TÁRSADALMI BEFOGADÁS AZ UNIÓS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN

Hasonló dokumentumok
TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

KUTATÁS A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KISEBBSÉGI NYELVEK ÉS OKTATÁS: BEVÁLT GYAKORLATOK ÉS BUKTATÓK

A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KUTATÁS EURÓPAI KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK KÜLFÖLDÖN

A közös európai adásvételi jog alkalmazása a Róma I. rendelet keretében

AZ INFRASTRUKTÚRAKEZELÉS ÉS A SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATÁRA

A városok szerepe a közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában

A felnőttek nemzetközi védelméről szóló, január 13-i hágai egyezmény

A TENGERI GYORSFORGALMI UTAK KONCEPCIÓJÁNAK JAVÍTÁSA

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést?

A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák megoldásában

Ázsiai szervezett bűnözés az Európai Unióban

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

A KÉNKIBOCSÁTÁS-ELLENŐRZŐ TERÜLETEK UNIÓS SZINTŰ, AZ EURÓPAI PARTVONAL EGÉSZÉRE VALÓ ESETLEGES KITERJESZTÉSÉNEK HATÁSA

A közös európai adásvételi jogról szóló rendeletre irányuló javaslat: a javaslat egyszerűsítése és pontosítása

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

MELLÉKLET. a következőhöz:

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK KEZELÉSE A REGIONÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁKBAN

Partnerségi Megállapodás

Foglalkoztatáspolitika

Összehasonlító vizsgálat az európai uniós tagállamok béranyai rendszeréről

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

IPARI ÖRÖKSÉG-, FALUSI ÉS AGROTURIZMUS EURÓPÁBAN

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD szeminárium

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

INTEGRÁLT VÁROSI KÖZLEKEDÉSI TERVEK ÉS A KOHÉZIÓS POLITIKA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S17/2017. A radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok sportprojektek keretében történő nyomon követése és segítése

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

A DECEMBER 7-I, CSÜTÖRTÖKI ÜLÉS (10.00) 1. A napirend elfogadása

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

5126/15 hk/tk/ms 1 DGB 3A LIMITE HU

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

AZ UNIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FINANSZÍROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

MELLÉKLET. a következőhöz:

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

A KOHÉZIÓS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA ( ): ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A TAGÁLLAMOK IGAZGATÁSI KAPACITÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

PUBLIC /14 hk/kn/kz 1 DG E1C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 18. (OR. en) 16888/14 LIMITE

10434/16 tk/kk 1 DG B 3A

A KÖZÚTI FUVAROZÁSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ UNIÓS SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

A vasúti piac(ok) az igazgatási szerv tevékenysége tükrében. Veréb Tamás Sopron, február 22.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en)

EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSAI: HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK

Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja május 31. Dr. Vigh Péter Klímapolitikai Főosztály LIFE Program

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 3. (03.12) (OR. fr) 17142/10 OJ CONS 68 SOC 810 SAN 281 CONSOM 114

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

TÁMOP /

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

várható fejlesztési területek

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja június 27., Sopron Dr. Vigh Péter Klímapolitikai Főosztály LIFE Program

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

ÚTBURKOLATOK AZ UNIÓBAN: AZ UTAK RENDSZERES KARBANTARTÁSÁNAK HIÁNYÁBÓL EREDŐ GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI HATÁSOK

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

IKT-alapú szociális innováció a tevékeny időskor és tartós gondozás szakpolitikai céljainak támogatásában

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 148. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

Az Állandó Képviselők Bizottsága a május 2-i ülésén megállapította, hogy immár egyhangú megállapodás jött létre a fenti következtetésekről.

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Erasmus + Sport Infónap

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Élet a határokon átnyúló helyzetekben az EU-ban

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Committee / Commission INTA. Meeting of / Réunion du 05/09/2013. BUDGETARY AMENDMENTS (2014 Procedure) AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES (Procédure 2014)

Átírás:

BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM TÁRSADALMI BEFOGADÁS AZ UNIÓS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat Ez a tanulmány a közlekedés és a társadalmi befogadás közötti kapcsolatot mutatja be a legfrissebb szakirodalom fényében, és bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a lakosság mely csoportjai vannak fokozottabban kitéve a társadalmi és a közlekedésből való kirekesztésnek. Emellett példákkal illusztrálja a legkiszolgáltatottabb felhasználók közösségi közlekedéshez való akadálymentes hozzáférésének javítása tekintetében meglévő bevált gyakorlatot, azzal a céllal, hogy iránymutatással szolgáljon arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan növelhetné szerepvállalását a társadalmi befogadás közösségi közlekedéssel kapcsolatos politikákban való érvényesítése terén. IP/B/TRAN/IC/2014-093 2015 PE 540.351 HU

