Sándor János Zoboralja dióhéjban Templomok, emlékek, emlékezés Kolon, 2009
2
Sándor János Zoboralja dióhéjban 3
4
Sándor János Zoboralja dióhéjban Templomok, emlékek, emlékezés Kolon, 2009 5
6
Tartalom Bevezető... 9 Magyarok a Zoboralján... 10 Falvaink... 17 Gerencsér, Nyitragerencsér... 19 Csitár, Alsócsitár... 21 Kolon... 23 Zsére... 27 Gímes, Ghymes... 29 Lédec... 31 Pográny... 33 Bodok, Alsóbodok... 35 Geszte, Nyitrageszte... 37 Menyhe... 39 Béd... 41 Egerszeg... 43 Lajosfalu, Lajosfalva... 45 Vicsápapáti... 47 A koloni iskola és óvoda története... 49 Az iskola... 49 Az óvoda... 52 Adalék az iskola és óvoda történetéhez... 54 Múltidéző írások, emlékezések... 57 Jubileum millennium... 57 Gondolatok a kopjafánál... 57 Emlékeztünk Emlékezzünk!... 58 A kolonyi lagzi... 59 Nem sokaság, hanem lélek... 60 Isten madárkája... 61 Anni néni... 62 Megnyitó a márciusi ünnepi esten... 62 Jegyzetek, magyarázatok... 64 Zoboralja magyar községeinek szlovák megnevezései... 65 Irodalom... 66 Adatközlők... 67 7
8
Bevezető Az utóbbi időkben annyi nacionalizmustól fűtött kirohanás hangzott és hangzik el ellenünk, hogy rákényszerültem cáfolni a rágalmakat. Tudom, hogy ez a kis írás csak a saját keserűségemet vezeti le, és nem jut el a haza bölcseihez, de tartottam magam a szóláshoz, hogy bűnös ember az, aki tudja mi a jó, mit kell tennie, és azt nem teszi meg. Amikor elkezdtem gyűjteni az anyagot írásomhoz, jártomban-keltemben egyetlen zoboralji magyar faluban sem találkoztam semmiféle szlovákellenes megnyilvánulással. Akkor hát mi a bűnünk? Csak az, hogy magyarnak születtünk? Egy nemzetiség, éljen a világ bármely országában, etnikailag része saját államkeretben élő nemzetének. A teljesség igénye nélkül próbálok rövid áttekintést adni Zoboralja magyar falvairól, lakóiról. Bár elkerülhetetlen, de nem volt szándékomban levéltári adatokat idézni, inkább az egyszerű emberek, asszonyok élményeit igyekeztem lejegyezni. Nem kizárt, hogy bizonyos epizódok egy-egy faluból már voltak publikálva, hiszen Zoboraljával foglalkozó írás már több is megjelent. Részletesebben Ethey Gyula: Zoborvidék múltjából című, 1936-ban megjelent könyve ad ízelítőt tájegységünkről. Megkérdeztem az öregeket, átnéztem a kimutatásokat, kutattam emlékeimben. Sajnos, szűnőfélben van az emberek kötődése gyökereikhez. A mammon hajszolása, a könyörtelen törtetés már a falusi társadalmat is megmételyezte. Isten lett a pénz, a többi nem számít? 9
Magyarok a Zoboralján Árpád hadainak a Kárpát-medencébe való bevonulása után, Nyitrát és vidékét Zoard (Szórád) Kadosa és Huba vezetésével 900-902 táján szállják meg a magyarok. Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője Zobor vezért mondja Nyitra védőjének, aki szembeszáll a magyarok seregével. A magyarok győztek, Zobort a város felett magasodó hegyen felakasztották. Azóta nevezik a hegyet Zobornak. Szlovák nyelvészek a zubor (bölény) szóból származtatják a megnevezést. A Zobor hegység vonulata 10 km hosszan húzódik Nyitrától Zséréig. Zsére és Menyhe közti szurdok-völgy, a Szutucka szoros választja el a Tribecs hegység nyúlványaitól. Legmagasabb csúcsa, a Zsibrice 630 m magas. A Zobor-hegy 580 m. A zoboralji magyarok tudatában él a hagyomány, hogy őseik a honfoglalás után ide, a határvidékre telepített gyepű-őrző székelyek voltak. Másik változata a hagyománynak, hogy azok a pogány magyarok menekültek ide az erdős-hegyes vidékre, akik nem akartak behódolni az új vallásnak. 1241-ben a tatár hadak pusztítják Nyitra környékét. Az Árpád-házi királyok kihalása után Csák Máté uralja, zsarolja a vidéket. A 150 éves török megszállás is sok szenvedést okozott az itt élőknek. Ezekben az időkben néptelenedtek el a falvak, váltottak gazdát. A kuruc-labanc harcokban is szerepet játszott Nyitra, itt találkozott a vezérlő fejedelem II. Rákóczi Ferenc a bécsi fogságban élő feleségével, akit a kamarilla visszatérést ígérő becsületszó ellenében engedett férjéhez. A pereszlényi csatavesztés után a Szutucka szoroson át Zsérén, Pogrányon, Nagycétényen keresztül menekültek Jávorka Ádám kurucai Érsekújvár felé. Vidékünkön a XVIII. században a kolera-járvány szedte ezerszám áldozatait. A faluvégeken álló Mária és Szent János szobrok ennek emlékére épültek.? Az 1848/49-es szabadságharc alatt a nyitrai Jeszenák János báró volt az ország kórmánybiztosa, Erdősi Poleszni Imre, piarista paptanár pedig a branyiszkói csata hőse. Jeszenák János báró vértanúként végezte életét, Pozsonyban a megtorló hatalom 1849 októberében felakasztatta. Erdősi Imre meghalt 1890-ben, sírja a nyitrai köztemetőben található. Zoboralja 13 faluja a Nyitrai járásban található, egyedül Lédec az Aranyosmaróti járásban. 1960-ig Kolon, Zsére, Gímes is oda tartozott. Szomorú tény, hogy e négy községet háborús bűnösként kezelték és lakósait kitelepítésre ítélték, míg a többi zoboralji falut nem bántották. Véleményem szerint csak azért akarták ezt megtenni, hogy az Aranyosmaróti járás tisztán szlovák 10
etnikumú legyen. Bizony, nagy bűnnek számított akkoriban, ha valaki magyar volt, és magyar szeretett volna lenni továbbra is. A Magyar Országos Levéltár adatai szerint Kolonból 750, Zséréből 496, Gímesről 794, Lédecről 785 személyt jelöltek deportálásra. Nagyon sokat lehetne beszélni az akkori idők döbbenetes eseményeiről, de írásomnak nem célja. Azt szeretném, ha minél többen lennének, akik kutatnák, lejegyeznék szülőfalujuk eseményeit a rég- és közelmúltból, hogy azokat a fiatalabb generáció is megismerje, és büszke legyen arra, hogy ő Zoboraljának, falujának ismert, megbecsült polgára. A Zoboralja megnevezés nem régi keletű. A néprajzkutatók által került köztudatba, utánozva az olyan kifejezéseket, mint Ipolymente, Barkóvidék, Medvesalja. A Zobor-vidék elnevezés alá már a többi magyar falut is odasoroljuk: Nyitracsehi, Nagycétény, Nemespann, Alsószőlős, Berencs, Felsőkirályi Bábindal, Kálaz, Nagyhind, Felsőaha, Tild, Csiffár, Nemesdicske. A Zobor-hegy nyugati lejtőjén találjuk az ősi, Szent Ipolyról elnevezett bencés kolostor romjait, helyén most tüdőszanatórium működik. Az apátság hites hely volt, ott intézték, dokumentálták a pereskedők, panaszosok ügyes-bajos dolgait. II. József császár (a kalapos király) 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, így a zobori kolostor is pusztulásnak indult. A szlovák állam alatt a negyvenes években, egyik épségben maradt épületében még tartottak vallásos lelkigyakorlatokat. Hogy Zoboralja