A Kárpát-medence régiói 13.



Hasonló dokumentumok
TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

Magyarország régióinak földrajza

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN

arculatának ( )

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

Közismereti és szakmai érettségi tantárgyak megfeleltetése

A határtérségek szerepe Szlovénia és Horvátország területfejlesztési politikájában

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

Regulation (EC) No. 1080/2006

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról

Tantárgy neve. Magyarország társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

TÉRSZERKEZET, KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN TÉRSZERKEZETI MEZŐK. Egri Zoltán PhD 1 - Tánczos Tamás PhD 2. egyetemi adjunktus, SZIE GAEK TC

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

1. fejezet. 2. fejezet

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás /2005. Támogatott projektek

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

Közismereti és szakmai érettségi tantárgyak megfeleltetése

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

AZ EURÓPAI UNIÓBA ÚJONNAN BELÉPETT ÉS JELÖLT ORSZÁGOK GAZDASÁGA

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Várható változások/új lehetőségek a határon túli magyar. vajdasági kitekintés. Szabadka, 2005.október 14. Kulcsár-Szabó Enikő

Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

Munkaerőpiaci tükör 2014

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

The possibility of complex transport-logistic chains

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft Pécs, Mária u

Közép-Dunántúli Régió

Hazánk idegenforgalma

A turizmus rendszere 6. p-marketing

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

A területfejlesztés intézményrendszere

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1.

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása június

A térségfejlesztés modellje

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, Február 16.

OKTATÁSI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VIZSGÁLATOK AZ ÉSZAK-TISZÁNTÚLI ROMA LAKOSSÁG KÖRÉBEN AVAGY AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK ELMÉLYÜLÉSE

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Hagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

Hospodárska geografia

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Molnár László Aurél UTAK A SZOMSZÉDBA

DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE

Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

Tanítási tervezet. I. Alapadatok

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán

A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

Átírás:

A Kárpát-medence régiói 13. DÉL-PANNÓNIA Szerkesztette: Hajdú Zoltán és Nagy Imre Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete - Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2013 550 oldal ISBN 978 963 9899 71 1 A kötet megjelenését támogatta:

Dél-Pannónia, Horvátország észak-északnyugati és Szlovénia nyugati területei a Kárpát-medence déli és délnyugati részén helyezkednek el. Ez a térség a medence egészének egyik legösszetettebb területi komplexuma. A Kárpát-medencéből a legrövidebb út Dél-Pannónián keresztül vezet az Adriai-tengerhez. A változó államkeretek, átfogalmazódó érdekek és értékek mentén permanensen újrarendeződött a pannon területek földrajzi helyzete, országon belüli topográfiai megnevezése. Dél-Pannónia mai népségének többsége délszláv (horvát, szlovén, szerb), de települési, mikro területi szinten homogén jelleggel jelen vannak magyarok és németek. Demográfiai-kulturális szempontból a régió délszláv domináns, amely rendelkezik egyfajta multikulturális hagyományokkal. A régiót övező államhatárok sokszínűsége miatt e térség valóságos kitüntetettje az Európai Unión belül a határ menti és az országhatárokon átnyúló együttműködéseknek. E kapcsolatok 2004 előtt és különösen azóta egyre gyorsabban, s egyre átfogóbban formálódnak. Az Európai Unió hatásai ma már átszövik, behálózzák a belső és még részben külső határterületeket. Ebben az értelemben a történeti folytonosság adott, a régió most talán már csak kizárólag előnyére válva ismét strukturális határterület lett. Sorozatszerkesztő Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos tanácsadója, az Academia Europaea tagja. A kötetet Hajdú Zoltán, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Regionális Kutatások Intézetének tudományos tanácsadója, és Nagy Imre, a földrajztudomány kandidátusa, az Újvidéki Egyetem egyetemi tanára szerkesztette.

