Evolúció és emberi csoportok
Alapelvek, alapfogalmak A természtes kiválasztódás evolúciós elméletének alapjai Darwin alaptételei és következtetések: a) a tulajdonságok öröklődnek b) a szaporodási lehetőségek a fajon belül elvileg korlátlanok c) az erőforrások korlátozottak az egyedek között verseny alakul ki az erőforrásokért a több erőforrást birtokló egyedek tulajdonságai jutnak tovább a következő nemzedékbe
Alapelvek, alapfogalmak Az evolúció komplex elmélete és félremagyarázásai Összességében: az evolúció lényege a környezethez való optimális alkalmazkodás, az odavissza ható evolúciós kör természetes szelekció Szociáldarwinizmus: az evolúció elvszintű redukálása, önkényes részlet az elméletből, az az erősebb kutya baszik elve (mesterséges szelekció) Nietzsche, Hitler, fajelmélet.
Alapelvek, alapfogalmak A természetes szelekció és a szexuális szelekció Az evolúció-biológusok és az evolúciós pszichológusok nagy része az evolúció hajtóerejének a természetes szelekciót tekinti. Egyes kutatók legújabban (pl. Geoffry Miller) felhívják a figyelmet a szexuális szelekció fontosságára (ld. pl. emberi elme sokszínűsége pávafarok)
Alapelvek, alapfogalmak A koevolúció Egyes fajok (pl. szimbiózisban vagy éppen egymással versengésben élők) evolúciója adaptív hatással van a másikra. Ha pl. egy gyíkfaj mérget fejleszt ki a kígyó ragadozó ellen, annak egy idő után erre rezisztenciája fog kialakulni. Az evolúció tehát a fajokon belül és a fajok között is KÖLCSÖNÖS hatás eredménye is. (Hiszen környezetnek felel meg az élővilág is)
Alapelvek, alapfogalmak Versengés, élősködés, kooperáció A versenés elsősrban fajon belül, az egyedek között érvényes, hiszen egyféle erőforrásra van szükségük Fajok közötti versengés elsősorban a táplálék és területszerzés kapcsán alakulhat ki, illetve ragadozó és zsákmányállata között. Élősködés, ha az az egyik félnek jó, a másiknak kifejezetten káros (bélférgek/?/, kakukk /?/) Kooperáció: ha mindkét félnek hasznos (gombafenyő gyökér)
Alapelvek, alapfogalmak Humán etológia Az emberi viselkedés biológiai alapjaival foglalkozik, illetve annak öröklött és tanult komponenseivel. Az etológiából eredően alapvetően evolúcionista szemléletű Számos alapvető emberi viselkedést kezdett vizsgálni evolúciós szempontból
Alapelvek, alapfogalmak Az evolúciós pszichológia A humán etológia és a kognitív pszichológia szintézise. Alapgondolatai mindkét irányzatnál tovább mennek: az emberi törzsfejlődés idejének 99%-át vadászó-halászó életmódban töltöttük. Az emberi viselkedés, természet, mentális felépítés evolúciós örökségünk. Ennek része a rugalmas tanulás képessége is. Az EP sokáig (80-as, 90-es évek) elvont elméleti tudomány volt, amely még saját tudományos kereteit is nehezen határozta meg. Az ezredforduló után az EP egyre nagyobb teret hódít, a tudomány vizsgálati területei egyre bővülnek, s így válnak mindennapi jelenségek magyarázatává, alkalmazott tudománnyá (ld. pl. orvoslás, pszichoterápia). Az EP alapgondolata tehát: az emberi viselkedésrendszer és mentális struktúra az evolúció, így tehát vadászó-halászó életmódunk és környezetünkhöz való alkalmazkodás eredménye. Mentális képességeinket és viselkedési stratégiáinkat a természetes és a szexuális szelekció formálta ilyenné, ebből adódóan személyiségünk és szokásaink jobban megérthetők, ha evolúciós múltunkból indulunk ki.
