Bu da pest, ja nu ár 27. Ára: 1518 Ft 1. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. ja nu ár 27. Ára: 1518 Ft 1. szám TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CXLIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz - tatás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zá sá ról a jövedelemadók területén, Új-Delhiben, 2003. november 3-án aláírt Egyez mény ki hir de té sé rõl... 3 2005. évi CXLV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az Iz lan di Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz - tatás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zásáról a jö ve de lem adók te rü le tén, Bu da pes ten, 2005. no vem ber 23-án alá írt Egyez mény ki hir de té sé rõl... 14 2005. évi CXLVI. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz - tatás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zásáról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Bu da pes ten, 2004. au gusz tus 26-án alá írt Egyez mény ki hir de té sé rõl... 24 RENDELETEK 263/2005. (XII. 14.) Korm. r. 264/2005. (XII. 14.) Korm. r. 265/2005. (XII. 14.) Korm. r. 272/2005. (XII. 15.) Korm. r. 283/2005. (XII. 20.) Korm. r. 285/2005. (XII. 20.) Korm. r. 293/2005. (XII. 23.) Korm. r. 114/2005. (XII. 14.) FVM-PM e. r. 41/2005. (XII. 16.) PM-BM e. r. 40/2005. (XII. 9.) PM r. 42/2005. (XII. 22.) PM r. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosít ásá ról... 34 Az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz tá rak ál tal fi nan - szírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról... 37 A pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonat - kozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet mó do sí tá sá ról... 38 A kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet módosításáról... 42 A kül föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany szá má ra ad ha tó ál ta lá nos forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet módosít ásá ról... 42 A magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz tá rak be szá mo ló - ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szó ló kor - mányrendeletek módosításáról... 43 Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról... 53 A mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2005. évi ál la mi hoz zá já ru lás igény be vé te lé nek rend jé rõl és fel té te le i rõl... 58 A helyi önkormányzatokat 2004. évben megilletõ normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, sze - mélyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek arányta lan sá gát mér sék lõ ki egé szí tés rõl, il let ve be szá mí tás ról szó ló 3/2004. (I. 31.) PM-BM együttes rendelet végrehajtásáról... 62 A jel zá log le ve lek fe de ze te kö ré ben al kal ma zan dó je len ér ték szá mí tás sza bá lya i ról... 63 A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára be haj tan dó köz tar to zá sok nyil ván tar tá sá ról, ke ze lé sé rõl és elszámo - lásáról szó ló 13/1991. (V. 21.) PM ren de let mó do sí tá sá ról... 65

2 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A PÉNZÜGYMINISZTER UTASÍTÁSAI A PÉNZÜGYMINISZTER TÁJÉKOZTATÓJA A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYEI AZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖZLEMÉNYE 43/2005. (XII. 22.) PM r. 44/2005. (XII. 22.) PM r. 7/2005. (PK. 2006/1.) PM utasítás 1/2006. (PK. 1.) PM utasítás 8001/2006. (PK. 1.) PM tájékoztató Az il le té kek kel kap cso la tos ügy ira tok ke ze lé sé rõl, az il le té kek ki - szabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 32/1999. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról... 108 Az el já rá si il le té kek meg fi ze té sé nek és a meg fi ze tés el len õr zé sé nek részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról... 118 A Pénz ügy mi nisz té ri um Fe je ze ti In for ma ti kai Stra té gi á já ról... 119 A Pénz ügy mi nisz té ri um Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról szó ló 14/2004. (PK. 15.) PM utasítás módosításáról... 119 A ki je lölt cél szer ve ze tek 2005. évi be szá mo lá si kö te le zett sé gé rõl... 119 A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók magánnyugdíjpénztári tagdíj - beval lá si kö te le zett sé ge tel je sí té sé hez 2006. év re rend sze re sí tett nyom - tatványokról... 124 A Vám- és Pénz ügy õr ség szer vei ál tal ki adott lista, a jö ve dé ki en ge - délly el rendelkezõ alany okról (2005. december 8-i állapot)... 189 A költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. (1)-(4) bekezdései alapján összeállítandó éves el - len õr zé si je len té sek, éves össze fog la ló el len õr zé si je len té sek el ké szíté - séhez kidolgozott módszertani útmutatóról... 206 A Díj fi ze té si Sza bály zat ról, a Ta gi Sza bály zat ról, va la mint az Igaz gató - tanács 46/2005. (XI. 29.) számú határozatáról... 209 AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZ SÉG- ÉS AZ ÖNSEGÉ LYE ZÕ Az ön kén tes köl csö nös egész ség- és az ön se gé lye zõ pénz tá rak be szá - mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szó ló 252/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let 36. -ában fog lal tak alap ján... 217 PÉNZTÁRAK KÖZLEMÉNYE TALIZMÁN Egészségpénztár... 217 HELYESBÍTÉS A Pénz ügyi Köz löny 2005. évi 15. szá má ban meg je lent 8019/2005. (PK. 15.) PM tájékoztatóval kapcsolatban... 219 HIRDETMÉNYEK 220

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 3 2005. évi CXLIV. tör vény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén, Új-Delhiben, 2003. november 3-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem - adók te rü le tén, Új-Del hi ben, 2003. no vem ber 3-án alá írt Egyez ményt e tör vénnyel hir de ti ki. (Az Egyez mény meg erõ sí té sé rõl szóló jegy zék vál tás 2005. feb ru ár 1. nap ján meg tör tént, és az Egyez mény nem - zet kö zi jo gi lag 2005. már ci us 3. nap ján ha tály ba lé pett.) 2. Az Egyez mény hi te les ma gyar nyel vû szö ve ge a kö - vet ke zõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén A Ma gyar Köz tár sa ság és a In di ai Köz tár sa ság at tól az óhaj tól ve zet ve, hogy Egyez ményt kös se nek a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás kijátszá - sának meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén és az zal a céllal, hogy a két ország gazdasági együttmûködését elõ se gít sék, meg ál la pod tak a kö vet ke zõk ben: 2. Jö ve de lem adó nak te kin ten dõk mind azok az adók, ame lye ket a tel jes jö ve de lem vagy a jö ve de lem ré szei után vet nek ki, be le ért ve az ingó vagy in gat lan va gyon el ide ge - ní té sé bõl szár ma zó nye re ség utá ni adó kat, a vál lal ko zá sok által fizetett bérek vagy fizetések teljes összege utáni adókat, va la mint a tõke ér ték nö ve ke dé sé nek adó ját. 3. Az Egyezmény különösen a következõ, jelenleg létezõ adók ra ter jed ki: a) Ma gyar or szág ese té ben: (i) a sze mé lyi jö ve de lem adó ra, (ii) a tár sa sá gi adó ra, (iii) az osz ta lék adó ra (a továb biak ban ma gyar adó ); b) In dia ese té ben: a jövedelemadóra, beleértve az azzal kapcsolatos bármely pót adót (a továb biak ban in di ai adó ). 4. Az Egyez mény ki ter jed min den olyan azo nos vagy lé nye gét te kint ve ha son ló adó ra is, ame lyet az Egyez mény alá írá sa után a ha tály ban lévõ adók mel lett vagy azok he - lyett ve zet nek be. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai a vo nat ko zó adó jog sza bá lya ik ban vég re haj tott bár mely lé - nye ges vál to zás ról ér te sí tik egy mást. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Cikk Személyi hatály 1. Az Egyez mény azok ra a sze mé lyek re ter jed ki, akik az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû ek. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Az Egyez mény azok ra a jö ve de lem adók ra ter jed ki, ame lye ket egy Szer zõ dõ Ál lam vet ki, a be sze dés mód já ra való te kin tet nél kül. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el. 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban, ha a szö veg össze - füg gés mást nem kí ván: a) a Ma gyar or szág ki fe je zés föld raj zi ér te lem ben hasz nál va a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét je len ti; b) az In dia ki fe je zés In dia te rü le tét je len ti, és ma gá ba fog lal ja a par ti ten gert és a fö löt te lévõ lég te ret, va la mint min den olyan ten ge ri öve ze tet, ahol In dia jog sza bá lyai sze rint és a nem zet kö zi jog gal ide ért ve a Ten ger jog ról szóló ENSZ Egyez ményt össz hang ban In di á nak szu ve - re ni tá sa, egyéb joga és jog ha tó sá ga van; c) az egyik Szer zõ dõ Ál lam és a má sik Szer zõ dõ Állam ki fe je zés Ma gyar or szá got vagy In di át je len ti a szö veg össze füg gés nek meg fele lõen; d) a sze mély ki fe je zés ma gá ban fog lal ja a ma gán sze - mélyt, a tár sa sá got, a sze mé lyi egye sü lést és min den más jogalanyt, amely a Szerzõdõ Állam hatályos adójogszabályai alap ján adó alany nak te kin ten dõ;

4 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám e) a tár sa ság ki fe je zés jogi sze mé lye ket vagy egyéb olyan jog ala nyo kat je lent, ame lyek az adóz ta tás szem pont - já ból jogi sze mély nek te kin ten dõk; f) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa és a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ki fe je zé sek az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, il let ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ál tal foly - ta tott vál lal ko zást je len tik; g) a nemzetközi forgalom kifejezés az egyik Szerzõdõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal üze mel te tett hajó vagy légi jár mû igény be vé te lé vel végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a ha jót vagy légi jár mû vet ki zá ró lag a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ he lyek kö zött üze mel te tik; h) az ille té kes ha tó ság ki fe je zés a kö vet ke zõ ket je - len ti: (i) Ma gyar or szág ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét, (ii) In dia ese té ben a Pénz ügy mi nisz té ri um Köz pon ti Kor mány zó sá gát (Be vé te li Fõ osz tály) vagy an nak meg ha - tal ma zott kép vi se lõ jét; i) az ál lam pol gár ki fe je zés je len ti: (i) min den olyan ma gán sze mélyt, aki ren del ke zik va la - me lyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gár sá gá val, (ii) min den olyan jogi sze mélyt, sze mély egye sü lést, egye sü lést, tár sa sá got vagy más jog alanyt, amely ezt a jog - ál lá sát az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ha tály ban lévõ jog sza - bá lyok ból nye ri; j) az adó év ki fe je zés je len ti: (i) In dia ese té ben a pénz ügyi évet, amely áp ri lis el se jén kez dõ dik, (ii) Ma gyar or szág ese té ben a nap tá ri évet; k) az adó ki fe je zés in di ai vagy ma gyar adót je lent, ahogy a szö veg össze füg gés kí ván ja, amely be sem mi lyen olyan összeg nem tar to zik bele, ame lyet az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók kal kap cso la tos bár mi lyen ké se de - lem vagy mu lasz tás kap csán kell fi zet ni, vagy amely ezen adók kal kap cso la to san ki rótt bír sá got vagy bün te tést je lent. 2. Az Egyez mény nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál tal bár mely idõ pont ban tör té nõ al kal ma zá sá nál az Egyez - mény ben meg ha tá ro zás nél kül sze rep lõ ki fe je zé sek nek amennyi ben a szö veg össze füg gés mást nem kí ván olyan je len té se van, mint amit en nek az Ál lam nak a jog - sza bá lya i ban az adott idõ pont ban azok ra az adók ra vo nat - ko zó an je len te nek, ame lyek re az Egyez mény al kal ma zást nyer, az zal, hogy az ezen Ál lam adó jog sza bá lyai sze rin ti ér tel me zés irány adó, szem ben az Ál lam egyéb jog sza bá - lya i ban ta lál ha tó ér tel me zés sel. 4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ki fe je zés olyan sze mélyt je lent, aki en nek az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze - rint ott la kó he lye, tar tóz ko dá si he lye, üz let ve ze té si he lye, a be jegy zés he lye vagy bár mi lyen más ha son ló is mérv alap ján adó kö te les, va la mint ma gá ban fog lal ja az Ál la mot és an nak he lyi ha tó sá gát is. Nem fog lal ja azon ban ma gá ba azo kat a sze mé lye ket, akik eb ben az Ál lam ban ki zá ró lag az ebben az Államban lévõ forrásokból származó jövedelem alap ján adó kö te le sek. 2. Amennyi ben egy ma gán sze mély az 1. be kez dés ren - del ke zé sei ér tel mé ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel - földi il le tõ sé gû, jog ál lá sát az aláb bi ak sze rint kell meg - határozni: a) csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di illetõ - ségûnek, amely ben ál lan dó la kó hellyel ren del ke zik. Amennyi ben mind két Ál lam ban ren del ke zik ál lan dó la kó - hellyel, csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ - sé gû nek, amellyel sze mé lyi és gaz da sá gi kap cso la tai szo - ro sab bak (lét ér de kek köz pont ja); b) amennyi ben nem ha tá roz ha tó meg, hogy me lyik Ál - lam ban van lét ér de ke i nek a köz pont ja, vagy ha egyik Ál - lam ban sem ren del ke zik ál lan dó la kó hellyel, csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben szo ká sos tar tóz ko dá si he lye van; c) amennyiben mindkét Államban van szokásos tartózkodási he lye, vagy egyik ben sincs, csak ab ban az Ál lam ban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelynek állampolgára; d) amennyi ben mind két Ál lam ál lam pol gá ra, vagy egyi ké sem, a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl - csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 3. Amennyi ben az 1. be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé - ben va la mely nem ter mé sze tes sze mély mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, ab ban az Ál lam ban te kin ten - dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben tény le ges üz let ve ze - té sé nek he lye van. Ha nem le het meg ha tá roz ni azt az Ál la - mot, amely ben a tény le ges üz let ve ze tés he lye ta lál ha tó, ak kor a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban a te lep hely kife - jezés olyan ál lan dó üz le ti he lyet je lent, ame lyen ke resz tül a vál lal ko zás üz le ti te vé keny sé gét rész ben vagy egész ben ki fej ti. 2. A te lep hely ki fe je zés ma gá ba fog lal ja kü lö nö sen: a) az üz let ve ze tés he lyét; b) a fi ó kot; c) az iro dát; d) a gyá rat; e) a mû helyt;

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 5 f) a bá nyát, az olaj- és a föld gáz ku tat, a kõ fej tõt és a természeti kin csek ki ak ná zá sá ra szol gá ló bár mely más telepet. 3. Az épí té si te rü let vagy az épí té si, be sze re lé si vagy össze sze re lé si mun ká lat, vagy az az zal kap cso la tos fel - ügye le ti te vé keny ség csak ak kor ké pez te lep he lyet, ha az ilyen te rü let, mun ká lat vagy te vé keny ség ki lenc hó nap nál to vább tart. 4. E Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re te kin tet nél kül nem mi nõ sí ten dõk te lep hely nek : a) az olyan be ren de zé sek, ame lye ket ki zá ró lag a vál lal - ko zás ja va i nak vagy áru i nak rak tá ro zá sá ra, ki ál lí tá sá ra vagy ki szol gál ta tá sá ra hasz nál nak; b) a vál lal ko zás ja va i nak vagy áru i nak olyan kész le tei, ame lye ket ki zá ró lag rak tá ro zás, ki ál lí tás vagy kiszolgál - tatás cél já ból tar ta nak; c) a vál lal ko zás ja va i nak vagy áru i nak olyan kész le tei, ame lye ket ki zá ró lag ab ból a cél ból tar ta nak, hogy azt egy má sik vál lal ko zás fel dol goz za; d) az ál lan dó üz le ti hely, ame lyet ki zá ró lag ab ból a cél - ból tar ta nak fenn, hogy a vál lal ko zás ré szé re ja va kat és áru kat vá sá rol ja nak, vagy in for má ci ót sze rez ze nek; e) az ál lan dó üz le ti hely, ame lyet ki zá ró lag ab ból a cél - ból tar ta nak fenn, hogy a vál lal ko zás ré szé re bár mi lyen más elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû te vé keny sé get foly - tas sa nak; f) az állandó üzleti hely, amelyet kizárólag az a) e) pon - tokban említett tevékenységek valamilyen kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû. 5. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé se i re te kin tet nél kül amennyi ben egy sze mély ki vé ve a füg get len kép vi se lõt, aki re a 6. be kez dés vo nat ko zik a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ér de ké ben te vé keny ke dik, úgy e vál lal ko - zás az elõ ször em lí tett Ál lam ban te lep hellyel ren del ke - zõnek te kin ten dõ azon te vé keny sé gek vo nat ko zá sá ban, ame lye ket ez a sze mély a vál lal ko zás szá má ra vé gez, ha e személy: a) fel ha tal ma zás sal ren del ke zik, amellyel rend sze re sen él, hogy eb ben az Ál lam ban a vál lal ko zás ne vé ben szer zõ - dé se ket kös sön, ki vé ve ha az ilyen sze mély te vé keny sé ge azok ra a 4. be kez dés ben em lí tett te vé keny sé gek re kor lá to - zó dik, ame lyek, ha azo kat egy ál lan dó üz le ti he lyen ke - resz tül fej te nék ki, nem ten nék ezt az ál lan dó üz le ti he lyet te lep hellyé azon be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé ben; vagy b) nem ren del ke zik ilyen fel ha tal ma zás sal, de az elõ - ször em lí tett Ál lam ban rend sze re sen olyan ja vak vagy áruk kész le tét tart ja fenn, ame lyek bõl a vál la lat ne vé ben rend sze re sen ja va kat, áru kat szál lít; vagy c) az elõ ször em lí tett Ál lam ban rend sze re sen meg ren - de lé se ket biz to sít tel jes egé szé ben, vagy majd nem tel jes egé szé ben a vál lal ko zás nak ma gá nak, vagy a vállalko - zásnak és e vál lal ko zást el len õr zõ, e vál lal ko zás ál tal el - len õr zött vagy ugyan azon el len õr zés nek alá ve tett más vál - lal ko zá sok nak. 6. Egy vál lal ko zás nem te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep hellyel ren del ke zõ nek csu pán azért, mert te vé keny sé gét eb ben az Ál lam ban al kusz, bi zo má nyos vagy más füg get len kép vi se lõ út ján fej ti ki, fel té ve, hogy ezek a sze mé lyek szo ká sos üz le ti te vé keny sé gük ke re té - ben jár nak el. Amennyi ben azon ban az ilyen kép vi se lõ te - vé keny sé gét tel jes egé szé ben, vagy majd nem tel jes egé - szé ben a vál lal ko zás ér de ké ben fej ti ki, nem te kin ten dõ a je len be kez dés ér tel mé ben vett füg get len kép vi se lõ nek. 7. Az a tény, hogy az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel - földi il le tõ sé gû tár sa ság olyan tár sa sá got el len õriz, vagy olyan tár sa ság el len õr zé se alatt áll, amely a má sik Szer - zõdõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, vagy üz le ti te vé keny - sé get fejt ki eb ben a má sik Ál lam ban (akár te lep hely út ján, akár más mó don), ön ma gá ban még nem te szi egyik tár sa - sá got sem a má sik te lep he lyé vé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek võ in gat lan va gyon ból (be le ért ve a me zõ gaz da ság ból és az er dõ gaz dál ko dás ból szár ma zó jö ve del met) él vez, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban. 2. Az in gat lan va gyon ki fe je zés azt je len ti, amit an - nak a Szer zõ dõ Ál lam nak joga sze rint je lent, ame lyik ben a szó ban for gó va gyon fek szik. A ki fe je zés min den eset ben ma gá ban fog lal ja az in gat lan va gyon tar to zé ká nak mi nõ - sü lõ va gyont, a me zõ gaz da sá gi és er dõ gaz da sá gi üze mek - ben hasz ná la tos be ren de zé se ket és az ál lat ál lo mányt, az olyan jo go kat, ame lyek re a föld tu laj don ra vo nat ko zó ma - gán jo gi ren del ke zé sek nyer nek al kal ma zást, az in gat lan va gyon ha szon él ve ze ti jo gát, va la mint az ás vány le lõ he - lyek, for rá sok és más ter mé sze ti erõ for rá sok ki ter me lé sé - nek vagy ki ter me lé si jo gá nak el len ér té ke ként járó vál to zó, vagy állandó térítésekhez való jogot. Hajók és légi jármûvek nem te kin ten dõk in gat lan va gyon nak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók az in - gat lan va gyon köz vet len hasz ná la tá ból, bér be adá sá ból vagy bár mi lyen más fel hasz ná lá si for má já ból szár ma zó jö - ve de lem re. 4. Az 1. és 3. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók a vál lal ko zás in gat lan va gyo ná ból szár ma zó jö ve de lem re, va la mint a sza bad fog lal ko zás gya kor lá sá ra szol gá ló in - gat lan va gyon ból szár ma zó jö ve de lem re is.

6 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nye re sé - ge csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a vál - lal ko zás a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ott lévõ te lep hely út - ján te vé keny sé get fejt ki. Amennyi ben a vál lal ko zás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó, de csak olyan mér ték - ben, ami lyen mér ték ben a nye re ség en nek a te lep hely nek tud ha tó be. 2. A 3. be kez dés ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa üz le ti te vé keny sé get fejt ki a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ott lévõ te lep hely út ján, ak kor mind két Szer zõ dõ Ál lam ban azt a nye re sé get kell en nek a te lep hely nek be tud ni, ame lyet ak kor ér het ne el, ha ön ál ló és el kü lö nült vál lal ko zás ként azo nos vagy ha son ló tevékenységet végezne, azonos vagy hasonló feltétel mellett és tel je sen füg get len ként tar ta na fenn üz le ti kap cso la tot az zal a vál lal ko zás sal, amely nek te lep he lye. 3. A te lep hely nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál le von ha - tók a te lep hely miatt fel me rült költ sé gek, be le ért ve az így fel me rült üz let ve ze té si és ál ta lá nos ügy vi te li költ sé ge ket, füg get le nül at tól, hogy ab ban az Ál lam ban me rül tek-e fel, ahol a te lep hely ta lál ha tó, vagy más hol. 4. Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert a telephely javakat vagy árukat vásárol a vállalkozásnak. 5. Az elõ zõ be kez dé sek al kal ma zá sá ban a te lep hely nek be tud ha tó nye re sé get év rõl évre azo nos mó don kell meg - állapítani, ha csak elég sé ges és ala pos ok nincs az el len ke - zõ jé re. 6. Amennyi ben a nye re ség olyan jö ve de lem té te le ket tar tal maz, ame lyek kel az Egyez mény más Cik kei kü lön fog lal koz nak, e Cikk ren del ke zé sei nem érin tik azok nak a Cik kek nek a ren del ke zé se it. 8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nye re ség, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ha jók, légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé bõl sze rez, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. A nye re ség ki fe je zés ma gá ban fog lal ja azt a jö ve del - met, ame lyet a vál lal ko zás a nem zet kö zi for ga lom ban üze - mel te tett kon té ne rek hasz ná la tá ból, fenn tar tá sá ból vagy bér le té bõl sze rez (be le ért ve a pót ko csi kat, uszá lyo kat és az ilyen kon té ne rek szál lí tá sá hoz hasz nált fel sze re lé se ket), ha ez a jö ve de lem az ilyen vál lal ko zás ha jók és légi jár mû nemzetközi forgalomban történõ üzemeltetésébõl származó nye re sé gé vel függ össze. 2. Je len Cikk al kal ma zá sá ban a bank szám lán ke let ke zõ olyan ka mat, ide nem ért ve a le kö tött be té te ket, amely köz - vet le nül ha jók vagy légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé vel kap cso la tos pénz esz köz bõl szár - ma zik, ilyen ha jók és lé gi jár mû üze mel te té sé bõl szár ma zó nye re ség nek te kin ten dõ és a 11. Cikk ren del ke zé sei az ilyen ka mat ra néz ve nem al kal ma zan dók. 3. Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók vala - mely poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésû szervezetben való részvételbõl származó nyereségre is. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyi ben a) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze se dik, vagy b) ugyan azok a sze mé lyek köz vet le nül vagy köz vet ve az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze sed nek, és bár me lyik eset ben a két vál lal ko zás egy más kö zöt ti ke - res ke del mi vagy pénz ügyi kap cso la ta ik ban olyan fel té te - lek ben ál la po dik meg, vagy olyan fel té te le ket szab, ame - lyek el tér nek azok tól, ame lyek ben füg get len vál lal ko zá - sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy az a nye re ség, ame - lyet a vál lal ko zá sok egyi ke e fel té te lek nél kül el ért vol na, de e fel té te lek miatt nem ért el, be szá mít ha tó en nek a vállalkozásnak a nye re sé gé be, és meg fele lõen meg adóz - tat ha tó. 2. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ezen Ál lam va la mely vál lal ko zá sá nak a nye re sé gé hez olyan nye re sé get szá mít hoz zá és adóz tat meg en nek meg fele lõen, ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nál meg adóz tat tak ebben a má sik Ál lam ban, és az így hoz zá szá mí tott nye re - ség olyan nye re ség, ame lyet az el sõ ként em lí tett Ál lam vál lal ko zá sa el ért vol na, ha a két vál lal ko zás olyan fel té te - lek ben ál la po dott vol na meg, mint ame lyek ben füg get len vál lal ko zá sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy ez a má - sik Ál lam meg fele lõen ki iga zít ja az ilyen nye re ség re ott ki ve tett adó össze gét. Az ilyen ki iga zí tás meg ál la pí tá sá nál kel lõ en figye lembe kell ven ni az Egyez mény egyéb ren - delkezéseit, és szükség esetén a Szerzõdõ Államok illetékes ha tó sá gai egyez tet nek egy más sal.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7 10. Cikk Osztalék 1. Az osz ta lék, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban belföldi illetõségû személynek fizet, ebben a másik Államban meg adóz tat ha tó. 2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerzõdõ Állam - ban és annak a Szerzõdõ Államnak a jogszabályai szerint is megadóztatható, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát. Jelen bekezdés nem érinti a társaság adózását azon nyereség vonatkozásában, amelybõl az osztalék kifizetésre került. 3. E Cikk al kal ma zá sá ban az osz ta lék ki fe je zés rész - vé nyek bõl vagy egyéb, nye re ség bõl való ré sze se dést biz - to sí tó jo gok ból ki vé ve a hi tel kö ve te lé se ket szár ma zó jö ve del met je lent, va la mint egyéb olyan tár sa sá gi jo gok - ból szár ma zó jö ve del met, ame lyek ugyan olyan adó zá si el - bá nás alá es nek, mint a rész vé nyek bõl szár ma zó jö ve de - lem an nak az Ál lam nak az adó jo ga sze rint, amely ben a fel - osz tást vég zõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû. 4. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet folytat, vagy ebben a másik Államban lévõ állandó bázis segítségével szabad foglalkozást ûz, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell az esettõl függõen alkalmazni. 5. Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság nye re sé get vagy jö ve del met él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ból, ez a má sik Ál lam nem adóz tat - hat ja meg a tár sa ság ál tal ki fi ze tett osz ta lé kot, ki vé ve, ha az osz ta lé kot eb ben a má sik Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi ze tik, vagy ha az ér de kelt ség, amely re te kin - tet tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a má sik Államban lévõ te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap - cso ló dik, sem pe dig a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gét nem ter hel he ti a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gé re meg - ál la pí tott adó val, még ak kor sem, ha a ki fi ze tett osz ta lék vagy a fel nem osz tott nye re ség egész ben vagy rész ben eb - ben a má sik Ál lam ban ke let ke zõ nye re ség bõl vagy jö ve de - lem bõl áll. 11. Cikk Kamat 1. A ka mat, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Mind azon ál tal ez a ka mat ab ban a Szer zõ dõ Ál lam - ban és an nak az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze rint is meg - adóz tat ha tó, amely ben ke let ke zett, ha azon ban a ked - vezmé nye zett a ka mat ha szon hú zó ja, az így meg ál la pí - tott adó nem ha lad hat ja meg a ka mat brut tó össze gé nek 10 száza lékát. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik ezen kor lá to zás al kal - ma zá si módját. 3. A 2. be kez dés ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zett ka mat men tes az adó zás alól eb ben az Ál lam ban, fel té ve, hogy a ka mat ked vez mé nye zett je és tény le ges ha szon hú zó ja: (i) a má sik Szer zõ dõ Ál lam Kor má nya, po li ti kai egy - sége vagy he lyi ha tó sá ga; vagy (ii) a má sik Szer zõ dõ Ál lam Köz pon ti Bank ja; vagy (iii) a) a ma gyar Exim bank; vagy b) a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély, ha a ka ma tot a ma gyar Exim bank ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel, vagy az ál ta la nyúj tott, ga ran tált vagy biz - to sí tott köl csön vo nat ko zá sá ban fi zet ték; vagy (iv) a) az In di ai Ex port Im port Bank (Exim Bank); vagy b) In di á ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, ha a ka ma tot az In di ai Ex port Im port Bank (Exim Bank) ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel, vagy az ál ta la nyúj tott, ga - ran tált vagy biz to sí tott köl csön vo nat ko zá sá ban fi zet ték; vagy (v) bár mely más bank vagy ál la mi pénz ügyi in téz mény, amely rõl a két Szer zõ dõ Ál lam köl csö nö sen meg egye zett. 4. E Cikk al kal ma zá sá ban a ka mat ki fe je zés min den - faj ta kö ve te lés bõl szár ma zó jö ve del met je lent, akár jel zá - log gal biz to sí tott, akár nem, és akár ad jo got az adós nye - resé gé bõl való ré sze se dés re, akár nem, és kü lö nö sen az állampapírokból származó jövedelmet, a kötvényekbõl és az adósságlevelekbõl származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat. E Cikk alkalmazásában a késedelmes fizetés utáni bírságok nem tekintendõk kamatnak. 5. Az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal ma - zan dók, ha a ka mat egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely - ben a ka mat ke let ke zik egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get foly tat, vagy ott lévõ ál lan dó bá zis se gít sé - gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat eb ben a má sik Ál lam ban, és a kö ve te lés, amely után a ka ma tot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk ren del ke zé se it kell az eset tõl füg gõ en al kal maz ni. 6. A ka mat ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban ke let ke zõ nek, ha an nak fi ze tõ je az Ál lam maga, an nak po li ti kai egy sé ge, he lyi ha tó sá ga, vagy ott bel föl di il le tõ - sé gû sze mély. Ha azon ban a ka ma tot fi ze tõ sze mély, akár

8 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem, te lep hellyel vagy ál lan dó bá zis sal ren del ke zik az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, amellyel kap cso lat ban a tar to zás, amely után a ka ma tot fi ze tik, fel me rült, és ezt a ka ma tot ez a te lep hely vagy ál lan dó bá zis vi se li, ak kor ezt a ka ma tot úgy kell tekinteni, mint ami abban az Államban keletkezett, ahol a te lep hely vagy ál lan dó bá zis van. 7. Amennyi ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha - szon hú zó ja kö zöt ti, vagy ket te jük és egy har ma dik sze - mély kö zöt ti kü lön le ges kap cso lat miatt a ka mat össze ge ah hoz a kö ve te lés hez vi szo nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á - nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset - ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i nek figye lembe véte lével. 12. Cikk Jogdíj és a mûszaki szolgáltatásért járó díj 1. A jog díj és a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zik és ame lyet a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi - zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Az ilyen jog díj vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj azon ban ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban is meg adóz tat ha tó, ahol ke let ke zik, ezen Ál lam jog sza bá lyai sze rint, ha azon - ban a ked vez mé nye zett a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta - tá sért járó díj ha szon hú zó ja, az így szá mí tott adó nem ha - lad hat ja meg a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj brut tó össze gé nek 10 szá za lé kát. 3. a) E Cikk al kal ma zá sá ban a jog díj ki fe je zés min - den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet iro dal mi, mû - vé sze ti vagy tu do má nyos al ko tás, be le ért ve a moz gó kép - fil me ket és a rá di ós vagy te le ví zi ós köz ve tí tés re szol gá ló fil me ket vagy sza la go kat, szer zõi joga, bár mi lyen sza ba - da lom, véd jegy, ipa ri min ta vagy mo dell, terv, tit kos for - mu la vagy el já rás, vagy mû hold, ká bel, op ti kai szál vagy ha son ló tech no ló gia út ján tör té nõ to váb bí tás hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo gá ért, vagy ipa ri, ke res ke del mi vagy tudományos fel sze re lés hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo - gá ért, vagy ipa ri, ke res ke del mi vagy tu do má nyos ta pasz ta - la tok ra vo nat ko zó in for má ci ó ért el len ér ték ként kap nak. b) A mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ki fe je zés min - den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet üz let ve ze té si, mû sza ki vagy ta nács adói szol gál ta tá sért nyúj ta nak, be le - ért ve a mû sza ki vagy egyéb sze mély zet ál tal tör té nõ szol - gál ta tást, ide nem ért ve azon ban az Egyez mény 14. és 15. Cik ké ben em lí tett szol gál ta tá so kért járó ki fi ze tést. 4. Az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal ma - zan dók, ha a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó - ja ab ban a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ke let ke zik, üz le ti te vé keny sé get foly tat, ott lévõ te lep hely út ján, vagy ott lévõ ál lan dó bá zis se gít sé gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely után a jog dí jat fi ze tik, tény le ge sen e te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso - ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk ren del - ke zé se it kell, az eset tõl füg gõ en, al kal maz ni. 5. A jog díj és a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zõ nek, ha annak fi ze tõ je az Ál lam maga, an nak po li ti kai egy sé ge, helyi ha tó sá ga, vagy ott bel föl di il le tõ sé gû sze mély. Ha azon ban a jog dí jat vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí - jat fi ze tõ sze mély, akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban, akár nem, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban telep hellyel vagy ál lan dó bá zis sal ren del ke zik, amellyel kap cso lat ban a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le zett ség fel me rült, és ezt a jog dí jat vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí jat ez a te lep - hely vagy állandó bázis viseli, akkor ezt a jogdíjat vagy mûszaki szol gál ta tá sért járó dí jat úgy kell te kin te ni, mint ami ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zett, ahol a te lep hely vagy ál lan dó bá zis van. 6. Ha a ki fi ze tõ és a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá - sért járó díj ha szon hú zó ja kö zöt ti, vagy a ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zöt ti kü lön le ges kap cso lat miatt a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj össze ge ahhoz a hasz ná lat hoz, jog hoz vagy in for má ci ó hoz vi szo - nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a jog dí jat vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí - jat fi ze tõ sze mély és a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá - sért járó díj ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utób bi összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i nek figye lembe véte - lével. 13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek võ, a 6. Cikk ben meg - ha tá ro zott in gat lan va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Egy olyan vállalat alaptõkéjében való részesedés el - idegenítésébõl származó nyereség, amelynek vagyona közvetlenül vagy közvetve fõleg az egyik Szerzõdõ Államban

