1 Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz 2. verzió Alprojekt/munkacsoport megnevezése: C KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY / C.I. munkacsoport Eredménytermék készítésének dátuma: 2018.
2 Készítette az EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése című projekt C KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY / C.I. munkacsoportja. A projekt a Széchényi 2020 program keretében valósul meg. Eredménytermék készítője: Budafoki Dóra, Bufa-Dőrr Zsuzsanna, Hofer Ádám, Izsák Bálint, Lőrincz Anna, Sebestyén Ágnes, Sinkovics Szilvia, Tóth Ágnes, Törő Károly, Szakértők: Dr. Vargha Márta, Tornainé Kálmán Emese, Finta Viktória, Pozderka Virág Előterjesztő: Aláírás Munkacsoport vezető neve: Hofer Ádám... Jóváhagyó: Aláírás Alprojekt vezető neve: Dr. Pándics Tamás... Szakmai vezető: Dr. Oroszi Beatrix... Konzorcium vezető: Országos Közegészségügyi Intézet (Konzorciumi tag: )
3 Kedves Kollégák! Az Országos Közegészségügyi Intézeten (továbbiakban: OKI) belül elindult az EFOP 1.8.0- VEKOP-17-2017-00001 Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű komplex népegészségügyi projekt, amelyen belül a C.I. munkacsoport (továbbiakban: Munkacsoport) feladata az ivóvíz általi ólom bevitel hazai vizsgálata. A megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz fontos szerepet játszik az emberi egészség szempontjából. Az ivóvíz minősége jelentősen változhat a vízforrástól a fogyasztói csapig, vannak olyan, ún. másodlagos szennyezők, amelyeknek a fő forrása a vízelosztó hálózat, illetve az épületek. lakások belső hálózata. Az egyik ilyen szennyező az ólom. Az ólom egy nehézfém, amelynek káros egészséghatásai régóta ismertek. Az ivóvízben lévő ólom fő forrása a régi városmagokban, régi épületekben még sok helyen megtalálható ólomcsövek. Az épületek, lakások belső hálózatán bekövetkező vízminőségi változás a tulajdonos felelőssége. Az ivóvíz általi ólom bevitel a fogyasztó tudatos döntésével jelentősen csökkenthető, így a téma szempontjából a lakosság tájékoztatása kiemelt jelentőségű, emiatt a Munkacsoport fő célja a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körű terjesztése. Az ólom káros egészséghatásai tekintetében a várandósok és kisgyermekek tekinthetők a fő kockázati csoportnak, így az ő tájékoztatásuk kiemelten fontos. A lakosság minél szélesebb körű tájékoztatásába szeretnénk a helyi, közegészségügyben érintett kollégákat bevonni, hogy a helyi lakosok, főként a kockázati csoport, illetve gyermekintézmények tájékoztatásával, illetve a - tájékoztató anyagink fejlesztése érdekében tervezett- kutatásainkba történő bevonással támogassák ezt a célt. A lakossági tájékoztatásban a Munkacsoport e-mailen keresztül folyamatos támogatást biztosít az EFOP180olom@oki.antsz.hu e-mail címen keresztül, de akár a lakossági érdeklődőket is lehet ezekre az e-mail címekre irányítani. Jelen Módszertani útmutatót abból a célból állítottuk össze, hogy segítsük vele ezt a munkát. Az Módszertani útmutató első részében (I-VI. fejezetek) összeszedtük Önöknek egységes szerkezetben a főbb témakörökkel kapcsolatos legfontosabb információkat, kiemeltük a főbb kommunikációs üzeneteket, illetve azt, hogy mire érdemes figyelni a tájékoztatás során. Azok az üzenetek, amelyek több témához is kapcsolódnak, mindegyiknél szerepelnek. Ennek az egyik oka az, hogy a legfontosabb üzeneteket igyekeztünk minél inkább kiemelni, másik oka, hogy szeretnénk, ha ezt a Módszertani útmutatót akár kézikönyvként tudnák hasznosítani. A Módszertani útmutató második részében (VII. fejezet) ezeket a témakörökhöz részletesebb szakmai háttéranyagot állítottunk össze azoknak, akik egy-egy téma iránt érdeklődnek. Reméljük, hogy hasznosnak találják a munkacsoport által összeállított Módszertani útmutatót, és jól tudják majd alkalmazni a mindennapi munkájuk során! A szíves közreműködésüket nagyon köszönjük!
4 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános tájékoztató az ólom helyzetről... 6 A téma rövid összefoglalása... 6 Célcsoport... 6 Időtartam... 6 Főbb üzenetek megfogalmazása... 6 Hogyan kommunikáljunk?... 7 II. A projekt általános bemutatása... 8 A téma rövid összefoglalása... 8 Alprojektek:... 8 C.I munkacsoport: A lakosság ivóvíz eredetű ólom expozíciójának felmérése és értékelése.... 9 Célcsoport... 10 Időtartam... 10 Főbb üzenetek megfogalmazása... 10 Hogyan kommunikáljunk?... 11 III. Nyitott Laboratórium program... 12 A téma rövid összefoglalása... 12 Célcsoport... 12 Időtartam... 12 Főbb üzenetek megfogalmazása... 12 Hogyan kommunikáljunk?... 13 IV. Feltáró monitoring program... 14 A téma rövid összefoglalása... 14 Célcsoport... 14 Időtartam... 14 Főbb üzenetek megfogalmazása... 15 Hogyan kommunikáljunk?... 15 V. Átmeneti megoldások... 16 V/1. Ivóvíz utótisztító kisberendezések vizsgálata... 16 A téma rövid összefoglalása... 16 Célcsoport... 16 Időtartam... 17 Főbb üzenetek megfogalmazása... 17 Hogyan kommunikáljunk?... 17 V/2. Épületek bemenő ivóvizének kezelésére az ivóvíz ólom tartalmának csökkentése céljából... 19 A téma rövid összefoglalása... 19 Célcsoport... 19 Időtartam... 19
5 Főbb üzenetek megfogalmazása... 20 Hogyan kommunikáljunk?... 20 VI. Egészséghatás... 21 A téma rövid összefoglalása... 21 Célcsoport... 21 Időtartam... 21 Főbb üzenetek megfogalmazása... 21 Hogyan kommunikáljunk?... 22 VII. Szakmai háttér... 23 Általános tájékoztató az ólom helyzetről... 23 Nyitott Laboratórium program... 25 Feltáró monitoring program... 26 Átmeneti megoldások - ivóvíz utótisztító kisberendezések vizsgálata... 29 Az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések közegészségügyi szempontú engedélyezése és szakvéleményezése... 29 Átmeneti megoldások - épületek bemenő ivóvizének kezelésére az ivóvíz ólom tartalmának csökkentése céljából... 35 Egészséghatás... 37 VIII. További információk... 40 IX. Mellékletek... 41
