Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, II. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva

Hasonló dokumentumok
Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, I. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva

Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, III. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva

Kisrák együttesek napszakos és évszakos mintázatai, valamint ezek környezeti tényezőkkel való összefüggései az ócsai Turjánvidék vizes élőhelyein

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN

IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN

114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön

Publikációs lista Tóth Adrienn

Kisrák együttesek napszakos és évszakos mintázatai, valamint ezek környezeti tényezőkkel való összefüggései az ócsai Turjánvidék vizes élőhelyein

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója június

A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

KORMENDI10.QXD :26 Page 121

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: : TÁSI-AKG, Pécs : A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak:

Bentonikus kovaalga vizsgálatok a Dunán (kiemelten a gödi szakaszon), a diverzitás változása környezeti tényezők függvényében

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

A Tápió vidék környezetiállapot

Tisztelt Hallgatók! A kiírt témakörök közül a konkrét témát csak az oktatókkal történő személyes egyeztetés alapján lehet kiválasztani!

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík


VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

A Cladocera és Copepoda együttesek összetételének tér-időbeli változásai a Ráckevei (Soroksári) - Dunaágon. Doktori értekezés tézisei

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

Előzmények. KIOP pályázat : Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.

Horváth Zsófia. [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok (Copepoda, Cladocera) elterjedése és trofikus szerepe a Kárpát-medence asztatikus szikes tavaiban]


Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in

Kriptikus ágascsápú rák (Cladocera, Crustacea) fajkomplexek és a kisrák közösséget befolyásoló környezeti tényezők vizsgálata időszakos kisvizekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget

Beszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a január december havi vizsgálatok alapján

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei

A közterület, mint élettér

Kisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen

Magyar Norbert. Elsőéves doktori beszámoló , ELTE TTK Budapest

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Baranyai Eszter

A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata

Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában

Készítette: Kurcz Regina

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)

HIDROBIOLÓGIA GYAKORLAT

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I.

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

A kétéltűek előfordulását befolyásoló tényezők és a kitridiomikózis elterjedésének vizsgálata pilis kisvizekben

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

A fitoplankton és a fitobentosz diverzitása az ócsai Öreg-turján néhány vízterében

Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata.

Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

OTKA - zárójelentés ( )

A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Dr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

SZERVETLEN SZENNYEZŐK MONITORING VIZSGÁLATA SZEGED TALAJVIZÉBEN

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Átírás:

Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, II. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva

Bevezetés Világszinten megnőtt a kisvizekre irányuló kutatások száma Hazai sekély, kis kiterjedésű állóvizeinkről meglehetősen szegényes ökológiai ismeretekkel rendelkezünk Tőzeglápok Európa-szerte veszélyeztetett élőhelyek Kevesebb mint 50%-uk élő láp (ezek is főleg északon) Magyarország: Tőzegbányászat, lecsapolások 60% eltűnt Utótájak értékes másodlagos élőhelyek, de nehezen megközelíthetők

Célkitűzések Faunisztikai felmérés Két állandó vízborítású (tőzegbánya tavak) és három időszakos víztest (égerláp) zooplanktonjának minőségi és mennyiségi vizsgálata Az együttesekben bekövetkező rövid- és hosszútávú változások figyelemmel követése A zooplankton produkciójának becslése Összefüggések biotikus és abiotikus változókkal Fitoplankton és fitobentosz vizsgálata Napszakos előfordulási mintázatok - az ezeket potenciálisan kialakító háttérváltozók

Turjánvidék Duna-Tisza közén hajdan kiterjedt lápos területek maradványa Öreg-turján Posztglaciális maradványláp Fokozottan védett, Ramsari és Natura 2000 terület Tőzegbányászat másodlagos növényzet Fotó: Csörgő Tibor, 2000

Turjánvidék Nagyerdő Kőrises égerláp Asztatikus vízforgalom

Mintavételi helyek Öreg-turján 1-1 víztest a terület széli ill. belső részén Állandó vízborítás Ö2 Ö4

Mintavételi helyek Nagyerdő 2 nyíltabb vizes terület és egy növényállomány (Hottonia palustris) L3 L2

Anyag és módszer Négyheti terepi mintavétel: Háromszori ismétléssel vett 10 liter planktonminta, 1 literes átlátszó mérőedénnyel Zavarosság, ph, vízhőmérséklet, vezetőképesség, oldott oxigén, fényellátottság, vízmélység, léghőmérséklet 45 µm lyukbőségű planktonháló Labor: NO 3 -N, NH 3 -N, PO 4 -P, összes oldott P, a-klorofill konc. Sztereo- és fénymikroszkóp

