A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in
|
|
- Kinga Kocsisné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Téma: A foszforterhelés és a primer produkció összefüggése Variancia magyarázata Vízi trofikus szintek, trofikus hálózatok léte és sajátosságai A PEG-modell értelmezése: eltérő táplálékhálózatok szukcessziója A főbb planktoncsoportok trofikus helyzetének szezonális változása A PEG-modell kiegészítése mikroszervezetekkel A mikrobiális hurok és komponenseinek jelentősége A DOC eredete eutróf és oligotróf tavakban
2 Vollenweider és Kerekes (1980) az éves kl-a (klorofill-a) konc. és az éves P terhelés között az alábbi empírikus összefüggést állapította meg: Log kl-a = 0,91* log P 0,435 A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L : Ptot éves P in : befolyók Pkonc. A befolyók és a tó P konc. között a különbség a retenciós időtől függ
3 µg/l 200 µg/l Azonos foszforkoncentráció (200 µg/l) mellett a klorofill-a tartalom 15 és 280µg/l között ingadozhat! Jelentős variancia, amelyre nincs egyértelmű magyarázat a két változó viszonya alapján! Ok: magasabb trofikus szinteken lévő különbségek (zooplankton és halak)
4 Trofikus szintek, vízi táplálkozási hálózatok HSS modell (ld. trofikus hálózatok ea.!) Miért zöld a világ? Táplálékhálózat Limitáló tényező Fő alakító erő Predátor Herbivor Növények Források Predátorok Források Versengés Predáció Versengés Hairston, Smith, Slobodkin (1960): HSS modell (háttérbe szorult): A hipotézis szerint a táplálékláncok trofikus szintjei között a kompetíció és a predáció jelentősége váltakozik: A herbivorokat a predátorok limitálják, nem érhetnek el olyan mennyiséget, amikor már ők limitálnák a növényi növekedést ( green world hypothesis) Trofikus szintek létét, értelmét egyesek megkérdőjelezik: pl. a herbivorokat a növény kémiai védekezése is limitálhatja (másodlagos anyagcseretermékek)
5 Vízi táplálékhálózatok Hrbáček (1958) megfigyelése trofikus szintek dinamikájával kapcsolatban: halak predációja nagytestű herbivorok visszaszorulása víz átlátszóság csökkenése (= fitopankton denzitás növekedése) A tavi táplálékhálózatok szabályozásának sikeres modellezése azon alapszik, hogy a táplálékhálózatok táplálékláncokra bonthatók, amelyekben a trofikus szintek a populációkhoz hasonló dinamikát mutatnak. Trofikus kaszkád fogalma (trofikus hálózatok ea.!) Trofikus szintek dinamikájának tanulmányozásából, + biomanipulációs kísérletek eredményeként született Részben magyarázattal szolgál a fenti varianciára: Pl. a halállomány (legfelső trofikus szint!) szerkezetének változása az alatta levő trofikus szintekre is kihat, végső soron a termelőkre is Tavi táplálékhálózatok jó példákat szolgáltatnak HSS-re és trofikus kaszkádokra.
6 Egyszerű pelágikus táplálékhálózat csuka bodorka Chaoborus lárva Nagy testméretű zooplankton (Daphnia) Kis testméretű zooplankton (Cladocera, Copepoda, Rotifera) Nagy testméretű fitoplankton (Ceratium, Dinobryon, stb.) Kis testméretű fitoplankton (Cyclotella, stb.)