6 I. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ÓLOM HELYZETRŐL - avagy miért is kell beszélnünk az ólomról? A téma rövid összefoglalása Az ivóvíz az egyik legfontosabb egészséget befolyásoló tényező, melynek hatása egyes paraméterek, többek között az ólom tartalom tekintetében tudatos döntésekkel befolyásolható. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mivel az ólom bizonyítottan káros az egészségre. Hazánkban az ivóvízellátás alapját képező ivóvízbázisokban, illetve a közüzemi ivóvízellátó rendszerekben jellemzően nincs jelen ólom kimutatható mennyiségben. Az épületek belső ivóvízhálózatában megtalálható anyagokból beoldódva azonban ún. másodlagos szennyezőként ártalmas, határérték feletti mennyiségben is bekerülhet az ivóvízbe. Az ivóvíz ólom tartalmának fő forrásai az ólomcsövek, melyek elsősorban a régi városmagokban, illetve régen épült lakások belső ivóvízhálózatában még ma is megtalálhatók. Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy mely települések, településrészek és a populáció mekkora hányada kitett az ivóvíz általi ólom expozíció káros egészséghatásainak, de az eddigi adatok alapján ez hazánkban is egy releváns probléma. Így az ivóvíz általi ólom bevitel csökkentése kapcsán kiemelten fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása az ivóvíz ólom tartalmának lehetséges kockázatairól, a saját kitettségéről, beavatkozási lehetőségeiről. Ebben kérnénk a továbbiakban az Önök segítségét. Célcsoport A projekt célcsoportja elsősorban az öreg városmagokban található régi (jellemzően 1970 előtt épült) épületek lakói, közülük is elsődlegesen a várandós kismamák, kisgyermekek, illetve az ezeken a területeken működő gyermekintézmények. A gyermekekre gyakorolt egészségügyi hatás felmérése céljából, alacsony kockázati szintű mintaterületről is várunk jelentkezőket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország bármely lakosa részt vehet a projektben a Nyitott Laboratórium, illetve a Feltáró monitoring programok keretein belül. Időtartam 2017. július 1. - 2020. augusztus 31. Főbb üzenetek megfogalmazása A projekt legfőbb célja, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet az ivóvíz ólom tartalmából eredő egészségügyi kockázatokra, és ezzel párhuzamosan tájékoztassa a lakosságot az ivóvíz eredetű ólom bevitel által okozott káros hatások csökkentési lehetőségeiről. Kiemelten fontos a régi épületekben lakók, különös tekintettel a kisgyermekkel élők és várandós anyukák tájékoztatása. További fontos üzenet, hogy a
7 projekt ingyenes lehetőséget biztosít a lakosok számára, hogy bevizsgáltassák a csapvizüket, illetve akár hosszú távú kutatásokban is részt vehetnek, különös tekintettel a fokozott kockázatnak kitett egyénekre. Aki a kutatásban részt vesz, nemcsak a csapvize ólom tartalmára vonatkozólag kap információt, hanem személyre szabott tanácsadásban is részesül a további teendőkkel kapcsolatban. Fontos, hogy az ivóvíz fő forrása az épületek / lakások tulajdonosainak felelősségi körébe tartozó belső vízhálózatok, így fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a határértéket meghaladó ólom tartalom esetén a legtöbb esetben nem a vízszolgáltató a felelős. Hogyan kommunikáljunk? Alapvető fontosságú, hogy a tájékoztatás során ne keltsünk pánikot, félelmet a lakosokban, illetve ne váltsunk ki a csapvízzel kapcsolatos ellenérzést. Hívjuk fel a figyelmet a kockázatokra, és egyúttal hangsúlyozzuk, hogy tudatos viselkedéssel a káros hatások minimalizálhatóak. Érdemes elmondani, hogy a Nyitott Laboratórium program keretén belül bárki ingyenesen megvizsgáltathatja a csapvizét. Továbbá hívjuk fel a figyelmet arra, hogy további részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az efop180olom@oki.antsz.hu e-mail címen. Különösen fontos a régi városmagokban, épületekben élők, a kisgyermekes családok és a várandós nők értesítése.
8 II. A PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A téma rövid összefoglalása Az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú projekt alapvető célja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, nőjön a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma, csökkenjen a krónikus nem-fertőző betegségteher az ellátórendszer megelőző tevékenységének fokozásával, a lakosság egészségtudatosságának növelésével és a megelőzéssel kapcsolatos területi egyenlőtlenségek csökkentése által. Valamint az egészségügyi alapellátási és népegészségügyi rendszer létrehozásának támogatása által a témakört érintő feladatok összehangolásának javítása, az egészségügyi ellátás betegség centrikus és a népegészségügy egészség központú szemléletmódjának ötvözésével. A strukturális és szervezeti típusú fejlesztések mellett, a kiemelt szakterületekre irányuló átfogó, komplex népegészségügyi programok megvalósítása nagymértékben hozzá tud járulni a lakosság, illetve a jövő generáció egészségi állapotának javításához. A projekt célja, hogy a projektbe bevont területeken terv szerint és összehangoltan valósuljanak meg az egészségfejlesztési tevékenységek. Alprojektek: A. Népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése B. Lakóhelyközeli egészségügyi ellátás fejlesztése C. A lakosság környezeti eredetű betegségterheihez kapcsolódó kockázatok felmérése és értékelése D. Betegbiztonság fejlesztése A. Népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése Célok: A népegészségügyi ellátórendszeren belül 3 tématerület összesen 4 témaköre kerül megvalósításra, melyek a következőek: I. Egészségfejlesztési hálózat irányítási rendszerének és működési modelljének kialakítása a meglévő központi és helyi intézményrendszer bázisában II. Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig) III. Egészségtudatosság fejlesztése 7-18 éves korosztály részére IV. Lakossági mentális egészségtudatosság és támogató hálózat fejlesztése B. Lakóhelyközeli egészségügyi ellátás fejlesztése Célok: A Lakóhelyközeli egészségügyi ellátás fejlesztése keretén belül 7 témakör megvalósítást tervezzük, melyek a következőek: I. Alapellátás feladat és szolgáltatás rendszerének átalakítása
9 II. Praxis működés modelljeinek (például praxisközösség) és támogatásának továbbfejlesztése III. Egészségszervezési és népegészségügyi rendszer gyakorlati alkalmazásának kifejlesztése IV. Krónikus, nem fertőző betegségek gondozási programjainak módszertani fejlesztése V. Képzési programok megvalósítása az egészségügyben dolgozó szakemberek számára VI. Alapellátás finanszírozási kereteinek a módszertani fejlesztésekre épített tervezése, modellezése, bevezetés tervezése VII. Informatikai és fizikai infrastruktúra feltételrendszerének előkészítése C. A lakosság környezeti eredetű betegségterheihez kapcsolódó kockázatok felmérése és értékelése Célok: A lakosság környezeti eredetű betegségterheihez kapcsolódó kockázatok felmérése és értékelése keretén belül 2 témakör megvalósítást tervezzük, melyek a következőek: I. A lakosság ivóvíz eredetű ólomexpozíciójának felmérése és értékelése II. A környezeti eredetű allergének által okozott betegségteherhez kapcsolódó kockázatok felmérése és értékelése D. Betegbiztonság fejlesztése Célok: A betegbiztonság fejlesztésnek keretén belül összesen 6 témakör megvalósítást tervezzük, melyek a következőek: I. Módszertanok kidolgozása az alábbi területeken II. Rendszerszintű betegbiztonsági problémák kezelése III. A fentieken túl szakpolitikák, módszertanok kidolgozása, képzési programok megvalósítása az alábbi témakörökben IV. Jó gyakorlatok kifejlesztése és elterjesztése, implementálása legalább az alábbi témákban V. Szervezeti kultúra megváltoztatása, betegbiztonsági kultúra kialakítása VI. Tájékoztatás, disszemináció C.I munkacsoport: A lakosság ivóvíz eredetű ólom expozíciójának felmérése és értékelése. A C.I. munkacsoport munkájának fő célja, hogy a lakosság körében csökkenjen az ivóvízből származó ólom bevitel a lakossági tájékoztatás fejlesztése és kiterjesztése, valamint a személyre szabott kockázatértékelés és tanácsadás révén. A projekt egyik feladata annak felmérése, hogy mely területeket, és a lakosság körülbelül mekkora hányadát érinti a határérték feletti ólom tartalom a csapvízben. Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy mely települések, településrészek és a lakosság
