EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 18.7.2013 2013/2097(INI) JELENTÉSTERVEZET a tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban történő, a tejkvótarendszer megszűnését követő fenntartásáról (2013/2097(INI)) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Előadó: Herbert Dorfmann PR\927677.doc PE506.029v01-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...7 PE506.029v01-00 2/7 PR\927677.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban történő, a tejkvótarendszer megszűnését követő fenntartásáról (2013/2097(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által megrendelt, A hegyvidéki gazdálkodásból származó mezőgazdasági és élelmiszer-termékek címkézése című tanulmányra (AGRI-2011-0460 / JRC-IPTS 32349-2011-10. sz. igazgatási megállapodás), tekintettel a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatokról szóló 261/2012/EU rendeletre 1, tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (2006/0269(CNS)) a tej- és tejtermékágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (2010/0362(COD)), tekintettel a Bizottság által 2009 februárjában készített, A tejkvótarendszer megszüntetésének gazdasági hatásai Az uniós tejtermelés regionális elemzése című tanulmányra, tekintettel a B. (Strukturális és Kohéziós Politikák) Tematikus Főosztály által 2008 januárjában készített, A tejkvóta jövője Különböző forgatókönyvek című tanulmányra, tekintettel az 1991. évi Alpok-egyezmény hegyvidéki gazdálkodás területén történő alkalmazásáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. szeptember 30-án közzétett jegyzőkönyvre (a hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyv) 2, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0000/2013), A. mivel a tejkvóták megszűnése hatással lesz az európai tejpiac egészére, és ez különösen érinteni fogja a hegyvidéki és a legkülső területeken élő tejtermelőket, mert ők ezeken a területeken nem tudják kihasználni a liberalizáció nyomán kínálkozó növekedési lehetőségeket; B. mivel az Unió egyéb hátrányos helyzetű területeinek egy részén is versenyhátrány léphet fel a tejkvóták megszűnése miatt; C. mivel ezeken a területeken a kedvező fekvésű területekhez képest lényegesen magasabbak a tejtermelés és a tejbegyűjtés költségei; 1 HL L 94., 2012.12.30., 38. o. 2 HL L 271., 2006.9.30., 63. o. PR\927677.doc 3/7 PE506.029v01-00
D. mivel a tejtermelés a szóban forgó területeken sok esetben a legfontosabb mezőgazdasági termelési ág; E. mivel a hegyvidéki mezőgazdasági területek 59%-át a tejtermeléshez kapcsolódó állandó gyepterületként vagy legelőként használják, és másféle mezőgazdasági célú földhasználat többnyire nem lehetséges, illetve nem ésszerű, és mivel az Unióban a tej 9,5%-át hegyvidéki területeken termelik; F. mivel az állattartással és az azzal összefüggő tejtermeléssel való felhagyás a hegyvidéki térségekben, a legkülső régiókban és egyéb hátrányos helyzetű területek egyes részein gyakran a mezőgazdasági termeléssel való felhagyáshoz és következésképpen elvándorláshoz vezet; G. mivel ezeken a területeken a mezőgazdaság különösen hozzájárul a kultúrtáj és a biológiai sokféleség megőrzéséhez és gondozásához, illetve a természeti veszélyek korlátok közé szorításához, és a sikeres regionális fejlődés alapját képezi, amely nélkül más gazdasági ágazatok különösen az idegenforgalom nem tudnak fejlődni; 1. megállapítja, hogy az agrárpolitika első pilléréből származó közvetlen kifizetések sok tagállamban a KAP jelenlegi reformját tekintve is a korábbi referenciaösszegeken alapulnak, és ezáltal e térségek gyepterületei és ezáltal tejtermelésük is jelentős hátrányt szenvednek; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy az agrárreform nemzeti átültetése során biztosítsák az igazságosabb elosztási modellre való gyors áttérést; 2. úgy véli, hogy az állandó gyepterületeket és legelőket, amelyeket ezekben a térségekben többnyire kizárólag szarvasmarha-, juh- és kecsketartásra lehet használni, az első pillérből származó kifizetések számításakor más mezőgazdasági területekkel egyenértékűként kell kezelni; 3. elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP első pillére ezekre a térségekre vonatkozóan rendelkezzen a legeltetett állatállományhoz kötött támogatásról; 4. hangsúlyozza, hogy a KAP továbbfejlesztésénél különös figyelmet kell fordítani az e térségekben működő kisméretű gazdaságokra, mivel azok strukturális okokból intenzívebb munkavégzést követelnek meg, és különös szerepet játszanak a munkahelyek megőrzése és a vidék fejlődése szempontjából; 5. felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy a vidékfejlesztés keretében dolgozzanak ki külön programot az e térségekben folytatott tejtermelésre vonatkozóan; 6. hangsúlyozza, hogy a második pillér alá tartozó intézkedések, így a kompenzációs támogatás, az agrár-környezetvédelmi támogatás és a beruházási támogatások nagy jelentőséggel bírnak az e térségeken belüli fenntartható tejtermelés szempontjából; ezért kéri, hogy a tagállamok és a régiók kapják meg a szükséges mozgásteret az elégséges és erőteljesen differenciált kompenzációs támogatás biztosításához, és hogy a mezőgazdasági termelés környezetbarát formái és a biogazdálkodás a jövőben is részesüljenek kiemelt támogatásban; kéri továbbá, hogy a KAP második pillére keretében megfelelően kompenzálják azt, hogy a hegyvidéki térségek különös adottságaiból adódóan magasabbak a tejtermelésre irányuló beruházások költségei; PE506.029v01-00 4/7 PR\927677.doc
