EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.2. SEC(2011) 133 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az utas-nyilvántartási adatok használatának közös megközelítése A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEGZÉSE {SEC(2011) 132 végleges} {COM(2011) 32 végleges}
1. ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK ÉS AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ 2007. november 6-án a Bizottság elfogadta az utasnyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra vonatkozó javaslatot 1. A javaslathoz hatásvizsgálatot csatoltak 2. A javaslatot részletesen megvitatták a tanácsi munkacsoportok, és a viták során született eredményeket 2008-ban megerősítette a Bel- és Igazságügyi Tanács. A javaslattal kapcsolatos viták a munkacsoportokban a javaslat legtöbb rendelkezése terén konszenzusra vezettek. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével a Tanács által még el nem fogadott bizottsági javaslat elavulttá vált. A Stockholmi Program A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa 3 felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a PNR-adatoknak a terrorcselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és megbüntetése érdekében történő használatára. A 2007. évi hatásvizsgálat készítése során a Bizottság valamennyi érintett féllel konzultációt folytatott. A Bizottság 2007. évi javaslatának elfogadását követően valamennyi érintett fél, nevezetesen az Európai Parlament, a 29. cikk alapján működő adatvédelmi munkacsoport, az európai adatvédelmi biztos, az Alapjogi Ügynökség és a légitársaságok szövetségei közzétették a javaslatra vonatkozó álláspontjukat. E jelentésnek az a célja, hogy elemezze egy új javaslat elfogadásának a lehetőségét a 2007. évi javaslat helyett, a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek és eljárásainak megfelelően. Célja az, hogy választ adjon az érintett felek által felvetett kritikákra és kiterjedjen a 2007-óta tapasztalt új tényekre és az azóta szerzett tapasztalatokra. 2. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA 2.1. A terrorizmus és a súlyos bűncselekmények fenyegetése Az elmúlt évtizedben mind az Európai Unióban, mind világszerte a határokon átnyúló bűnözés terjedése volt tapasztalható. Az EU forrásgyűjteménye szerint 2007-ben az EU tagállamaiban 100 000 lakosra 143 948 bűncselekmény jutott (Olaszország és Portugália kivételével, amely országok tekintetében nem álltak rendelkezésre adatok), a svédországi 14 465 bűncselekménytől a ciprusi 958 bűncselekményig. Az Europol által készített, a 2009. évi EU-beli szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése szerint, a legtöbb szervezett bűncselekmény nemzetközi dimenzióval rendelkezik, és a legsúlyosabb szervezett bűncselekmények nemzetközi utazással járnak. Jelenleg a terrorizmus jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a biztonság, a béke, a stabilitás, a demokrácia és az alapjogok számára. A terrorfenyegetés nem korlátozódik bizonyos földrajzi övezetekre. A terrorizmus helyzetéről és alakulásáról szóló 2010. évi Europol jelentés szerint, annak ellenére, hogy 2009-ben csökkent az EU-ban a terrorizmus, a fenyegetés továbbra is valós és komoly. A legtöbb terrorizmus, különösen az Europol által iszlamista terrorizmusnak" nevezett típus transznacionális jellemzőkkel rendelkezik. 1 2 3 COM(2007) 654. SEC(2007) 1453. 17024/09. sz. tanácsi dokumentum, 2009.12.2.
