HATVAN VÁROS IVS HATVAN VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AKTUALIZÁLT VÁLTOZAT MEGBÍZÓ: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT. FELELŐS TERVEZŐ: PAKSI SZILVIA TELEPÜLÉSTERVEZŐ VEZETŐ TERVEZŐ 1 2009. OKTÓBER HÓ
HATVAN VÁROS 2 IVS 2009. OKTÓBER HÓ HATVAN VÁROS I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A AKTUALIZÁLT VÁLTOZAT A kiegészítések, változtatások piros betűkkel szerepelnek. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1. HATVAN SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN -------------------------------------------------------------------- 5 2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETÉRTÉKELÉSE---------------------------------------------------------------------- 7 2.1. Gazdaság---------------------------------------------------------------------------------------------------- 7 2.2. Társadalom-------------------------------------------------------------------------------------------------10 2.3. Környezet ---------------------------------------------------------------------------------------------------13 2.4. Közszolgáltatások ----------------------------------------------------------------------------------------16 3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE---------------------------------------------------------27 3.1. Hatvan lehatárolt városrészei --------------------------------------------------------------------------27 3.2. Városrészek helyzetértékelése ------------------------------------------------------------------------27 3.3. Középtávú stratégia szempontjából kiemelt városrészek ---------------------------------------57 4. IVS STRATÉGIAI FEJEZETE------------------------------------------------------------------------------------------60 4.1. Hatvan jövőképe ------------------------------------------------------------------------------------------60 4.2. Fejlesztési irányok meghatározása célpiramis --------------------------------------------------60 4.3. A stratégia koherenciája és konzisztenciája--------------------------------------------------------64 5. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE -------------------------------------------------------------------------------------69 5.1. 2007 2013. során fejlesztésre kijelölt akcióterületek---------------------------------------------69 5.2. Akcióterületek sorrendbe állítása ---------------------------------------------------------------------75 5.3. A gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési korlát teljesülése ------------------75 6. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ---------------------------------------78 6.1. Ingatlangazdálkodási terv-------------------------------------------------------------------------------78 6.2. Város-rehabilitációs célokat szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek --------------84 6.3. Partnerség--------------------------------------------------------------------------------------------------85 6.4. Szervezeti elvárások -------------------------------------------------------------------------------------91 6.5. Településközi koordináció mechanizmusa----------------------------------------------------------92 6.6. Megvalósíthatóság monitoringja-----------------------------------------------------------------------94 II. TÁBLÁZATOK, KIMUTATÁSOK, JEGYZÉKEK 1. GAZDASÁGI HELYZETELEMZÉST SEGÍTŐ ADATOK 1.1. Vállalkozások száma és nemzetgazdasági ágakba való besorolása (Forrás: www.ksh.hu) 1.2. Működő vállalkozások száma városrész-egységekre (Forrás: önkormányzati adatbázis) 1.3. Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek, szállásférőhelyek, vendégéjszakák száma (Forrás: www.ksh.hu) 1.4. Üzletek, vendéglátóhelyek városrész-egységenként (Forrás: önkormányzati adatbázis) 1.5. Kivetett iparűzési adó, valamint a 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás (Forrás: önkormányzati adatbázis) 2. TÁRSADALMI HELYZETELEMZÉST SEGÍTŐ ADATOK 2.1. Hatvan városrész adatok IVS (Forrás: 2001. évi népszámlálás) lakónépesség száma lakónépesség korcsoportos megoszlása lakónépesség végzettség szerinti megoszlása lakásállomány alacsony komfortfokozatú lakások aránya rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
HATVAN VÁROS 3 IVS 2009. OKTÓBER HÓ 2.2. Lakónépesség és a lakónépesség nemek szerinti megoszlása (Forrás: www.ksh.hu) 2.3. Lakónépesség száma városrész-egységenként (Forrás: önkormányzati adatbázis) 2.4. Nyilvántartott álláskeresők (Forrás: www.ksh.hu) 2.5. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (Forrás: www.afsz.hu) 2.6. Ingázás (Forrás: www.ksh.hu) 3. KÖRNYEZETI HELYZETELEMZÉST SEGÍTŐ ADATOK 3.1. Lakásállomány, épített és megszűnt lakások száma (Forrás: www.ksh.hu) 3.2. Népesség és lakásállomány a szociális típusú város-rehabilitáció városrész-egységeire (Forrás: önkormányzati adatbázis) 3.3. Épített és megszűnt lakások száma, kiadott építési és bontási engedélyek száma a szociális típusú város-rehabilitáció városrész-egységeire (Forrás: önkormányzati adatbázis) 3.4. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza, közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma, közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza, közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (Forrás: www.ksh.hu) 3.5. Infrastrukturális ellátatlanság víz-, közvilágítás-, gáz-, szennyvízcsatorna-hiánya és burkolatlan út (Forrás: önkormányzati adatbázis) 4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉST SEGÍTŐ ADATOK 4.1. Bölcsődék száma, bölcsődei férőhelyek száma, idősek nappali intézményeinek száma, idősek nappali intézményeinek férőhely-száma (Forrás: www.ksh.hu) 4.2. Óvodák száma, óvodai férőhelyek száma, általános iskolák száma, általános iskolai tanulók száma, középiskolák száma, középiskolai tanulók száma, nappali tagozatos egyetemi és főiskolai képzésben résztvevő hallgatók száma (Forrás: www.ksh.hu) 4.3. Bölcsődék, óvodák, általános iskolák, középiskolák, idősek nappali intézményeinek száma, elhelyezkedése, általános iskolák integráltságára vonatkozó adatok (Forrás: önkormányzati adatbázis) 4.4. HHH tanulók lakóhely szerinti kimutatása (Forrás: önkormányzati adatbázis) 5. TOVÁBBI ADATOK 5.1. Városrészek területe (Forrás: földhivatali alaptérkép.) 5.2. Városrészek adatai (Számított adat. Forrás: KSH.) 5.3. Városrészek területének aránya (Számított adat. Forrás: KSH.) 5.4. Népsűrűség városrészenként (Számított adat. Forrás: KSH ) 5.5. Lakónépesség aránya városrészenként (Számított adat. Forrás: KSH) 5.6. Lakásállomány aránya városrészenként (Számított adat. Forrás: KSH) 5.7. Működő vállalkozások aránya városrészenként (Számított adat. Forrás: ÖK-i adatbázis.) 5.8. Üzletek aránya városrészenként (Számított adat. Forrás: ÖK-i adatbázis.) 5.9. Vendéglátóhelyek aránya városrészenként (Számított adat. Forrás: ÖK-i adatbázis.) 5.10. Hatvani Volán által üzemeltetett járatok adatai (Forrás: Hatvani Volán Zrt.) 5.11. Hatvan 2007. évi ingatlanforgalmi értékei (Forrás: ingatlanforgalmi szakértő.) 5.12. 2006., 2007. és 2008. gyártási évű gépjárművek kimutatása a szociális típusú városrehabilitáció városrész-egységeire (Forrás: önkormányzati adatbázis.) 5.13. Hatvan felszíni vízrendezéssel érintett ingatlanjainak jegyzéke (Forrás: INNO-VIT 98 Bt.) 5.14. Örökségvédelmi elemek jegyzéke (Forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány Hatvan Város Településfejlesztési Koncepció 2008.) 5.15. Interjú-minta 5.16. Fórumokon elhangzott tájékoztató 5.17. Kérdőív III. NYILATKOZAT 1. IGAZOLÁS SZEGREGÁTUM HIÁNYÁRÓL (Forrás: 2001. évi népszámlálás) IV. TÉRKÉPEK 1. VÁROSRÉSZEK 2. VÁROSRÉSZ-EGYSÉGEK 3. INGATLANÁRAK SZERINTI VÁROS-TAGOZÓDÁS 4. AKCIÓTERÜLETEK