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 9 fekvõ ingatlan vagyonból áll, ebben az Államban megadóztatható. 3. Az a nye re ség ide nem ért ve azt, amely rõl a je len Cikk 2. be kez dé se ren del ke zik, amely olyan ingó va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zik, amely az egyik Szer zõ dõ Állam vál lal ko zá sa má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep - he lye üz le ti va gyo ná nak ré sze, vagy amely egy olyan ál - lan dó bá zis hoz tar to zik, amellyel az egyik Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ön ál ló te vé keny ség vég zé se cél já ra a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ren del ke zik, be le ért ve az ilyen te lep hely nek (akár a vál lal ko zás sal együt te sen, akár at tól füg get le nül tör té nõ) vagy egy ilyen ál lan dó bá zis nak az el ide ge ní té sé bõl el ért nye re sé get, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nem zet - kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók és légi jár mû vagy az ilyen ha jók és légi jár mû üze mel te té sét szol gá ló ingó va - gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge csak eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó. 5. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû vál - la lat ban a 2. be kez dés ben em lí tet te ken kí vül fenn ál ló tu laj do ni ré sze se dés el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség eb ben az Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 6. E Cikk elõ zõ be kez dé se i ben em lí tett va gyon tár gya - kon kí vü li va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, amely ben az el ide ge ní tõ bel föl di il le tõ sé gû. 14. Cikk Szabad foglalkozás 1. Az olyan jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély szak mai szol gál ta tá - sok ból vagy egyéb ön ál ló jel le gû te vé keny ség bõl él vez, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve a kö vet ke zõ fel té te lek fenn ál lá sa ese tén, ami kor az ilyen jö ve de lem a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban is meg adóz tat ha tó: a) ha a sze mély nek te vé keny sé ge foly ta tá sa cél já ból rend sze re sen ren del ke zé sé re álló ál lan dó bá zi sa van a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban, eb ben az eset ben a jö ve de lem nek csak olyan ré sze adóz tat ha tó eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál - lam ban, amely en nek az ál lan dó bá zis nak tud ha tó be; vagy b) ha a sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy idõ - szak ban vagy idõ sza kok ban össze sen 183 na pot vagy azt meg ha la dó an tar tóz ko dik bár mely, az adott adó év ben kez - dõ dõ vagy vég zõ dõ 12 hó na pos idõ sza kon be lül, ez eset - ben jö ve del mé nek csak azon ré sze adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban, ami eb ben a má sik Ál lam ban ki fej tett te - vé keny sé gé bõl ke let ke zett. 2. A sza bad fog lal ko zás ki fe je zés ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen az ön ál ló tu do má nyos, iro dal mi, mû vé sze ti, neve lé si és ok ta tá si te vé keny sé get, va la mint az or vo sok, jogá szok, mér nö kök, épí té szek, se bé szek, fog or vo sok és könyv szak ér tõk ön ál ló te vé keny sé gét. 15. Cikk Nem önálló munka 1. A 16., 18., 19. és 21. Cik kek ren del ke zé se i nek fenn - tar tá sá val a fi ze tés, a bér és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel kap, csak eb ben az Ál lam - ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a mun ka vég zés a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban tör té nik. Amennyi ben a mun kát ott vég zik, az ab ból szár ma zó dí ja zás eb ben a má sik Ál lam ban meg - adóz tat ha tó. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül az a dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban vég zett nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel kap, csak az el sõ ként em - lített Ál lam ban adóz tat ha tó, amennyi ben a) a ked vez mé nye zett a má sik Ál lam ban nem tar tóz ko - dik össze sen 183 nap nál hosszabb idõ szak ban vagy idõ - sza kok ban az adott adó év ben kez dõ dõ vagy vég zõ dõ bár - mely 12 hó na pos idõ tar ta mon be lül, és b) a dí ja zást olyan mun kál ta tó fi ze ti, vagy olyan mun - kál ta tó ne vé ben fi ze tik, aki nem bel föl di il le tõ sé gû a má sik Ál lam ban, és c) a dí ja zást nem a mun kál ta tó nak a má sik Ál lam ban lévõ te lep he lye vagy ál lan dó bá zi sa vi se li. 3. Te kin tet nél kül e Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re, az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal nem zet kö zi for - ga lom ban üze mel te tett hajó vagy légi jár mû fe dél ze tén vég zett nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel ka pott dí ja zás eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. 16. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igaz ga tók tisz te let dí ja és más ha son ló fi ze tés, ame - lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár saság igaz ga tó sá gá nak tag ja ként kap, eb ben a má sik Államban adóz tat ha tó. 17. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Te kin tet nél kül a 7., 14., 15. Cikk ren del ke zé se i re, az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi il le tõ sé gû sze mély elõ adó mû vész ként, úgy mint szín há zi,

10 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám film-, rá di ós vagy te le ví zi ós mû vész ként, ze nész ként vagy spor to ló ként él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ilyen minõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Amennyi ben az elõ adó mû vész vagy spor to ló ál tal ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl szár ma zó jö ve de lem nem az elõ adó mû vész nél vagy spor - to ló nál ma gá nál, ha nem egy má sik sze mély nél je lent ke zik, ak kor ez a jö ve de lem a 7., 14., 15. Cik kek ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat - ha tó, amely ben az elõ adó mû vész vagy a spor to ló te vé - keny sé gét ki fej ti. 3. Te kin tet nél kül e Cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del - kezéseire, az e Cikkben említett jövedelem mentes az adó alól abban a Szerzõdõ Államban, amelyben az elõadómûvész vagy sportoló tevékenységét kifejti, ha ezt a tevékeny - sé get je len tõs rész ben en nek az Ál lam nak vagy a má sik Ál - lamnak a közpénzeibõl támogatják, vagy a tevékenységet a Szerzõdõ Államok közötti kulturális egyezmény alapján fejtik ki. Eb ben az eset ben a jö ve de lem csak ab ban a Szer zõ dõ Államban adóztatható, amelyben a mûvész vagy sportoló belföldi illetõségû. 18. Cikk Nyugdíjak 1. A nyug díj és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizetnek ko ráb bi nem ön ál ló mun ká ért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, a nyug díj és más ha son ló dí ja zás, ame lyet Ma gyar or szág kö - te le zõ nyug díj rend sze re alap ján ko ráb bi, nem ön ál ló mun - ká ért in di ai il le tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, csak Ma gyar - or szá gon adóz tat ha tó. 3. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, min - den olyan nyug díj, me lyet In dia, vagy an nak po li ti kai egy - sége vagy helyi hatósága fizet, vagy az ezek által létrehozott ala pok ból fi zet nek ko ráb bi, nem ön ál ló mun ká ért ma gyar il le tõ sé gû sze mély nek, csak In di á ban adóz tat ha tó. 19. Cikk Közszolgálat 1. a) Az olyan nem nyug díj jel le gû dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam, an nak po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó sá ga fi zet egy ma gán sze mély nek ezen Ál lam nak, po li - ti kai egy sé gé nek vagy he lyi ha tó sá ga i nak tel je sí tett szol - gá la tért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. b) Ezek a dí ja zá sok azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tók, ha a szol gá la tot eb ben az Ál lam - ban tel je sí tet ték, és a ma gán sze mély eb ben az Ál lam ban olyan bel föl di il le tõ sé gû sze mély, aki (i) en nek az Ál lam nak az ál lam pol gá ra; vagy (ii) nem ki zá ró lag a szol gá lat tel je sí té se cél já ból lett ebben az Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû. 2. A 15., 16., 17. és 18. Cik kek ren del ke zé sei al kal ma - zan dók az olyan dí ja zá sok ra és nyug dí jak ra, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam, po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó - sá gai ál tal foly ta tott üz le ti te vé keny ség gel kap cso la to san tel je sí tett szol gá la tért fi zet nek ki. 20. Cikk Tanulók 1. A ta nu ló vagy ipa ri és ke res ke del mi ta nu ló, aki köz - vet le nül a má sik Szer zõ dõ Ál lam ba való uta zá sa elõtt az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû volt, vagy jelen leg is az, és aki eb ben a má sik Ál lam ban ki zá ró lag tanul mányi vagy kép zé si cél ból tar tóz ko dik, nem adóz tat - ha tó eb ben a má sik Ál lam ban: a) e má sik Ál la mon kí vül bel föl di il le tõ sé gû sze mély - tõl fenn tar tá sa, ta nul má nyai vagy kép zé se cél já ra ka pott ki fi ze té sek te kin te té ben; és b) az olyan mun ká ért ka pott dí ja zá sok te kin te té ben, me lyet eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fejt ki, ha a mun ka el vég zé se ta nul má nyá nak vagy gya kor la tá nak kö - ve tel mé nye. 2. E Cikk ked vez mé nyei csak olyan idõ tar tam ra vo nat - koz nak, amely a vál lalt kép zés vagy a gya kor lat tel je sí té - sé hez éssze rû nek és szo ká sos nak mi nõ sül, azon ban e Cikk ked vez mé nye it a ma gán sze mély sem mi eset ben sem él - vez he ti a má sik Ál lam ba tör té nõ elsõ meg ér ke zé sé nek idõ - pont ját kö ve tõ hét foly ta tó la gos év el tel té vel. 21. Cikk Tanárok és oktatók 1. Az a ta nár vagy ok ta tó, aki ki zá ró lag ab ból a cél ból uta zik két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ba, hogy ta nít son vagy fel sõ fo kú ta nul má nyo - kat (be le ért ve a ku ta tást) foly tas son egye te men, fõ is ko lán vagy más el is mert in té zet ben eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban, és aki köz vet le nül el uta zá sa elõtt a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély volt, men tes az adó alól az el sõ ként em lí tett Szer zõ dõ Ál lam ban min den olyan dí ja - zás te kin te té ben, ame lyet ilyen ok ta tó vagy ku ta tó te vé - keny sé gért kap, az ebbe a Szer zõ dõ Ál lam ba ilyen cél ból tett elsõ uta zá sá nak idõ pont já tól szá mí tott két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 11 2. E Cikk elõ zõ ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók arra a dí ja zás ra, ame lyet a ta nár vagy ok ta tó ku ta tó mun ká ért kap, ha a vál lalt ku ta tás el sõ sor ban meg ha tá ro zott sze mély vagy sze mé lyek ma gán ér de két szol gál ja. 3. Az 1. be kez dés al kal ma zá sá ban az el is mert in té zet olyan in té ze tet je lent, ame lyet az il le tõ Ál lam ille té kes ható sá ga ilyen ér te lem ben el is mert. Az egyik Szer zõ dõ Államnak az in té ze tet el is me rõ ille té kes ha tó sá ga az így elismert intézet nevét közli a másik Szerzõdõ Állam illetékes ha tó sá gá val. 22. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély jö ve del mé nek ezen Egyez mény elõ zõ Cik ke i ben nem tár gyalt ré szei, bár hol ke let kez nek is, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tók. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók a 6. Cikk 2. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in gat lan va gyon - ból szár ma zó jö ve del men kí vü li jö ve del mek re, amennyi - ben az ilyen jö ve del mek nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban ott lévõ te lep hely ré vén üz le ti te vé keny sé get foly tat, vagy eb ben a má sik Ál lam ban ott lévõ ál lan dó bá zis se gít - sé gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat, és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely re te kin tet tel a jö ve del met fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez, vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso ló dik. Ilyen eset ben a 7. vagy a 14. Cikk ren del ke zé se it kell az eset tõl füg gõ en al kal maz ni. 3. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ for rá sok ból sze rez jö ve - del met lot tó, ke reszt rejt vény, ver se nyek be le ért ve a ló - ver senyt, kár tya já ték és bár mely faj ta sze ren cse já ték vagy bár mi lyen for má jú vagy ter mé sze tû ha zárd já ték vagy fo ga dás for má já ban, ezen jö ve de lem a má sik Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tó. 23. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Ma gyar or szá gon a ket tõs adóz ta tást a következõ - képpen kell el ke rül ni: a) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke zé se i vel össz hang ban In di á ban adóz tat ha tó, Ma gyar or szág a b) pont ban fog lalt ren del ke zé sek fenn - tartá sával men te sí ti az ilyen jö ve del met az adó alól. b) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve de lem té te le ket él vez, ame lyek a 10., 11. és 12. Cik kek ren del ke zé se i vel össz hang ban In di á ban adóztathatók, Magyarország lehetõvé teszi az ilyen belföldi il le tõ sé gû sze mély jö ve del mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik az In di á ban meg fi ze tett adó - val. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a levonás elõtt szá mí tott adó nak azt a ré szét, amely az In di á ban adóz tat ha tó ilyen jö ve de lem té te lek re esik. 2. In di á ban a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ kép pen kell el ke rül ni: Amennyi ben az In di á ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke - zé se i vel össz hang ban Ma gyar or szá gon adóz tat ha tó, In dia le he tõ vé te szi az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély jö ve del - mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg - egye zik a Ma gyar or szá gon meg fi ze tett jö ve de lem adó val, akár köz vet le nül, akár for rás nál tör tént le vo nás sal. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott jö ve de lem adó nak azt a ré szét, amely a Ma gyar - or szá gon adóz tat ha tó ilyen jö ve de lem re esik. 3. Ha ezen Egyez mény bár me lyik ren del ke zé sé vel össz hang ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû sze mély ál tal él ve zett jö ve de lem men te sül az adó alól eb ben az Ál lam ban, ez az Ál lam mind azon ál tal az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély töb bi jö ve del me utá ni adó ki - szá mí tá sá nál figye lembe ve he ti a men te sí tett jö ve del met. 24. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá rai nem vet he - tõk a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban olyan adó zás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adó zás és az az zal össze füg gõ kö te le zett ség, amely nek ezen má sik Ál lam ál lam pol gá rai azo nos kö rül - mé nyek kö zött alá van nak vagy alá le het nek vet ve. Te kin - tet nél kül az 1. Cikk ren del ke zé se i re, ez a ren del ke zés azok ra a sze mé lyek re is al kal ma zan dó, akik nem bel föl di il le tõ sé gû ek az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep he lye nem adóz tat ha tó ked - ve zõt le neb bül eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, mint e má sik Szer zõ dõ Ál lam azo nos te vé keny sé get foly ta tó vál - lal ko zá sai. Ez a ren del ke zés nem ér tel me zen dõ oly mó - don, mint ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam kö te les len ne a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mé lyek szá - má ra pol gá ri jog ál lá suk vagy csa lá di kö te le zett sé ge ik alap ján bár mi lyen olyan sze mé lyi ked vez ményt, men tes - sé get vagy le vo nást biz to sí ta ni az adó zás te rü le tén, mint ami lyet bel föl di il le tõ sé gû sze mé lye i nek biz to sít. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek kifi - zetett ka mat, jog díj és más ki fi ze tés az ilyen vál lal ko zás

12 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám adóz tat ha tó nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tó, mint ha eze ket az el sõ ként em - lí tett Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet ték vol na, ki vé ve, ha a 9. Cikk 1. be kez dé sé nek, a 11. Cikk 4. be kez dé sé nek vagy a 12. Cikk 4. be kez dé sé nek ren del - ke zé sei al kal ma zan dók. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam olyan vál lal ko zá sai, ame - lyek nek tõ ké je egész ben vagy rész ben, köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû egy vagy több sze mély tu laj do ná ban vagy el len õr zé se alatt áll, nem vet he tõk az el sõ ként em lí tett Ál lam ban olyan adó - zás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely ter he - sebb, mint az az adó zás és az az zal össze füg gõ kö te le zett - sé gek, ame lyek nek az el sõ ként em lí tett Ál lam más ha son ló vál lal ko zá sai alá van nak vagy alá le het nek vet ve. 5. E Cikk ren del ke zé sei te kin tet nél kül a 2. Cikk ren - del ke zé se i re bár mi lyen faj tá jú és meg ne ve zé sû adó ra al - kal ma zan dók. 25. Cikk Egyeztetõ eljárás 1. Ha egy sze mély vé le mé nye sze rint szá má ra az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam in téz ke dé sei olyan adó zást ered mé nyez nek vagy fog nak ered mé nyez ni, amely nincs össz hang ban ezen Egyez mény ren del ke zé se i vel, az il le tõ Ál lam bel sõ jog sza bá lya i ban biz to sí tott jog or vos la ti le he - tõ sé gek tõl füg get le nül az ügyet an nak a Szer zõ dõ Ál lam - nak az ille té kes ha tó sá ga elé ter jeszt he ti, ame lyik ben bel - föl di il le tõ sé gû, vagy ha ügyé re a 24. Cikk 1. be kez dé se vo nat ko zik, an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó - sá ga elé, amely nek ál lam pol gá ra. Az ügyet az Egyez mény ren del ke zé se i vel össz hang ban nem lévõ adóz ta tást ered mé nye zõ in téz ke dés rõl szóló elsõ ér te sí tés tõl szá mí tott háro m éven be lül kell elõ ter jesz te ni. 2. Az ille té kes ha tó ság, amennyi ben a ki fo gást meg ala - po zott nak ta lál ja, és ön ma ga nem ké pes ki elé gí tõ meg ol - dást ta lál ni, tö re ked ni fog arra, hogy az ügyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ille té kes ha tó sá gá val együtt köl csö nös egyet - ér tés sel ren dez ze úgy, hogy el ke rül jék az olyan adóz ta tást, amely nem áll össz hang ban az Egyez ménnyel. Az így lét - re jött meg ál la po dást a Szer zõ dõ Ál la mok bel sõ jog sza bá - lya i ban elõ írt ha tár idõk tõl füg get le nül vég re kell haj ta ni. 3. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tö re ked ni fog nak arra, hogy az Egyez mény ér tel me zé sé vel vagy al - kal ma zá sá val kap cso la tos ne héz sé ge ket és két sé ge ket köl - csö nös egyet ér tés sel old ják meg. Ta nács koz hat nak to váb - bá egy más sal an nak ér de ké ben, hogy olyan ese tek ben is el ke rül jék a ket tõs adóz ta tást, ame lyek rõl az Egyez mény nem ren del ke zik. 4. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai az elõ zõ be - kez dé sek ér tel mé ben lét re ho zan dó egyet ér tés el éré se cél - já ból egy más sal köz vet le nül érint kez het nek. 26. Cikk Információcsere 1. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai ki fog ják cse rél ni azt a tá jé koz ta tást (be le ért ve a do ku men tu mo kat), amely az Egyez mény ren del ke zé se i nek vagy a Szer zõ dõ Ál la mok ban az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók ra vo - nat ko zó bel sõ jog sza bá lyi ren del ke zé sek vég re haj tá sá hoz szük sé ges, amennyi ben az ezek sze rin ti adó zás nem el - lentétes az Egyez ménnyel. A köl csö nös tá jé koz ta tást az 1. Cikk nem kor lá toz za. A Szer zõ dõ Ál lam a ka pott tá jé - koz ta tást ugyan úgy ti tok ként ke ze li, mint en nek az Ál lam - nak a bel sõ jog sza bá lyai sze rint meg szer zett in for má ci ót, és csak olyan sze mé lyek vagy ha tó sá gok (be le ért ve a bí ró - sá go kat és a köz igaz ga tá si szer ve ket) elõtt fedi fel, ame - lyek az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók ki ve té sé vel vagy be sze dé sé vel, azok ér vé nye sí té sé vel és a ve lük kap - cso la tos pe res el já rás sal vagy a jog or vos lat el bí rá lá sá val fog lal koz nak. Ezen sze mé lyek, il let ve ha tó sá gok csak ilyen cé lok ra hasz nál hat ják fel az in for má ci ót. A tá jé koz - ta tást nyil vá nos bí ró sá gi tár gya lá so kon vagy bí ró sá gi ha tá - ro za tok ban nyil vá nos ság ra hoz hat ják. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei sem mi lyen eset ben sem értelmezhetõk oly módon, mintha valamelyik Szerzõdõ Ál la mot kö te lez nék: a) az egyik vagy a másik Szerzõdõ Állam jogszabályaitól vagy ál lam igaz ga tá si gya kor la tá tól el té rõ ál lam igaz ga tá si in téz ke dé sek ho za ta lá ra; b) olyan tá jé koz ta tás nyúj tá sá ra (be le ért ve a do ku men - tu mo kat), amely en nek vagy a má sik Szer zõ dõ Ál lam jog - sza bá lyai sze rint vagy a köz igaz ga tás szo ká sos rend jé ben nem sze rez he tõ be; c) olyan tá jé koz ta tás nyúj tá sá ra, amely szak mai, üz le ti, ipa ri, ke res ke del mi vagy fog lal ko zá si tit kot, vagy szak mai eljárást tárna fel, vagy olyan tájékoztatás nyújtására, amelynek fel fe dé se el lent mon da na a köz rend nek. 27. Cikk Diplomáciai képviselõk és konzuli tisztségviselõk Az Egyez mény sem mi lyen mó don sem érin ti a dip lo má - ci ai kép vi se lõ ket és a kon zu li tiszt ség vi se lõ ket a nem zet - kö zi jog ál ta lá nos sza bá lyai vagy kü lön meg ál la po dá sok ren del ke zé sei alap ján meg il le tõ adó zá si ki vált sá ga it.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 13 28. Cikk Hatálybalépés 1. A Szer zõ dõ Ál la mok írás ban, dip lo má ci ai úton ér te - sí tik egy mást ezen Egyez mény ha tály ba lé pé sé hez szük - séges, a vo nat ko zó jog sza bá lya ik ál tal elõ írt el já rás telje - sítésérõl. 2. Ez az Egyez mény e Cikk 1. be kez dé sé ben hivat - kozott ér te sí té sek kö zül a ké sõb bi kéz hez vé te lét kö ve tõ 30 nap el tel té vel lép ha tály ba. 3. Az Egyez mény ren del ke zé sei al kal ma zan dók: a) In di á ban: az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely az Egyez mény hatályba lépésének nap tá ri évét kö ve tõ áp ri lis hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár mely adó - évben ke let ke zik, b) Ma gyar or szá gon: az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely az Egyez mény hatályba lépésének nap tá ri évét kö - ve tõ ja nu ár hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár - mely adó zá si év ben ke let ke zik. 4. A Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és az In di ai Köz tár sa ság Kor má nya kö zött, 1986. ok tó ber 30-án, Új-Del hi ben alá írt Egyez mény a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé - sé rõl a jö ve de lem adók te rü le tén és az ugyan ezen a na pon alá írt, az Egyez mény hez kap cso ló dó Jegy zõ könyv ha tá - lyát vesz ti, ami kor je len Egyez mény ren del ke zé sei a 3. be - kez dés ren del ke zé se i nek meg fele lõen al kal ma zan dók. 29. Cikk Felmondás Ez az Egyez mény mind ad dig ha tály ban ma rad, amíg az egyik Szer zõ dõ Ál lam fel nem mond ja. Bár me lyik Szer zõ - dõ Ál lam dip lo má ci ai úton, írás be li fel mon dá si ér te sí tés adá sá val fel mond hat ja az Egyez ményt, az Egyez mény ha - tály ba lé pé sé nek nap já tól szá mí tott öt éves idõ szak le jár ta után kez dõ dõ bár mely nap tá ri év vé gét meg elõ zõ en leg - alább hat hó nap pal. Eb ben az eset ben az Egyez mény ha - tályát vesz ti: a) In di á ban az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely azt a nap tá ri évet kö ve tõ áp ri lis hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár mely adó év ben ke let ke zik, amely ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tést ad ják; b) Ma gyar or szá gon az olyan jö ve de lem te kin te té ben, amely azt a nap tá ri évet kö ve tõ ja nu ár hó nap elsõ nap ján vagy az után kez dõ dõ bár mely adó zá si év ben ke let ke zik, amely ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tést ad ják. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren del - ke zõ alul írot tak az Egyez ményt alá ír ták. Ké szült két ere de ti pél dány ban, Új-Del hi ben, 2003. év no vem ber hó 3. nap ján ma gyar, hin di és an gol nyel ven, mind há rom szö veg egy aránt hi te les. A szö ve gek kö zöt ti el té ré sek ese tén az an gol szö veg az irány adó. A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben Jegyzõkönyv Az In di ai Köz tár sa ság ne vé ben A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zöt ti, a jö ve de lem adók te rü le tén a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zá sá ról szóló Egyez mény alá írá sa kor alul írot tak meg ál la pod tak ab ban, hogy a kö vet ke zõ ren del ke zé sek az Egyez mény szer ves ré szét ké pe zik: A 6., 13. és 16. Cik kel kap cso lat ban: A 6. és 13. Cikk 1. be kez dé sé re hi vat ko zás sal meg ál la - pí tást nyert, hogy az in gat lan tu laj don ból szár ma zó jö ve - de lem, il let ve in gat lan tu laj don el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség mind két Szer zõ dõ Ál lam ban meg adóz tat ha tó. A 16. Cikkre hivatkozással megállapítást nyert, hogy az igazgatók tiszteletdíja és egyéb, az említett Cikkben szereplõ hasonló kifizetések mindkét Szerzõdõ Államban megadóztathatók. A 7. Cik kel kap cso lat ban: a) Egy épí té si te rü let vagy épí té si, össze sze re lé si vagy be sze re lé si mun ká lat nye re sé gé nek meg ha tá ro zá sa kor en - nek a te lep hely nek ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik - ben a te lep hely van, csak a te lep hely, mint olyan, te vé - keny sé gé bõl szár ma zó nye re ség tud ha tó be. Ha gép vagy be ren de zés ke rül szál lí tás ra a vál la lat köz pont já ból vagy a vál la lat egy más (e Szer zõ dõ Ál la mon kí vül lévõ) te lep he - lyé rõl vagy (e Szer zõ dõ Ál la mon kí vül lévõ) har ma dik sze mély tõl ezek kel a te vé keny sé gek kel kap cso lat ban vagy azok tól füg get le nül az ilyen szál lí tá sok ér té ke nem tud ha tó be az épí té si te rü let vagy épí té si, össze sze re lé si vagy be - sze re lé si mun ká lat nye re sé gé nek. b) A 3. be kez dés te kin te té ben meg ál la pí tást nyert, hogy az In di án kí vül fel me rült ad mi niszt ra tív és ál ta lá nos költ - sé gek a je len Egyez mény alá írá sá nak idõ pont já ban ha tá - lyos 1961. évi In di ai Jö ve de lem adó Tör vény 44 C sza ka - szá nak elõ írásai alap ján von ha tók le. A 10. Cik kel kap cso lat ban: Ami kor az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság In di á ban bel föl di il le tõ sé gû, a fel osz tott nye re ség adó ját úgy kell te kin te ni, mint amit a rész vé nye sek nél adóz tat tak, és az nem ha lad - hat ja meg az osz ta lék brut tó össze gé nek 10 szá za lé kát.

14 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A 10., 11. és 12. Cik kel kap cso lat ban: A 10. (Osz ta lék), 11. (Ka mat) és 12. (Jog díj és mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj) Cik kek vo nat ko zá sá ban, ha In dia és egy har ma dik or szág amely tag ja az OECD-nek kö - zöt ti, bár mely Egyez mény ben, Meg ál la po dás ban vagy Jegy zõ könyv ben In dia a for rás nál való adóz ta tá sát az osz - ta lék, ka mat, jog díj vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj vo nat ko zá sá ban a je len Egyez mény ben az em lí tett jö ve de - lem faj ták ra meg ál la pí tott mér ték nél vagy kör nél ala - csonyabb mér ték re vagy ki sebb kör re kor lá toz za, a je len Egyez mény sze rint is ugyan az a mér ték vagy kör alkal - mazan dó, mint ame lye ket az az Egyez mény, Megálla - podás vagy Jegy zõ könyv az em lí tett jö ve de lem fajták ra tar tal maz. A 16. Cik kel kap cso lat ban: Egy a ma gyar gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló 1997. évi CXLIV. tör vény sze rin ti tár sa ság fel ügye lõ bi zott sá - gának tag ja ál tal ka pott dí ja zás a 16. Cikk ren del ke zé sei alap ján adó zik. A 20. és a 21. Cik kel kap cso lat ban: E Cik kek al kal ma zá sá ban egy ma gán sze mély az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû nek te kin ten dõ, ha ab ban az Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ab ban az adó év ben, amely ben meg lá to gat ja a má sik Szer zõ dõ Ál la mot, vagy az azt köz vet le nül meg elõ zõ adó év ben. A 24. Cik kel kap cso lat ban: a) Meg ál la pí tást nyert, hogy a 24. Cikk 2. be kez dé sé - nek elõ írásai nem ér tel mez he tõk úgy, hogy meg aka dá - lyoz zák az egyik Szer zõ dõ Ál la mot ab ban, hogy meg adóz - tas sa a má sik Szer zõ dõ Ál lam egy tár sa sá gá nak az el sõ - ként em lí tett ál lam ban lévõ te lep he lyé nek nye re sé gét olyan adó mér ték kel, amely ma ga sabb az el sõ ként em lí tett Szer zõ dõ Ál lam ha son ló tár sa sá gá nak nye re sé gé re ki ve - tett nél, nem értelmezhetõk úgy sem, hogy ellentmondásban áll nak a 7. Cikk 3. be kez dé sé nek elõ írásaival. Az adó - mérték eltérése azonban nem haladhatja meg a 13 százalék - pontot. b) Te kin tet nél kül a 10. Cikk 5. be kez dé sé nek és a 24. Cikk 2. be kez dé sé nek a ren del ke zé se i re, az az In di á - ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság, amely nek te lep he lye van Ma gyar or szá gon, meg adóz tat ha tó Ma gyar or szá gon e te - lep hely nek be tud ha tó nye re ség re ki ve tett adón fe lül. Az ilyen to váb bi adó azon ban nem ha lad hat ja meg a vál lal - ko zás te lep hely nek be tud ha tó nye re sé gé nek 10 szá za lé kát, mi u tán a nye re ség bõl le vo nás ra ke rült egy ma gyar ál lam - pol gár sá gú tár sa ság nye re sé gé re ki vet he tõ adó és amely adót Ma gyar or szág ki ve tett a vál lal ko zás te lep hely nek be - tud ha tó nye re sé gé re. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren - delkezõ alul írot tak ezt a Meg ál la po dást alá ír ták. Ké szült két ere de ti pél dány ban, Új-Del hi ben, 2003. no - vem ber hó 3. nap ján ma gyar, hin di és an gol nyel ven, mind há rom szö veg egy aránt hi te les. A szö ve gek kö zöt ti el té ré sek ese tén az an gol szö veg az irány adó. A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben Az In di ai Köz tár sa ság ne vé ben 3. (1) Ez a tör vény 2006. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba. (2) A Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és az In di ai Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ket tõs adóz ta tás elkerü - lésére a jö ve de lem adók te rü le tén, Új-Del hi ben, 1986. ok - tóber 30. nap ján alá írt Egyez mény ki hir de té sé rõl szóló 11/1988. (III. 10.) MT ren de let 2006. ja nu ár 1. nap ján ha - tá lyát vesz ti, az Egyez mény ren del ke zé se it azon ban az Indiai Köztársaság vonatkozásában 2006. március 31. napjáig kell al kal maz ni. (3) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges intézkedé - sekrõl a pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXLV. tör vény a Magyar Köztársaság és az Izlandi Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén, Budapesten, 2005. november 23-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság és az Iz lan di Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás kiját - szásának meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén tár gyú Egyez mény (a továb biak ban: Egyez mény) kö te le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés az Egyez ményt e tör vénnyel kihirdeti. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 15 3. Az Egyez mény hi te les ma gyar nyel vû szö ve ge a következõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Izlandi Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén A Ma gyar Köz tár sa ság és az Iz lan di Köz tár sa ság, at tól az óhaj tól ve zé rel ve, hogy Egyez ményt kös se nek a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás kijátszá - sának meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén, és hogy kap cso la tu kat to vább fej lesszék és elõ moz dít sák, az aláb bi ak sze rint ál la pod tak meg: 1. Cikk Személyi hatály Az Egyez mény azok ra a sze mé lyek re ter jed ki, akik az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di illetõ - ségûek. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Az Egyez mény azok ra a jö ve de lem adók ra ter jed ki, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy an nak he lyi hatóságai vet nek ki, a be sze dés mód já ra való te kin tet nélkül. 2. Jö ve de lem adók nak te kin ten dõk mind azok az adók, ame lye ket a tel jes jö ve de lem, il let ve a jö ve de lem ré szei után vet nek ki, be le ért ve az ingó vagy in gat lan va gyon elidegenítésébõl szár ma zó nye re ség utá ni adó kat, a vál lal - ko zá sok ál tal fi ze tett bé rek és fi ze té sek tel jes össze ge utá ni adó kat, va la mint a tõke ér ték nö ve ke dé sé nek adó ját. 3. Azok a je len leg lé te zõ adók, ame lyek re az Egyez - mény kü lö nö sen ki ter jed: a) Ma gyar or szág ese té ben: (i) a sze mé lyi jö ve de lem adó, (ii) a tár sa sá gi adó, (iii) az osz ta lék adó (a továb biak ban: ma gyar adó ); b) Iz land ese té ben: (i) az ál la mi jö ve de lem adók (tek jus kat tar rí kiss jó s), (ii) az ön kor mány za ti jö ve de lem adók (úts var til sve i tar - fé la gan na) (a továb biak ban: iz lan di adó ). 4. Az Egyez mény ki ter jed min den olyan azo nos vagy lé nye gét te kint ve ha son ló adó ra is, ame lyet az Egyez mény aláí rá sa után a je len leg lé te zõ adók mel lett vagy azok he lyett ve zet nek be. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai ér te - sí te ni fog ják egy mást a vo nat ko zó adó jog sza bá lya ik ban vég re haj tott bár mely lé nye ges vál to zás ról. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban, ha a szö veg össze - füg gés mást nem kí ván: a) a Ma gyar or szág ki fe je zés a Ma gyar Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét je len ti; b) az Iz land ki fe je zés az Iz lan di Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va az Iz lan di Köz tá sa ság te rü - le tét je len ti, be le ért ve a par ti ten gert és a par ti ten ge ren túli bár mi lyen te rü le tet, amely fe lett Iz land a nem zet kö zi jog - gal össz hang ban jog ha tó sá got vagy szu ve rén jo go kat gya - ko rol a ten ger fe nék, a ten ger fe nék al ta la ja, a fe let te el - terülõ vi zek és ezek ter mé sze ti erõ for rá sai te kin te té ben; c) az egyik Szer zõ dõ Ál lam, a Szer zõ dõ Ál la mok egyi ke és a má sik Szer zõ dõ Ál lam ki fe je zés Magyar - országot vagy Iz lan dot je len ti a szö veg össze füg gés nek meg fele lõen; d) a sze mély ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a ter mé sze tes sze mélyt, a tár sa sá got és bár mely más sze mé lyi egye - sülést; e) a tár sa ság ki fe je zés jogi sze mélyt vagy olyan jog - alanyt je lent, ame lyet az adóz ta tás szem pont já ból jogi személyként ke zel nek; f) a vál lal ko zás ki fe je zés bár mely üz le ti te vé keny ség vég zé sé re vo nat ko zik; g) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa és a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ki fe je zé sek az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, il let ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ál tal foly - ta tott vál lal ko zást je len tik; h) a nem zet kö zi for ga lom ki fe je zés az egyik Szer - zõdõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal üze mel te tett ha jó val vagy lé gi jár mû vel vég zett bár mi lyen szál lí tást je lent, ki vé ve, ha a ha jót vagy a légi jár mû vet ki zá ró lag a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ he lyek kö zött üze mel te tik; i) az ille té kes ha tó ság ki fe je zés je len ti: (i) Ma gyar or szág ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét, (ii) Iz land ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal - ma zott kép vi se lõ jét; j) az ál lam pol gár ki fe je zés je len ti: (i) min den olyan ter mé sze tes sze mélyt, aki az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gár sá gá val ren del ke zik, (ii) min den olyan jogi sze mélyt, sze mély egye sí tõ tár sa - sá got, egye sü lést vagy egyéb olyan jog alanyt, amely ezt a jog ál lá sát az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ha tá lyos jog sza - bá lyok ból nye ri;