2.2. A PNR-adatok és ezek felhasználása A PNR-adatokat sok éve használják világszerte főként a vám- és a bűnüldöző hatóságok. A PNR-adatok használata rendőrségi és igazságügyi kérdésekben: visszaható módon: az adatok bűncselekmény utáni nyomozásnál, bűnüldözésnél, hálózatok leleplezésénél történő felhasználása. Annak érdekében, hogy a bűnüldöző hatóságok kellőképpen régi eseményeket is vizsgálhassanak, a bűnüldöző hatóságoknak ilyen esetekben arányos adatmegőrzési időt kell biztosítani. valós időben: az adatok bűncselekmények megelőzése céljából, bűncselekmény elkövetése előtt vagy elkövetése miatt, bizonyos személyek ellenőrzésére vagy letartóztatására történő felhasználása az utasok megérkezése vagy elutazása előtt. Ilyen esetekben a PNR-adatok különösen bizonyos előre meghatározott értékelési kritériumok ellenőrzéséhez szükségesek, amelyekkel azonosíthatják a bűnüldöző hatóságok előtt korábban ismeretlen személyeket, továbbá használhatók a körözött személyeket és tárgyakat tartalmazó különböző adatbázisok ellenőrzéséhez is. előreható módon: az adatok olyan értékelési kritériumok elemzése és létrehozatala céljából történő felhasználása, amelyek később az utasok érkezés előtti és elutazás előtti értékelése során használhatók fel. Annak érdekében, hogy elvégezhető legyen egy ilyen relevanciaelemzés a terrorcselekmények és súlyos bűncselekmények szempontjából, fontos, hogy ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok arányos ideig megőrizhessék az adatokat. Az alábbi okokból szükséges ezeket a jogi kötelezettségeket a légi fuvarozók számára előírni: Első sorban, a PNR-adatok képessé teszik a bűnüldöző hatóságokat arra, hogy azonosítsák azokat a személyeket, akik korábban számukra "ismeretlenek" voltak, azaz olyan személyeket, akikről korábban nem gyanították, hogy súlyos bűncselekményben vagy terrorcselekményben érintettek, de akik tekintetében az adatelemzés arra utal, hogy ilyen bűncselekményben érintettek lehetnek, és akiket ezért az illetékes hatóságok általi további vizsgálatnak kell alávetni. Az ilyen személyek azonosítása elősegíti azt, hogy a bűnüldöző hatóságok megelőzzék és felderítsék a súlyos bűncselekményeket, ide értve a terrorcselekményeket is. Ennek érdekében a bűnüldöző hatóságoknak a PNR-adatokat mind valós időben a PNR-adatok bizonyos előre meghatározott értékelési kritériumok szerinti ellenőrzésével, amelyekkel azonosíthatják az olyan korábban ismeretlen személyeket, akik esetében további vizsgálatra van szükség mind pedig előreható módon, az értékelési kritériumok elemzése és létrehozatala céljából kell használniuk. Például a PNR-adatok elemzése utalhat arra, hogy melyek az ember- és a kábítószerkereskedelem leggyakrabban használt útvonalai, ami ezt követően az értékelési kritériumok részévé válhat. A PNR-adatok ilyen kritériumokra figyelemmel történő valós idejű ellenőrzése által megelőzhetők vagy felderíthetők a bűncselekmények. Az emberkereskedelem terén az egyik tagállam konkrét példával illusztrálta, hogy egy esetben a PNR-adatok elemzésével leplezték le az emberkereskedők egy csoportját, akik mindig ugyanazon az útvonalon utaztak. Hamis okiratokkal az utasfelvételen bejelentkezve egy unión belüli repülőgépjáratra, az eredeti okiratokkal egyidejűleg egy másik, harmadik országba irányuló járatra is bejelentkeznének. Miután már a repülőtéri váróba jutottak, az unión belüli járatra szállnának fel. A PNR-adatok nélkül lehetetlen lett volna felgöngyölíteni ezt az emberkereskedő hálózatot. A PNR-adatok kombinált előreható és valós idejű felhasználása így lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok számára, hogy a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus fenyegetését a személyes adatok más kategóriáinak feldolgozásától eltérő, más szempontból közelítsék