HATVAN VÁROS 4 IVS 2009. OKTÓBER HÓ V. A KSH-ADATBÁZIS TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSA 1. LAKÓNÉPESSÉG VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 2. LAKÓNÉPESSÉG VÁROSRÉSZENKÉNT 3. NÉPSŰRŰSÉG VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 4. NÉPSŰRŰSÉG VÁROSRÉSZENKÉNT 5. 0-14 ÉVESEK ARÁNYA VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 6. 0-14 ÉVESEK ARÁNYA VÁROSRÉSZENKÉNT 7. 60-X ÉVESEK ARÁNYA VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 8. 60-X ÉVESEK ARÁNYA VÁROSRÉSZENKÉNT 9. LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 10. LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL VÁROSRÉSZENKÉNT 11. FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK A 25 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYÁBAN VÁROSRÉSZ- EGYSÉGENKÉNT 12. LAKÁSÁLLOMÁNY VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 13. LAKÁSÁLLOMÁNY VÁROSRÉSZENKÉNT 14. ALACSONY KOMFORTFOKOZATÚ LAKÁSOK ARÁNYA VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 15. ALACSONY KOMFORTFOKOZATÚ LAKÁSOK ARÁNYA VÁROSRÉSZENKÉNT 16. RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 17. RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL VÁROSRÉSZENKÉNT 18. LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKA- JÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 19. LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL VÁROSRÉSZENKÉNT 20. FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A 15-64 ÉVES NÉPESSÉGEN BELÜL VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 21. FOGLALKOZTATOTT NÉLKÜLI HÁZTARTÁSOK ARÁNYA VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT 22. ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZÁMA VÁROSRÉSZ-EGYSÉGENKÉNT
HATVAN VÁROS 5 IVS 2009. OKTÓBER HÓ I. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1. HATVAN SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Megye határ Hatvan közigazgatási területe Hatvani kistérség Város Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Hatvan jogállását tekintve város, lakosságszámát tekintve középváros. Közigazgatási területe 81 km 2. Kistérségi központ. Elhelyezkedése: Észak-magyarországi Régióban, Részei: Heves Megye, Nógrád Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye. Heves Megyében, Hatvani Kistérségben. Részei: Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Hatvan (központ), Heréd, Hort (alközpont), Kerekharaszt, Lőrinci (alközpont), Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó. Hatvannal határos települések: Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Jászfényszaru, Kerekharaszt, Lőrinci, Tura. A kistérségi funkción túl, régiók és megyék határán való elhelyezkedésénél fogva, régió-határokon átlépő, regionális vonzáskörzettel is rendelkezik. Regionális szerepet visz: a gazdaság (pl. a Robert Bosch Elektronika Kft. dolgozói), az oktatás (pl. a Diszi), az egészségügyi ellátás (pl. Albert Schweitzer Kórház), egyes közműhálózatok (pl. szennyvíz, gáz), valamint a tűzoltóság ellátási területe tekintetében. Hatvan közép- és kisvárosi funkciókat vegyítő városnak tekinthető. A hierarchia szintek mutatóit tekintve a középvárosi intézmények kategóriájából a 4 középiskola, az utazási iroda, az egészségügyi ellátás szintje teljesül, a 7 pénzintézet jelenléte is túlmutat egy kisvárosi szinttől. A kisvárosi és a további városi jellegű intézmények mindegyik elvárt eleme jelen van (városi bíróság, rendőrkapitányság, földhivatal, közjegyző, ingatlanközvetítő stb.).
HATVAN VÁROS 6 IVS 2009. OKTÓBER HÓ Vonzáskörzetének meghatározásánál a szűken vett közigazgatási besorolást a területi realitások, az Alföldön bevett sok irányú kapcsolódási pontok felülírják. Vonzáskörzetének népessége a különböző funkciók tekintetében kisebb eltérést mutat. Meghatározásánál jó kiindulási pont a Hatvani Kistérség lakosságszáma, amely 2006. év végén a KSH Népszámlálásból továbbvezetett adatai alapján 54.595 fő volt. Ehhez adódik még Pest Megyéből: Galgahévíz, Hévízgyörk, Kartal, Tura és Verseg, Jász- Nagykun-Szolnok Megyéből: Jászfényszaru, Nógrád Megyéből: Erdőtarcsa, Héhalom, Palotás, melyek összesen 30.324 fő népességgel bírnak. Hatvan vonzáskörzete 2006. év végén 84.919 fő volt. Megállapítható tehát, hogy nagytávú tervezésnél a vonzáskörzet nagyjából 90.000 főnek tekinthető. Az országosan stagnáló enyhén csökkenő tendenciánál kedvezőbb prognózis felállítására okot ad a Kelet Nyugati növekedési tengely jelenléte, a vonzáskörzetek (ezen belül elsősorban az agglomerációk) népességszámának enyhén emelkedő jellege, valamint Hatvan fejlődési spiráljának hatása. Magyarország városhálózatát a városok növekvő száma jellemzi. Míg 1945-ben mindössze 52, 1960- ban 63, 1970-ben 76, 1980-ban 96, 1990-ben 166, 2002-ben már 252 város volt. A 2007-es állapot szerint Magyarországon a 3152 db helységből 265 db van városként nyilvántartva. Hatvan az Alföld nagytájba, az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság középtájba és a hatvani-sík kistájba tartozik, amelynek északkeleti részén helyezkedik el. A kistáj 99 és 209 m közötti tengerszint feletti magasságú teraszos hordalékkúp síkság. Hatvan Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. A városi hierarchia Major Jenő által meghatározott szintjei szerint Hatvan kistáj-központnak tekinthető. A városi funkció-mennyiség méréséhez használt egyes mutatószámok (középiskolai tanulók száma, rendelőintézeti óraszám, regisztrált gazdasági szervezetek száma, ruházati és iparcikk-kereskedelmi forgalom összege, közigazgatásban dolgozók száma) tekintetében Hatvan eltéréseket mutat. A mutatók közül a közigazgatásban dolgozók száma ma már nem releváns. A középiskolai tanulólétszám és a rendelőintézeti forgalom Hatvanban az országos átlag feletti értékeket mutat, míg a ruházati és iparcikkkereskedelmi forgalom összege attól elmarad. Hatvan részben szerepkörén túlmutató funkciókkal is rendelkező, részben funkcióhiányos város. Van kórháza, kastélya, nincs felsőoktatása, nincs mozija, nincs rendezvényterme. A mutatószámoknak való megfeleltetés alapján tehát Hatvan funkcióhiányos középvárosi központ -nak tekinthető. Hatvan város dinamikusan fejlődő kisvárosi léptékű középváros. Heves Megye 3. legnagyobb városa, amely mindenkor (járási, majd kistérségi szerepkörben egyaránt) vonzáscentrumként funkcionált. A városok dinamikájának mérésére használt mutatók közül a népességszám az országos tendenciáknál kedvezőbb, ám kismértékű visszaesést mutat, a munkahelyek száma dinamikusan nő, a munkanélküliségi ráta fokozatosan csökken, a gazdasági szervezetek száma folyamatosan nő, a városhierarchiában betöltött szerepét megtartotta. Mindezek alapján jelenthető ki, hogy Hatvan az I. kategóriába tartozó, dinamikusan fejlődő városnak tekinthető. Magyarország városainak funkcionális típusai szerint Hatvan Vasúti csomópont. Hatvan a foglalkoztatási szerepkör (be- és kiingázás) alapján meghatározott funkciócsoportok közül a Központi szerepkör-kategóriába tartozik. A magyarországi (komplex) várostípusok alapján: Hatvan központi szerepkörű középváros, jellemformáló iparral. Ezen belül az egykori mezővárosok alcsoportjába tartozik, mint például Szentes, vagy Cegléd.
