SZAKMAI PROGRAM A társadalmi integráció erősítése, szabadidősporthoz kapcsolódó ifjúsági programok megvalósítása a Beregben. Ifjúsági programok támogatása EFOP-1.2.2-15 pályázati felhívásához Pályázó neve: Pályázó székhelye: Kódszám: Szatmár- Bereg Polgári Egyesület 4800 Vásárosnamény, Árpád köz 1/b. EFOP-1.2.2-15
Tartalom A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA... 3 Pályázataink... 4 EGYÜTTMŰKÖDÉSEK BEMUTATÁSA... 5 HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS... 6 A megvalósítás helyszínének, környezetének, sajátosságainak bemutatása... 6 Demográfia és munkaügyi helyzet... 10 A szűkebb térség oktatási intézményeinek jellemzői... 13 A közvetlen és a közvetett célcsoport bemutatása, célcsoport szükséglete és helyzete... 15 A célcsoport kiválasztásának szempontjai, módszerei... 15 A megvalósítás helyszínének, környezetének, sajátosságainak bemutatása... 15 A projekt helyszínének (épületének) bemutatása... 15 CÉLCSOPORT... 16 A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI... 17 Közvetlen cél... 17 Közvetett cél... 17 Indikátorok (számszerűsíthető eredmények)... 18 SZAKMAI KONCEPCIÓ... 18 Humánerőforrás bemutatása... 21 Projekt menedzsment... 21 TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG... 24 KOCKÁZATELEMZÉS... 24 HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK... 25 ÜTEMTERV... 26 2
A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA Az egyesület 2001-ben alakult a Márokpapiban megmaradni kívánó fiatalok aktív részvételével, akik a helyi értékekre alapozva, a gyermekeket és fiatalok helyben tartását megalapozó tevékenységeket folytató aktív közösséget indítottak a szerveződéssel útjára. Programjaink a megszűnő művelődési házak funkcióit legalább részben betöltő közösségi pontok Teleházak szervezésével, működésével kezdődtek, illetve a természeti környezetre alapozott ökoturisztikai táborok rendezésével teljesedtek ki. Egyesületünk évekig tartott fent teleházat Barabás, Csaroda és Beregsurány községekben. Sajnos a gazdasági társadalmi változások miatt ebből ma már csak a szülőszobánk Márokpapiban maradt meg és ami mai napig is üzemel közösségi házként az egyesület fenntartása alatt. Turisztikai programjainkban, szervezett táborainkban gyermekek ezrei vettek részt az eltelt közel tucatnyi év alatt és távoztak haza a Beregből megtudva hogy ez nem a sötét sarka az országnak, hanem egy természeti és kulturális csodákkal és barátságos emberekkel igaz most már csak ritkábban telerajzolt szeglete Magyarországnak. Az alapítók közben felnőttek, az egykori tizenévesek családapák, anyák lettek, személyes gondjaik bajaik kezelésében is sokszor kerestek segítséget az egyesületben. Igyekeztünk minden felénk fordulónak egyéni problémáira válaszokat találni, kormányzati, vállalkozási partnereinknek megbízható és rugalmas ügyfele lenni. Az egyesület tevékenysége az évek folyamán kiteljesedett, átlagosan 2 főt alkalmazunk az adminisztráció, a projektek megfelelő személyi hátterének biztosítására. Jelenleg 23 főt számláló tagságunk mellett több tucat önkéntes segítővel dolgozunk, irodát tartunk fent Vásárosnaményban, üzemeltetjük Márokpapiban a közösségi házat, a gergelyiugornyai Tisza parton a Tiszavirág kemping fenntartói vagyunk. Az Egyesület főbb tevékenységi körei kilenc nagy csoportot ölelnek fel az Alapító Okiratban foglaltak szerint: - Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - Kulturális tevékenység - Környezetvédelem - Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet - Egészségmegőrző, prevenciós programok - Szakülések, vitaülések lakossági fórumok, kiállítások, előadások, túrák, tanulmányutak, táborok szervezése, amelyek elősegítik a kitűzött célok elérését - Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése - Sport 3
Pályázataink Az egyesületünk 2013-2014 évben, mint projektgazda önállóan valósította meg a TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0006 Közösen a jövőért a vásárosnaményi kistérségben című projektet, melynek összege 59.790 325 Ft volt. A projektgazda a projekt keretében a 6 kistérségi településen (Barabás, Beregdaróc, Tarpa, Tiszavid, Vámosatya, Vásárosnamény) eddig nem létező komplex, a helyi szükségletekre válaszoló közösségi feladat ellátását valósította meg. A projekt keretében történő tevékenységekben a vásárosnaményi kistérség 6 települése volt érintett, melynek kiemelt helyszíne Vásárosnamény volt. A programba bevont személyek számára (25 fő) piacképes, a közösségi feladatok ellátását biztosító végzettség megszerzése, óvodai dajka, gyermek és ifjúsági felügyelő kisgyermek gondozó és nevelő OKJ szakképesítés, valamint a foglalkoztatási részhez illeszkedve családi napközi képzés során, tanúsítvány megszerzése volt. A foglalkoztatási programelem lehetőséget nyújtott a bevont személyek számára (20 fő) szakmai tapasztalatszerzésre, valamint arra, hogy felkészítse a bevontakat a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedésre. Beregi Ifjúságért Közművelődési és Szabadidő Egyesület 2014 évben, Ébresztő Kopogtat a jövőd! TÁMOP-5.2.3/.A-12/1-2012-0011 azonosító számú, Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeik növelésére című projekt keretében együttműködő partnerként tanoda jellegű szolgáltatást biztosított Beregdaróc és Gulács községekben. A Beregi Ifjúságért Közművelődési és Szabadidő Egyesület 2013.02.01.-én indította az Állatmenhely létrehozása a Bereg Kapujában (ÉAOP-5.1.3.-11-2011-0060) elnevezésű programját, melynek fizikai megvalósítása 2014.01.31.