meg: az alábbiakban kifejtettek szerint, a bűnüldöző hatóságok részére rendelkezésre álló személyes adatok feldolgozása a fennálló és a tervezett EU-szintű intézkedések útján, mint például az előzetes utasinformációkról szóló irányelv 4, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) nem teszi képessé a bűnüldöző hatóságokat arra, hogy ismeretlen gyanúsítottakat azonosítsanak azon a módon, mint amit a PNR-adatok elemzése lehetővé tesz. Másodrészt, a PNR-adatok elősegítik azt, hogy a bűnüldöző hatóságok megelőzzék, felderítsék, nyomozzák és üldözzék a súlyos bűncselekményeket, ide értve a terrorcselekményeket is, a bűncselekmény elkövetése után. Ennek elérése érdekében a bűnüldöző hatóságoknak a PNR-adatokat valós időben kell használniuk az ismert személyeket és körözött tárgyakat tartalmazó különböző adatbázisok ellenőrzéséhez. A PNRadatokat visszaható módon is kell használniuk a bizonyítás során és adott esetben a bűntársak leleplezése és a bűnözői hálózatok felgöngyölítése során. Például a PNR-adatok részét képező hitelkártya-információk lehetővé tehetik a bűnüldöző hatóságok számára, hogy azonosítsák és bebizonyítsák, hogy egy személy és egy ismert bűnöző vagy bűnözői csoport között kapcsolat áll fenn. Egy tagállam által szolgáltatott példa egy tagállam és harmadik országok között zajló nagy volumenű ember- és kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos. Számos európai célállomásra hoztak be kábítószert a kartellek. A bűnözők olyan személyeket használtak fel, akik lenyelték a kábítószert, és akik maguk emberkereskedelem útján jutottak be az országba. A PNR-adatok segítségével történő azonosításukra azon az alapon került sor, hogy a jegyet lopott hitelkártyákkal vásárolták. Ennek eredményeként a tagállamban letartóztatásokra került sor. Ezen az alapon alakították ki az értékelési kritériumot, ami önmagában számos letartóztatáshoz vezetett más tagállamokban és harmadik országokban. Végül pedig a PNR-adatok megérkezés előtti használata lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok számára, hogy csak azon személyek tekintetében folytassanak le értékelést és szigorúbb vizsgálatot, akik az objektív értékelési kritériumok és a korábbi tapasztalat alapján biztonsági kockázatot jelentenek. Ez elősegíti az összes többi utas utazását, és csökkenti annak a kockázatát, hogy olyan jogellenes kritériumok alapján tegyenek ki utasokat a vizsgálatnak, mint például a bőrszín, amit a bűnüldöző hatóságok, ide értve a vámhatóságot és a határőrséget is, tévesen biztonsági kockázattal összefüggő jellemzőnek tekinthetnek. Az EU, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália között születtek megállapodások a PNRadatok átadásáról a terrorizmus elleni küzdelem és a transznacionális szervezett bűnözés terén. Várhatóan több más harmadik ország is kérelmezni fogja a PNR-adatok átadását az EUban légi járatokat üzemeltető légi fuvarozóktól. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Dánia már elfogadták elsődleges jogalkotásukat a PNR-adatok gyűjtése és használata terén. Ezek a nemzeti intézkedések számos szempontból eltérőek, és feltehető, hogy miután ezekben a tagállamokban elfogadásra kerül a teljes szabályozási keret, az eltérés még nagyobb lesz. Mivel további tagállamok jelenleg készítik elő a PNR-adatokra vonatkozó saját jogalkotásukat, létrejöhet 27 jelentősen eltérő rendszer, ami a személyes adatok eltérő szintű védelmével, biztonsági hiányosságokkal, költségnövekedéssel és a fuvarozók számára jogbizonytalansággal járna. 2.3. Az EU cselekvési joga és a szubszidiaritás Ezen a területen az EU cselekvési jogát az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. fejezete V. címének 82. és 87. cikkei biztosítják. Mivel a súlyos bűncselekmények legtöbb 4 2004. augusztus 29-i 2004/82/EK irányelv