HATVAN VÁROS 7 IVS 2009. OKTÓBER HÓ 2. HATVAN EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. GAZDASÁG Vállalkozások helyzete (1.1., 1.2., 1.5. számú táblázat) A regisztrált vállalkozások száma folyamatos növekedést mutatott a vizsgált 1997 2006. közötti időszakban. Mindeközben a működő vállalkozások száma enyhén csökkent. A KSH adatai szerint a regisztrált vállalkozásoknak mindössze 64,4%-a volt működő vállalkozásnak tekinthető. Ez a szám a KKV-k elbizonytalanodását mutatta. Hatvan Város Önkormányzatának 2007. évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján a tendencia megfordult. A 2005-ös és 2007-es év között a KSH területi statisztikai adataihoz viszonyítva jelentős emelkedés mutatkozott. 1399-ről 1870-re nőtt a működő vállalkozások száma, ami 2005-ös bázisévet tekintve több mint egyharmaddal való növekedést jelent. Hatvan gazdasági szerkezetét a Robert Bosch Elektronika Kft. jelenléte döntően meghatározza. Kiemelkedő termelési értével, erős nemzetközi hátterével, beszállítói partnerhálózatának Hatvanba vonzásával Hatvan alappillérének tekinthető. Mindemellett nem elhanyagolhatóak a további vállalkozások sem értéküket, sem foglalkoztatottaik számát tekintve. Kivetett iparűzési adó (2007. évi adóelőleg): Kivetett iparűzési adó (2009. évi adóelőleg): Helyi iparűzési adót fizető vállalkozások száma (2007.): Helyi iparűzési adót fizető vállalkozások száma (2009.): 1.355.684 eft 1.774.733 eft 1944 db 1870 db Az adatok változásából levonható következtetéseket koncentrálódó, de volumenében növekvő bevételt produkáló cégszerkezet az idő kissé módosítja. A válság nem hagyta érintetlenül a várost. Éppen az autógyártásban tapasztalható kereslet-csökkenés a város fő iparűzési adóbevételi forrását jelentő céget sem kerülte el. A leépítésekkel is együtt járó folyamat végeredményét a következő évek iparűzési adó adatai fogják kimutatni. Ágazati szerkezet (1.1., 1.5. számú táblázat) A 2006-os adatok alapján a regisztrált vállalkozások 17,8%-a (működőket tekintve 27,2%-a) a G (kereskedelem javítás) nemzetgazdasági ágazatba tartozott, ezt követte 12,3%-kal (működőket tekintve 19%-kal) a K (ingatlanügyek gazdasági szolgáltatás), és 6%-kal (9,3%-kal) a C+D+E (bányászat, feldolgozóipar, energiaipar). Majd az F (építőipar) következett 5,7%-kal (8,8%-kal), ezután az O (közösségi személyi szolgáltatás), a H (szálláshely szolgáltatás), az I (szállítás raktározás posta távközlés), a J (pénzügyi közvetítés), N (egészségügyi szociális), M (oktatás), majd az A+B (mezőgazdaság) követte. A számok azonban önmagukban nem elég jelzésértékűek, hiszen a 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás a D, az E, az I, illetve a J nemzetgazdasági ágazatba tartozik. A LEGNAGYOBB IPARŰZÉSI ADÓT FIZETŐ CÉGEK LISTÁJA (Adat: Polgármesteri Hivatal, Költségvetési Főosztály, Adóügyi Osztály) Adófizetési sorrend 2007. 2009. 1. Robert Bosch Elektronika Kft. (D) Robert Bosch Elektronika Kft. 2. LKH-Leoni Kft. (D) LKW Augustin Kft. 3. Eastern Asia Industries Kft. (D) LKH-Leoni Kft. 4. Sal-Trans Kft. (I) Hatvani Kórház Kft. FA 5. Émász Rt. (E) Saia-Burgess Hatvan Kft. 6. OTP Bank Rt. (J) Eurosugar sas Magyarország Fiókt. 7. Aprítógépgyár Rt. (D) MÁV-Trakció Zrt. 8. Magyar Telecom Rt. (I) Mader Kft. 9. Jancsó és Jancsó 60 Kft. (I) Horváth Rudolf Intertrans Kft. 10. Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet (J) Mátra Cukor Zrt.
HATVAN VÁROS 8 IVS 2009. OKTÓBER HÓ Árnyaltabb a kép, ha a befizetés volumenét tekintve akarjuk osztályozni Hatvan nemzetgazdasági ágazatok közötti megoszlását. Ebben az esetben ugyanis a Robert Bosch Elektronika Kft. jelentősége (a teljes iparűzési adó közel 80%-át fizeti) miatt a feldolgozóipar túlsúlyával találkozunk, amelyet messze lemaradva, de a város egészét tekintve még mindig jelentős hányadot képviselve követ a szállítmányozás raktározás ágazat. A legnagyobb iparűzési adót fizető cégek listájának változása érdekes következtetésekre vezet. A legújabb sorrend az autóipari ágazatok (4 db), a cukorgyárhoz kötődő vállalkozások (2 db), és az előbbiekre is épülő szállítmányozási cégek (3 db) előtérbe kerülését hozta. Csak 2, az autógyártáshoz kötődő cég tartotta meg pozícióját az első 10 között, miközben kiestek a banki- és a közműszolgáltatók a legnagyobb volument fizető vállalkozások közül. A következő év mutatja meg, hogy a válság következtében mennyire fog ismét átrendeződni az élmezőny. K+F helyzete Hatvanban a K+F helyzet elemzése nem releváns. Még a Robert Bosch Elektronika Kft., mint nemzetközi mértékkel mérve is jelentős iparvállalat esetében is csupán a Budapesten található központban foglalkoznak kutatás fejlesztéssel. A többi vállalkozás volumene a K+F kiadásokat nem teszi rentábilissá. Ingázás (2.6. számú táblázat) Hatvanban az ingázás számaránya jelentős. Ez betudható a város kedvező közlekedési kapcsolatainak, valamint a főváros és agglomerációja közelségének. A 2004-es KSH adatok szerint a helyben dolgozók aránya a helyben lakó foglalkoztatottak számához viszonyítva 96,2%. Ez az arány azonban jelentős számú (a foglalkoztatottak 1/3-a) más településre eljáró és közel ugyanennyi bejáró által alakul ki. Az eljárás távolsága eltérést mutat a bejárók lakóhelytávolságához képest. Míg a Hatvanban lakó ingázók többsége (több mint 2/3-a) megyén túli távolságban (távoli kistérségekben) dolgozik, addig a bejárók zömében kistérségen belülről, vagy szomszédos kistérségekből érkeznek. Turizmus (1.3., 1.4. számú táblázat) Hatvanban az Észak-magyarországi Régió egészéhez hasonlóan a turizmus bevétele elmarad az országos átlagtól. A szálláshely-szolgáltatás vendéglátás (H) nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások a működő vállalkozások 6%-át jelentik. Iparűzési adó befizetésük nagyságrendje alapján nincsenek az első 140 vállalkozás között. A vendéglátóhelyek száma 2000. óta nagyjából stagnál. A 139 db vendéglátóhely ugyanakkor lakosságszámra vetítve magas. A szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma alacsonynak tekinthető. A magánszállásokon eltöltött vendégéjszakák aránya (összes vendégéjszaka 64%-a) viszont jóval magasabb a megszokottnál, miközben a magánszállások férőhely-száma az összes szállás férőhelynek csupán 56%-a. Ezek az adatok alacsony szintű, de