V. Magyar Tájökológiai Konferencia Sopron, 2012. augusztus 30 szeptember 1. A Magyarországon élőkisebbségek önidentifikációja táji értékeiken keresztül Tóth Tádé Dániel, Szijártó Ágnes, Bechtold Róza Budapesti Corvinus Egyetem Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium
MOTTÓ Ugyanaz a táj valaki más lényének színpompás szövetén át nézve még igézetesebb. - Vavyan Fable
SZAKKOLLÉGIUMUNKRÓL A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium 2009-ben került megalapításra, célja az Egyetemen megszerezhetőtudáson felül további ismeretek közvetítése tagjai számára. A szakismeretek bővítése érdekében kapcsolatot ápol szakmai érdekképviseletekkel, diákszervezetekkel, valamint aktívan részt vesz munkájával települések életében, megméretteti tagjai tudását hazai és nemzetközi pályázatokon. Tagok száma: kb. 50 fő hallgató Tagok végzettsége: BSc, MSc, PhD Parkász leszek?! Gerilla kertészkedés LandArt Palánkfestés Kertépítő verseny ALUMNI projekt
SZAKKOLLÉGIUMUNKRÓL A szakkollégium 2010-ben TÁMOP forrásra pályázott, melyet 2011-ben el is nyert, így működését 2 éves időtávra több mint 14 millióforinttal támogatják meghatározott feladatok mentén. Az indikátorok között szerepel kutatási és publikációs kötelezettség is, így a szakkollégium figyelmét egy a tagjai számára már korábbról ismert téma, a tájértékek felé fordította. Nógrádsipek, Rimóc, Varsány
KISEBBSÉGEK MAGYARORSZÁGON A 2001-es Népszámláláskor az ország lakosságának 4%-a vallotta magát a 13 hivatalosan elismert kisebbség egyikéhez tartozónak, valójában azonban a lakosság 8-10%-a tartozik valamilyen kisebbséghez. Hazánkban az 1993. évi LXXVII. törvény (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól) által hivatalosan elismert kisebbségek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán A törvény definíciója a kisebbségekre: E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
ETHLAS (Ethnic Landscapes)
ETHLAS (Ethnic Landscapes) Hogyan jelennek meg a nemzetiségek sajátosságai a tájhasználatban? Vannak-e jellegzetesen nemzetiségekhez kötődő tájértékek, tájhasználatok? Mi történik/történt azokon a településeken, ahol a nemzetiségek változtak?
KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE 1. AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG Az államalapítás korában a határ-menti területek vegyes lakosságúak voltak, a történelmi Magyarország pedig több, ma önálló állam területét is magába foglalta A honfoglaláskor a magyarok már itt élő, többségében szláv népek közé települtek be Közülük legjelentősebbek a szlovének (vendek), délszlávok A tatárjárás után indult az első nagy betelepítési hullám Magyarországra, az ekkor beérkező jászok, kunok teljesen beleolvadtak a magyar lakosságba A XIV. században románok és s szászok szok érkeztek Erdély területére, ők viszont megőrizték nyelvüket és kultúrájukat (erdélyi szász városok) A XV. században pedig a balkáni háborúk elől elmenekült romák telepedtek le az országban
KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE 2. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A hódoltság idején az Alföld területének jelentős része elnéptelenedett Már a hódoltság alatt is megindult a szerbek, horvátok, sokácok, bunyevácok (délszlávok) betelepülése főleg a Duna körzetébe (Budapest környezete) és a Dunán-túlra Buda visszafoglalása után (XVIII. század első fele): Elindultak a szándékos betelepítések az ország benépesítésének elősegítésére (Mária Terézia intézkedései) Németek (svábok) (főként a Dunán-túlra, de Pest megye keleti részébe is)és szlovákok (Békés megyébe)betelepítése volt a legjellemzőbb Valamint igen sok román, örmény, görög csoport érkezett az országba A hódoltság után betelepült nemzetiségi csoportok legtöbbje nem olvadt be az őket körülvevő magyarságba, hanem homogén, nemzetiségi csoportokat alkottak térségenként vagy településenként, kultúrájukat és többé-kevésbé nyelvüket is megőrizve
KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE
A KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE 3. A KISEBBSÉGEK HELYZETE AZ UTÓBBI KÉT ÉVSZÁZADBAN A kisebbségi kérdés 1848-ig nem okozott problémát a Magyar Királyságban, a magyar nyelv hivatalossá tételével azonban a nemzetiségek maguknak is hasonló jogokat követeltek, ami összetűzésekhez vezetett Az 1868-as nemzetiségi törvény némileg enyhítette a problémákat : anyanyelv használatának engedélyezése a közigazgatásban kulturális életben Oktatásban A századforduló után fölerősödő magyarosítási törekvések azonban újabb ellentéteket szültek Nemzetiségek arányának szabályozása a felsőoktatásban Földrajzi nevek magyarosítása De sok közösség (főleg az ország belső területein) önként magyarosodott el, nemzeti öntudatuk megerősödött