10 mekkora hányada érintett az ivóvíz általi ólom expozíció káros egészséghatásainak, de az eddigi adatok alapján (lásd a jelen Módszertani útmutató I. pontja) hazánkban is releváns probléma az ivóvíz ólom tartalma. Az ólomcsövek jelenléte mellett a víz különböző tulajdonságai (pl.: ph, hőmérséklet), illetve a vízhálózat egyéb jellemzői (pl.: csővezetékek anyaga), valamint a fogyasztói szokások (pl.: fogyasztás előtti kifolyatás) is jelentős hatással vannak az ólom kioldódásra, valamint a tényleges ólom kitettség mértékére. Az ivóvíz általi ólom expozíció csökkentése kapcsán kiemelten fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása a kockázatokról, a lakosság informáltsága a saját kitettségéről, beavatkozási lehetőségeiről. A fentiek alapján a projekt elsődleges feladata az ólomnak kitett területek és az érintett lakosság arányának felmérése. Ezért célunk egy feltáró monitoring kivitelezése. A projekt keretében alkalmat biztosítunk arra is, hogy a lakosság térítésmentesen megvizsgáltathassa a csapvizének ólom tartalmát, valamint az eredményeik alapján egyéni tájékoztatást, tanácsadást adunk a kockázatcsökkentési lehetőségekről. Mindezen eredményeket felhasználva országos kockázatbecslést, szakmai útmutatókat valamint lakossági tájékoztatókat készítünk, legvégül pedig szakmapolitikai döntéseket megalapozó tudományos anyagot hozunk létre. Célcsoport A C.I. projektrész célcsoportja elsődlegesen a kockázatos, azaz az öreg városmagokban, régi épületekben élők, köztük is a kisgyermekek és a várandós anyák, illetve az ezeken a területeken lévő gyermekintézmények. Ugyanakkor az elérni kívánt célok teljesítéséhez minden kockázati szintű mintaterületről várunk jelentkezőket, egyrészt a Feltáró monitoring, másrészt a Nyitott Laboratórium programok keretein belül, így a projekt bemutatása, ismertetése minél szélesebb körben szükséges. Időtartam A projekt teljes időtartama: 2017. július 1. - 2020. augusztus 31. Főbb üzenetek megfogalmazása A legfontosabb üzenet, hogy tudatos viselkedéssel jelentősen csökkenthető az ivóvíz eredetű ólom bevitel és ezáltal az ivóvíz ólom tartalmából eredő káros hatások, ami nem figyelmen kívül hagyható kockázat, elsősorban a régi épületekben élők közt, különös tekintettel a kisgyermekekre és a várandós nőkre. Fontos üzenet továbbá, hogy a projekt keretében a lakosoknak lehetősége van ingyenesen bevizsgáltatni a csapvizét, ill. részt venni további, hosszú távú kutatásokban, különös tekintettel a fokozott kockázatnak kitettekre. A kutatásban résztvevők a csapvizük ólom tartalmára vonatkozó eredményeken túl további, személyre szabott tájékoztatásban és tanácsadásban is részesülnek.
11 Hogyan kommunikáljunk? Fontos, hogy a lakossági tájékoztatás során pánikot, félelmet és a csapvízzel kapcsolatos túlzott ellenérzést ne keltsünk. Hívjuk fel a figyelmet a kockázatra, hangsúlyozva, hogy tudatos viselkedéssel csökkenthető. Hívjuk fel a figyelmet a Nyitott Laboratórium program nyújtotta ingyenes vizsgálat lehetőségére és arra, hogy további részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az olom@oki.antsz.hu e-mail címen. A régi városmagokban és épületekben élőket, a kisgyermekes családokat és a várandós nőket különös figyelemmel értesítsük. Azon érdeklődőknek is mindenképp javasoljuk az OKI Ólommunkacsoporttal való kapcsolatfelvételt, akik állításuk szerint csapvíz helyett ásványvizet fogyasztanak, illetve akik otthoni házi víztisztító kisberendezést használnak vagy terveznek beszerezni, utóbbi esetében az ólom eltávolító képességének vizsgálata miatt. Alfeladatok: Feltáró monitoring program tervezése és kivitelezése Ólom-oldékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata Módszertani útmutatók kidolgozása Ivóvíz általi ólom expozíció egészségi hatásainak vizsgálata Átmeneti megoldási lehetőségek vizsgálata Lakossági tájékoztatás fejlesztése Nyitott Laboratórium program és egyéni tanácsadás Szakmapolitikai döntést megalapozó szakmai anyag összeállítása
12 III. NYITOTT LABORATÓRIUM PROGRAM A téma rövid összefoglalása A program célja, hogy az ivóvíz általi ólom expozíció mértékét ne csak megbecsüljük, de konkrétan vizsgálatokra is sor kerülhessen, így a lakosság és gyerekintézmények számára lehetőséget biztosítunk, hogy a saját csapvizüket bevizsgáltassák ólom tartalomra a Nyitott Laboratórium program keretein belül. A projekten belül az OKI évente 1000 minta erejéig lehetőséget ad arra, hogy a lakosok egy egyszerű mintavételi utasítás előírásait követve - saját csapvizükből mintát vegyenek, eljuttassák az OKI-ba, és ingyenesen megvizsgáltassák annak ólom tartalmát. A Nyitott Laboratórium program keretein belül gyermekintézményeknek is lehetőséget biztosítunk a vizsgálatokra egy részletes kockázatfelméréssel egybekötve. Ez a kockázatfelmérés az OKI-val történt előzetes egyeztetés alapján történik. Célcsoport Elsősorban a várandósok, kisgyermeket nevelők, régi épületekben élők, dolgozók, illetve régi épületekben található gyerekintézmények jelentkezését várjuk. Az OKI az előzetes jelentkezés és egyeztetés alapján szakmai szempontból értékeli a vízvizsgálatok szükségességét. Időtartam 2017. szeptember-2020. április Főbb üzenetek megfogalmazása Segítséget szeretnénk kérni a következőkben: A Nyitott Laboratórium programot bemutató lakossági, és intézményi tájékoztató csomag terjesztésében. Például, hogyha valamelyik kolléga a célcsoportba tartozó lakossal (pl.: kismama vagy kisgyerekes család) kerül kapcsolatba, akik régi házban laknak, mindenképpen vigyen/adjon tájékoztató anyagot, illetve egy mintavételi csomagot. Az iskolákban dolgozó kollégáknak, hogyha az iskola épülete régi, vagy régi városmagban található, akkor érdemes a vezetőségnek felvetni a jelentkezés lehetőségét, illetve terjeszteni a lakossági tájékoztatót. A programra való jelentkezés a projekt időtartama alatt folyamatos, és ingyenes!. A saját területen a minták begyűjtése, ideiglenes tárolása. A tárolt mintákat az OKI elszállítja a laboratóriumba vizsgálatra. Az alábbi e-mail címen kérnénk tájékoztatást, arról hogy vannak-e minták az adott területen. Mivel a vizsgálandó paraméterek stabilak a vízben, a vízminták begyűjtése 1-2 havonta történne.
