TISZAVÁRKONY KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Tervező: Tér és Terület Bt. Gyula, Hajnal utca 25. Kapcsolat a területrendezési tervekkel, Beépítésre szánt területek fejlesztése, javaslatok: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök TT-1/04-0135/2001/ vezető településrendező tervező / Benkő Lajos településmérnök Környezetvédelem: Tóth Ferenc környezetvédelmi szakértő KF-04-183-96, KTM 108/96 Tájhasználat: Szászné Várkonyi Adrienn okl. tájépítész mérnök K-2/04-0220/2001 Gyula, 2007. szeptember hó

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 3 Tartalomjegyzék Környezetalakítási munkarész Tájhasználat 4. oldal 12.oldal

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 4 Környezetalakítási munkarész

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 5 A településrendezési terv készítéshez kapcsolódóan vizsgáltuk a tervezett és az alapállapot környezeti hatásait, valamint értékeltük a tervezett fejlesztések környezeti hatásait, a 2/2005.(I.11.)Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat keretében. A településrendezés során a kedvező állapotok megőrzése, a környezet minőségének megóvása és javítása fontos feladat. A településszerkezeti terv készítésénél a korábbi terv megállapításaival és a fejlesztési célokkal összhangban kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekintettük: A hulladékok kezelésének korszerűsítése, összhangban a település és a régió jóváhagyott Hulladékgazdálkodási Tervével Felszín alatti vizeket veszélyeztető források megszüntetése Gazdasági fejlesztések lehetőségének biztosítása a lakóterületek védelme mellett Lakóterület bővítése, a környezeti szempontok figyelembe vétele mellett Közlekedési hálózat fejlesztése, a környezeti szempontok figyelembe vétele mellett A védett és a védelemre tervezett természeti területek védelme Levegőtisztaság-védelem Levegőtisztaság-védelmi követelmények : Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a település teljes bel- és külterületére a 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet által megengedett immissziós határértékek vonatkoznak. Levegőszennyezettségi zóna: A levegő védelmével kapcsolatos tevékenységekről szóló, 21/2001(II.14.)Korm. rendelet szerinti légszennyezetttségi zónákat a 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján a település az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint. Tiszavárkony község területének besorolása Zónacsoport szennyezőanyagok szerint Kén- Nitrogé dioxid n-dioxid Szénmonoxi d Szilárd (PM 10 ) Benzol F F F E F A település nem tartozik egyik agglomerációba, ill. kijelölt zónába sem. A hivatkozott rendelet a szálló por tekintetében sorolja eggyel magasabb szennyezettségű kategóriába a területet (az ország egész területével együtt), tekintettel arra, hogy általános jellemző az évente több esetben, határértéket meghaladó légszennyezettség előfordulása.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 6 Ökológiailag sérülékeny területek: A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület -nek minősülő terület nincs. Légszennyező anyagok emissziója : A településen elsősorban magánházak és intézmények tüzelőberendezései, mezőgazdasági tevékenységek és a közúti közlekedés okoz légszennyezést. Ipari, szolgáltató tevékenység által kibocsátott légszennyező anyagok: Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra 21/2001.(II.14.)Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit, pedig a 14/2001.(V.9.)KöM-EüM- FVM együttes rendelet állapítja meg. A településen ipari telephely van, de ismereteink alapján káros mértékű, azaz határérték feletti légszennyezést a helyhez kötött légszennyező források (a jelenleg ismert állapotban) nem okoznak. A település belterületén nyilvántartott üzemi légszennyező források nem ismertek. Mezőgazdasági tevékenység légszennyező hatása: A mezőgazdasági tevékenységből eredően a szántóföldi műveléshez kapcsolódó porképződés, a gabonaszárítás és tisztítás során kibocsátott légszennyező anyagok okoznak légszennyezést. Néhány állattartó telep működik a település külterületén. - 048 és 044 hrsz. alatt szarvasmarha telep - 0133/1 hrsz. alatt sertéstelep Épületek fűtéséből eredő légszennyezés A