-én lezárult. A projekt eredményeként, a vásárosnaményi egykori lőtér épületének átalakításával egy 200 m2 alapterületű 60 db kutya és 30 db macska befogadására alkalmas, minden az állatok előírásszerű tartásához, gondozásához szükséges eszközzel és berendezéssel felszerelt állatotthon jött létre. A beruházás 30.157.568 Ft ERFA forrásból valósult meg, melyből 28.649.689 a vissza nem térítendő támogatás (ERFA) és 1507879 Ft az Egyesület által vállalt saját hozzájárulás. A fejlesztéshez szükséges ingatlant a Vásárosnaményi Városi Önkormányzat díjtalanul biztosította. Az OLT-Alom Állatotthonban mely az első ilyen jellegű intézmény a kistérségben a városban és környékén befogott kóborló ebek és macskák kerülnek átmeneti elhelyezésre, ahol 4 fő szakképzett dolgozó és számos önkéntes gondoskodik az ellátásukról, és örökbeadásukról. Az állatok szakszerű befogása és gondozása érdekében 2 fő ebrendész képzésére is sor került. A beruházás mellett, 12 örökbefogadási nap, 2 ivartalanítási nap, és 4 db az érdeklődőket a felelősségteljes és szakszerű állattartás szabályaival megismertető szemléletformáló rendezvény is megvalósult, melyek a fenntartási időszakban is évente megrendezésre fognak kerülni 4
EGYÜTTMŰKÖDÉSEK BEMUTATÁSA A Vásárosnamény Városi Önkormányzatával szoros kooperációra készülünk az együttműködés területén az önkormányzat az alábbiakat vállalja: A projekt elvi támogatását; A különböző programok meghirdetését a célcsoportnak az általuk működtetett intézményekben (hirdető tábla, szórólapok); A szakmai együttműködést; A program meghirdetésének biztosítását a helyi médiában.. Vállalja különös tekintettel z önkéntesek kapcsolattartását a projekt munkatársaival. A Felső Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület az együttműködési keretében biztosított bennünket arról, hogy a projekt megvalósítása során a következőkben lesznek segítségünkre: A projekt elvi támogatása; A program meghirdetése a célcsoportnak az általuk működtetett intézményekben (hirdető tábla, szórólapok); Segítségnyújtás a célcsoport kiválasztásának folyamatában; Közös programok szervezése (ünnepek, kézműves délutánok, kirándulások). A nagy hagyománnyal rendelkező Kenderes Napok alkalmával az Ifjúsági találkozón önkéntes munkával segítik a rendezvény lebonyolítását. A projekt megvalósítása során továbbá együttműködést kívánunk kötni a Védőnői Szolgálattal is. Szükség esetén esetmegbeszéléseket, prevenciós előadásokat kezdeményezünk velük, hiszen munkatársaik jól ismerik a célcsoportunkba tartozó fiatalokat, azok családjait, problémáikat. Szakmai tapasztalatuk alapot ad a bizalomra, az eredményes kooperációban. A projekt sikeres megvalósításához szükségét érezzük annak, hogy a Vásárosnamény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal is együttműködjünk, a megállapodás keretében vállalják: A projekt elvi támogatását; Szakmai tanácsadás és tapasztalatcsere biztosítását Önkéntes munkával vesznek részt a különböző rendezvényeken, programokon. 5
A projekt végrehajtása során együttműködést szeretnénk kialakítani az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft-vel. Az együttműködés keretében: Szakmai megvalósítók képzését; Módszertani tanácsadás nyújtása; A szakmai program időszakos felülvizsgálatát; A megvalósítással kapcsolatos adatszolgáltatást. A projektben résztvevő, még kiskorú diákok szüleivel, családtagjaival is szeretnénk nagyon jó, együttműködési kapcsolatot kialakítani. A diákok érdekében tervezzük a rendszeres kapcsolattartást a szülőkkel. A kapcsolattartást úgy kívánjuk megvalósítani, hogy rendszeresen tervezünk olyan programokat, ahová nemcsak a diákokat várjuk, hanem szüleiket és testvéreiket is (közös kirándulások, közösségi programok). A projekt teljes időtartama alatt önkénteseket vonunk be az egyes szakmai napok, családi napok és egyéb programok megvalósításában. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS A helyzetelemzést helyben gyűjtött információk alapján állítottuk össze. A helyzetfelmérést segítette a település polgármestere személyesen, a jegyző, az általános-, és középiskola vezetősége, tanárai, a szociális-, és gyermekjóléti szolgálat munkatársai és a roma kisebbségi önkormányzat képviselője. A megvalósítás helyszínének, környezetének, sajátosságainak bemutatása Jelen projektünket az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményban tervezzük megvalósítani. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 229 települése 2004-től 12 statisztikai körzetre tagolódik. Településszerkezetét tekintve látható, hogy bár abszolút számban viszonylag nagy a város, a községek száma és aránya viszonylag magas, a városok többsége mégis kis népességszámú. A megye nagy részét aprófalvas településszerkezet jellemzi. A térségben különösen kedvezőtlen az ipari termelés szerkezete és volumene a megye Magyarország legkevésbé iparosodott területe. A fajlagos adatok időbeli alakulását elemezve kiderül, hogy a térség országos átlaghoz viszonyított lemaradása folyamatosan növekedett az elmúlt években. A megyében az országos átlaghoz képest kétszer nagyobb részarányt képvisel a mezőgazdaság, de ennek jövedelemteremtő képessége alacsony. 6
A régió általános fejlettségi helyzetét jelzi, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 kistérsége közül 6 az ország 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérsége között szerepel, és további 2 kistérség országos átlag alatti statisztikai mutatói miatt leghátrányosabb helyzetűnek, 3 pedig hátrányos helyzetűnek minősül. A Vásárosnaményi kistérség az ország 47 leghátrányosabb kistérségének egyike. A kistérségben jellegzetesen apró és kisfalvas településszerkezet dominál. A kistérséget 27 település (Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Kisvarsány, Lónya, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény) alkotja, melyek közül egyedül a térségi központ Vásárosnamény rendelkezik városi ranggal. A kistérség település és térszerkezetét nagymértékben befolyásolja, hogy a települések többségét magában foglaló beregi részt a Tisza folyó és a magyar-ukrán határ fogja közre. A kistérség összterülete 567 km 2, a megye területének 9,55%-a, a régiónak 3,2%-a, az állandó népesség száma 32 222 f (a megye népességének 5,6%-a, a régióénak 2,1%-a). A kistérség a megye negyedik legnagyobb terület (a Fehérgyarmati, a Nyírbátori és a Mátészalkai után) térsége, lakónépesség tekintetében viszont csak a Csengeri és Záhonyi kistérségeket előzi meg. 7