magyarjait miért nevezik palócoknak, nincs elfogadható magyarázat. Valószínűleg azért, mert beszédjük, nyelvjárásuk sokban megegyezik a nógrád gömöri palócokéval. Kodály Zoltán írja egyik levelében: Zoboralján 1900-ban még úgy beszélnek, mint a Halotti beszéd korában. Nem akad kutatója. Elmennek messze őshazát keresni, mikor az itt él köztünk. A Halotti beszéd a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk: Látjátok feleym zumtuchel mic vogmuc. Isa pur et chomuv vogmuc (Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk. Íme por és hamu vagyunk). Nem messze innen Deákiban, a régi bencés templomban őrizték és használták egészen a tatárjárásig az ún. Pray kódexet, mely a Halotti beszédet tartalmazza, innen került Pozsonyba, a Káptalan könyvtárába, ahol 1770-ben felfedezték. Hogyan hallotta beszélni Kodály a koloniakat 1900-ban? Nincs boldogtalanabb a szegíny emberné, mer nyomorósága nagyobb a tengerné. Mer idején regve ablakján a espán, kezibe ja csákány, dologre szólitván. Biró jaz adójé, mester gabonájé, Ha szovát megveted, a derest hevered. 11
Zoboralja magyar népéről 1837-ben Drnovszky Ferenc, pogrányi plébános közöl ismereteket Pográny és vidéke cím alatt, majd 1854-ben Kelecsényi József írja le a nyitrai vár, a Zobor-hegy nevezetességeit, valamint Kolon község kalendáriumi népszokásait. Az 1840-es években száz zoborvidéki népdallal járul hozzá Erdélyi János Népdalok és mondák című művéhez. Sok régi, zoboralji egyházi énekkel gyarapította a Szent István Társulat ének- és imakönyv gyűjteményét. Zoboralja magyarjai közvetlen szomszédságban élnek a szlováksággal. Ez a szomszédsági viszony mindig jó volt. Semmilyen adat nincs arra, hogy ezt a múltban nemzetiségi szempontból valami megzavarta volna. Sajnos, ma már akadnak, főleg a magasabb körökben prominensek, akik igyekeznek ezt a viszonyt megzavarni. A tizennégy magyar falu írásos említése Lajosfalu kivételével mind az Árpád-házi uralkodók korából való: Nyitragerencsér, Csitár, Kolon, Zsére, Gímes, Menyhe 1113, Pográny, Lédec 1075, Alsóbodok 1228, Geszte 1232, Béd 1235, Vicsápapáti 1247, Egerszeg 1326, Lajosfalu 1389. Ezek közül 9 falu Gerencsér, Csitár, Kolon, Zsére, Gímes, Lédec, Pográny, Geszte, Alsóbodok Nyitrától keletre, 5 pedig Menyhe, Béd, Egerszeg, Vicsápapáti, Lajosfalu északnyugatra fekszik. A századok folyamán ezek a községek úgy összekovácsolódtak, hogy egy nagy közösséget alkotnak. Szokásaik, népdalaik, viseletük, hagyományszeretetük az egybetartozást hűen tükrözi. A jobbágyság felszabadítása (1848) után a zoboralji falvak népe paraszti életet élt, míg az 1950-s években be nem kényszerítették őket a földművesszövetkezetekbe. Ezen a vidéken egy tízholdas gazda már jómódúnak számított. Csak a szőlők és kertek, az úgynevezett háztáji maradt magánkézen. Az Árpád-házi királyok idejéből már ismerünk dokumentumokat, melyek említik a szőlőművelést. Pl. a nyitrai káptalan 1251-ből származó okmánya magyar fordításban: János, koloni lakos és Mátyás, az esztergomi István érsek megbízottja mondták, hogy Jakab, gerencséri lakos megölte a pogrányi Manchát, az érsekség szőlőjének vincellérjét. János fia Boroszló és Mátyás rábeszélték Mancha fiát, Pétert, hogy kárpótlásként fogadjon el 12 márkát, melyből 6 márkát kifizettek, többi 6 márkáért ugyanannyi értékű földet kap Jakabtól a csekeji határban. Mivel megegyeztek, nem kellet a királyi ítélőszék elé vinni az ügyet. Alig harminc évvel a törökök kiűzése után, Nyitra vármegye gazdasági állapotának kimutatása szerint a szőlőterület nagysága: 1715 1720 Település Háztartás Kapálásnyi Háztartás Kapálásnyi Gerencsér 21 117 29 156 Csitár 16 114 19 256 Kolon 20 39 26 58 12
Zsére 20 31 43 76 Gímes 18 17 48 25 Lédec 14 36 25 59 Geszte 10 32 17 61 Pográny 27 208 42 193 Alsóbodok 13 46 20 56 Menyhe 22-19 - Béd 13 41 14 - Egerszeg 44 30 36 30 Vicsáp 24 35 22 26 Lajosfalva 3 6 - - Összes 250 752 360 980 Egy kapálásnyi szőlő annyi, amennyit egy ember 8 óra alatt bekapál. Megítélésem szerint 8 óra alatt bekapálható 2 ár, azaz 200 m 2 szőlő terület. Mai méretekben számolva a fentebbi kimutatást, az 15, illetve 18,5 hektárnyi területet jelent. A felsorolt falvak katasztere hektárban számolva: Gerencsér 1095, Csitár 749, Kolon 1250, Zsére 1556, Gímes 2718, Lédec 1165, Geszte 478, Pográny 1209, Alsóbodok 1019, Menyhe 1108, Béd 358, Egerszeg 1044, Vicsápapáti 1571, Lajosfalu 162. A XIX. század végén a szőlőgyökértetű (filoxéra) a szőlők nagy részét tönkretette. Csak a háború után, 1920 25 táján lendült fel újra a szőlőtermesztés, amikor az Amerikából behozott otelló meghonosult vidékünkön. Adózás a török uralom idején Település Háztartás Adófizető Akcse Gerencsér 22 29 6810 Csitár 23 32 5700 Kolon 43 51 10570 Zsére 69 93 15490 Gímes 66 82 17140 Lédec 89 104 22465 Pográny 81 99 18830 Geszte 19 23 5000 Alsóbodok 31 47 9280 Menyhe 33 44 8722 Béd 23 28 6330 Egerszeg 25 29 8915 Vicsápapáti 27 45 5194 Lajosfalva nincs adat nincs adat 500 13
A török megszállás alatt (1526 1690) Zoboralja az újvári vilajet nyitrai nahija -jához tartozott. A kivetett adó nagyjából igazodott az adott település gazdagságához, gazdálkodási eredményeihez, háztartásainak és adófizetőinek számához. Az adót akcse -ban számolták akkor is, ha azt terményben fizették gabona, bor, méz, vágóállat stb. formájában. Vicsáp valamilyen oknál fogva nem adózott, csak Apáti. Abban az időben még két különálló falu volt. * * * A trianoni békekötés után Zoboralja is az új állam, Csehszlovákia része lett. Ez azonban az itt élő magyarokban a hovatartozás tudatát nem gyengítette, inkább erősítette. A bécsi döntőbíróság (1938. 11. 2.) az etnikai elv alapján többségében magyarlakta területet juttatott Magyarországnak, ám Nyitra körül 18 magyar lakosú község Szlovákiában maradt. Akkoriban azt suttogták az itteniek, hogy Kmeťko Károly, nyitrai megyéspüspök akadályozta meg Nyitra és környékének Magyarországhoz csatolását. A szlovák állam megalakulása után, (1939. 3. 