13 Hogyha úgy érzi, hogy szeretne részt venni a projektben, illetve további információra lenne szüksége, akkor írjon az EFOP180olom@oki.antsz.hu e-mail címre! Fontos, hogy az ivóvíz fő forrása az épületek / lakások tulajdonosainak felelősségi körébe tartozó belső vízhálózatok, így fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a határértéket meghaladó ólom tartalom esetén a legtöbb esetben nem a vízszolgáltató a felelős. Hogyan kommunikáljunk? A programba bevonni kívánt lakosságnak el kell mondani, hogy az ivóvíz ólom tartalma a hazai jogszabályok szerint legfeljebb 10 µg/l lehet. Az ólom jól ismert kedvezőtlen egészség hatású nehézfém, emberre gyakorolt hatása már régóta közismert. A csapvízben lévő ólom egy része a véráramba jutva fejti ki kedvezőtlen hatását, amely annál erősebb, minél több van az ivóvízben (többek között kedvezőtlen hatása lehet a gyermekek mentális fejlődésére, szellemi képességeire, intelligencia szintjére, továbbá a vesékre és a vérnyomásra). A kommunikáció során kerülni kell az esetleg pánikot keltő szavakat, megfogalmazásokat! (pl. toxikus, mérgező, stb.)
14 IV. FELTÁRÓ MONITORING PROGRAM A téma rövid összefoglalása Az ivóvíz általi ólom expozíciónak kitett népesség nagyságának becsléséhez egy feltáró monitoring elvégzése szükséges. A monitoring során mintaterületeket választunk ki az ivóvíz ólom tartalmát befolyásoló vízminőségi paraméterek és egyéb jellemzők alapján. A mintaterületekre és a település részekre ezek alapján ólomkockázati szinteket határozunk meg. A mintaterületek számát és kiválasztási szempontjait úgy választjuk meg, hogy az eredményei alapján egy országos becslés legyen készíthető. A monitoring során végzett vízvizsgálatok az OKI Környezetegészségügyi Vizsgáló Laboratóriumában kerülnek elvégzésre a projekt keretein belül. A monitoring tervezéséhez és kivitelezéséhez beszerzett, ill. felhasznált adatbázisok adataiból, valamint a mintavételek során keletkező adatokból és a vizsgálati eredményekből egy összetett adatbázis kerül kiépítésre, amely segítségével megállapításra kerül az egyes mintaterületek ólomkockázati szintje, illetve vizsgálhatóvá válnak az ivóvíz ólom tartalmát befolyásoló egyéb tényezők. A Feltáró monitoring programban résztvevők tájékoztatást kapnak saját ivóvizük ólom tartalmáról és egyedi javaslatokat, tanácsokat a kockázatcsökkentési lehetőségekről. A Feltáró monitoring program eredményeként a magyarországi települések összes településrészére vonatkozóan meghatározható az ivóvíz ólom tartalmából adódó jellemző kockázati szint, és ezt felhasználva a lakosság tájékoztatása céljából egy elsődleges kockázatbecslő alkalmazás is elkészítésre kerül, melyet a projekt honlapján jelenítünk meg. Célcsoport A Feltáró monitoring program során kiválasztásra és vizsgálatra kerülnek magas, közepes és alacsony kockázati szintbe sorolt mintaterületek is. A mintaterületeket előzetes kockázatbecsléssel soroljuk be a három kategóriába, figyelembe véve a vízminőségi jellemzőket, a település típusát és a mintaterületen lévő épületek korát. Minden lehetséges mintaterület-típus közül kiválasztásra kerülnek területek, így a monitoring célcsoportja széles körű. Egyrészről a Nyitott Laboratórium programban részt vevők közül kerülnek megkeresésre azok, akik a kiválasztott mintaterületen laknak és jelezték, hogy részt vennének további vizsgálatokban is, valamint a mintaterületeken célzott figyelemfelhívó kampánnyal tervezzük megszólítani a lakosságot. A Feltáró monitoring program keretében vizsgálandó mintaterületek a későbbiekben kerülnek kiválasztásra, ezt követően a mintaterület kapcsán illetékes kollégákkal felvesszük a kapcsolatot a helyi kommunikációval kapcsolatban. Időtartam A Feltáró monitoring program időtartama minimum 6 hónap, várható elindulása 2018. III. negyedév.
15 Főbb üzenetek megfogalmazása A Feltáró monitoring program célja, hogy reprezentatív legyen az egész országra tekintve. Ebből kifolyólag erre a projektrészre nem tud jelentkezni mindenki, csak a kiválasztott mintaterületen élők. Aki jelentkezne, de nem a mintaterületen él, annak a Nyitott Laboratórium program keretében van lehetősége megvizsgáltatni a csapvizét. A Feltáró monitoring programmal kapcsolatban elmondható, hogy az ivóvíz ólom tartalmára befolyással lehet az épületek és így az épület belső ivóvízhálózatának kora, valamint a jellemző vízminőség is (pl.: keménység, ph, stb.). Hogyan kommunikáljunk? Fontos, hogy a későbbiekben kiválasztásra kerülő mintaterületeken élők tájékoztatást kapjanak a Feltáró monitoring programban való részvétel lehetőségéről, illetve annak fontosságáról. Azon érdeklődőknek, akik nem a kiválasztott mintaterületeken élnek, hívjuk fel a figyelmüket a Nyitott Laboratórium programban való részvétel lehetőségére.