16 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám k) az üz le ti te vé keny ség ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a sza bad fog lal ko zás vagy más ön ál ló jel le gû te vé keny ség vég zé sét. 2. Az Egyez mény nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál tal bár mely idõ pont ban tör té nõ al kal ma zá sá nál az Egyez - mény ben meg ha tá ro zás nél kül sze rep lõ ki fe je zé sek nek amennyi ben a szö veg össze füg gés mást nem kí ván olyan je len té sük van, mint amit en nek az ál lam nak a jog - sza bá lya i ban az adott idõ pont ban je len te nek azok ra az adók ra vo nat ko zó an, ame lyek re az Egyez mény alkal - mazást nyer; en nek az ál lam nak az adó jog sza bá lya i ban fog lalt meg ha tá ro zá sok az irány adók en nek az ál lam nak az egyéb jog sza bá lya i ban fog lalt meg ha tá ro zá sok kal szem ben. 4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ki fe je zés olyan sze mélyt je lent, aki en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza - bá lyai sze rint la kó he lye, szék he lye, üz let ve ze té si he lye, be jegy zé si he lye vagy bár mely más ha son ló is mérv alap - ján adó kö te les, be le ért ve az ál la mot és an nak bár mely helyi ha tó sá gát. Ez a ki fe je zés azon ban nem fog lal ja magába azo kat a sze mé lye ket, akik eb ben az ál lam ban kizárólag az eb ben az ál lam ban lévõ for rá sok ból szár ma zó jö ve de lem vagy va gyon alap ján adó kö te le sek. 2. Amennyi ben egy ma gán sze mély az 1. be kez dés ren - del ke zé sei ér tel mé ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû, hely ze tét az aláb bi ak sze rint kell megha - tározni: a) csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di illetõ - ségûnek, amely ben ál lan dó la kó hellyel ren del ke zik; amennyi ben mind két ál lam ban ren del ke zik ál lan dó la kó - hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ - sé gû nek, amellyel sze mé lyi és gaz da sá gi kap cso la tai szo - ro sab bak (a lét ér de kek köz pont ja); b) amennyi ben nem ha tá roz ha tó meg, hogy me lyik államban van lét ér de ke i nek a köz pont ja, vagy ha egyik államban sem ren del ke zik ál lan dó la kó hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben szo ká sos tar tóz ko dá si he lye van; c) amennyi ben mind két ál lam ban van szo ká sos tar tóz - ko dá si he lye vagy egyik ben sincs, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely nek ál lam pol gá ra; d) amennyi ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá ra vagy egyi ké sem, a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 3. Amennyi ben az 1. be kez dés ren del ke zé sei ér tel - mében va la mely nem ma gán sze mély mind két Szer zõ dõ Államban bel föl di il le tõ sé gû, csak ab ban az ál lam ban tekintendõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben tény le ges üzletvezetésének he lye van. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban a te lep hely ki fe je - zés olyan ál lan dó üz le ti he lyet je lent, ame lyen ke resz tül a vál lal ko zás üz le ti te vé keny sé gét egész ben vagy rész ben ki fej ti. 2. A te lep hely ki fe je zés ma gá ba fog lal ja kü lö nö sen: a) az üz let ve ze tés he lyét; b) a fi ók te le pet; c) az iro dát; d) a gyár te le pet; e) a mû helyt; és f) a bá nyát, az olaj- és a föld gáz ku tat, a kõ fej tõt és a természeti kin csek ki ak ná zá sá ra szol gá ló bár mely más te - lepet. 3. Az épí té si te rü let, az épít ke zé si vagy sze re lé si mun - ká lat csak ak kor ké pez te lep he lyet, ha az ti zen két hó nap nál to vább tart. 4. E Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re te kin tet nél kül nem minõsül te lep hely nek : a) lé te sít mé nyek hasz ná la ta ki zá ró lag a vál lal ko zás javainak vagy áru i nak rak tá ro zá sa, ki ál lí tá sa vagy leszál - lítása cél já ra; b) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag rak tá ro zás, ki ál lí tás vagy le szál lí tás cél já ra; c) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag ab ból a cél ból, hogy azo kat egy má sik vállal - kozás fel dol goz za; d) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa, ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re ja va kat vagy áru kat vásárol - janak, vagy in for má ci ó kat sze rez ze nek; e) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re bár mi lyen más elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû te vé keny sé get foly tas sa nak; f) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy az a) e) pontokban említett tevékenységek valamilyen kom bi ná ci ó ját vé gez ze, fel té ve, hogy az ál lan dó üzleti hely nek az ilyen kom bi ná ci ó ból szár ma zó tel jes tevé - kenysége elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû. 5. Te kin tet nél kül az 1. és 2. be kez dé sek rendelkezé - seire, ha egy sze mély ki vé ve a füg get len kép vi se lõt, akire a 6. be kez dés ren del ke zé se al kal ma zan dó egy vál - lal ko zás szá má ra te vé keny ke dik és az egyik Szer zõ dõ Államban meg ha tal ma zá sa van, amellyel ott rend sze re sen él, arra, hogy a vál lal ko zás ne vé ben szer zõ dé se ket kös sön, úgy ez a vál lal ko zás te lep hellyel bí ró nak te kin ten dõ eb ben

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 17 az ál lam ban min den olyan te vé keny ség te kin te té ben, ame - lyet ez a sze mély a vál lal ko zás ré szé re ki fejt, ki vé ve, ha az ilyen sze mély te vé keny sé ge a 4. be kez dés ben em lí tett tevékenységekre kor lá to zó dik, ame lyek, ha azo kat egy állandó üz le ti he lyen ke resz tül fej te nék ki, az em lí tett bekezdés ren del ke zé sei ér tel mé ben nem ten nék ezt az állandó üz le ti he lyet te lep hellyé. 6. Egy vál lal ko zást nem le het úgy te kin te ni, mint ha annak az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep he lye len ne csu - pán azért, mert te vé keny sé gét eb ben az ál lam ban al kusz, bi zo má nyos vagy más füg get len kép vi se lõ út ján fej ti ki, fel té ve, hogy ezek a sze mé lyek ren des üz le ti tevékeny - ségük ke re té ben jár nak el. 7. Az a tény, hogy az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel - földi il le tõ sé gû tár sa ság olyan tár sa sá got el len õriz, vagy olyan tár sa ság el len õr zé se alatt áll, amely a má sik Szer - zõdõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, vagy üz le ti te vé keny - sé get fejt ki eb ben a má sik ál lam ban (akár te lep hely út ján, akár más mó don), ön ma gá ban még nem te szi egyik tár - saságot sem a má sik te lep he lyé vé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy a másik Szerzõdõ Államban fekvõ ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezõgazda - ságból és az erdõgazdálkodásból származó jövedelmet), meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az in gat lan va gyon ki fe je zés nek olyan je len té se van, amit an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak jog sza bá lyai sze rint je lent, ame lyik ben a szó ban for gó va gyon fek szik. Ez a kifejezés min den eset ben ma gá ban fog lal ja az in gat lan vagyon tar to zé ká nak mi nõ sü lõ va gyont, a me zõ gaz da ság - ban és az er dõ gaz dál ko dás ban hasz ná la tos be ren de zé se ket és az ál lat ál lo mányt, azo kat a jo go kat, ame lyek re a föld - tulajdonra vo nat ko zó ma gán jo gi ren del ke zé sek nyer nek al kal ma zást, az in gat lan va gyon ha szon él ve ze ti jo gát, valamint az ás vány le lõ he lyek, for rá sok és más ter mé sze ti erõ for rá sok ki ter me lé sé nek vagy ki ter me lé si jo gá nak ellenértékeként járó vál to zó vagy ál lan dó té rí té sek hez való jo got; ha jók és légi jár mû vek nem te kin ten dõk in gat lan vagyonnak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei in gat lan va gyon köz - vet len hasz ná la tá ból, bér be adá sá ból vagy hasz no sí tá sá nak min den más for má já ból szár ma zó jö ve de lem re is al kal ma - zan dók. 4. Az 1. és 3. be kez dés ren del ke zé sei a vál lal ko zás ingatlan va gyo ná ból szár ma zó jö ve de lem re is alkalma - zandók. 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott lévõ te lep hely út ján üz - le ti te vé keny sé get fejt ki. Amennyi ben a vállal kozás ily mó - don fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be. 2. A 3. be kez dés ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa a má sik Szer zõ dõ Államban egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, ak kor mind két Szer zõ dõ Ál lam ban azt a nye re sé get kell en nek a te lep hely nek be tud ni, ame lyet ak kor ér het ne el, ha ön ál ló és el kü lö nült vál lal ko zás ként azo nos vagy hasonló te vé keny sé get vé gez ne azo nos vagy ha son ló fel té - te lek mel lett, és tel je sen füg get len ként tar ta na fenn üz le ti kap cso la tot az zal a vál lal ko zás sal, amely nek te lep he lye. 3. A te lep hely nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál levon - hatók a te lep hely miatt fel me rült költ sé gek, be le ért ve az így fel me rült üz let ve ze té si és ál ta lá nos ügy vi te li költ sé ge - ket, füg get le nül at tól, hogy ab ban az ál lam ban me rül tek-e fel, ahol a te lep hely ta lál ha tó, vagy más hol. 4. Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban a te lep - hely nek be tud ha tó nye re sé get a vál lal ko zás tel jes nye re sé - gé nek a kü lön bö zõ rész egy sé gek kö zöt ti ará nyos meg osz - tá sa alap ján szok ták meg ál la pí ta ni, úgy a 2. be kez dés nem zár ja ki, hogy ez a Szer zõ dõ Ál lam a meg adóz ta tan dó nye - re sé get a szo ká sos ará nyos meg osz tás alap ján ál la pít sa meg; az al kal ma zott ará nyos meg osz tá si mód szer nek azon ban olyan nak kell len nie, hogy az ered mény össz - hang ban le gyen az e Cikk ben fog lalt el vek kel. 5. Nem tud ha tó be nye re ség a te lep hely nek csu pán azért, mert a te lep hely ja va kat vagy áru kat vá sá rol a vál lal - ko zás nak. 6. Az elõ zõ be kez dé sek al kal ma zá sá ban a te lep hely nek be tud ha tó nye re sé get év rõl évre azo nos mó don kell meg - állapítani, ha csak elég sé ges és ala pos ok nincs az ellen - kezõjére. 7. Amennyi ben a nye re ség olyan jö ve de lem té te le ket tar tal maz, ame lyek kel a je len Egyez mény más Cik kei külön fog lal koz nak, úgy azok nak a cik kek nek a rendel - kezéseit e Cikk ren del ke zé sei nem érin tik. 8. Cikk Vízi és légi szállítás 1. Az a nye re ség, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ha jók vagy lé gi jár mû vek nem -

18 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám zet kö zi for ga lom ban való üze mel te té sé bõl sze rez, csak ebben az ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók azok ra a nye re sé gek re is, ame lyek va la mely po ol ban, kö zös üze - mel te tés ben vagy nem zet kö zi üze mel te té sû szer ve zet ben való rész vé tel bõl szár maz nak. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyi ben a) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze se dik, vagy b) ugyan azok a sze mé lyek köz vet le nül vagy köz vet ve az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze sed nek, és bár me lyik eset ben a két vál lal ko zás egy más kö zöt ti kereskedelmi vagy pénz ügyi kap cso la ta i ban olyan felté - telekben ál la po dik meg vagy olyan fel té te le ket szab, ame - lyek el tér nek azok tól, ame lyek ben füg get len vállalko - zások egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy az a nye re ség, ame lyet a vál lal ko zá sok egyi ke e fel té te lek nél kül el ért vol na, de e fel té te lek miatt nem ért el, be szá mít ha tó en nek a vállalkozásnak a nye re sé gé be, és meg fele lõen meg adóz - tat ha tó. 2. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ezen ál lam va la mely vál lal ko zá sá nak a nye re sé gé hez olyan nye re sé get szá mít hoz zá és adóz tat meg en nek meg fele lõen, ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nál meg adóz tat tak eb ben a má sik ál lam ban, és az így hoz zá szá mí tott nye re ség olyan nye re ség, ame lyet az el sõ ként em lí tett ál lam vál lal - ko zá sa ért vol na el, ha a két vál lal ko zás olyan fel té te lek ben ál la po dott vol na meg, mint ame lyek ben füg get len vál lal - ko zá sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy ez a má sik állam meg fele lõen ki iga zít ja az ilyen nye re ség re ott ki - vetett adó össze gét, amennyi ben egyet ért a ki iga zí tás sal. Az ilyen kiigazítás megállapításánál kellõen figyelembe kell ven ni az Egyez mény egyéb ren del ke zé se it, és a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai szük ség ese tén egyez tet nek egy más sal. 10. Cikk Osztalék 1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Mind azon ál tal ez az osz ta lék ab ban a Szer zõ dõ Államban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza bá lyai sze - rint is meg adóz tat ha tó, ha azon ban az osz ta lék haszon - húzója a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû személy, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg: a) az osz ta lék brut tó össze gé nek 5%-át, ha a haszon - húzó egy olyan tár sa ság (az olyan sze mély egye sí tõ tár sa - ság ki vé te lé vel, amely nem adó kö te les a tel jes jö ve del me alap ján), amely az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság tõ ké jé ben leg - alább 25%-os köz vet len ré sze se dés sel bír; b) az osz ta lék brut tó össze gé nek 10%-át min den más eset ben. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor lá to zá sok al kal ma zá si mód ját. E be kez dés ren del ke zé sei nem érin tik a tár sa ság adóz - tatását azon nye re ség után, amely bõl az osz ta lé kot fi ze tik. 3. E Cikk al kal ma zá sá ban az osz ta lék ki fe je zés rész - vé nyek bõl vagy más nye re ség bõl való ré sze se dést bizto - sító jo gok ból ki vé ve a hi tel kö ve te lé se ket szár ma zó jövedelmet, va la mint egyéb tár sa sá gi jog ból szár ma zó olyan jö ve del met je lent, ame lyet an nak az ál lam nak a jog - sza bá lyai, amely ben a nye re sé get fel osz tó tár sa ság bel - földi il le tõ sé gû, a rész vé nyek bõl szár ma zó jö ve de lem mel azo nos adóz ta tá si el bá nás alá vet nek. 4. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan - dók, ha az osz ta lék nak egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és az ér de kelt ség, amely re te kin tet tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság nye re sé get vagy jö ve del met él vez a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ból, úgy ez a má sik ál lam nem adóz tat hat ja meg a tár sa ság ál tal ki fi ze tett osz ta lé kot, ki vé ve, ha az osz - ta lé kot eb ben a má sik ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély nek fi ze tik, vagy ha az ér de kelt ség, amely re te kin tet - tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen a má sik ál lam ban lévõ te lep hely hez kap cso ló dik, sem pe dig a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gét nem ter hel he ti a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé ge után ki ve tett adó val, még ak kor sem, ha a ki fi ze tett osz ta lék vagy a fel nem osz tott nye re ség egész - ben vagy rész ben eb ben a má sik ál lam ban ke let ke zõ nye - re ség bõl vagy jö ve de lem bõl áll. 11. Cikk Kamat 1. A ka mat, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le -

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 19 tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, csak eb ben a má sik ál lam ban adóz tat ha tó, ha az a sze mély a ka mat ha szon hú zó ja. 2. E Cikk al kal ma zá sá ban a ka mat ki fe je zés min den - faj ta kö ve te lés bõl szár ma zó jö ve del met je lent, akár van jel zá log gal biz to sít va, akár nem, és akár ad jo got az adós nye re sé gé bõl való ré sze se dés re, akár nem, és ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen az ál la mi ér ték pa pí rok ból szár ma zó jövedelmet, a köt vé nyek bõl és az adós ság le ve lek bõl szár - ma zó jö ve del met, be le ért ve az ilyen ér ték pa pí rok hoz, köt - vé nyek hez vagy adós ság le ve lek hez kap cso ló dó pré mi u - mo kat és dí ja kat. E cikk al kal ma zá sá ban a ké se del mes fizetés utá ni bír sá gok nem te kin ten dõk ka mat nak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók, ha a ka mat egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a kamat keletkezik, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékeny sé get foly tat, és a kö ve te lés, amely után a ka ma tot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 4. Ha a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat haszonhú - zója kö zöt ti, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély közötti kü lön le ges kap cso lat miatt a ka mat össze ge ah hoz a kö ve te lés hez vi szo nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha - lad ja azt az össze get, amely ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi - ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb rendel - kezéseinek kel lõ figye lembe véte lével. 12. Cikk Jogdíj 1. A jog díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és amely nek ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Államban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, eb ben a má sik államban adóz tat ha tó. 2. Mind azon ál tal ez a jog díj ab ban a Szer zõ dõ Ál lam - ban is, amely ben ke let ke zik, en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza bá lyai sze rint meg adóz tat ha tó, ha azon ban a jog díj ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû sze mély, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a jog díj brut tó össze gé nek 10%-át. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös meg egye zés sel ren de zik e kor lá to zá sok al kal ma zá si mód ját. 3. E Cikk alkalmazásában a jogdíj kifejezés minden olyan jellegû kifizetést jelent, amelyet irodalmi, mûvészeti vagy tudományos mûvek (beleértve a mozgóképfilmeket, vagy a rádiós vagy televíziós közvetítésre szolgáló filmeket, szalagokat, vagy más médiákat, vagy a többszörösítés vagy a to váb bí tás más esz kö ze it) szer zõi jo gá nak, bár mi lyen szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, titkos formulának vagy eljárásnak használatáért vagy hasz ná la ti jo gá ért, va la mint ipa ri, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak. 4. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan - dók, ha a jog díj egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a jog díj ke let ke zik, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé - keny sé get foly tat, és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely után a jog dí jat fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap - cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. Ha a jog dí jat fi ze tõ sze mély és a jog díj haszonhú - zója, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zött kü lön - le ges kap cso lat áll fenn, és e miatt a jog díj össze ge azon hasz ná lat hoz, jog hoz vagy in for má ci ó hoz mér ten, ami ért fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a jog dí jat fizetõ és a jog díj ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá - ban meg ál la po dott vol na, úgy e Cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset - ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó, az Egyez mény más ren - del ke zé se i nek kel lõ figye lembe véte lével. 6. A jog díj ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ból szár ma zó nak, ha a jog dí jat fi ze tõ sze mély eb ben az államban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zik. Ha azon ban a jog dí jat fi ze tõ sze mély akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem a Szer zõ dõ Ál la mok egyi - ké ben olyan te lep hellyel ren del ke zik, amellyel kap cso la - to san a jog díj fi ze té si kö te le zett ség fel me rült, és eze ket a jog dí ja kat ez a te lep hely vi se li, ak kor úgy te kin ten dõ, hogy ezek a jogdíjak abból a Szerzõdõ Államból származnak, amely ben a te lep hely ta lál ha tó. 13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû személynek a 6. Cikk ben meg ha tá ro zott és a má sik Szer - zõdõ Ál lam ban fek võ in gat lan va gyon eli de ge níté - sébõl származó nyeresége megadóztatható ebben a másik ál lam ban. 2. Az olyan tár sa ság rész vé nye i nek, az olyan tár sa ság - ban, bár mely más jogi sze mély ben vagy sze mé lyi egye - sülésben meg lé võ jog nak vagy ér de kelt ség nek az el ide ge - ní té sé bõl szár ma zó nye re ség, mely nek esz kö zei dön tõ en az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ in gat lan ból, vagy az ah - hoz fû zõ dõ jo gok ból áll nak, vagy olyan tár sa ság rész - vényeibõl, mely nek esz kö zei dön tõ en az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ ilyen in gat lan ból vagy az ah hoz fû zõ dõ

20 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám jogok ból áll nak, az in gat lan fek vé se sze rin ti Szer zõdõ Állam ban adóz tat ha tó. 3. E Cikk 2. be kez dé sé ben nem em lí tett egyéb nye re - ség, amely olyan ingó va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zik, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban levõ te lep he lye üz le ti va gyo ná nak ré sze, be le ért ve az ilyen te lep hely nek (akár a vál lal ko zás sal együt te sen, akár at tól füg get le nül tör té nõ) az elidegení - tésébõl el ért nye re sé get, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik államban. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nem zet - kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók vagy lé gi jár mû, vagy ilyen ha jók vagy lé gi jár mû üze mel te té sét szol gá ló ingó vagyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 5. Az ezen Cikk 1., 2., 3. és 4. be kez dé sé ben nem em lí - tett va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak abban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, amely ben az el - ide ge ní tõ bel föl di il le tõ sé gû. 6. Te kin tet nél kül az 5. Cikk ren del ke zé se i re, az egyik Szer zõ dõ Ál lam meg adóz tat hat ja az ab ban a Szer zõ dõ Államban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zõ tár sa ság rész vé - nye i nek vagy a tár sa ság gal kap cso la tos egyéb jog nak az át ru há zá sá ból szár ma zó nye re sé get, ame lyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zõ ter mé sze - tes sze mély sze rez, és aki az el sõ ként em lí tett ál lam ban bár mi kor bel föl di il le tõ ség gel bírt a rész vé nyek vagy jogok el ide ge ní té sét meg elõ zõ utol só öt év ben. 14. Cikk Nem önálló munkából származó jövedelem 1. A 15., 17., 18. és 20. Cik kek ren del ke zé se i nek fenn - tar tá sá val a fi ze tés, a bér és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély mun ka vég zés re te kin tet tel kap, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a mun kát a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban vég zik. Amennyi ben a mun kát ott vég zik, úgy az ezért ka pott dí ja zás meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, az a dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban vég zett nem ön ál ló mun ká já ra te kin tet tel kap, csak az el sõ ként em lí tett ál lam ban adóz tat ha tó, ha: a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb idõszakot az adott adóévben kezdõdõ vagy végzõdõ bármely tizenkét hónapos idõtartamon belül, és b) a dí ja zást olyan mun ka adó fi ze ti, vagy azt olyan mun ka adó ne vé ben fi ze tik, aki nem bel föl di il le tõ sé gû a má sik ál lam ban, és c) a dí ja zást nem a mun ka adó nak a má sik ál lam ban lévõ te lep he lye vi se li. 3. Te kin tet nél kül e Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re, a nem - zet kö zi for ga lom ban üze mel te tett hajó vagy lé gi jár mû fedélzetén vég zett nem ön ál ló mun ká ért ka pott dí ja zás meg adóz tat ha tó ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a vál lal ko zás bel föl di il le tõ sé gû. 15. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igaz ga tói tisz te let díj és más ha son ló ki fi ze tés, ame - lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély, a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár - sa ság igaz ga tó ta ná csá nak vagy más ha son ló szer vé nek tag ja ként kap, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 16. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Te kin tet nél kül a 7. és 14. Cik kek ren del ke zé se i re, az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel - földi il le tõ sé gû sze mély elõ adó mû vész ként, mint szín pa di, film-, rá dió- vagy te le ví zi ós mû vész, vagy ze ne mû vész, vagy spor to ló ként él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl, meg - adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Amennyi ben egy elõ adó mû vész vagy egy spor to ló ál tal ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé - bõl szár ma zó jö ve de lem nem az elõ adó mû vész nél vagy spor to ló nál ma gá nál, ha nem egy má sik sze mély nél je lent - ke zik, úgy ez a jö ve de lem, te kin tet nél kül a 7. és a 14. Cik - kek ren del ke zé se i re, meg adóz tat ha tó ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az elõ adó mû vész vagy a spor to ló a te vé keny sé gét ki fej ti. 3. Te kin tet nél kül e Cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del - ke zé se i re, az e Cikk ben em lí tett jö ve de lem men tes az adó alól ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a mû vész vagy a spor to ló te vé keny sé gét ki fej ti, fel té ve, hogy ezt a te vé keny sé get több, mint 50 szá za lék ban en nek az ál lam - nak vagy a má sik ál lam nak a köz alap ja i ból tá mo gat ják, vagy a te vé keny sé get a Szer zõ dõ Ál la mok kö zöt ti kul tu rá - lis egyez mény vagy meg ál la po dás alap ján vég zik. Ebben az eset ben a jö ve de lem csak ab ban a Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tó, ame lyik ben a mû vész nek vagy a spor to ló nak il le tõ sé ge van. 17. Cikk Nyugdíjak A nyug díj és más ha son ló té rí tés, amely az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban ke let ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 21 Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ko ráb bi fog lal - ko zá sá ra te kin tet tel fi zet nek, csak az el sõ ként em lí tett ál - lamban adóz tat ha tó. 18. Cikk Közszolgálat 1. a) Fi ze té sek, bé rek és más ha son ló dí ja zá sok, ame - lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy he lyi ha tó sá ga fi zet egy ma gán sze mély nek az ezen ál lam nak vagy ha tó sá gá - nak tel je sí tett szol gá la tért, csak eb ben az ál lam ban adóz - tat ha tók. b) Ezen fi ze té sek, bé rek és más ha son ló dí ja zá sok azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tók, ha a szol gá la tot eb ben az ál lam ban tel je sí tet ték, és a ma - gán sze mély eb ben az ál lam ban olyan bel föl di il le tõ sé gû sze mély, aki: (i) en nek az ál lam nak az ál lam pol gá ra; vagy (ii) nem ki zá ró lag a szol gá lat tel je sí té se cél já ból vált ebben az ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze méllyé. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy he lyi ha tó sá ga ál tal foly ta tott üz le ti te vé keny ség gel kap cso la to san tel je sí tett szol gá la tért fi ze tett fi ze té sek re, bé rek re és más ha son ló díjazásokra a 14., 15. és 16. Cik kek ren del ke zé sei al kal ma - zan dók. 19. Cikk Tanulók Azok a ki fi ze té sek, ame lye ket olyan ta nu lók, ipa ri és ke res ke del mi ta nu lók vagy gya kor no kok kap nak el lá tá - suk ra, ta nul má nyi vagy kép zé si cé lok ra, akik köz vet le nül az egyik Szer zõ dõ Ál lam ba való uta zás elõtt a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ek vol tak vagy je len leg is azok, és akik az el sõ ként em lí tett ál lam ban ki zá ró lag tanulmányi vagy kép zé si cél ból tar tóz kod nak, nem adóz - tat ha tók eb ben az ál lam ban, amennyi ben az ilyen kifi - zetések ezen az ál la mon kí vü li for rás ból szár maz nak. 20. Cikk Tanárok és oktatók 1. Az a ta nár vagy ok ta tó, aki két évet meg nem ha la dó idõ szak ra el lá to gat egyik Szer zõ dõ Ál lam ba ki zá ró lag abból a cél ból, hogy eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban egye te - men, fõ is ko lán vagy más el is mert ku ta tó in té zet ben vagy fel sõ ok ta tá si in téz mény ben ta nít son vagy fel sõ fo kú ta nul - má nyo kat foly tas son (be le ért ve a ku ta tást) és aki közvet - lenül ezen lá to ga tás elõtt a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel - föl di il le tõ sé gû sze mély volt az elõ ször em lí tett Szer zõ dõ Ál lam ban men tes az adó alól az ilyen ta ní tá sért, ku ta tá sért ka pott dí ja zás után két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra at tól az idõ pont tól kezd ve, ami kor ilyen cél ból elõ ször látogatja meg ezt a Szer zõ dõ Ál la mot. 2. En nek a Cikk nek az elõ zõ ren del ke zé sei nem al kal - ma zan dók olyan dí ja zás ra, ame lyet a ta nár vagy az ok ta tó ku ta tás foly ta tá sá ért kap, ha a ku ta tást el sõ sor ban egy meg ha tá ro zott sze mély vagy sze mé lyek egyé ni hasz na ér - dekében vég zik. 21. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû személy jö ve del mé nek az Egyez mény elõ zõ Cik ke i ben nem tár gyalt ré szei, bár hol is ke let kez nek, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tók. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók a 6. Cikk 2. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in gat lan ból szár - ma zó jö ve del men kí vü li jö ve de lem re, ha az ilyen jö ve de - lem nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott levõ telephely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és a jog vagy a va gyon, amely re te kin tet tel a jö ve del met fi ze tik, tény le - ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Ilyen eset ben a 7. Cikk ren del ke zé sei nyer nek al kal ma zást. 22. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Ma gyar or szá gon a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ módon kell el ke rül ni: a) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat ha tó Iz lan don, Ma gyar - or szág a b) pont ban és a 3. be kez dés ben fog lalt ren del ke - zé sek fenn tar tá sá val men te sí ti az ilyen jö ve del met az adó alól. b) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve de lem té te le ket él vez, ame lyek a 10. vagy a 12. Cikk ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat ha tók Izlandon, Ma gyar or szág le he tõ vé te szi az ilyen bel föl di illetõségû sze mély jö ve del mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik az Iz lan don meg fi ze tett adó - val. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott adó nak azt a ré szét, amely az Iz - landból szár ma zó ilyen jö ve de lem té te lek re esik. 2. Iz lan don a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ mó don kell el ke rül ni: Amennyi ben az Iz lan don bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény rendel -

