Nemzetközi REFA Controllerképző

Nemzetközi REFA Controllerképző tanfolyam 1. modul: Mutatószámok és mérlegelemzés 4. nap : Nemzetközi számvitel 1

Nemzetközi számvitel - témák Szervezeti / intézményi háttér Elfogadottság és szabályozás a világban és az EU-ban Nemzetközi számviteli beszámolói részei Keretelvek Főbb koncepcionális eltérések a magyar számviteltől, és néhány egyéb eltérés Értékelési elvek Standardok felsorolása és néhány standard ismertetése 2

Egy kis történelem 1973 : az IASC (International Accounting Standards Committee, az IASB elődje) megalapítása Londonban 1975: Első végleges IAS-ok kiadása (IAS 1, IAS 2) 1996: SEC támogatja az IASC célkitűzését a határokon átnyúló számviteli standardok megalkotására 2001: Létrejön az IASB, standardok új megnevezése: IFRS 2002: EU-előírás: tőzsdei cégek 2005-től kötelesek IFRS beszámolót készíteni; IASB FASB: megállapodás a konvergenciáról 2007: SEC-döntés: amerikai tőzsdéken jegyzett külföldi cégeknek nem kell US GAAP-egyeztetést végezniük, ha IFRS-ek szerint készítik beszámolójukat 3

Nemzetközi számvitel szervezeti / intézményi háttér Monitoring Board Ellenőrző Testület IFRS Foundation IFRS Alapítvány IFRS Advisory Council IFRS Tanácsadó Testület IASB Számviteli Standard Testület Working Groups - Munkacsoportok IFRS Interpretations Comittee IFRS Értelmezési Bizottság 4

Ellenőrző Testület Részvétel kurátorok kinevezési folyamatában, kinevezések jóváhagyása Kurátorok munkájának ellenőrzése és támogatása tanácsadással; kurátorok évente írásbeli jelentést nyújtanak be az Ellenőrző Testületnek 5

IFRS Alapítvány 22 kurátor, közöttük egy igazgató, és kettő igazgatóhelyettes Célok: Egységes, magas színvonalú, érthető, betartatható és világszerte elfogadott nemzetközi pénzügyi jelentési standardok fejlesztése az IASB-n keresztül; A standardok használatának és szigorú alkalmazásának előmozdítása; A feltörekvő gazdaságok és a KKV-k pénzügyi jelentési igényeinek figyelembe vétele; A nemzeti számviteli előírások és az IFRS-ek konvergenciájának előmozdítása magas szinvonalú megoldásokkal. 6

IASB 15 testületi tag (legkésőbb 2012. júl. 1-ig 16-ra emelve); Cél: IFRS-ek fejlesztése és közzététele; Az IASB minden ülése nyilvános és interneten is követhető; 7

Elfogadottság és szabályozás - USA US GAAP: legjelentősebb számviteli szabályozás az IFRS-eken kívül, az amerikai tőzsdék súlya miatt; IASB amerikai megfelelője: FASB Együttműködés az FASB és az IASB között a konvergencia érdekében Egy 2007-es SEC döntés alapján az amerikai tőzsdéken jegyzett külföldi cégeknek már nem kell egyeztetni a beszámolójukat a US GAAP követelményekkel, ha az IASB által kiadott IFRS-ek szerint készítik el beszámolójukat. 8

Elfogadottság és szabályozás - EU 2005 óta a tőzsdei cégeknek kötelező IFRS-eken alapuló beszámolót készíteni A tagállamok kiterjeszthetik az IFRSkövetelményt a nem tőzsdei cégekre is 9

Nemzetközi számvitel - publikációk Keretelvek Standardok (IAS-ok 2000-ig, IFRS-ek 2001-től) Értelmezések (SIC, IFRIC) 10

Nemzetközi számviteli beszámoló részei (IAS 1) Pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg) Eredménykimutatás Saját tőke változásainak kimutatása Cash flow kimutatás Jegyzetek 11

Keretelvek - beszámolók Pénzügyi beszámolók célja: olyan tájékoztatás nyújtása egy gazdálkodó pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről, és a pénzügyi helyzetében beállt változásokról, amely hasznos a felhasználók széles köre számára a gazdasági döntéseik meghozatala során Alapfeltevések: összemérés elve és vállalkozás folytatása Beszámolók alapvető minőségi tulajdonságai: érthetőség, relevancia, megbízhatóság, összehasonlíthatóság Korlátok: időszerűség, haszon/költség 12