település belterületén 100%-ban kiépült a gázhálózat. Az intézményeknél mindenütt gázfűtés van. A lakóházaknál jellemző a gázfűtés mellett, a kiegészítő szilárd tüzelés. A szilárd tüzelés, emissziós szempontból kedvezőtlen, mivel kis teljesítményű, és nem eléggé korszerű tüzelőberendezések használata a jellemző. A fűtésből adódóan az alábbi - levegőminőségi határértékkel szabályozott - légszennyező anyagok kibocsátása jelentkezik: -gáz fűtőanyag esetén : szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NO x ) -vegyes tüzelésnél : szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NO x ), kén-dioxid (SO 2 ) és szilárd légszennyező anyagok (hamu, korom). Közlekedés által kibocsátott légszennyező anyagok: A közúti közlekedés légszennyezését a település helyi forgalma és kismértékű átmenő járműforgalom, valamint a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó teher-

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 7 és nehézjármű forgalom határozza meg. Vasútvonal nincs a község belterületén. A községen átmenő 4625 sz. mellékút belterületet érintő szakaszán kb. 7800 jármű/nap, a külterületi szakaszán 4000 jármű/nap a 20 évre előrevetített, mértékadó napi forgalom. Környezeti levegőminőség (immisszió): A településen immissziós mérőállomás nem működik. A jelentős légszennyező források hiánya alapján becsülhető, hogy nem fordul elő határértéket meghaladó légszennyezettség, egyik szennyezőanyag esetében sem. Ez alól kivételt a szálló, ill. ülepedő por képezhet, amire általánosan igaz, hogy az alföldi területen időnként meghaladja a határértéket. A levegőminőséget befolyásoló, jelentős környezeti tényezőnek Szolnok város közelsége tekinthető. A forgalmi adatok alapján nem tekinthető jelentősnek a közlekedés okozta légszennyezés, a belterületi lakóterületek esetében. A területre általánosan jellemző levegőminőségi probléma az allergiát okozó pollenek időszakosan megemelkedő koncentrációja, melyek közül parlagfű pollene az egyik kritikus anyag. A gyommentesítés, a dűlőutak, árkok környezetének rendben tartása enyhíthet a problémán. Szaghatást a már említett sertés- és szarvasmarha telep okoz, de a lakóterülettől való távolság és a tartási technológia miatt eddig lakossági panasz nem jelentkezett. A jelenlegi állapotban a környezeti levegőminőség kedvezőnek tekinthető, de a dűlők menti fasorok hiányos volta elősegíti a mezőgazdasági eredetű szálló és ülepedő por időszakos megnövekedését. Levegővédelmi szempontok és javaslatok: A fejlesztési terv az állattartó telepek megmaradásával és további működésével számol. Távlatilag a 4625 számú, Szolnok-Kiskunfélegyháza országos mellékút kiépítése van tervezve, mely a belterületi forgalmat mind a tehergépkocsi, mind a személygépkocsi esetében csökkenti. A levegő védelmével kapcsolatos 21/2001.(II.14.)Korm. rendelet szerint védőtávolság megállapítása szükséges a rendeletben felsorolt, légszennyező hatású új létesítményekre (pl. állattartó telepek, kommunális hulladéklerakó, stb.). Védőtávolságok: - szarvasmarha telep (048 hrsz.) 300 m - állattartó telep (044 hrsz.) 300 m - sertéstelep (0133/1, közepes méretű) 300 m - üzemanyagtöltő állomás (tervezett) 50 m A környezeti levegőminőség tekintetében a legfontosabb, javasolt intézkedések: - Szilárd tüzelés esetén: a korszerű tüzelőberendezések alkalmazása, és a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságát legalább 0,5 méterrel meghaladó, tüzeléstechnikailag méretezett kémények létesítése. Új épületek használatbavételi eljárásainál javasolt megkövetelni a tüzelőberendezések minőségi bizonylatát a Q TH = 140 kw névleges hőterhelés alatti tüzelőberendezéseknél. Az ilyen tüzelőberendezések körében a 21/2001.(II.14.)Korm rendelet a település