az adottságok alapján jól fejleszthető idegenforgalmi kultúrát reprezentálnak. Helyi gazdaságfejlesztés eszközei A helyi gazdaságfejlesztés fő célja: az ott működő domináns iparágak, üzletágak sikeres globális versengéséhez szükséges tartós versenyelőnyök létrejöttének és fennmaradásának támogatása, versenyképességük javításához szükséges üzleti környezet kialakítása, végső soron a képződő (tőke-, munka-) jövedelmek növelése. A gazdaságfejlesztés legfontosabb területi egysége: a lokális gazdasági térség. A lokális gazdasági térség magjaként Hatvan a sikeres gazdasági tevékenységekhez megfelelő intézményi és üzleti hátteret tud nyújtani (bankok, ügyvédi irodák, tanácsadó cégek stb. jelenléte). Hatvanban a helyi gazdaságfejlesztés eszközei közül az alábbiak relevánsak: ipari park (1998-ban nyerte el az Ipari Park -címet.) klaszteresedési folyamat* (pl. elektronika, szállítmányozás) fórumok (pl. Őszi Gazdasági Fórum az első 100 iparűzési adót fizető cég meghívásával)
HATVAN VÁROS 9 IVS 2009. OKTÓBER HÓ közös rendezvények (pl. cégek által szponzorált önkormányzattal közös rendezvények) szakképzés összehangolása (pl. Diszi és Bosch közötti együttműködés) * A klaszteresedés veszélyei éppen a válság kapcsán kerültek előtérbe. Az ágazatok koncentrációja ugyanis nemcsak szinergiai előnyökkel jár, de magában rejti az ágazat leépülése esetén a térség veszélyes mértékű gazdasági hanyatlását is. Hatvan esetében az autógyártáshoz kötődő vállalkozások sűrűsödése az autógyártás visszaesése ellenére sem jelent totális hanyatlást a térség gazdaságánál, köszönhetően a meglévő további ágazatok jelenlétének, valamint a közlekedés-földrajzi helyzet húzóerejének. Információs társadalom Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az információs társadalom kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Hatvan érintettsége: B2B (korszerű vállalatközi kapcsolatok pl. Bosch) PPP (az üzleti, a civil és a közszféra új típusú együttműködése pl. oktatás) e-government (eügyintézés Hatvan város honlapjáról elérhetően) e-democracy (pl. Hatvan város honlapján biztosított hozzászólási lehetőségek) lifelong learning (pl. internetes továbbképzési lehetőségek, könyvtári fejlesztések) e-security (pl. tűzfal-, vagy víruskereső programok) információs szupersztráda (adatelérés mindenki számára) digitális kultúra (pl. honlapokon megjelenő művészet) Külső elérhetőség Hatvan közlekedési helyzete mind közúti, mind vasúti kapcsolatait tekintve rendkívül kedvező. Közúthálózati elemei: Autópálya: M3-as autópálya (Az V. számú Helsinki közlekedési folyosó részét képezi. Az M3-as autópályához 3 csomóponton keresztül is kapcsolódik a város.) Elsőrendű főutak: 3-as számú főút 21-es számú főút Másodrendű főút: 32-es számú főút Összekötő- és mellékutak: 2111. sz. ök. út Fenyőharaszt felé 2134. sz. ök. út Heréd felé 2401. sz. ök. út Lőrinci felé 3104. sz. ök. út Tura felé 3201. sz. ök. út Csány felé 31121. sz. bek. út Boldog felé A fejlesztési elképzelések szerint (OTrT, Megyei terv) a tervezett új gyorsforgalmi utak közül az M21-es érinteni fogja Hatvan közigazgatási területét. A 21. sz. főút négysávúsítása folyamatban van. Vasúthálózat elemei: Nemzetközi törzshálózati fővonal* (Meglévő transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal)**: Budapest Miskolc Hazai törzshálózati fővonal* (Meglévő egyéb országos törzshálózati vasútvonal)**: Hatvan Salgótarján, Hatvan Szolnok * Heves Megye Területrendezési Tervében (2005.) szereplő megnevezés ** Országos Területrendezési Terv (2008.) felülvizsgálatában szereplő megnevezés
HATVAN VÁROS 10 IVS 2009. OKTÓBER HÓ A Heves Megye Területrendezési Tervében még szereplő nagysebességű vasútvonal (V. sz. Helsinki folyosó) nyomvonala megváltozott, az OTrT felülvizsgálati anyaga szerint már nem érinti Hatvan közigazgatási területét. Hatvan jelentős vasúti csomópont, nagyterületű rendező pályaudvarral, értékes állomásépülettel, kiterjedt barnamezős vasúti területekkel. Légi közlekedési elemei: Hatvan elérhetőségében az alábbi repülőterek játszanak szerepet. Országos jelentőségű nyilvános repülőtér*: Budapest-Ferihegy (~60 km). Térségi jelentőségű nyilvános repülőtér**: Gyöngyös-Pipis-hegy (~25 km). Nem nyilvános kisgépes sportrepülőtér: Gödöllő-repülőtér (~30 km), Kerekharaszt (~0 km településrendezési terv szintjén létezik). * Országos Területrendezési Terv (2008.) felülvizsgálatában szereplő megnevezés ** Heves Megye Területrendezési Tervében (2005.) szereplő megnevezés 2.2. TÁRSADALOM Hatvan jelenlegi teljes közigazgatási területe 6630 ha, ebből a belterülete: 1105 ha. 2006. december 31-én Hatvan teljes területére számított népsűrűsége 3,32 fő/ha, belterületére vetítve 19,91 fő/ha, ezzel Heves megyében legsűrűbben lakott települések közé tartozik. A nemrég elfogadott településrendezési tervek szerint a tervezett belterület határa a beépítésre szánt területek határát követi. Mód van tehát a jelenleg a földhivatal által nyilvántartott fekvéshatár belterületbe vonási eljárás keretében való módosítására, ezzel a belterületi népsűrűség csökkentésére. Demográfia (2.1., 2.2., 2.3., 5.5. számú táblázat + 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. térinformatika) A NÉPESSÉG SZÁMA 1785 2001. 30000 25000 20000 15000 10000 5000 2028 2088 2686 2971 4018 4877 6979 9707 24772 24308 22906 21984 19873 14045 15380 16020 16458 12097 népesség 0 1785 1828 1850 1857 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 Fogalmi változás: 1785 1890. jelenlévő polgári népesség 1900 1970. jelenlévő népesség (lakónépesség: 1960. 20495 fő, 1970. 21816 fő) 1980 2001. lakónépesség Hatvan kezdeti stagnálása járványokkal (1790 pestisjárvány, 1831 kolerajárvány) magyarázható. Népességének megugrása a vasút megjelenéséhez (1867 1873.), valamint a Cukorgyár alapításához (1889) köthető. A népesség stagnálása a II. Világháború miatt következett be. Látszik a Ratkó-korszak születési ráta növekedése, majd Kerekharaszt hozzácsatolása észlelhető. Az országos átlaghoz hasonlóan itt is a 80-as évek elején fordult át az addigi lakosságszám-növekedés csökkenésbe. A KSH-nak a 2001-es népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett számításai alapján Hatvan lakónépessége 2006 végén 22.078 fő, 2007. év végén 21.140 fő volt.
