Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Hasonló dokumentumok
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Első magreakciók. Targetmag

A radioaktív bomlás típusai

Első magreakciók. Exoterm (exoerg) és endoterm (endoerg) magreakciók. Coulomb-gát küszöbenergia

Radioaktív izotópok előállítása. Általános módszerek

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

A sugárzások és az anyag fizikai kölcsönhatásai

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.


Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Rádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

Radioaktív sugárzások abszorpciója

JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók

RADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atom felépítése Alapfogalmak

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Mag- és neutronfizika


Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.

Radioaktív sugárzás elnyelődésének vizsgálata

Magsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása

Bevezetés a részecske fizikába

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A gamma/röntgensugárzás és anyag kölcsönhatása

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

Bevezetés a magfizikába

Neutron Aktivációs Analitika

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

A Nukleáris Medicina alapjai

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

Neutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik

Elemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

Hadronok, atommagok, kvarkok

ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás

Maghasadás (fisszió)

1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges

Atommagok alapvető tulajdonságai

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

alapvető tulajdonságai

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atom felépítése. Az atommag felépítése. Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád

Röntgendiagnosztikai alapok

11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.


Az atomnak az a része, amely az atom tömegének túlnyomó részét tartalmazza. Protonok és neutronok alkotják. vagy: Elektronjaitól megfosztott atom.

Határtalan neutrínók

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése

ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.

ω mennyiségek nem túl gyorsan változnak

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok

A Tycho-szupernova. 1572ben Tycho Brahe megfigyelt egy felrobbanó csillagot. 400 évvel később egy többmillió fokos buborék látható (zöld és kék a

Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet április 17.

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Az elektromágneses hullámok

Az atommagtól a konnektorig

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Gamma kamera, SPECT, PET. Készítette: Szatmári Dávid PTE ÁOK, Biofizikai Intézet, március 1.

Biofizika tesztkérdések

Átírás:

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció elektrongerjesztés maggerjesztés magreakciók változás

kölcsönhatások száma x=0, akkor n=n 0 : Kölcsönhatások kinetikája Enx (E) hatáskeresztmetszet sugárzás: n részecskék száma vagy fluxusa anyag: x út vagy rétegvastagság, sűrűség dn dx En Ex n n 0 e n 0 n n0 1exp ( ( E ) x )

Az -részecskék kölcsönhatása az anyaggal A kölcsönhatásban résztvevő A bekövetkezett változás anyagrész sugárzásban anyagban Héjelektron fékeződés, abszorpció gerjesztés, ionizáció, kémiai változás Az atommag erőtere szóródás, fékeződés, abszorpció Az atommag magreakció új atommag, kémiai változás

Ion pairs (cm2/mg) Relative charge of the alpha particles (%) Alfa-részecskék energia-átadása 100 80 60 40 20 0 0 2 4 6 8 E (MeV) 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 0,1 1 10 100 1000 10000 Energy (MeV)

Alfa-részecskék szóródása

Alfa-részecskék visszaszóródása 2 4 NndZ e N 4 2 sin m v 2 N a szög alatt szóródó alfa-részecskék száma N beeső alfa-részecskék száma n a visszaszóró közeg egységnyi térfogatában levő részecskék száma d a visszaszóró közeg vastagsága Z a közegben levő atommagok rendszáma e az elemi töltés r a visszaszóró közegtől való távolság m az alfa-részecske tömege v o az alfa-részecske kezdeti sebessége 4

Rutherford-szórás

Alfa-részecskék pályanyoma

A béta-részecskék kölcsönhatása az anyaggal A kölcsönhatásban résztvevő anyagi rész A bekövetkezett változás a sugárzásban az anyagban Héjelektronok Az atommag erőtere Atommag fékeződés, szóródás, abszorpció fékeződés, szóródás, abszorpció gerjesztés, ionizáció, kémiai változás Nem lépnek kölcsönhatásba

-sugarak abszorpciója

-sugarak abszorpciója I 0 és I a -sugárzás intenzitása az abszorbensbe való belépés előtt, ill. a l vastagságú abszorbens rétegen való áthaladás után (E) az lineáris abszorpciós együttható (mm -1, cm -1, m -1 ). a tömegabszorpciós együttható (felület/tömeg) d=m/f a felületi sűrűség. Z<13 35Z Z>13 Vegyületek tömegabszorpciós együtthatója: az elemösszetevők tömeg-törtjükkel súlyozott elemi tömegabszorpciós együtthatókból tevődik össze: Felezési rétegvastagság: I I I 0 e ( E) l E m l l* f I0e I0 e d 7,7Z 1, 14 1,14 M ae E max max n w i i1 d 1 / 2 ln 2 i 0,31