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 8 jegyzőjének biztosít levegővédelmi hatáskört. A Q TH = 140 kw névleges hőterhelés fölötti tüzelőberendezések létesítésekor a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. - Belterületen fásítás, külterületi közlekedési és dűlőutak mentén a fasorok helyreállítása, újak telepítése szintén javasolt. A környezeti levegő minőségének javítása és az Alföldön jellemző porterhelés csökkentése érdekében is fontos az út menti fasorok, a mezőgazdasági területet tagoló erdősávok, erdőfoltok megóvása, helyreállítása. A belterület mezőgazdasági területeknél, a temető mellett kb. 30 méteres sávban erdősítés javasolt. - A külterületi majorok, állattartó telepek körül védőerdő-sáv kialakítása, ill. a meglevők megtartása javasolt. (A belterülethez közvetlenül csatlakozó sertéstelep megszüntetése hosszabb távon.) Zaj- és rezgésvédelem Zajvédelmi követelmények : A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.)KöM- EüM.rendelet határozza meg. A település belterületének besorolása egységesen " Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) ", melyre az ipari és szolgáltató létesítményekből származó zajterhelés megengedett mértéke: nappal (06-22) : 50 db(a) éjjel (22-06) : 40 db(a) Közlekedési eredetű zajterhelés megengedett mértéke (csak új létesítményekre, vagy megváltozott terület-felhasználás esetére kötelező érvényű ) : Út jellege: Védendő terület jellege: beépítésű) összekötőút, bekötő út, egyéb közút lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű nappal (06-22) : 60 db(a) éjjel (22-06) : 50 db(a) Zajforrások emissziója: A lakóterületen belüli szolgáltató létesítmények, a mezőgazdasági tevékenységhez csatlakozó telephelyek okozhatnak zajkibocsátást. Zajkeltő telephely gyakorlatilag nincs a belterületen, zajjal kapcsolatos panasz nem ismert. A belterület

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 9 északi részén levő, papírfeldolgozó kisüzem esetében érdemleges környezeti zajhatást nem tapasztaltunk. Lakossági szolgáltató létesítmények, a kereskedelmi és vendéglátó létesítmények határérték feletti zajterhelést nem okoznak, zavaró zajhatás miatti panasz nem ismert. Átmenő járműforgalom a településen az Ady E. u. - Munkácsy u. (korábbi Munkásőr u.) vonalán jelentkezik. A távlatilag előrevetített ( 20 év) forgalom alapján, számítással vizsgáltuk a kritikus szakaszon az út menti lakóházak zajterhelését. Számított, mértékadó zajterhelés, a jelenlegi állapotban nappal: L AM,kö = 65 db(a) éjjel: L AM,kö = 58 db(a) Határérték-túllépés az alapállapotban: T= +5 db ill. +8 db Számított, mértékadó zajterhelés, 20 évre előrevetített forgalomra: nappal: L AM,kö = 66 db(a) éjjel: L AM,kö = 59 db(a) Határérték-túllépés hosszútávon: T= +6 db ill. +9 db Az ÚT 2-1.302:2000 sz. szabvány szerinti számítás feltehetőleg kissé túlbecsüli a zajterhelés tényleges mértéket, de egyértelműen határérték feletti zajterhelés jellemző az átmenő forgalommal terhelt szakaszokon. Egyéb tekintetben megállapítható, hogy a települési környezet zajállapota kedvező, határérték feletti zajterhelés az üzemi, szolgáltató és a közlekedési forrásokból nem ered. Zajvédelmi szempontok és javaslatok: A fejlesztési terv hosszútávon a 4625 sz. mellékút települést elkerülő szakaszának kiépítésével számol. Ez a teherforgalmat kb. 80%-al, a személygépkocsik forgalmát kb. 60%-kal csökkenti. Számított, mértékadó zajterhelés, a 4625 sz. út, belterülete elkerülő szakaszának megépülését követően (Munkácsy u.) : nappal: L AM,kö = 61 db(a) éjjel: L AM,kö = 54 db(a) Az elkerülő út jelenős csökkenést eredményez a zajterhelésben. Belterületen létesíteni kívánt gazdasági létesítmények tervezése, engedélyezése során figyelembe kell venni a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírásokat, és az eljárásba be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot. A zajvédelmi követelmények teljesítése az építési eljárás során valósul meg. A belterületi lakóterület (kisvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) ", az ipari és szolgáltató létesítményekből származó zajterhelés megengedett mértéke: nappal: (06-22) : 50 db(a)