HATVAN VÁROS 11 IVS 2009. OKTÓBER HÓ A Népesség-nyilvántartó 2008 decemberében 22.032 fő lakónépességet regisztrált, ami a csökkenés megállását jelzi. A lakónépesség eloszlása Hatvanon belül nem egyenletes. Óhatvanban él a lakosság 58%-a, Újhatvanban pedig (beleértve Középhatvant is) a 42%-a. Népsűrűségét tekintve kiemelkednek a lakótelepek (Gódor Kálmán utcai, Pázsit utcai, Ifjúság utcai és a Tiszti lakótelep), valamint a belvárosi tömbök, ezt követik az újhatvani kolóniák. Hatvan lakosságszám prognózisa nagytávra a város egykori legmagasabb népességszámát kissé túlhaladó 25.000 főre szól. Infrastruktúráját (közlekedési, közmű, intézményi), lakóterületét, zöldfelületi rendszerét 3 ezer fős növekedésre kell méretezni, tudva azt, hogy mindez kellő tartalékokkal rendelkezik. Hatvan tervezett 25 ezer fős lakosságszáma a 32 ezer fős Gödöllővel, illetve Gyöngyössel összevetve is reálisnak tűnik. Előbbit agglomerációs helyzete, utóbbit a hozzácsatolt települések tették ekkora méretűvé, mely tényezők egyike sem áll fenn Hatvan esetén. A lakónépesség korösszetétele KOROSZTÁLYI MEGOSZLÁS év Lakónépesség Gyerekkorúak Öregkorúak 100 fő gyerekkorúra jutó (0 14 év) (60 x év) öregkorú 1900 9707 40,2% (3905) 4,7% (461) 11,8 1910 12.097 37,8% (4575) 5,1% (612) 13,4 1920 14.045 34,2% (4797) 6,6% (929) 19,4 1930 15.380 27% (4155) 8,2% (1265) 30,4 1941 16.020 1949 16.458 25,8% (4178) 11,2 (1898) 43,4 1960 19.873 24,9% (4890) 13,0% (2596) 52,1 1970 21.816 21,2% (4631) 16,0% (3481) 75,2 1980 24.772 22,8% (5660) 16,5% (4084) 72,2 1990 24.308 21,1% (5140) 17,4% (4224) 82,2 2001 22.906 16,0% (3663) 19,7% (4518) 123,3 2006 22.078 15,3% (3374) 21,7% (4795) 142,1 2007 21.140 14,8% (3131) 22,3% (4717) 150,6 A tendenciákat figyelve megállapítható, hogy a gyerekkorúak arányának csökkenése mellett az öregkorúak aránya fokozatosan nő. E kettő együttesen vezet el oda, hogy az öregedési hányados kiugróan magas értéket mutat. A gyerekkorúak többlete folyamatosan csökkent, majd az 1990-es évek közepétől az öregkorúak többletébe fordult át. A rendkívül magas érték több mint másfélszeres öregkorú jut a gyerekkorúakra, az időskorúak ellátási formáinak bővítési igényét, illetve annak finanszírozhatósági kérdéseit veti föl. Képzettség műveltség (2.1. számú táblázat + 9., 10., 11. térinformatika) A képzettség mérésének jó mutatója a maximum általános iskolai végzettségűek, valamint a felsőfokú végzettségűek számarányának vizsgálata. A max. általános iskolai végzettségűek aránya Hatvanon belül a legrosszabb Nagygombos és Nagytelek esetén, ezt követi a Pázsit utcai lakóteleptömb, a Csányi út, a Legány Ödön, a Szent Mihály, a Grassalkovich és a Balassi utcák menti egyes tömbök. Érdekes megjegyezni, hogy két középfokú oktatási intézményt magában foglaló tömb is az alacsony iskolai végzettséget mutató tömbök közé tartozik. A felsőfokú végzettségűek arányát megnézve megállapítható, hogy kiemelkedik a Kertész utca, valamint az Úttörő utca tömbje. Ezt követik az Ifjúsági és a Tiszti lakótelep, a Kisfaludy utca és a Mártírok útja délnyugati tömbjei, valamint néhány kisebb belvárosi tömb.
HATVAN VÁROS 12 IVS 2009. OKTÓBER HÓ Munkanélküliség foglalkoztatottság (2.4., 2.5. számú táblázat + 20., 21. térinformatika) MUNKANÉLKÜLISÉGI ADATOK AZ ADOTT ÉVEK ADATAINAK ÁTLAGÁBAN 900 800 700 600 500 400 300 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 200 100 0 Regisztrált munkanéküli Munkanélüli járadékra jogosult Tartósan reg. mnk (12 hónap fölött) Jövedelem pótló támogatásra jogosult A nyilvántartott álláskeresők (korábban regisztrált munkanélküliek) számának alakulását megnézve megállapíthatjuk, hogy a 2000 2007. közötti időszak kezdetén az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezett Hatvan. A regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség 7,43%-át tették ki, ami az országos átlagnál rosszabb 1,24-es arányt eredményezett. 2007. év végére a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népességnek már csak 4,57%-át tették ki, ezzel az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb 0,68-as arányt ért el a város. Jelentősen csökkent a hosszú távú (több mint 365 napja) nyilvántartott álláskeresők száma. 2000-ben még 595 fő, 2007-ben már csak 117 fő szerepelt ebben a kategóriában. Különösen kedvező a tendencia, ha hozzávesszük, hogy ugyanezen időszak alatt a munkavállalási korú népesség 14.975 főről, 15.595 főre emelkedett. Szociális jövedelem pótló támogatásra jogosult Férfi Nő Általános iskola (nincs / van) Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű 25 éves korig 25 évestől 40-ig 41 évestől 55-ig 55 év fölöttiek (KF = 60 év fölöttiek) Egészségi állapot A Hatvan Városi Albert Schweitzer Kórház Rendelőintézet által készített Hatvan város és térségének komplex egészségügyi ellátási feladatainak megvalósítására című előzetes megvalósíthatósági tanulmány szerint: A leggyakrabban előforduló homogén betegségcsoportok mind a belgyógyászati, mind a sebészeti, mind az ideggyógyászati, mind a krónikus belgyógyászati, mind a mozgásszervi rehabilitációs osztályoknál kötődnek a cerebrovascularis, azaz az agy ereinek betegségeihez. A cerebrovascularis három fő klinikai formája a koszorúér-betegség, a stroke és az alsó végtagi keringészavarok. A megelőzéshez prevenciós stratégia szükséges (dohányzás ellenes intézkedések, sótartalom csökkentés, koleszterin-fogyasztás vissza-szorítása). SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM ÉV/NEM PEST MEGYE HEVES MEGYE ÉSZAK-MO-I RÉGIÓ MAGYARORSZÁG 1990/nő 73,33 75,16-73,71 1990/férfi 63,81 65,18-65,13 2001/nő 76,54 76,78 76,26 76,46 2001/férfi 68,68 66,77 66,73 68,15 2006/nő 77,32 77,45 76,39 77,35 2006/férfi 69,20 68,64 67,37 69,03 Forrás: http://portal.ksh.hu