Terület Népesség Név Jogáll (100ha) (f_) Aranyosapáti Község 21 2 085 Barabás Község 38 787 Beregdaróc Község 24 842 Beregsurány Község 16 601 Csaroda Község 25 579 Gelénes Község 21 573 Gemzse Község 14 901 Gulács Község 23 942 Gyüre Község 16 1 281 Hetefejércse Község 15 315 Ilk Község 15 1 329 Jánd Község 17 825 Kisvarsány Község 13 1 055 Lónya Község 35 752 Márokpapi Község 21 467 Mátyus Község 11 287 Nagyvarsány Község 13 1 502 Olcsva Község 10 707 Tákos Község 11 363 Tarpa Község 50 2 206 Tiszaadony Község 16 643 Tiszakerecseny Község 24 986 Tiszaszalka Község 15 944 Tiszavid Község 11 545 Tivadar Község 5 217 Vámosatya Község 24 571 Vásárosnamény Város 66 8 770 Összesen 567 31 075 Adatforrás: KSH 2011 8
A kistérség központja a 8770 fős lakónépesség Vásárosnamény, amely a megye nyolcadik legnagyobb települése. Más, városi ranggal bíró település nincs a kistérségben. 2000 fő feletti lakónépességgel Vásárosnaményon kívül Tarpa (2206 fő) és Aranyosapáti (2085 fő) rendelkezik. A városi népesség aránya a kistérségen belül mindössze 28,2%, mely alatta marad mind a megyei (52,3%), mind az országos átlagnak (65%) jelezve a térség vidékies jellegét. A külterületi népesség a kistérségben a lakosság 2,8 %-át teszi ki, 7 településen jellemző, kirívóan magas Nagyvarsányban (42 %). A projekt megvalósításának helyszíne Vásárosnamény. Vásárosnaményt a Bereg kapuja -ként is nevezik. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók találkozásánál fekszik. Nyíregyházától a 41 számú főúton közelíthető meg, de az 50 km-es távolság vasúton is megtehető. A sínpár állapota miatt azonban ez ma már nem olyan vonzó, hiszen csaknem két óráig tart az út a megyeszékhelyre, illetve vissza. A mai város négy kisebb önálló településrészből (Vásárosnamény, Vitka, Gergelyi és Ugornya), valamint két tanyából szerveződött, ezek közül Gergelyit és Ugornyát 1939-ben egyesítették Gergelyiugornya néven. A lakosság száma 8.770 fő (KSH 2011), amelynek jelentős része inaktív. A nagyfokú munkanélküliségből adódóan nagy az elszegényedés, és átlag feletti mértékben van jelen a roma származású és roma identitással bíró emberek száma az össznépességben. A családok rossz infrastruktúrával rendelkeznek, a lakások közművesítettsége elmarad az országos átlagtól. 9
Jellemzően túlzsúfolt lakásokban élnek. A gyerekek ingerszegény környezetben nevelkednek, nagyfokú esélytelenséggel a gazdasági-szociális negatív spirálból történő kilépésből. A családok jelentős része a szociális juttatásokból tartja fenn magát. A családok életszínvonala igen alacsony, szociálisan és gyakran egészségügyileg is hátrányos helyzetben vannak. A probléma nagyon összetett: hiszen ezek a családok gyakran veszélyeztettek vagy fokozott gondozást igényelnek A település lakosságának létformájára a következők a jellemzők: kétkeresős családmodell csökkenése, megszűnése, a közép-, elletve felsőfokú végzettségű lakosság elvándorlása, a tankötelezettségi korhatás elérésekor néhány tanuló az általános iskola 8. osztályát nem fejezi be, munkanélküliség, romló életszínvonal. A községben az alapvető közintézmények csak részben találhatók. Van óvoda, körjegyzőség, posta, orvosi rendelő, és általános iskola. Nincs viszont önálló védőnői szolgálat (a vásárosnaményi védőnői szolgálat látja el az ilyen jellegű feladatokat a településen). Demográfia és munkaügyi helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országosan a legmagasabb születési rátával és országos átlagnál kedvezőbb halálozási mutatókkal rendelkezik, népessége mégis fogy, amelynek oka a migráció. A munkalehetőségek különösen a magasabb képzettséget igénylő versenyképes fizetést nyújtó állások hiánya és az alacsonyabb életszínvonal miatt, döntően a diplomás és a szakképzett fiatalok elhagyják a megyét. Részben a fiatal felnőtt lakosság elköltözésével, részben a megyében országos átlagnál magasabb roma népesség-aránnyal összefüggésben sajátos a népesség korcsoportos megoszlása: itt a legmagasabb az országban a gyermekkorúak aránya legfeljebb 14 évesek (19,8 %), míg a legalább 60 évesek aránya 17,5 %, ez az országban a legalacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy ebben a megyében a fiatalokkal való foglalkozás, az oktatás, illetve a képzett fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú. A születéseknek az anyák korcsoportja szerinti megoszlása, ezen belül is a fiatal (15-19 éves) anyáké, érzékeny mutatószáma az alacsony iskolázottságú, magasabb termékenység lakossági összetétel valószínűsítésére. Szabolcsban ezer 20 év alatti nőre 38 élve születés jut, míg országos átlagban ez az arány mindössze 20,1. Egyébként a nők átlagos életkora az első gyermekük születésekor 1990-ben még 23 év volt, mára 27,7 évre nőtt. Szabolcsban viszont ennél lényegesen alacsonyabb 25,4 év. 10