kategóriája, így a kábítószer- és emberkereskedelem is, bizonyos szinten nemzetközi utazással járnak, elengedhetetlen, hogy a hatóságok összegyűjtsék, feldolgozzák és kicseréljék egymás közt a PNR-adatokat, az EU belső biztonsága növelésének érdekében. Mivel a schengeni területen belül szabad a személyek mozgása, minden tagállam számára szükséges a PNRadatok használata a biztonsági rések elkerülése érdekében. Ezen túlmenően, az EU-szintű cselekvés biztosítja az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések összehangolását, a költségcsökkentést és jogbiztonságot jelent a fuvarozók számára. 3. CÉLKITŰZÉSEK 3.1. Szakpolitikai célkitűzések Az általános célkitűzés az EU belső biztonságának a növelése, tiszteletben tartva a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és más alapjogokat, a következő egyedi szakpolitikai célkitűzés mellett: (1) a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése és számuk csökkentése a PNR-adatok használatának globális megközelítése révén, és a biztonsági hiányosságok elkerülése. (2) Annak biztosítása, hogy az egyének személyes adatainak védelméhez való jogát megfelelően tiszteletben tartsák a PNR-adatok gyűjtése és feldolgozása során, elősegítve a PNR-adatok cseréjét az illetékes hatóságok között, és biztosítva azt, hogy a PNR-adatokhoz való hozzáférés ne haladja meg a szükséges mértéket. (3) A jogbiztonság megteremtése a fuvarozók számára és költségeik csökkentése a fuvarozókra vonatkozó jogi és technikai követelményekben fennálló különbségek csökkentése révén. 3.2. Alapjogi szempontok Az alapjogokra gyakorolt hatásokat a hatásvizsgálatban az alapjogi "ellenőrző listával" összhangban értékelték, amit az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló bizottsági stratégia tartalmaz 5. A PNR-adatok felhasználása érinti a magánélet védelmére és a személyes adatok védelmére vonatkozó alapjogokat. Ez csak korlátozásokkal és bizonyos feltételek mellett valósulhat meg, feltéve, hogy az ilyen hatásra csak a joggal összhangban kerülhet sor, amennyiben az szükséges egy demokratikus társadalomban. Mivel a javasolt cselekvések célja a terrorizmus és az egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem, ezért a céljuk olyan általános érdeket szolgál, amely indokolja az ilyen korlátozásokat, az arányosság alapelvének betartása mellett. Minden javasolt cselekvés az EUMSz. V. fejezetének a rendőrségi együttműködésről szóló V. címe hatálya alá tartozik. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB tanácsi kerethatározatot 6 csak a javasolt cselekvések azon vonatkozásaira kell alkalmazni, amely személyes adatoknak a tagállamok közötti továbbítását érinti, és így csak a nemzeti szinten feldolgozott személyes adatok tekintetében marad fenn hiány. Jelenleg nincsenek hatályban a személyes adatok ilyen nemzeti szintű feldolgozását szabályozó uniós szabályok. A legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha bármely javasolt intézkedés adatvédelmi védintézkedése 5 6 COM (2010)573., 2010. október 19. A Tanács 2008/977/IB kerethatározata (2008. november 27.) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről, HL L 350. 2008.12.30., 60. o.