22 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám kezései sze rint meg adóz tat ha tó Ma gyar or szá gon, Iz land le he tõ vé te szi az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély jö ve del - mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg - egye zik a Ma gyar or szá gon meg fi ze tett adó val. Az így levont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott jö ve de lem adó nak azt a ré szét, amely, az eset tõl füg gõ en, a Ma gyar or szá gon adóz tat ha tó jö ve de lem re esik. 3. Amennyi ben ezen Egyez mény bár mely ren del ke zé - se sze rint va la mely, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di ille té kességû sze mély ál tal él ve zett jö ve de lem men te sül az adó alól eb ben az ál lam ban, ez az ál lam mind azon ál tal ennek a bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek a töb bi jö ve del me utá ni adó ki szá mí tá sá nál figye lembe ve he ti a men te sí tett jö ve del met. 23. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá rai nem vet he - tõk a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban olyan adóz ta tás, vagy az - zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he - sebb, mint az az adóz ta tás és az zal össze füg gõ kö te le zett - ség, amely nek e má sik ál lam ál lam pol gá rai azo nos kö rül - mé nyek kö zött kü lö nös te kin tet tel a bel föl di il le tõ ség re alá van nak vagy alá le het nek vet ve. Ez a ren del ke zés, tekintet nél kül az 1. Cikk ren del ke zé se i re, azok ra a sze mé - lyek re is al kal ma zan dó, akik nem bel föl di il le tõ sé gû ek az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû hon ta lan sze mé lyek egyik Szer zõ dõ Ál lam ban sem vet he - tõk olyan adóz ta tás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adóz ta tás és azzal össze füg gõ kö te le zett ség, amely nek ugyan olyan körülmények kö zött az il le tõ ál lam ál lam pol gá rai, kü lö nö - sen az il le tõ ség re te kin tet tel alá van nak vagy alá le het nek vet ve. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep he lyét eb ben a má sik ál lam - ban nem le het ked ve zõt le neb bül adóz tat ni, mint en nek a má sik ál lam nak azo nos te vé keny sé get foly ta tó vál lal ko zá - sa it. Ez a ren del ke zés nem ér tel me zen dõ ak ként, mint ha az egyik Szer zõ dõ Ál la mot arra kö te lez né, hogy a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mé lyek nek olyan, a pol gá ri jog ál lás vagy csa lá di kö te le zett sé gek alap - ján járó sze mé lyi ked vez mé nye ket, men tes sé ge ket és le vo - ná so kat nyújt son az adó zás ban, ame lyek ben a sa ját terü - letén bel föl di il le tõ sé gû sze mé lye ket ré sze sí ti. 4. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizetett kamat, jogdíj és más költség az ilyen vállalkozás adóztatható nyereségének megállapítására ugyanolyan feltételek mellett levonható, mintha azokat az elõször említett államban belföl di il le tõ sé gû sze mély ré szé re fi zet ték vol na, kivéve, ha a 9. Cikk 1. be kez dé sé nek, a 11. Cikk 4. be kez dé sé nek vagy a 12. Cikk 5. be kez dé sé nek ren del ke zé sei alkal - mazandók. Ha son ló kép pen az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál - lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - ségû sze méllyel szem ben fenn ál ló tar to zá sai ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tók az ilyen vál lal ko zás adókö - teles va gyo ná nak meg ál la pí tá sá ra, mint ha ezek a tarto - zások az el sõ ként em lí tett ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - méllyel szem ben áll tak vol na fenn. 5. Az egyik Szerzõdõ Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tõkéje teljesen vagy részben, közvetlenül vagy közvetve a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû egy vagy több személy tulajdonában vagy ellenõrzése alatt van, nem vethetõk az elsõként említett államban olyan adóztatás vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adóz ta tás és az zal össze füg gõ köte - lezettségek, amelyeknek az elsõként említett állam más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve. 6. E Cikk ren del ke zé sei, te kin tet nél kül a 2. Cikk ren - del ke zé se i re, bár mi lyen faj tá jú és meg ne ve zé sû adó ra al - kalmazandók. 24. Cikk Egyeztetõ eljárás 1. Ha egy sze mély vé le mé nye sze rint az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam in téz ke dé sei rá néz ve olyan adóz ta tás hoz ve zet nek vagy fog nak ve zet ni, amely nem felel meg az Egyez mény ren del ke zé se i nek, úgy ezek nek az ál la mok nak a bel sõ jog sza bá lyai ál tal biz to sí tott jog or - vos la ti le he tõ sé gek tõl füg get le nül, ügyét elõ ter jeszt he ti an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó sá gá hoz, amely ben bel föl di il le tõ sé gû, vagy ha ügye a 23. Cikk 1. be kez dé se alá tar to zik, an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó sá gá hoz, amely nek ál lam pol gá ra. Az ügyet arra az in téz ke dés re vo nat ko zó elsõ ér te sí tést kö ve tõ három éven be lül kell elõ ter jesz te ni, amely az Egyez mény ren del ke zé se i nek meg nem fe le lõ adóz ta tás hoz ve ze tett. 2. Az ille té kes ha tó ság, amennyi ben a ki fo gást meg ala - po zott nak ta lál ja, és ön ma ga nem ké pes ki elé gí tõ meg ol - dást ta lál ni, tö re ked ni fog arra, hogy az ügyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ille té kes ha tó sá gá val együtt köl csö nös egyet - ér tés sel ren dez ze úgy, hogy el ke rül jék az olyan adóz ta tást, amely nem áll össz hang ban az Egyez ménnyel. Az így lét - re jött meg ál la po dást a Szer zõ dõ Ál la mok bel sõ jog sza bá - lya i ban elõ írt ha tár idõk tõl füg get le nül vég re kell haj ta ni. 3. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tö re ked ni fog nak arra, hogy az Egyez mény ér tel me zé sé vel vagy alkalmazásával kap cso la tos ne héz sé ge ket és két sé ge ket köl csö nös egyet ér tés sel old ják fel. Kö zös ta nács ko zá so kat tart hat nak an nak ér de ké ben, hogy olyan ese tek ben is el ke - rül jék a ket tõs adóz ta tást, ame lyek rõl az Egyez mény nem ren del ke zik.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 23 4. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köz vet le nül érint kez het nek egy más sal az elõ zõ be kez dé sek ér tel mé ben lét re ho zan dó egyet ér tés el éré se cél já ból, be le ért ve az egyez te tést egy ál ta luk vagy kép vi se lõ ik ál tal al ko tott bi zott ságban. 25. Cikk Információcsere 1. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tá jé koz tat ni fog ják egy mást az Egyez mény ren del ke zé se i nek vég re haj - tá sá hoz, vagy a Szer zõ dõ Ál la mok, il let ve he lyi hatósá - gaik ál tal ki ve tett, bár mi lyen faj tá jú vagy meg ne ve zé sû adó ra vo nat ko zó bel sõ jog sza bá lyi ren del ke zé sek vég re - haj tá sá hoz szük sé ges in for má ci ó ról, amennyi ben az ezek alap ján való adóz ta tás nem el len té tes az Egyez ménnyel. A köl csö nös tá jé koz ta tást az 1. és a 2. Cikk nem korlá - tozza. A Szer zõ dõ Ál lam nak az így ka pott tá jé koz ta tást ugyan úgy ti tok ként kell ke zel nie, mint az en nek az ál lam - nak a sa ját bel sõ jog sza bá lyai alap ján meg szer zett in for - má ci ó kat, és csak olyan sze mé lyek vagy ha tó sá gok (be le - ért ve a bí ró sá go kat és a köz igaz ga tá si szer ve ket) ré szé re sza bad fel fed nie, ame lyek az elsõ mon dat ban hi vat ko zott adók meg ál la pí tá sá val vagy be sze dé sé vel, ezek ér vé nye sí - té sé vel és a vo nat ko zó bün te tõ el já rás sal, vagy jog or vos lat el bí rá lá sá val fog lal koz nak. Ezek a sze mé lyek vagy ha tó sá - gok a tá jé koz ta tást csak ilyen cé lok ra hasz nál hat ják fel. Nyil vá nos bí ró sá gi tár gya lá so kon vagy bí ró sá gi határo - zatokban a tá jé koz ta tást nyil vá nos ság ra hoz hat ják. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem ér tel mez he tõk úgy, mint ha va la me lyik Szer zõ dõ Ál la mot arra kö te lez nék, hogy: a) az egyik vagy a má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá - lyaitól vagy ál lam igaz ga tá si gya kor la tá tól el té rõ állam - igaz gatási in téz ke dést hoz zon; b) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely az egyik vagy másik Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhetõ be; c) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely szak mai, üz le ti, ipa ri, ke res ke del mi vagy fog lal ko zá si tit kot vagy szak mai el já rást tár na fel, vagy amely nek fel fe dé se sér te né a köz - ren det. 26. Cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Az Egyez mény sem mi lyen mó don nem érin ti a dip lo - má ci ai vagy kon zu li kép vi se le tek tag ja it a nem zet kö zi jog ál ta lá nos sza bá lyai sze rint, vagy kü lön egyez mé nyek ren - del ke zé sei alap ján meg il le tõ adó zá si ki vált sá go kat. 27. Cikk Hatálybalépés 1. A Szer zõ dõ Fe lek ér te sí tik egy mást ar ról, hogy az Egyez mény ha tály ba lé pé sé hez szük sé ges al kot má nyos kö ve tel mé nye ik nek ele get tet tek. 2. Az Egyez mény az 1. be kez dés ben hi vat ko zott ér - tesítések kö zül a ké sõb bi át vé te lé nek nap ján lép ha tály ba, és ren del ke zé sei mind két Szer zõ dõ Ál lam ban alkalma - zandók: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben az Egyez mény hatályba lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók te kin te té ben az olyan adók - ra, ame lyek az Egyez mény hatályba lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy az után kez dõ dõ bár mely adó év ben vet he tõk ki. 28. Cikk Felmondás Az Egyez mény mind ad dig ha tály ban ma rad, amed dig az egyik Szer zõ dõ Ál lam fel nem mond ja. Az Egyez ményt an nak hatályba lépésétõl szá mí tott öt év után bár me lyik Szer zõ dõ Ál lam bár mi kor fel mond hat ja úgy, hogy leg - alább hat hó nap pal bár me lyik nap tá ri év vége elõtt a fel - mon dás ról dip lo má ci ai úton ér te sí tést küld. Eb ben az eset ben az Egyez mény mind két Szer zõ dõ Ál - lamban ha tá lyát vesz ti: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja - nuár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók te kin te té ben a fel mon dás - ról szóló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év január 1-jén vagy azt köve tõen kez dõ dõ bár mely adó év re ki vet he tõ adók ra vo nat ko zó an. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren del - ke zõ alul írot tak az Egyez ményt alá ír ták. Ké szült két pél dány ban, Bu da pes ten, 2005. no vem - ber 23. nap ján ma gyar, iz lan di és an gol nyel ven, mind - egyik szö veg egy aránt hi te les. El té rõ ér tel me zés ese tén az an gol nyel vû szö veg irány adó. A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben Az Iz lan di Köz tár sa ság ne vé ben 4. (1) Ez a tör vény a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba. (2) E tör vény 2 3. -a az Egyez mény 27. Cik ké ben meg ha tá ro zott idõ pont ban lép ha tály ba.

24 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám (3) Az Egyez mény, il let ve e tör vény 2. és 3. -a ha tály - ba lé pé sé nek nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter an nak is - mertté vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta - la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg. (4) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges intézkedé - sekrõl a pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXLVI. tör vény a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 2004. augusztus 26-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá - nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te - rü le tén, Bu da pes ten, 2004. au gusz tus 26-án alá írt Egyez - mény (a továb biak ban: Egyez mény) kö te le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés az Egyez ményt e tör vénnyel ki - hir de ti. 3. Az Egyez mény hi te les szö ve ge a kö vet ke zõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén A Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság, at tól az óhaj tól ve zé rel ve, hogy Egyez ményt kös se nek a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás kijátszá - sának meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem- és va gyon adók te rü le tén, az aláb bi ak sze rint ál la pod tak meg: * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el. 1. Cikk Személyi hatály Az Egyez mény azok ra a sze mé lyek re ter jed ki, akik az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di illetõ - ségûek. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Az Egyez mény azok ra a jö ve de lem- és vagyon - adókra ter jed ki, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam, anna k poli tikai egy sé gei vagy he lyi ha tó sá gai vet nek ki, a be sze dés mód já ra való te kin tet nél kül. 2. Jö ve de lem- és va gyon adók nak te kin ten dõk mind - azok az adók, ame lye ket a tel jes jö ve de lem vagy tel jes va - gyon, il let ve a jö ve de lem- vagy va gyon ré szei után vet nek ki, be le ért ve az ingó vagy in gat lan va gyon elidegeníté - sébõl szár ma zó nye re ség utá ni adó kat, a vál lal ko zá sok álta l fi ze tett bé rek és fi ze té sek tel jes össze ge utá ni adó kat, va la mint a tõke ér ték nö ve ke dé sé nek adó ját. 3. Azok a je len leg lé te zõ adók, ame lyek re az Egyez mény kü lö nö sen ki ter jed: a) Szlo vé nia ese té ben: (i) a jogi sze mé lyek nye re ség adó ja, (ii) a sze mé lyi jö ve de lem adó, be le ért ve a bé re ket, a fi ze - té se ket, a me zõ gaz da sá gi te vé keny ség bõl szár ma zó jö ve - del met, az üz le ti te vé keny ség bõl szár ma zó jö ve del met, a tõ ke nye re sé get, va la mint az in gat lan és ingó va gyon ból szár ma zó jö ve del met, (iii) a va gyon adó (a továb biak ban: szlo vén adó ); b) Ma gyar or szág ese té ben: (i) a sze mé lyi jö ve de lem adó, (ii) a tár sa sá gi adó, (iii) az osz ta lék adó, (iv) a te lek adó, (v) az épít mény adó (a továb biak ban: ma gyar adó ). 4. Az Egyez mény ki ter jed min den olyan azo nos vagy lé nye gét te kint ve ha son ló adó ra is, ame lyet az Egyez mény alá írá sa után a je len leg lé te zõ adók mel lett vagy azok helye tt ve zet nek be. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ható - ságai ér te sí te ni fog ják egy mást a vo nat ko zó adó jog sza bá - lya ik ban vég re haj tott bár mely lé nye ges vál to zás ról. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban, ha a szö veg össze - füg gés mást nem kí ván: a) a Szlo vé nia ki fe je zés a Szlo vén Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va Szlo vé nia te rü le tét je len ti,

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 25 be le ért ve a par ti ten ger mel lett fek võ ten ge ri te rü le tet, a ten ger fe né ket és a ten ger fe nék al ta la ját, amely fe lett Szlo - vé nia szu ve rén jo ga it és jog ha tó sá gát gya ko rol hat ja össz - hang ban a bel sõ jo gá val és a nem zet kö zi jog gal; b) a Ma gyar or szág ki fe je zés a Ma gyar Köz tár sa sá got és föld raj zi ér te lem ben hasz nál va a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét je len ti; c) az egyik Szer zõ dõ Ál lam és a má sik Szer zõ dõ Állam ki fe je zés Ma gyar or szá got vagy Szlo vé ni át je len ti a szö veg össze füg gés nek meg fele lõen; d) a sze mély ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a ter mé sze tes sze mélyt, a tár sa sá got és bár mely más sze mé lyi egye sü - lést; e) a tár sa ság ki fe je zés jogi sze mélyt vagy egyéb olyan jog ala nyo kat je lent, ame lyek az adóz ta tás szem pont - já ból a jogi sze mé lyek kel azo nos mó don ke ze len dõk; f) a vál lal ko zás ki fe je zés bár mely üz le ti te vé keny ség vég zé sé re vo nat ko zik; g) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa és a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ki fe je zé sek az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, il let ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ál tal foly - ta tott vál lal ko zást je len tik; h) a nemzetközi forgalom kifejezés az egyik Szerzõdõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal üze mel te tett hajó, légi jár mû vagy köz úti szál lí tó jár mû igény be vé te lé vel vég zett bár mi lyen szál lí tást je lent, ki vé ve, ha a ha jót, a légi jár mû vet vagy a köz úti szál lí tó jár mû vet ki zá ró lag a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ he lyek kö zött üze mel te tik; i) az ille té kes ha tó ság ki fe je zés a kö vet ke zõt je len ti: (i) Szlo vé nia ese té ben a Szlo vén Köz tár sa ság Pénz ügy - mi nisz té ri u mát vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét, (ii) Ma gyar or szág ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét; j) az ál lam pol gár ki fe je zés a kö vet ke zõt je len ti: (i) min den olyan ma gán sze mélyt, aki az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gár sá gá val ren del ke zik, (ii) min den olyan jogi sze mélyt, sze mély egye sí tõ tár sa - sá got, egye sü lést vagy egyéb olyan jog alanyt, amely ezt a jog ál lá sát az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ha tá lyos jog sza bá - lyok ból nye ri; k) az üz le ti te vé keny ség ki fe je zés ma gá ba fog lal ja a sza bad fog lal ko zás vagy más ön ál ló jel le gû te vé keny ség vég zé sét. 2. Az Egyez mény nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál tal bár mely idõ pont ban tör té nõ al kal ma zá sá nál az Egyez - mény ben meg ha tá ro zás nél kül sze rep lõ ki fe je zé sek nek amennyi ben a szö veg össze füg gés mást nem kí ván olyan je len té sük van, mint amit en nek az ál lam nak a jog - sza bá lya i ban az adott idõ pont ban je len te nek azok ra az adók ra vo nat ko zó an, ame lyek re az Egyez mény alkal - mazást nyer, en nek az ál lam nak az adó jog sza bá lya i ban fog lalt meg ha tá ro zá sok az irány adók en nek az ál lam nak az egyéb jog sza bá lya i ban fog lalt meg ha tá ro zá sok kal szemben. 4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyezmény alkalmazásában az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy kifejezés olyan személyt je lent, aki en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza bá - lyai sze rint la kó he lye, szék he lye, üz let ve ze té si he lye, be - jegy zé si he lye vagy bár mely más ha son ló is mérv alap ján adó kö te les, be le ért ve az ál la mot és an nak bár mely po li ti - kai egy sé gét vagy he lyi ha tó sá gát. Ez a ki fe je zés azon ban nem fog lal ja ma gá ba azo kat a sze mé lye ket, akik eb ben az ál lam ban ki zá ró lag az eb ben az ál lam ban lévõ for rá sok ból szár ma zó jö ve de lem vagy va gyon alap ján adó kö telesek. 2. Amennyi ben egy ma gán sze mély az 1. be kez dés ren - del ke zé sei ér tel mé ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel - földi il le tõ sé gû, hely ze tét az aláb bi ak sze rint kell megha - tározni: a) csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di ille - tõségûnek, amely ben ál lan dó la kó hellyel ren del ke zik; amennyi ben mind két ál lam ban ren del ke zik ál lan dó la kó - hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ - sé gû nek, amellyel sze mé lyi és gaz da sá gi kap cso la tai szo - ro sab bak (a lét ér de kek köz pont ja); b) amennyi ben nem ha tá roz ha tó meg, hogy me lyik ál - lam ban van lét ér de ke i nek a köz pont ja, vagy ha egyik ál - lam ban sem ren del ke zik ál lan dó la kó hellyel, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben szo ká sos tar tóz ko dá si he lye van; c) amennyi ben mind két ál lam ban van szo ká sos tar tóz - ko dá si he lye, vagy egyik ben sincs, csak ab ban az ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely nek ál lam pol gá ra; d) amennyi ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá ra, vagy egyi ké sem, a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 3. Amennyi ben az 1. be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé - ben va la mely nem ma gán sze mély mind két Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû, csak ab ban az ál lam ban te kin - ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben tény le ges üz let ve - ze té sé nek he lye van. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban a te lep hely ki fe je - zés olyan ál lan dó üz le ti he lyet je lent, ame lyen ke resz tül a vál lal ko zás üz le ti te vé keny sé gét egész ben vagy rész ben ki fej ti.

26 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 2. A te lep hely ki fe je zés ma gá ba fog lal ja kü lö nö sen: a) az üz let ve ze tés he lyét, b) a fi ók te le pet, c) az iro dát, d) a gyár te le pet, e) a mû helyt, és f) a bá nyát, az olaj- és a föld gáz ku tat, a kõ fej tõt és a természeti kin csek ki ak ná zá sá ra szol gá ló bár mely más te - lepet. 3. Az épít ke zé si te rü let, az épí té si, sze re lé si vagy be - sze re lé si mun ká la tok vagy az azok kal kap cso la tos fel - ügye le ti te vé keny ség csak ak kor ké pez te lep he lyet, ha az ilyen te rü let, mun ká lat vagy te vé keny ség ti zen két hó na pos idõ tar ta mot meg ha lad. 4. E cikk elõ zõ ren del ke zé se i re te kin tet nél kül nem mi - nõ sül te lep hely nek : a) lé te sít mé nyek hasz ná la ta ki zá ró lag a vál lal ko zás ja - va i nak vagy áru i nak rak tá ro zá sa, ki ál lí tá sa vagy leszál - lítása cél já ra; b) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag rak tá ro zás, ki ál lí tás vagy le szál lí tás cél já ra; c) kész le tek tar tá sa a vál lal ko zás ja va i ból vagy áru i ból ki zá ró lag ab ból a cél ból, hogy azo kat egy má sik vállal - kozás fel dol goz za; d) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa, ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re ja va kat vagy áru kat vásárol - janak, vagy in for má ci ó kat sze rez ze nek; e) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy a vál lal ko zás ré szé re bár mi lyen más elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû te vé keny sé get foly tas sa nak; f) ál lan dó üz le ti hely fenn tar tá sa ki zá ró lag arra a cél ra, hogy az a) e) pon tok ban em lí tett te vé keny sé gek va la mi - lyen kom bi ná ci ó ját vé gez ze, fel té ve, hogy az ál lan dó üz - leti hely nek az ilyen kom bi ná ci ó ból szár ma zó tel jes te vé - keny sé ge elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû. 5. Te kin tet nél kül az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé se i - re, ha egy sze mély ki vé ve a füg get len kép vi se lõt, aki re a 6. be kez dés ren del ke zé se al kal ma zan dó egy vál lal ko zás szá má ra te vé keny ke dik és az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban meg ha tal ma zá sa van, amellyel ott rend sze re sen él, arra, hogy a vál lal ko zás ne vé ben szer zõ dé se ket kös sön, úgy ez a vál lal ko zás te lep hellyel bí ró nak te kin ten dõ eb ben az ál - lam ban min den olyan te vé keny ség te kin te té ben, ame lyet ez a sze mély a vál lal ko zás ré szé re ki fejt, ki vé ve, ha az ilyen sze mély te vé keny sé ge a 4. be kez dés ben em lí tett te - vé keny sé gek re kor lá to zó dik, ame lyek, ha azo kat egy állandó üz le ti he lyen ke resz tül fej te nék ki, az em lí tett be - kez dés ren del ke zé sei ér tel mé ben nem ten nék ezt az állandó üz le ti he lyet te lep hellyé. 6. Egy vál lal ko zást nem le het úgy te kin te ni, mint ha an - nak az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep he lye len ne csu pán azért, mert te vé keny sé gét eb ben az ál lam ban al kusz, bi - zomá nyos vagy más füg get len kép vi se lõ út ján fej ti ki, felté ve, hogy ezek a sze mé lyek ren des üz le ti tevékeny - ségük ke re té ben jár nak el. 7. Az a tény, hogy az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû tár sa ság olyan tár sa sá got el len õriz, vagy olyan tár sa ság el len õr zé se alatt áll, amely a má sik Szer zõ - dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, vagy üz le ti te vé keny sé - get fejt ki eb ben a má sik ál lam ban (akár te lep hely út ján, akár más mó don), ön ma gá ban még nem te szi egyik tár sa - sá got sem a má sik te lep he lyé vé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek võ in gat lan va gyon ból sze rez (be le ért ve a me zõ gaz da - ság ból és az er dõ gaz dál ko dás ból szár ma zó jö ve del met), meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az in gat lan va gyon ki fe je zés nek olyan je len té se van, amit an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak jog sza bá lyai sze rint je lent, ame lyik ben a szó ban for gó va gyon fek szik. Ez a ki - fe je zés min den eset ben ma gá ban fog lal ja az in gat lan va - gyon tar to zé ká nak mi nõ sü lõ va gyont, a me zõ gaz da ság ban és az er dõ gaz dál ko dás ban hasz ná la tos ál lat ál lo mányt és a be ren de zé se ket, azo kat a jo go kat, ame lyek re a föld tu laj - don ra vo nat ko zó ma gán jo gi ren del ke zé sek nyer nek al kal - ma zást, az in gat lan va gyon ha szon él ve ze ti jo gát, va la mint az ás vány le lõ he lyek, for rá sok és más ter mé sze ti erõfor - rások ki ter me lé sé nek vagy ki ter me lé si jo gá nak el len ér - tékeként járó vál to zó vagy ál lan dó té rí té sek hez való jo got. Ha jók és légi jár mû vek nem te kin ten dõk in gat lan va - gyon nak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei in gat lan va gyon köz - vet len hasz ná la tá ból, bér be adá sá ból vagy hasz no sí tá sá nak min den más for má já ból szár ma zó jö ve de lem re is al kal ma - zan dók. 4. Az 1. és 3. be kez dés ren del ke zé sei a vál lal ko zás in - gat lan va gyo ná ból szár ma zó jö ve de lem re is al kalma - zandók. 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nye re sé - ge csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a vál lal - ko zás a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki. Amennyi ben a vál lal ko - zás ily mó don fejt ki üz le ti te vé keny sé get, a vál lal ko zás nye re sé ge meg adóz tat ha tó a má sik ál lam ban, de csak

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 27 olyan mér ték ben, ami lyen mér ték ben az en nek a telep - helynek tud ha tó be. 2. A 3. be kez dés ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa a má sik Szer zõ dõ Államban egy ott lévõ te lep he lye út ján üz le ti te vé keny sé - get fejt ki, ak kor mind két Szer zõ dõ Ál lam ban azt a nye re - sé get kell en nek a te lep hely nek be tud ni, ame lyet ak kor ér - het ne el, ha ön ál ló és el kü lö nült vál lal ko zás ként azo nos vagy ha son ló te vé keny sé get vé gez ne azo nos vagy ha son ló fel té te lek mel lett, és tel je sen füg get len ként tar ta na fenn üz le ti kap cso la tot az zal a vál lal ko zás sal, amely nek te lep - he lye. 3. A te lep hely nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál levon - hatók a te lep hely miatt fel me rült költ sé gek, be le ért ve az így fel me rült üz let ve ze té si és ál ta lá nos ügy vi te li költ sé ge - ket, füg get le nül at tól, hogy ab ban az ál lam ban me rül tek-e fel, ahol a te lep hely ta lál ha tó, vagy más hol. 4. Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban a te lep - hely nek be tud ha tó nye re sé get a vál lal ko zás tel jes nye re sé - gé nek a kü lön bö zõ rész egy sé gek kö zöt ti ará nyos meg osz - tá sa alap ján szok ták meg ál la pí ta ni, úgy a 2. be kez dés nem zár ja ki, hogy ez a Szer zõ dõ Ál lam a meg adóz ta tan dó nyere sé get a szo ká sos ará nyos meg osz tás alap ján ál la pít sa meg; az al kal ma zott ará nyos meg osz tá si mód szer nek azon ban olyan nak kell len nie, hogy az ered mény össz - hang ban le gyen az e cikk ben fog lalt el vek kel. 5. Nem tud ha tó be nye re ség a te lep hely nek csu pán azért, mert a te lep hely ja va kat vagy áru kat vá sá rol a vál lal - ko zás nak. 6. Az elõ zõ be kez dé sek al kal ma zá sá ban a te lep hely nek be tud ha tó nye re sé get év rõl évre azo nos mó don kell meg - állapítani, ha csak elég sé ges és ala pos ok nincs az el len ke - zõ jé re. 7. Amennyi ben a nye re ség olyan jö ve de lem té te le ket tar tal maz, ame lyek kel a je len Egyez mény más cik kei kü - lön fog lal koz nak, úgy azok nak a cik kek nek a rendelke - zéseit e cikk ren del ke zé sei nem érin tik. 8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nye re ség, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ha jók, légi jár mû vagy köz úti szál lí tó jár mû vek nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze - mel te té sé bõl sze rez, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 2. E cikk al kal ma zá sá ban ha jók, légi jár mû vagy köz úti szál lí tó jár mû vek nem zet kö zi for ga lom ban való üze mel te - té sé bõl szár ma zó nye re ség ma gá ba fog lal ja a ha jók, a légi jár mû vagy a köz úti szál lí tó jár mû vek sze mély zet nél kül való bér be adá sá ból szár ma zó nye re sé get, ha azo kat nemzet kö zi for ga lom ban hasz nál ják, amennyi ben az ilyen bér be adás ból szár ma zó nye re ség az 1. be kez dés ben em - lített nye re ség gel függ össze. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók azok ra a nye re sé gek re is, ame lyek va la mely po ol ban, kö zös üze - mel te tés ben vagy nem zet kö zi üze mel te té sû szer ve zet ben való rész vé tel bõl szár maz nak. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyi ben a) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze se dik, vagy b) ugyan azok a sze mé lyek köz vet le nül vagy köz vet ve az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze sed nek, és bár me lyik eset ben a két vál lal ko zás egy más kö zöt ti ke - res ke del mi vagy pénz ügyi kap cso la ta i ban olyan fel té te - lek ben ál la po dik meg vagy olyan fel té te le ket szab, ame - lyek el tér nek azok tól, ame lyek ben füg get len vál lal ko zá - sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy az a nye re ség, ame - lyet a vál lal ko zá sok egyi ke e fel té te lek nél kül el ért vol na, de e fel té te lek miatt nem ért el, be szá mít ha tó en nek a vál - lal ko zás nak a nye re sé gé be, és meg fele lõen megadóz - tatható. 2. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ezen ál lam va la mely vál lal ko zá sá nak a nye re sé gé hez olyan nye re sé get szá mít hoz zá és adóz tat meg en nek meg fele lõen, ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nál meg adóz tat tak eb - ben a má sik ál lam ban, és az így hoz zá szá mí tott nye re ség olyan nye re ség, ame lyet az el sõ ként em lí tett ál lam vál lal - ko zá sa ért vol na el, ha a két vál lal ko zás olyan fel té te lek ben ál la po dott vol na meg, mint ame lyek ben füg get len vál lal - ko zá sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy ez a má sik ál - lam meg fele lõen ki iga zít ja az ilyen nye re ség re ott ki ve tett adó össze gét. Az ilyen ki iga zí tás meg ál la pí tá sá nál kel lõ en figye lembe kell ven ni az Egyez mény egyéb rendelkezé - seit, és a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai szük ség ese tén egyez tet nek egy más sal. 3. A 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók csa lás, sú lyos gon dat lan ság vagy szán dé kos mu lasz tás ese tén. 10. Cikk Osztalék 1. Az osz ta lék, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban

28 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám belföldi illetõségû személynek fizet, megadóztatható ebben a má sik ál lam ban. 2. Mind azon ál tal ez az osz ta lék ab ban a Szer zõ dõ Ál - lam ban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il - le tõ sé gû, en nek a Szer zõ dõ Ál lam nak a jog sza bá lyai sze - rint is meg adóz tat ha tó, ha azon ban az osz ta lék ha szon - húzó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû személy, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg: a) az osztalék bruttó összegének 5%-át, ha a haszonhúzó egy olyan tár sa ság, amely az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság tõ - ké jé ben leg alább 25%-os köz vet len ré sze se dés sel bír; b) az osz ta lék brut tó össze gé nek 15%-át min den más eset ben. E be kez dés ren del ke zé sei nem érin tik a tár sa ság adóz ta - tá sát azon nye re ség után, amely bõl az osz ta lé kot fi ze tik. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor lá to zá sok al kal ma zá si mód ját. 3. E cikk al kal ma zá sá ban az osz ta lék ki fe je zés rész - vé nyek bõl, ala pí tói rész vé nyek bõl vagy más nye re ség bõl való ré sze se dést biz to sí tó jo gok ból ki vé ve a hi tel kö ve te - lé se ket szár ma zó jö ve del met, va la mint más tár sa sá gi jog ból szár ma zó olyan jö ve del met je lent, me lyet an nak az ál lam nak az adó zá si jog sza bá lyai, amely ben a nye re sé get fel osz tó tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, a rész vé nyek bõl szár - ma zó jö ve de lem mel azo nos adóz ta tá si el bá nás alá vet nek. 4. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan - dók, ha az osz ta lék nak egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az osz ta lé kot fi ze tõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és az ér de kelt ség, amely re te kin tet tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság nye re sé get vagy jö ve del met él vez a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ból, úgy ez a má sik ál lam nem adóz tat hat ja meg a tár sa ság ál tal ki fi ze tett osz ta lé kot, ki vé ve, ha az osz - ta lé kot eb ben a má sik ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély nek fi ze tik, vagy ha az ér de kelt ség, amely re te kin tet - tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen a má sik ál lam ban lévõ te lep hely hez kap cso ló dik, sem pe dig a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gét nem ter hel he ti a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé ge után ki ve tett adó val, még ak kor sem, ha a ki fi ze tett osz ta lék vagy a fel nem osz tott nye re ség egész - ben vagy rész ben eb ben a má sik ál lam ban ke let ke zõ nye - re ség bõl vagy jö ve de lem bõl áll. 11. Cikk Kamat 1. A ka mat, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély szá má ra fi zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Ugyan ak kor ez a ka mat ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban és annak az Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amely ben ke let ke zett, ha azon ban a ka mat ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a ka mat brut tó össze gé nek 5 szá za lé kát. A Szer zõ dõ Ál la mok ille - té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor - látozás al kal ma zá si mód ját. 3. Te kin tet nél kül a 2. be kez dés ren del ke zé sé re, a) a Szlo vén Köz tár sa ság ban ke let ke zõ ka mat, ame lyet a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nyá nak vagy va la mely po li - ti kai egy sé gé nek vagy he lyi ha tó sá gá nak, a Ma gyar Nem - ze ti Bank nak, a ma gyar Exim bank Rt.-nek és a ma gyar MEHIB Rt.-nek fi zet nek, to váb bá a ma gyar Exim bank Rt. és a ma gyar MEHIB Rt. ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz - to sí tott hi tel re vagy köl csön re te kin tet tel fi ze tett ka mat men tes a szlo vén adó alól; b) a Ma gyar Köz tár sa ság ban ke let ke zõ ka mat, ame lyet a Szlo vén Köz tár sa ság Kor má nyá nak vagy va la mely po li - ti kai egy sé gé nek vagy he lyi ha tó sá gá nak, a Szlo vén Köz - pon ti Bank nak, a Szlo vén Ex port Tár sa ság nak vagy bár - mely más, a Szer zõ dõ Ál la mok ál tal meg ál la pí tott ha son ló szer ve zet nek fi zet nek, to váb bá a Szlo vén Ex port Tár sa ság ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel re vagy köl - csön re te kin tet tel fi ze tett ka mat men tes a ma gyar adó alól. 4. E cikk al kal ma zá sá ban a ka mat ki fe je zés min den - faj ta kö ve te lés bõl szár ma zó jö ve del met je lent, akár van jel zá log gal biz to sít va, akár nem, és akár ad jo got az adós nye re sé gé bõl való ré sze se dés re, akár nem, és ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen az ál la mi ér ték pa pí rok ból szár ma zó jö - ve del met, a kötvényekbõl és az adósságlevelekbõl származó jö ve del met, be le ért ve az ilyen ér ték pa pí rok hoz, köt vé - nyek hez vagy adós ság le ve lek hez kap cso ló dó pré mi u mo - kat és dí ja kat. E cikk al kal ma zá sá ban a ké se del mes fi ze tés utá ni kö te le zett sé gek nem te kin ten dõk ka mat nak. 5. Az 1., 2. és 3. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal - ma zan dók, ha a ka mat egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a ka mat ke let ke zik, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get foly tat, és a kö ve te lés, amely után a ka ma tot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso - ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal - maz ni. 6. A ka mat ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ból szár ma zó nak, ha a ka ma tot fi ze tõ sze mély eb ben az Ál - lam ban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zik. Ha azon ban a ka - ma tot fi ze tõ sze mély akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem a Szer zõ dõ Ál la mok egyi - ké ben olyan te lep hellyel ren del ke zik, amellyel kap cso la - to san a ka mat fi ze té si kö te le zett ség fel me rült, és ezt a ka - ma tot ez a te lep hely vi se li, ak kor úgy te kin ten dõ, hogy ez

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 29 a kamat abból a Szerzõdõ Államból származnak, amelyben a te lep hely ta lál ha tó. 7. Ha a kamatot fizetõ személy és a kamat haszonhúzója kö zöt ti, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zöt ti kü - lön le ges kap cso lat miatt a ka mat össze ge ah hoz a kö ve te - lés hez vi szo nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la pod tak volna, e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi ze tett többlet - összeg mindkét Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint adóz - tatható ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i nek fi - gye lembe véte lével. 12. Cikk Jogdíj 1. A jog díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di illetõségû személynek fizetnek, ebben a másik Államban adóztatható. 2. Ugyan ak kor ez a jog díj ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban és annak az Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amely ben ke let ke zett, ha azon ban a jog díj ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a jog díj brut tó össze gé nek 5 szá za lé kát. A Szer zõ dõ Ál la mok ille - té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik e kor lá - to zás al kal ma zá si mód ját. 3. E cikk al kal ma zá sá ban a jog díj ki fe je zés min den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet iro dal mi, mû vé sze ti vagy tu do má nyos mû vek (be le ért ve a moz gó ké pe ket vagy fil me ket, sza la gon tör té nõ rög zí té se ket vagy más rá dióvagy te le ví zió köz ve tí tés re hasz nált tö meg tá jé koz ta tá si esz közt vagy a sok szo ro sí tás vagy a to váb bí tás egyéb esz - kö ze it) szer zõi jo gá nak, bár mi lyen sza ba da lom nak, véd - jegy nek, for ma ter ve zés nek vagy min tá nak, terv nek, tit kos for mu lá nak vagy el já rás nak hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo gá ért, va la mint ipa ri, ke res ke del mi vagy tu do má nyos tapasztalatokra vo nat ko zó in for má ci ó ért el len ér ték ként kap nak. 4. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók, ha a jog díj egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben a jog díj ke let ke zik, egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé - keny sé get foly tat, és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely után a jog dí jat fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez kap - cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 5. A jogdíj akkor tekintendõ az egyik Szerzõdõ Államból származónak, ha a jogdíjat fizetõ személy ebben az Államban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zik. Ha azon ban a jog dí jat fi - ze tõ sze mély akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem a Szer zõ dõ Ál la mok egyi ké ben olyan te lep hellyel ren del ke zik, amellyel kap cso la to san a jog díj fi ze té si kö te le zett ség fel me rült, és eze ket a jog dí ja - kat ez a te lep hely vi se li, ak kor úgy te kin ten dõ, hogy ezek a jogdíjak abból a Szerzõdõ Államból származnak, amelyben a te lep hely ta lál ha tó. 6. Ha a jog dí jat fi ze tõ sze mély és a jog díj ha szon hú zó - ja, vagy ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zött kü lön le - ges kap cso lat áll fenn, és e miatt a jog díj össze ge azon hasz no sí tás hoz, joghoz vagy információhoz mérten, amiért fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a jog dí jat fi - ze tõ és a jog díj ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la po dott vol na, úgy e cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza - bá lyai sze rint adóz tat ha tó, az Egyez mény más rendelke - zéseinek figye lembe véte lével. 13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély nek a 6. Cikk ben meg ha tá ro zott és a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek võ in gat lan va gyo na el ide ge ní té sé bõl szár - ma zó nye re sé ge meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ ség gel ren del ke zõ sze mély nek olyan rész vé nyek vagy ha son ló ér - de kelt ség el ide ge ní té sé bõl szá ma zó nye re sé ge, amely nek ér té két több mint 50%-ban köz vet ve vagy köz vet le nül a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ in gat lan adja, megadóz - tatható eb ben a má sik Ál lam ban. 3. Az olyan ingó va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak má sik Szer zõ dõ Ál lam ban levõ te lep he lye üz le ti vagyo - nának ré sze, be le ért ve az ilyen te lep hely (akár a vál lal ko - zás sal együt te sen, akár at tól füg get le nül tör té nõ) el ide ge - ní té sé bõl el ért nye re sé get, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal nem zet - kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók, légi jár mû vagy köz - úti szál lí tó jár mû vek, vagy ilyen ha jók, légi jár mû vek vagy köz úti szál lí tó jár mû vek üze mel te té sét szol gá ló ingó va - gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 5. Az elõ zõ be kez dé sek ben nem em lí tett va gyon el ide - ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak ab ban a Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tó, amely ben az el ide ge ní tõ bel föl di il - le tõ sé gû.