7 Trofikus kaszkád hipotézis tesztelése: különböző skálákon: Kis skála: Kis eutróf tóban több műanyag tartályban bodorka és dévér különböző arányban, A kísérlet végén eltérések: A halat tartalmazó medencében alig volt Daphnia és árvaszúnyog, mint a halat nem tartalmazó kontrollban halpredáció Halak jelenléte hatott a totál foszfor és az alga mennységére is: Halak jelenlétében mindkettő magasabb volt A víz Secchi-átlátszósága nagymértékben csökkent (egy méterrel)
8 Kísérlet nagyobb térskálán: Két USA tóban hal fajegyüttesek sorozatos változtatása Kontroll tóval összevetés Tuesday Lake: csak planktivor pénzes pérek, piscivor hal nincs Peter Lake: pisztrángsügér a domináns piscivor planktivor pénzes pér és piscivor pisztrángsügér cseréje: Tuesday Lake: zooplankton összetételében drámai változások: kis testméretű zooplankton helyére nagy testméretű jött, algabiomassza csökkent Peter Lake: planktivor populáció növekedése: Nyár végéig nem okozott semmit (maradtak a nagy Cladocerak, alacsony volt az alga denzitás): ok: a piscivor megmaradt véletlenül és a pelágikumból kiette a planktivor péreket, ill. azok a predációs nyomás miatt a littorális övezetbe szorultak vissza Nyár végére Daphnia denzitás csökkent, fitoplankton biomassza nőtt, mert a véletlenül megmaradt pisztrángsügér szaporodott és nyár végére planktivor lett, így erőteljesen hatott a zoo- és fitoplanktonra!
9 Példa természetes esemény kapcsán: Lake Mendota 1987: Szokatlan nyári hőségben: halpusztulás Uralkodó planktonevő szajbling faj szinte eltűnt (víz: T., O 2!) Váltás: Daphnia galeata (kis méretű vízibolha faj) helyett Daphnia pulicaria (nagy méretű vízibolha faj) szaporodott el! zooplankton fogyasztási ráta megemelkedett, alga biomassza visszaesett (főként a cianobaktériumoké) Az oldott tápanyagok mennyisége azonban nem változott Tényleg a trofikus interakciók okozták a fitoplanktonban tapasztalt változást!
10 Trofikus kaszkád: hatások fentről lefelé irányulnak Más kutatók ezzel párhuzamosan: McQueen és mtsai 1986: bottom-up : top-down szabályozás fogalma: A tápláléklánc alapja közelében levő trofikus szinteken a bottom-up kontroll érvényesül A tápláléklánc csúcsán a top-down kontroll jelentős A fenti értelmezésben pl.: magas tápanyag koncentrációnál a halak nem hatnak az algákra mert a bottom-up szabályozás hat Ennélfogva csak az alacsony produktivitású rendszerekben (oligotróf tó pl.) hatnak a halak az algaközösség alakulására Korábban: sok kutató kategorikusan az egyik v. másik nézet mellett érvelt Ma: inkább hangsúlyok: mikor, hol, milyen mértékben
11 A plankton trofikus guildjei és sajátosságaik Fitoplankton Baktériumok HNF: heterotróf nanoflagelláták (ostoros egysejtűek <15µm) Csillósok Rotifera Herbivor kisrákok Ragadozó kisrákok
12 A plankton trofikus guildjei és sajátosságaik Trofikus helyzet Fitoplankton Baktériumok HNF Csillósok Rotifera Herbivor kisrákok Ragadozó kisrákok halak A trofikus szintek százalékos megoszlása (fitoplankton, baktériumok és HNF nélkül) Testméret (log 2 (pg szén)) A szén áramlási modellekben használt trofikus szintekhez képest elfoglalt helyek a guildek átlagos testméretének függvényében A trofikus pozíció a testmérettel nő A táplálékhálózat tagjainak trofikus helyzete nem mutat homogén eloszlást: A nagyobb testméretek felé tolódik el: omnivor fogyasztók a legtöbb energiát a legalsó szintről történő táplálkozással szerzik (omnivoria: táplálkozás több szintről) Herbivorok igen nagy mérettartományt fednek le ( pg C)
13 A Bodeni-tóban végzett vizsgálatok alapján a főbb planktonikus fogyasztók trofikus helyzetének szezonális alakulása: Herbivor kisrákok Végig nagyjából 2 körül marad Szezonálisan változik Trofikus helyzet Ragadozó kisrákok Ok: ragadozó kisrákok növekedése váltja ki mindkét csoport növekedését: Télen főleg evezőlábú rákok aktívak, de ekkor az egyébként ragadozók herbivorként táplálkoznak Később áttérnek a herbivorok fogyasztására; egyes specialisták pedig csak ebben az időszakban jelennek meg (pl. Cladocera: üvegrák Leptodora kindti) Halak idő