összhangban lenne a 2008/977/IB kerethatározattal. Ez biztosítaná a személyes adatok védelmének egységes szintjét. Szükséges az, hogy az illetékes hatóságok arányos ideig megőrizhessék az adatokat. A fuvarozók általi adattovábbítás módját illetően, a PUSH rendszer előnyei elvitathatatlanok a PULL rendszerrel szemben, ezért minden adatátvitelre a PUSH rendszert kell alkalmazni. A "profilkészítésre vonatkozó kritikákkal kapcsolatban, az EU adatvédelmi jogszabályai minden egyén számára biztosítják azt a jogot, hogy nem lehet olyan döntés alanya, amelynek eredményeként rá vonatkozó joghatások születnek, vagy amely jelentős hatást gyakorol rá, amennyiben a döntés alapja kizárólag a vele kapcsolatos személyi körülmények értékelését célzó adatok automatikus feldolgozása. Bármely automatizált egyedi döntést egy embernek kell teljes körűen ellenőriznie és megerősítenie, és lehetővé kell tenni azt, hogy az adat alanya a saját álláspontját kifejthesse. 4. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK A hatásvizsgálat négy fő lehetőséget vizsgál. A. lehetőség. A kérdés EU-szintű rendezésének mellőzése és az állapot változatlan fenntartása. B. lehetőség. A PNR-rendszer szerkezetét érintő lehetőségek: B.1: A tagállamok általi decentralizált adatgyűjtés és -feldolgozás; B.2: EU-szintű központosított adatgyűjtés és -feldolgozás. C. lehetőség. A cél korlátozásával összefüggő lehetőségek: C.1: Csak terrorcselekmények és súlyos bűncselekmények esetén biztosít hozzáférést; C.2: Terrorcselekmények, súlyos bűncselekmények és más szakpolitikai célok esetén biztosít hozzáférést. D. lehetőség. A közlekedési módokkal kapcsolatos lehetőségek: D.1: Csak légi fuvarozók; D.2: Légi, tengeri és vasúti fuvarozók. E. lehetőség. Önkéntes/megnövelt együttműködés. A kezdeti szakaszban elutasításra került az a lehetőség, hogy a javaslat ösztönözze a tagállamok közötti együttműködést ezen a területen. 5. A SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK ÉS HATÁSAIK ÖSSZEVETÉSE A lehetőségeket a Bizottság a hatásaikra való tekintettel vizsgálta, figyelemmel a következőkre: a biztonság fokozása az EU-ban, a személyes adatok védelmének erősítése, a hatóságok költségszintje, a fuvarozók költségei / verseny a belső piacon, harmadik országokkal fennálló kapcsolatok és a globális megközelítés ösztönzése. Az A. lehetőség, a fennálló helyzet változatlan fenntartása kevés előnyt kínál az EU biztonságának növelése szempontjából, egyébként pedig negatív hatásai volnának, mivel adminisztratív nehézségekkel és a számos eltérő nemzeti rendszer létéből fakadó költségekkel járna. A B. lehetőség esetén, a decentralizált adatgyűjtés (B1. lehetőség) előnyöket kínál a központosított adatgyűjtéssel szemben (B2. lehetőség) az EU biztonságának növelése tekintetében. A központosított adatgyűjtés lehetősége magas hibakockázatot rejt magában, mert nem biztosítható a tagállamok közötti megfelelő együttműködés, gyakorlati szempontból pedig a rendszer nehézkes, működtetése pedig költséges lenne. A B1. lehetőség költségesebb
lenne, mint a B2. A biztonsági előnyök viszont nagyobb súllyal esnek latba, mint a költségekkel kapcsolatos hátrányok. A cél korlátozása tekintetében a C2. lehetőség jár bizonyos biztonsági előnyökkel a C1. lehetőséggel összehasonlítva, de jelentősen erőteljesebben kihat az adatvédelemre és több költséggel jár, mint a C1. lehetőség. A PNR-adatok használatának más célokra történő szélesítésére vonatkozó C2 lehetőség jelenleg aránytalannak tűnik. A közlekedési módok tekintetében a D2 lehetőség előnyökkel jár a D1 lehetőséggel szemben, mivel több közlekedési módra és több utasra terjedne ki, azonban nagyobb mértékben érintené az adatvédelmet és többe kerülne, mint a D1 lehetőség, melynek alapján az intézkedés kizárólag a légi fuvarozókra vonatkozna. Az intézkedés alkalmazási körének a tengeri és vasúti közlekedésre történő kiterjesztésére vonatkozó D2 lehetőség, legalább is jelenleg, túl korainak tűnik. 