30 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 14. Cikk Munkaviszonyból származó jövedelem 1. A 15., 17., 18. és 20. Cik kek ren del ke zé se i nek fenn - tar tá sá val a fi ze tés, a bér és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély mun ka vi szony ra te kin tet tel kap, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a mun kát a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban vég zik. Amennyi ben a mun kát ott vég zik, úgy az ezért ka pott dí ja zás meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, az a dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban gya ko rolt mun ka vi szony ra te kin tet tel kap, csak az el sõ ként em lí tett ál lam ban adóz tat ha tó, ha: a) a ked vez mé nye zett a má sik ál lam ban nem tartóz - kodik egy foly tá ban vagy meg sza kí tá sok kal össze sen 183 nap nál hosszabb idõ sza kot az adott adó év ben kez dõ dõ vagy vég zõ dõ bár mely ti zen két hó na pos idõ tar ta mon belül, és b) a dí ja zást olyan mun ka adó fi ze ti, vagy azt olyan mun ka adó ne vé ben fi ze tik, aki nem bel föl di il le tõ sé gû a má sik ál lam ban, és c) a dí ja zást nem a mun ka adó nak a má sik ál lam ban lévõ te lep he lye vi se li. 3. Te kin tet nél kül e cikk elõ zõ ren del ke zé se i re, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban il le tõ ség gel bíró sze mély ál tal nem zet kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jón, légi jár mû fe - dél ze tén vagy köz úti szál lí tó jár mû vön vég zett mun ká ért kapott díjazás megadóztatható abban a Szerzõdõ Államban, ahol a mun ka adó bel föl di il le tõ sé gû. 15. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igaz ga tói tisz te let díj és más ha son ló ki fi ze tés, ame - lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély, a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár - sa ság igaz ga tó ta ná csá nak vagy bár mi lyen ha son ló szer - vének tag ja ként kap, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál - lamban. 16. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Te kin tet nél kül a 7. és a 14. Cikk ren del ke zé se i re, az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy elõadómûvészként mint színpadi, film-, rádió- vagy televíziós mûvész, vagy zenemûvészként vagy spor to ló ként él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ilyen mi - nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl, meg adóz - tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Amennyi ben egy elõ adó mû vész vagy egy spor to ló ál tal ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé - bõl szár ma zó jö ve de lem nem az elõ adó mû vész nél vagy spor to ló nál ma gá nál, ha nem egy má sik sze mély nél je lent - ke zik, úgy ez a jö ve de lem, te kin tet nél kül a 7. és a 14. Cik - kek ren del ke zé se i re, meg adóz tat ha tó ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az elõ adó mû vész vagy a spor to ló a te vé keny sé gét ki fej ti. 3. Te kin tet nél kül e cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del - ke zé se i re, az e cikk ben em lí tett jö ve de lem men tes az adó alól ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a mû vész vagy a spor to ló te vé keny sé gét ki fej ti, fel té ve, hogy ezt a te vé keny sé get je len tõs rész ben a Szer zõ dõ Ál la mok nak vagy po li ti kai egy sé ge ik nek vagy he lyi ha tó sá ga ik nak köz alap ja i ból tá mo gat ják vagy a te vé keny sé get a Szer zõ - dõ Ál la mok kö zöt ti kul tu rá lis egyez mény vagy meg ál la po - dás alap ján vég zik. Eb ben az eset ben a jö ve de lem csak abban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, ame lyik ben a mû vész nek vagy a spor to ló nak il le tõ sé ge van. 17. Cikk Nyugdíjak 1. A 18. Cikk 2. be kez dé sé nek fenn tar tá sá val a nyug díj és más ha son ló té rí tés, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ko ráb bi fog lal koz ta tott sá - gá ra való te kin tet tel fi zet nek, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, a nyug díj és más ha son ló té rí tés, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam kö te le zõ nyug díj rend sze re ke re té ben a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ko ráb bi fog lal koz ta tott sá gá ra való te kin tet tel fi zet nek, csak az el - sõ ként em lí tett ál lam ban adóz tat ha tó. 18. Cikk Közszolgálat 1. a) A fi ze tés, bér és más nem nyug díj jel le gû dí ja zás, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam, vagy po li ti kai egy sé - ge vagy he lyi ha tó sá ga fi zet ma gán sze mély nek az ezen Állam nak vagy egy sé gé nek vagy ha tó sá gá nak tel je sí tett szol gá la tért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. b) Ez a fi ze tés, bér és más ha son ló dí ja zás azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, ha a szol gá la tot

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 31 eb ben a má sik Ál lam ban tel je sí tet ték, és a ma gán sze mély eb ben az Ál lam ban olyan bel föl di il le tõ sé gû sze mély, aki: (i) en nek az Ál lam nak az ál lam pol gá ra, vagy (ii) nem ki zá ró lag a szol gá lat tel je sí té se cél já ból vált eb ben az Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze méllyé. 2. a) Min den olyan nyug díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam, vagy po li ti kai egy sé ge, vagy he lyi ha tó sá ga ál tal vagy az ál ta luk lé te sí tett ala pok ból ke rül ki fi ze tés re egy ma gán sze mély ré szé re az ezen Ál lam nak, vagy egy ség - nek, vagy ha tó ság nak tel je sí tett szol gá la tért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. b) Ez a nyug díj azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban adóz tat ha tó, ha a ma gán sze mély eb ben a má sik Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû és en nek a má sik Ál lam nak az ál - lam pol gá ra. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vagy po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó sá ga ál tal foly ta tott üz le ti te vé keny ség gel kap cso la to san tel je sí tett szol gá la tért fi ze tett fi ze tés re, bér - re és más ha son ló dí ja zás ra és nyug díj ra a 14., 15., 16. és 17. Cik kek ren del ke zé sei al kal ma zan dók. 19. Cikk Tanulók 1. Azok a ki fi ze té sek, ame lye ket olyan ta nu lók, ipa ri és ke res ke del mi ta nu lók vagy gya kor no kok kap nak el lá tá - suk ra, ta nul má nyi vagy kép zé si cé lok ra, akik köz vet le nül az egyik Szer zõ dõ Ál lam ba való uta zás elõtt a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ek vol tak, vagy je len leg is azok, és akik az el sõ ként em lí tett ál lam ban ki zá ró lag ta - nul má nyi vagy kép zé si cél ból tar tóz kod nak, nem adóz tat - ha tók eb ben az ál lam ban, amennyi ben az ilyen ki fi ze té sek ezen az ál la mon kí vü li for rás ból szár maz nak. 2. Az olyan tá mo ga tás, ösz tön díj vagy mun ka vi szony - ból szár ma zó jö ve de lem te kin te té ben, amely nem tar to zik az 1. be kez dés ha tá lya alá, a ta nu lók és gya kor no kok az ilyen kép zés vagy gya kor lat alatt jo go sul tak ugyan ar ra a men tes ség re, könnyí tés re vagy adó csök ken tés re, ame lyet az abban az államban illetõséggel bíró személyek élveznek, aho vá utaz nak. 20. Cikk Tanárok és kutatók 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban il le tõ ség gel bíró sze - mély, aki a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ta lál ha tó és a má sik Szer zõ dõ Ál lam kor má nya ál tal el is mert egye tem, fõis - kola, is ko la vagy más ha son ló in téz mény vagy más ku ta tó - in té zet meg hí vá sá ra ide ig le ne sen eb ben a má sik Ál lam ban tar tóz ko dik ki zá ró lag az ok ta tá si in téz mény ben való ta ní - tás és/vagy ku ta tás cél já ból, az ebbe a má sik Ál lam ba való elsõ meg ér ke zé sé tõl szá mí tott, két évet meg nem ha la dó idõ sza kig eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban az ilyen ok ta tá sért vagy ku ta tá sért ka pott dí ja zás te kin te té ben men tes az adó alól. 2. Az 1. be kez dés alap ján nem kell men tes sé get adni az olyan dí ja zás ra, ame lyet a ta nár vagy az ok ta tó ku ta tás foly ta tá sá ért kap, ha a ku ta tást nem köz ér dek bõl, ha nem egy meg ha tá ro zott sze mély vagy sze mé lyek egyé ni hasz na ér de ké ben vég zik. 21. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély jö ve del mé nek az Egyez mény elõ zõ cik ke i ben nem tárgyalt ré szei, bár hol is ke let kez nek, csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tók. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók a 6. Cikk 2. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in gat lan ból szár - ma zó jö ve del men kí vü li jö ve del mek re, ha az ilyen jö ve - del mek nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé - gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy ott levõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get fejt ki, és a jog vagy a va gyon, amely re te kin tet tel a jö ve del met fi ze tik, tény le - ge sen eh hez a te lep hely hez kap cso ló dik. Ilyen eset ben a 7. Cikk ren del ke zé sei nyer nek al kal ma zást. 22. Cikk Vagyon 1. A 6. Cikk ben em lí tett olyan in gat lan va gyon, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély tu laj do nát ké pe zi és a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek szik, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 2. Az ingó va gyon, amely egy olyan te lep hely üz le ti va gyo ná nak ré szét ké pe zi, amellyel az egyik Szer zõ dõ Állam vál lal ko zá sa a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban rendel - kezik, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik ál lam ban. 3. A nem zet kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók ból, légi jár mû bõl és köz úti szál lí tó jár mû vek bõl álló va gyon, és az ilyen ha jók, légi jár mû és köz úti szál lí tó jár mû vek üze mel te té sé re szol gá ló ingó va gyon csak ab ban a Szer zõ - dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, ame lyik ben a vál lal ko zás bel - föl di il le tõ sé gû. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély min den más va gyon ré sze csak eb ben az ál lam ban adóz tat ha tó.

32 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 23. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Szlo vé ni á ban a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ mó don kell el ke rül ni: Amennyi ben a Szlo vé ni á ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély olyan jö ve del met él vez, vagy olyan va gyo na van, amely ezen Egyez mény ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat - ha tó Ma gyar or szá gon, Szlo vé nia le he tõ vé te szi: a) az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély jö ve del mét ter - he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik a Ma gyar or szá gon meg fi ze tett jö ve de lem adó val, b) az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély va gyo nát ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik a Magyar országon meg fi ze tett va gyon adó val. Az így le vont összeg azon ban egyik eset ben sem ha lad - hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott jö ve de lem- vagy vagyonadónak azt a ré szét, amely az eset tõl füg gõ en a Magyarországon adóz tat ha tó jö ve de lem re vagy va gyon ra esik. 2. Ma gyar or szá gon a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ mó don kell el ke rül ni: a) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, vagy olyan va gyo na van, amely ezen Egyez mény ren del ke zé sei sze rint meg adóz tat - ha tó Szlo vé ni á ban, Ma gyar or szág a b) pont ban és a 3. be - kez dés ben fog lalt ren del ke zé sek fenn tar tá sá val men te sí ti az ilyen jö ve del met vagy va gyont az adó alól. b) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetõségû személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezései szerint megadóztathatók Szlovéniában, Magyarország lehetõvé teszi az ilyen belföldi illetõségû személy jövedelmét terhelõ adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Szlovéniában megfizetett adóval. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le - vonás elõtt szá mí tott adó nak azt a ré szét, amely a Szlo vé ni á ból származó ilyen jövedelemtételekre esik. 3. Amennyi ben ezen Egyez mény bár mely ren del ke zé - se sze rint va la mely, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di ille té kességû sze mély ál tal él ve zett jö ve de lem, vagy a tu - laj do nát ké pe zõ va gyon men te sül az adó alól az adott ál - lam ban, ez az ál lam mind azon ál tal en nek a bel föl di il le tõ - sé gû sze mély nek a töb bi jö ve del me vagy va gyo na utá ni adó ki szá mí tá sá nál figye lembe ve he ti a men te sí tett jö ve - del met vagy va gyont. 24. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá rai nem vet he - tõk a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban olyan adóz ta tás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adóz ta tás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség, amely nek e má sik ál lam ál lam pol gá rai azo nos kö rül mé - nyek kö zött kü lö nös te kin tet tel a bel föl di il le tõ ség re alá van nak vagy alá le het nek vet ve. Ez a ren del ke zés, te - kin tet nél kül az 1. Cikk ren del ke zé se i re, azok ra a sze mé - lyek re is al kal ma zan dó, akik nem bel föl di il le tõ sé gû ek az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep he lyét eb ben a má sik ál lam - ban nem le het ked ve zõt le neb bül adóz tat ni, mint en nek a má sik ál lam nak azo nos te vé keny sé get foly ta tó vál lal ko zá - sa it. Ez a ren del ke zés nem ér tel me zen dõ ak ként, mint ha az egyik Szer zõ dõ Ál la mot arra kö te lez né, hogy a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mé lyek nek olyan, a csa lá di ál la pot vagy csa lá di kö te le zett sé gek alap - ján járó sze mé lyi ked vez mé nye ket, men tes sé ge ket és le vo - ná so kat nyújt son az adó zás ban, ame lyek ben a sa ját terü - letén bel föl di il le tõ sé gû sze mé lye ket ré sze sí ti. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi ze tett ka mat, jog díj és más ki fi ze tés az ilyen vál lal ko zás adóz tat - ha tó nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá ra ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tó, mint ha azo kat az elõ ször em lí tett ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ré szé re fi zet ték vol na, ki - vé ve, ha a 9. Cikk 1. be kez dé sé nek, a 11. Cikk 7. be kez dé - sé nek vagy a 12. Cikk 6. be kez dé sé nek ren del ke zé sei al - kal ma zan dók. Ha son ló kép pen az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze méllyel szem ben fenn ál ló tar to zá sai ugyan olyan fel té te lek mel lett le von ha tók az ilyen vál lal ko zás adó kö te - les va gyo ná nak meg ál la pí tá sá ra, mint ha ezek a tar to zá sok az el sõ ként em lí tett ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - méllyel szem ben áll tak vol na fenn. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam olyan vál lal ko zá sai, ame - lyek nek tõ ké je tel je sen vagy rész ben, köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû egy vagy több sze mély tu laj do ná ban vagy el len õr zé se alatt van, nem vet he tõk az el sõ ként em lí tett ál lam ban olyan adóz ta tás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adóz ta tás és az zal össze - füg gõ kö te le zett sé gek, ame lyek nek az el sõ ként em lí tett állam más ha son ló vál lal ko zá sai alá van nak vagy alá le - het nek vet ve. 5. E cikk ren del ke zé sei, te kin tet nél kül a 2. Cikk ren - del ke zé se i re, bár mi lyen faj tá jú és meg ne ve zé sû adó ra al - kal ma zan dók. 25. Cikk Egyeztetõ eljárás 1. Ha egy sze mély vé le mé nye sze rint az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Állam intézkedései rá nézve olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 33 meg az Egyez mény ren del ke zé se i nek, úgy ezek nek az ál - la mok nak a bel sõ jog sza bá lyai ál tal biz to sí tott jog or vos la ti le he tõ sé gek tõl füg get le nül, ügyét elõ ter jeszt he ti an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó sá gá hoz, amely ben bel föl di il le tõ sé gû, vagy ha ügye a 24. Cikk 1. be kez dé se alá tar to zik, an nak a Szer zõ dõ Ál lam nak az ille té kes ha tó - sá gá hoz, amely nek ál lam pol gá ra. Az ügyet arra az in téz - ke dés re vo nat ko zó elsõ ér te sí tést kö ve tõ há rom éven be lül kell elõ ter jesz te ni, amely az Egyez mény ren del ke zé se i nek meg nem fe le lõ adóz ta tás hoz ve ze tett. 2. Az ille té kes ha tó ság, amennyi ben a ki fo gást meg ala - po zott nak ta lál ja és ön ma ga nem ké pes ki elé gí tõ meg ol - dást ta lál ni, tö re ked ni fog arra, hogy az ügyet a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ille té kes ha tó sá gá val együtt köl csö nös egyet - ér tés sel ren dez ze úgy, hogy el ke rül jék az olyan adóz ta tást, amely nem áll össz hang ban az Egyez ménnyel. Az így lét - re jött meg ál la po dást a Szer zõ dõ Ál la mok bel sõ jog sza bá - lya i ban elõ írt ha tár idõk tõl füg get le nül vég re kell haj ta ni. 3. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai tö re ked ni fog nak arra, hogy az Egyez mény ér tel me zé sé vel vagy al - kal ma zá sá val kap cso la tos ne héz sé ge ket és két sé ge ket köl - csö nös egyet ér tés sel meg old ják. Kö zös ta nács ko zá so kat tart hat nak an nak ér de ké ben, hogy olyan ese tek ben is el ke - rül jék a ket tõs adóz ta tást, ame lyek rõl az Egyez mény nem ren del ke zik. 4. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köz vet le nül érint kez het nek egy más sal az elõ zõ be kez dé sek ér tel mé ben lét re ho zan dó egyet ér tés el éré se cél já ból. 26. Cikk Információcsere 1. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai tájékoztatni fog ják egy mást az Egyez mény vagy a Szer zõ dõ Ál la mok belsõ jogszabályai rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges in for má ci ók ról az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók ra vo nat ko zó an, amennyi ben az ezek alap ján való adóz ta tás nem el len té tes az Egyez ménnyel. A köl csö nös tá jé koz ta tást az 1. Cikk nem kor lá toz za. A Szer zõ dõ Ál - lamnak az így ka pott tá jé koz ta tást ugyan úgy ti tok ként kell ke zel nie, mint az en nek az ál lam nak a sa ját bel sõ jog sza bá - lyai alap ján meg szer zett in for má ci ó kat és csak olyan sze - mé lyek vagy ha tó sá gok (be le ért ve a bí ró sá go kat és a köz - igaz ga tá si szer ve ket) ré szé re sza bad fel fed nie, ame lyek az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó adók meg ál la pí tá sá val vagy be sze dé sé vel, azok te kin te té ben az ér vé nye sí tés sel vagy a bûn ül dö zés sel vagy az azok kal kap cso la tos jog or - vos lat el bí rá lá sá val fog lal koz nak. Ezek a sze mé lyek vagy ha tó sá gok a tá jé koz ta tást csak ilyen cé lok ra hasz nál hat ják fel. Nyil vá nos bí ró sá gi tár gya lá so kon vagy bí ró sá gi ha tá - ro za tok ban a tá jé koz ta tást nyil vá nos ság ra hoz hat ják. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei sem mi lyen eset ben sem ér tel mez he tõk úgy, mint ha va la me lyik Szer zõ dõ Ál - la mot arra kö te lez nék, hogy: a) az egyik vagy a má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lya i - tól vagy ál lam igaz ga tá si gya kor la tá tól el té rõ ál lam igaz ga - tá si in téz ke dést hoz zon; b) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely az egyik vagy má sik Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint, vagy az ál - lam igaz ga tás szo ká sos rend jé ben nem sze rez he tõ be; c) olyan tá jé koz ta tást nyújt son, amely szak mai, üz le ti, ipa ri, ke res ke del mi vagy fog lal ko zá si tit kot vagy szak mai el já rást tár na fel, vagy amely nek fel fe dé se sér te né a köz - rendet. 27. Cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Az Egyez mény sem mi lyen mó don nem érin ti a dip lo - má ci ai vagy kon zu li kép vi se le tek tag ja it a nem zet kö zi jog ál ta lá nos sza bá lyai sze rint, vagy kü lön egyez mé nyek ren - del ke zé sei alap ján meg il le tõ adó zá si ki vált sá go kat. 28. Cikk Hatálybalépés 1. A Szer zõ dõ Ál la mok írás ban, dip lo má ci ai csa tor ná - kon ke resz tül ér te sí tik egy mást ar ról, hogy az Egyez mény hatályba lépéséhez bel sõ jog sza bá lya ik sze rint szük sé ges eljá rás nak ele get tet tek. Az Egyez mény az ér te sí té sek kö zül a ké sõb bi nek a vé te le kor lép ha tály ba. 2. Az Egyez mény al kal ma zan dó: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben az Egyez mény hatályba lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók és a va gyon adók te kin te té - ben az olyan adók ra, ame lyek az Egyez mény hatályba - lépésének évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azután kez dõ dõ bár mely adó zá si idõ szak ra vet he tõk ki. 3. A Ju go szláv Szo ci a lis ta Szö vet sé gi Köz tár sa ság és a Ma gyar Nép köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü - lé sé re a jö ve de lem- és va gyon adók te rü le tén az 1985. ok - tó ber 17-én, Bu da pes ten alá írt egyez mény ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók to vább azon ma gyar vagy szlo vén adók te kin te té ben, ame lyek re a je len Egyez mény al kal ma - zan dó vá vá lik a 2. be kez dés ren del ke zé sei sze rint. 29. Cikk Felmondás Az Egyez mény mind ad dig ha tály ban ma rad, amed dig az egyik Szer zõ dõ Ál lam fel nem mond ja. Az Egyez ményt an nak hatályba lépésétõl szá mí tott öt év után bár me lyik

34 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Szer zõ dõ Ál lam fel mond hat ja úgy, hogy bár mely nap tá ri év végét legalább hat hónappal megelõzõen a felmondásról dip lo má ci ai úton írás be li ér te sí tést küld. Eb ben az eset ben az Egyez mény ha tá lyát vesz ti: a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben a fel mon dás ról szó ló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja - nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re; b) az egyéb jö ve de lem adók és va gyon adók te kin te té - ben a fel mon dás ról szóló ér te sí tés adá sá nak évét kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen kez dõ dõ bár mely adó zá si idõ szak ra ki vet he tõ adók ra vo nat ko zó an. En nek hi te lé ül az arra kel lõ meg ha tal ma zás sal ren del - ke zõ alul írot tak az Egyez ményt alá ír ták. Ké szült két pél dány ban, Bu da pes ten, 2004. au gusz tus 26. nap ján, ma gyar, szlo vén és an gol nyel ven, mind egyik szö veg egy aránt hi te les. El té rõ ér tel me zés ese tén az an gol nyel vû szö veg irány adó. A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben A Szlo vén Köz tár sa ság ne vé ben 4. (1) Ez a tör vény a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba. (2) E tör vény 2 3. -a az Egyez mény 28. Cik ké nek 1. be kez dé se sze rin ti idõ pont ban lép ha tály ba. (3) E tör vény 2 3. -ának ren del ke zé se it a) a for rás nál le vont adók te kin te té ben a (2) be kez dés sze rin ti idõ pon tot kö ve tõ elsõ nap tá ri év ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen ke let ke zett jö ve de lem re kell al kal maz ni, b) az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében az olyan adók ra kell al kal maz ni, ame lyek a (2) be kez dés szerinti idõpontot követõ elsõ naptári év január 1-jén vagy azután kezdõdõ bármely adózási idõszakra vethetõk ki. (4) Az Egyez mény, il let ve e tör vény 2 3. -a hatályba - lépésének nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter an nak is mert té vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg. (5) A Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Ju go szláv Szo ci a lis - ta Szö vet sé gi Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü - lé sé re a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén Bu da pes - ten, 1985. ok tó ber 17. nap ján alá írt egyez mény ki hir de té - sé rõl szóló 1988. évi 6. tör vényerejû ren de let a Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság vi szony la tá ban e tör vénynek a (3) be kez dés sze rint meg ha tá ro zott alkal mazása kez de té nek nap ján ha tá lyát vesz ti. (6) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges intézkedé - sekrõl a pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke A Kormány 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról Az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tá rak ról szóló 1993. évi XCVI. tör vény (a továb biak ban: Öpt.) 78. -ának (1) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a Kormány az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénz tá rak egyes gaz dál ko dá si sza bá lya i ról a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) Az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz tá rak egyes gaz dál ko dá si sza bá lya i ról szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Ebr.) 2. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A pénz tár mû köd te té sé re és szol gál ta tá sa i nak tel je - sí té sé re hasz nált tár gyi esz kö zök, il let ve az ilyen tár gyi esz kö zök meg te rem té sét szol gá ló be ru há zá sok ki vé te lé vel a pénz tár esz kö ze it (a továb biak ban: be fek te tett pénz tá ri esz kö zök) ki zá ró lag az 1. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro - zott be fek te té si for mák ba (a továb biak ban: be fek te té si for - mák) fek tet he tik be, il let ve esz kö ze i ket ilyen be fek te té si for mák ban tart hat ják. Az ön kén tes köl csö nös egész ség - pénzt árak egész ség ügyi in téz mé nye i nek mû kö dé si és üze - mel te té si sza bá lya i ról szóló 109/1997. (VI. 25.) Korm. ren de let 2. a) pont já nak elsõ és má so dik for du la tá ban meg ha tá ro zott egész ség ügyi in téz mé nyek re, amennyi ben az in téz mény az Öpt. 51. (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott egész ség pénzt ári szol gál ta tást nyújt, az 1. szá mú mel lék - let ben fel so rolt pénz tá ri be fek te té si for mák ra elõ írt kor lá - to zá so kat nem kell al kal maz ni. Ugyan ez ér vé nyes a ki he - lye zett ki egé szí tõ vál lal ko zás üz let ré szé re, to váb bá a pénz tár va gyo ná nak be fek te té sét és ke ze lé sét vég zõ vagy ad mi niszt rá ci ós és nyil ván tar tá si, já ra dék szol gál ta tá si fel - ada ta it el lá tó szer ve zet ben lévõ tu laj do ni ré sze se dés re. (2) Az Ebr. 2. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A (1) be kez dés ben fel so rolt tu laj do no si ré sze se dé - sek összes sé ge nem le het na gyobb, mint a pénz tár éves be - szá mo ló ja sze rin ti összes be fek te tett esz kö zei ér té ké nek 3%-a, és nem ha lad hat ja meg az 500 mil lió fo rin tot. 2. Az Ebr. 4. -a a kö vet ke zõ (6) (7) be kez dés sel egé szül ki: (6) A be fek te té sek va gyon ará nyos költ sé gei kö zött szá mol ha tók el a pénz tá ri esz kö zök be fek te té sét rész ben

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 35 vagy egész ben sa ját maga ke ze lõ pénz tár nál az e te vé - keny sé get ki zá ró la go san vég zõ, mun ka vi szony ke re té ben fog lal koz ta tott sze mé lyek al kal ma zá sá ból fa ka dó sze mé - lyi jel le gû költ sé gek és azok köz ter hei, a tel jes pénz tá ri va - gyon és a sa ját ke ze lé sû va gyon ará nyá ban. Er rõl a pénz - tárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyi ben a pénz tár sa ját ke ze lé sû va gyon ré sze az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egé szé ben el szá mol ha tó ak a be fek te té sek va gyon ará nyos költ sé gei kö zött. (7) Nem mi nõ sül sa ját va gyon ke ze lé si te vé keny ség nek, amennyi ben a pénz tár va gyon ke ze lés be ki nem he lye zett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi szám lán, be fek te té si szám lán van nak el he lyez ve. 3. Az Ebr. 14. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 14. (1) A pénz tár az Öpt. 37. -ának (4) be kez dé se alap ján az Öpt. 36. -ának (6) be kez dé sé ben, va la mint 38. -ában fog lalt fel té te lek mel lett be fek te té si üzletme - netét rész le ge sen vagy tel jes egé szé ben ki he lyez he ti. (2) Amennyi ben a pénz tár tárgy évi nyi tó mér le gé ben a fe de ze ti és lik vi di tá si alap együt tes ál lo má nya nem ha lad ja meg a 100 mil lió fo rin tot, úgy a pénz tár a va gyon ke ze lést maga végezheti a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül ha gyá sa mel lett. (3) Amennyi ben a pénz tár tárgy évi nyi tó mér le gé ben a fe de ze ti és lik vi di tá si alap együt tes ál lo má nya meg ha lad ja a 100 mil lió fo rin tot, úgy a pénz tár a va gyon ke ze lést ab ban az eset ben vé gez he ti va gyon ke ze lõ meg bí zá sa nél kül ön - ál ló an, ha a) ezt a pénz tár alap sza bá lya tar tal maz za, b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik, c) a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen elõéletû, külön jogszabályban elõírt értékpapír- forgalmazói vizsgával rendelkezõ egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésû befektetett eszközök esetében, vele munkaviszonyban álló személyt alkalmaz, aki szakirányú felsõfokú végzettséggel (egyetemen vagy fõiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetõleg könyvvizsgálói végzettség) és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. 4. Az Ebr. 21/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 21/A. (1) A pénztár az alapszabályában meghatározott tag díj fel osz tá si arány tól ki zá ró lag a be lé pés tõl szá mí tott elsõ két hó nap ban tér het el. Az el té rés ered mé nye kép pen az elsõ két hó nap ban a mû kö dé si és a lik vi di tá si tar ta lék ra jutó rész leg fel jebb össze sen 4000 fo rint tal ha lad hat ja meg azt az össze get, ami az egyéb ként meg ha tá ro zott ará nyok al kal ma zá sá ból adód na. (2) A tag sá gi jog vi szony meg szû né se ese tén a tag kö ve - te lé sé bõl az in do kolt költ ség, de leg fel jebb 4000 fo rint von ha tó le. (3) A pénz tár az (1) (2) be kez dé sé ben fog lal ta kon kí vül a tag sá gi jog vi szony lé te sí té sé hez és meg szû né sé hez kap - cso ló dó an egyéb dí jat, költ sé get, le vo nást sem mi lyen jog - cí men nem ér vé nye sít het. 5. Az Ebr. 21/B. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 21/B. (1) A pénz tár a tag sá gi jog vi szony meg szû né - se kor a) az át lé pés re, ki lé pés re vo nat ko zó be je len tést, b) a ki zá rás ról való dön tést, c) a pénz tár tag ha lá la miatt szük sé ges sé váló egy össze - gû ki fi ze tés vagy át uta lás ese tén a jo go sult ság iga zo lá sát kö ve tõ 15 na pon be lül vég zi el a ki fi ze tést, át uta lást. (2) A tag sá gi jog vi szony meg szün te té sé re irá nyu ló be - je len tést köve tõen újabb szol gál ta tást igény be ven ni nem le het. (3) Egész ség pénzt ár ból más egész ség pénzt ár ba tör té nõ át lé pés az Öpt. 51. -a (5) be kez dé se alap ján le kö tött összeg le kö té sét nem érin ti, az át ve võ pénz tár figye lembe ve szi az át adó pénz tár ban tör tént le kö té se ket. A pénz tár az át lé pés le bo nyo lí tá sa so rán az át ve võ pénz tár ré szé re az egész ség szám lán le kö tött összeg rõl, a le kö tés idõ pont - já ról és tar ta má ról az át adó pénz tár ré szé re ada tot szol - gáltat. 6. Az Ebr. 21/D. -a a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A szám la ér te sí tõ nek tar tal maz nia kell a Fel ügye let in - ter ne tes hon lap já nak cí mét az zal a meg jegy zés sel, hogy azon a pénz tá rak mû kö dé sét, mû kö dé sé nek ered mé nye it be mu ta tó, össze ha son lít ha tó ada tok is ta lál ha tók. 7. Az Ebr. 26. -a a kö vet ke zõ új (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) E ren de let al kal ma zá sá ban az el is mert ér ték pa pír - pi ac ki fe je zé sen sza bá lyo zott pi a cot kell ér te ni. 8. Az Ebr. 1. szá mú mel lék le té nek he lyé be e ren de let mel - lék le te lép.