TARTALOM Ábrajegyzék... 13 Táblázatok jegyzéke... 16 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KUTATÁSI TERÜLET 1. A kutatási terület lehatárolása... 26 2. Emberi történeti mértékkel alig változó természeti földrajzi téralap... 27 3. Az etnikai összetétel folyamatos változásai... 31 4. Történetileg változó politikai terek... 32 5. Területi szerkezet permanensen átalakuló területi politika... 36 II. FEJEZET DÉL-PANNÓNIA HORVÁTORSZÁG ÉS SZLOVÉNIA MAKROREGIONÁLIS SZERKEZETÉBEN 1. Horvátország makroregionális sajátosságai... 38 1.1. A népesség területi szerkezete...... 40 1.1.1. Területi különbségek a demográfiai mutatókban... 40 1.1.2. Etnikai térszerkezet... 48 1.1.3. Munkaerőpiac, képzettség... 51 1.2. Településállomány, urbanizáció... 55 1.3. A közigazgatás területi szerkezete... 57 1.4. A gazdaság területi szerkezete... 58 1.4.1. Területi fejlettség, fejlődés és versenyképesség... 59 1.4.2. Területi gazdaságszerkezet... 64 1.4.3. A közlekedés területi szerkezete... 65 1.4.4. Az idegenforgalom regionális jellemzői... 68 1.4.5. Külkereskedelem, határ menti együttműködések... 69 2. Szlovénia makroregionális sajátosságai és a dél-pannon területek helyzete az országon belül... 72 2.1. Területi különbségek és folyamatok... 72 2.1.1. A regionális különbségek történeti háttere, a térszerkezet jellegzetességei... 72 2.1.2. Gazdasági fejlettségi különbségek... 76 2.1.3. Területi különbségek a demográfiai mutatókban... 81 III. FEJEZET A RÉGIÓ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI ÉS ERŐFORRÁSAI 1. Geológiai felépítés és domborzat... 87 2. Éghajlat... 89 3. Vízrajz... 90 3.1. A régió felszín alatti vizei... 90 3.1.1. Termálvízforrások... 90

3.2. Felszíni vizek... 93 4. Vegetáció és talajborítottság... 95 5. Természetvédelmi területek... 97 5.1. A természetvédelmi park (természetközeli park)... 98 5.2. Regionális természetvédelmi parkok... 99 6. Dél-Pannónia környezeti állapota... 100 6.1. A környezetállapot értékelése... 100 6.2. Vízellátás, vízminőség... 103 6.2.1. A felszíni vizek minősége... 103 6.3. Hulladékkezelés... 104 7. Horvátország és Szlovénia környezetvédelmi politikája és intézményrendszere, s érvényesülésük Dél-Pannóniában... 107 7.1. Horvátország környezetpolitikája... 107 7.1.1. Környezetvédelmi Ügynökség... 112 7.1.2. A Kulturális Örökség Minisztériumának Természetvédelmi Hivatala... 113 7.1.3. A természetvédelmi felügyelet... 114 7.1.4. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi intézményrendszere... 115 7.1.5. A környezetvédelem finanszírozása... 117 7.1.6. A civil szervezetek tevékenysége... 117 7.2. Szlovénia környezetvédelmi politikája és intézményrendszere... 119 8. Nemzetközi környezetvédelmi egyezmények és együttműködés (a Kárpát-medencét illető szerződések)... 121 8.1. A Magyar Köztársaság és Horvátország Köztársaság között megkötött vízgazdálkodási együttműködésről szóló egyezmény... 121 8.2. Stabilitási Paktum Száva Kezdeményezés... 121 8.3. PHARE, INTERREG IIIA, CARDS támogatások a határon átnyúló együttműködésre a környezet- természetvédelem és a vízgazdálkodás területén... 121 8.4. A Kárpát-medence környezetvédelmét érintő bilaterális fejlesztési támogatások... 122 IV. FEJEZET DÉL-PANNÓNIA REGIONÁLIS TÖRTÉNETE, S HELYE A HORVÁT ÉS A SZLOVÉN TÖRTÉNETI STRUKTÚRAVÁLTOZÁSOKBAN 1. Dél-Pannónia: változó pozíciók térben és időben... 124 1.1. Délszláv honfoglalások és beilleszkedés a politikai-hatalmi környezetbe... 124 1.2. A horvát-magyar államközösség a középkorban... 127 1.3. Dél-Pannónia a török hódítás árnyékában... 128 1.4. A horvát széttagoltság... 129 1.4.1. Szlavónia... 129 1.4.2. Szűkebb Horvátország, illetve Horvát-Szlavónország... 130 1.4.3. Katonai Határőrvidék (Vojna Krajina)... 130 1.5. A horvát nacionalizmus és a magyar állam viszonya 1790 1849... 130 1.6. A szlovén modernizációs folyamatok... 133 1.7. A horvát magyar kiegyezés és előzményei... 134 1.8. Az Osztrák Magyar Monarchia és a horvát magyar államközösség felbomlása... 136 1.9. Az új jugoszláv magyar határ születése... 139