14 A Bodeni-tó pelágikus táplálékláncainak vizsgálata : eutrofizálódás 1980-: re-oligotrofizálódás Utóbbi folyamán 5-8 éven keresztül ~hetenkénti mintavételek a pelágikumból különböző, a táplálékhálózattal kapcsolatos mutatók vizsgálatára (pl. testtömeg méret-eloszlás, stb.) Jelentősége: A klasszikus táplálékláncok mellett a mikrobiális táplálékhálózatokat is figyelembe vette! Szénáramok vizsgálata: 8 különböző kompartimenttel: karnivor kisrákok halak mikrobiális hurok csillósok HNF Rotifera herbivor kisrákok klasszikus tápláléklánc baktériumok fitoplankton
15 A Bodeni-tóban a szezonális szukcesszió során a korábban a PEG modell által figyelembe nem vett csoportok biomasszájának alakulása, továbbá a reaktív foszfor koncentráció változása (Güde,1989)
16 A mikrobiális hurok Táplálkozási hurok fogalma (trofikus hálózatok ea.!) Mikroszervezetek (baktériumok, amőbák, ostorosok, csillósok) szerepe: sokáig nem vették figyelembe Ok: a közelmúltig nehezen kvantifikálható kölcsönhatások tanulmányozása nehéz volt Hogyan ismerték fel a jelentőségét: Pelágikus táplálékláncokban a szén / energia transzfer kvantifikálásánál Fitoplankton által előállított szén nem fedezi a táplálékhálózat magasabb részein levő állatok növekedési kapacitását Később: felismerték, hogy a baktériumok szénszükségletük egy részét a fitoplankton, zooplankton révén és a halak exkrétumaiból fedezik, oldott szerves szén (dissolved organic carbon = DOC ) formájában A baktériumok fogyasztói (pelágikumban): ostorosok, csillósok Őket a zooplankton és halivadékok fogyasztják Tehát a hiányzó szén egy része a mikroszervezeteken keresztül jut vissza az anyagforgalomba!
17 A DOC forrásai: Algák: asszimilátum nagy részét a környezetbe kibocsájtják ( extracellular release ) baktériumok hasznosítják Zooplankton és halak által kibocsájtott anyagok Elhalt élőlények lebontása során Hogyan kerül vissza a táplálékhálózatba? Bodeni-tó: primer produkció több, mint 50%-a a hurkon megy keresztül Csillósok: 14% Rotifera: 7% Herbivor kisrákok: kevesebb
18 1. fitoplankton Domináns: hatékony mineralizáció POM DOM baktériumok oldott szervetlen tápanyagok magasabbrendű élőlények Lehetséges anyagáramlási útvonalak a mikrobiális hurkon keresztül: egysejtűek fitoplankton Domináns: hatékony anyagáramlás a felsőbb trofikus szintek felé 2. POM DOM baktériumok oldott szervetlen tápanyagok magasabbrendű élőlények egysejtűek
19 I. Rövidpálcák biomasszája növekszik II. Heterotróf nanoflagelláták abundanciája nő, alacsony szintre visszaszorítja a bakt. biomasszát, egyidejűleg nőni kezd a nagyméretű baktérium biomassza, de nem ehető HNF számára, így annak abund. csökken III. Csillós abundancia nőni kezd, mert GRB-t képesek fogyasztani Indukált védekezés predáció ellen baktériumoknál: Predáció rezisztens nagy bakt. fonalak, spirális alakok Hosszú evolúció ellenére kevés megoldás, kisebb vagy nagyobb testméretet vesznek fel, mint ami az aktuális predátor számára kedvező, predáció hatékonyságát tudják csökkenteni Nagyon kis méret: < 0,05µm 3, vagy: méretnövelés: fonalak, spirális alakok, aggregátumok Jürgens és Güde (1994) általánosított szukcessziós mintázat baktériumokra és predátoraikra
20 Baktériumok: Eredmény: teljes bakteriális biomassza az időben ~ konstans! De eltérő növekedési formák vannak Bár a fonalas alakok a predációnak ellenállnak, kisebb rel. felületük miatt kevésbé hatékonyak a tápanyagfelvételben tradeoff! (elegendő tápanyag felvétele predáció kockázatának csökkentése) Algák: Szezonális szukcesszió (PEG modellnél) tapasztaltak szerint: nagy herbivor zooplankton (Daphnia!) hiányában: kisméretű, gyorsan szaporodó, ehető algák szaporodnak el Daphnia mellett: predátor-rezisztens formák túlsúlya (fonalak, aggregátumok) Forma-eltolódás miatt a teljes alga biomassza változása nem szembetűnő
21 Emlékeztető: Védekezés lehet: konstitutív (evolúció során az egyedfejlődés alatt megjelenik: tüskés pikó háti úszósugarai) Vagy indukált: Különbségek vannak a predációs nyomásban A zsákmány meghatározott módon képes érzékelni a predátor jelenlétét (időben ) A megváltozott morfológia előnyt jelent a zsákmány számára Költséggel jár Scenedesmus kerekesféreg ágascsápúrák ebihal ezüstkárász