Alapelvek, alapfogalmak Az evolúciós pszichológia vizsgálati területei Csoportok, rokoni és baráti kapcsolatok. Személyközi vonzalom. Párválasztás, párkapcsolat, szexualitás. Agresszív viselkedés, bántalmazás Stresszorok és szorongó viselkedés Civilizációs betegségek, és azok orvoslási lehetőségei (cukorbetegség, elhízás, szívinfarktus stb.) Mentális zavarok (depresszió, pánik, fóbiák, hiperaktivitás stb.)
Az emberi csoportok
A nyílt csoport Sok állat él csoportokban, de a csoportot alkotó egyedek versengése jól leírható a természetes szelekció elméletével Egyéni érdekek sokasága a csoportban, ami nagyobb biztonságot nyújt, de a csoporttagok hamar (egy generáció alatt) kicserélődnek, eltűnnek stb. Előnye: több szaporodási lehetőség, több információ Hátránya: erősebb versengés, kevesebb erőforrás / egyed, feltűnőbb megjelenés (ragadozóveszély) A nyílt csoportra nem jellemző ennél erősebb összetartás vagy belső segítségnyújtás (ld. pl. véradás) Az emberi viselkedés ettől merőben eltérő, egyes kutatók mégis genetikai redukcionizmussal magyaráznak meg mindent (Dawkins), míg mások a csoportszelekcióval (Csányi)
Csoportszelekció Mi is a természetes egyedi szelekció? A csoportszelekció esetében az evolúciós szelekció egysége a csoport. (?) Boyd és Richerson: akkor létezhet CSSZ, ha a csoporton belüli viselkedéses fenotípuskülönbségek csökkennek, a csoportok közötti különbségek viszont nőnek
A zárt csoportok A hominídák fejlődésének egyik sarokpontja volt a csoportok zártabbá válása A csoporton belül csökken az agresszió, versengés, nő az együttműködés Megjelenik az egyedektől független csoportidentitás A csoport tagjai bizonyos esetekben képesek saját érdekeiket a csoport érdekében háttérbe szorítani A zárt csoportok egyediek a csoportok közötti különbség nagyon éles (nyílt csoportoknál alig van különbség), a csoport tagok pedig alig különböznek egymástól (ld. szurkolótábor, klub, katonaság) + az egyén a csoporttagok cserélődése esetén is lojális marad ld. csoportidentitás, közös hiedelmek)
Közös akciók A zárt csoportok egyik fő jellemzője, hogy szívesen vesznek részt közös akciókban Ez sok közös tevékenység lehet, úgy mint vadászat, gyűjtögetés, felfedező utak, tárgyak készítése A közös akciók az állatok nyitott csoportjaiban is előfordulnak, de ezek általában szervezetlen, ad-hoc akciók, a szerepek inkább genetikailag kódoltak
Közös konstrukciók Az ember egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a konstrukció Mesterséges (emberi konstrukció által készített) világban élünk: házban lakunk, kocsival, busszal közlekedünk, ágyakban alszunk stb. Az egyszerű konstrukciók a hominídák késői fejlődési szakaszában kezdtek kibontakozni: egyszerű eszközök vagy éppen a nyelv megjelenése (a nyelv egyes óvatos becslések alapján 1,5 millió éves)
Közös konstrukciók Míg a csimpánzok elsődleges reprezentációt, addig az ember képes másodlagos vagy harmadlagos reprezentációk létrehozására (az agyban) Elsődleges repr. pl. a térképszerű-tájékozódás (ld méhek), többszörös reprezentáció egy csoport tagjainak, viszonyainak érzéseinek, hálózatának feltérképezése A különböző szabályok, szabályrendszerek kialakítása is konstrukció A nyelv is közös konstrukció, bázisát a vízi-majom elmélet biztosítja (szabályozható légzés), szükségességét pedig a bonyolult csoportok kialakulásával indokolhatjuk
Szinkroniázció A szinkronizáció lényege, hogy a csoport tagjai között a közös tevékenységeknek (akár a konstrukciónak) teret adjon, az egyedeket egymásra hangolja: Menstruáció Empátia Imitáció Hipnózis Ének, zene, tánc Szabálykövetés Nevelés, tanítás
Közös hiedelmek A közös hiedelmek kialakítása valójában a szinkronizáció egy fajtája A közös akciók és konstrukciók során jönnek létre a közös hiedelmek. A közös hiedelmeket közösen ápolják a csoport tagjai vagy éppen formálnak, változtatnak rajta A közös hiedelem a kultúra és a vallás alapvető építőköve Ennek alapján az egyéni gondolkodás az emberiség evolúciójában többnyire devianciának számított, sokkal fontosabb volt az összekapcsolódás a túlélés és a csoportszelekció érdekében.