14.) előfordultak kisebb nemzetiségi súrlódások, de ezek még nem lépték át a tűrhetőség határát. A reciprocitás elvét követték. Ha Magyarországon valamilyen oknál fogva bebörtönöztek egy szlovákot, Szlovákiában is azonnal bezártak egy magyart. Itt maradtunk, a szlovák állam hű alattvalói voltunk, mégis háborús bűnösök lettünk! Rettegtünk, de átéltük. A parancsuralmi rendszer 1949-től már nem folytathatott nyílt magyarellenes politikát, ám burkolt formában minden téren igyekezett gyengíteni a magyarok identitását. Fábry Zoltán vádlottja nem szólalhatott meg! (Fábry Zoltán: A vádlott megszólal című könyvének kiadását nem engedélyezték). A bársonyos forradalom megbuktatta a rezsimet, Zoboralja is fellélegzett, hogy most már szabad népek szabad hazája lesz Csehszlovákia. A rendszer megbukott, de szelleme nem! Sőt, az ország kettéválása után a nacionalista demagógia óriási méreteket öltött. Százéves sérelmeket felemlegetve szították/szítják ellenünk a gyűlöletet. A Szlovák Nemzeti Párt prominensei és a maticás nagygyűlések mindig a Dél- Szlovákiában élő szlovákok elmagyarosításán siránkoznak. Íme egy kirívó példája az elmagyarosításnak : A nyitrai járásban, 1970-ben 16631 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 1980-ban 14564, 1991-ben 13717, 2001-ben 10705! A zoboralji falvak nyugati része Menyhe, Béd, Egerszeg, Lajosfalu, Vicsápapáti, már abba az állapotba került, hogy bennük a szlovák beszéd dominál. Amit a reszlovakizáció, a különböző megfélemlítési kísérletek nem tudtak elérni, elérte azt a suttogó propaganda! Minek a magyar iskola? Érvényesülni csak szlovák iskolával lehet, csak úgy lesz belőled miniszter! A kisiskolák összevonása, leépítése, de főleg a szülők közömbössége miatt már nyolc zoboralji faluban nincs magyar iskola! Egy régebbi élményem, beszélgetésem emléke: Bözsi, te milyen iskolába íratod lánykáidat, szlovákba? 14
Szlovákba? Hát, hogyan engedhetné meg azt nékem a szívem? László, te miért adod gyereked szlovák iskolába? Hát Szlovákiában élünk, akkor szlovákok vagyunk. Nem? Nézem az ovisok, kisiskolások műsorait a kultúrházban Hogy csillog a szemük, mennyire átélik, élvezik szereplésüket az anyanyelvükön tanuló kicsinyek, milyen gépies, lelketlen a magyar szülők szlovák iskolába kényszerített csemetéinek játéka Tudatvesztés akkor következik be, amikor a diák, illetve szülei a szlovák iskola miatt megtagadják nemzetiségüket. A magyarok részaránya népszámlálási adatok szerint %-ban 1910 1930 1970 1991 2001 Csökkenés 1910 2001 Alsóbodok 95,40 84,40 84,70 77,65 69,46 26,00 Csitár 96,60 88,10 64,60 40,00 36,50 61,10 Béd 99,90 89,90 33,50-8,30 91,70 Menyhe 94,10 81,70 10,90 16,19 8,82 85,90 Egerszeg 91,90 80,30 16,80 15,94 10,32 81,58 Gímes 87,50 64,40 52,60 45,76 36,61 50,89 Kolon 78,30 70,20 67,60 63,22 59,49 18,81 Lédec 92,90 83,20 73,90 57,56 43,67 52,23 Gerencsér 88,30 60,40 55,00 47,38 32,69 51,61 Geszte 91,80 87,50 82,50 92,29 82,54 9,26 Pográny 85,20 71,70 74,90 67,88 59,34 25,86 Vicsápapáti 90,50 61,90 7,20 7,32 6,85 92,05 Lajosfalva 99,60 - - - - - Zsére 97,20 92,80 78,00 75,30 62,24 34,96 Feltűnő, hogy Kolon lakosságának az 1910-s adatok szerint csak 78,3 %-a magyar nemzetiségű, a többi falu lakosainak számához viszonyítva mégis itt a legalacsonyabb a lemorzsolódás. Az első világháború utáni kolonizáció több zoboralji falut is érintett. Kolon szerencsés volt olyan szempontból, hogy a kolonizátorok a falutól távolabb telepedtek le, így a község belső életét nem befolyásolhatták. Az uradalmi cselédek a legtöbb zoboralji faluban szlovákok voltak. Valószínűleg az olcsóbb munkaerő miatt. * * * A zoboraljiak igyekeznek a fennmaradásukat segítő hagyományokat ápolni. Gerencsérett, Csitárott, Kolonban, Zsérén, Gímesen, Lédecen, Gesztén, Bodokon, Pogrányban női, férfi folklór és vegyes éneklőcsoportok működnek. Kolonban vegyeskar, Zsérén női kamarakórus tevékenykedik. Feljövőben van Gímesen a színjátszás. A közelmúltban Kodály Zoltán emléktáblát avattak Csitárban, Zsérében pedig Bartók Bélának. Lédecen, Kolonban, Zsérén néprajzi gyűjteményt tájházat találunk. A lédeci, zsérei gyűjtemé- 15
nyek eléggé elhanyagolt állapotban vannak, míg a koloni tájház gondosan karbantartva várja a látogatókat. A 2007-es esztendőben Pogrányban is felújítottak egy régi parasztházat néprajzi hagyaték tárolásának céljából. A tájház már látogatható, gyűjteménye szépen gyarapodik. A zoboralji magyarság megmaradásában döntő szerepe van a magyar iskolának. Gímesen és Pogrányban van kilencéves körzeti iskola. (Nagycétényt nem sorolom a Zoboraljához). Pogrányba járnak a gesztei és alsóbodoki felső tagozatosok, illetve Gesztéről az alsósok is, mivel ott nincs iskola. Gímesre a koloni, zsérei és lédeci felsősök. Négyosztályos alapiskola Kolonban, Zsérén, Pogrányban, Alsóbodokon, Gímesen működik. Hogy még meddig, az nagyban függ az adott iskola színvonalától és a szülők öntudatától. Reméltük, hogy az alsóbodoki magyar tannyelvű szakközépiskola majd hatással lesz a beiratkozásokra, sajnos nem így történt. Kolon kivételével mindenütt csökkent a magyar elsősök száma (2008/2009). Ha pedig szlovák iskolában tanulnak, nagy a valószínűsége, hogy az iskolán kívül sem beszélnek majd magyarul egymással. Tapasztaljuk az autóbuszban! Az anyanyelv megtartásában fontos szerepe van az istentisztelet nyelvének. A gerencséri plébános magyar, a nyitrai hívek számára is celebrál magyar misét minden vasárnap. Magyar a zsérei, pogrányi, menyhei plébános is. Szlovák a lédeci, gímesi, koloni, egerszegi, vicsápapáti pap. A pogrányi plébániához tartozik a gesztei és az alsóbodoki, a kolonihoz a csitári filiália. A menyhei plébános plébániája Szalakuszon található, hozzátartozik a bédi fiókegyház is. Van, ahol a pap szlovákul miséz, a hívek magyarul énekelnek, a kántor is magyarul felel. Az Istennel még magyarul beszélgethetünk mondja Gazda József Magyar szórványok a Kárpát-medencében című könyvében. Sajnos, már néhány éve tapasztaljuk, hogy a klérust is meglegyintette a nacionalizmus szele. Szlovák papot helyez oda a püspökség, ahol a magyarság még úgy-ahogy tartja magát. Vannak hagyományaink, értékes örökségünk. Ne engedjük, hogy a bennünk és körülöttünk található értékek egyszerűen megszűnjenek, elvesszenek. Hagyományok, események, tárgyak és személyiségek maradjanak meg a jövő számára. Ápoljuk azt, amit elődeink ránkhagytak! Ne a nagymamák tanulják meg az unokák nyelvét, hanem az unokák a nagymamákét! Ez a föld a Kárpát-medence része, a mi hazánk, Zoboralja, édes anyaföldünk. Szép föld, szépek hegyei, völgyei, virágzó falvai. Vegyük sorra őket, ismerkedjünk meg velük. A teljesség igénye nélkül, minden faluról nyújtok egy rövid összefoglalót. Hogy szülőfalummal bővebben foglalkozom, természetes, hiszen ott élek, azt ismerem a legjobban. 16
Falvaink 17
18