16 V. ÁTMENETI MEGOLDÁSOK V/1. IVÓVÍZ UTÓTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA A téma rövid összefoglalása Az ivóvíz ólom tartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek teljes körű cseréje jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, pl. a különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban: kisberendezések) alkalmazása. A kisberendezések engedélyköteles termékek, amely engedélyek alapját az OKI szakvéleménye adja. A szakvéleményben elsősorban az kerül vizsgálatra, hogy a kisberendezés okoz-e kedvezőtlen változást a vízben, arra csak részlegesen, hogy a gyártó által megadott komponenseket (pl. az ivóvíz ólom tartalmát) valóban képes-e eltávolítani, ha igen, milyen kapacitással. A szakvéleményezési tapasztalatok alapján a kisberendezések alkalmazása közegészségügyi kockázattal járhat, elsősorban a víz mikrobiológiai minőségét ronthatják, illetve megjelenhet nitrit a kezelt vízben, valamint a vízkezelő anyagokból ezüst kerülhet a kezelt vízbe. Ezek elsősorban a kisgyermekek és egyéb érzékeny fogyasztók számára jelentenek kiemelt kockázatot. Az OKI rendelkezik általános tájékoztatóval a kisberendezések alkalmazásáról, de engedélyezett termék esetén további információ kérhető az OKI-tól. A közegészségügyi kockázatok rendszeres karbantartással, fertőtlenítéssel, illetve megfelelő használattal (pl. a pangó víz kifolyatása) csökkenthetők. Ólomeltávolítás szempontjából irodalmi adatok alapján elsősorban a reverz ozmózis (RO) membránt, zeolitot vagy ioncserélő gyantát tartalmazó kisberendezések jöhetnek szóba. A projekt keretein belül 10 különböző típusú kisberendezést tervezünk vizsgálni 3-3 mintaterületre telepítve az ólomeltávolítás és egyéb közegészségügyi szempontból fontos kémiai, mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai paraméterek szempontjából. A mintaterületek elsősorban lakások, a vizsgálatban történő részvételi szándékukat a lakosok előzetesen jelezhetik. A vizsgálati időszak 6 hónapos, amely során az OKI kollégái előzetesen egyeztetett időpontban legalább havonta mintát vesznek a kezelt és a kezeletlen vízből. Ez idő alatt a kisberendezés forgalmazója biztosítja a kisberendezés karbantartását, fertőtlenítését és a szűrőcseréket. A részvétel a lakosság számára ingyenes. Az eredmények alapján fejlesztésre kerülnek a lakossági tájékoztató anyagok: kikerülnek a honlapra az alkalmas kisberendezések. Az alkalmasság megítélése kapcsán az ólomeltávolítási hatékonyságon kívül egyéb közegészségügyi szempontú paramétereket is figyelembe veszünk. Célcsoport Bármely Magyarországon élő lakos jelentkezhet, akinél az előzetes vizsgálatok alapján a csapvíz ólom tartalma meghaladja a határértéket (10 µg/l-t).
17 Időtartam Vizsgálatokra való jelentkezés: 2018. decemberig folyamatosan Pilot projekt: 2018. május - december Vizsgálati időszak: 2019. január - december Főbb üzenetek megfogalmazása - Az ivóvíz általi ólom bevitel tekintetében a végső megoldást az ólomcsövek teljes körű cseréje jelenti. A részleges ólomcső-csere hamis biztonságot adhat, de egyes esetekben növelheti is az ólom-kioldódás mértékét. - Sok esetben az ólom már 1-2 perces folyatást követően is határérték alá csökken. - Átmeneti megoldásként szóba jöhet otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, de ennek szisztematikus vizsgálatára a projekten belül kerül sor. Jelenleg kevés megbízható, illetve saját tapasztalattal rendelkezünk ezen kisberendezések ólomeltávolítási hatékonyságára vonatkozóan. - A kisberendezések alkalmazása közegészségügyi kockázatot jelenthet (elsősorban a mikrobiológiai minőség romlása és a nitrit megjelenése), így kizárólag engedéllyel rendelkező kisberendezés alkalmazását javasoljuk, és fontos a rendszeres fertőtlenítés, karbantartás és szűrőcsere. 2-3 napos pangást követően a kisberendezésben stagnáló vizet ki kell folyatni. A kisberendezések közegészségügyi kockázataival kapcsolatban az OKI Vízhigiénés osztályát javasoljuk megkeresni a vizosztaly@oki.antsz.hu e-mail címen. - Ólomeltávolítás szempontjából irodalmi adatok alapján elsősorban a reverz ozmózis (RO) membránt, zeolitot vagy ioncserélő gyantát tartalmazó kisberendezések jöhetnek szóba, de ezek alkalmasságáról jelenleg nem rendelkezünk megfelelő információval. Az OKI a projekt keretében vizsgálni fogja ezeknek a kisberendezéseknek az alkalmazhatóságát ólomeltávolítás szempontjából. - A kisberendezések vizsgálatához várjuk azoknak a lakosoknak a jelentkezését, akiknél korábbi vizsgálatok alapján határérték (10 µg/l) feletti a csapvizében az ólom koncentráció. A vizsgálat részleteivel kapcsolatban az EFOP180olom@oki.antsz.hu címen lehet érdeklődni. - Amennyiben a lakos egy kisberendezés megvásárlása és alkalmazása mellett dönt, a Nyitott Laboratórium program keretében lehetősége van a kezelt víz ólom tartalmának vizsgálatára is a kezeletlen vízzel összehasonlítva. - A kisberendezések alkalmazás amellett egyéb átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek: pl. egyéb vízforrás (pl. palackozott ásványvíz) felhasználása ivás és főzés céljából, illetve az épületbe bemenő víz vegyszeres kezelése. - Az ólomeredményektől függetlenül szakmai szempontból mindenképpen javasolt a csapvíz kifolyatása fogyasztás előtt, illetve a melegvíz helyett a hidegvíz alkalmazása főzés és melegital készítése céljából. Hogyan kommunikáljunk?
18 - Fontos annak kihangsúlyozása, hogy jelenleg az engedélyezett kisberendezések ólomeltávolító hatékonysága sem került vizsgálatra. Tehát akkor sem biztos, hogy az adott kisberendezés alkalmas ólomeltávolításra, ha egy kisberendezés rendelkezik engedéllyel, és a gyártó / forgalmazó állítása szerint ólomeltávolításra alkalmazható. - Fontos kihangsúlyozni, hogy a kisberendezések alkalmazása közegészségügyi kockázatot jelent (itt is a kisgyermekek a fő kockázati csoport), így vásárlás előtt az előnyök és hátrányok mérlegelése szükséges. Ebben az OKI Vízhigiénés osztálya segítséget tud nyújtani. - Amennyiben a lakos érdeklődik a vizsgálatok iránt, rá kell kérdezni, hogy volt-e már vizsgálva a csapvizének ólom tartalma, ha igen, milyen eredményekkel. Amennyiben a csapnyitási vízminta határérték feletti, de 1 perces folyatás hatására határérték alá csökkent, akkor egyéb átmeneti megoldás alkalmazása helyett a víz kifolyatása javasolható. Amennyiben 1 perces folyatás hatására sem csökken az ólom koncentráció határérték alá, átmeneti megoldásokat kell nekik javasolni, illetve jelentkezhetnek a kisberendezések vizsgálatát célzó kutatásba. - Bővebb információval, illetve jelentkezéssel kapcsolatban az EFOP180olom@oki.antsz.hu címre írhatnak.