Korösszetétel 2001 2006 Vásárosnaményi összesen összesen kistérség 0-14 éves 6516 5876 15-39 éves 10554 11021 40-59 éves 8398 8496 60 - X éves 6396 6278 Összesen 31864 31671 A kistérség demográfiai folyamataiban a kisebbségek is szerepet játszanak. Korábban a határ menti országokból jelentős számban telepedtek át magyar nemzetiségűek, de az utóbbi időben ez a folyamat megállt. A kistérség lakosságának etnikai összetételére a 2001-es Népszámlálási adatok nyújtanak támpontot. Ez alapján a magyar mellett a legjelentősebb népcsoportok összesen a lakosság 8,29%-a a cigány, ukrán, német, szlovák és román. Létszámát tekintve a legjelentősebb kisebbséget a cigány nemzetiségűek alkották, 8,01%-os népességen belüli aránnyal. A kistérségben a legnagyobb arányban Tiszaviden, Tiszakerecsenyen, Gemzsén élnek romák, míg Lövőpetriben, Nyírlövőben, Csarodán, Nagyvarsányban, Tiszaszalkán a romák aránya az össznépességből meglehetősen alacsony. A roma népességben nagyon magas a gyermekkorúak aránya és alacsony az időskorúaké. Ez a nem roma népességtől lényegesen eltérő korstruktúra a megyében is nagy hatást gyakorol a háztartások jövedelmi pozícióira és kiadásaira, valamint a kiadások szerkezetére is. A megyében az egyébként is alacsony foglalkoztatás mellett a magas eltartotti arány nagyon alacsony háztartási jövedelmeket produkál. A térség roma háztartásainak zöme társadalmi hagyományaiknak is megfelelően közösségben, telepszerű lakókörnyezetben él. A roma háztartások a nem roma népesség 1960-as évekbeli háztartási felszereltség szintjén él, szerény komfortosság mellett. Az Észak-Alföldi régió munkanélküliségi rátája a 2009-es adatok szerint 14,3%, azaz 4 százalékponttal magasabb az országos rátánál. A foglalkoztatási ráta és az aktivitási ráta is 6-7 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében magas, közel húsz százalékos munkanélküliségi ráta és kiugróan alacsony foglalkoztatási ráta jellemző. 11
A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitási mutatói az Észak-alföldi régió megyéiben, 2009 Hajdú- Jász- Szabolcs- Észak- Bihar Nagykun- Szatmár- alföldi Szolnok Bereg régió megye Foglalkoztatottak, ezer fő 176,9 137,6 171,7 486,2 Munkanélküliek, ezer fő 22,7 17,8 40,6 81,1 Gazdaságilag aktívak, ezer fő 199,6 155,4 212,3 567,3 Gazdaságilag inaktívak, ezer fő 165,8 106,7 171,0 443,5 Népesség, ezer fő 365,4 262,1 383,3 1 010,8 Munkanélküliségi ráta, % 11,4 11,5 19,1 14,3 Aktivitási arány, % 54,6 59,3 55,4 56,1 Foglalkoztatási ráta, % 48,4 52,5 44,8 48,1 Forrás: KSH, MEF, 2009 Természetesen a világgazdasági válság tovább rontott a helyzeten, de a legfrissebb adatok szerint 2012 I. negyedévében valamelyest javult a helyzet (legalábbis a válság korábbi idő szakához viszonyítva). A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta a megye kistérségeiben (2008) Foglalkoztatottsági ráta Aktivitási ráta Baktalórántházai 35,5 46,7 Csengeri 43,3 56,7 Fehérgyarmati 41,6 54,0 Kisvárdai 47,7 56,7 Mátészalkai 41,4 52,4 Nagykállói 40,9 48,7 Nyírbátori 39,4 49,4 Nyíregyházai 54,2 58,2 Tiszavasvári 48,6 55,9 Vásárosnaményi 40,6 52,7 Záhonyi 49,7 59,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 46,6* 54,1* Észak-alföldi régió 50,2* 56,4* Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, 2008. (* csak 2007-es adatok állnak rendelkezésre) 12
A kistérség népességének jövedelmi viszonyai lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Ennek fő oka a népesség alacsonyabb gazdasági aktivitása. A régióban jóval kevesebb az a dinamikus hazai vállalkozás, amely magasabb jövedelmet tudna biztosítani több alkalmazottjának is, másrészt hiányoznak azok a multinacionális nagyvállalatok, amelyek a hazai átlagnál magasabb bérszínvonalukkal emelik a jövedelmi átlagot. A megyében első sorban a megyeszékhely és környéke emelkedik ki relatíve magasabb jövedelmekkel. A leszakadás első sorban a kisfalvakra, periférikus helyzetű falvakra és a roma népesség által legnagyobb arányban lakott településekre jellemző. Tény, hogy a havi bruttó átlagkeresetek a megyében a legalacsonyabbak, a fizikai foglalkozásúak esetében az országos átlag 83 %-át, a szellemi foglalkozásúak esetében pedig csupán 77 %-át érik el. A Vásárosnaményi kistérség társadalmának életminőségét alapvetően befolyásolja, hogy a lakosság közül hány fő rendelkezik legális jövedelemmel, illetve milyen volumen jövedelemmel rendelkeznek az adózók. A kistérségben jóval kevesebb a legális jövedelemmel rendelkezők száma, mint a régióban, vagy országosan. Az ezer lakosra jutó adózók száma csupán 78,2%-a a régiós és 70,5%-a az országos értéknek. Az alacsony számú adózó jövedelme nagysága tekintetében is elmarad ezektől az értékektől. Mindez azt jelenti, hogy a lakosságszámhoz mérten a kistérség jóval kevesebb jövedelemmel rendelkezik, mint az országos átlag. A szűkebb térség oktatási intézményeinek jellemzői Az iskolai végzettség tekintetében mivel az oktatás nagyrészt az állam által biztosított közszolgáltatás a regionális különbségek kevésbé jelentősek, mint más, gazdasági vagy infrastrukturális jellegű mutatókban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak az oktatás statisztikai, mennyiségi jellemzőit tekintve igaz, hiszen az oktatás színvonalában jelentős különbségek lehetnek mindenekelőtt falu-város összevetésben, de az ország egyes területeit tekintve is. Az oktatás színvonalbeli különbségei főképp a magasabb oktatási szintek felé haladva figyelhetők meg, például az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők számában. Az alábbi, kistérségi szint összevetésből látható, hogy a Vásárosnaményi kistérség értékei kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál, mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve. (Ráadásul a megyei átlag egyes adatok tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól is.) Bár a felsőfokú végzettséggel 13