Gerencsér, Nyitragerencsér Gerencsér, göröncsér a régi magyar nyelvben cserépedényt készítő embert, fazekast jelentett. A település teljesen összeépült Nyitrával, attól csak a falutábla választja el. 1113-ban Grincha néven említik. Templomának építési idejéről nincsenek adatok, de nagy a valószínűsége, hogy a XII. században épülhetett, mivel abban a korban a keresztes hadjáratok idején szokás volt Sárkányölő Szent György lovagot templomok, falvak védszentjének megtenni, a gerencséri templombúcsú pedig Szent György napra esik. Gerencsér a XIX. század elején szegény falu volt. A lakosság fogatos ökrök tenyésztésével foglalkozott. Lovak nem voltak a községben, csak szamarakat tartottak. Évente megünnepelték, megtartották a szamarak napját. 1897-ben a csitáriakkal együtt hitelszövetkezet alapítottak. Gerencsért 1974-ben Nyitrához csatolták, ami a falu hanyatlását idézte elő. Kevés volt a földművelésre való szántóföld, ezért inkább szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt a gerencséri szilva, a pereszlényiek csakis gerencséri szilvát vásároltak a piacon. A nyitrai Králik vendéglő tulajdonosától hallottam, hogy legénykorában, amikor kikosarazta őt a menyasszonya, bosszúból egy teli szekér gerencséri szilvát vitetett és öntetett ki a lány ajtaja elé. 1949. március 5-én alakult meg Szlovákiában a Csemadok. Még abban a hónapban, országos viszonylatban elsőként Gerencséren alakították meg az első helyi szervezetét. Az életszínvonal fellendülése akkor kezdődött, amikor a lakosok eperés krizantémtermesztéssel kezdtek foglalkozni, és ebből sokan meggazdagodtak. (A faluban úgy mondják, hogy krizantina.) Mártonvölgyi László mesélte, hogy édesapja, Martincek Mártonvölgyi Károly Kodály Zoltán iskolatársa volt a nagyszombati gimnáziumban. Tőle tudja, hogy Gerencsér volt az első falu, ahol a zoboralji népdalokat kezdte gyűjteni. A Gerencséri utca, végig piros rózsa kezdetű népdal a magyar énekkultúra egyik gyöngyszeme. A falu 1990-ben önállósult, ennek köszönhetően a gerencséri utca valóban végig piros rózsa lett. Pihenő, sétálóutcává varázsolták, az országúttól rózsabokrok határolják. Gerencsér mára már gazdag, kétezer lakosú község. Sajnos, a város közelsége megtette hatását. Már harminc éve nincs magyar iskola, a falu lassan szlovákosodik. Gerencsér szülöttje Ferenczy Anna nyugalmazott színművésznő. * * * Gerencséri humor A kettegő fene A gímesi Forgách gróf Nyitrára menet, Gerencséren elvesztette a zsebóráját. Két paraszt megtalálta. Felveszik, nézegetik, hallják, hogy ketteg (ketyeg). Koma, mi lehet ez a kettegő fene? Ledobják, csak ketteg. Ez valami veszélyes féreg. Üssük agyon! Agyon is verték a botjaikkal. 19
20
Csitár, Alsócsitár Honfoglaláskori település, első írásos említése a zobori kolostor birtoklevelében fordul elő Sitar név alatt, nem mint a kolostor birtoka, hanem mint azzal szomszédos település. Szlovák történészek a falu nevét a stít szóból származtatják, merthogy lakói királyi pajzskészítők voltak (stít pajzs). 1348-tól a gímesi vár birtoka volt, majd az 1600-as évektől az Ugrin, Majthényi, Migazzi családok a földesurai, 1800-tól pedig a Zerdahelyiek. Hogy a csitáriak már a középkorban foglalkoztak a szőlővesszővel, bizonyítja egy birtokomban lévő okmánymásolat: 1358. január 28- án Nyitra vármegye közgyűlésén az alispán és a szolgabíró előtt Koloni Pető előadván, hogy Kolon, Kovácsi, Gerencsér nevű birtokain a szomszédok, jelesül a gímesiek, csitáriak az ő kárára és sérelmére szőlőnyitványokat csinálnak, ami ellen ő óvást emel. Templomát a XVIII. században a falu kegyura, Migazzi bíboros építtette régebbi alapokra. Védőszentje István király fia Szent Imre herceg. Az 1780-as évből származó pecséten Sigillum Csytariensis olvasható és Szent Imre herceg látható. A lakosok az ivóvizet a falu közepében található bővizű forrásból nyerik. A régi falu házai a forrás körül épültek. A csitári ember lelki életének megnyilvánulásáról szól az a három fogadalmi okmány, melyek a kanonikus vizitáció jegyzőkönyvében találhatók 1828-ból. Idézem: Mi alulírott Csitár helységinek bírái és az egész község lakosai adjuk ezen levelünket, hogy amely keresztfát temetőnkben tiszta szívünkből felállítottunk, ugyanazon keresztfának mink és az egész helységünk lakossai, mindenkor pártfogói leszünk. Kötelezvén magunkat, hogy akármely igazítás vagy újítás szükséges volna rajta, annak minden hátráltatás nélkül véghezvitelire. Melynek állandó elhitelésére aggyuk ezen bizonyító írásunkat magunkról, helységünk élő pecséttyivel s neveink aláírásával megerősítve. Csitár, 1828, március 8-án. Balkó Ferenc bíró, Hőrik Benedek törvénybíró, Pély János, Maga Miklós, Matyus József, Ruska János, Tóth János esküttek. Matyus Antal peregmester, Prepelica József polgár, Maga György, Maga Ferenc hadnagyok. Hasonló fogadalmat újít meg Ment György, felesége Maga Borbálya fiai József és János, akik az általuk 1816- ban a Fövenyesföldek végin felállított kőoszlopnak és a benne lévő Szűzmária képinek karbantartására kötelezik magukat. Tóth János és Maga György a Gáthszegin felállított keresztfának vállalják örökös patronálását. Hogy e kis falu, Csitár nevét megismerte a nagyvilág, annak az embernek köszönhető, akinek emléktáblája a községháza falán van elhelyezve. Kodály Zoltán 1906- ban jegyezte le A csitári hegyek alatt régen leesett a hó című népdalt, mely a magyar zenekultúra gyöngyszeme. Nincs a világon dalolni szerető magyar ember, aki ne ismerné. A csitári női éneklőcsoport híven őrzi, ápolja Kodály emlékét. * * * Találós : Hőrik maga ment. Hányan mentek? Hárman: Hőrik, Maga és Ment. 21
22