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 10 éjjel: (22-06) : 40 db(a) A bővíteni tervezett Gazdasági, kereskedelmi szolgáltató terület esetében, a szomszédos lakóterületekre szintén ez a határérték a mérvadó. Hulladékok kezelése Veszélyes hulladékok: A keletkező veszélyes hulladékok alapvetően a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások gépkarbantartási tevékenységéből, valamint elenyésző mennyiségben az egészségügyi ellátásból származnak. Az üzemi, szolgáltató tevékenységekből eredő veszélyes hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, nyilvántartása a termelők feladata, amelyet az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően végeznek is. A területen veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelése által okozott, vagy a korábbi termelő tevékenységekből hátrahagyott környezetszennyezés nem ismert. A veszélyes hulladék termelők telephelyeiről a hulladékokat elszállítják, kezelés a településen nem történik. Gyepmesteri telep nincs a községben, ez korábban sem volt. A lakosságnál esetenként keletkező állati tetemek és hasonló jellegű hulladékok elhelyezését egyedi megrendelés alapján az ATEV biztosítja. Az egészségügyi intézményeknél biztosított a tevékenységük során keletkező veszélyes hulladékok elszállítása. Kommunális szilárd hulladékok: Hulladéklerakó: A településen korábban szeméttelep nem működött. Felhagyott hulladéklerakó nincs, illegális hulladék lerakóhely (vadlerakó) nem ismert. Így rekultivációval kapcsolatos intézkedések nem váltak szükségessé. Kommunális hulladékok kezelése: Szervezett szemétszállítás heti rendszerességgel biztosított, a közszolgáltatást a REMONDIS Kft. végzi. A hulladékok gyűjtése 110 literes műa. kukákban történik. A hulladék elhelyezése a Kétpói Regionális Hulladékkezelő lerakóján történik. Szelektív hulladékgyűjtők jelenleg nincsenek a településen. Kommunális folyékony hulladékok: A szennyvíz-rendszerbe be nem kötött telkek esetében a kommunális szennyvizeket gyűjtőaknában gyűjtik, részben szikkasztják. A szerződött közszolgáltató, a szippantással ürített folyékony kommunális hulladékokat a szennyvíz-elvezető rendszer leürítőhelyén (Tiszavárkony-Magnezit átemelő mellett) üríti le vagy a szolnoki szennyvíztelepre szállíthatja be.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 11 Inert hulladékok: A bontási törmelékek vagy más inert hulladékok elhelyezése a közszolgáltató által biztosított konténerben lehetséges. Elszállítása és elhelyezése szintén a kétpói hulladéklerakóra történik. Javaslatok: - Két szelektív gyűjtősziget kialakítása. Egyik a település központjában, a másik a Tiszavárkony-Szőlő településrészen, a Postadűlő utcán javasolt. A szelektív gyűjtést a műanyag, papír, üveg, fém hulladékfajtákra javasolt kiterjeszteni. - A komposztálható hulladékok külön gyűjtése és kezelésük biztosítása, alapvetően a lakóházak saját telkein és a mezőgazdasági területeken megoldható. A lakosság tájékoztatása a házi komposztálásról, és a zöldhulladék kommunális hulladék közé keverésének tilalma javasolt. - Egy hulladékudvar kialakítása javasolt, tervezett gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) területhez kapcsolódva. A hulladékudvaron komposztálható növényi hulladékok, bontási törmelék, lomtalanítási hulladék, veszélyes hulladék helyezhető el, a környezetszennyezést kizáró gyűjtési feltételek (pl. konténerben gyűjtve) mellett. Itt szintén javasolt a szelektíven gyűjtött hulladékok fogadását biztosítani. A hulladékudvaron a gyűjtés, rövid idejű tárolás történik, innen a hulladékot a szerződött szolgáltató elszállítja és kezelésükről gondoskodik. A hulladékudvarhoz védőövezet kialakítását nem szükséges. - Az inert hulladékok (bontási hulladék, tégla, kő, föld, stb.) elhelyezésének biztosítását a közszolgáltató (REMONDIS Kft.) által biztosított konténeres gyűjtéssel, és a regionális lerakón való elhelyezéssel javasoljuk megoldani. - Az állati tetem és hulladék elszállítására, kezelésére célszerű a kistérségi együttműködés keretében több településsel összefogva létesíteni és üzemeltetni begyűjtőhelyet. A helyi igények alapján nem láttuk szükségesnek a magyar és az EU előírásoknak megfelelő begyűjtőhely kialakítását Tiszavárkony területén. - Javasolt az évi rendszerességű akciók: lomtalanítás, veszélyes hulladék begyűjtés szervezése.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 12 Tájhasználat