rendelkezők aránya alapján is a megye közepesen teljesítő kistérségei között helyezkedik el. Az 5,9%-os érték az országos átlagnak még mindig csupán a 46%-át teszi ki, tehát rendkívül kevés a diplomás lakos a kistérségben. A népesség iskolai végzettsége kistérségi szinten (%), 2001 Kistérség megnevezése Általános iskola Legalább az első évfolyamát általános iskola 8. sem végezte el évfolyamát (10-x) elvégezte (15-x) Legalább középiskolai érettségivel rendelkezik (18-x) Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25-x) Baktalórántházai 1,1 81,7 17,9 4,3 Csengeri 1,7 78,3 20,3 4,6 Fehérgyarmati 1,9 77,6 22,4 6 Kisvárdai 0,9 86,5 28,7 7,3 Mátészalkai 1,9 80,3 25,2 6,9 Nagykállói 1,2 81,3 19,4 5,2 Nyírbátori 2,2 78,8 22 5,9 Nyíregyházai 0,6 88,0 35,6 11,8 Tiszavasvári 1,4 80,2 24,3 7,2 Vásárosnaményi 1,4 79,8 23,4 5,9 SZABOLCS- SZATMÁR- BEREG MEGYE 1,2 83,8 28,3 8,3 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 1,0 85,0 30,9 9,4 MAGYARORSZÁG 0,7 88,8 38,2 12,6 Forrás: Népszámlálás 2001, KSH, Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A kistérségen belül, a települések közt általában érvényesül az a tendencia, hogy a nagyobb települések népessége jobb oktatási-képzettségi jellemzőket tud felmutatni. Ennek oka egyrészt az oktatási infrastruktúra hiányosságaiban keresendő, másrészt pedig a magasabb végzettséggel rendelkezők jellemzően a nagyobb a több szolgáltatást kínáló, ezért vonzóbb településeket választják lakhelyüknek. Az előbb elmondottak megfigyelhetők a Vásárosnaményi kistérségben is. A lakosok iskolai végzettsége tekintetében a kistérség a megyei átlag alatti mutatókkal rendelkezik. A térségi központ Vásárosnamény önmagában kedvezőbb mutatókkal rendelkezik a megyei átlagnál, azonban a helyi humán tőke képzettségének tekintetében a térség még így is elmaradottnak számít, amely a térség versenyképességére is kedvezőtlenül hat. A cigány népesség iskolai végzettsége elmarad a roma országos adatoknak. Különösen a szakmai illetve a középfokú végzettség megszerzésének alacsonyabbak az esélyei e régióban. Szakképzett, 14
szakmával rendelkezők aránya 4,11%, ami az összlakosság 22,74%-hoz képest alig több mint 1/5-e. Hasonlóan rossz az arány az érettségizettek arányát tekintve, ami 3,50%, és szintén 1/5-e az összlakosság érettségizetteihez képest. A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma a roma összlakosságból 8,83% míg a 8 általános iskolát elvégzettek száma 38% a teljes roma összlakosságból. A közvetlen és a közvetett célcsoport bemutatása, célcsoport szükséglete és helyzete A projekt közvetlen célcsoportja a Vásárosnaményban, és a kistérség 27 településein élő 15-29 éves fiatal. Ezeknek a fiataloknak igen kevés lehetőségük van arra, hogy saját kortársaikkal közösen, közös rendezvényeken vegyenek részt. A kistérségben igen elszegényedett települések vannak, ahol nincs lehetőség sem szórakozásra, sem sportolásra, sem közösségépítésre. Ezen segíthet az, hogy szervezetünk már évek óta tevékenykedik ebben a környezetben, és sok bizalmi kapcsolatot sikerült már kialakítania az ott élő családokkal. Ezen kívül a szabadidő eltöltésére értékes programokat kínálnak, ezzel is segítve a ifjúság összekovácsolását, csapatépítést. A célcsoport kiválasztásának szempontjai, módszerei Jelen projekt célcsoportjának kiválasztásakor nagy segítséget jelent az évek óta tartó jelenlét a faluban. Munkatársaink ismerik az ott élő családokat, problémáikat. Így személyes ismereten alapuló előzetes egyeztetés előzi meg a fiatalok kiválasztását. Tulajdonképpen nincs is a szó szoros értelmében van kiválasztás, hiszen mindenki jelentkezhet, aki a célcsoportnak megfelel. A projektben való részvételi szándékot egy előre elkészített nyomtatványon lehet jelezni. A jelentkezés feltétele betöltött 15 életév (kiskorú esetében szülői hozzájárulás). A toborzásban, és a toborzást követő tájékoztatók megszervezésében az érintett települések önkormányzatai, a középiskolák tanárai fognak segítséget nyújtani, önkéntes munka keretében A megvalósítás helyszínének, környezetének, sajátosságainak bemutatása A projekt helyszínének (épületének) bemutatása Vásárosnamény a megyeszékhelytől, Nyíregyházától közúton 60 km-re található. A romák száma a lakosság számának 38 %-a. 15
Földrajzi adottságok és jellegzetességek: Vásárosnamény történelmi múltjából és földrajzi helyzetéből adódóan számos jellegzetességgel rendelkezik. A földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően közlekedési csomópont Ukrajna és a megyeszékhely felé. Különös egyedisége a városnak, hogy három folyó ölelésében fekszik és a jelenlegi területe négy, egykor teljesen önálló település egyesítésével jött létre. A három folyó közül a Tisza mindig meghatározó szerepet játszott a város eddigi története folyamán. Itt található a Felső-Tisza vidék legjobb adottságú tiszai szabad strandja. A beregi síkságot a vásárosnaményi Tisza-híd köti össze a nyírségi tájjal, bekapcsolva ezzel a kistérséget a megye és az ország vérkeringésébe. A századfordulón még a város volt a tiszai gőzhajózás felső végállomása, kikötőjét jelenleg vízügyi és turisztikai célokra egyaránt használják. Kulturális egyediséget a régi épületek (Tomcsányi-kastély, Városi Könyvtár, Beregi Múzeum), és a viszonylag gazdag kulturális emlékek, események kölcsönöznek a városnak. A város barátja a művészeteknek. Közterein Veszely Jelena, Csiszai Márta, Bolgár Judit, Ócsay Károly, Eöri Emil, Sebestyén Sándor, Schmidt Sándor, Lakatos Aranka köztéri alkotásaiban gyönyörködhet a látogató. A Babus Jolán Középiskolai Kollégium emeleti galériájában a kortárs képzőművészek festményei, kisplasztikái láthatók, melyek a Városi Galéria alapjául szolgálnak. A projekt megvalósításának