Kolon Ősrégi település. Nevét Kolon András székely vitézről kapta, aki az Árpádkorban a falu ura volt. Kolon (Qulun) török eredetű szó, jelentése csikó. Lakóinak feladata volt a Zsibrice alatti átjáró védelme a Nyitra völgyébe. Kolon nevének említése is a zobori kolostor birtoklevelében fordul elő Colin név alatt. Templomának építését a hagyomány Szent István királynak tulajdonítja. A plébánián 1798-ban és 1828-ban végzett kanonikus vizitáció is ezt a hagyományt igazolja. A régészek szerint valószínűbb, hogy Szent László király uralkodása alatt (1074 1095) épült. A XIV. században a nyitrai főesperesség 33 plébániájának egyike. IX. Bonifác pápa 1400. december 15-én mindazoknak búcsút hirdet, akik a koloni Szent István templomot István király napján meglátogatják. 1570 és 1620 között a koloni egyház lutheránus volt, és a semptei fraternitáshoz tartozott. Akkoriban az volt a törvény, hogy akié a föld, azé a vallás is. Ha tehát a földesúr protestáns volt, jobbágyainak is követni kellett őt. A plébániát 1608-ban foglalták vissza a katolikusok. Addig az ideig az esztergomi érsekség alá tartozott, azután már a nyitrai püspökséghez. A templomot 1669-ben és 1737-ben renoválták, majd 1933- ban teljesen átépítették. A régi bejárat alatti kriptát, amely a Bacskády család temetkezési helye volt, befalazták. A régebbi oltárképet Schüle Gusztáv Adolf, az újat, mely a réginek másolata, Massányi Ödön festette (István király felajánlja országát/koronáját Szűz Máriának). A keresztút képeit Gábor András csináltatta 1934-ben. A lourdesi oltárt Csernyánszky József koloni fafaragó készítette, Szent Erzsébet és Szent Imre szobrait Bártfay Gyula szobrászművész faragta 1950-ben. Bél Mátyás 1738-ban Ismeretek az új Magyarországról című művében írja: Kolon, minden kellékkel bír, ami a földműveléshez szükséges, mivel termékeny földei is vannak, valamint bortermő dombjai, erdős hegyei elegendők. Szomszédos birtoka Kovácsi, melyet a lakosok elfoglaltak. A XIX. század végén híres mészégető falu volt. Balkó Imre (Bozány) mészégető szerint kb. százra volt tehető a mészégetők száma. Az első világháborúban 23 koloni katona esett el a harcmezőn, a másodikban négy katonánk és két civil lakosunk vesztette életét. Hitler gázkamráiban húsz zsidó polgárunk pusztult el. A földműves-szövetkezet 1958-ban alakult meg, 1962-ben állami birtok lett belőle, jelenleg a nyitrai mezőgazdasági egyetem tangazdasága. A földművesszövetkezetbe beadott állatállományért, mezőgazdasági gépekért, munkaeszközökért mindmáig egyetlen fillért sem térítettek senkinek! A falu ellátottsága megfelel a kor követelményeinek. Van vezetékes víz, gázszolgáltatás, szennyvízelvezető csatornarendszer, portalanítottak az utcák. A lakosság művelődését szolgálja az iskola, óvoda, kultúrház, könyvtár, tájház, szabadtéri színpad és a műkedvelő együttesek is: a Zobor Hangja Vegyeskar, a Gyöngykoszorú folklórcsoport, esetenként az Irodalmi Színpad, a Papatyka gyermek folklórcsoport. Működik labdarúgó- és asztaltenisz csapat, aerobik és karaté csoport. A 2001. évi népszámlálási adatok: Lakosság száma 1444, férfi 685, nő 759, aktív dolgozók 723. 23
Korosztályok összetétele: 0 14 éves korig 273, 15 60 éves korig 881, 60-nál idősebb 290. Nemzetiségi megoszlás: magyar 859, szlovák 563, cigány 16, cseh 4, ukrán 1, egyéb 1. Felekezeti megoszlás: római katolikus 1383, evangélikus 14, görög katolikus 2, református 3, meg nem állapított 8, felekezet nélküli 34. Házak száma 510, állandóan lakott 415, lakatlan 95. * * * Adatok, amivel a statisztika nem foglalkozik: Őslakosok száma 1146. Magyar 860, szlovák 286, egyéb 6. Betelepültek száma 146, magyar 37, szlovák 103. Vegyesházasság 50, magyar férfi szlovák nő 27, szlovák férfi magyar nő 23. Nemzetiséget váltók 43, magyarból szlovákra 41, szlovákból magyarra 2. (Mindezek egyéni megállapításaim a községházán található lakossági jegyzékből.) 1938-ban Bémajort és Barátit kivéve 6 szlovák család élt Kolonban. Mindannyian megtanultak, szépen beszéltek magyarul, nemzetiségüket mindmáig becsületesen megtartották. Mai magyarjaink sokan úgy tartják, hogy ők, mivel jól beszélnek szlovákul, akkor már automatikusan szlovákok. A 2001-es adatokhoz viszonyítva mai helyzetünket megállapíthatjuk, hogy a suttogó propaganda és mindenféle megfélemlítési kísérlet hatására egyre inkább erősödik az asszimilációs folyamat. Az utóbbi években Kolonban az elhalálozások száma ötszörösen felülmúlja a születésekét, a lakosság száma mégsem csökken, ami főleg a beköltözőknek köszönhető. Az idegenek beköltözése 1989-től gyorsult fel, és továbbra is ez várható. A faluban még több elhagyott ház található, melyek előbb-utóbb új gazdára találnak, főleg szlovákokra. Az elmúlt öt év folyamán 20 szlovák család vásárolt házat vagy telket a községben. Az Árpád-házi királyok idején Magyarország egyik nagy közigazgatási területe volt Kolon megye. Nagyjából a mai Zala megyének felel meg. Kérésemre Zalakomár községi tanácsának titkára, Klinger Ferenc, az alábbi ismertetést adta: Kérésére közöljük, hogy Kolon nevű megyeszékhely területe valóban Zalakomár (volt Kiskomárom) község területén van. A területen 1965-ben falmaradványok, tégladarabok voltak. A koloni uradalmi kastély és cselédházak lebontása 1960 1663 között történt. A területen a Magyar Nemzeti Múzeum részéről ásatásokat végeztek 1970 körül, és az ásatásokat lefényképezték, majd betemették. Helyi emberek ismerete alapján volt Alsó- és Felsőkolon település. Felsőkolontól északnyugatra, a jelenlegi országúttól 50 méterre XV. századi temetőt tártak fel, melynek a gyűjteménye múzeumba került. Zalakomár, 1977. 11. 23. Tisztelettel Klinger Ferenc vb. titkár. * * * 24
Koloni találós kérdések: Ennyihány juhnak hány lába van? Kettő, hiszen aki enni hány a juhnak, az a gazdájuk, illetve az őket etető ember. Mi van a menyország ajtaja után? Hajnali szép csillag. lorettói litánia. 25
26
Zsére Miután az Úristen megteremtette a földet, elindult, hogy elhelyezze azon a falvakat, városokat. Útja során a Zsibrice nyergében pihent le. Ottmaradt a lábnyoma a sziklában, melyre felállt, hogy körülnézzen. A helyet azóta hívják Istennyomának. Innen lépett át a szembelévő Pilis hegyre, s véletlenül kiejtette tarisznyájából Zsérét. Így került Zsére az Isten háta mögé egy eldugott helyre. 1349-ben a falu neve Syra, 1358-ban Nicolaus de Syra küküllői alvárnagynak adományozta I. Lajos király. Küküllőt Erdélyben találjuk. Nyitra vármegye XXV. évf. 8. száma 1924. február 23-án írja: Zsére lakóit zömök termetű, alacsony homlokú, ferdeszemű és kiálló pofacsontú embereknek mondják az egykori leírások, és ezek alapján került szóba a tatár származás. Zsére neve már felbukkan a zobori kolostor birtoklevelében 1113-ban. A tatárok viszont csak jó száz évvel később jöttek be, mintahogy Zsére már lakott falu volt. Bár lakói a középkorban mutattak némi tatáros hajlamot, ugyanis 1411-ben Hinkó püspök egyik zsérei embere, Nagy, Ghymesen három jobbágy házát pusztítja el, majd 1470-ben a zsérei Tar Bálint Kishindre megy, és ott Hena Gergely jobbágy házát lerohanja. Henát a biztos haláltól Hamar Kelemen menti meg. Zsére régi, kápolnaszerű kis temploma helyén épült fel 1938-ban új, hatalmas temploma. 1968-ban új, modern iskolát kapott a falu. A régi világban Zsére arról is nevezetes volt, hogy lakosai közül sokan híres rapsicok, vadorzók voltak. A zséreiek szeretnek énekelni. Kodály Zoltán gyűjtéséből ismert népdalaikat máig őrzik, hagyományőrző folklórcsoportjuktól gyakran hallhatjuk azokat. Elhunyt Vanyo Gergely bácsi Bencz Bálintnak és feleségének, Maga Ferencnek, Simek Viktornak köszönhető, hogy nem merültek feledésbe a népszokások, mint a sárdózás, legénycéhölés, legénybíróválasztás, szentiványi tűzugrás stb. A Zoboralja nevet viselő női kamarakórus 1991-ben alakult meg Simek Viktor karnagy vezetésével. Zsére most már gazdagodó kisközség megfelelő ellátottsággal. Sajnos, erősen asszimilálódó. Az 1910-ben kimutatott 97%-os magyarságának száma mára már csaknem 60%-ra csökkent. * * * A török időkben történt. Megy haza Gergő bátya a szomszéd faluból, Menyhéről, már a faluszélen újságolja neki Bálint bácsi: Jaj, Gergő, a te feleségedet is elrabolta a török. Szegény török sóhajt fel Gergő bátya. 27