Az ősi zárt csoportok jellemzői A csoportkultúrák alakulása több millió évig tartott. Kb. 20 ezer évvel ezelőtt (tehát nem is olyan rég) becslések szerint egész Európában 10 000-en éltek 60-120 fős csoportokban. Ez a csoportberendezkedés több százezer évig hasonló volt, evolúciós örökségünk tehát optimálisan alkalmazkodni egy ilyen csoporthoz Nagyon ritkán láttak idegeneket (Xenofóbia), azokat pedig nagy valószínűséggel elüldözték. Négy-öt csoport tarthatott egymással laza kapcsolatot cserék szempontjából (nők, erőforrások) találkozásuk valószínűleg bonyolult ceremóniákhoz kötött volt. A csoportok ilyen felépítése kedvezett leginkább a csoportszelekciónak, világos eredmény lett tehát, hogy egy idő után a szaporulat nagyon gyors lett. Először törzsek, majd nemzetek alakulnak Ebből adódik aztán a városiasodás és az emberiség villanásszerű népesség- és technikai fejlődése, amit az ősi agy nem tudott megfelelően követni Csányi: egyéni csoportok, individualizáció, kulturális evolúció (ld. Később majd)
Az ősi zárt csoportok jellemzői Az ember optimálisan kezelhető (emócionálisan, kognitíve stb.) társlétszáma szorosabb értelemben 10-20 ember, tágabb értelemben 80-120 ember (ld. egy kis falu vagy egy kollégium) A mai népességszámnál egyre több a mesterséges kapcsolat (ld. iwiw, facebook), amely kezelhetetlen kapcsolatmennyiség, és nem is jelent valódi kötődéseket Ugyanez a helyzet a közös konstrukciókkal és akciókkal vagy hiedelmekkel is: az ember csatlakozik pártokhoz, szervezetekhez, de ezek olyan nagyok, hogy csak fél-szívvel teszi, nem alakul ki igazi elköteleződés, nem hogy igazi áldozat egy csoportért ősi értelemben
Sorozatok Azért szeretjük a sorozatokat, mert azok szereplői jól definiálható, zárt csoporthoz, családokhoz tartoznak, a közöttük zajló viszonyrendszer nyomon követhető és érthető az ember számára az ősi csoportberendezkedést idézi, amelyhez ösztönösen vonzódunk
A csalók A csalás evolúciós gyökere: a rendkívül koherens csoport-szinkronizáció és akciók a csoport tagjainak egyformán nyújtanak segítséget és hozzájárulást. A csalás az a folyamat, amikor valaki ezeket a javakat elfogadja a lehető legkisebb ellenszolgáltatásért vagy ingyen. Ha csalót nem leplezik le, ez rendkívül sikeres stratégia, hiszen jobban jár, mintha kooperálna. De a hosszútávon a kooperációnak vannak nagyobb előnyei Illetve a csoport tagokban igen érzékeny az ún. csalásdetektor.
Önzetlenség, egyéni vagy rokonszelekció Az emberre jellemző az altruista viselkedés. Miért? Magyarázható csoportszelekcióval, de ez sok jelenségre nem tud választ adni (pl. hogy miért a rokonainkon segítünk leginkább?) Magyarázhatja a rokonszelekció: minél közelebbi a genetikai rokonság, illetve megfelelő a kor-reláció, annál inkább segítünk (ld. ajándékozás, öröklés rendszere) A rokonszelekció és az egyéni szelekció együtt is lehet magyarázó keret: rokonainknak segíteni alap, barátainknak, idegeneknek a későbbi megtérülés reményében (nincs teljes önzetlenség) Magyarázó keret lehet még a szexuális szelekció: önzetlennek lenni a saját erőmet mutatja, amivel imponálok a közvetve a másik nemnek.