HATVAN VÁROS 13 IVS 2009. OKTÓBER HÓ A születéskor várható élettartam lassú kitolódása figyelhető meg. Mint látható a nőknél a magyarországi átlagot kissé meghaladó, míg a férfiaknál az alatt maradó élettartam várható. A megyehatárok közelsége ellentétes hatást vált ki nőknél, mint férfiaknál, mert amíg a nők Pest megye közelségét tizedév veszteséggel élik meg, addig a férfiak majd fél évet profitálnak a földrajzi elhelyezkedésből. Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi helyzetének becslésére közvetett indikátornak tekintjük a személy-, illetve tehergépkocsik, valamint a lakásépítések számát. ÉLETSZÍNVONAL MUTATÓK Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény Vác Lakónépesség száma (év végén, a népszám-lálás továbbvezetett adatai 2006 (fő)) 32495 32728 22078 27386 33213 Személygépkocsik száma (db) 11951 10507 6878 8769 11036 1000 lakosra jutó szgk. száma 367,78 321,04 311,53 320,20 332,28 Tehergépkocsik száma (különleges célú gépkocsival együtt) (db) 1536 1515 810 1567 1550 1000 lakosra jutó tgk. száma 47,27 46,29 36,69 57,22 46,67 Lakásállomány (éves lakásép. és megszűnési statisztika alapján, becsült adat) 2006 (db) 11761 14410 9166 11650 13969 Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db) 80 59 140 62 142 1000 lakosra jutó lakásépítések száma 2,46 1,80 6,34 2,26 4,28 Forrás: TEIR-adatbázis A 2006. évi adatokban ellentmondás húzódik a személy-, illetve tehergépkocsik száma, valamint a lakásépítések értéke között. Az öt város összehasonlításából kiderül, hogy a lakónépesség számához viszonyított járművek száma alapján Hatvan a legszegényebb település. Feltűnő ugyanakkor, hogy a lakásépítésekre vonatkozó arányszám meglehetősen magas, ami ellenkező minősítést jelentene, de ez még nem ad okot komolyabb gazdagodásra következtetni. Ezt sem a tapasztalat, sem például a vándorlási egyenleg nem támasztja alá, nem indokolja a magas értéket. Megjegyzendő, hogy a Hatvanban megépült lakások száma nem tekinthető nagynak az évek trendjét vizsgálva. A 2006-os év kiugróan magas lakásépítési eredményeket hozott, 140 lakást adtak át, szemben a korábbi évek 25-60 körüli lakásszámához képest. További adalék, hogy a lakások minősége általánosságban gyengébb minőségű más városok összevetésében. 2.3. KÖRNYEZET 2.3.1. Tájalkotó elemek Hatvan közigazgatási határán belül az alább felsorolt tájalkotó elemek találhatók: Természeti elemek Magaslatok (Strázsahegy, Bírófestő domb) Mezőgazdasági művelés (szántó, gyümölcsös, szőlő, fólia) Erdő (akác, tölgy, jegenye) Vizek (Hatvannál kiemelt elem) tudatosítás, tisztelet-ébresztés fontossága Hatvan a Zagyva ártéri területe volt. Zagyva a síkvidékre érve szabadon szétterült mocsaras területeket kialakítva maga köré. (Belterületen: vizenyős területek, külterületen: vizes élőhelyek jellemzik) A mezőgazdasági művelés a mocsaras területek lecsapolásával indult meg. Vízfolyások: Zagyva folyó, Nógrádi-patak (5 neve van: Bér, Herédi, Hernádi, Vanyarci), Kartalvölgyi-patak, csatornák. Állóvizek: A tavak mesterséges tavak, ám környezet-kondicionáló hatásuk jelentős. Kutak (Hatvan alatt vízbázis található) Művi elemek Távvezetékek, műtárgyak (adottságként kell kezelni) Ipartelepek (tájba-ültetésük fontos) Város-morfológiai hangsúlyok (kórház, cukorsiló, 10 emeletes házak)
HATVAN VÁROS 14 IVS 2009. OKTÓBER HÓ 2.3.2. Természeti és művi értékek (5.15. számú jegyzék) Hatvan művi értékekben rendkívül gazdag, számos természeti értékkel is bíró település. Az OTrT felülvizsgálata éppen ezért kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezeteként tünteti fel a település teljes közigazgatási területét. Hatvan közigazgatási területének természeti elemekkel való érintettsége Országosan védett természeti területek és egyedi értékek: - ex lege védett természeti emlékek, - országos ökológiai hálózat elemei közül folyamatos és megszakított ökológiai folyosók. Hatvan Város területén helyi védelem alatt álló természeti érték nem található. Helyi védelemre javasolt természeti területek és értékek: - természeti területek, - növényállományok, - fasorok. Zöldfelületei elemek: - közparkok, terek, - temetők, - növényállományok, - kertek. Vízgazdálkodási területek: - vízfolyások, - állóvizek, - kutak. Hatvan közigazgatási területének régészeti értékekkel való érintettsége Hatvan jelentős történeti múlttal és fontos régészeti lelőhelyekkel rendelkezik. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi régészeti kultúr-korszak lelőhelye ismert a városban és a külterületi környezetben. Jelentős korszaka: a törökkor azonban szinte teljesen feltáratlan. Régészeti feltárással ismert kultúr-korszakok: - kora-bronzkori kultúra ( Hatvani kultúra ) - késő avarkor - római kor (Római Örtorony) - népvándorláskor - császárkor - Csörsz árok - középkor (Vár, Premontrei prépostság) - Grassalkovich-kor (Kastély, templom, Rk.parókia, Nagygombosi major) Hatvan közigazgatási területének műemléki értékekkel való érintettsége Műemléki környezet, Műemléki védettség, Hatvan közigazgatási területének helyi művi értékekkel való érintettsége Helyi védettség Helyi védettségre javasolt építmények: - épületek, - építmények, szobrok, emlékművek Helyi védelemre javasolt struktúrák: - utcaszerkezet, - utcakép, - táji látvány, - városképi jelentőségű utak. Helytörténeti jelentőség: - helytörténeti jelentőségű objektumok, - védett településrész nevek, elnevezések
HATVAN VÁROS 15 IVS 2009. OKTÓBER HÓ Kortörténeti jelentőség: - kortörténeti jelentőségű objektumok. 2.3.3. Lakásállomány (2.1., 3.1., 5.6. számú táblázat + 12., 13., 14., 15. térinformatika) Hatvan lakásállománya 2001. és 2006. év között 3,3,%-kal, azaz 297 db lakással nőtt. A lakásállomány területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy Óhatvan három lakótelepi városrészegysége (Gódor Kálmán utcai ltp., Pázsit utcai ltp. és az Ifjúság utcai ltp.) tartalmazza a teljes lakásállomány ötödét. További jelentős sűrűsödést jelentenek Újhatvan sűrű kertvárosias lakóterületei. A lakásállomány komfortfokozata a külterületi részeken, Újhatvan és Óhatvan központtól távolabbi részein a legkedvezőtlenebb. A LAKÁSOK SZÁMA SZOBASZÁM SZERINT év lakott lakóházak lakások 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás 1870 598 1880 727 1890 861 1900 1268 1910 1656 1920 1930 2756 1941 3195 4338 2486 1426 399 1949 3332 4446 2826 1411 175 1960 3924 1970 4673 6546 2732 3153 661 1980 5270 7654 1741 3875 2038 1990 5905 8706 983 4015 3708 2001 6120 8867 679 3859 4329 Az üresen hagyott mezőknél nincsen fellelhető adat. A lakóház és lakásszám növekedés alapterület változással is együtt jár. Az 1970-es években még a lakásoknak csupán egytizede volt a 3 vagy több szobás kategóriában, addig 2001-re a lakásállomány fele már ebbe a kategóriába tartozott. A 2001-es népszámlálás a lakóházak 96%-át (5907 db) földszintesként tűntette fel, amelyben a lakások valamivel több, mint 2/3-a helyezkedett el. Az emeletes lakóházak arányszámuknak (4%) ellentmondva a lakásállomány majd 1/3-ának biztosítottak helyet. A LAKÁSOK SZÁMA ÉPÍTÉSI IDŐSZAK SZERINT 2001-BEN összes 1920 előtt 1920 44 1945 59 1960 69 1970 79 1980 89 1990 2001 8867 794 1063 961 1720 2099 1825 405 100% 9% 12% 10,8% 19,4% 23,7% 20,6% 4,5% Forrás: KSH Építési idejét tekintve a legkritikusabb az 1960-1989-ig terjedő időszak. Sem technológiáját, sem szigetelési rendszerét, sem alapterületét tekintve nem ekkor születtek a legkedvezőbb lakások. Mindez a lakásállomány több mint a felét érinti. Ebben az időben épült a lakótelepek többsége (Gódor Kálmán, Pázsit). CSALÁDNAGYSÁG ALAKULÁSA év fő/család 1960 3,68 1970 3,01 1980 2,96 1990 2,92 2001 2,88