28
Gímes, Ghymes Zoboralja egyik központi községe. A zobori kolostor birtoklevele Gímes néven említi 1113-ban. Nevét a gím szarvas, dámvad, rőtvad szóból származtatják. Gímes története szorosan kapcsolódik a vár történetéhez. A falut 1226-ban II. András király adományozta a Hont-Pázmán nemzetségből származó Ivánkának. A várat Ivánka fia András építtette 1262-ben. Ivánkát tekintik a Forgáchok ősének. Vágjad fiam Forgách Balázs, tied lészen Gímes és Gács! erősítette meg Erzsébet királynő Forgách Balázst a két vár birtoklásában, amikor az 1386-ban rátámadt II. Károly királyra és azt megölte. Gímesi erdejében honosította meg Forgách gróf a Korzika szigetéről behozott muflonokat. Az állomány szabadon tenyészett, és lassan elszaporodott az ország más területein is. Az utolsó gímesi gróf, Forgách Károly a második világháború kezdete előtt hagyta el a falut. Budapesten halt meg 96 éves korában. A 2007-es évet Kodály Zoltán emlékének szentelte a világ magyarsága. Kodály gyűjtőútjai során Gímesen, Berecki tanító úréknál lakott. 752 dallamot jegyzett le a Nyitra-vidéki falvakban, a legtöbbet éppen Gímesen (139). Nagyon értékes néprajzi gyűjtést végzett a faluban Danczi Lajos, aki 1956 1962- ig volt Gímes plébánosa. Nagyon hasznos volna, ha az önkormányzat nyomtatásban is megjelentetné lejegyzett néprajzi írásait. 1946 tavaszán fiatal egyetemisták, tanárok, református lelkészek, katolikus papok megalakították a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetséget. A Szövetség feladatul tűzte ki, hogy dokumentálja a magyarságot ért sérelmeket, atrocitásokat, tiltakozzon a deportálások, kitelepítések ellen, tudassa azokat a külfölddel. 1949-ben a Szövetség 30 tagját az államvédelmi hatóság letartóztatja, majd a bíróság börtönre ítéli őket. A letartottak között volt 18 katolikus pap is, köztük az egerszegi születésű Cigány Imre gútai káplán, későbbi gímesi plébános. Még azt is felrótták bűnéül, hogy kiment Csehországba megvigasztalni, támogatni a deportált magyarokat. Legyen áldott az emléke! Gímes templomának építését 1720-ra datálja a bejárat felett elhelyezett márványtábla, a valóság azonban az, hogy akkor csak nagyobbítás történt. Egy 1411-ből származó okirat tanúsítja a templom létezését, mely filiáléja a lédeci plébániának. A reformáció idején 1620 körül a protestánsok használják. A falu infrastruktúrája kielégítő. A 2001-es népszámláláskor a község 1942 lakosából 711-en vallották magukat magyarnak. * * * A gímesi földműves-szövetkezeti tagok Miatyánkja : Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben és velünk az egységes földműves-szövetkezetben. Lásd, öregeink a határban, fiúk, lányok irodában, vezetőség a kocsmában, koma, sógor a raktárban. Segíts meg Uram, ha lopunk, mert másképp megélni nem tudunk! 29
30
Lédec Először 1075-ben említik Leduch néven, mint az esztergomi érsekség birtokát. Azt, hogy Leduch, azaz Lédec honfoglaláskori település, bizonyítja, hogy lakói a határvédelemmel megbízott székelyek voltak. Itt volt a gyepűkapu Gímeskosztolányon át Felsőelefántra a Nyitra-folyó völgyébe. Több Székely nevezetű család él a faluban, és székely eredetre vall az a szokás is, hogy a szentiváni tűzgyújtáskor az isten ostorát vetik a tűzbe tudjuk, hogy isten ostorának Attilát, a hunok fejedelmét nevezték, akit a székelyek ősüknek tartanak. Sok anekdota van a lédeciekről, de a székely góbék észjárására leginkább leginkább az az eset vall, amikor a kuruc labanc időkben a lédeci atyafit kétszer náspángoltak el a katonák, mivel nem ismerve azokat, a labancok előtt kurucnak, a kurucok előtt meg labancnak vallotta magát. Amikor a faluszélen már harmadszor állították meg és kérdezték őt: Mi vagy te, kuruc vagy labanc? A szegény ember fejét vakarva felsóhajtott: Azt most már mondják meg maguk, mert nekem csak egy fenekem van, és az mindig megadja az árát, ha rosszul trafálom el az igazságot! Temploma a XVIII. század elején épült sokkal régebbi alapokra, hiszen a templomban őriznek egy középkori harangot a XIII. századból. A faluszélen a régi, Gímesre vezető út szélén áll egy romos, kőből épített oszloptorony. A hagyomány úgy tartja, hogy a török martalócok ott gyilkoltak le 12 szerzetest, akik a zobori kolostorból a garamszentbenedeki apátságba igyekeztek. Hogy mikor alakult ki a Nyitra és Bars vármegyék területét jelző határvonal, pontosan megállapítani nem lehet. A természetes alakulathoz ragaszkodva a Dervence patakot tették meg határnak. A lakosság azonban a patak mindkét partján építkezett, így Lédec egyik fele Nyitra, másik fele Bars megyéhez tartozott. Nyitra megyéhez tartozott 55 ház 305 lakóval, Bars megyébe 58 ház 366 lakossal. Ez az állapot maradt fenn egészen 1918-ig. 1949. december 30-án a pozsonyi bíróság ítéletet hirdet a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség aktivistái ellen, akiket köztársaság elleni bűncselekménnyel, a rendszer megdöntésének előkészítésével vádolnak. Az elítéltek közt volt Lipcsey Gyula, akinek lédeci lakásán nyomtatták a Gyepü hangja című röplapokat. Lédec igyekvő, szép falu. A 2001-es népszámlálás 355 magyar és 447 szlovák lakost mutatott ki. Sajnos 2005-ben megszűnt a magyar iskola. Varga Éva vezetésével aktívan működik a hagyományőrző csoport. * * * Hazafeküdtek, mint a lédeciek szól a mondás. Elmentek a lédeci legények Újvárba csizmát vásárolni, merthogy jó csizmát csak az újvári suszterok tudnak készíteni. A jó vásár után elindulnak hazafelé, ám lassan rájuk esteledett. Lefeküdtek hát szépen egymás mellé szundítani az útszéli árokpartra. Az utolsónak azonban nem tetszett, hogy ő a legszélső, átment szépen a sor elejére. Így tett aztán a másik is, harmadik is, negyedik is. Egyszer csak észrevették, hogy már otthon vannak. Egyszóval hazafeküdtek. 31