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 13 Természeti adottságok Tiszavárkony közigazgatási területe természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytájon és a Középtiszavidéki középtájon belül a Szolnoki-ártér kistáj területén fekszik. Domborzat A település közigazgatási területe domborzatát tekintve nagyrészt magasártéri helyzetű, löszszerű üledékkel fedett hordalékkúp-síkság. A felszín rendkívül kis átlagos relatív reliefű (1 m/km 2 ). A terület domborzati képét a sokat változó Tisza határozta meg, a terület 85-91 m közti tengerszint feletti magasságú tökéletes síkság. Talajadottságok A térség talaja változatos, a talajtípusok kialakulása a domborzati és a vízrajzi viszonyokkal mutat összefüggést. A település talaja nagyrészt kötött, fekete és szürke agyagos. A település közigazgatási területének D-i részén réti öntéstalaj, ÉNy-i részén pedig a szikes talajok közül a kedvezőbb termékenységi besorolású réti szolonyeces talajok alakultak ki. A Tisza védgátai közötti hullámtér nyers öntésiszappal borított alacsonyártéri síkság, amelyet túlnyomórészt fiatal, nyers öntéstalaj borít. Éghajlat A tervezési terület éghajlata a meleg-száraz és a mérsékelten meleg-száraz övek határán helyezkedik el. A napsütéses órák száma 2020 körüli. Évi középhőmérséklete 10,2-10,3 ºC, átlagos csapadéka 480-500mm körüli. Uralkodó széliránya északi, északkeleti és nyugati, a szélsebesség átlaga: 2,5 m/s. Vízrajzi adottságok A vízrajzi adottságok közül kiemelném a legjelentősebb vízfolyást a Tiszát, melyeken kívül még számos csatorna, öntözőcsatorna is megtalálható a területen. A térség száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület, melyet a Tisza jelenléte enyhít. A talajvíz mélysége 4-6 m közötti. Az ártézi kutak mélysége és vízhozama változó, a község első ártézi kútját 1906-ban fúrták. Növényföldrajz A település teljes közigazgatási területe növényföldrajzi szempontból a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. A terület nagy részének potenciális erdőtársulásai a fűz-nyár-éger ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), és a tölgy-kőrisszil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum). A Tisza ártéri területek potenciális erdőtárulásai ugyanakkor a bokorfűzesek (Salicetum triandrae), a kőris-mézgáséger

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 14 láperdők (Fraxino pannonicae-ulmetum hungaricum) az előbbihez hasonlóan a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis hungaricum) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum). Sajnos a honos növényzetből mára többnyire csak az ártéri puhafa és néhol a keményfa ligeterdők maradtak fenn. A tájhasználat értékelése A tervezési terület nagy része hajdan mocsaras, időszakosan vízborított terület volt, melynek képét a Tisza szeszélyesen változó folyása határozta meg. Ez idő tájt nemcsak a táj képét, de az emberek életét is a folyó formálta, letelepedésük helyét a Tisza befolyásolta. Az emberek halászattal, vadászattal, ártéri gazdálkodással foglalkoztak. Ekkor a társadalom függött és ezáltal alkalmazkodott a folyóhoz. A vízközeli felületek felértékelődtek, a víznek a növénytermesztésben, fakitermelésben, élelemellátásban, járulékosan a közlekedésben és az energianyerésben is volt szerepe. Ezen állapotot és a táj képét a folyószabályozás gyökeresen megváltoztatta. A XVIII-XIX. században megindult folyószabályozások, lecsapolások lehetővé tették a külterület nagy részének művelés alá vonását. Fényes Elek 1854-es összeírása szerint a szántóföld kb. 45%-át, a legelő rét, kert 42%-át tette ki a használt területnek, addig a 2000. évi településoros adatok szerint a szántóföld 67%-át, a rét, legelő 5,7 %-át, az erdő pedig 22,6%-át teszi ki a használt területnek ma. Az utóbbi százötven évben a szántóföldek aránya ugrásszerűen megemelkedett a természetes növénytakaróval fedett területek rovására, amely a táj képét gyökeresen megváltoztatta. Napjainkban a külterületnek tehát kb. 70 %-át szántóterületek uralják, kisebb foltokat hagyva csupán a természetes és természetközeli növénytársulásoknak. E megmaradt területek ma táji, tájképi értékei a településnek. Mezőgazdasági területek A folyószabályozás következtében a művelés alá vont területek nagyarányú emelkedése mellett jelentősebb változás a szántóterületek mennyiségében és minőségében a tagosítás után következett be. A településen működő termelőszövetkezetek (Petőfi Termelőszövetkezet) hatalmas táblákat műveltek egyben, a fejlett agrotechnika (gépesítés, kemikáliák használata) és a talaj adottságainak