36 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 9. Az Ebr. 2. szá mú mel lék le té nek 5. pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. Ma gyar or szá gon be jegy zett szár maz ta tott ügy le tek - be be fek te tõ alap be fek te té si je gyé nek, il let ve a kül föl dön be jegy zett és a ki bo csá tás or szá gá ban szár maz ta tott ügy le - tek be be fek te tõ alap nak mi nõ sü lõ be fek te té si alap je gyé - nek együt tes ará nya nem ha lad hat ja meg a be fek te tett pénz tá ri esz kö zök 5%-át. Ma gyar or szá gon be jegy zett koc - ká za ti tõ ke alap je gyé nek, il let ve kül föl dön be jegy zett és a ki bo csá tás or szá gá ban koc ká za ti tõ ke alap nak mi nõ sü lõ alap je gyé nek együt tes ará nya nem ha lad hat ja meg a be - fek te tett pénz tá ri esz kö zök 5%-át. Egy koc ká za ti tõ ke alap ál tal ki bo csá tott je gyek ará nya nem ha lad hat ja meg a be - fek te tett pénz tá ri esz kö zök 2%-át. 10. (1) E ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy ide jû - leg ha tá lyát vesz ti az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön - se gé lye zõ pénz tá rak egyes gaz dál ko dá si sza bá lya i ról szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 260/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let 7. -ának (1) be - kez dé se. (2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az Ebr. 25. -a a az 1. szá mú mel lék let szö veg részt köve tõen ki - egé szül az 1. a), szö veg résszel. (3) Az Ebr. 14. (3) be kez dé sé nek e ren de let 3. -a sze - rinti módosításában foglalt feltételeknek azon egészség- és önsegélyezõ pénztárak, melyek a hatálybalépés napján a vagyonkezelést a vagyonkezelõ megbízása nélkül önállóan végzik, legkésõbb 2006. június 30-ig kötelesek megfelelni és ezt a Felügyelet részére igazolni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök Melléklet a 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez] 1. A 2. (1) be kez dé se sze rin ti cso por tok ba a követ - kezõk tar toz nak: a) há zi pénz tár: fo rint- és va lu ta pénz tár; b) pénz for gal mi szám la; c) le kö tött be tét (be tét szer zõ dés): hi tel in té ze ti be tét - szám lán le kö tött pénz összeg; d) hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok (köt - vények): d1) ma gyar ál lam pa pír, d2) ér ték pa pír, amely ben fog lalt kö te le zett ség tel je sí té - sé ért a ma gyar ál lam kész fi ze tõ ke zes sé get vál lal (ide ért ve a jegy bank ál tal ki bo csá tott ér ték pa pírt), d3) kül föl di ál lam pa pír, d4) ér ték pa pír, amely ben fog lalt kö te le zett ség tel je sí té - sé ért kül föl di ál lam kész fi ze tõ ke zes sé get vál lal (ide ért ve a jegy bank ál tal ki bo csá tott ér ték pa pírt), d5) Ma gyar or szá gon be jegy zett gaz dál ko dó szer ve zet a hi tel in té zet ki vé te lé vel ál tal nyil vá no san for ga lom ba ho zott köt vény, d6) kül föl dön be jegy zett gaz dál ko dó szer ve zet a hi - tel in té zet ki vé te lé vel ál tal nyil vá no san for ga lom ba ho zott köt vény, d7) Ma gyar or szá gon be jegy zett hi tel in té zet ál tal nyil - vá no san for ga lom ba ho zott köt vény és egyéb ér ték pa pír, d8) kül föl dön be jegy zett hi tel in té zet ál tal nyil vá no san for ga lom ba ho zott köt vény és egyéb ér ték pa pír, d9) magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan for ga lom ba ho zott köt vény, d10) kül föl di ön kor mány zat ál tal nyil vá no san for ga - lom ba ho zott köt vény; e) rész vé nyek: e1) a Bu da pes ti Ér ték tõzs dé re vagy más el is mert ér ték - pa pír pi ac ra be ve ze tett, Ma gyar or szá gon nyil vá no san for - ga lom ba ho zott rész vény, e2) tõzs dé re vagy más el is mert ér ték pa pír pi ac ra be - vezetett, kül föl dön ki bo csá tott, nyil vá no san for ga lom ba ho zott rész vény; f) be fek te té si je gyek, il let ve egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pír: f1) Ma gyar or szá gon be jegy zett be fek te té si alap be fek - te té si je gye, ide ért ve az in gat lan be fek te té si ala pot is, f2) kül föl dön be jegy zett be fek te té si alap be fek te té si je gye, ide ért ve az in gat lan be fek te té si ala pot is, f3) egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pír; g) jel zá log le vél: g1) Ma gyar or szá gon be jegy zett jel zá log-hi tel in té zet ál tal ki bo csá tott jel zá log le vél, g2) kül föl dön be jegy zett jel zá log-hi tel in té zet ál tal ki - bo csá tott jel zá log le vél; h) in gat lan; i) ha tár idõs ügy le tek; j) op ci ós ügy le tek; k) koc ká za ti tõ ke alap-jegy. 2. Az (1) be kez dés ben le ír tak tól el té rõ en a pénz tár nem szab vá nyo sí tott ha tár idõs és op ci ós ügy le tet csak de vi za - ár fo lyam-koc ká zat fe de ze ti cél lal köt het.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 37 3. A pénz tár nem kö te les el ad ni a tu laj do ná ban lévõ, tõzs dé rõl ki ve ze tés re ke rü lõ rész vényt az e ren de let be fek - te té si ka te gó ri á i nak tör té nõ meg fe le lés cél já ból. Az ilyen ér ték pa pí rok ará nya azon ban nem ha lad hat ja meg a be - fektetett pénz tá ri esz kö zök 5%-át. 4. A pénz tár csak ál lam pa pír ala pú re pót (for dított repót ) köt het. 5. Az egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pí rok ra az e ren de let ben a be fek te té si je gyek re meg ha tá ro zott be - fektetési elõ írások az irány adók. A Kormány 264/2005. (XII. 14.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tör vény 78. -ának (1) be kez dé sé ben foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. Az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz tá rak ál tal fi nan szí roz ha tó szol gál ta tá sok ról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Eör.) 4. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a je len le gi (1) (2) be kez dés szá mo zá sa (2) (3) be kez dés re mó do sul: (1) Az ön se gé lye zõ pénz tár szol gál ta tá sai szol gál ta - tá son ként egy sé ge sen vagy meg ha tá ro zott össze gû ek, vagy jö ve de lem ará nyo sak le het nek. 2. (1) Az Eör. 5. -a (1) be kez dé sé nek i) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az egész ség pénzt árak a pénz tár ta gok, il let ve ren del ke - zé sük alap ján a kö ze li hoz zá tar to zó ik ré szé re az aláb bi ak - ban fel so rolt, az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár (a továb biak ban: OEP) ál tal nem, vagy csak rész ben finanszírozott szol gál ta tá so kat nyújt hat ják:] i) ak tív test moz gást se gí tõ sport esz köz (ide ért ve a sport te vé keny ség so rán a tes ti ép sé get köz vet le nül védõ ki egé szí tõ esz kö zö ket is, mint kar-, kö nyök-, térd- és fej - vé dõ) vá sár lá sá nak, il let ve bér lé sé nek tá mo ga tá sa nap tá ri éven ként leg fel jebb 75 ezer fo rint összeg ben; több szol - gál ta tás ra jo go sult sze mély ál tal tör té nõ együt tes igény - bevétel ese tén nap tá ri éven ként együt te sen leg fel jebb 113 ezer fo rint összeg ben; (2) Az Eör. 5. -a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (2) be kez dés szá mo zá sa (3) be kez dés re mó do sul: (2) Az (1) be kez dés f) és i) pont já ban meg ha tá ro zott szol gál ta tá so kat a pénz tár tag ab ban az eset ben ve he ti igény be, ha a tárgy év ben igény be vett ilyen szol gál ta tás el - len ér té ké nek meg fe le lõ összeg a tárgy évet meg elõ zõ év utol só nap ján egyé ni egész ség szám lá ján ren del ke zés re áll. Ha a pénz tár tag a tárgy évet meg elõ zõ év utol só nap ján nem volt egész ség pénzt ári tag, az (1) be kez dés f) és i) pont já ban meg ha tá ro zott szol gál ta tá sok igény be vé te lé re a tárgy év ben nem jo go sult. 3. (1) Az Eör. 9. -ának (1) (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az egész ség pénzt ár és az egész ség pénzt ári szol gál - ta tó kö zöt ti szer zõ dés ki vé ve az 5. (1) be kez dés h) pont já ban meg ha tá ro zott szol gál ta tást nyúj tó egész ség - pénzt ári szol gál ta tót, va la mint az OEP-pel szer zõ dés ben álló szol gál ta tó kat az e szer zõ dés tár gyát ké pe zõ szol gál ta - tá sok te kin te té ben csak írás ban ér vé nyes. (2) Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény elõírásainak megfelelõ általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerûsített számla, vagy legalább a (3) bekez - désben meghatározott tartalommal rendelkezõ bizonylat, ellenében teljesíthet kifizetést. Ettõl eltérõen kifizetés teljesíthetõ a (4) bekezdésben meghatározott, a pénztár nevére kiállított elektronikus dokumentum alapján is. Az egészségpénztári szolgáltató a számlán, egyszerûsített számlán, a bizonylaton, vagy elektronikus dokumentumon az igény be vevõ pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját feltünteti. (2) Az Eör. 9. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) A pénztár részére megküldött elektronikus dokumentum több pénztártaggal kapcsolatos gazdasági eseményt, gazdasági mûveletet is tartalmazhat. Ebben az esetben a gazdasági mûveletet (eseményt) tagonkénti bontásban kell feltüntetni. A pénztár által teljesített kifizetés alapjául szolgáló elektronikus dokumentumnak legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie. Az elektronikus dokumentumot az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idõbélyegzõvel kell ellátni.

38 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 4. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy - ide jû leg ha tá lyát vesz ti az ön kén tes köl csö nös egész ségés ön se gé lye zõ pénz tá rak ál tal fi nan szí roz ha tó szol gál ta tá - sok ról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let mó do sí - tá sá ról szóló 329/2004. (XII. 11.) Korm. ren de let 3. -ának (1) be kez dé se. (2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az Eör. 2. -ának n) pont já ban az igény be vett üdü lés, mely nek során a szál lo da, il let ve az üdü lõ ház szö veg rész he lyé be a, va la mint a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló 1995. évi CXVII. tör vény 1. szá mú mel lék le té nek 8.33. pont já ban meg ha tá ro zott üdü lõ ben igény be vett üdü lés, mely nek so - rán a szál lo da, az üdü lõ ház, il let ve az üdü lõ szö veg - résszel, 5. -a (1) be kez dé sé nek j) pont ja az árá nak tá mo - ga tá sa szö veg részt köve tõen ki egé szül a, va la mint vak pénz tár tag, vagy pénz tár tag vak kö ze li hoz zá tar to zó ja ré - szé re han gos könyv és elekt ro ni kus könyv vá sár lá sá nak tá - mo ga tá sa szö veg résszel, az 5. -a (1) be kez dé sé nek k) pont ja a moz gás kor lá to zott, szö veg részt köve tõen ki - egé szül a vagy szö veg résszel, a 10. -a a meg ha tá ro zott tar ta lom mal ren del ke zõ bi zony lat, szö veg részt köve tõen ki egé szül a vagy a 9. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe le lõ elekt ro ni kus do ku men tum szö - veg résszel. (3) Az egész ség- és ön se gé lye zõ pénz tá rak nak 2006. má jus 31-ig kell alap sza bá lyu kat és szol gál ta tá sa i kat e ren de let elõ írásainak ide ért ve az Eör. e ren de let tel meg ál la pí tott 5. (2) be kez dé sé ben fog lal ta kat meg fele - lõen mó do sí ta ni. (4) Az egész ség pénzt ári szol gál ta tá si szer zõ dé se ket 2006. má jus 31-ig kell e ren de let elõ írásainak meg fele lõen mó do sí ta ni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 134. -ának c) és e) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap - ján, fi gye lem mel a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szolgálta - tások fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény (a továb - biak ban: Tbj.) 58. -ában fog lal tak ra, a Kor mány a követke zõket ren de li el: 1. A pénz tá rak köz pon ti nyil ván tar tá sá val össze füg gõ egyes fel ada tok ról, a pénz tá rak nak, va la mint a fog lal koz - ta tók nak a pénz tár ta gok ra vo nat ko zó adat szol gál ta tá si kö - te le zett sé gé rõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Pknr.) 4. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 4. (1) Ha a pá lya kez dõ a pénz tár vá lasz tás ra vonat - kozó be je len té si kö te le zett sé gé nek az elsõ biz to sí tá si jog - vi szo nyá nak kez de tét kö ve tõ 15. na pig nem tett ele get, vagy a pénz tár a je lent ke zé sét el uta sí tot ta, a fog lal koz ta tó a pénz tár tag e ren de let 2. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro - zott ada ta i ról a pénz tár vá lasz tás be je len té sé re nyit va álló ha tár idõt kö ve tõ 15 na pon be lül ér te sí ti a pá lya kez dõ la kó - he lye (ma gyar or szá gi la kó hely vagy tar tóz ko dá si hely hi á - nyá ban a fog lal koz ta tó Ma gyar or szá gon be jegy zett szék - he lye, te lep he lye, kép vi se le te, fi ók te le pe) sze rin ti te rü le ti pénz tá rat. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti adat szol gál ta tá so kat a fog - lal koz ta tók vagy pa pír ala pú adat hor do zón vagy elektro - nikus adat hor do zón és ki nyom ta tott for má ban kül dik meg a te rü le ti pénz tár nak. (3) A foglalkoztató, az általa alkalmazott pénztártagokra vo nat ko zó an elsõ íz ben 1998. ja nu ár 1-jé tõl, majd azt köve tõen rend sze re sen, a Tbj. 51. (1) be kez dé sé ben fog - lal tak sze rint vall ja be és fi ze ti meg a tag dí jat a pénz tá rak - nak. Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott irá nyí tott pá lya - kez dõk ese té ben a tag dí jat a pá lya kez dõ la kó he lye sze rin ti te rü le ti pénz tár hoz kell be val la ni és meg fi zet ni. A Kormány 265/2005. (XII. 14.) Korm. rendelete a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban: Mpt.) 2. A Pknr. 1. szá mú mel lék le té nek 1. pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. A be lé pé si nyi lat ko zat mi ni má lis adat tar tal ma: Pénz tár tag csa lá di és utó ne ve Pénz tár tag TAJ szá ma, kül föl di ál lam pol gár pénz - tártag út le vél szá ma, tar tóz ko dá si en ge dély szá ma Pénz tár tag any ja neve Pénz tár tag neme Pénz tár tag ál lam pol gár sá ga (ma gyar, kül föl di, hon - talan) Pénz tár tag szü le té si he lye

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 39 Pénz tár tag szü le té si idõ pont ja (év, hó nap, nap) Pénz tár meg ne ve zé se Pénz tár azo no sí tó ja Pénz tár tag la kó he lye (irá nyí tó szám, te le pü lés, köz - terület neve, jel le ge, ház szám) Pénz tár ba je lent ke zés jog cí me = 01: pá lya kez dõ 1998. jú ni us 30. és 2001. de cem ber 31. kö zött, = 02: ön ként vá lasz tó 1997. szep tem ber 1. és 1999. au gusz tus 31. kö zött, = 03: más pénz tár ból át lé põ, = X1: irá nyí tott 1998. jú ni us 30. és 2001. de cem ber 31. kö zött, = 04: 2002. ja nu ár 1. és 2002. de cem ber 31. kö zött ma gán-nyug díj pénz tá ri tag sá gi jog vi szonyt léte - sítõ pá lya kez dõ, = 05: 2002. ja nu ár 1. és 2002. de cem ber 31. kö zött a Tb-rend szer bõl át lé põ, = 06: Tb-bõl állapotjavulás miatt pénztárat választó, = 07: a 30. élet évét 2003. ja nu ár 1-jén még be nem töltött ön kén tes be lé põ (2003. ja nu ár 1. és 2003. de cem ber 31. kö zöt ti be lé pé sek ese tén), = 08: a Tb-rend szer bõl át lé põ olyan sze mély, aki 1998. jú ni us 30. és 2003. ja nu ár 1. kö zött vált elsõ al ka lom mal biz to sí tot tá, és 2002. de cem ber 31-én nem volt pénz tár tag, = 09: = 10: 2003. ja nu ár 1-jé tõl, to váb bá az EU-csat la ko - zást követõen tagságra kötelezett olyan pályakezdõ, aki választott pénz tá rat, = 11: 2003. ja nu ár 1-jé tõl, to váb bá az EU-csat la ko - zást köve tõen olyan pá lya kez dõ sze mély, aki nek tag ság ra kö te le zé se irá nyí tás út ján tör té nik, = 12: Ma gyar or szág EU-csat la ko zá sát köve tõen, a Tbj. 4. o) pont já nak 3. al pont ja sze rin ti ön kén tes döntéssel pénztártagsági jogviszonyt létesítõ személy, 2005. de cember 31-ig hasz nál ha tó, = 13: 2005. jú li us 1-jét köve tõen az Mpt. 3. (2) be - kez dé sé nek c) pont ja sze rint ön kén tes dön tés sel pénztártag sági jog vi szonyt lé te sí tõ a Tbj. 4. z) pont já nak ha tá lya alá tar to zó har ma dik ál lam pol gá ra, = 14: 2005. jú li us 1-jét köve tõen az Mpt. 3. (2) be kez - désének c) pontja szerint önkéntes döntéssel pénztártagsági jogviszonyt létesítõ hontalan személy, = 15: a 30. élet évét még be nem töl tött ön kén tes be - lé põ (2006. ja nu ár 1-jét köve tõen hasz nál ha tó), = 16: elsõ íz ben Ma gyar or szá gon lé te sí tett nyug díj - biz to sí tá si jog vi szony alap ján tör té nõ ön kén tes be lé pés (2006. ja nu ár 1-jét köve tõen hasz nál ha tó). Pénz tár tag alá írá sa Fog lal koz ta tó/egyé ni vál lal ko zó meg ne ve zé se Fog lal koz ta tó/egyé ni vál lal ko zó címe (irá nyí tó szám, te le pü lés, köz te rü let neve, jel le ge, ház szám) Foglalkoztató/egyéni vállalkozó adószáma/taj száma Fog lal koz ta tó/egyé ni vál lal ko zó cég sze rû alá írá sa Ma gánnyug díj pénz tár neve Ma gánnyug díj pénz tár azo no sí tó ja Ma gánnyug díj pénz tár pénz for gal mi jel zõ szá ma Ma gánnyug díj pénz tár szám la ve ze tõ bank já nak meg - ne ve zé se Magán-nyugdíjpénztári tagság kezdete (év, hónap, nap) Ma gánnyug díj pénz tár zá ra dé ko lá sa, alá írá sa 3. A Pknr. 2. szá mú mel lék le té nek he lyé be e ren de let mel - lék le te lép. 4. Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

Melléklet a 265/2005. (XII. 14.) Korm. rendelethez [2. szá mú mel lék let a 172/1997. (X. 6.) Korm. ren de let hez] Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te A bi zony la tot nyom ta tott nagy be tûk kel kér jük ki töl te ni! Ki töl té si út mu ta tó a túl ol da lon! Foglalkoztató P É N Z T Á R T A G 1 2 3 A foglalkoztatók adatszolgáltatása a pénztártagok pénztárválasztásáról 1. Megnevezése:... 2. Adó azo no sí tó ja: 3. KSH szá ma: 4. Címe:... (te le pü lés)... (köz te rü let jel le ge)... hsz. 8. Neve:... 9. Any ja neve:... 10. TAJ szá ma: 11. Útlevélszáma: Ki ad va: 2006. ja nu ár Az adat szol gál ta tás a 172/1997. (X. 6.) Korm. ren de let alapján kötelezõ! 5. Az adatszolgáltató neve:... 6. Telefonszáma: 7. Az adatszolgáltatás típusa: 12. Születési ideje: 13. Születési helye:... 14. Neme: 15. Ál lam pol gár sá ga: 16. Lak cí me:... (te le pü lés)... köz te rü let jel le ge... hsz. 17. Pénztártagság kezdete: 18. Jog cím kód*: 19. Pénz tár neve:... 20. Pénz tár azo no sí tó ja: 8. Neve:... 12. Születési ideje: 9. Any ja neve:... 13. Születési helye:... 10. TAJ szá ma: 11. Útlevélszáma: 14. Neme: 15. Ál lam pol gár sá ga: 16. Lak cí me:... (te le pü lés)... köz te rü let jel le ge... hsz. 17. Pénztártagság kezdete: 18. Jog cím kód*: 19. Pénz tár neve:... 20. Pénz tár azo no sí tó ja: 8. Neve:... 12. Születési ideje: 9. Any ja neve:... 13. Születési helye:... 10. TAJ szá ma: 11. Útlevélszáma: 14. Neme: 15. Ál lam pol gár sá ga: 16. Lak cí me:... (te le pü lés)... köz te rü let jel le ge... hsz. 17. Pénztártagság kezdete: 18. Jog cím kód* 19. Pénz tár neve:... 20. Pénz tár azo no sí tó ja: Kelt:... P. H Cégszerû aláírás:... A jelentõlapot a pénztárválasztást elmulasztott pályakezdõ lakóhelye (magyarországi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában a foglalkoztató Magyarországon bejegyzett székhelye, telephelye, képviselete, fióktelepe) szerint illetékes területi pénztárhoz kell eljuttatni! 40 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 41 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A fog lal koz ta tók adat szol gál ta tá sa a pénz tár ta gok pénz tár vá lasz tá sá ról nyom tat vány hoz 1. A fog lal koz ta tó meg ne ve zé se. 2. Az ál la mi adó ha tó ság ál tal ki adott 11 je gyû adó azo no sí tót kell be ír ni. Amennyi ben ke ve sebb mint 11 szám je gyû, az azo no sí tót jobb ra iga zít va kell fel tün tet ni. 3. A fog lal koz ta tó 17 szám je gyû sta tisz ti kai szám je le. 4. A fog lal koz ta tó pos tai irá nyí tó szá ma, szék hely te le pü lés neve, köz te rü let jel le ge, ház szám. 5. Az adat szol gál ta tást tel je sí tõ, kap cso lat tar tó sze mély neve. 6. Az adat szol gál ta tást tel je sí tõ, kap cso lat tar tó sze mély te le fon szá ma. 7. A ro vat ba X je let írni, ha a fel tün te tett pénz tár tag(ok)ra vo nat ko zó an már tör tént adat szol gál ta tás, de az ab ban kö zölt ada to kat ja ví ta ni, mó do sí ta ni kell. 8. Csa lá di és utó név. Nyom ta tott nagy be tûk kel kell ki töl te ni, jól lát ha tó an el kü lö nít ve. 9. Pénz tár tag any já nak le ány ko ri neve. Nyom ta tott nagy be tûk kel kell ki töl te ni, jól lát ha tó an el kü lö nít ve a csa lá di és utó ne vet. 10. A pénz tár tag tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó jele (TAJ szám). 11. Kül föl di ál lam pol gár pénz tár tag ese tén, TAJ szám hi á nyá ban az út le vél szá ma vagy EGT ál lam pol gár ese tén a tar tóz ko dá si en ge dély szá ma. 12. Év, hó nap, nap. 13. Pénz tár tag szü le té si he lye. Nyom ta tott nagy be tûk kel kell ki töl te ni. 14. A ro vat ki töl té sé nél: fér fi: (1), nõ: (2). 15. A ro vat ki töl té sé nél: ma gyar: M, kül föl di: K, hon ta lan: H 16. A pénz tár tag la kó he lyé nek pos tai irá nyí tó szá ma, te le pü lés neve, köz te rü let jel le ge, ház szám. 17. Kö te le zõ pénz tár tag ság ese tén az elsõ, ille tõ leg azon biz to sí tá si jog vi szony ke let ke zé sé nek nap ja, amely alap ján a pénz tár tag ság kö te le zõ en lét re jött. 18. A hasz nál ha tó jog cím kó dok: X1 kó dot kell a me zõ be írni, ha a pá lya kez dõ pénz tár tag ság ra kö te le zé se a ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj - pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban: Mpt.) 2002. ja nu ár 1-jét meg elõ zõ en ha tá lyos 22. (8) be kez dés a) pont ja alap ján irá nyí tás út ján tör té nik. (2001. de cem ber 31-ig lét re jött tag sá gi jog - viszony ese tén hasz nál ha tó!) 11 Olyan pá lya kez dõ sze mély, aki nek a pénz tár tag ság ra kö te le zé se irá nyí tás út ján tör té nik. Csak 2003. ja nu ár 1-jén vagy azt köve tõen lét re jött biz to sí tá si jog vi szony ese tén hasz nál ha tó! 19. Ha a pá lya kez dõ 2002. ja nu ár 1-jét meg elõ zõ, to váb bá 2002. de cem ber 31-ét kö ve tõ biz to sí tot tá vá lá sá tól szá - mí tott 15 na pon be lül nem vá laszt pénz tá rat, vagy vá lasz tá sát nem je len ti be, a pá lya kez dõ la kó he lye sze rin ti te rü le ti pénz tár ne vét kell fel tün tet ni. 20. A 19. pont ban meg ha tá ro zott te rü le ti pénz tár nak a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó ja (pénz tár kód). Te rü le ti leg ille té kes nyug díj pénz tá rak Megye Pénztár neve Pénztárkód Ba ra nya me gye és Jász-Nagy kun-szol nok Al li anz Hun gá ria Biz to sí tó Rt. Ön kén tes és 0016 megye Ma gánnyug díj pénz tár Csong rád me gye ÁB-Ae gon Ön kén tes és Ma gánnyug díj pénz tár 0008 Az összes töb bi me gyé ben, va la mint Bu da - pes ten OTP Ma gánnyug díj pénz tár 0002 Te rü le ti pénz tár: a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te ál tal ki je lölt azon ma gánnyug díj pénz tár, amely nek a pénz tár vá lasz tást el mu lasz tó 2002. ja nu ár 1-jét meg elõ zõ en vagy 2002. de cem ber 31-ét köve tõen pá lya kez dõ lakó - helye sze rint a tag já vá vá lik. A jelentõlapot a pénztárválasztást elmulasztott pályakezdõ lakóhelye (külföldi állampolgár magyarországi lakóhelyének vagy tar tóz ko dá si he lyé nek hi á nyá ban a fog lal koz ta tó Ma gyar or szá gon be jegy zett szék he lye, te lep he lye, kép vi se le te, fiók telepe) sze rint ille té kes te rü le ti pénz tár hoz kell el jut tat ni!

42 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A Kormány 272/2005. (XII. 15.) Korm. rendelete a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet módosításáról Az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 124. -a (2) be kez dé sé nek m) pont - já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a követ - kezõket ren de li el: 1. A kincs tá ri va gyon nal való gaz dál ko dás ról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 10. -a (2) be kez dé sé nek m) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: m) egyéb vagyonkezelõ esetében a vagyonkezelési szerzõdés szer zõ dés sze rû tel je sí té sé nek biz to sí tá sá ra a fe lek által vállalt mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (pl. zálogjog, kezesség, bankgarancia, kártalanítás, kártérítés stb.), 2. Az R. 10. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ q) pont tal egé szül ki: q) a szer zõ dés meg szû né se ese tén a fe lek ál tal tel je sí - ten dõ szol gál ta tá so kat, be le ért ve az ilyen kor szük sé ges el - szá mo lást is. 3. Az R. 53. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 53. A zárt kö rû ér té ke sí tés az Áht. 109/D. (6) be kez - dé se sze rin ti ese tek ben al kal maz ha tó ki vé te les ér té ke sí té si el já rás, amely nek so rán az ér té ke sí tés le bo nyo lí tó ja a kincs tá ri va gyon ba tar to zó va gyon tár gyat tör vény el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban leg alább a be csült for gal mi ér té - ken, a ver se nyez te té si el já rás mel lõ zé sé vel ki vá lasz tott sze mély ja vá ra ide ge ní ti el. 4. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kormány 283/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kor mány az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vény 71. -a (1) be kez dé se b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A kül föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany szá má ra ad - ha tó ál ta lá nos for gal mi adó-vissza té rí tés rõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Korm. ren de let) 1. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az a Tv. 4. -ában meg ha tá ro zott adó alany, amely a tárgy év ben, il let ve a 4. (3) be kez dé sé ben meghatá - rozott idõ szak ban a) nem ren del ke zik bel föl dön a ter mék be szer zé sé vel és a szol gál ta tás igény be vé te lé vel leg köz vet le neb bül érin - tett szék hellyel, il let ve ál lan dó te lep hellyel ide nem ért ve a ke res ke del mi kép vi se le tet és a fi ók te le pet, ezek hi á - nyá ban pe dig ál lan dó la kó hellyel vagy szo ká sos tar tóz ko - dá si hellyel, to váb bá b) nem tel je sít bel föl dön ter mék ér té ke sí tést és szol gál - ta tás nyúj tást, ki vé ve ba) ha olyan te vé keny sé get vé gez, amely re vonatko - zóan a Magyarországon keletkezett adófizetési kötelezettség nem õt ter he li [Tv. 40. (2) és (7) be kez dé sek], bb) ha a Tv. 11/A. h) j) pont jai, il let ve a Tv. 12. h) pont ja sze rin ti te her köz le ke dést, il let ve ah hoz járulé - kosan kap cso ló dó szol gál ta tá so kat, va la mint a Tv. 12. a) pont ja sze rin ti sze mély szál lí tást vé gez, [az a) b) pon tok a továb biak ban együtt: kül föl dön nyil - ván tar tás ba vett adó alany] a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek ben jo go sult arra, hogy a gaz da sá gi te vé keny ség hez bel föl dön be szer zett és ki fi ze tett ter mék és igény be vett szol gál ta tás árá ban fog - lalt, il let ve im por tált ter mék ese tén a meg fi ze tett álta - lános for gal mi adót, va la mint az ál ta la ki fi ze tett kom pen - zá ci ós fel árat (a továb biak ban: adó) vissza igé nyel je. 2. A Korm. ren de let 2. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A 2. (1) be kez dé sé tõl el té rõ en a kül föl dön nyil - ván tar tás ba vett adó alany a köz ve tett vám jo gi kép vi se lõ

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 43 ál tal a Tv. 41. (2) be kez dé se sze rint meg fi ze tett adó vissza té rí té sé re ki zá ró lag ak kor jo go sult, ha bel föl di adó - alany ként ugyan ezen adó le vo ná sá ra tel jes egé szé ben jo - go sult len ne. 3. A Korm. ren de let 3. -a (2) be kez dé sé nek cb) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az adó-vissza té rí té si jog gya kor lá sá nak fel té te le, hogy a kül föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany c) csa tol ja] cb) a 2. (4) be kez dé se sze rin ti eset ben a ha tá ro za tot és a köz ve tett vám jo gi kép vi se lõ nek az adó kö te le zett ség tel je sí té sé rõl szóló nyi lat ko za tát. 4. (1) E ren de let 2006. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba az zal, hogy rendelkezéseit 2005. december 31. napját követõen beszerzett termékekre és igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott visszatérítési kérelmekre kell alkalmazni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról A szám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény (a továb biak - ban: Tv.) 178. -a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban, va la mint a ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban: Mpt.) 134. -a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá az önkéntes köl - csö nös biz to sí tó pénz tá rak ról szóló 1993. évi XCVI. tör - vény (a továb biak ban: Öpt.) 78. -a (1) be kez dé sé ben fog - lalt fel ha tal ma zás alap ján fi gye lem mel a ma gánnyug díj - pénz tá rak, va la mint az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz - tá rak gaz dál ko dá sá nak sa já tos sá ga i ra a Kor mány a kö - vet ke zõ ket ren de li el: I. Fejezet A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 1. A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyv - vezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Mvhr.) 2. -a a kö vet ke zõ i) j) pont tal egé szül ki: [2. E ren de let al kal ma zá sá ban] i) értékpapír-kölcsönzés: a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. -a (1) bekezdésének 37. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom; j) köl csön be adott ér ték pa pír köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke: a köl csön be adott ér ték pa pír köl csön be adó ál tal kö zölt könyv sze rin ti ér té ke. 2. (1) Az Mvhr. 7. -a (4) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(4) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben a Tv. 14. -a (5) be kez dé sé nek a) b) és d) pont já ban, va la mint az Mpt. 27. -ának (1) bekezdésében foglalt szabályzatokon túl me nõ en kö te les el ké szí te ni:] b) a ho zam fel osz tá si sza bály za tot, amely tar tal maz za a tar ta lé kok be fek te té sé bõl szár ma zó be vé te lek (ho za mok) és a be fek te té sek kel kap cso la to san fel me rült költ sé gek el - szá mo lá sá nak, va la mint a be fek te té si te vé keny ség ered - mé nyé nek kü lön bö zõ cél tar ta lé kok kö zöt ti meg osz tá sá nak mód sze re it és el já rá si sza bá lya it; (2) Az Mvhr. 7. -ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont tal egé szül ki: [(4) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben a Tv. 14. -a (5) be kez dé sé nek a) b) és d) pont já ban, va la mint az Mpt. 27. -ának (1) bekezdésében foglalt szabályzatokon túl me nõ en kö te les el ké szí te ni:] f) a hi bá san, hi á nyo san tel je sí tett vagy nem tel je sí tett be val lá sok, be fi ze té sek ren de zé se kor, va la mint a csõd-, illetve a fel szá mo lá si, vég el szá mo lá si el já rás alatt lévõ mun kál ta tó ese tén kö ve ten dõ el já rá sok sza bá lya it tar tal - ma zó sza bály za tot. 3. Az Mvhr. 8. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A könyv vizs gá ló ál tal fe lül vizs gált éves pénz tá ri be - szá mo lót a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg - adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyvvizs - gálói je len tés sel együtt a Fel ügye let ál tal ki adott nyom tat -