32
Pográny Pográny nevével 1075-ben találkozunk először Pagran alakban. Elnevezésére nézve különböző magyarázatok vannak, de legtöbbjük szláv eredetre utal. A pogrányiak hagyományai, szokásai, viselete teljesen megegyezik a többi zoboralji faluéval, ám nyelvezetük, beszédjük kissé eltér azokétól, inkább a délebbre esőt, itt úgy mondják, urasabbat beszélik. Egyáltalán nem használják a többi faluban használt re ragot. A Szent Hippolitról elnevezett zobori kolostor birtoklevelében szerepel Pográny is, ahol az apátság szőlőket bír, művelőkkel együtt. Dr. Nybl László pogrányi plébános 1941 októberében írja: Az áldozatkészségéről ismert és hitéhez ragaszkodó pogrányi, bodoki és gesztei hivő nép kezdeményezésére történt, hogy 1931-től kezdve minden esztendőben Pogrányban nagyszabású egyházi ünnepség van az Úr Jézus szívének tiszteletére és imádására. Az egyházmegyei főhatóság elfogadta a hívők e szándékát és 508-931 keltezésű határozata alapján elrendelte, hogy a Szent Szív ünnepén a mise az Oltáriszentség kitételével legyen, az ünnepet követő vasárnapon pedig szentségi körmenetet tartson az egész vidék híveinek részvétele mellett. A pogrányi templom ezen sajátos eseménye híven kapcsolódik annak történelmi múltjához is. A templomot I. Géza király, Szent Lászlónak a testvére építtette Istennek dicsőségére és Szent Márton tiszteletére. I. Géza király 1075-ben bőkezűen megajándékozza a garamszentbenedeki apátságot, és többek között nekik adományozta Pogrányban lévő udvarhelyét a Szent Mártonhoz címzett kápolnával együtt. Attól az időtől Pográny nagy virágzásnak indult, csakhamar a garamszentbenedeki apátság helyettes székhelyévé vált. II. Endre király 1217-ben, a keresztes hadjárat befejezése után Pográny mezővárost, főleg az Érseki utcát, jutalmul János esztergomi érsekprímásnak ajándékozta, mivelhogy palesztinai tartózkodása alatt az jól kormányozta az országot. E rövid megemlékezés járuljon hozzá ahhoz, hogy minden pogrányi polgár szívesen gondoljon vissza templomának múltjára, büszke legyen falujára, s nem utolsó sorban magyarságára. 2007-ben a Bíborpiros szép rózsa népdalverseny országos döntőjén Dunaszerdahelyen sikeresen szerepelt a Pogrányi galambok éneklő csoport. Meglepett a megnevezés, és nagyon megörültem, hogy a Rákóczi kor pogrányi lányait, galambjait választották névadójuknak, megőrizve ezzel is falujuknak egy szép történelmi epizódját. A régi világban ellátási szerződés alapján lehetett igényelni a kórháztól ártalmatlan elmebajosokat ( csendes bolondokat ) segédmunkára. Éltek ezzel a lehetőséggel a pogrányi gazdák is, az eltartásért még pénzt is kaptak az államtól. * * * A dőre Jóska őrzi gazdája teheneit, azok belemennek a szomszéd lucernájába. A tehénnek enni, muszáj. mondja Jóska. Jó, jó, de nem a máséban! Hajtsd ki onnan őket. Nem tehetem, hiszen én vagyok a cseh király. mondja Jóska. 33
34
Bodok, Alsóbodok Bodok nevével 1228-ban találkozunk először, amikor a garamszentbenedeki apátság pereskedik Jakab nyitrai püspökkel, mivel az Bodokon az apátság földjeiből 80 ekényit eltulajdonított. (Egy ekényi föld az egy magyar hold.) Bodok nevének eredetére többféle magyarázat létezik, ám leghitelesebbnek a családnévből való származás látszik. Dr. Henkey Gyula egyik tanulmányában mondja, hogy a bodok szó jelentése ág, nemzetség. 1283-ban a nyitrai vár birtokolja a falut, 1549-től pedig a nyitrai püspökség. Keresztelő Szent Jánosnak felszentelt temploma a XII. század második felében épült, megnagyobbították 1796-ban. Pontos adat nincs, de valószínűleg Telegdy János püspök idején, a XVII. században lett a pogrányi plébánia fiókegyháza. A XVIII. században két pálinkafőzője is volt a falunak. 1870 körül hentes, szűcs, szabó, kocsmáros, kovács és két csizmadia is tevékenykedett Bodokon. A lakosság csakúgy, mint a többi zoboralji faluban, földműveléssel foglalkozott, és foglalkozik ma is, de már nagyüzemi formában. A község határában fekvő Kernye dűlő egy középkori települést őriz nevében, valószínűleg palánkvár volt itt. 1950-ben alakult meg a Csemadok helyi szervezete. A kulturális tevékenység mozgatója azokban az időkben Balabán Júlia tanítónő volt. 1957-ben kultúrházat épített a falu, ami a műkedvelő csoportok tevékenységét nagyban elősegítette. A női folklóréneklőcsoport Holec Ilona vezetésével számos hazai és külföldi szereplésével mutatta és ma is mutatja be Alsóbodok népművészetét, egyben népviseletét, melynek fejviselete, a főkötő-konty más formájú, mint a többi zoboralji falué. A községben sok régi népdal maradt fenn, főleg népballadák, aratási és egyházi énekek, lakodalmi dalok. Mindezeknek hű tolmácsolója Holec Ilona, aki egy élő nótafa. Alsóbodokon működik a nyitrai járás egyetlen magyar tannyelvű szakközépiskolája. 2000-ben mint a zsitvaudvardi szakiskola kihelyezett osztálya indult, a következő évben Magán Szakközépiskolává minősült. Az iskola léte gazdagítja a falu kulturális életét. Alsóbodok szülöttje Dr. Fehér Sándor egyetemi tanár, aki alapos felkészültséggel írta meg több zoboralji falu monográfiáját, a régi Nyitra érdekességeit, és verseket is ír. A kulturális tevékenységbe aktívan bekapcsolódott a Gyepes házaspár, László és Erzsébet. * * * Bodoki találós kérdések: Mikor állt az Úr Jézus egylábon? Amikor ült fel a szamárra. Mikor parancsolt a koldus Istennek? Amikor mondta, Isten fizesse meg. Mi magasabb a kender száránál? A virága. 35
36