19 V/2. ÉPÜLETEK BEMENŐ IVÓVIZÉNEK KEZELÉSÉRE AZ IVÓVÍZ ÓLOM TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSE CÉLJÁBÓL A téma rövid összefoglalása Az ivóvíz ólom tartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek teljeskörű cseréje jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, pl. épületek, épületegyüttesek esetén az épületek bemenő ivóvizének kezelése vegyszeradagoló berendezésekkel. A nyersvíz különböző paramétereinek befolyásolásával csökkenthető a víz agresszivitása, és ezáltal az ólom kioldó képessége. Továbbá elérhetők speciális korróziógátló vegyületek is (foszfát- és szilikát vegyületek), melyek a szerkezeti anyagok belső felületén réteget képezve csökkentik a korróziót és meggátolják a vízbe történő ólomkioldódást. Ezen vegyszerek adagolását és hatását az ivóvíz ólom tartalmára szeretnénk vizsgálni a projekt keretében. A mintaterületek (épületek, épületegyüttesek) kiválasztása a hálózati víz minősége, az elosztóhálózat felépítése, a vízfelhasználás rendszere, periodikussága és ezáltal a kutatás kivitelezhetősége alapján történik. A szolgáltatott ivóvízbe való utólagos vegyszeradagolásnak azonban vannak közvetett közegészségügyi kockázatai is, továbbá a kockázatok jelentősen függhetnek a vízfogyasztási szokásoktól, így a kutatást különböző típusú épületek (köz-, gyermekintézmények, társasházak stb.) és különböző nyersvíz típusok esetén kívánjuk elvégezni. Az eredmények alapján értékelésre kerül a különböző vegyszerek hálózati vízhez való adagolásának hatása az ólom beoldódására, emellett értékelésre kerülnek a vízkezelésből adódó közegészségügyi kockázatok is. Célcsoport Elsősorban 1970-es évek előtt épült társasházak, közintézmények fenntartóinak, tulajdonosainak jelentkezését várjuk, melyek esetén az OKI az ivóvíz ólom tartalma vagy az ólomcsövek jelenlétére vonatkozó ismeretei, továbbá a vegyszeradagoló berendezés beépíthetőségének előzetes felmérése alapján választja ki a relevánsnak tűnő épületeket, épületegyütteseket. A kutatásba bevont épületek fenntartóival szerződést kötünk, amelyben rögzítésre kerülnek a vizsgálatban való részvétel feltételei. Az OKI a vegyszeradagolók forgalmazói által ingyenesen biztosítja a berendezések telepítését, karbantartását, esetleges műszaki hiba esetén a szervizelését. Az OKI biztosítja a vizsgálat ideje alatt (kb. 6 hónap) az adagolt vegyszereket is. Az épület fenntartójának csak a berendezés üzemeltetéséről kell gondoskodnia, melyhez a vegyszeradagoló forgalmazója és az OKI munkatársai folyamatos segítséget nyújtanak. Időtartam A vizsgálatra való jelentkezés ideje: 2018. II. negyedév 2019. II. negyedév
20 A vizsgálatok kivitelezése és az eredmények értékelése: 2019. II. negyedév 2020. I. negyedév Főbb üzenetek megfogalmazása Az ivóvíz ólom tartalmának fő forrásai az ólomcsövek, melyek elsősorban a régi városmagokban, illetve régen épült lakások belső ivóvízhálózatában még ma is megtalálhatók. Az ivóvíz ólom tartalmának csökkentésére épületek, épületegyüttesek esetén átmeneti megoldási lehetőségként az épület bemenő ivóvizének kezelése is szóba jöhet különböző vegyszeradagoló berendezésekkel. A kutatásban való részvételre elsősorban 1970-es évek előtt épült társasházak, közintézmények fenntartóinak, tulajdonosainak jelentkezését várjuk, melyekkel szerződést kötünk, amelyben rögzítésre kerülnek a vizsgálatban való részvétel feltételei. Az OKI a vegyszeradagolók forgalmazói által ingyenesen biztosítja a berendezések telepítését, karbantartását, esetleges műszaki hiba esetén a szervizelését. Az OKI biztosítja a vizsgálat ideje alatt (kb. 6 hónap) az adagolt vegyszereket is. Hogyan kommunikáljunk? Amennyiben 1970-es évek előtt épült társasházak, közintézmények fenntartóival, tulajdonosaival, oktatási-egészségügyi-szociális intézmények fenntartóval kerülnek kapcsolatba munkájuk során, kérjük, tájékoztassák őket a projektrészről, illetve a jelentkezés feltételeiről. A programba bevonni kívánt épületek épületegyüttesek fenntartóinak, tulajdonosainak el kell mondani, hogy az ivóvíz ólom tartalma a hazai jogszabályok szerint legfeljebb 10 µg/l lehet. Az ivóvíz ólom tartalmának fő forrásai az ólomcsövek, melyek elsősorban a régi városmagokban, illetve régen épült lakások belső ivóvízhálózatában még ma is megtalálhatók. Az ólom jól ismert kedvezőtlen egészség hatású nehézfém, emberre gyakorolt hatása már régóta közismert. A kommunikáció során kerülni kell az esetleg pánikot keltő szavakat, megfogalmazásokat! (pl.: toxikus, mérgező, stb.). Az épület tulajdonosokat, fenntartókat 1. Kockázatfelmérő adatlap 2. Mintavételi utasítás épületek felméréséhez 3. Mintavételi jegyzőkönyv 4. Eredményközlés intézmények részére
21 VI. EGÉSZSÉGHATÁS A téma rövid összefoglalása A pályázat keretében vizsgálatra kerülnek az ivóvíz általi ólom expozíció egészséghatásai. Az ólom káros egészségügyi következményei közül elsősorban a kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt hatása emelhető ki. A közelmúltbeli ólom bevitel legmegbízhatóbban a vérből mutatható ki. 10 μg/dl feletti vérólom tartalom toxikus hatást gyakorolva a fejlődő agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi teljesítőképesség csökkenését eredményezi. A káros hatás jóval alacsonyabb vérólomszint mellett is bekövetkezik, sőt jelenlegi információnk szerint gyermekekben nem található biztonságosnak tekinthető vérólomszint. A projekt keretében vizsgálatra kerülnek az ivóvíz általi ólom expozíció egészséghatásai. Ennek keretében határérték feletti ólom expozíciónak kitett lakosság humán biomonitoring és keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálatát tervezzük (vérólomszintmérés, valamint különböző egészségi, mentális és egyéb tényezői kerülnek felmérésre kérdőíves módszerrel, illetve molekuláris módszerekkel), összehasonlítva az ivóvíz eredetű ólom expozíciónak nem kitett lakosságéval, az egyéb befolyásoló tényezők kizárása mellett. Ennek érdekében a projekt során 120-120 ivóvíz általi ólom expozíciónak kitett és nem kitett gyermek vizsgálatát tervezzük az alábbi paraméterekre vonatkozóan: otthoni és gyermekintézmény ivóvizének ólom tartalma; vérólomszint-vizsgálat és hematológiai vizsgálatok; ólom hatását befolyásoló génpolimorfizmusok vizsgálata; intelligencia felmérése WISC kérdőívvel; kérdőív az általános szociális helyzetről, életmódról, egészségi állapotról (pszichoszomatikus tünetek, fáradékonyság, fejfájás). Célcsoport A fő célcsoport az ólom tekintetében kockázati csoportnak tekintendő várandósok és kisgyermekek, illetve szüleik, valamint a gyerekintézmények. A kutatásba 120-120 ivóvíz általi ólom bevitelnek kitett, illetve nem kitett 6-10 éves gyermeket vizsgálnánk, ezért megszólítandók elsődlegesen az ilyen korú gyermekek szülei, illetve a gyermekintézmények. Különös tekintettel az egyéb vizsgálatok miatt vérvételnek kitett gyermekek szüleire (pl.: sportorvosi alkalmassági vizsgálat, stb.). Időtartam 2018. szeptember - 2020. augusztus Főbb üzenetek megfogalmazása A különböző forrásból származó ólom bevitel hatására megnövekedő vér ólomszintje megemelkedik. A megnövekedett vérólomszint igazoltan károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri és mentális fejlődését, vérképzést, keringési és kiválasztó szervrendszer működését, stb. Tekintettel arra, hogy az egyéni érzékenység jelentős
22 eltéréseket mutat, a vérólomszint tekintetében nem határozható meg biztonságos küszöbérték. Határérték feletti ivóvíz ólom tartalom esetén érdemes megvizsgáltatni a gyermek vérólomszintjét. Erre egyéb vizsgálatok mellett a projekt ingyenes lehetőséget biztosít. További tájékoztatást kérhetnek az EFOP180lom@oki.antsz.hu e-mail címen. Hogyan kommunikáljunk? A kommunikáció során kerülni kell az esetleg pánikot keltő szavakat, megfogalmazásokat (például mérgező). A felmérésben való részvételhez a törvényes képviselő írásbeli beleegyezése szükséges. Munkájuk során kérjük, segítsenek eljuttatni a kommunikációs anyagainkat a 6-10 év közötti gyerekeknek és gondviselőiknek, illetve a gyermekintézmények vezetőinek, fenntartóiknak. Tájékoztatni kell őket, hogy a vizsgálat anonim és ingyenes. A gyermek gondviselője a beleegyező nyilatkozatban jelezheti, hogy a gyermeke egyéni eredményeit, illetve azok másolatát meg szeretné-e kapni. Ők szintén a kód alapján, lezárt borítékban, személyesen vehetik ezt át.