Eredmények A környezeti változók egyes helyeken mért 2010 évi átlag- ill. minimumés maximumértékei: L1 L2 L3 Ö2 Ö4 ph 7,3 7,5 7,4 7,2 7,1 (6,9-7,9) (7,2-7,9) (7,1-7,9) (6,9-7,6) (7,0-7,6) Vezetőképeség (µs/cm) 1004,7 901,1 898,1 782,9 1082,0 (841-1469) (759-997) (767-1014) (669-882) (981-1278) NO 3 -N (mg/l) 0,08 0,04 0,04 0,02 0,27 (0-0,31) (0-0,16) (0-0,11) (0-0,04) (0-0,75) NH 4 -N (mg/l) 0,19 0,06 0,05 0,02 0,07 (0-0,765) (0-0,151) (0-0,14) (0-0,07) (0-0,35) PO 4 -P (µg/l) 95,14 40,41 39,79 16,53 25,45 (124,45-448,15) (35,58-114,47) (38,11-111,11) (17,52-80,67) (23,06-79,63) Klorofill-a (µg/l) 2,83 1,58 1,97 4,62 9,15 (0,1-10,9) (0,38-5,16) (0,2-6,6) (0,38-14,09) (0,68-18,50) Zavarosság (NTU) 1,37 0,69 1,07 1,16 5,92 (0-11) (0-2) (0-2,9) (0-4,2) (0-22) DO (%) 23,3 50,1 21 26,71 18,23 (9,3-43,5) ( 32,1-80,7) (1,6-40,4) (3,9-80,6) (2,9-43,0)

Klorofill-a koncentráció (µg/l) PO4-P koncentráció (µg/l) Eredmények 60 50 40 30 20 10 0 Ö2 Ö4 Az ortofoszfát koncentráció éves átlagértékei az Öreg-turján területén a szántóföldekhez közeli (Ö4) ill. a terület belső részén elhelyezkedő (Ö2) víztérben 16 14 12 10 8 6 4 Klorofill-a éves átlagos koncentrációja ugyananezeken a helyeken 2 0 Ö2 Ö4

Fitobentosz Nád bevonatából az Ö2 és Ö4 hely (2010 június és szeptember) A kovaalga indexek jó vízminőséget jeleznek nyáron és ősszel is Ősz: domináns Cocconeis placentula Nyár: Ulnaria capitata (Ö2) és Cocconeis placentula (Ö4) Diverz kovaalga-közösség legelés? (sapkacsigák)

Fitoplankton Mintavétel minden helyen 2010 tavaszán és nyarán, ill. 2011 tavaszán láperdei helyek és az Öregturján elkülönülése kisvizekre jell. Cryptomonas-fajok cianobaktériumok dominanciája alacsony oxigénszint? hasonlóság a Velencei-tó lápi jellegű élőhelyeivel

Faunisztika Láperdő nyílt vize (L3) 14 ágascsápú, 6 evezőlábú rákfaj ebből 5 a TK faunájára új előkerültek tipikusan lápvizekre jellemző ritka fajok a domináns fajok asztatikus kisvizek jellemző fajai Polyphemus pediculus

Ritka fajok Cladocera Bunops serricaudata Scapholeberis erinaceus Fotó: W. Hollwedel

Ritka fajok Copepoda Cyclops insignis Paracyclops poppei www.glsc.usgs.gov

-1.0 1.0-1.0 1.0 Dcur Dlon Cstr Cins Mvir Dbic Dlan Eser Tdyb Cbic Ppop Csph Aexi Aexc Sexs Svet Maur Smuc Seri Cret Mkup Csta Bser Plae Pped 03.17. 04.14. 05.14. 06.10. 07.12. 08.09. 09.07. 10.07. T Z Tur ph Vez N PO4-P Chl DO(%) RDA Szezonális dinamika Tavaszi fajegyüttesek www.friendsofwarnhamlnr.org.uk nas.er.usgs.gov superstock.com

Szezonális dinamika -1.0 1.0 RDA Dcur Cbic 07.12. Aexc Plae Seri 08.09. Bser 09.07. Maur Svet 10.07. Chl Cret T PO4-P Tur Csph 05.14. Dlan 03.17. 06.10. Aexi Dlon Smuc Pped Tdyb Mvir Eser Mkup Cins Csta Ppop Cstr 04.14. Dbic -1.0 1.0 N Sexs Vez DO(%) Z ph Nyár eleji fajegyüttesek

Szezonális dinamika -1.0 1.0 RDA Dcur Cbic 07.12. Aexc Plae Seri 08.09. Bser 09.07. Maur Svet 10.07. Chl Cret T PO4-P Tur Csph 05.14. Dlan 03.17. 06.10. Aexi Dlon Smuc Pped Tdyb Mvir Eser Mkup Cins Csta Ppop Cstr 04.14. Dbic -1.0 1.0 N Sexs Vez DO(%) Z ph Nyári-őszi fajegyüttesek