Geszte, Nyitrageszte Zoboralja legmagyarabb faluja. Első említése 1232-ből való Guesta néven. 1274- ben Gueste, azaz Geszte, ahol a király hálókötői, hálóhordozói, azaz halászai laknak. Nevének eredetére többféle magyarázatot találunk. Tagányi Károly szerint az ószláv gusztu sűrűség, erdő értelmű szóból származik, Kiss Lajos azt mondja, hogy a geszt szó a gyümölcs fás héját jelenti, mint pl. a gesztenye, Ján Stanislav úgy magyarázza, hogy a geszt vendég, más vidékről idevándorolt népek telephelye volt. A kelet-szlovákiai Hostovice magyar neve Vendégi. Templomának építését 1734-ben Jeszenszky Anna támogatásával kezdték meg, és 1736-ban már benne misézhetett Pesty Imre pogrányi plébános. Szinte bizonyos, hogy a Szentháromság-templom előtt már kellett léteznie egy kisebb kápolnának, hiszen a körülötte lévő temető azt megkövetelte. 1868-ban Magyarországon bevezették a kötelező iskolai oktatást. A gesztei gyerekek addig a pogrányi iskolába jártak, ha egyáltalán jártak. 1873-ban már nyílik a faluban iskola, de arra nincs adat, hogy hol, milyen helyen, melyik háznál működött. Az új iskola 1932-ben épült, most óvodaként működik. A magyar iskolások Pogrányba, a szlovákok Családra járnak iskolába. 1910-ben Geszte volt az egyetlen zoboralji falu, ahol nem élt egy szlovák sem. A szocialista éra alatt Gesztét az elsorvasztásra ítélt helységek közé sorolták, nem adtak ki építkezési engedélyeket. Míg 1948-ban 562 lakosa volt, 1960-ban már csak 496. Bizonyos szempontból ennek annyi haszna volt, hogy a pusztulásra ítélt faluba nem költöztek be szlovákok, így megmaradhatott Zoboralja legmagyarabb falujának. A hetvenes évek közepén Pogrányhoz csatolták, majd 1989-ben újra önállósult. 1990-ben Gál Erzsébet lett a polgármester, máig is ő tölti be ezt a tisztséget. Irányítása alatt készült el a víz- és gázvezeték, előkészületben van a csatornázás. Gál Erzsébet szívügyének tekinti Geszte kulturális életének előmozdítását, segítését. Maga is aktív tagja a Téliződ nevet viselő asszonykórusnak, mely különböző népdalversenyek sokszoros győztese, a Csemadok kiváló népművészeti együttese cím viselője. Különösen meglepő, hogy a falu korabeli (Mária Terézia idejéből származó) pecsétjéről hiányzik a szokásos Sigillum posessionis ( a község pecsétje ) felirat, és évszám sem látható rajta. A pecsét közepén látható sávos körábrázolás saját feltevésem szerint egy víztározót, halastavat ábrázol, hiszen a geszteiek az Árpádháziak idejében királyi hálóőrzők, halászok voltak, amit az eléggé bővizű Geszteipatak tett lehetővé. * * * Humor: Elvitte Vecsi nene a nagy piros kakast eladni. Beér a piacra, veszi ki a kakast a kasból, hát istenkém, bizony az megdöglött a nagy melegtől a hosszú úton. Jaj ídes Istenkém, állídd föl a kakaskám 37
38
Menyhe Nevével a zobori apátságnál találkozhatunk 1113-ban. A XV. században a nyitrai püspökség, majd az Elefánthy család birtoka volt, akik a falut a pálos rendnek ajándékozták. A XVI. században a nyitrai vár, a XVII- XVIII. században pedig a Keresztúry és a Bartakovich család osztozik a falun. A hagyomány úgy mondja, hogy amikor a tatárok (vagy a törökök?) Gímes várát ostromolták, az ott lakó nép a Zsibrice alá, a sűrű erdőktől övezett vidékre menekült és telepedett le. Így lett aztán a menhelyből idővel Menyhe. Voltak azonban, akik féltükben még lejjebb kúsztak, szaladtak és megalapították a szomszéd falut Szalakuszt (szalad, kúszik). Minden mondában, mesében van valami igazság, hiszen a Zsibrice alatti átjáró, a Szutucka-szoros (szűk utca?), eltorlaszolható, védhető gyepűkapu volt. Templomának építését a XII. századra helyezi a történelem, tehát Árpád-kori. A román stílusú templomot 1794-ben megnagyobbították, elnyerte mai formáját. Azt mondják, hogy egy Ilona nevű Forgách grófnő újíttatta fel, azért lett a védőszentje Szent Ilona. A Szutuckában ered a falun átfolyó Polocsán-patak. Ezen a patakon éjfélkor nem szabad átmenni, mert azt akkor a boszorkányok tartják megszállva, és megbabonázzák, elvarázsolják azt, aki odavetődik. Menyhe csinos, fejlődő falu 650 lakossal. Ellátottsága megfelel a kor követelményeinek. A faluban nincs magyar iskola. Ottjártamkor mondták nékem, hogy a községházán nem tudnak (vagy talán nem akarnak tudni?) magyarul, ott ne érdeklődjek. A legutóbbi népszámláláskor a lakosság tíz százaléka vallotta magát magyarnak. Bárkit szólítottam meg az utcán, mindenki beszélt magyarul. Még a fiatalok is, bár akadozva. Az istentisztelet nyelve magyar, szlovák misék nincsenek! Ki érti ezt? Menyhe szülötte a közelmúltban elhunyt Urbán Sándor író. Kaktuszos kézikönyve, a Bűvös tüskék szlovák és orosz nyelven is megjelent. 1991-ben megjelent regénye, a Felparcellázott égbolt tulajdonképpen önéletrajzként mutatja be a pozsonyi magyar diákéletet az internátusban. Élvezetes olvasmány, igaz minden szava! * * * Vince bácsi szekeresgazdának kellett szállítania a plébános urat a bédi filiáléra. A lovacskák azonban nem és nem átmenni a patakon. Plébános úr! Szabad most nékem egy jó nagyot káromkodnom? Mert a lovaim csak abból értenek. Hát fiam, ha az jót tesz és használ, akkor szabad Rákáromkodik Vince bácsi a lovakra egy jó nagyot, egyből átvitték a patakon a plébános urat. 39
40
Béd Úgy mesélik, hogy a megnevezést egy Beed nevű szolgalegényről kapta a falu, de hogy mikor és kinek volt a szolgája, arra nincs semmilyen adat. Valószínű, hogy családnév lehetett. Első írásos említése 1291-ben fordul elő, mely szerint Béd a nyitrai vár tartozéka. 1379-ben az Elefánthyaknak, a nyitrai püspökségnek és a pálos rendi szerzetnek volt benne birtokrésze, a XVI. században meg a Forgáchoknak, majd később a Bartakovich családnak. A község pecsétjén annyi olvasható: Sigillum posessionis Béd 1780 Béd község pecsétje, címer nincs rajta. A polgármesternőnek volt egy érdekes megjegyzése, miszerint a név a Bad szóból ered, ez azonban teljesen valószínűtlen. (Bad németül fürdőt jelent.) 1903-ban úrbéri birtok, ebben az időben még minden ház szalmatetős volt. Valószínűleg gyújtogatás következtében az egész falu leégett. Abban az évben Gyulai Lipót báró templomot épít, amiért az úrbéri birtokból kapott jutalmul egy részt. 1910-ben épült a ma is meglévő iskola, de benne a tanítás 1975-ben megszűnt. A diákok és az óvodások is a közeli Szalakuszra járnak iskolába. Bédnek 1910-ben 361 lakosa van, 2001-ben 367. 1910-ben csak egy személy vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, a 2001-s népszámláláskor mindössze húszan jelentkeztek magyarnak! A faluban bárkihez szóltam, beszélt magyarul. A községben van víz és gázvezeték, a csatornázást most készíti elő a községháza. A faluban csak minden harmadik mise van szlovákul. Béden született Turček František, neves szlovák zoológus (1915 1977). A 75 éves Gál Magdolna asszony (szül. Kovács) valóságos nótafa. Több száz dalból álló gyűjteménye van, melyben több értékes, kevésbé ismert bédi ének is van. Szép kultúrháza van a falunak, benne időnként a női éneklőcsoport tartja próbáit, ad ízelítőt műsorából. * * * Elsőpénteken nem volt szabad semmit kiadni a házból, még kölcsönbe sem. Anyám ippen tyúkot akart űtetnyi, de kellyet vóna még pár tojás. Ement kőcsönyöznyi, mindenünnen ekergettík. Hát te nem tudod, hogy elsőpintek van, iszen akkor minden tojásbó egy boszorkány vóna?! Akkor hát mégis mé van Béden annyi boszorkány? Ki tudja? 41