a konkrét helye a város központjában található, az önkormányzat tulajdonában lévő, régen oktatási célra használt zeneiskola épülete. Az impozánsan kialakított épületben kap helyet az Ifjúsági Klub. Az ingatlan egy kb. 160 m 2 alapterület téglaépület. Az ingatlanban van: előszoba, teakonyha, iroda, 4 foglalkoztatónak alkalmas helyiség, női, férfi WC, fürdőszoba. Az ingatlanhoz tartozik egy udvar és egy kert, amely több mint 2000 m 2 alapterületű. Az udvaron kialakításra kerülhet egy játszótér, rendelkezésre áll egy hatalmas füves terület, ahol a szabadtéri foglalkozásokat, rendezvényeket bonyolíthatjuk. Az épület elérhetősége, megközelíthetősége: a város központjában helyezkedik el, közintézményektől (iskola, óvoda, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) 5-10 percre található, a parkolás az épület udvarán megoldható CÉLCSOPORT A projekt közvetlen célcsoportja a Vásárosnaményban, és a kistérség 27 településein élő 15-29 éves fiatal. A programba bekerült fiatalok száma összesen 400 fő. 190 fő önkéntes programokban 16
résztvevő, 375 fő pedig 25 éven aluli résztvevő. A célcsoport kiválasztásának szempontjai: jelentkezés a projektben való részvételre, előzetes személyes egyeztetés a célcsoporttal, az iskola pedagógusainak ajánlása, a helyi Önkormányzat szociális munkásának ajánlása. A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI Közvetlen cél A statisztikai adatok alapján, Magyarországon több, mint 1,8 millió 15-29 éves fiatal van. Az országos átlaghoz képest pedig az Észak- alföldi régióban a legtöbb. Sajnos az ifjúságra irányuló programok, szabadidős szolgáltatások főként a megyei városokba, illetve esetenként a nagyobb városokra koncentrálódik. A kis településeken, falvakban a fiataloknak esélyük sincs szórakozási lehetőségre, kortársaikkal közös programokon való részvételre. Az aktív tevékenységek hiánya sajnos a fiatalok későbbi életpályájára is kihatnak. Jelen pályázatunk célja, e jelenség megváltoztatása, így a Vásárosnaményban, és a vásárosnaményi kistérségben élő, 15-29 éves fiatalok esélyeinek növelése, képességeik kibontakoztatása. A fiatalok támogatása, a középfokú tanulmányaik sikeressége, végzettségi szintjük emelése. A társadalmi integráció elősegítése, közösségi aktivitás erősítése, az önkéntesség megismertetése. Az önkéntesség hozzájárul az öngondoskodás szemléletének elterjedéséhez, egy újfajta szemléletmód kifejlődéséhez. A szociális kompetenciák fejlesztésével, a pályaválasztást segít pályaorientációs fejlesztésekkel kívánjuk elérni, hogy minél nagyobb számban tanuljanak tovább piacképes szakirányokban, aktív tagjai legyenek a társadalomnak. Közvetett cél A projekt közvetett célja, hogy hozzájáruljon a fiatalok aktív társadalmi szerepvállalásához, segítse a szolidaritást, aktív helyi közösségek létrejöttét. Az önkéntes tevékenység által pedig segítsen megerősíteni a társadalmi szolidaritást és kohéziót. 17
Indikátorok (számszerűsíthető eredmények) Projektünk célcsoportjába összesen 400 fő 15-29 éves fiatal, amelyből 375 fő 15-25 éves fiatal, akik Vásárosnaményban, vagy a vásárosnaményi kistérségben élnek. A projekt során összesen legalább 32 db programot tervezünk, amelyeken a részvevők száma előzetes várakozásaink alapján legalább 400 fő lesz. Tevékenységünk során legalább 5 aktív együttműködő partner bevonását tervezzük, és mintegy 190 fő önkéntest kívánunk bevonni. SZAKMAI KONCEPCIÓ A projektet 2016. szeptember 1. 2019. december 31. között valósítjuk meg. A projekt időtartama: 40 hónap. A szakmai programok előkészítésére (iskolákkal és egyéb partnerekkel való együttműködés feladat- és felelősségi rendjének lehatárolása, feladatok havi és heti szintű lebontása, program meghirdetése, tanulók toborzása és kiválasztása) 2016. szeptember és október hónapban kerül sor. A rendszeres szakmai programokat 2016. novembertől tudjuk megkezdeni. A projekt szakmai megvalósításának tématerületei az alábbiak: 1. Személyiségfejlesztés és önismeretei kompetencia fejlesztés 2. Egészségmegőrzés, prevenció 3. Közéletben való ifjúsági részvétel 1. Résztvevők toborzása: a közvetlenül bevont iskolákban 2016. szeptember és október hónapban, illetve 2017. szeptember hónapban toborzó-tájékoztató napot tartunk. Plakátokon, közösségi média hirdetéseken keresztül is elérjük a potenciális célcsoport tagjainkat. 2. Műhelymunka kortárs segítők tréningjével: A kortárssegítők olyan felkészült fiatalok, akik az egykorú társak (osztálytársak, barátok) között alapvetően meglévő élethelyzetükből, korukból adódó hasonlóságokat, azonosulási képességet mozgósítva, mellérendelt szerepből tudnak segítséget nyújtani. Gyakran az összekötő, a híd szerepét töltik be a fiatalok és a segítő szakemberek között. Az iskola vagy az utca világát kötik össze a segítő intézményekkel, az éjszakai szórakozóhelyek életét a nappal igénybe vehető segítséggel, a tizen- és huszonéves fiatalok világát a felnőttekével. A Sport Klub kialakításával, és működtetésével lehetőséget biztosítunk a heti rendszerességgel megszervezendő programoknak. A kortárssegítők képzése elméleti és gyakorlati 18