kedvezőbbé tétele a termésátlagok növekedését eredményezték. A növénytermesztésben fő termények a búza, kukorica, cukorrépa, őszi árpa. Az állattenyésztésben a XIX. században igen jelentős volt a juh és a szarvasmarha tartás, míg a XX. században a szarvasmarha és a sertés a kiemelkedő. A mezőgazdasági termelés szerkezetében a rendszerváltozás eredményezett újabb változást. A külterületi földek a kárpótlás során sok tulajdonos kezébe kerültek, mely a birtokstruktúra átalakulását eredményezte. A kisparcellás szántóterületek a településtől ÉNy-ra, a tehenészeti teleptől É-ra és Szőlőújteleptől É-ra helyezkednek el. A szántóföldek átlagos aranykorona értéke 24,25 AK. A külterület jelentős részét ma is mezőgazdasági területek borítják, közülük a szántó művelési ág az uralkodó.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 15 Tiszavárkony közigazgatási területének ma csak kis részén vannak gyepterületek, ezek főleg a közigazgatási terület ÉNy-i felében helyezkednek el. A gyepterületeknek napjainkban nem annyira az állattartásban betöltött szerepük, mint inkább ökológiai és természetvédelmi jelentőségük említendő. E területek értékes növények és állatok élőhelyei, madarak táplálkozóhelyei, valamint a szántóterületek közrefogásában, mint természetközeli élőhelyek, a Tisza-vidék ökológiai folyosójának alkotó elemei. A mezőgazdasági tevékenységhez szorosan hozzákapcsolódnak a majorok. A település külterületén jelenleg 4 db mezőgazdasági major-csoport található, melyek a mezőgazdaság helyzetének következtében - leggyakrabban csak részben vannak felújítva. A vezsenyi út bal oldalán található az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. Tehenészeti Telepe, mely ma is működik. A településtől É-ra lévő majorcsoport láthatóan több tulajdonos kezében van, itt működik rendezett körülmények között a Papírtekercs Kft. üzeme, az egyéb külön lehatárolt majorrészek közül némelyik igen gazdátlan, leromlott állapotú. A Szőlőújtelepi út és vasút találkozásánál lévő major területén található felújított épület, míg Szőlőújteleptől ÉK-re lévő majorság működik, de beruházás nem észlelhető. A mezőgazdasági telephelyek mellett jelentős tájszerkezeti elemek a családi gazdaságok létesítményei, az alföldi táj arculatát meghatározó tanyák. A termelőszövetkezetek megalakulása előtt a külterületi népesség sokszorosa lehetett a mai külterületi lakosságnak. Ma a külterület távolabbi részein csak az utak mentén, ill. a Szőlőújtelepi út és vasút találkozásánál találhatunk tanyákat. A vezsenyi út menti tanyák rendezett állapotúak. Egykori zártkerti településrész Szőlőújtelep területe, ahol jelentős számú lakóépület is található. E területrészen a lakosság a hosszú keskeny telkeken részben szántóföldi növénytermesztéssel, részben zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Erdőterületek A település közigazgatási területét egykor hatalmas erdőfoltok borították, ma pedig viszonylag kevés erdő található. Az erdőterületek csökkenése szorosan összefügg a folyószabályozással, a lecsapolással és a szántóterületek térhódításával. A vizsgált terület legnagyobb erdőfoltjai az ártéri galériaerdők, a védgátakon túl a majorok fásítása, a csatornák, utak menti fasorok, erdősávok, kisebb facsoportok jelentik a fás állományt. A folyószabályozás következtében megváltozott körülményeket (tartósan magas vízborítás, stb.) inkább a puhafás ligeterdők (füzesnyárasok) tudják elviselni, így kiszorítva az egykori keményfás ligeteket, a tölgykőris-szil ligeterdőket jelemzően az előbbi fajok fordulnak elő. A fás növényzetet vizsgálva megállapítható, hogy az ártéren a természetszerű, buja, vadregényes fűzesnyáras csoportok mellett igen disszonánsnak tűnnek a nemesnyárfa-telepítések merev sorai.