23 VII. SZAKMAI HÁTTÉR Általános tájékoztató az ólom helyzetről Az ivóvízben lévő ólom fő forrását a régi épületekben, városrészekben még ma is jelen lévő ólomcsövek jelentik. Ezen belül is elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik a legnagyobb mennyiség. Emellett a különböző ólom tartalmú rézötvözetek szerepe lehet még jelentős. Az ólomcsövekkel, illetve ólom tartalmú szerelvényekkel érintkezésbe kerülő víz minősége (elsősorban ph, lúgosság, szerves anyag és vastartalom), hőmérséklete és a stagnálási ideje nagymértékben befolyásolja a ténylegesen vízbe oldódó ólom mennyiségét. Ezekből adódóan az ólom tartalom jelentős ingadozást mutathat településeken, épületeken, de akár egy lakáson belül is. Emiatt a mintavételezésből kapott eredmények alapján a tényleges ólom expozíció nehezen becsülhető. Az ivóvízre vonatkozó minőségi előírásokat, így az ólom tartalomra vonatkozó határértéket is, hazánkban a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) határozza meg. Az ólomra vonatkozó határérték 10 µg/l. Az ólom tartalmat befolyásoló számos tényező miatt az ivóvízben jellemző koncentrációjának felmérése nem egyszerű: a vizsgálat konkrét célja alapján különböző monitoring rendszerek és különböző mintavételezési módszerek alkalmazhatók. A közműves hálózati víz ólomtartalma rendszeresen ellenőrzésre kerül Kormányrendeletben előírt megfelelőségi monitoring keretében. A vízminták egy része ún. önellenőrző minta, amelyeket a vízszolgáltató, a másik rész ún. hatósági vízminta, amelyet az illetékes népegészségügyi hatóság vesz le. Ezen vízminták adatai egy központi, országos adatbázisban kerülnek összegyűjtésre. Ez az adatbázis jelenleg a HUMVI szakrendszer, amelynek kezelését az Országos Közegészségügyi Intézet (továbbiakban OKI) végzi. Az elmúlt 3 évre vonatkozóan a hálózati, közműves vízminták ólom tartalmára vonatkozó adatok összefoglalását a 1. táblázat tartalmazza.
24 1. táblázat: A megfelelőségi monitoringból származó közműves hálózati vízminták ólom tartalmának értékelése Magyarországon [saját szerkesztés; a HUMVI szakrendszerben található adatok alapján; adatszűrés időpontja: 2018. január 12.] 2015 2016 2017 Mintasza m (db) 3531 3123 3028 Legnagyobb e rte k (µg/l) 163 150 325,1 Hata re rte k feletti eredme nyek sza ma (db) 97 71 45 Hata re rte k feletti eredme nyek ara nya (%) 2,75 2,27 1,49 Megfelelo se gi ara ny (%) 97,25 97,73 98,51 Az összefoglaló táblázatból jól látható, hogy a megfelelőségi monitoring eredményei alapján a hazai megfelelőségi arány jelentős, 97% feletti. A megfelelőségi monitoringból származó adatok mellett az OKI, illetve jogelődei több alkalommal is végeztek kísérleti jelleggel különböző felméréseket, kutatásokat. Többek között 2013-ban egy kísérleti jellegű felmérést készített, amelyben célzottan régi épületekben és régi városmagokban található magánlakások és gyermekintézmények csapvizének ólom tartalmát vizsgálta véletlenszerűen levett (RDT) és 1 perces folyatás (F) után levett vízminták alapján. A vizsgálat során 60 magánlakás és 20 gyermekintézmény került vizsgálatra. A vízmintavétel mellett egy kérdőív is felvételre került, amelyben az épület korára, vízfogyasztási szokásokra, esetleges felújításokra, illetve a vízminőségi panaszokra vonatkozó adatok is felvételre kerültek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a 60 magánlakás közül 35 esetben volt határértéket meghaladó az RDT vízminta ólom tartalma, és kifolyatást követően is 29 esetben. A 20 gyermekintézmény közül 6-6 esetben volt az RDT és a F mintában is határérték felett az ólom tartalommennyisége. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az európai uniós és a magyarországi előírásokban meghatározott, rutinszerűen végzett megfelelőségi monitorozás nem alkalmas az érintett területek felmérésére, illetve az érintett populáció becslésére, mindenképpen szükséges célzott monitorozás megvalósítása. Európai szinten a COST 637 Action keretében kidolgoztak az ólom kapcsán egy feltáró monitorozási rendszert, amely hazai körülményekre való adaptálása alapján kerül kidolgozásra a feltáró monitorozási program.
25 Nyitott Laboratórium program Az OKI-ban elindult Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése c. EFOP-1.8.0-VEKOP-17 c. pályázatnak (részletesebben lásd a módszertani útmutató II. része) az egyik része a lakosság ivóvíz eredetű ólom expozíciójának felmérése és értékelése. A program célja, hogy az ivóvíz általi ólom expozíció mértéke ne csak becsülve legyen, de konkrétan vizsgálatra is kerüljön, így a lakosság és intézmények számára lehetőséget biztosítunk, hogy a saját csapvizüket bevizsgáltassák ólom tartalomra a Nyitott Laboratórium program keretein belül. A projektben az OKI évente 1000 minta erejéig lehetőséget ad arra, hogy a lakosok, egy egyszerű mintavételi utasítás előírásait követve saját csapvizükből mintát vegyenek, eljuttassák az OKI-ba, és ingyenesen megvizsgáltassák azok ólom tartalmát. Elsősorban a kockázati csoportba tartozók (várandósok, kisgyermeket nevelők, régi épületekben élők) jelentkezését várjuk. Az OKI az előzetes jelentkezés és egyeztetés alapján szakmai szempontból értékeli a vízvizsgálatok szükségességét. Ezt a lehetőséget országos szinten biztosítjuk, amelynek megvalósítása érdekében különböző szakmai és civil szervezeteket vonunk be a tájékoztatásba. Erre a célra készítettük el a Lakossági és Intézményi felhívás dokumentumát. A jelentkező lakosok által beküldött, behozott vízmintákkal együtt egy kitöltött kockázat felmérést segítő adatlapot is beküldenek, amelyben alapvető kérdéseket teszünk fel a mintavételi hellyel, a lakás és ház, az épület ivóvízhálózatával, illetve vízfogyasztási szokásaikkal kapcsolatban. A mérési eredmények alapján a lakosság részére egy egyénre szabott tanácsadás is adható, kitérve az ólom csökkentés átmeneti megoldásaira. A végleges megoldást az ólomcsövek teljes cseréje jelentené. A mintavételi adatlapon kapott, illetve mért adatokból egy adatbázist készítünk. Azon lakosok részére, akik ivóvizében jelentős mennyiségű (határérték feletti) ólom volt kimutatható, a projekt további rész-kutatásairól és részvételi lehetőségeiről (átmeneti megoldási lehetőségek vizsgálata, egészséghatás vizsgálat) is tájékoztatjuk. A Nyitott Laboratórium program keretein belül intézményeknek is lehetőséget biztosítunk a vizsgálatokra. Ebben az esetben a jelentkezőknek egyeztetni kell az OKI-val, mivel a mintavételt az Intézet kollégái végzik el.