1.10. Dél-Pannónia helyzete a jugoszláv államban... 140 1.10.1.Az első Jugoszlávia (1918 1941) keretei között... 140 1.10.2. Az önálló horvát állam, felosztott Szlovénia, 1941 1945... 144 1.10.3. Dél-Pannónia a második Jugoszláviában, 1945 1991... 147 2. A független Horvátország és Szlovénia 1991 után... 149 2.1. Háború és etnikai homogenizáció... 149 2.2. A független Szlovénia bársonyos útja... 151 2.3. A horvát szlovén határvita... 152 V. FEJEZET DEMOGRÁFIA 1. Népességszám, népsűrűség... 154 2. Korszerkezet... 158 3. Természetes szaporodás, vándorlási különbözet... 161 4. Nemzetiségek... 164 5. Magyarok Dél-Pannóniában történeti áttekintés... 167 6. Dél-pannóniai magyarok a XXI. század elején... 187 VI. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDSZER 1. Bevezetés... 188 2. A településhálózat hosszú távú történeti formálódásának tendenciái... 189 3. Dél-Pannónia és településhálózata Szlovénián és Horvátországon belül... 194 3.1. Dél-Pannónia településhálózati pozíciója Szlovéniában... 194 3.2. Dél-Pannónia településhálózati pozíciója Horvátországban... 202 3.3. Dél-Pannónia települési sajátosságainak összefoglaló jellemzése... 212 4. Összegzés... 216 VII. FEJEZET KÖZIGAZGATÁS 1. A horvát közigazgatás... 218 1.1. A horvát közigazgatás hagyományai... 218 1.2. A mai struktúrák kialakítási folyamata és működésük... 221 1.2.1. A Horvát Köztársaság Alkotmánya... 221 1.2.2. A közigazgatás törvényi szabályozása... 223 1.3. Az önkormányzati egységek feladatai... 230 2. A szlovén közigazgatás... 235 2.1. Történelmi előzmények... 235 2.2. A független Szlovénia önkormányzati rendszere... 236 2.2.1. A települési önkormányzatok feladatai... 240 2.2.2. Az önkormányzati szervezeti struktúra... 241 2.2.3. A helyi hatalomgyakorlás közvetlen formái... 243 2.2.4. A kisebbségek képviselete... 244 2.2.5. A községi hivatal szervezete és működése... 244 2.2.6. Önkormányzatok társulásának szabadsága... 245 2.2.7. Önkormányzatok finanszírozása... 245 2.2.8. Az önkormányzatok felügyelete... 247

VIII. FEJEZET A RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE 1. Bevezetés... 248 2. A horvát és szlovén gazdaság teljesítménye versenyképességi kutatások tükrében... 249 2.1. IMD World Competitiveness Center... 249 2.2. World Economic Forum globális versenyképességi mutató... 251 3. A dél-pannon megyék területi versenyképessége... 254 3.1. A dél-pannon megyék általános fejlettségének felmérése... 255 3.2. A főváros és a körzetében lévő megyék versenyképessége... 257 3.3. Az északnyugati határ mentén található megyék versenyképessége... 261 3.4. Az északkelet-horvátországi megyék... 263 3.5. A délkelet-horvátországi megyék... 265 3.6. A szlovén Dél-Pannónia régiói... 268 IX. FEJEZET GAZDASÁGI SZERKEZET 1. Dél-Pannónia mezőgazdasága... 270 1.1. Pannon-Horvátország mezőgazdasága... 270 1.1.1. A mezőgazdaság természeti alapjai... 270 1.1.2. Általános helyzetkép, a mezőgazdaság fejlődésének irányai 1945-öt követően... 271 1.1.3. A termelés területi szerkezete, regionális különbségek... 275 1.1.4. Birtok-, üzem- és művelésiág-szerkezet... 277 1.1.5. Vetésszerkezet és mezőgazdasági termelés... 282 1.1.6. Növénytermesztés... 284 1.1.6.1. Szántóföldi növények... 284 1.1.6.2. Zöldség- és gyümölcstermesztés... 284 1.1.6.3. Szőlő- és bortermelés... 289 1.1.7. Állattenyésztés... 291 1.1.8. Erdőgazdálkodás... 293 1.1.9. Egyéb ágazatok, fontos termelvények, agrár-ipari termékek... 294 1.1.10. Agrárfoglalkoztatottság és agrártechnológia... 294 1.1.11. Összegzés... 297 1.2. A Muravidék és a Drávamente mezőgazdasága... 297 1.2.1. A mezőgazdasági termelés mértéke és intenzitása... 298 1.2.2. A térség agrárszerkezete... 298 2. Ipar... 302 2.1. Bevezetés... 302 2.2. A dél-pannon térség ipari szerkezete... 304 2.3. Pannon-Horvátország megyéi az ipar tükrében... 305 2.3.1. Nehézipari tevékenységek... 308 2.3.2. Fafeldolgozás, bútoripar, nemfém ásványi termékek... 310 2.3.3. Élelmiszeripar... 311 2.3.4. Gyógyszeripar... 314 2.3.5. Textil- és ruhaipar, bőripar... 314 2.3.6. Építőipar... 315 2.4. Ipari körkép Dél-Pannónia szlovén oldalán... 317 2.4.1. Élelmiszeripar... 317 2.4.2. Textilipar... 318