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 16 Vízgazdálkodási területek A vízgazdálkodási területek közül elsőként említeném a Tisza-folyót. A terület jelentősebb vízfolyásai továbbá a belvízlevezető csatornák, ill. az egyéb öntözőcsatornák. E területeknek, mint vizes élőhelyeknek is kiemelkedő szerepük van. Táji, természeti értékek Országos jelentőségű védett területek, illetve természeti emlékek: a Középtiszai Tájvédelmi Körzet területe, a kiemelten fontos Érzékeny Természeti Területek, a Natura 2000 területek, a HNPI által nyilvántartott potenciális természeti területek. Középtiszai Tájvédelmi Körzet A vizsgált terület igen gazdag természeti és táji értékekben, országos védelem alatt áll a Tisza ártere, mint a Középtiszai Tájvédelmi Körzet része. A tájvédelmi körzet területén védendő értéket képvisel a Tiszát kísérő, természetszerű erdőállomány, az ártéren található gyepek, anyaggödrök, ill. az itt található állatvilág, különös tekintettel a madárvilágra. Érzékeny Természeti Területek Tiszavárkony közigazgatási területének nyugati széle az un. Gerje Perje sík kiemelten fontos Érzékeny Természeti Terület-be esik (2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete). Natura 2000 területek Értékes területek továbbá az európai jelentőségű élőhelyek, azaz a Natura 2000 területek. Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországra is kötelezőek lettek az Uniós irányelvek (79/409 EGK a Tanács 79/409/EK sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről; illetve 92/43 EGK a Tanács 92/43/EGK sz. irányelve a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről). A Natura 2000 területekre a 201/2006. (X.2.) Korm. rendelettel módosított 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006 (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Tiszavárkony közigazgatási területét a különleges madárvédelmi területek (Jászkarajenői-puszták, Közép-Tisza), ill. a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (Közép-Tisza) érintik. Helyi jelentőségű védett területek, illetve természeti emlékek Jelenleg Tiszavárkony közigazgatási területén helyi védelem alatt álló természeti emlék nincs.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 17 Egyéb értékes táji elemek Az Alföld sík területén kiemelkedően értékes táji elemnek számít, a vízfolyások mozgásainak következtében hátra maradt változatos domborzatú felszín. Ilyen érdekes táji elem a Tiszát kísérő magas rézsű, partfal, mely egyben indokolja a település elhelyezkedését. E térség egykor dús, buja növényzettel, nagy erdőkkel borított terület volt, melyek elvesztése, elpusztítása kizárólag az emberi hatásoknak köszönhető. Mindennek eredményeképp ma az alföldi tájban igen nagy értéknek számít egy-egy nagyobb erdőfolt, ill. a tájat felosztó, lehatároló mezővédő erdősávok. A jelenlegi vizes élőhelyek egyrészt a hajdani tájkép idézői, másrészt fontos és igen érzékeny élőhelyek, melyek kiemelt kezelést érdemelnek. Mindenek előtt a térség legfontosabb vizes élőhelyét a Tisza folyót említeném meg. A táj képében kedvező elemként jelentkeznek a csatornák, melyet a kísérő nádas-szegély, ill. helyenként megjelenő füzes csoportok tesznek messziről is érzékelhetővé. Tiszavárkony településtől D-re, az árvízvédelmi töltés mellett fakereszt, ill. ettől továbbhaladva D-i irányba híres középkori jelenetet idéző terméskő emlékmű található, melyek egyedi tájértékek. Ökológiai hálózat Az ökológiai folyosó elemei a megyei területrendezési terv szerint a védett területekből áll, azaz a már ismertetett Középtiszai Tájvédelmi Körzet, az érzékeny természeti területek területei és a Natura 2000 területek. Ezeken kívül igen jelentős eleme a folyosónak a Tisza teljes vonala, azaz nemcsak a védelem alá eső területei. Itt ez a belterület déli határától É-ra eső folyószakaszt jelenti, a medret, az ár- és hullámteret egyaránt. A fejlesztések során ezen különálló elemeket lehet és kell is hálózattá fejleszteni utak, csatornák menti fasorokkal, melyek alkalmasak az egyedi elemek összekapcsolására. A településrendezési terv ill. a tervezett fejlesztések környezetvédelmi hatásainak értékelése, összefoglalása A fejlesztési programban szereplő célok és a rendezési tervben figyelembe vett változásokat, környezeti hatásaik tekintetében az alábbiak szerint értékeljük: 1. lakóterületet bővítés az Alkotmány utcánál A bővítés során létrejövő lakóterület környezet zajjal, légszennyezéssel nem terhelt környezetben jön létre. A szennyvízhálózatra kötés biztosítható. Jelentős környezeti hatást nem eredményez.