ismeretek átadásából, önismereti csoportjátékokból, szituációs gyakorlatokból és gyakorlatból áll. Az elméleti ismeretek között szerepel a devianciák szociológiája (drogozás, alkoholizmus, öngyilkosság, bűnözés) és pszichológiai ismeretek is. A kortárssegítők ugyanolyan fiatalok, mint a többiek. Mindannyian hasonlítanak egymásra. Fontosnak tartjuk, hogy a projekt időszakában rendszeresen önbizalom erősítő, és pozitív jövőkép tréninget is kívánunk megvalósítani. És bár jó pár dolgot tanultak a képzés során, de alapjában véve ugyanúgy segítenek az idegeneknek, mint ahogy azt a barátaikkal, vagy akár önmagukkal tennék. Jelen felhívás elvárása, hogy a projektgazda a programban résztvevők személyes adatait összegyűjtse, és azt nyilvántartsa, szükség esetén adatot szolgáltasson. Így terveink szerint minden résztvevő rendelkezik majd egy személyi adatlappal, szülői hozzájárulással, és a személyes okmányainak másolatával, amelyek kizárólag a projektben kerülhetnek felhasználásra. 3. Szülőkkel való aktív kapcsolattartás, szülők bevonása a programokba: A szülők bevonása a közösségi és szabadidős programokba: a projekt során a szülőket ösztönözzük arra, hogy ők maguk is vegyenek részt a fiatalok számára szervezett szabadidős programokon, kirándulásokon illetve a nyitott napokon, programokon. A projekt időtartama alatt összesen 3 alkalommal tervezzük a Családi nap megrendezését. Főként a még kiskorú résztvevők miatt is nagy szerepük van az aktív részvételre. A programok szervezésébe is bevonjuk őket. Igazolás módja: jelenléti ív, fotódokumentáció. 4. Önkéntes kortárs segítőkkel a a célterület szabadidő sportolási lehetőségeinek felmérése, adatbázis létrehozása A célterületen számos aktív sportolási lehetőséget lehet találni, illetve nem készült még olyan felmérés, ami a célcsoport ez irányú szükségleteit foglalná össze, illetve ezek kielégítésre alkalmas cselekvési programot határozna meg. Szándékunk szerint projektbe vont önkénteseink segítségével, a már aktívan sportoló közösségek megkeresésével létrehozunk egy nyilvános adatbázist, amit közösségi médiában elérhetővé teszünk az érdeklődők számára. Ugyanakkor, félévente kérdőíves felméréssel szondázzuk a korcsoport igényeit, amiből cselekvési tervet alkotunk és teszünk a döntéshozók elé. 19
5. Motivációs napok a célterület oktatási, korosztállyal foglalkozó intézményeiben Játékos csoportépítő versenyekkel, vetélkedőkkel készülünk a programunk szakmai elemeit népszerűsíteni, amelyek keretében célcsoporttal foglalkozó intézményekben, órakereti lehetőségek között valósul meg programelemünk: szakember vezette foglalkozásokon mérhetik fel kapacitásaikat a jelentkezők, akik megismerhetik maguk és társaik fizikai, szellemi teljesítőképességük határait, szakember ajánlására a fejlesztési lehetőségek is bemutatásra kerülnek ezeken a programnapokon. A projekt ideje alatt összesen 7 alkalommal kívánunk Motivációs napot megvalósítani. 6. Mozdulj! Napok szervezése a virtuálitásból a vitalitásba áttérésre önkénteseink bevonásával A mai fiatalok életük jelentős részét a virtuális világban élik, programnapjainkkal fel akarjuk őket állítani a székekből és aktív szabad levegőn töltött mozgásra bírni őket. Meg szeretnénk mutatni, az így szerveződő közösségek sokkal életképesebbek és maradandóbb kapcsolatra épülnek, mint a nem létező virtuális valóságuk. A programban mozgatott fiatalok mozgásigénye növekszik, a megismert mozgásformák életük tartós részévé válhatnak. A Mozdulj! Napok 3 napos nyári táborként kívánjuk megvalósítani, összesen 2 alkalommal. Az egyesületünk jó kapcsolattal, és szoros együttműködést alakított ki a SÁMUEL ALAPÍTVÁNY- nyal Beregszászban, akiknek a fő tevékenysége a gyermek és ifjúságvédelem. A táborok alkalmával lehetőséget kívánunk biztosítani a határon túli partnerszervezet részvételére is. 7. Sport az Életem - Előadássorozat neves sportolók közreműködésével A sport, az egészséges életmód területén élő aktív példaképekkel a korosztályban a tevékenységterületekhez tartozó attitűdök erősítése céljából előadás sorozatot szervezünk. Előadóink elsősorban az aktív életmód népszerűsítése, a sport egészségmegőrző, prevenciós gyakorlatát bemutató fórumok megtartói lesznek, igyekszünk több sportágat, szabadidősport lehetőséget bemutatni hallgatóinak. A kistérségben működő iskolákban tervezzük az előadássorozatokat megvalósítani, összesen 4 alkalommal, 3 iskolában, 1-1 előadás keretében. 8. Értékelő műhelymunka A projektelemek zárásaként a résztvevők és a megvalósítók közös értékelő megbeszélése mediátor, facilitátor segítségével. A projekt végéhez közeledve pedig 1 alkalommal kívánjuk ezt a programelemet megvalósítani. 20
9. Eszközök beszerzése IKT eszközök, egyéb kis értékű eszközök beszerzése. A foglalkozásokhoz szükséges anyagok, a készségfejlesztő eszközök a projekt első időszakában 2016. szeptember és október hónapban kerülnek beszerzésre. Beszerzésre kerül 1 db laptop a mendzsment részére, 1 db fényképezőgép, 1 db projektor + vetítővászon, 1 db multifunkciós nyomtató, 1 db multimédiás eszköz. Az eszközök mind könnyű hozzáférést biztosít az információkhoz. A szabadidő hasznos eltöltéséhez különböző sporteszközök, játékok beszerzését tervezzük. Ezen sportolás közben sokat fejlődik a fiatalok fizikai-, technikai- és koncentrációs képességeik, valamit közösségformáló ereje van. A felkészítő, nagyobb koncentrációt igénylő foglalkozások között jó kikapcsolódási lehetőséget ad. Az eszköz beszerzése a 2016. év október 30-ig megvalósul. 10. Szakmai megvalósítók felkészítése, szupervíziója. 20 fő részére Sportoktató (Labdarúgás) képzést kívánunk megvalósítani, a projektben résztvevő önkéntesek részére. A programban együttműködő ÚNK által szervezett képzéseken a szakmai megvalósítóink részvételét biztosítjuk. Humánerőforrás bemutatása Projekt menedzsment A pályázó vállalja, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyek jelenlétét és munkáját a projekt teljes hossza alatt biztosítja: Szabóné Koncz Zsuzsanna projektmenedzser, önkéntes szerződés keretében Tóth Zoltán - szakmai vezető, önkéntes szerződés keretében Tóthné Bihari Katalin pénzügyi vezető, önkéntes szerződés keretében. Tóth Zoltán NÉV MUNKAKÖR VÉGZETTSÉG Szakmai vezető Okleveles magyar tanár Pedagógia szakos tanár Közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga 21 SZAKMAI TAPASZTALAT TÁMOP-3.3.5/A- 08/1-2009-0045 Tanoda program Nyíracsádonszakmai vezető TÁMOP-3.3.9.C-12-2012-0021 JOGVISZONY önkéntes szerződés keretében