6. AZ ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT LEHETŐSÉG Jelenleg egy olyan új jogalkotási javaslat tűnik a legjobb szakpolitikai lehetőségnek, amely a légi közlekedésre vonatkozik, és decentralizált adatgyűjtést alkalmaz a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és büntetőeljárás alá vonása érdekében (A B1, C1 és D1 lehetőségek kombinációja). Ez jobb eszközöket kínálna a biztonság növelésére az EU-ban, miközben biztosítaná azt, hogy a lehető legalacsonyabb szinten maradjon az adatvédelemre gyakorolt hatás, a költségek pedig elfogadható szinten maradjanak. A 2007. évi hatáselemzés céljára megtörtént a javasolt szakpolitikai lehetőség költségelemzése. A 2007-es számítások szerint, a javasolt lehetőség összköltsége a hatóságok és a fuvarozók számára a következő lenne: A hatóságok tekintetében a becsült költségek az összes tagállam tekintetében az alábbiak: Indulási költségek (nem visszatérő költségek) 614 833187 EUR DE öt éves értékcsökkenési időszakot feltételezve 122966637 EUR Éves személyi kiadások (visszatérő) 11 686749 EUR Éves fenntartási költségek (visszatérő) 61483319 EUR Az összes uniós fuvarozó tekintetében ezek a költségek az alábbiak: PUSH indulási költségei (nem visszatérő) 11 647116 EUR DE öt éves értékcsökkenési időszakot feltételezve 2329423 EUR "PUSH átviteli költségei utasonként kétszer (visszatérő) 2 250080 EUR Személyi és fenntartási költségek (visszatérő) 5 435321 EUR 2008-ban a Bizottság pályázatot írt ki az EU PNR-hálózatának létrehozatala módjára vonatkozó tanulmány elkészítésére. 2009-ben jelentést tettek közzé az EU utasnyilvántartási (PNR) adatai bűnüldözési célt szolgáló cseréjének hálózata létrehozatalának módjairól szóló tanulmányról 7, és ez tartalmaz egy új költségelemzést. A hatóságok tekintetében a becsült költségek az összes tagállam tekintetében az alábbiak: Indulási költségek (nem visszatérő költségek) 221 000 000 EUR 7 Szerzők: Accenture és SITA.
DE öt éves értékcsökkenési időszakot feltételezve 44200000 EUR Éves személyi kiadások (visszatérő) 11 686749 EUR Éves fenntartási költségek (visszatérő) 61483319 EUR Az összes fuvarozó tekintetében ezek a költségek az alábbiak: PUSH indulási költségei (nem visszatérő) 100 000 EUR * 120 EU-székhelyű fuvarozó = 12 000 000 EUR 100 000 EUR * 80 nem EU-székhelyű fuvarozó = 8000000 EUR DE öt éves értékcsökkenési időszakot feltételezve 4000000 EUR "PUSH átviteli költségei utasonként kétszer (visszatérő) 33 500 EUR / légitársaság évente * 120 fuvarozó * 3 átszállás * 2 PUSH 24 120000 EUR Személyi/fenntartási költségek (visszatérő) 6 240000 EUR A 2009. évi adatok költségcsökkenést mutatnak a hatóságok számára az EU PNRrendszerének létrehozatala tekintetében, viszont költségnövekedést jelentenek a fuvarozók számára a 2007. évi költségszámítással összevetve. A tényleges költségek valahol e két becslés értéke között lennének, és, legalább is, ami a fuvarozók költségeit illeti, a legvalószínűbb az, hogy közelebb lennének a 2007. évi becsléshez, ami közvetlenül a fuvarozóktól beszerzett piaci árakon alapult. Még a nagyon magas összegű 2009-es számítás mellett is, ha a fuvarozók úgy döntetnének, hogy a költségeiket áthárítják az utasokra, ez jegyenként csupán kevesebb, mint 0,1 euró összegű pótdíjat jelentene, ami a jegyek teljes árához képest elhanyagolható mértékű. 7. NYOMON KÖVETÉS ÉS ELLENŐRZÉS Valamennyi tagállam készíthetne egy éves jelentést a rendszerek végrehajtásáról. A Bizottságnak feladata az lenne, hogy értékelje az irányelv működését a bevezetését követő négy éven belül, annak figyelemmel kísérése céljából, hogy a PNR-adatok használata megfelelt-e a célkitűzéseknek, a tagállamok teljesítették-e a kötelezettségeiket és sikeres volte a rendszer. A Bizottságnak azt a lehetőséget is meg kellene vizsgálnia, hogy az unión belüli járatokra is kiterjessze-e az intézkedés hatályát. Ez lehetőséget kínálna arra, hogy legyen egy átmeneti időszak és tapasztalatokat szerezzen az első PNR-irányelv működéséből.