HATVAN VÁROS 16 IVS 2009. OKTÓBER HÓ A folyamat a természetes szaporulat visszaesésével párhuzamosan a családnagyság csökkenését eredményezte. Míg a 60-as években a családmodell majd 4 fős, addig az ezredfordulóra visszaesett 3 fő alá. A csökkenési folyamat azóta is tart. A lakónépességből, a családnagyságból és a lakásszámból következően Hatvanban mennyiségi lakáshiányról jelenleg nem beszélhetünk. A jelenlegi 22.200 fős lakónépesség kb. 7640 családot alkot, azaz ennyi lakásra van szüksége. A nagytávra tervezett 25.000 fős lakónépességnek, csökkenő családnagyság (2,7 fő/család) feltételezése mellett kb. 9250 db lakásra lesz szüksége. Ebből következően nagytávra további kb. 400 lakás felépítése prognosztizálható, 2.3.4. Települési infrastruktúra ellátottság Jelen pontban Hatvan közlekedési infrastruktúrájának helyzetével elemezzük tekintettel arra, hogy a közmű és az intézményi infrastruktúra elemei a továbbiakban kerülnek bemutatásra. A város külső közlekedési kapcsolatai kedvezőek (lásd Gazdasági helyzetelemzés Külső elérhetőség című bekezdése!). Megállapítható ugyanakkor, hogy a kistérségi kapcsolatokat jelentő összekötő és bekötőutak minőségi fejlesztésre szorulnak. A város közlekedési nehézségét a belső kapcsolatok alacsony száma jelenti. A jelenlegi legfőbb probléma, a 3-as számú főútnak a vasúton és a Zagyván koncentrált módon, egy helyen való áthaladása. Olyan új út-nyomvonalat kell tehát keresni a folyó és a vasút keresztezésével, amelynek vonalvezetése, szolgáltatási színvonala, az újonnan feltárt területek megközelítése által előnyösebb a forgalom számára, így megépülésük esetén spontán módon is megoldják a forgalom átterelődését. A településszerkezet jelenlegi és várható jövőbeli fejlesztése alapján a város északi területein (az M3-as autópálya és a 3. sz. főút közötti területen) alakítható ki olyan folyamatos vonalvezetésű új útvonal, amely alkalmas lenne a jelenlegi főút funkcióinak átvételére: folyamatos vonalvezetéssel biztosítja a K Ny irányú áthaladást, új átkelést biztosít a Zagyván és a vasúton, közvetlenebb, a lakóterületektől független kapcsolatot biztosít az északon elhelyezkedő gazdasági területeknek. A 2007. évben végzett forgalomszámlálás ugyanakkor bebizonyította, hogy a városon áthaladó 3-as számú főút városközpontban tapasztalható jelentős forgalmát nem az átmenő, hanem a belső forgalom generálja elsősorban (kb.90%-ban). Ezért az új út nevében is hordozva funkcióját nem elkerülő útként, hanem összekötő útként kerül definiálásra. 2.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK 2.4.1. Oktatás nevelés (4.2., 4.3. számú kimutatás) Hatvan oktatási struktúrája a 2007/2008-as tanévben a következőképpen épült fel. Megyei fenntartású intézmények: - Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (DISZI) mai nevén Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tagiskolája - Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény - Kotsis Albert Zeneiskola - Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola mai nevén Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola tagiskolája Közös fenntartású intézmény (társulási megállapodás alapján): - Széchényi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, mai nevén Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchényi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola tagiskolája Városi fenntartású intézmények: - Óhatvani Óvoda és Általános Iskola (Székhely: Kossuth Lajos Általános Iskola) - Újhatvani Óvoda és Általános Iskola (székhely: Baross Gábor Általános Iskola) Alapítványi fenntartású intézmények: - Grassalkovich Alapítványi Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
HATVAN VÁROS 17 IVS 2009. OKTÓBER HÓ - Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Szakközépiskola és Szakiskola - Oktat-60 - A Vasút a gyerekekért Alapítvány óvodája, mai nevén Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Bajcsy- Zsilinszky út 10. sz. alatti tagóvodája Az oktatási intézményeknél a 2007/2008-as tanévet követően több változtatásra is sor került: - A középfokú oktatási intézmények mindegyike társulásos formában, a megyével közös fenntartásúvá vált, és integrációjuk nyomán új elnevezést kapott. - Az alapítványi fenntartású MÁV-óvodát az Önkormányzat működtetésre átvette, ingatlanát megvásárolta. INTEGRÁLT INTÉZMÉNYEK ADATAI: Intézmény neve Óvoda (db) Általános iskola (db) Óvodások száma Tanulók száma Óhatvani Óvoda és Általános Iskola 4 3 379 1184 Újhatvani Óvoda és Általános Iskola 3 2 199 688 2007. őszi adatok Az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola tagintézményei: székhelyintézmény (Kossuth tér 1.) 5. számú tagiskola (Szabadság út 13.) Kodály Zoltán tagiskola (Géza Fejedelem utca 2.) Balassi Bálint utcai tagóvoda (Balassi Bálint utca 44.) Gódor Kálmán utcai tagóvoda (Gódor Kálmán utca 13.) Hajós Alfréd utcai tagóvoda (Hajós Alfréd utca 43.) Vörösmarty téri tagóvoda (Vörösmarty tér 1.) Az Újhatvani Óvoda és Általános Iskola tagintézményei: székhelyintézmény (Bajcsy-Zsilinszky út 8.) Baross Gábor tagiskola (Rákóczi út 4.) Jókai utcai tagóvoda (Jókai utca 9.) Mészáros Lázár úti tagóvoda (Mészáros Lázár út 49 51.) Bajcsy-Zsilinszky út 10. szám alatti tagóvoda (Bajcsy-Zsilinszky út 10.) Óvodai telephely (Bajcsy-Zsilinszky út 13.) További intézmények adatai: Intézmény neve Tanulók/óvodások száma Széchényi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 515 Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 589 DISZI 1227 Grassalkovich Alapítványi Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 269 Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Szakközépiskola és Szakiskola 51 A Vasút a gyerekekért Alapítvány óvodája 93 2007. őszi adatok Hatvan felsőfokú oktatási intézménnyel nem rendelkezik. 2.4.2. Szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ellátás Hatvan Városi Albert Schweitzer Kórház Rendelőintézet Az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, melyet 1967-ben 452 ággyal hoztak létre, Hatvan Város Önkormányzatának tulajdonát képezi. A település önkormányzata 2009. augusztus 31-i hatállyal felbontotta a hatvani kórház vagyonkezeléséről szóló, a Hospinvesttel, illetve a leányvállalataként működő Hatvani Kórház Kft-vel megkötött szerződést. A Hospinvest nem tudta megvalósítani a korábban írásban vállalt fejlesztéseket.