22 Átlagos becsült bakteriális produkció (üres oszlop) és heterotróf ostoros táplálkozási ráta (szürke oszlop) (adatok egy holland tó vizsgálata nyomán) A mikroszervezettek közti interakciók: Heterotróf ostorosok és csillósok: ~ baktériumsejt/egyed naponta Azonban abundancia: HNF> >csillós! HNF gyakorolja a fő predációs nyomást! Bakteriális produkció %-át eltávolítja a vízből Időnként a protozoon predációs nyomás meghaladja a bakteriális produkciót!
23 Csillós egysejtűek tápláléka: Algák, auto- és heterotróf ostorosok, baktériumok Csillós abundancia ostorosokéhoz viszonyítva: kb. 1/20! Bakteriális abundanciára gyakorolt hatás: ostorosokéhoz képest kis jelentőségű!
24 Szárazföldi szervesanyag produkcióból (PS) származó oldott és partikuláris szervesanyag (DOM, POM) áramlása a felszíni és a felszínalatti vizekben a tó felé a nagy produktivitású wetland és litorális területeken keresztül A nettó produktivitás (millió t/ha/év) összehasonlító ábrázolása Stabil izotópos vizsgálat (C13): zooplankton C-tartalom ~50%: szárazföldi eredetű! DOC nagy része feldolgozhatatlan formában, pl. UV degradáció után már megfelelő Eutróf tó: autochton pelágikus produkció > allochton Oligotróf: fordítva
A vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenA Föld ökoszisztémája
A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenTápanyagok vízi közösségekben
Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:
RészletesebbenTrofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai
Trofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai A vízi életközösségek tulajdonságai és fejlődésének dinamikája nagyban függ a rendelkezésre álló tápanyagkészlettől. A növényi tápanyagok, mint
RészletesebbenTáplálékhálózatok édesvizekben Tapasztalat: Magasabb trofikus szintek erőteljesen hatnak az algaszámra (kezdetben nem ismerték el) Alga-biomassza
Táplálékhálózatok édesvizekben Tapasztalat: Magasabb trofikus szintek erőteljesen hatnak az algaszámra (kezdetben nem ismerték el) Alga-biomassza (klorofill-a) és foszforterhelés közötti összefüggés (Vollenweider
RészletesebbenPlankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)
Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenA felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése
A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380
RészletesebbenSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft.
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:5-18 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Hozamcsökkenő energiatorlódások a halastavi ökoszisztémákban Horváth László 1, Béres Beatrix
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
Részletesebben3-4: Tengeri ökoszisztémák sajátosságai.
Tematika: 1-2: Édesvízi ökoszisztémák sajátosságai. 1. A legfontosabb édesvízi limitáló tápanyag, a foszfor forgalma és annak jelentősége Reoligotrofizálódás : Balaton Áramlóvizek: RES (riverine ecosystem
RészletesebbenPredáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
RészletesebbenA pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében
A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenEnergiaáramlás a közösségekben
Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenVoda a jej okolie - 1. časť
Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenAz óceánok globális vízgyűjtő területei. Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek)
Az óceánok globális vízgyűjtő területei Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek) A vízkörforgalom Ck P k Co P t P v P e L 1 Po L 2 Po: óceáni párolgás, Co:
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenSBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenA fitoplankton diverzitásának vizsgálata
A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra
RészletesebbenTáplálékhálózatok. Populációk kölcsönhatása ökológiai hálózatokban. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés I.