Szabóné Koncz Zsuzsanna Tóthné Bihari Katalin Projektmenedzser Pénzügyi vezető Gyermek- és ifjúságvédelmi specializáció Agrármérnök Projektmenedzser Mérlegképes könyvelő Hajdúdorogi Görög Demeter Tanodaszakmai vezető TÁMOP 3.3.9.D-12-2012-0004. Második esély iskola Jándonmentor tanár Útravaló Macika TÁMOP 3.3.9.D-12-2012-0004. Második esély iskola Jándonprojektmenedzser TÁMOP 3.3.9-C-12-2012-0020. Bölcs Salamon Tanodaprojektmenedzser TÁMOP-3.3.5/A- 08/1-2009-0045 Tanoda program Nyíracsádonpénzügyi vezető TÁMOP-3.3.9.C-12-2012-0021 Hajdúdorogi Görög Demeter Tanodapénzügyi vezető TÁMOP 3.3.9.D-12-2012-0004. Második esély iskola Jándonpénzügyi vezető önkéntes szerződés keretében önkéntes szerződés keretében 22
A szakmai team feladatának bemutatása: A projekt szakmai vezetőjének feladatai: A szakmai munka koordinálása A résztvevőkkel kapcsolatos közvetlen feladatok szervezése, ellenőrzése A szakmai programok koordinálása Munkaköri leírások elkészítése Dokumentumkezelés, adatvédelmi szabályzatok elkészítése Intézményekkel való kapcsolattartás Csoportmegbeszélések tartása A projekt projektmenedzserének feladatai: Átfogja a program működését Ellátja a fenntartói feladatokat Igényfelmérést végez, tájékoztatást nyújt Intézményi kapcsolatokat alakít ki A menedzsment részére megbeszélést szervez havi rendszerességgel A projekt pénzügyi vezetőjének feladatai: A pályázat pénzügyi tervezetének elkészítése Számlevezetővel való kapcsolattartás Pénzügyi elszámolások, beszámolók elkészítése 23
TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG Saját honlapon projekthez kapcsolódó tájékoztató megjelenítése, folyamatos frissítése. A megvalósítás helyszínén C típusú tábla kihelyezése. Fotódokumentáció készítése. TÉRKÉPTÉR feltöltése. KOCKÁZATELEMZÉS Kockázati tényező Bekövetkezés valószínűsége Kockázatok kezelésé kockázati tényező felmerülésekor teendő intézkedések Szakmai kockázatok A célcsoport bevonása nem hatékony Kicsi - Az együttműködő partnerek közreműködésével az érintett fiatalok személyes megkeresése, pótlólagos tájékoztató órák szervezése; - Tájékoztatók szervezése; Az iskolákkal való együttműködés nem hatékony Kicsi - A feladatokat és felelősségi köröket pontosan lehatároló, a projektütemtervet is rögzítő együttműködési megállapodások kötése; - az iskolák részéről kapcsolattartó személyek, pedagógusok bevonása; A családok, szülők részvételi aktivitása alacsony, a programot nem támogatják Kicsi - Szülői tájékoztatók szervezése; A különböző kompetenciák javulásával kapcsolatos kockázat. - Finanszírozási kockázatok A támogatás lehívásával és a tevékenységek előfinanszírozásával kapcsolatos kockázatok közepes közepes - Az kompetenciákat fejlesztő módszertani foglalkozások, tréningek. - támogatási előleg igénybe vétele; - likviditási terv készítése, amely tartalmazza a támogatás lehívásának pénzügyi ütemezését; - időközi elszámolások benyújtása (2-3 hónaponként); 24
- - Szervezeti kockázatok A szakmai munka hatékonyságával, a humán erőforrás rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázat Kicsi - Havi rendszerességgel projektértékelő értekezlet, szakmai műhelymunka szervezése; - A szakmai programok rendszeres szupervíziója (Szakmai vezető). HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK A projekt teljes időszakában kötelezőn be kívánjuk tartani a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi szabályokat. A projekt által érintett területeken védeni, és óvni a természeti és kulturális értékeket. A projekt teljes időszakában törekszünk arra az ökológiai lábnyom fenntartására. Terveink szerint a mindennapjainkban törekszünk megismertetni a fenntartható fejlődés fontosságát, a szelektív hulladék gyűjtés szabályait, és megismertetni tanulóinkkal a Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet védett természeti értékeit. Nem kívánunk szegregációt közvetíteni, a projekthez kapcsolódó nyilvános eseményeken esélytudatosságot mutatunk, a személyiségfejlesztő foglalkozások alkalmával előtérbe helyezzük az előítélet kezelést. Az informatikai eszközök beszerzését követően, és azok alkalmazása során törekszünk az akadálymentességre. 25
ÜTEMTERV Időpont Tervezett tevékenységek 2016. szeptember- október Előkészítés,Toborzás, kiválasztás, eszközök beszerzése 2016. október Nyitórendezvény 2016. november- 2019. november Sport Klub működtetése (folyamatos) Kompetenciafejlesztés, műhelymunkák 2016. november Sportolási lehetőségek kutatása 2016. december 1. 1. Motivációs nap 2017. február-április Sport az életem előadássorozat (3 db) 2017. március Sportolási lehetőségek kutatása 2017. május 1. Családi nap 2017. június 2. Motivációs nap 2017. augusztus 1. Mozdulj! Napok (3 napos) 2017. november Sportolási lehetőségek kutatása 2017. december 3. Motivációs nap 2018. február-április Sport az életem előadássorozat (3 db) 2018. március Sportolási lehetőségek kutatása 2018. május 2. Családi nap 2018. június 4. Motivációs nap 2018. augusztus 2. Mozdulj! Napok (3 napos) 2018. október- november Sport az életem előadássorozat (3 db) 2018. november Sportolási lehetőségek kutatása 2018. december 5. Motivációs nap 2017. február-április Sport az életem előadássorozat (3 db) 2019. március Sportolási lehetőségek kutatása 2019. május 3. Családi nap 2019. június 6. Motivációs nap 2019. október 74. Motivációs nap 2019. november Sportolási lehetőségek kutatása 2019. november Értékelő műhelymunka 2019. november Záró rendezvény 26