helyett. A FIDESZ-MPP 2000. évi kampánybeszámolójának címe pontatlan, mivel címe szerint a 2000. évi székesfehérvári időközi országgyűlési képviselőválasztási kampányköltségről ad számot, tartalma is hibás, mivel a jelölő szervezet által állított jelöltek számát 1 főben jelöli meg a tényleges 2 fővel szemben. A hibát a Párt az ÁSZ ellenőrzés megkezdése előtt észlelte, 2000. augusztus 21-én módosítást küldött a Magyar Közlöny Szerkesztősége részére, amelyben helyesen 2 fő jelölt szerepel, címe szerint pedig a székesfehérvári és fehérgyarmati kampány pénzeszközök elszámolását rögzíti. A módosítás a Magyar Közlöny 08. 29-i 89. számában jelent meg. A beszámoló számszaki adatai változatlanok maradtak. 2.2) A választásra fordítható összeghatár betartása A Ve. 92. (1) bekezdésének első mondata szerint A független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a 91. -ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. Ezért az ÁSZ nem vizsgálta azt, hogy a párton belül az egyes jelöltek kampányára fordított költség egyénenként miként alakult, nevezetesen, hogy meghaladta-e a törvényben meghatározott értéket. Az ellenőrzött szervezetek közül az FKGP, a KDNP és a Munkáspárt által közölt adatok alapján az egy jelöltre jutó ráfordítás lényegesen alatta maradt a törvényben rögzített összeghatárnak. A FIDESZ-MPP mind az 1999., mind a 2000. évi időközi választás során túllépte a Ve. 92. (1) bekezdésében meghatározott, költségvetési támogatáson felüli átlagos jelöltenként 1 M Ft-os összeghatárt. A Párt mindkét évben más jelölő szervezetekkel állított jelöltet. Fejér megye 2. sz. egyéni országgyűlési választókerület Székesfehérvár 1999. és 2000. évben közösen jelölő szervezetek: FIDESZ-MPP-FKGP-MKDSZ; Somogy megye 3. sz. egyéni országgyűlési választókerület Siófok 1999. évben közösen jelölő szervezetek: FIDESZ-MPP-FKGP-MDF,MKDSZ; Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 10. sz. országgyűlési egyéni választókerület Fehérgyarmat 2000. évben közösen jelölő szervezetek: FKGP-FIDESZ-MPP Az Országos Választási Bizottság 7/1998. (IV.1.) állásfoglalása szerint közös jelölés esetén is összesen 1 M Ft fordítható egy jelöltre. Ennek megfelelően a Párt mindkét évben összesen 1 M Ft-ot, tehát
mindösszesen 2 M Ft-ot fordíthatott volna szankció nélkül kampánycélokra. Ténylegesen azonban 1999. évben 2.2 M Ft-ot, a 2000. évben pedig 1.458 E Ft-ot fordított választási célra. A túllépés mértéke 1999. évben 1.2 M Ft, a 2000. évben pedig 458 E Ft, mindösszesen 1.658 E Ft. A Ve. 92. (4) bekezdése értelmében a jelölő szervezet, amely a Ve. 92. (1) bekezdése szerinti jelöltenkénti legfeljebb 1 M Ft-os átlagos választási költségráfordítást túllépte, köteles a túllépés összegének kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni. A Párt a törvénysértést az ÁSZ vizsgálat megkezdését megelőzően önrevízió keretében észlelte, és 2000. augusztus 25-én befizette a túllépés értékének kétszeresét - 3.316 E Ft-ot - a Magyar Államkincstár rendkívüli bevételek számlájára. Az összegnek az ellenőrzést megelőzően történt befizetésére tekintettel az ÁSZ részéről realizáló intézkedés nem szükséges. Az MSZP az 1999. évi őszi időközi választáson lépte túl a Ve. 92. (1) bekezdésében meghatározott 1 M Ft-os összeghatárt. A Párt a Magyar Közlöny 1999. december 7-i 109. számában megjelentetett kampánybeszámolója szerint a két jelöltre összesen 2.073.170 Ft-ot költött. A Ve. 92. (4) bekezdésének rendelkezése szerint a jelölő szervezet a túllépés összegének kétszeresét (146.340 Ft) köteles befizetni a központi költségvetésbe. A befizetési kötelezettség teljesítésére a helyszíni ellenőrzést követően az ÁSZ felhívta a Párt elnökét. 2.3) A beszámolókban szereplő adatok számviteli alátámasztottsága A vizsgált pártok - a KDNP kivételével - a Ve. hatályba lépését követően, az általános választásokat megelőzően a választási célú bevételek és kiadások elkülönített nyilvántartására külön belső szabályozást készítettek, e szabályozások rendelkezéseit alkalmazták értelemszerűen az időközi választások során. A választási kiadások elkülönített nyilvántartását általában azonosító kódszámok alkalmazásával oldották meg, amelynek révén a számítógépes könyvelésben a költségnemek közül az automatikus kigyűjtés lehetővé vált. A pártok belső szabályozásaikban a törvény hiányosságai miatt meghatározták a kampányidőszakot, a kampányköltség fogalomkörébe tartozó kiadások kritériumait, ismérveit, a képviselőjelölteknek a kampányelszámolással kapcsolatos feladatait, a határidőket. A helyszíni tapasztalataink szerint az elszámolt kampányköltségek bizonylattal alátámasztottak voltak, a bizonylatok megfeleltek a bizonylatokkal szemben támasztott tartalmi és alaki törvényes követelményeknek.
Az ellenőrzött szervezetek által közzétett választási beszámolók megfeleltek a belső előírások követelményeinek. A beérkezett számlák és egyéb alapbizonylatok határidőben feldolgozásra kerültek.