Keretelvek: eszközök, kötelezettségek és saját tőke Eszköz: múltbeli eseményekből következően a vállalkozás ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből a vállalkozásnak a jövőben várhatóan gazdasági előnyei fognak származni. Kötelezettség: a vállalkozás jelenleg fennálló és múltbeli eseményekből következő tartozása, amelynek rendezése várhatóan ahhoz vezet, hogy a vállalkozásból gazdasági előnyöket megtestesítő erőforrások áramolnak ki. Saját tőke: a vállalkozás eszközeiből az összes kötelezettség levonása után megmaradó érdekeltség. 13

Keretelvek: bevételek és ráfordítások Bevétel: gazdasági előnyök növekedése a jelentési időszakban; növekedés eszközoldalon, vagy csökkenés forrásoldalon (kivéve tulajdonosi hozzájárulásokat) Ráfordítás: gazdasági előnyök csökkenése, csökkenés eszközoldalon, vagy növekedés forrásoldalon 14

Főbb koncepcionális eltérések a magyar számviteltől - mérleg Az IFRS-ek nem használják a források, a mérlegfőösszeg, a mérleg szerinti eredmény fogalmakat (az osztalék a saját tőkét csökkenti) Az IFRS-ek tágabban értelmezik a követeléseket, kötelezettségeket (ide tartozónak tekintik a céltartalékokat, időbeli elhatárolásokat is), előírják az összetett pénzügyi instrumentumok (pl. átváltoztatható kötvények) tőke és kötelezettség elemekre bontását. 15

Főbb koncepcionális eltérések a magyar számviteltől - eredmény Nincsenek részletekbe menő formai előírások A minimális adattartalom nem részletezi a költségeket (azok költségnemek, illetve az értékesítéssel való kapcsolat szerinti bontása a megjegyzésekben is közölhető!) Az adózott eredményig számol A beszüntetett tevékenység nettó eredménye elkülönül A befektetett eszközök értékesítési eredményét nettó módon (a bevétel és a ráfordítás összevonásával) lehet kimutatni 16

Néhány egyéb elvi eltérés: visszaváltási kötelezettséggel kibocsátott részvények IFRS (32. IAS) kötelezettségként kell kimutatni (a tartalom elsődlegessége elv alapján) Szt. a jegyzett tőkében szerepelnek (cégjogi megfelelés alapján) 17

Néhány egyéb elvi eltérés: visszavásárolt saját részvény IFRS (32. IAS) a saját tőke összegét csökkenti (csak a ténylegesen rendelkezésre álló tőke szerepelhet) Szt. a visszavásárolt saját részvény az eszközök között szerepel (csak a cégbírósági bejegyzés alapján lehet a jegyzett tőkét módosítani) 18

Néhány egyéb elvi eltérés: halasztott adó kimutatása IFRS (12. IAS) kötelező Szt. nem lehetséges (az adózási nyilvántartásban szerepelnek az átmeneti hatású eltérések, elhatárolható veszteségek) 19

Néhány egyéb elvi eltérés: átértékelési többlet IFRS (16., 38. IAS) hozzáírással (növeli az eszköz költségként elszámolható értékét) => az eredményromlás ellentételezésére átvezetés az átértékelési tartalékból az eredménytartalékba Szt. az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék csak egymással szemben változhat (nincs többletköltség, illetve azt ellentételező átvezetés az eredménytartalékba!) 20

Értékelés Múltbeli érték - historical value Újrabeszerzési értéken - current value Piaci értéken realisable value Jelenértéken present value 21

Értékelési modellek az IFRS-ekben (az értékváltozás elszámolási lehetőségei) modell múltbeli (bekerülési) érték átértékelt érték Valós érték jellemzője az óvatosság elvét alkalmazni kell (értékvesztés, visszaírás lehet, de értéknövekményt nem mutat ki) befektetett eszközöknél értéknövekmény kimutatható, de a realizálásáig az a vállalkozásban marad (a saját tőke elkülönített, csak + előjelű eleme lesz) (hozzáírás => ÉCS elszámolás módosul, a többletköltség ellentételezésére ÉT-ET átvezetés lehet) az értékváltozás elszámolása az eredményben, előjelétől függetlenül 22

Standardok http://www.mkvk.hu/tudastar/standardok/ias 23

Standardok folyt. 24

Standardok folyt. 25

IAS 2 - Készletek Magyar számvitel: 26

IAS 10 mérlegfordulónap utáni események Ez miért tér el a magyar számviteltől? 27

IAS 17 Lízingek (a jelenérték szerepe értékelésekben) Minimális lízingfizetések : alapvetően a lízingbe vevő által a lízing kapcsán teljesítendő összes kifizetés 28

IAS 18 - Bevételek 29

IAS 20 Állami támogatások elszámolása Magyar számvitel? Magyar számvitel : bruttó elszámolás elve! 30

IAS 36 Eszközök értékvesztése 31

IAS 36 Eszközök értékvesztése folyt. 32