A KISEBBSÉGEINK TÖRTÉNETE A trianoni békeszerződés után bár az ország kisebbségei jelentős hányadát elveszítette, de a belső területeken megmaradtak a nemzetiségi csoportok A második világháborúután különbözőmegállapodásokat próbáltak kötni a Trianon utáni állapotok normalizálására, a kívánt lakosságcserére (magyar-csehszlovák), az eltérőnépességviszonyok miatt azonban nem történhettek meg (több volt a magyar a határokon túl, mint a nemzetiségiek határon belül), vagy csak részlegesen mentek végbe (főként a határ menti vidékeken). Sokan nem támogatták a lakosságcserét, nem akartak elszakadni abból a környezetből, ahova őseik akkor már két évszázada letelepedtek 1945-ben határozatot hoztak a magyarországi németek Németországba valóvisszatelepítésére. A kitelepítés eredetileg csak az egykori hitleristákat érintette volna, de mire a tisztogatások befejeződtek a kitelepítettek és málenkij robotra elhurcoltak száma már elérte a 250 ezer főt, azaz a magyarországi német ajkú lakosság felét A szocializmus további időszakaiban igyekeztek elfogadhatótörvényeket hozni a nemzetiségek jogainak megvédésére, ez a törekvés azonban nem volt sikeres, nem került kidolgozásra megfelelőprogram egészen a rendszerváltás utánig
A KISEBBSÉGEK ÉS A TÁJÉRTÉKEK A kisebbségek tájértékei nem sokban térnek el a magyarság által létrehozottaktól, a különbségeket a vallási és kulturális eltérések adják Egy kisebbség tájértékeinek kialakulása és jellege függ: Vallástól A jellemző foglalkozásoktól A természeti adottságoktól A közösség anyagi helyzetétől A népművészeti jegyektől A nemzetiségi öntudat erősségétől A település vagy térség más etnikumaitól
ÖNIDENTIFIKÁCIÓ RÉGEN ÉS MOST Az elmúlt századokban egy kisebbség életében a tájértékek megjelenése nem az nemzetiségi öntudat erősítésére szolgált, inkább fordítva a nemzetiségi öntudat hozta létre a tájértékeket úgy, ahogy az a közösségnek és a kultúrának megfelelt (az adott korban természetes volt) Természetesen egy adott tájértékről tudni lehet, melyik kisebbség hozta létre, így az adott kisebbség jelenlétét is hirdeti, jelzésként szolgál más etnikumok számára A tájértékek szerepe mára megváltozott a nemzetiségi öntudat erősítésére szolgálnak, mivel: A nemzetiségi öntudat az új generációkból hiányzik A nemzetiségek a II. világháború után megfogyatkoztak Sok család elvándorol származási helyéről megélhetést keresve, a nagyvárosokban asszimilálódnak A hagyományok elvesznek, idejét múlttá válnak Egyre kevesebben vannak, akik ismerik az értékek eredetét, az adott nemzetiség történelmét
KISEBBSÉGEK HELYZETE A MAI MAGYARORSZÁGON Ma a magyarországi kisebbségek igyekeznek megőrizni nemzeti identitásuk mellet nemzetiségi identitásukat is a hagyományok őrzésére és művelésére egyesületeket hoznak létre, melyek programokat szerveznek, iskolákat, óvodákat, civil szervezeteket működtetnek A törvény értelmében a kisebbségek országos és területi szinten kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, szabadon képviseltethetik magukat A KÖZÖSSÉGEK ÖNAZONOSÍTÁSA SAJÁT ÉRTÉKEIKEN KERESZTÜL Két kategóriában kerül meghirdetésre Egyéni kategória Fotópályázat Közösségi kategória Értékleltár
KULTÚR-TÁJ PÁLYÁZAT Egyéni kategória Szociofotógráfia Természetfotó Dokumentarista fotográfia Táj fotográfia Objektum-fotográfia Közösségi kategória mondák, népmesék dalszövegek, dalok hagyományok, népszokások emlékhelyek híres személyek, híres szülöttek történelmi események híres helyek, objektumok természeti értékek, azokhoz kapcsolódó történetek receptek illetve bármi, amit a közösség fontosnak gondol saját azonosítása szempontjából
PÁLYÁZAT DÍJAZÁSA Konferencia és kiállítás Megjelenési lehetőség a kisebbségek képviselőinek, tanulási lehetőség egymás értékeiből, egymás megismerésével Együttműködési lehetősek RBTSZK együttműködés a pályázókkal saját értékeik szakmai feltárása érdekében Tanítva tanulás iteráció egymás jobb megismerése
SZÉPSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK avagy egy szakkollégiumi kutatás margójára Hallgatókkal dolgozni öröm -lehet. A hallgatók saját akaratukból, saját érdekükben vesznek részt a szakkollégium által deklarált feladatokban, melyeket előzetesen szintén maguknak határoznak meg. A feladatok elvégzése önkéntes jellegű, elmaradásuk nehezen szankcionálható, hol az egyik, hol a másik hallgató(i csoport) aktívabb a szakkollégiumi életben, a kutatásban. Ez a kiegyensúlyozatlanság, a hallgatók magas száma, a rengeteg különböző, nehezen szinkronizálhatóönérdek, a hobbi jelleg nehezen koordinálhatóváteszi a szervezet menedzselését, és a feladat önmagában egész embert kívánna vezetőnek. A sokféle eltérőszintűtudás, amivel a tanulmányaik különbözőszintjén állóhallgatók rendelkeznek, szintén nem kedvez a koncentrált munkának, ugyanakkor értékes információt jelent elsősorban a fiatalabbaknak, tapasztalatlanabbaknak. Tovább nehezítik a helyzetet a kialakult klikkek, érdekcsoportok, nagyon szoros barátságok, szerelmek, vagy épp ezek felbomlása, megszűnése. Szervezetünk három éves múlt, ehhez képest sokat letett már, de a helyes, hatékony működést a kutatások terén is még csak most tanuljuk. Ehhez kérjük és köszönjük támogatásukat!
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!