22..2. Táplálékhálózatok Táplálékhálózattal kapcsolatos alapfogalmak: táplálékhálózat, trofikus szint fogalma. Trofikus kapcsolatok, táplálékhálózatok jellemzői. Klasszikus táplálékhálózatok, fajok és
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenOTKA - zárójelentés (2005-2008)
OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenFák osztályozása: korai: többrétegű korona, jobban kihasználják a fényt virginiai/vörös cédrus (Juniperus virginiana)
Fák osztályozása: korai: többrétegű korona, jobban kihasználják a fényt virginiai/vörös cédrus (Juniperus virginiana) kései: egyrétegű korona cukorjuhar (Acer saccharum) amerikai bükk (Fagus grandifolia)
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenTÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ELŐTTE UTÁNA A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS
RészletesebbenBiológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember
Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap
RészletesebbenGyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik
Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat
RészletesebbenAlkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?
Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Trábert Zsuzsa Kiss K. Tihamér, Tóth Bence, Ács Éva XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenA BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI
A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenSZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN
SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenÁllóvízi élettájak. epilimnion
Állóvízi élettájak Profundális régió Litorális régió paralimnolitorális zóna Litorális zóna epilitorális lépcső szupralitorális lépcső eulitorális lépcső infralitorális lépcső litoriprofundális zóna euprofundális
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenRendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.
Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei
RészletesebbenTestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
Részletesebben1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!
Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenIpari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.
Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenVad Csaba Ferenc Környezetbiológia, II. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva
Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,
RészletesebbenSzárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.
Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenDemográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER
Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenA szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere
A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere Gilián Zoltán üzemmérnökség vezető FEJÉRVÍZ Zrt. 1 Áttekintő 1. Alapjellemzés (Székesfehérvár
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenTrofikus hálózatok sajátosságai és szabályzása
Trofikus hálózatok sajátosságai és szabályzása Fogalmak: Táplálkozási (trofikus) hálózat: a populációk közötti fogyasztóforrás kapcsolatok összessége. Folyamat: a mintázatokat keltő akciók sorozata. Mintázat:
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi
RészletesebbenTápanyagok vízi közösségekben
Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:
RészletesebbenSZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE
SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE VÖRÖS LAJOS 1 BOROS EMIL 2 V.-BALOGH KATALIN 1 NÉMETH BALÁZS 1 SOMOGYI BOGLÁRKA 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2 - MHT Szikes Vízi
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenVIZI TÁRSULÁSOK nagyon eltérőek, folyóvizekben Plankton Bakterioplankton: baktériumok szennyvizek Fitoplankton algák,
VIZI TÁRSULÁSOK A vízi biotópok nagyon eltérőek, más miliő a forrás, a folyó, a tó, a mocsár vagy a talajvíz. Sok tekintetben - hőmérséklet, ásványi anyagok, áramlás, hordalék, megvilágítás, ph - mutatkozik
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenA magyar teljesítménytúra-naptár fejlődése,
A magyar teljesítménytúra-naptár fejlődése, 28-216 Tartalomjegyzék Ferenci Tamás, tamas.ferenci@medstat.hu 217. február 2. Cél 1 Számítástechnikai megjegyzések 1 Eredmények 2 Túrák és túrázok száma..........................................
RészletesebbenBeszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a január december havi vizsgálatok alapján
Beszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a 2017. január december havi vizsgálatok alapján A Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok megbízásából a Techno-Víz Kft. Laboratórium havonkénti gyakorisággal
RészletesebbenStabilitás és komplexitás a közösségekben
Stabilitás és komplexitás a közösségekben Def.: stabilisnak azt a közösséget nevezhetjük, amely hosszú ideig áll fenn (perzisztens) A stabilitás a zavarásra mutatott érzékenységet méri. Megvizsgálandó
RészletesebbenKözösségek jellemzése
Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) Nem-egyensúlyi (sztochasztikus) modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok Kompetíció A habitatok homogének és telítettek Forráslimitáltság
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenBiomassza és produktivitás közti összefüggések
Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenPopulációk együttesei
Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan) Biocönózisok
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
Részletesebben