44 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám vá nyok fel hasz ná lá sá val egy pél dány ban, leg ké sõbb az üz le ti évet kö ve tõ év má jus 31-éig kell a Fel ügye let nek meg kül de ni. 4. (1) Az Mvhr. 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ne gyed éves je len tés a pénz ügyi tel je sít mény ala - ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból, va la mint a pénz tár egé - szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és net tó ho zam rá ták, re - fe ren cia ho za mok ala ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból áll. (2) Az Mvhr. 9. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A pénz tár egé szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását tartalmazó ki mu ta tás ta go lá sát a 6. szá mú mel lék let tar tal maz za. ko zó an meg ha tá ro zott fel hal mo zott ka ma tot is tar tal ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét, to váb bá itt kell ki mu tat ni a köl csön be adott ér - ték pa pír mér leg for du ló nap ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott, könyv vizs gá ló ál tal hi te le sí tett fel hal mo zott ka ma tot is tar tal ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü - lön bö zet össze gét. 6. Az Mvhr. 24. -a (8) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(8) Az egyé ni szám lá kon el kü lö ní tet ten kell ki mu tat ni:] a) a szol gál ta tá sok fe de ze té re be fi ze tett tag dí jak ból, tag díj célú tá mo ga tá sok ból, tag díj-ki egé szí té sek bõl, va la - mint a szol gál ta tá si célú egyéb be vé te lek bõl az egyé ni szám lán jó vá írt össze ge ket; 5. (1) Az Mvhr. 18. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Kö ve te lés ként kell a mér leg ben ki mu tat ni a pénz tár tu - laj do ná ban lévõ, az Mpt. 67/A. -ának a) f) pont já ban fel - so rolt ér ték pa pí rok köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé se ket. (2) Az Mvhr. 18. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (6) Egyéb kö ve te lés ként kell ki mu tat ni a pénz tár mun - ka vál la ló i val, a költ ség ve tés sel szem ben fenn ál ló kö ve te - lé se ket, a rö vid le já rat ra köl csön adott pénz esz közt, va la - mint a tag dí jak ké se del mes be val lá sa és be fi ze té se miatt ké se del mi ka mat (pót lék), ön el len õr zé si pót lék, bír ság cí - mén járó, a mér leg ké szí tés idõ pont já ig be folyt össze get, to váb bá a más pénz tár ból át lé põ tag egyé ni szám lá já nak, járadékfedezetének átvételével kapcsolatos, valamint a más pénztárból a kedvezményezett jogán átutaltató tag követelé - sének átvételével kapcsolatos, átadó pénztárral szembeni követeléseket, valamint a vagyonkezelõvel, illetve a letétkezelõvel szembeni pénzforgalomban nem megjelenõ követeléseket. (3) Az Mvhr. 18. -a a kö vet ke zõ (8) és (9) be kez dés sel egé szül ki: (8) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés ként kell ki mu tat ni az Mpt. 67/C. -ában fog lalt ren del - ke zé sek sze rint köl csön be adott ér ték pa pí rok köl csön szer - zõ dés sze rin ti ér té két. (9) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként kell ki mu tat ni a (8) be kez dés sze rin ti kölcsönügylet tárgyát képezõ értékpapír kölcsönbe adá sá nak nap já ra, il let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo nat - 7. (1) Az Mvhr. 26. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Rö vid le já ra tú kö te le zett ség nek mi nõ sül az egy évet meg nem ha la dó le já rat ra ka pott köl csön, hi tel, az áru szál - lí tás ból és szol gál ta tás tel je sí té sé bõl szár ma zó, a pénz tár ál tal el is mert ál ta lá nos for gal mi adót is tar tal ma zó kö - te le zett ség, a ve võ tõl ka pott elõ leg, va la mint a mun ka vál - la lók kal, az adó ha tó ság gal, a tár sa da lom biz to sí tás sal, a Fel ügye let tel és az Alap pal szem ben ke let ke zett rö vid le já - ra tú kö te le zett ség, to váb bá a le nem zárt ha tár idõs és op - ciós ügy le tek biz to sí té ka ként ka pott pénz esz kö zök bõl ere - dõ, va la mint az ér ték pa pír köl csön be adá sa kor a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett ség. (2) Az Mvhr. 26. -ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Itt kell to váb bá ki mu tat ni az ér ték pa pír köl csön be adá - sa kor a köl csön fu tam ide je alatt a fu tam idõ vé gén tör té nõ vissza fi ze té sé nek idõ pont já ig a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett sé get. 8. Az Mvhr. 34. -a (5) be ke zé se a) pont já nak má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ka mat jel le gû be vé tel ként kell ki mu tat ni a Tv. 84. -a (5) be kez dé sé nek f) pont ja sze rint a ka mat fe de ze ti ügy le - tek kel kap cso la tos re a li zált nye re sé get, az óva dé ki re pó - ügy let kap csán a vi szont el adá si ár és a vé tel ár kö zöt ti kü - lön bö zet össze gé ben re a li zált ka ma tot a re pó ba ve võ nél, to váb bá a köl csön be adott ér ték pa pír után ka pott köl csön - zé si dí jat.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 45 9. Az Mvhr. a 43. -a után a kö vet ke zõ cím mel és 43/A. -sal egé szül ki: Értékpapír-kölcsönzés elszámolása 43/A. (1) A köl csön be adott ér ték pa pír könyv sze rin ti ér té két a ha lasz tott fi ze tés sel tör té nõ el adás sza bá lyai sze - rint kell ki ve zet ni a köny vek bõl a pénz ügyi mû ve le tek egyéb rá for dí tá sá val szem ben, egy ide jû leg a köl csön be adott ér ték pa pír köl csön szer zõ dés ben meg ha tá ro zott ér té - két az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés - ként kell ki mu tat ni a pénz ügyi mû ve le tek egyéb be vé te lé - vel szem ben, to váb bá a köl csön be adott ér ték pa pírt a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ban nyilvántar - tásba kell ven ni. (2) A köl csön be adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze - té ben ki mu ta tott idõ ará nyos ka mat, járó osz ta lék, de vi za - ár fo lyam-kü lön bö zet, il let ve egyéb pi a ci ér ték íté let bõl adó dó kü lön bö zet össze gét a meg fe le lõ be vé telt csök ken tõ té tel ként kell el szá mol ni az ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö - ze té vel szem ben, va la mint az ér té ke lé si kü lön bö zet bõl kép zett cél tar ta lé kot is csök ken te ni kell a meg fe le lõ rá for - dí tás szám lá val szem ben. (3) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés be ke rü lés nap já ra vo nat ko zó, va la mint a fu tam idõ alatt tör té nõ ér té ke lé sé nél az ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír pi a ci ér té két kell ala pul ven ni. (4) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés köny vek be tör té nõ be ke rü lé se kor a köl csön ügy let tár - gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön be adá sá nak nap já ra vo nat - ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés - ben meg ha tá ro zott (ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár - ma zó kö ve te lés ként ki mu ta tott) ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve - te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té - ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (5) A köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön - be adá sá nak nap já ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér - té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö - zet össze gét a be fek te té si te vé keny ség be vé te lei kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet vár ha tó ho za ma ként jog cí men kén - ti rész le te zés ben kell el szá mol ni az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö - zet össze gé vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar - ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (6) A köl csön fu tam ide je alatt a köl csön ügy let tár gyát képe zõ ér ték pa pír ér té ke lé sé re, va la mint az ér té ke lé si kü lön bö zet és an nak cél tar ta lé ka el szá mo lá sá ra a 29 30. -ban fog lalt sza bá lyo kat kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy a köl csön be adott ér ték pa pír mérlegfor - dulónapra, il let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo nat ko zó an meg ál la pí tott ér té ke lé si kü lön bö ze té nek össze gét az ér ték - pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként kell ki mu tat ni. (7) A köl csön le já ra tá nak idõ pont já ban a vissza ka pott ér ték pa pírt, il let ve a fe lek meg ál la po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pírt a köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ken az ér ték pa pír be szer zés ál ta lá nos sza - bá lyai sze rint kell el szá mol ni az ér ték pa pír köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek kel szem ben, és a köl csön be adás kor ke let ke zett kö ve te lést, va la mint az ér ték pa pír vissza vé te - le kor ke let ke zett kö te le zett sé get az el szá mo lá si szám lán ke resz tül össze kell ve zet ni (be szá mí tás sal), egy ide jû leg a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ból a köl csön be adott ér ték té pa pírt ki kell ve zet ni. (8) Az érk pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ki ve ze té sé vel egy ide jû leg az ér ték pa pír köl csön be adá sá - ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze té ben ki mu ta - tott idõ ará nyos ka mat, járó osz ta lék, devizaárfolyam - különbözet, il let ve egyéb pi a ci ér ték íté let bõl adó dó kü lön - bö zet össze gét a meg fe le lõ be vé telt csök ken tõ té tel ként kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze té vel szem ben, va la mint az ér té ke lé si kü lön bö zet bõl kép zett cél tar ta lé kot is csök - ken te ni kell a meg fe le lõ rá for dí tás szám lá val szem ben. (9) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la po - dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pír ér té ke lé sét a be ke rü lés nap já ra (a vissza adás nap já ra) vo - nat ko zó an el kell vé gez ni és az ér ték pa pír köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ke, va la mint a be ke rü lés nap já ra (a vissza - adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ál la pí tott pi a ci ér té ke kö - zöt ti kü lön bö zet össze gét az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü - lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (10) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la - po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ érték - papír be ke rü lés nap já ra (vissza adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö ze té nek össze gét a be fek te té si te vé - keny ség be vé te lei kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet vár ha tó ho za ma ként jog cí men kén ti rész le te zés ben kell el szá - mol ni az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö zet össze gé - vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (11) A köl csön fu tam ide je alatt pénz ben ka pott óva dé - kot ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett ség ként kell ki mu tat ni a fu tam idõ vé gén tör té nõ vissza fi ze té sé nek idõ - pont já ig. Ha óva dé kul más va gyon tárgy, il let ve ér ték pa pír szol gál, ak kor azt a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz - tály ban kell ki mu tat ni. (12) A ka pott köl csön zé si dí jat ka mat jel le gû be vételként kell el szá mol ni.

46 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám (13) A köl csön be adott ér ték pa pí ro kat a 42/A. (9) be - kez dé se sze rint ve ze tett ana li ti kus nyil ván tar tás ke re té ben el kü lö ní tet ten kell ki mu tat ni. 10. (1) Az Mvhr. 44. -a (18) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ki egé szí tõ mel lék let ben kell be mu tat ni a pénz tár ál - tal kö tött és az üz le ti év mér leg for du ló nap já ig le nem zárt ha tár idõs és op ci ós ügy le te ket a szer zõ dés sze rin ti ér ték (kö té si ár) össze gé ben, va la mint azok nak a jö võ be ni ered - mény re és a cash-flow ra vo nat ko zó, vár ha tó ha tá sát rész le - tez ve ügy let faj tán ként, to váb bá fe de ze ti célú és nem fe de - ze ti célú ügy le tek (ide ért ve az ar bit rázs ügy le tek ke re té ben kö tött ügy le te ket is) bon tás ban. (2) Az Mvhr. 44. -a a kö vet ke zõ (20) és (21) bekez - déssel egé szül ki: (20) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a köl - csön be adott ér ték pa pí rok üz le ti év vé gén meg lé võ ál lo - má nyát könyv sze rin ti és pi a ci ér té ken, va la mint a ka pott óva dé kot ér ték pa pír faj tán ként, mû kö dé si, fe de ze ti és lik - vi di tá si célú meg bon tás ban. (21) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a pénz tár tu laj do ná ban lévõ koc ká za ti tõ ke alap-je gyek üz le ti év végén meg lé võ ál lo má nyá nak könyv sze rin ti és piaci értékét. 11. Az Mvhr. 50. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A pénz tár az éves pénz tá ri be szá mo ló ré szét ké pe zõ mér le get és ered mény ki mu ta tást a köz gyû lés jó vá ha gyá sát köve tõen, de leg ké sõbb az üz le ti évet kö ve tõ év jú ni us 30-áig a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg - adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyvvizs - gálói je len tés sel együtt a Ma gyar Köz löny mel lék le té ben vagy a Pénz ügyi Köz löny ben kö te les köz zé ten ni. 12. (1) Az Mvhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa A) Be fek te tett esz kö zök rész ben a III. Be fek te tett pénz ügyi esz kö zök kö zött a 4. Tar tós hi tel vi szonyt meg testesítõ ér ték pa pí rok sor ta go lá sa he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [4. Tar tós hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok] 4.1. Köt vé nyek 4.2. Ál lam pa pí rok 4.3. Be fek te té si je gyek 4.4. Jel zá log le vél 4.5. Egyéb ér ték pa pí rok (2) Az Mvhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa B) For gó esz kö zök rész ben a II. Kö ve te lé sek ta - go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [II. Kö ve te lé sek] 1. Tag díj kö ve te lé sek 2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevõk) 3. Kö ve te lé sek egyéb ré sze se dé si vi szony ban lévõ vál - lal ko zás sal szem ben 4. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés 5. Egyéb kö ve te lé sek 6. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te (3) Az Mvhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt tago - lása B) Forgóeszközök részben a III. Értékpapírok között a 2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok sor tagolása helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. For ga tá si célú hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ érték pa - pírok] 2.1. Köt vé nyek 2.2. Kincs tár je gyek és más ál lam pa pí rok 2.3. Be fek te té si je gyek 2.4. Jel zá log le vél 2.5. Egyéb ér ték pa pí rok 13. (1) Az Mvhr. 6. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te lép. (2) Az Mvhr. 7. szá mú mel lék le te e ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul. II. Fejezet Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 14. Az ön kén tes nyug díj pénz tá rak be szá mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Övhr.) 2. -a a kö vet ke zõ j) k) pont tal egé szül ki: [E ren de let al kal ma zá sá ban] j) értékpapír-kölcsönzés: a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. tör vény (a továb biak ban: Tpt.) 5. -a (1) bekezdé - sének 37. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom; k) köl csön be adott ér ték pa pír köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke: a köl csön be adott ér ték pa pír köl csön be adó ál tal kö zölt könyv sze rin ti ér té ke.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 47 15. (1) Az Övhr. 7. -a (5) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(5) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben kö te les el - ké szí te ni:] d) a ho zam fel osz tá si sza bály za tot, amely tar tal maz za a tar ta lé kok be fek te té sé bõl szár ma zó be vé te lek (ho za mok) és a be fek te té sek kel kap cso la to san fel me rült költ sé gek el - szá mo lá sá nak, va la mint a be fek te té si te vé keny ség ered - mé nyé nek kü lön bö zõ cél tar ta lé kok kö zöt ti meg osz tá sá nak mód sze re it és el já rá si sza bá lya it; (2) Az Övhr. 7. -a (5) be kez dé sé nek g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(5) A pénz tár szám vi te li po li ti ká ja ke re té ben kö te les el - ké szí te ni:] g) a pénz tár ból más pénz tár ba tör té nõ át lé pés, il let ve a pénz tá ri tag ság egyéb mó don való meg szû né se, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szé nek vagy egy ré szé nek fel vé te le ese tén a pénz tár tag gal, az örö - kös sel vagy ked vez mé nye zet tel való el szá mo lás so rán a vissza té rí ten dõ összeg nek, va la mint a nyug díj szol gál ta tás meg kez dé se kor a szol gál ta tás fe de ze té nek az ér téke - lési kü lön bö zet figye lembe véte lével tör té nõ meg ál la pí - tásá nál al kal ma zott el ve ket és mód sze re ket tar tal ma zó szabály za tot; 16. Az Övhr. 8. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A könyv vizs gá ló ál tal fe lül vizs gált éves pénz tá ri be - szá mo lót, egye sí tett (össze sí tett) éves pénz tá ri be szá mo lót a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyv vizs gá lói je len - tés sel együtt a Fel ügye let ál tal ki adott nyom tat vá nyok fel - hasz ná lá sá val egy pél dány ban, leg ké sõbb az üz le ti évet kö ve tõ év má jus 31-éig kell a Fel ügye let nek meg kül de ni. 17. (1) Az Övhr. 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) A ne gyed éves je len tés a pénz ügyi tel je sít mény ala - ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból, va la mint a pénz tár egé - szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és net tó ho zam rá ták, re - fe ren cia ho za mok ala ku lá sát tar tal ma zó ki mu ta tás ból áll. (2) Az Övhr. 9. -ának (5) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (5) A pénz tár egé szé re szá mí tott ne gyed éves brut tó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását tartalmazó ki mu ta tás ta go lá sát a 8. szá mú mel lék let tar tal maz za. 18. (1) Az Övhr. 18. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Köve te lés ként kell a mér leg ben ki mu tat ni a pénz tár tu laj do ná ban lévõ ér ték pa pí rok köl csön be adá sá ból szár - ma zó kö ve te lé se ket. (2) Az Övhr. 18. -a a kö vet ke zõ (8) és (9) be kez dés sel egé szül ki: (8) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés ként kell ki mu tat ni az Öpt. 36. -ának (10) (13) be kez - dé sé ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint köl csön be adott ér - ték pa pí rok köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té két. (9) Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként kell ki mu tat ni a (8) be kez dés sze rin ti köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön - be adá sá nak nap já ra, il let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo - nat ko zó an meg ha tá ro zott fel hal mo zott ka ma tot is tar tal - ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö - zet össze gét, to váb bá itt kell ki mu tat ni a köl csön be adott ér ték pa pír mér leg for du ló nap ra vo nat ko zó an meg ha tá ro - zott, könyv vizs gá ló ál tal hi te le sí tett fel hal mo zott ka ma tot is tar tal ma zó pi a ci ér té ke és könyv sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét. 19. (1) Az Övhr. 26. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Rö vid le já ra tú kö te le zett ség nek mi nõ sül az egy évet meg nem ha la dó le já rat ra ka pott köl csön, hi tel, az áru szál - lí tás ból és szol gál ta tás tel je sí té sé bõl szár ma zó, a pénz tár ál tal el is mert ál ta lá nos for gal mi adót is tar tal ma zó kö - te le zett ség, a ve võ tõl ka pott elõ leg, va la mint a mun ka vál - la lók kal, az adó ha tó ság gal, a tár sa da lom biz to sí tás sal, a Fel ügye let tel szem ben ke let ke zett rö vid le já ra tú kö te le - zett ség, to váb bá a le nem zárt ha tár idõs és op ci ós ügy le tek biz to sí té ka ként ka pott pénz esz kö zök bõl ere dõ, va la mint az ér ték pa pír köl csön be adá sa kor a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett ség. (2) Az Övhr. 26. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ta gok kal szem be ni kö te le zett ség ként kell ki mu tat - ni a mér leg ben a ki lé põ vagy más pénz tár ba át lé põ, tag sá gi vi szo nyu kat egyéb mó don meg szün te tõ, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szét vagy egy ré - szét fel ve võ ta go kat, il let ve az el hunyt ta gok ked vez mé - nye zett jét meg il le tõ, a fe de ze ti cél tar ta lék ból egyé ni szám lá ról vagy a szol gál ta tá si tar ta lék ból át ve ze tett kö - te le zett sé gek össze gét. (3) Az Övhr. 26. -ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Itt kell to váb bá ki mu tat ni az ér ték pa pír köl csön be adá - sa kor a köl csön fu tam ide je alatt a fu tam idõ vé gén tör té nõ

48 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám vissza fi ze té sé nek idõ pont já ig a pénz ben ka pott óva dék miatti kö te le zett sé get. 20. Az Övhr. 34. -a (5) be kez dé se a) pont já nak má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ka mat jel le gû be vé tel ként kell ki mu tat ni a Tv. 84. -a (5) be kez dé sé nek f) pont ja sze rint a ka mat fe de ze ti ügy le - tek kel kap cso la tos re a li zált nye re sé get, az óva dé ki re pó - ügy let kap csán a vi szont el adá si ár és a vé tel ár kö zöt ti kü - lön bö zet össze gé ben re a li zált ka ma tot a re pó ba ve võ nél, to váb bá a köl csön be adott ér ték pa pír után ka pott köl csön - zé si dí jat. 21. (1) Az Övhr. 42. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A pénz tár tag ki lé pé se kor, más pénz tár ba tör té nõ át - lé pé se kor vagy a tag sá gi vi szony egyéb mó don tör té nõ meg szû né se kor, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil - ván tar tott összeg egé szé nek vagy egy ré szé nek fel vé te le - kor a tag gal szem be ni kö te le zett sé ge ket kell nö vel ni az egyé ni szám la, il let ve szol gál ta tá si szám la kö te le zett sé gek tel je sí té se al szám lá já val szem ben. (2) Az Övhr. 42. -ának (14) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (14) A pénz tár tag ki lé pé se kor, más pénz tár ba tör té nõ át lé pé se kor vagy tag sá gi vi szo nyá nak egyéb mó don tör - ténõ meg szû né se kor, to váb bá az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szé nek vagy egy ré szé nek fel vé - te le kor, il let ve a tagi köl csön nyúj tá sa kor a pénz tár alap - sza bá lyá ban vagy bel sõ sza bály za tá ban meg ál la pí tott, a pénz tár ta got ter he lõ költ ség meg té rí té sét a mû kö dé si te vé - keny ség egyéb be vé te le ként kell el szá mol ni. (3) Az Övhr. 42. -a (19) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Amennyi ben a pénz tár tag a tag dí jat a pénz tár alap sza - bá lyá ban meg je lölt idõ tar ta mon túl nem fi ze ti (a tag díj meg nem fi ze tés kez dõ idõ pont ja), a tag egyé ni nyug díj - szám lá já nak be fek te té sé bõl szár ma zó ho za ma csök kent - he tõ a min den ko ri pénz tá ri egy sé ges tag díj nak a mû kö dé si és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelõ összeggel, de leg fel jebb a ho zam össze gé vel. 22. Az Övhr. 42/A. -a (8) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A kilépõ, a más pénztárba átlépõ vagy a tagsági viszonyát egyéb mó don meg szün te tõ, to váb bá az egyé ni nyug díj - szám lán nyil ván tar tott összeg egé szét vagy egy ré szét fel - ve võ pénz tár tag gal való el szá mo lás so rán a pénz tár tag egyé ni nyug díj szám lá ján meg lé võ tagi kö ve te lés össze gé - ben ki mu ta tott ér té ke lé si kü lön bö ze tet a fe de ze ti tar ta lék re a li zált ho za ma ter hé re kell ki fi zet ni. 23. Az Övhr. a 43. -a után a kö vet ke zõ cím mel és 43/A. -sal egé szül ki: Értékpapír-kölcsönzés elszámolása 43/A. (1) A köl csön be adott ér ték pa pír könyv sze rin ti értékét a halasztott fizetéssel történõ eladás szabályai szerint kell kivezetni a könyvekbõl a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításával szemben, egyidejûleg a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönszerzõdésben meghatározott értékét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni a pénzügyi mûveletek egyéb bevételével szemben, továbbá a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartásba kell venni. (2) A köl csön be adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze - té ben ki mu ta tott idõ ará nyos ka mat, járó osz ta lék, de vi za - ár fo lyam-kü lön bö zet, il let ve egyéb pi a ci ér ték íté let bõl adó dó kü lön bö zet össze gét a meg fe le lõ be vé telt csök ken tõ tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbö - zetével szemben, valamint az értékelési különbözetbõl képzett cél tar ta lé kot is csök ken te ni kell a meg fe le lõ rá for dí tás szám lá val szem ben. (3) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés be ke rü lés nap já ra vo nat ko zó, va la mint a fu tam idõ alatt tör té nõ ér té ke lé sé nél az ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír pi a ci ér té két kell ala pul ven ni. (4) Az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lés köny vek be tör té nõ be ke rü lé se kor a köl csön ügy let tár - gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön be adá sá nak nap já ra vo nat - ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés - ben meg ha tá ro zott (ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár - ma zó kö ve te lés ként ki mu ta tott) ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet össze gét az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve - te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té - ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (5) A köl csön ügy let tár gyát ké pe zõ ér ték pa pír köl csön - be adá sá nak nap já ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér - té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö - zet össze gét a be fek te té si te vé keny ség be vé te lei kö zött az értékelési különbözet várható hozamaként jogcímenkénti rész le te zés ben kell el szá mol ni az ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö - zet össze gé vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar - ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (6) A köl csön fu tam ide je alatt a köl csön ügy let tár gyát képezõ értékpapír értékelésére, valamint az értékelési kü lön -

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 49 bö zet és an nak cél tar ta lé ka el szá mo lá sá ra a 29 30. -ban fog lalt sza bá lyo kat kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy a köl csön be adott ér ték pa pír mérlegfor dulónapra, il - let ve a ne gyed év utol só nap já ra vo nat ko zó an meg ál la pí tott ér té ke lé si kü lön bö ze té nek össze gét az ér ték pa pír köl csön - be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si különböze - teként kell ki mu tat ni. (7) A köl csön le já ra tá nak idõ pont já ban a vissza ka pott ér ték pa pírt, il let ve a fe lek meg ál la po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pírt a köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ken az ér ték pa pír be szer zés ál ta lá nos sza - bá lyai sze rint kell el szá mol ni az ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek kel szem ben, és a köl csön be adás kor ke let ke zett kö ve te lést, va la mint az ér ték pa pír vissza vé te - le kor ke let ke zett kö te le zett sé get az el szá mo lá si szám lán ke resz tül össze kell ve zet ni (be szá mí tás sal), egy ide jû leg a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz tály ból a köl csön be adott ér ték pa pírt ki kell ve zet ni. (8) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés kivezetésével egyidejûleg az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetében kimutatott idõarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletbõl adódó különbözet összegét a megfelelõ bevételt csökkentõ tételként kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetbõl képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelõ ráfordítás számlával szemben. (9) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la po - dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ ér ték pa pír ér té ke lé sét a be ke rü lés nap já ra (a vissza adás nap já ra) vo - nat ko zó an el kell vé gez ni és az ér ték pa pír köl csön szer zõ - dés sze rin ti ér té ke, va la mint a be ke rü lés nap já ra (a vissza - adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ál la pí tott pi a ci ér té ke kö - zöt ti kü lön bö zet össze gét az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü - lön bö ze te ként, a for rá sok kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet cél tar ta lé ka ként kell ki mu tat ni. (10) A vissza ka pott ér ték pa pír, il let ve a fe lek meg ál la - po dá sa alap ján az zal azo nos jo go kat meg tes te sí tõ érték - papír be ke rü lés nap já ra (vissza adás nap já ra) vo nat ko zó an meg ha tá ro zott pi a ci ér té ke és a köl csön szer zõ dés sze rin ti ér té ke kö zöt ti kü lön bö ze té nek össze gét a be fek te té si te vé - keny ség be vé te lei kö zött az ér té ke lé si kü lön bö zet vár ha tó ho za ma ként jog cí men kén ti rész le te zés ben kell el szá - mol ni az adott ér ték pa pír ér té ke lé si kü lön bö ze te szám lá val szem ben, egy ide jû leg az ér té ke lé si kü lön bö zet össze gé - vel azo nos összeg ben és össze té tel ben cél tar ta lé kot kell ké pez ni a rá for dí tá sok kal szem ben. (11) A köl csön fu tam ide je alatt pénz ben ka pott óva dé - kot ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett ség ként kell ki mu tat ni a fu tam idõ vé gén tör té nõ vissza fi ze té sé nek idõ - pont já ig. Ha óva dé kul más va gyon tárgy, il let ve ér ték pa pír szol gál, ak kor azt a 0. Nyil ván tar tá si szám lák szám la osz - tály ban kell ki mu tat ni. (12) A kapott kölcsönzési díjat kamatjellegû bevé telként kell el szá mol ni. (13) A köl csön be adott ér ték pa pí ro kat a 42/A. (9) be - kez dé se sze rint ve ze tett ana li ti kus nyil ván tar tás ke re té ben el kü lö ní tet ten kell ki mu tat ni. 24. (1) Az Övhr. 44. -a (20) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ki egé szí tõ mel lék let ben kell be mu tat ni a pénz tár ál - tal kö tött és az üz le ti év mér leg for du ló nap já ig le nem zárt ha tár idõs és op ci ós ügy le te ket a szer zõ dés sze rin ti ér ték (kö té si ár) össze gé ben, va la mint azok nak a jö võ be ni ered - mény re és a cash-flow ra vo nat ko zó, vár ha tó ha tá sát rész le - tez ve ügy let faj tán ként, to váb bá fe de ze ti célú és nem fe de - ze ti célú ügy le tek (ide ért ve az ar bit rázs ügy le tek ke re té ben kö tött ügy le te ket is) bon tás ban. (2) Az Övhr. 44. -a a kö vet ke zõ (23) és (24) be kez dés sel egé szül ki: (23) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a köl - csön be adott ér ték pa pí rok üz le ti év vé gén meg lé võ ál lo - má nyát könyv sze rin ti és pi a ci ér té ken, va la mint a ka pott óva dé kot, ér ték pa pír faj tán ként, mû kö dé si, fe de ze ti és lik - vi di tá si célú meg bon tás ban. (24) A ki egé szí tõ mel lék let ben be kell mu tat ni a pénz tár tu laj do ná ban lévõ koc ká za ti tõ ke alap-je gyek üz le ti év végén meg lé võ ál lo má nyá nak könyv sze rin ti és pi a ci értékét. 25. (1) Az Övhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa A) Be fek te tett esz kö zök rész ben a III. Be fek te tett pénz ügyi esz kö zök kö zött a 3. Tar tós hi tel vi szonyt meg - tes te sí tõ ér ték pa pí rok sor ta go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [3. Tar tós hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok] 3.1. Köt vé nyek 3.2. Ál lam pa pí rok 3.3. Be fek te té si je gyek 3.4. Jel zá log le vél 3.5. Egyéb ér ték pa pí rok (2) Az Övhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa B) For gó esz kö zök rész ben a II. Kö ve te lé sek ta - go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [II. Kö ve te lé sek] 1. Tag díj kö ve te lé sek 2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevõk) 3. Tagi köl csön 4. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés 5. Egyéb kö ve te lé sek