HATVAN VÁROS 18 IVS 2009. OKTÓBER HÓ (a kórház épületegyüttesének felújítása, illetve új műtőblokk kialakítása). Ez a szerződésszegés szolgáltatott okot az önkormányzat számára a kontraktus felbontására. Jelenleg az Önkormányzat saját tulajdonában álló társaság működteti tovább a kórházat. A kórház ellátási területe Heves megye mellett Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyének Hatvan vonzáskörzetében elhelyezkedő területére is kiterjed. A Hatvani Kórház ágyszámát tekintve a régióban a 9., a megyében a 3. helyen áll. A Kórházi részleg és a szakrendelő együttesen 77 orvost és 343 szakdolgozót, azaz mindösszesen 420 főt foglalkoztat. ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT (2006-OS ADATOK) Hatvani Kórház adatai Legközelebbi ellátó helyek adatai Osztály Ágyszám Gyöngyös Jászberény Pásztó Kistarcsa belgyógyászat 99 76 93 mátrix ellátás 200 sebészet 41 60 40 mátrix ellátás 75 traumatológia 60-30 - - szülészet 30 60 35 mátrix ellátás 64 nőgyógyászat gyermekgyógyászat 30 30 27 mátrix ellátás 20 szemészet 20 20 - - 34 bőrgyógyászat 15 - - - 25 ideggyógyászat 30 30 - - 65 intenzív 8 8 10-8 krónikus 30 60 40 50 - belgyógyászat mozgásszervi 12 - n.a. 20 n.a. rehabilitáció összesen 375 518 n.a. 175 n.a. A Kórház 2007-ben pályázatot nyújtott be komplex térségi egészségügyi ellátás kialakítására. A pályázatnak magával a gyógyászati központtal foglalkozó munkarésze a jelenlegi struktúrának nyolc elemre bontásával egy új rendszer felállítását tervezte. A javasolt részlegek a következők voltak: multidisciplináris járóbeteg szakellátási, diagnosztikai centrum, mozgásszervi betegségek centrum, multidisciplinaris invazív mátrix, kúraszerű ellátási egység, non-invazív mátrix, sürgősségi betegellátás, közösségi egészségfejlesztési központ, spirituális/alternatív medicina központ. Az újszerű felosztási javaslat jól tükrözi a jelenlegi állapot statikus voltát, és egy korszerű gyógyászati központtal szembeni,0 létező igényeket. Egészségügyi alapellátás Hatvan alapfokú egészségügyi ellátása 9 db felnőtt háziorvosi szolgálati körzetre, 4 db gyermekorvosi körzetre, 6 db fogorvosi körzetre és 7 db védőnői körzetre van szétbontva. A körzetek számát tekintve az egészségügyi alapellátás az elvárt ellátási szintnek megfelel. Szociális ellátás Hatvan Város komplex ellátó intézménye a Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézmény. A 82 fővel üzemelő intézmény alap feladatai közé tartoznak: a szociális feladatok: - házi segítségnyújtás*
HATVAN VÁROS 19 IVS 2009. OKTÓBER HÓ - családsegítés* (ezen belül háztartási adósságkezelés és tanácsadás), - étkeztetés, - nappali szociális ellátás (idősek klubja és értelmi fogyatékkal élők napközi otthona***) - támogató szolgáltatás*** - közösségi pszichiátriai ellátás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás* (Lőrinci központú) a gyermekjóléti feladatok: - bölcsődei ellátás - gyermekjóléti szolgáltatás** (ezen belül: módszertani feladatok) az egészségügy feladatok: - védőnői szolgáltatás, - anya-gyermek és csecsemővédelem (ifjúság-egészségügyi ellátás, anyatejjel való ellátás) * kistérségi ellátás ** kistérségi ellátás szervezés alatt *** szükség lenne kistérségi ellátásra Intézmény Cím Fenntartó Férőhely Idősek nappali intézménye Hajós utca Hatvan Város Önkormányzata 40 fh Szent Erzsébet Idősek Otthona Mártírok útja 3. Hatvani Belvárosi R.Katolikus Egyházközség 10 fh Szent Kamill Idősek Otthona Kórház utca 3 5. Heves Megyei Önkormányzat 47 fh Forrás: www.hatvan.hu Ellentmondás tapasztalható a rászorulók és az időskorú-ellátásban résztvevők száma között. Az otthonközeli ellátás tekinthető a legkedvezőbb formának, hiszen saját környezetükben kaphatnak segítséget az idős korúak. A szolgáltatás támogatott, ám fizetős formája azonban az idősek részéről nagy ellenállásba ütközik, ami az ellátásból kimaradók számát növeli. Megfigyelhető ugyanakkor a magát ellátni nem tudók idősotthonba kerülésénél az anyagiak szerepének háttérbe kerülése. Ennek is betudható, hogy a területi ellátás veszteséges, míg az idősotthon gazdaságos. Tovább árnyalja a képet a 2008-ban életbelépett rendelet (36/2007. SZMM), amely a gondozási szükséglet, valamint az egészségügyi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatáról rendelkezik. Eszerint a 4 óra házi gondozási igény feletti időskorúak kerülhetnek csak idősotthonba. Ezen kívül a házi gondozás is csak Szakértői Bizottsági döntés nyomán érhető el. A Szakértői Bizottság tagjai közül egyet az önkormányzat, egyet a Szivárvány és egyet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet delegál. Hatvan társadalmi szerkezete az azonos nagyságrendű városokkal összevetve viszonylag homogén. Szegregációs folyamatok ugyanakkor megfigyelhetők. A családsegítés során szerzett tapasztalatok alapján Hatvan területén lehatárolhatók szegregációra hajlamos részek. Így a Pázsit utca környéke, Nagytelek egy része, Nagygombos egy része, Legány Ödön utca környéke, Mártírok útjának egy része, Csányi úti szociális bérlakások, valamint a Hegyalja egyes részei. Utóbbi területen észlelhetők ugyanakkor a legnagyobb társadalmi különbségek. 2.4.3. Közösségi közlekedés Közúti tömegközlekedés Hatvan város területén a Hatvani Volán Zrt. üzemeltetésében nyolc helyi járatú buszviszonylat közlekedik. 1. vasútállomás Szolnoki útelágazás 2. autóbuszállomás Bajcsy-Zsilinszky utca autóbuszállomás 3. autóbuszállomás Bajcsy-Zsilinszky utca Doktay Gyula utca 3/a autóbuszállomás Arany János utca Doktay Gyula utca 4. Ipari Park/vasútállomás Hegyalja út 6. autóbuszállomás Rákóczi utca Dai Dong 7. autóbuszállomás Radnóti utca Esze Tamás utca Ipari Park 9. Szolnoki útelágazás Bajcsy-Zsilinszky utca/rákóczi utca Ipari Park
HATVAN VÁROS 20 IVS 2009. OKTÓBER HÓ Az autóbusz-közlekedés jelenlegi rendszere (településközi és helyi) szakmai szempontból megfelelőnek értékelhető. Hatvanban 500 800 m a legnagyobb gyaloglási távolság belterületen a buszmegállók eléréséig. A városban a fedett buszmegállók rendszere most van kiépítés alatt. A Hatvani Volán által üzemeltetett buszok mérete differenciált. A 2., és a 3/a jelű buszviszonylatokon például csuklós buszok közlekednek, ám a kisebb buszok is elérik a 12,0 m hosszúságot. A vállalat jelenleg nem rendelkezik akadálymentesített buszokkal. Vasúti tömegközlekedés Hatvan jelentős vasútvonalakkal érintett. Vasúti tömegközlekedési kapcsolata kedvező. Elérhetősége valamennyi viszonylatban jó. Viszonylat Vonatpár Hatvan Budapest (elővárosi) 45 Hatvan Miskolc 25 Hatvan Szolnok 19 Hatvan Salgótarján 21 2.4.4. Közigazgatás HATVAN VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK FELÉPÍTÉSE: Beruházási Osztály Gazdasági Főosztály Gazdálkodási és Környezetvédelmi Osztály Projektmenedzsment Osztály Költségvetési Osztály Költségvetési Főosztály Adóügyi Osztály Építéshatósági Osztály Hatósági Főosztály Ügyfélszolgálati Osztály Okmányiroda Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály Szervezési Főosztály Szociális és Egészségügyi Osztály Gyámhivatal Informatikai és Ügyviteli Osztály Jegyzői Főosztály Törvényességi ellenőrzési Osztály Gondnokság 2009. szeptemberi adat. Forrás: 46/2006.(XII.15.) Ökr. e-közigazgatás Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének közigazgatási hatósági ügyek intézésének szabályairól szóló 10/2008. (II. 29.) rendelete értelmében az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező ügyfelek elektronikus úton is kezdeményezhetnek egyes ügyeket a www.magyarorszag.hu honlapról, amely Hatvan város honlapján (www.hatvan.hu) keresztül érhető el. Az internetes honlapon keresztül az okmányirodai időpontfoglalásnak nincs technikai akadálya. 2.4.5. Hulladékgazdálkodás Hatvan csatlakozott a Heves megyei regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez, amelynek megvalósulása esetén két lerakón Hejőpapiban és Salgótarjánban történik majd a települési hulladék végső ártalmatlanítása. A tervek szerint Egerben biofermentáló, Lőrinciben átrakó állomás, Hatvanban pedig válogatómű, zöldhulladék komposztáló, hulladékudvar és inert hulladékkezelő létesülne. A projekt keretében megvalósulna a területen lévő régi lerakók rekultivációja is. A veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése érdekében az önkormányzat 2003. óta évente kétszer lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akciót szervez. A veszélyes hulladék gyűjtése a jövőben a tervezett hulladékudvarban fog megvalósulni. A települési kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében az önkormányzat 2005. folyamán 25 db hulladékgyűjtő szigetet létesített a város területén, valamint beszerzett egy speciális szállítójárművet is. Szintén a kommunális hulladék mennyiségi csökkentését célozza a kiskerti komposztálást népszerűsítő önkormányzati program, amelynek keretében 2007.-ben 500 db, 1 m 3 -es fa komposztláda szétosztását kezdték meg a lakosság körében. A faládát térítésmentesen az a hatvani