I o beeső intenzitás Az x mélységben levő dx vastagságú felületelemre: dix = Io e-x intenzitású nyaláb érkezik az abszorpció miatt. Béta-sugárzás visszaszórása az egységnyi vastagságú felületelemre érkező -részecskéknek az a hányada, mely visszaszóródást, akkor a dx vastagságú felületelemre visszaszórt intenzitás: dix dx = Io e-x dx A visszaszórt sugárzás "x" vastagságú rétegen áthaladva ismét adszorpciót szenved és az F felületre már csak di = Io e-2x dx intenzitású sugárnyaláb lép ki. A teljes mintavastagságról visszaszórt intenzitás: d I di o ν 2μ I 0 1 e 2μd

R I I 0 A vizsgálandó anyag végtelen vastag rétegéről visszaszóródó elektronok a vizsgálandó anyagra beeső összes elektronok száma száma R = az + b Z H =-7,434 Periódus Z a b R II. 2-10 1,2311-2,157 0,3-10,2 III. 10-18 0,96731 0,476 10,2-17,9 IV. 18-36 0,68582 5.556 17,9-30,3 V. 36-54 0,34988 17,664 30,3-36,6 VI. 54-86 0,26225 22,396 36,6-45 I k, 1 Z k 21 Vegyületek átlagrendszáma k 1 0,0415I, 2 _ Z ni Ai Z n A i i i k 2 =2/3

Gamma-sugárzás és anyag kölcsönhatása A kölcsönhatásba lépő anyagi rész Héjelektronok A mag erőtere Atommagok Abszorpció Fotoeffektus Z 4 Párképződés Z 2 fotomagreakciók (magfotoeffektus) (,n); (,p) Z Rezonanciaabszorpció Mössbauerspektrometria Szóródás Rugalmas Rugalmatlan Rayleigh-szóródás Compton-szóródás Z 2 Z Thomson-szóródás Z (,) magreakció (,, ) magreakció Z

Neutron kölcsönhatása az anyaggal Kölcsönhatásban részt vevő anyagi Változások rész A sugárzásban Az anyagban Héjelektron - A páratlan elektronok mágneses tere Rugalmas szórás Rugalmatlan szórás - Gerjesztés vagy mágneses relaxáció Magerőtér - Mag Magreakció Új atommag Kémiai változás chemical change Rugalmas szórás - Rugalmatlan szórás Gerjesztés vagy mágneses relaxáció

Neutron felépítése A neutron és a proton kvarkokból áll: Neutron: 1 up és 2 down kvark Proton: 2 up és 1 down kvark Kvarkok: up és down (töltésük +2/3 ill. 1/3, tömegük 1/3 ATE) Top és bottom Strange és charme

Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15 17 8 O. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6. az energia és tömeg együttes megmaradása. Exoterm és endoterm magreakciók Coulomb-gát küszöbenergia

A magreakciók kinetikája N* a keletkező részecske N a targetmagok száma a besugárzó részecske fluxusa a hatáskeresztmetszet, 1 barn=10-24 cm 2 dn dt * N N a termékmag bomlási állandója σn λtbesug N (1 e ) N(1 e λ Besugárzás megszűnte után: * besug * λt ) N * λt besug N (1 e ) e λt Aktivitással kifejezve: A * * λtbesug λt λtbesug λn λn (1 e ) e A (1 e ) e λt

A magreakciók csoportosítása Belépő részecske Magreakciók Töltés nélküli részecske neutron n,; n,p; n,; n,2n; n,f (hasadás) gamma-foton,n;,p Töltött részecske proton p,; p,n; p, deuteron alfa d,n; d,p; d,; d,2n,n;,p nehezebb magok lásd transzuránok előállítása

Z rendszámú, A tömegszámú mag keletkezése magreakciókban és radioaktív bomlással A A+1 A+2 A-1 α Z+1 n,p EC, β + n,d γ, p d, α 23 Na ( n, γ) 24 Na Z n,γ d,p A Z N γ,n n,2n 23 Na ( n,2n) 22 Na Z-1 α,p d,γ α,d d,n β - p,n d,2n 23 Na ( d, p) 24 Na Z-2 α,n N-2 N-1 N N+1 N+2