26 Feltáró monitoring program A feltáró monitoring módszertana nemzetközileg kidolgozott, a Best Practice Guide on the Control of Lead in Drinking Water és a Guidance on sampling and monitoring for lead in drinking water c. kiadványokon alapul, a hazai viszonyokat, lehetőségeket figyelembe véve. A mintaterületek kiválasztása A Feltáró monitoring program első lépése a mintaterületek meghatározása. Ezek lehatárolásához a településeken belül kétféle módszert alkalmazunk: - 5000 fő feletti települések esetén a Központi Statisztikai Hivataltól (továbbiakban: KSH) kapott épülettömb kor adatok felhasználásával az azonos korú épülettömbök által határolt területeket nevezzük településrésznek (mintaterületnek). Az így meghatározott településrészeket összevetjük az elérhető ismert városrész megnevezésekkel, kijelölésekkel. - 5000 fő alatti települések esetén a település egészét egy településrészként (mintaterületként) értékeljük. Ezek után a mintaterületeket előzetes kockázatértékelést végezve 1-es (magas), 2-es (közepes) és 3-as (alacsony) kockázati szintbe soroljuk. Ehhez négy olyan jellemzőt veszünk figyelembe, amik hatással vannak, ill. lehetnek az ivóvíz ólom tartalmára. Az első jellemző a település típusa ( Budapest, város, 5000 fő alatti település ). A második jellemző, hogy feltételezhető-e ólomcső az elosztóhálózaton, illetve ólombekötések előfordulnak-e ( feltételezhető, nem feltételezhető ). A harmadik jellemző, hogy feltételezhető-e ólomcső jelenléte a belső hálózaton. Erre a mintaterületen található épületek jellemző kora, illetve 5000 fő alatti települések esetében az elosztóhálózat építésének ideje ad információt. Ez alapján három kategóriába soroljuk a mintaterületeket ( magas, közepes, alacsony ). Végül figyelembe kell venni a településen szolgáltatott víz jellemző minőségét is, mivel ez alapvetően befolyásolhatja az ólom beoldódást az ivóvízbe. Az ivóvíz kémiai tulajdonságai alapján (pl.: ph, lúgosság, keménység) három kategóriát alkalmazunk ( korrozív hatású, semleges, védő hatású ). A fenti jellemzők alapján 54-féle típusú mintaterület képzelhető el. Ezeket az alábbi szempontok alapján soroljuk be a három kockázati szintbe: 1-es kockázati szint: o feltételezhető-e ólomcső jelenléte a belső hálózaton jellemző értéke magas 2-es kockázati szint: o feltételezhető-e ólomcső jelenléte a belső hálózaton értéke közepes és települési vízminőség paraméter értéke korrozív hatású o feltételezhető-e ólomcső jelenléte elosztóhálózatban értéke feltételezhető és települési vízminőség paraméter értéke korrozív hatású o feltételezhető-e ólomcső jelenléte elosztóhálózatban értéke feltételezhető és települési vízminőség értéke semleges és feltételezhető-e ólom cső jelenléte a belső hálózaton paraméter értéke közepes
27 3-as kockázati szint: o egyéb Vizsgálatra az 1-es kockázati szintbe tartozó mintaterületekről típusonként 3 mintaterület (összesen 54 db), a 2-es kockázati szintbe tartozó mintaterületekről típusonként 2 mintaterület (összesen 24 db), a 3-as kockázati szintbe tartozó mintaterületekről típusonként 1 mintaterület (összesen 24 db) kerül kiválasztásra. A feltáró monitoring során ezáltal összesen kb. 100 mintaterület kerül kijelölésre. Mintaszámok meghatározása A vizsgált mintaterületeken a Feltáró monitoring program tervezett időszaka minimum 6 hónap. A vizsgálati idő alatt a mintavételek a kijelölt mintavételi pontokon lehetőség szerint időben és térben egyenletesen elosztva történnek, a mintavételi pontok kiválasztásának véletlenszerűen kell történnie. A mintaterületeken a havonta vett minták száma a mintaterületek állandó lakossága vagy a szolgáltatott vízmennyiség alapján történik a szakirodalmi adatok, ajánlások figyelembevételével. A 100 mintaterület vizsgálatához átlagosan havonta 10 mintavételt feltételezve, hat hónapos monitoring esetén kb. 6100 mintavétel várható. Vizsgálandó paraméterek A Feltáró monitoring program során a kiválasztott mintaterület vízminőségének ellenőrzése céljából minimum két mintavételi helyen részletes ellenőrző kémiai vizsgálatot végzünk (pl.: ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, lúgosság, összes keménység, hőmérséklet, ólom, nikkel vas, mangán, ón, cink). A monitoring mintavételek során, a konkrét kijelölt mintavételi helyeken vett mintákból legalább az alábbi paraméterek meghatározása történik: hőmérséklet, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, ólom, nikkel, réz, antimon, króm, kadmium, vas, mangán, ón, cink. Monitoring mintavétel módszere Mintavételt hideg vízből, a jellemző fogyasztási ponton, elsősorban konyhai csapon végezzük. Az ólom formája (oldott és oldatlan) befolyással van az egészséghatásra, illetve az eltávolítási lehetőségei is eltérnek, így kiemelten fontos a különböző ólom megjelenési formák egyidejű meghatározása. Továbbá a fogyasztók ólombevitelét a fogyasztói szokások jelentősen befolyásolják (pl. fogyasztás előtt folyatják-e a vizet). A mintavétel során tehát minden mintavételi helyről fém vizsgálatra háromféle minta levétele szükséges: 1-1 minta összes és oldott fémtartalomra csapnyitási azaz előzetes folyatás nélküli - mintából (RDT) és 1 minta összes fémtartalomra folyatott mintából (F) 1 perc folyatást követően. A vizsgálati eredmények értékelése alapján az összes fémtartalomra és az oldott fémtartalomra vonatkozó mintavételek szükségességét a monitoring végrehajtása során felülvizsgáljuk. Amennyiben egyértelműen arányosítható a két érték adott vízminőség mellett, úgy a továbbiakban csak összes fémtartalom kerül majd meghatározásra.