7. felhívja a tagállamokat, hogy a 2. pillér alá tartozó intézkedések keretében támogassák kiemelten az olyan projekteket, mint a gépek és épületek üzemgazdaságilag ésszerű használatára irányuló együttműködések; 8. rámutat arra, hogy a különösen kedvezőtlen közlekedési viszonyok és a tej többnyire kis mennyisége miatt a hegyvidéki térségekben és a legkülső területeken különösen magas a tej gazdaságonkénti bekerülési költsége, és ez jelentős területi és versenyhátrányokhoz vezet; ezért felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy a kedvező fekvésű területekhez képest magasabb bekerülési költségek kompenzálása érdekében az állami támogatások keretében biztosítsanak juttatásokat a feldolgozó üzemeknek; 9. rámutat arra, hogy a hegyvidéki térségekben a gazdaságokon vagy alpesi farmokon belül történő feldolgozás és értékesítés lehetővé teszi a mikro- és kisüzemek számára, hogy nagyobb hozzáadott értéket érjenek el, ami a hegyvidéki régiók idegenforgalmi jelentőségét is növeli; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedéseket a KAP második pillére keretében támogatni kellene; 10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jogalkotás során vegyék figyelembe, hogy az adminisztratív terheknek, a higiéniai, illetve címkézési követelményeknek, valamint a tájékoztatási kötelezettségeknek arányosaknak kell lenniük, hogy a kisméretű üzemek teljesíteni tudják őket; 11. rámutat arra, hogy a hatékony tejtermeléshez szükséges tenyésztés a kisüzemekben különösen költséges; ezért felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy az állami támogatások keretében támogassák a tenyésztést, hogy ezáltal a szóban forgó térségekben működő tejgazdaságok mindennek ellenére képesek legyenek a kiváló minőségű és saját tenyészállomány létrehozására; 12. úgy véli, hogy támogatni kellene a tejtermelők termelői szervezetekbe tömörülését, hogy az e térségekben működő kisüzemek számára biztosított legyen a megfelelő piaci hozzáférés; 13. hangsúlyozza, hogy a zöldség- és gyümölcspiacok közös szervezésének mintájára lehetővé kell tenni a termelői szervezetek számára a közösségi költségvetésből társfinanszírozott operatív programok végrehajtását; továbbá rámutat arra, hogy e programok keretében a termelői szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy intézkedéseket támogassanak a piacra jutás, a minőségbiztosítás, a termékinnováció és a reklám területén különös tekintettel az újonnan bevezetett hegyvidéki termék megnevezésre és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre, valamint a képességfejlesztés és a válságkezelő intézkedések vonatkozásában; 14. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fel a közös kutatási programokba a hátrányos helyzetű térségeken belüli legelők és tejtermelés kérdését, és vizsgálják azt kiemelten a közös kutatási projektek keretében; 15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák az uniós iskolatejprogram hatékonyságát, és különösen tegyék lehetővé az érdekelt felek számára, hogy a pályázatokban a hegyvidéki termék megnevezéssel kifejezetten hivatkozzanak a hegyvidéki térségekből származó tejre; PR\927677.doc 5/7 PE506.029v01-00
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. PE506.029v01-00 6/7 PR\927677.doc
INDOKOLÁS Az európai tejágazat nagy átalakuláson fog átmenni a kvóták 2015-ös megszűnése után. 31 év után először nem lesznek tejkvóták az ágazatban. Ez az alapvető változás piaci zavarokat okozhat a tejágazatban, különösen a hátrányos helyzetű területeken és a legkülső régiókban. E térségekben gyakran a tejtermelés az egyetlen jövedelemforrás, és a helyi közösségek nagymértékben függenek a tejágazattól. Az ágazat szilárd jövőjének biztosítása és a vidéki területek negatív gazdasági és környezeti következményekkel járó elnéptelenedésének megakadályozása érdekében további lépésekre van szükség európai szinten.. Az előadó véleménye szerint a termelők alkupozícióját erősíteni hivatott, tejtermékekre vonatkozó jogszabálycsomag csak az első lépést jelenti, de nem fogja tudni biztosítani a tejtermelés jövőjét a szóban forgó legkiszolgáltatottabb térségekben. Emellett alapvető fontosságú annak további vizsgálata, hogy milyen hatással jár a kvóták megszüntetése, különösen a hátrányos helyzetű térségekben és a legkülső régiókban. E saját kezdeményezésű jelentés fő célja ezért ezeknek a leginkább veszélyeztetett területeknek a középpontba állítása a termelők tisztes megélhetésének és a vidéki területek jövőjének biztosítása érdekében, különös tekintettel arra, hogy a KAP reformja nem kezelte ezt a kérdést. PR\927677.doc 7/7 PE506.029v01-00