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 18 2. belterületbe vonás, bővítés A Szőlők településrész belterületbe vonásához a környezetvédelmi feltételek, úgymint csatornázottság, ivóvíz ellátás, földgázellátás, hulladékszállítás, burkolt utak már jelenleg is adottak. A bővítés nem eredményezi a környezetterhelés növekedését. A Szőlők teljes területe régészeti érdekeltségű terület, ezenfelül értékes régészeti lelőhely is található. Megvalósulás esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges. 3. Gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területek A gazdasági terület bővítése a vasútállomás környékén van megcélozva. Itt a közlekedési kapcsolatok megfelelőek, a közvetlen környezeti hatások a belterületi lakóterületet nem érintik. Káros környezeti hatások nem várhatóak. Nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti érdekű területet várhatóan nem érint. Megvalósulás esetén a KÖH előírása az irányadó. A belterület északi szélén (Ady E. u., Szövetkezet u.) a kereskedelmiszolgáltató és a zavaró hatást nem okozó ipari tevékenység részére gazdasági terület fejlesztése a községtől É-ra a Tószegre vezető út mentén van tervezve. Itt szintén jó közúti kapcsolat van és a szállítás környezeti hatásai sem terhelik a lakóterületi utakat. Nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem, de régészeti érdekű területet igen. (23. terület, Tanya-földek) Megvalósulás esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges. A korábbi olajkutatásokból visszamaradt, meglevő CO 2 kút hasznosítására is gazdasági területi fejlesztés van tervezve a kút környezetében. Erre vonatkozóan még konkrét tervek nincsenek, így a környezeti hatás előzetesen nem becsülhető, de ez az engedélyes eljárások során érvényesülni fognak a környezetvédelmi követelmények. Régészeti lelőhelyet nem érint, tehát várhatóan régészeti érdekeket sem sért. 4. Hulladékkezelés fejlesztése A szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtése a lerakott kommunális hulladék mennyiségének csökkenését eredményezi. A hulladékudvar létrehozása pedig a veszélyes hulladékok ártalommentes kezelését, a hasznosítható egyéb hulladékok begyűjtését teszi lehetővé. Megteremtve a feltételeket a település hulladékgazdálkodási tervében szereplő célok elérésének. 5. Közlekedésfejlesztés A 4625 sz. mellékút távlatilag tervezett mentesítő (a lakóterületet elkerülő) szakasza egyértelműen pozitív hatást jelent a belterületen. A Munkácsy-Ady E. utcákon levő lakóépületek zajterhelése és a légszennyezettség csökken. A tervezett út nyomvonalába esik a 22. (Útkereszteződés) és 23. (Tiszavárkonyi-csatorna-mellék) régészeti érdekű terület. Megvalósulás esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges.

Tér és Terület Bt Településrendezési terv 19 A falutól D-re történő útfejlesztés nyomvonalába esik a 20. (Radics-dűlő III.) régészeti érdekű terület. Megvalósulás esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges. Részben a tervezett út mellett futó, majd a tervezett töltésszakaszt (melynek pontos nyomvonala e terv készítésének jelenlegi szakaszában nem ismert) követő Eurovello kerékpárút a település belterületétől D-re eső szakasza érinti a Tiszát mint ökológiai folyosót. A gátépítésre jelen tervezés során gyakorlatilag nincs befolyásunk, az vízügyi kereteken belül alakul ki, hatásait a konkrét tervek ismeretében lehet vizsgálni. A kerékpárút zavaró hatása gyakorlatilag elhanyagolható, csak nem rendeltetésszerű használata okozhat problémát. Kivitelezése során viszont fokozott figyelemmel kell lenni a szomszédos védett területekre. Jászkarajenő felé építendő út. A tervezett fejlesztés érinti a 7. (Szőlőújtelep), és 13. (Beretvás) régészeti érdekű területet, megközelíti a 12. (Kutya-halom) környéke) régészeti érdekű területet. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a közelben található Kutya-halom semmiképpen sem bolygatható. Megvalósulás esetén a KÖH előírása az irányadó. Összefoglalás Összességében a tervezett fejlesztések a település környezeti állapotának javulását eredményezik. Az alaphelyzetben a környezet állapota jónak mondható. A rendezési tervben szereplő célok több szempontból a környezetállapotot javítják, és a tervezett gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató tevékenység fejlesztését célzó tervek sem eredményezik a környezeti helyzet romlását.