Chaoborus crystallinus egyedsűrűség (egyed/l) Szezonális dinamika Szignifikáns korreláció a Daphnia-fajok és a planktonikus ragadozó Chaoborus crystallinus lárvák denzitása között Spearman-féle rangkorreláció: R=0,9; p<0,001 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 140,0 160,0 Daphnia egyedsűrűség (egyed/l)

Összefoglalás Biotikus és abiotikus háttérváltozók kiértékelése minden helyre elkészült klorofill-a és N-formák: oligotrófikus P: láperdő eutrófikus, Öreg-turján mezotrófikus fitobentosz és fitoplankton diverz fajegyüttesek L3 hely: kisrák fauna feltárása megtörtént szezonális együttesek (2010) és ezek vízminőséggel való összefüggései láthatóvá váltak

Publikációk Tudományos közlemények az értekezés témakörében Vad, Cs. F., Horváth, Zs., 2010. Előzetes vizsgálatok az ócsai Nagyerdő területén található néhány kisvíz Cladocera és Copepoda együtteseiről. Hidrológiai Közlöny 90/6: 157 159. Vad, Cs. F., Horváth, Zs., Ács, É., Kiss, K. T., Török, J. K., Forró, L., 201X. Seasonal dynamics and composition of cladoceran and copepod assemblages in ponds of a Hungarian cutaway peatland. Hydrobiologia [IF(2009): 1,754] (nagy revízió) Nemzetközi konferenciák az értekezés témakörében Vad, Cs. F.: Investigation of water quality and planktonic crustaceans in a relic wetland. Poszter, 2nd European Congress of Conservation Biology (ECCB), Prága, 2009. szeptember 1-5. Vad, Cs. F., Horváth, Zs.: Study on the microcrustacean assemblages of some temporal ponds in a Hungarian swamp (Nagyerdő, Ócsa). Poszter, Student Conference on Conservation Science (SCCS) 2010, Cambridge, 2010. március 23-25. Vad, Cs. F., Török, J. K., Forró, L.: Seasonal dynamics and composition of microcrustacean assemblages (Cladocera, Copepoda) in various waterbodies of a cutaway peatland (Öreg-turján, Ócsa, Hungary). 4th European Pond Conservation Network Conference, Berlin, 2010 június 1-4. Vad, Cs. F.: Cladocerans and copepods in small water bodies of a cutaway peatland (Öregturján, Ócsa, Hungary): annual abundance and species composition. Szóbeli előadás, Fresh Blood For Fresh Water Young Aquatic Science, Lunz am See, 2010. július 2.-4.

Publikációk Hazai konferenciák az értekezés témakörében Vad, Cs. F., Horváth, Zs.: Előzetes vizsgálatok az ócsai Nagyerdő területén található néhány kisvíz Cladocera és Copepoda együtteseiről. Poszter, LI. Hidrobiológus Napok, Tihany, 2009. szeptember 30-október 2. Vad, Cs. F., Horváth, Zs., Tóth, B., Kiss, K. T., Ács, É.: Kisrákok szezonális szukcessziójának vizsgálata egy égeres láperdő vizében. VIII. Makroszkópikus Vízi Gerinctelenek Konferencia (MaViGe), Jósvafő, 2011. április 14-16. Egyéb tudományos közlemények Horváth, Zs., Vad, Cs. F., 2010. A Városligeti-tó rákfaunájának és kisrák együtteseinek (Copepoda, Cladocera) vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 90/6: 41 43. Borza, P., Czirok, A., Deák, Cs., Ficsór, M., Horvai, V., Horváth, Zs., Juhász, P., Kovács, K., Szabó, T., Vad, Cs. F. 201X. Invasive mysids (Crustacea: Malacostraca: Mysida) in Hungary: distributions and dispersal mechanisms. North-Western Journal of Zoology [IF: 0,817] (lektorálás alatt) Egyéb konferenciák Horváth, Zs., Vad, Cs. F.: A Városligeti-tó rákfaunájának és kisrák együtteseinek (Copepoda, Cladocera) vizsgálata. Poszter, LI. Hidrobiológus Napok, Tihany, 2009. szeptember 30-október 2.

Köszönetnyilvánítás Dr. Ács Éva Dr. Kiss Keve Tihamér, Tóth Bence A mintavételezésben nyújtott segítségéért: Rédei Richárd, Éva Csaba, Mózner Dániel, Decsov Csaba, Péntek Attila, Lendvay Bertalan

Köszönöm a figyelmet!