2.4.3. Fafeldolgozás és építőipar... 319 2.4.4. Gép- és elektronikai eszközgyártás... 319 3. Szolgáltatások... 320 3.1. A dél-pannon területek szolgáltatási szerkezete... 321 3.2. Kereskedelmi szolgáltatások... 325 3.3. Pénzügyi szolgáltatások... 328 3.3.1. A banki, pénzügyi szolgáltató struktúra átalakulásának eredményei Jugoszlávia felbomlását követően Horvátországban és Szlovéniában... 329 3.3.2. Dél-Pannónia bankszolgáltatási szerkezete... 331 3.3.3. A biztosítási szektor néhány összefüggése Dél-Pannóniában... 336 3.3.4. A zágrábi tőzsde... 336 3.4. Egészségügyi szolgáltatás a dél-pannon megyékben... 337 3.5. Közlekedés... 347 3.5.1. Dél-Pannónia az európai közlekedési térben... 347 3.5.2. A közlekedési hálózat kialakulására ható belső és külső tényezők... 347 3.5.3. A vasúti közlekedés... 350 3.5.3.1 A történeti közlekedés-földrajzi folyamatok ellentmondásai: a vasúthálózat kialakulása, majd zsugorodása... 350 3.5.3.2 A mai vasúti közlekedés... 354 3.5.3.3.A vasútra alapozott intermodális szállítás... 360 3.5.4. Közúti közlekedés... 362 3.5.4.1.A közútállomány hierarchikus összetétele és sűrűsége... 362 3.5.4.2.A főúthálózat szerkezete... 367 3.5.4.3.A közúti gépjármű-ellátottság területi jellegzetességei... 368 3.5.4.4.A közúti forgalom... 369 3.5.5. Belvízi közlekedés... 369 3.5.5.1.A vízi utak jellemzői... 369 3.5.5.2.A vízi utak gazdasági jelentősége (forgalom, kikötők)... 374 3.5.5.3.Egy politikai-csatorna terve... 378 3.5.6. A légi közlekedés... 381 4. Turizmus... 388 4.1. A dél-pannon térség idegenforgalmi potenciálja... 388 4.1.1. Horvátország... 388 4.1.2. Szlovénia... 396 4.2. A dél-pannon vidéken megjelenő turizmustípusok... 403 4.3. A térség idegenforgalmának erőforrásai és a turistaforgalom... 407 4.4. A hazai lakosság turisztikai aktivitása... 410 4.5. Trendek Pannon-Horvátország idegenforgalmi fejlődésében... 413 4.6. Összegzés... 415 5. Kutatás-fejlesztés, innovációs rendszerek... 417 5.1. Országos helyzetkép... 417 5.2. Felsőoktatás... 419 5.3. Kutatás-fejlesztés... 422 5.4. A pannon térség szellemi és kutatási-fejlesztési potenciálja... 423 5.5. Felsőfokú képzés... 424 5.6. Kutatás-fejlesztés... 427