Ez a dokumentum az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának felkérésére készült. SZERZŐK IRS - Istituto per la Ricerca Sociale: Manuela Samek Lodovici, Nicoletta Torchio FELELŐS TISZTVISELŐ Piero Soave Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztály Európai Parlament B-1047 Brüsszel E-mail: poldep-cohesion@europarl.europa.eu SZERKESZTŐ ASSZISZTENS Adrienn Borka NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN. A KIADÓRÓL Tematikus Osztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-cohesion@europarl.europa.eu A kézirat 2015 márciusában készült. Európai Unió, 2015. A dokumentum a következő internetcímen érhető el: http://www.europarl.europa.eu/studies FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.

Társadalmi befogadás az uniós közösségi közlekedésben ÖSSZEFOGLALÁS A szakirodalomban és a szakpolitikai döntéshozatal során sokáig viszonylag kevés figyelem irányult a közösségi közlekedés szociális vetületére. A közeljövőben a népesség elöregedése, a szegénység, a migráció és a hátrányos földrajzi adottságok következtében erősödni fognak a társadalmi és közlekedési kihívások. A közlekedéspolitikákba be kell építeni a közlekedés szociális szerepét, nagyobb figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabb felhasználók sajátos mobilitási igényeire. Foglalkozni kell az akadálymentesség javításával az idősek és a mozgáskorlátozottak vonatkozásában, a szolgáltatásminőség fokozásával és a díjak csökkentésével mindenki számára, valamint a hatékonyságnöveléssel a közösségi közlekedés pénzügyi életképességének fenntartása érdekében. A gépjárműhasználat negatív következményeinek csökkentése érdekében elengedhetetlen új, környezetbarát és energiatakarékos közösségi közlekedési szolgáltatások kialakítása és használatuk előmozdítása. Ez a tanulmány bemutatja a közlekedés és a társadalmi befogadás közötti kapcsolattal foglalkozó szakirodalmat, és empirikus bizonyítékokkal igazolja e kapcsolatot. Főbb következtetések: A közösségi közlekedés alapvető szerepet játszik a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztésének súlyosbításában vagy enyhítésében, mivel hatással van az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésükre, a foglalkoztatásukra, valamint a szociális kapcsolataikra. A közlekedési rendszer környezetre, biztonságra és közegészségre gyakorolt hatásai valószínűsíthetően szintén aránytalan mértékben érintik a hátrányos helyzetű csoportokat. A hátrányos helyzetű/kiszolgáltatott csoportok igényei különbözőek (oktatáshoz, munkához, egészségügyi ellátáshoz stb. való hozzáférés), és a meglévő közlekedési korlátok másképpen hatnak rájuk. A közösségi közlekedésre vonatkozó szakpolitikáknak/fellépéseknek ezért kifejezetten igazodniuk kell a felhasználók igényeihez és a kritikus problémákhoz. Ennek ellenére továbbra is alig áll rendelkezésre kutatás a hátrányos helyzetű csoportok mobilitási igényeiről, és kevés figyelem irányul erre a kérdésre. A közösségi közlekedés nem az egyetlen módja a hátrányos helyzetű csoportok mobilitási problémái csökkentésének. A társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó mobilitási kérdések kezelése megköveteli a közlekedési és a jóléti hatóságok együttműködését, ami bonyolultabb és hosszadalmasabb döntéshozatali folyamatot eredményezhet. Az új közlekedési technológiák támogathatják a közösségi közlekedésre vonatkozó politikákat a társadalmi kirekesztés csökkentésében, továbbá rugalmas és költséghatékony szolgáltatásokat biztosíthatnak. A magánszolgáltatók és a nem kormányzati szervezetek önkéntes munka révén történő bevonása szintén a sajátos igényeket kiszolgáló, alacsony költségű megoldásokat eredményezhet. Mivel egyre nagyobb szükség van arra, hogy több figyelmet fordítsanak a hátrányos helyzetű csoportok és területek mobilitással és akadálymentes hozzáféréssel kapcsolatos igényeinek kielégítésére, az EU-ban nemzeti és helyi szinten egyaránt egyre inkább felfigyelnek a közlekedés társadalmi kirekesztés szempontjából betöltött szerepére. Az elmúlt években már születtek intézkedések e csoportok különleges igényeinek kezelésére; ezek zöme uniós alapok és programok támogatásával valósult meg. 3

B Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák Egy befogadó közösségi közlekedési rendszer kiépítése érdekében a közlekedéspolitikában előtérbe kell helyezni az akadálymentes hozzáférhetőséget, a biztonságot és a kényelmet. Ez a következők javítását teszi szükségessé: az utazás összes szakasza, beleértve a gyalog megtett szakaszt, hogy a csökkent mozgásképességű személyek elérhessék és használhassák a közösségi közlekedési hálózatokat; a közlekedési létesítmények tervezése, figyelembe véve a kiszolgáltatott csoportok konkrét igényeit; a közösségi közlekedés biztonsága, a nőket és az időseket aránytalan mértékben érintő kritikus problémák. A biztonság kérdésével a gépjárműpark és az állomások megtervezése kapcsán is foglalkozni kell; szolgáltatásnyújtás és árazás; az állami hatóságok abbéli képessége, hogy innovatív megoldásokat találjanak a közlekedési szolgáltatásokra, különböző üzemeltetők különböző szinteken való bevonásával és koordinálásával, különféle célpontokat elérő, integrált és rugalmas közlekedési szolgáltatások biztosítása érdekében, lehetővé téve, hogy a legkiszolgáltatottabb felhasználói csoportok közeli és távoli, illetve határokon átnyúló utazásokat is tervezhessenek; a hálózatépítési és a koordinációs tevékenységeket támogató technológiai eszközök, valamint a közlekedés hatékonysága és rugalmassága a különböző mobilitási igények és minták viszonylag alacsony áron történő kielégítése tekintetében. Az uniós intézmények nagyon fontos szerepet tölthetnek be e kérdések megoldásában: Az uniós intézmények a Lisszaboni Szerződés (EUMSZ) 9. cikke alapján fokozhatnák koordinációs szerepüket a szociál- és a közlekedéspolitika területén (pl. a Lisszaboni Szerződés horizontális szociális záradéka az uniós szakpolitikák szociális dimenziójának előtérbe helyezésére szólít fel). Általános módon érvényesíthetik a befogadó megközelítést a közösségi közlekedésben a kapacitásépítés különleges iránymutatások és közös uniós normák alapján történő támogatása révén, továbbá a hozzáférhetőséget igazoló rendszer kidolgozásával a járművek, a közlekedési infrastruktúra, a tájékoztatás és a szolgáltatások árazása tekintetében. Előmozdíthatnak és pénzügyileg támogathatnak a tájékoztatást és a bevált gyakorlatok megosztását célzó intézkedéseket. Javíthatják az európai statisztikai rendszert a felhasználók típusa alapján lebontott adatokkal a közösségi közlekedési rendszerek fejlődésének nyomon követése érdekében, és támogathatják a technikai és a szakpolitikai értékelést célzó kutatást, melynek célja a közösségi közlekedés gazdasági és társadalmi előnyeinek (és költségeinek) felmérése az európai országokban. Végezetül, elő kell mozdítaniuk a polgárok döntéshozatalban való részvételét, a marginalizálódás és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett csoportok és területek igényeinek figyelembevétele érdekében. A polgárok konzultációba, projektek tervezésébe és döntéshozatalba való bevonása elengedhetetlen, legalább az uniós alapokból társfinanszírozott projektekre/programokra vonatkozó eljárások során. 4

Társadalmi befogadás az uniós közösségi közlekedésben Különféle eszközök állnak rendelkezésre e politikák támogatására, így például: Jogszabály írhatja elő az akadálymentes hozzáférés figyelembevételét a közlekedési szabályozásban, és az uniós normák alkalmazását kötelezővé lehet tenni uniós alapok felhasználása esetén, mint a strukturális alapok esetében, ahol a jogi követelmények a támogatás alku tárgyát nem képező feltételeként magukban foglalják az akadálymentes hozzáférést. Az európai strukturális és beruházási alapokat fel lehet használni a közlekedéssel és a társadalmi befogadással kapcsolatos szakpolitikák integrált tervezésének támogatására, továbbá olyan kísérleti programok/projektek finanszírozására, amelyek hátrányos helyzetű csoportok és területek akadálymentes hozzáféréssel kapcsolatos igényeivel foglalkoznak. A közlekedési rendszerek tekintetében végrehajtandó innovációt támogató uniós programok (pl. Horizont 2020) előtérbe helyezhetnék olyan, közlekedéssel kapcsolatos kutatások uniós finanszírozását, amelyek a kiszolgáltatott csoportok közlekedéshez való hozzáférésének fokozását célozzák, és elősegítik a közlekedéstervezéssel kapcsolatos alkalmazott kutatás eredményeinek terjesztését. 5