50 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 6. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te lés ér té ke lé si kü lön bö ze te (3) Az Övhr. 1. szá mú mel lék le te A mér leg elõ írt ta go - lá sa B) For gó esz kö zök rész ben a III. Ér ték pa pí rok kö zött a 2. For ga tá si célú hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér - ték pa pí rok sor ta go lá sa he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [2. For ga tá si célú hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ értékpa - pírok] 2.1. Köt vé nyek 2.2. Kincs tár je gyek és más ál lam pa pí rok 2.3. Be fek te té si je gyek 2.4. Jel zá log le vél 2.5. Egyéb ér ték pa pí rok 26. (1) Az Övhr. 8. szá mú mel lék le té ben az A) A fe de ze ti tar ta lék ra szá mí tott ne gyed éves ho zam rá ták és re fe ren cia - ho za mok ala ku lá sa ki mu ta tás he lyé be e ren de let 3. szá mú mel lék le te lép. (2) Az Övhr. 9. szá mú mel lék le te e ren de let 4. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul. jának be fek te té sé bõl szár ma zó ho za ma csök kent he tõ a min den ko ri pénz tá ri egy sé ges tag díj nak a mû kö dé si és lik - vi di tá si alap ra jutó há nyad nak meg fe le lõ összeg gel, de leg fel jebb a ho zam össze gé vel. A mû kö dést meg il le tõ összeg gel a mû kö dé si alap tar ta lé kát, a lik vi di tá si ala pot meg il le tõ összeggel a likviditási alap tartalékát kell növelni az egyéni számlák likvid tartaléka és a szolgáltatási számlák lik vid tar ta lé ka ter hé re. 29. (1) Az Evhr. 29. -a (6) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A fe de ze ti alap ki adá sai kö zött kell el kü lö ní tet ten ki - mu tat ni a szol gál ta tá sok ki adá sa it, a ta gok nak vissza té rí - tett össze get, a pénz ügyi mû ve le tek ki adá sa it, va la mint a fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té se ket. (2) Az Evhr. 29. -ának (6) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont tal egé szül ki: e) Fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té sek kö - zött kell ki mu tat ni töb bek kö zött a nem tá mo ga tott ki fi ze - té se ket, az ér ték ha tár fe let ti ki fi ze té se ket, a fel té tel hez kö - tött ki fi ze té se ket a fel té tel nem tel je sü lé se ese tén, va la mint az egyéb jo go su lat lan ki fi ze té se ket. III. Fejezet Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 27. Az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz - tá rak be szá mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kötelezett - ségének sa já tos sá ga i ról szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Evhr.) 8. -a (1) bekezdésé - nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A könyv vizs gá ló ál tal fe lül vizs gált éves pénz tá ri be - szá mo lót a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg - adá sá nak el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyvvizs - gálói je len tés sel együtt a Fel ügye let ál tal ki adott nyom tat - vá nyok fel hasz ná lá sá val egy pél dány ban leg ké sõbb az üz - le ti évet kö ve tõ má jus 31-éig kell a Fel ügye let nek meg - küldeni. 28. Az Evhr. 23. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) Amennyi ben a pénz tár tag a tag dí jat a pénz tár alap - sza bá lyá ban meg je lölt idõ tar ta mon túl nem fi ze ti (a tag díj meg nem fi ze tés kez dõ idõ pont ja), a tag egyé ni számlá - 30. Az Evhr. 2. számú melléklete Az eredménykimutatás elõírt ta go lá sa A) FEDEZETI ALAP rész ben a 17. Vissza - pótlás likviditási alapba sor helyébe a következõ rendelkezés lép: [A) FEDEZETI ALAP] 17. Fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té sek 31. Az Evhr. 6. számú melléklete Számlakerettükör 5. Számla osztály rész ben az 55. EGYÉB KIADÁSOK számlacso - port a következõ új fõkönyvi számlával egészül ki: [55. EGYÉB KIADÁSOK] 553. Fe de ze ti ala pot ter he lõ jo go su lat lan ki fi ze té sek IV. Fejezet Záró rendelkezések 32. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it elõ ször a 2006. év ben in du ló üz le ti év rõl ké szí tett be szá mo ló ra kell al kal maz ni.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 51 (2) E ren de let 11. -ában fog lalt elõ írást a 2005. évi üz - le ti év rõl ké szí tett be szá mo ló ra is le het al kal maz ni. 33. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Mvhr. 2. számú melléklet Az eredménykimutatás elõírt tagolása kimutatásban a 11.1.4. Eladott áruk beszerzési értéke, a 11.1.5. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, a 11.2.3.1. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, a 11.2.3.2. Egészségügyi hozzájárulás, a 11.2.3.3. Munkaadói járulék, a 11.3.1. Terv szerinti értékcsökkenési leírás, a 11.3.2. Használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás sorok hatályukat vesztik. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Mvhr. 2. számú melléklet Az eredménykimutatás elõírt tagolása ki mu ta tás ban a 11.1.3. Egyéb szol gál ta tá sok költ sé ge sor he lyé be a 11.1.3. Egyéb anyag jel le gû rá for dí tá sok sor lép. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Mvhr. 28. -ának (5) be kez dé sé ben Az 50 ezer szö veg rész he - lyé be A 100 ezer szö veg rész lép. 34. (1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Övhr. 3. szá mú mel lék let Az ered mény ki mu ta tás elõ írt ta go lá - sa ki mu ta tás ban a 11.1.4. El adott áruk be szer zé si ér té - ke, a 11.1.5. El adott (köz ve tí tett) szol gál ta tá sok ér té ke, a 11.2.3.1. Nyug díj-biz to sí tá si és egész ség biz to sí tá si já - ru lék, a 11.2.3.2. Egész ség ügyi hoz zá já ru lás, a 11.2.3.3. Mun ka adói já ru lék, a 11.3.1. Terv sze rin ti ér - ték csök ke né si le írás, a 11.3.2. Hasz ná lat ba vé tel kor egy összeg ben el szá molt ér ték csök ke né si le írás so rok ha tá - lyu kat vesz tik. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Övhr. 28. -ának (5) be kez dé sé ben Az 50 ezer szö veg rész he - lyé be A 100 ezer szö veg rész lép. 35. (1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Evhr. 29. -a (6) be kez dé sé nek d) pont ja ha tá lyát vesz ti. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Evhr. 27. -ának (6) be kez dé sé ben Az 50 ezer szö veg rész he - lyé be A 100 ezer szö veg rész lép. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök PSZÁF sor kód 1. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez] A pénztár egészére számított negyedéves bruttó, nettó hozamráták és referenciahozamok alakulása ne gyed éves brut tó ho zam rá ta (%) ne gyed éves net tó ho zam rá ta (%) ne gyed éves referenciahozam (%) 2. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az Mvhr. 7. számú mellékletének módosításáról Az Mvhr. 7. szá mú mel lék let Szám la ke ret-tü kör a kö - vet ke zõk sze rint mó do sul: Meg szû nõ fõ köny vi szám lák: 173. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 174. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 36. EGYÉB KÖVETELÉSEK 361. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 362. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 363. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 364. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 3641. Rö vid le já ra tú köl csö nök 3642. Tartósan adott kölcsönökbõl átsorolt követelések 365. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 366. Vagyonkezelõ szervezetekkel szembeni követelések 368. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 369. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak vissza - írá sa 3723. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 3724. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK Új fõ köny vi szám lák: 36. ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNBE ADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK, EGYÉB KÖVETE - LÉSEK 361. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3611. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3617. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te

52 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 362. Egyéb kö ve te lé sek 3621. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 3622. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 3623. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 3624. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 36241. Rö vid le já ra tú köl csö nök 36242. Tartósan adott kölcsönökbõl átsorolt követelések 3625. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 3626. Va gyon ke ze lõ szer ve ze tek kel szem be ni kö ve te - lé sek 3627. Mun kál ta tók kal szem be ni ké se del mi ka mat, ön - el len õr zé si pót lék, bír ság kö ve te lé sek 3628. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 3629. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak visz - szaírása 453. Ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉK - PAPÍR-KÖLCSÖNZÉS 0021. Op ci ós tõzs dei ügy le tek 0022. Köl csön be adott ér ték pa pí rok 0023. Kölcsönbe adott értékpapírok nem pénzben kapott óva dé ka 3. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az Övhr. 8. számú mellékletének módosításáról Az Övhr. 8. szá mú mel lék le té ben az A) A fe de ze ti tar - ta lék ra szá mí tott ne gyed éves ho zam rá ták és re fe ren cia ho - za mok ala ku lá sa ki mu ta tás he lyé be a kö vet ke zõ lép: PSZÁF sor kód A) A pénztár egészére számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulása ne gyed éves brut tó ho zam rá ta (%) ne gyed éves nettó hozamráta (%) ne gyed éves referenciaho zam (%) 4. számú melléklet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az Övhr. 9. számú mellékletének módosításáról Az Övhr. 9. szá mú mel lék let Szám la ke ret-tü kör a kö - vet ke zõk sze rint mó do sul: Meg szû nõ fõ köny vi szám lák: 173. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 174. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 36. EGYÉB KÖVETELÉSEK 361. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 362. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 363. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 364. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 3641. Rö vid le já ra tú tagi köl csö nök 3642. Tartósan adott kölcsönökbõl átsorolt követelések 365. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 366. Vagyonkezelõ szervezetekkel szembeni követelések 368. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 369. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak vissza - írá sa 3723. Fix ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 3724. Vál to zó ka ma to zá sú ér ték pa pí rok 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK Új fõ köny vi szám lák: 36. ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNBE ADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK, EGYÉB KÖVETE - LÉSEK 361. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3611. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek 3617. Ér ték pa pír köl csön be adá sá ból szár ma zó kö ve te - lé sek ér té ke lé si kü lön bö ze te 362. Egyéb kö ve te lé sek 3621. Mun ka vál la lók kal szem be ni kö ve te lé sek 3622. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek 3623. Költ ség ve té si ki uta lá si igé nyek tel je sí té se 3624. Rö vid le já ra tú köl csön adott pénz esz kö zök 36241. Rö vid le já ra tú tagi köl csö nök 36242. Tartósan adott kölcsönökbõl átsorolt követelések 3625. Más pénz tár ral szem be ni kö ve te lé sek 3626. Va gyon ke ze lõ szer ve ze tek kel szem be ni kö ve te - lé sek 3628. Kü lön fé le egyéb kö ve te lé sek 3629. Egyéb kö ve te lé sek ér ték vesz té se és an nak visz - szaírása 453. Ér ték pa pír-köl csön zés bõl ere dõ kö te le zett sé gek 002. OPCIÓS TÕZSDEI ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉK - PAPÍR- KÖLCSÖNZÉS 0021. Op ci ós tõzs dei ügy le tek 0022. Köl csön be adott ér ték pa pí rok 0023. Kölcsönbe adott értékpapírok nem pénzben kapott óva dé ka

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 53 A Kormány 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról Az ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tá rak ról szóló 1993. évi XCVI. tör vény 78. -ának (1) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) Az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si sza bá lya i ról szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Nybr.) 2. -ának (3) be - kez dé se a kö vet ke zõ c) pont tal egé szül ki: (E ren de let be fek te té si sza bá lyai nem vo nat koz nak:) c) a pénztár vagyonának befektetését és kezelését végzõ vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási fel ada ta it el lá tó szer ve zet ben lévõ tu laj do ni ré sze se dés re. (2) Az Nybr. 2. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) A (3) be kez dés a), c) pont já ban fel so rolt tulajdo - nosi ré sze se dé sek összes sé ge nem le het na gyobb, mint a pénz tár éves be szá mo ló ja sze rin ti összes be fek te tett esz - kö zei ér té ké nek 3%-a, és nem ha lad hat ja meg az 500 mil lió fo rin tot. 2. Az Nybr. 9. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 9. (1) A pénz tár be fek te té sei kö zött az ál lam pa pí rok ki vé te lé vel ugyan azon ki bo csá tó kü lön bö zõ ér ték pa pír - ja i nak együt tes rész ará nya nem ha lad hat ja meg az összes pénz tá ri esz köz tíz szá za lé kát. (2) A pénz tár az ál lam pa pí rok és a nyílt végû be fek te - té si alap be fek te té si je gye i nek, va la mint a jel zá log le ve lek ki vé te lé vel nem sze rez he ti meg az egy ki bo csá tó ál tal ki - bo csá tott ér ték pa pí rok tíz szá za lé kot meg ha la dó mér té kû ré szét. 3. Az Nybr. 13. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép: A pénz tár kö te les min den be fek te té si te vé keny sé gét olyan mó don vé gez ni, hogy a pénz tár tu laj do ná ban lévõ és a va gyon ke ze lést vég zõ szer ve zet vagy szer ve ze tek ren - del ke zé sé re bo csá tott esz kö zök tel jes egé szé ben és fo lya - ma to san a le tét ke ze lõ bir to ká ban ma rad ja nak. 4. Az Nybr. 15. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ rendelkezés lép, egyidejûleg a a következõ (4) bekezdéssel egé szül ki: (3) A be fek te té sek va gyon ará nyos költ sé gei kö zött szá mol ha tók el a pénz tá ri esz kö zök be fek te té sét rész ben vagy egész ben sa ját maga ke ze lõ pénz tár nál az e te vé - keny sé get ki zá ró la go san vég zõ, mun ka vi szony ke re té ben fog lal koz ta tott sze mé lyek al kal ma zá sá ból fa ka dó sze mé - lyi jel le gû költ sé gek és azok köz ter hei, a tel jes pénz tá ri va - gyon és a sa ját ke ze lé sû va gyon ará nyá ban. Er rõl a pénz - tár nak a ho zam fel osz tá si sza bály za tá ban kell ren del kez - nie. Amennyi ben a pénz tár sa ját ke ze lé sû va gyon ré sze az 5 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egé szé ben el szá mol ha tó ak a be fek te té sek va gyon ará nyos költ sé gei kö zött. (4) Nem mi nõ sül sa ját va gyon ke ze lé si te vé keny ség nek, amennyi ben a pénz tár va gyon ke ze lés be ki nem he lye zett be fek te tett esz kö zei ki zá ró lag há zi pénz tár ban, pénz for gal - mi szám lán, be fek te té si szám lán, il let ve tagi köl csön ben van nak el he lyez ve. 5. Az Nybr. 23. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 23. (1) A pénz tá ri ho zam rá ta ki szá mí tá sá nak kép le tét a 4. szá mú mel lék let A. pont ja tar tal maz za. A ho zam rá tát ki kell szá mol ni a pénz tár egé szé re vo nat ko zó an, brut tó és net tó mó don. A napi esz köz ér té ke lés re nem kö te le zett pénz tá rak a ne gyed éves ho zam rá tá ju kat et tõl el té rõ en, a 4. szá mú mel lék let B. pont já ban le írt mód szer alap ján is ki szá mít hat ják. A napi esz köz ér té ke lés re nem kö te le zett pénztáraknak az alkalmazott hozamrátaszámítási módszert a be fek te té si po li ti ká juk ban rög zí te ni ük kell, a mód szer éven be lül nem vál toz tat ha tó. 6. Az Nybr. 24. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A pénz tár nak a tárgy év re vo nat ko zó brut tó, net tó pénz tá ri ho zam rá tá ját, re fe ren cia ho za mát, il let ve az el múlt 5 nap tá ri év 25. (3) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint szá mí tott át la gos ho zam rá tá ját a tárgy évet kö ve tõ év feb - ru ár 28-ig a Fel ügye let nek be kell je len te nie és azt a Fel - ügye let már ci us 15-ig a hon lap ján köz zé te szi. 7. (1) Az Nybr. 25. -a (1) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö - vege he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép: (1) A pénz tár min den év ben, leg ké sõbb a pénz ügyi évet kö ve tõ év jú ni us 30-ig kö te les nyil vá nos ság ra hoz ni:

54 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám (2) Az Nybr. 25. -a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A pénz tár min den év ben, leg ké sõbb a pénz ügyi évet kö ve tõ év jú ni us 30-ig kö te les nyil vá nos ság ra hoz ni:) c) a pénz tár egé szé nek a tárgy évi és az azt meg elõ zõ négyévi nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben le írt mód szer rel szá mít va, össze ha son lít ha tó szer ke zet ben, va la mint a re fe ren cia in dex ugyan azon idõ szak ra vonat - kozó ho zam rá tá ját. A re fe ren cia in dex ho zam rá tá ját csak a 2002. ja nu ár 1-jé tõl kez dõ dõ idõ szak ra kell pub li kál ni. (3) Az Nybr. 25. -ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A pénz tár tá jé koz ta tó i ban, hir de té se i ben és bár mi - lyen adat, in for má ció nyil vá nos ság ra ho za ta la ese tén a sa - ját vagy más pénz tár tel je sít mé nyé re vo nat ko zó an meg té - vesz tés re al kal mas mó don ada to kat, in for má ci ó kat nem kö zöl het. Amennyi ben a köz lés ho zam rá tát tar tal maz (ide nem ért ve a kö te le zõ nyil vá nos ság ra ho za tal so rán tör té nõ ho zam rá ta köz lést), ak kor az el múlt 5 nap tá ri év át la gos ho za mát (ho zam rá tá ját) is fel kell tün tet ni, a töb bi ho zam - rá tá val azo nos mé ret ben. Az át la gos ho zam a nyil vá nos - ság ra ho za talt meg elõ zõ 5 tel jes nap tá ri évre vo nat ko zó, hi va ta lo san köz zé tett pénz tá ri szin tû net tó éves ho zam rá ta mér ta ni át la ga alap ján szá mí tan dó. Amennyi ben az adott pénz tár ala pí tá si idõ pont ja miatt 5 tel jes nap tá ri évre vo - nat ko zó ho zam nem áll ren del ke zés re, ak kor a pénz tár ala - pí tá sa óta el telt tel jes nap tá ri évek fen ti mód szer rel szá mí - tott át la gos ho za mát kell meg je len tet ni, an nak fel tün te té - sé vel, hogy az mely idõ szak ada ta i ból ke rült szá mí tás ra. Amennyi ben a pénz tár a ho za mát más, elõ re ki vá lasz tott pénz tá rak kal, cso port tal kí ván ja össze vet ni, ak kor az össze ha son lí tás nál a ki vá lasz tott pénz tá rak ra, cso port ra is be kell mu tat ni az el múlt 5 év fen ti ek sze rint szá mí tott va - gyon nal sú lyo zott át la gos ho za mát. Cso port tal való össze - ha son lí tás ese té ben a nyil vá nos ság ra ho za tal so rán a cso - port ki vá lasz tá si el vét is de fi ni ál ni kell. (4) A pénz tár ál tal nyil vá nos ság ra ho zan dó ada to kat a Pénz ügyi Köz löny ben kell nyil vá nos ság ra hoz ni. 8. Az Nybr. 29. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 29. (1) A pénz tár az alap sza bá lyá ban meg ha tá ro zott tag díj fel osz tá si arány tól ki zá ró lag a be lé pés tõl szá mí tott elsõ két hó nap ban tér het el. Az el té rés ered mé nye kép pen az elsõ két hó nap ban a mû kö dé si és a lik vi di tá si tar ta lék ra jutó rész leg fel jebb össze sen 4000 fo rint tal ha lad hat ja meg azt az össze get, ami az egyéb ként meg ha tá ro zott ará nyok al kal ma zá sá ból adód na. (2) A tag sá gi jog vi szony meg szû né se, va la mint az egyé - ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egé szé nek, vagy egy ré szé nek fel vé te le ese tén a tag kö ve te lé sé bõl az in - dokolt költ ség, de leg fel jebb 4000 fo rint von ha tó le. (3) A pénz tár az (1) (2) be kez dé sé ben fog lal ta kon kí vül a tagsági jogviszony létesítéséhez és megszûnéséhez, valamint az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének, vagy egy ré szé nek fel vé te lé hez kap cso ló dó an egyéb dí jat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet. 9. Az Nybr. 29/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 29/A. (1) Az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott összeg egy ré szé nek fel vé te le ese tén [Öpt. 47. (4) be kez - dés b) pont], amennyi ben a ki fi ze té si ké re lem össze ge nem éri el az egyé ni nyug díj szám lán nyil ván tar tott, tagi köl - csön össze gé vel, il let ve tagi le kö tés össze gé nek két sze re - sé vel csök ken tett összeg 90%-át, ak kor a ké re lem ben meg - ha tá ro zott össze get a be je len tés nap já tól szá mí tott 15 na - pon be lül kell ki fi zet ni. A tel jes összeg fel vé te le ese tén, illetve olyan rész fel vé tel ese té ben, ami kor a fel ven ni kívánt összeg a 90%-ot meg ha lad ja, ak kor az összeg 90%-ának át uta lá sát, ki fi ze té sét leg ké sõbb a be je len tés nap já tól szá mí tott 15 na pon be lül kell el vé gez ni. A pénz tár a hát ra lé võ összeg át uta lá sát, ki fi ze té sét leg ké sõbb a be - jelentés ne gye dé vét kö ve tõ 50 na pon be lül vég zi el. (2) A tag sá gi jog vi szony meg szû né sé vel kap cso la tos el - szá mo lá si mód szert a pénz tár a ta gok kal való elszámo - lásról szóló sza bály za tá ban rög zí ti. En nek so rán a) a Pénz tár a tag sá gi jog vi szony meg szû né se kor az át - lé pés re, ki lé pés re vo nat ko zó be je len tés, a ki zá rás ról való dön tés, il let ve a pénz tár tag ha lá la miatt szük sé ges sé váló egy össze gû ki fi ze tés vagy át uta lás ese tén a jo go sult ság iga zo lá sá nak (a továb biak ban: ki vál tó ese mény idõ pont ja) ne gye dé vét kö ve tõ 50 na pon be lül vég zi el a tag tagi köl - csön nel csök ken tett kö ve te lé sé nek ki fi ze té sét, át uta lá sát. A pénz tár a tag sá gi jog vi szony meg szû né sé nek for du ló - nap ja és az át uta lás nap ja kö zöt ti idõ szak ra fi ze ten dõ hoza mot a napi esz köz ér té ke lés re tá masz kod va ál la pít ja meg, vagy b) a Pénz tár az el szá mo lást több sza kasz ban vég zi. Ebben az eset ben a pénz tár a tag tagi köl csön nel csök ken - tett kö ve te lé sé nek leg alább 90 szá za lé kát a ki vál tó ese - mény idõ pont já nak ne gye dé vét kö ve tõ 50 na pon be lül fizeti ki, utal ja át. A fenn ma ra dó kö ve te lést a ki vál tó ese - mény idõ pont já nak ne gye dé vét kö ve tõ má so dik ne gyed év 50. nap já ig kell el szá mol ni. A rész let sza bá lyo kat a Ho - zam felosztási sza bály zat ban kell rög zí te ni, vagy c) a tag sá gi jog vi szony meg szû né se ese tén a tag tagi köl csön nel csök ken tett kö ve te lé se 90%-ának át uta lá sát, ki fi ze té sét leg ké sõbb a ki vál tó ese mény idõ pont já tól szá - mí tott 15 na pon be lül vég zi el a pénz tár. Az egyé ni szám la le zá rá sát és a vég le ges el szá mo lást a ki vál tó ese mény idõ - pont já nak ne gye dé vét kö ve tõ 50 na pon be lül vég zi el. 10. Az Nybr. a 29/A. -t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 29/B. -sal egé szül ki: A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíj-kiegészítésre vonatkozó különös szabályok 29/B. Az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tár nak a társa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo - gosul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény (a továb biak ban: Tbj.) 45. -ának (4) be kez dé se, va la mint az adók ról, já ru lé kok ról és egyéb

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 55 költ ség ve té si be fi ze té sek rõl szóló tör vények módosítá - sáról szóló 2002. évi XLII. tör vény 313. -a alap ján a tár - sa da lom biz to sí tá si rend szer be vissza lé põ tag a tagdíjkiegészítés össze gét ön kén tes nyug díj pénz tár ba utal tat - hatja. Az ön kén tes nyug díj pénz tár az így át utalt össze get tel jes egé szé ben a tag egyé ni szám lá já ra he lye zi. 11. Az Nybr. 30. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ q) pont tal egé szül ki: (A pénz tár tag nak kül dött szám la ér te sí tõ nek leg alább tar tal maz nia kell:) q) a Fel ügye let in ter ne tes hon lap já nak cí mét az zal a meg jegy zés sel, hogy azon a pénz tá rak mû kö dé sét, mû kö - dé sé nek ered mé nye it be mu ta tó, össze ha son lít ha tó ada tok is ta lál ha tók. 12. Az Nybr. a kö vet ke zõ új 39. -sal egé szül ki: 39. E ren de let al kal ma zá sá ban az el is mert érték - papírpiac ki fe je zé sen sza bá lyo zott pi a cot kell ér te ni. 13. (1) Az Nybr. 1. szá mú mel lék let 1. pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. A 3. (1) be kez dé se sze rin ti cso por tok ba a kö vet - ke zõk tar toz nak: a) há zi pénz tár: fo rint- és va lu ta pénz tár; b) pénz for gal mi szám la és be fek te té si szám la; c) le kö tött be tét (be tét szer zõ dés): hi tel in té ze ti be tét - szám lán le kö tött pénz összeg; d) hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (kötvények): d1) ma gyar ál lam pa pír, d2) ér ték pa pír, amely ben fog lalt kö te le zett ség tel je sí té - sé ért a ma gyar ál lam kész fi ze tõ ke zes sé get vál lal, d3) kül föl di ál lam pa pír, d4) ér ték pa pír, amely ben fog lalt kö te le zett ség tel je sí té - sé ért kül föl di ál lam kész fi ze tõ ke zes sé get vál lal, d5) Ma gyar or szá gon be jegy zett gaz dál ko dó szer ve zet a hi tel in té zet ki vé te lé vel ál tal nyil vá no san for ga lom ba ho zott köt vény, d6) kül föl dön be jegy zett gaz dál ko dó szer ve zet a hi - telintézet kivételével által nyilvánosan forgalomba hozott köt vény, d7) Ma gyar or szá gon be jegy zett hi tel in té zet ál tal nyil - vá no san for ga lom ba ho zott köt vény, d8) kül föl dön be jegy zett hi tel in té zet ál tal nyil vá no san for ga lom ba ho zott köt vény, d9) magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan for ga lom ba ho zott köt vény, d10) kül föl di ön kor mány zat ál tal nyil vá no san for ga - lom ba ho zott köt vény; e) rész vé nyek: e1) a Bu da pes ti Ér ték tõzs dé re vagy más el is mert ér ték - pa pír pi ac ra be ve ze tett Ma gyar or szá gon nyil vá no san for - ga lom ba ho zott rész vény, e2) Ma gyar or szá gon ki bo csá tott, nyil vá no san for ga - lom ba ho zott rész vény, mely nek ki bo csá tó ja kö te le zett sé - get vál lalt az ál ta la adott ér ték pa pír fél éven be lü li, bár - mely tõzs dé re vagy el is mert ér ték pa pír pi ac ra tör té nõ be ve - ze té sé re, és a be ve ze tés nek nincs tör vényi vagy egyéb aka - dá lya, vagy olyan rész vény, amely re a vé telt meg elõ zõ 30 na pon be lül fo lya ma to san leg alább két be fek te té si szol - gál ta tó nyil vá nos mó don vissza von ha tat lan vé te li kö te le - zett sé get je len tõ ár fo lya mot tesz köz zé, e3) tõzs dé re vagy más el is mert ér ték pa pír pi ac ra be - vezetett, kül föl dön ki bo csá tott, nyil vá no san for ga lom ba ho zott rész vény, e4) kül föl dön ki bo csá tott, nyil vá no san for ga lom ba ho - zott rész vény, mely nek ki bo csá tó ja kö te le zett sé get vál lalt az ál ta la adott ér ték pa pír fél éven be lü li, bár mely tõzs dé re vagy el is mert ér ték pa pír pi ac ra tör té nõ be ve ze té sé re, és a be ve ze tés nek nincs tör vényi vagy egyéb aka dá lya, vagy olyan rész vény, amely re a vé telt meg elõ zõ 30 na pon be lül fo lya ma to san leg alább két be fek te té si szol gál ta tó nyil vá - nos mó don vissza von ha tat lan vé te li kö te le zett sé get je len tõ ár fo lya mot tesz köz zé; f) be fek te té si jegy, il let ve egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pír: f1) Ma gyar or szá gon be jegy zett be fek te té si alap be fek - te té si je gye, ide ért ve az in gat lan be fek te té si ala pot is, f2) kül föl dön be jegy zett be fek te té si alap be fek te té si je gye, ide ért ve az in gat lan be fek te té si ala pot is, f3) egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pír; g) jel zá log le vél: g1) Ma gyar or szá gon be jegy zett jel zá log-hi tel in té zet ál tal ki bo csá tott jel zá log le vél, g2) kül föl dön be jegy zett jel zá log-hi tel in té zet ál tal ki - bo csá tott jel zá log le vél; h) in gat lan; i) ha tár idõs ügy le tek; j) op ci ós ügy le tek; k) repó (for dí tott repó) ügy le tek; l) swap ügy le tek; m) tagi köl csön; n) ér ték pa pír-köl csön zé si ügy let bõl szár ma zó kö ve te - lé sek; o) koc ká za ti tõ ke alap-jegy. (2) Az Nybr. 1. szá mú mel lék let 2. pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 2. Az (1) be kez dés ben le ír tak tól el té rõ en a pénz tár nem szab vá nyo sí tott ha tár idõs és op ci ós ügy le tet csak de vi za - ár fo lyam-koc ká zat fe de ze ti cél lal köt het. (3) Az Nybr. 1. szá mú mel lék le te a kö vet ke zõ 5 6. ponttal egé szül ki:

56 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 5. Az egyéb kol lek tív be fek te té si ér ték pa pí rok ra az e ren de let ben a be fek te té si je gyek re meg ha tá ro zott be fek - te té si elõ írások az irány adók. 6. A pénz tá ri port fo lió ter hé re a Tpt.-nek az érték - papír-kölcsönzésre vo nat ko zó sza bá lya i nak be tar tá sá val ér ték pa pír-köl csön zé si ügy let köt he tõ, ezen ügy le tek össz - ér té ke nem ha lad hat ja meg a be fek te tett pénz tá ri esz kö zök 30%-át. A pénz tá ri be fek te té si port fo li ó ban csak érték - papí rok köl csön adá sa le het sé ges, köl csön vé te le nem. Az érték papír-kölcsönzési ügy let fu tam ide je egy év nél hosszabb nem le het, az ügy let hez kap cso ló dó an meg fe le lõ óva dé kot kell ki köt ni. Ér ték pa pír-köl csön zé si ügy let ese - té ben óva dék ként csak olyan be fek te té si esz kö zök szol gál - hat nak, ame lyek meg szer zé sét a jog sza bá lyok és a pénz tár be fek te té si po li ti ká ja le he tõ vé te szik. 14. (1) Az Nybr. 2. szá mú mel lék le té nek 2/B. pont ja a kö - vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Et tõl el té rõ en, amennyi ben a köz vet len in gat lan be fek - te té sek re vo nat ko zó be fek te té si kor lá to zá sok ki zá ró lag a pi a ci ár fo lya mok moz gá sa, szol gál ta tá sok ki fi ze té se, il let - ve az Öpt. 47. (4) be kez dé se sze rin ti pénz fel vé tel miatt sé rül nek, ak kor az elõ írt ará nyok hely re ál lí tá sá ra a pénz - tár nak 6 hó nap áll ren del ke zé sé re. (2) Az Nybr. 2. szá mú mel lék let 7. pont ja he lyé be a követ kezõ ren del ke zés lép: 7. Ma gyar or szá gon be jegy zett szár maz ta tott ügy le tek - be be fek te tõ alap be fek te té si je gyé nek, il let ve a kül föl dön be jegy zett és a ki bo csá tás or szá gá ban szár maz ta tott ügy le - tek be be fek te tõ alap nak mi nõ sü lõ be fek te té si alap je gyé - nek együt tes ará nya nem ha lad hat ja meg a be fek te tett pénz tá ri esz kö zök 5%-át. Ma gyar or szá gon be jegy zett koc - ká za ti tõ ke alap je gyé nek, il let ve kül föl dön be jegy zett és a ki bo csá tás or szá gá ban koc ká za ti tõ ke alap nak mi nõ sü lõ alap je gyé nek együt tes ará nya nem ha lad hat ja meg a be - fek te tett pénz tá ri esz kö zök 5%-át. Egy koc ká za ti tõ ke alap ál tal ki bo csá tott je gyek ará nya nem ha lad hat ja meg a be - fek te tett pénz tá ri esz kö zök 2%-át. 15. (1) Az Nybr. 3. szá mú mel lék let II. 4. d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pí rok) d) ha tõzs dé re be ve ze tett hi tel vi szonyt meg tes te sí tõ ér ték pa pír nak az el sõd le ges for gal ma zói rend szer be be - ve ze tett ál lam pa pí ro kat ki vé ve nin csen 30 nap nál nem ré geb bi ár fo lya ma, ak kor a pi a ci ér ték meg ha tá ro zá sa a tõzs dén kí vü li ke res ke de lem sze rin ti re giszt rált és a for - du ló na pig köz zé tett utol só, for ga lom mal sú lyo zott net tó át lag ár és a for du ló na pig fel hal mo zott ka mat felhasználá - sával tör té nik, ha ez az adat nem ré geb bi 30 nap nál. A tõzs - dén kí vü li ke res ke de lem sze rint re giszt rált ár fo lya mok 30 na pos ér vé nyes sé ge a köz zé té tel ben meg je lölt vonat - kozási idõ szak utol só nap já tól szá mí tan dó ak kor is, ha az nem mun ka nap ra esik. Ugyan ezen mód szert kell al kal - maz ni a tõzs dé re be nem ve ze tett hi tel vi szonyt megtes - tesítõ ér ték pa pír ra. (2) Az Nybr. 3. szá mú mel lék let II. 6. b) pont ja a kö vet - ke zõ ren del ke zés sel egé szül ki: Az utol só tõzs dei zá ró ár fo lyam ak kor al kal maz ha tó, ha ez az ár fo lyam a for du ló nap hoz ké pest 30 nap nál nem ré geb bi. A koc ká za ti tõ ke alap-je gye ket is a zárt végû be - fek te té si ala pok ra vo nat ko zó ér té ke lé si mód szer alap ján kell ér té kel ni. 16. Az Nybr. 4. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék - le te lép. 17. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy - ide jû leg ha tá lyát vesz ti az Nybr. 4. -ának (2) be kez dé se, 24. -ának (3) be kez dé se és a 33/A. -a, az ön kén tes köl - csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si sza - bá lya i ról szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let mó do - sí tá sá ról szóló 302/2002. (XII. 27.) Korm. ren de let 1. -a, 3. -ának (1) be kez dé se, 5. -ának (2) be kez dé se, 6. -a, va la mint a 8. -a, az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si sza bá lya i ról szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 332/2004. (XII. 11.) Korm. ren de let 7. -a, va la mint a 10. -a, és az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz - dál ko dá si sza bá lya i ról szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 259/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let 2. -ának (1) be kez dé se. (2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az Nybr. 23. (3) be kez dé sé ben a fe de ze ti tar ta lék szö veg rész he - lyé be a pénz tár va gyo na szö veg rész lép, a 25. (6) be - kez dé se a kö te les port fo li ón ként szö veg rész után ki egé - szül az is szö veg résszel, a 2. szá mú mel lék let 2/B. pont - já nak har ma dik mon da ta a pi a ci ár fo lya mok moz gá sa szö veg rész után ki egé szül a vagy ér ték pa pír-köl csön zé si ügy let óva dé ká nak port fo li ó ba ke rü lé se szö veg résszel, a 3. szá mú mel lék let II. 4. b) pont ja a rend szer be be ve ze - tett, szö veg rész után ki egé szül a kö te le zõ ár jegy zé sû, szö veg résszel, va la mint a 3. szá mú mel lék let II. 4. c) pont - já ban A 3 hó nap nál szö veg rész he lyé be Az el sõd le ges for gal ma zói rend szer ben nem kö te le zõ ár jegy zé sû, 3 hó - nap nál szö veg résszel lép. (3) Az Nybr. 29/A. -ának e ren de let tel mó do sí tott (1) be kez dé sét 2006. jú li us 1-jé tõl kell al kal maz ni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 57 Melléklet a 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelethez [4. számú melléklet a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelethez] A. A pénz tá rak ho zam rá tá i nak, re fe ren cia in dex ho za - ma i nak szá mí tá sa: 1. A pénz tár ho zam rá tái: a) A pénz tár egé szé re vo nat ko zó idõ sza kos (negyed - éves, éves) hozamrátát az alábbi idõsúlyos módszer alapján kell szá mí ta ni: R r 1 ahol: il let ve ahol: r t P t R = (1+r 1 ) (1+r 2 )... (1+r t ) 1 = a pénz tá ri port fo lió idõ sza kos ho za ma = a pénz tá ri port fo lió napi ho za ma r t = P t CF t 1 Pt 1 = a t. napi idõ sú lyo zá sú ho zam = a pénz tá ri va gyon t. napi záró brut tó pi a ci ér té ke CF t = t. napi pénz moz gás, azaz a nem va gyon - ke ze lés hez kap cso ló dó be, il let ve ki fi - zetés (elõ je les) net tó ér té ke b) A napi tel je sít ményt leg alább 8 ti ze des je gyig ki kell szá mol ni és a ne gyed éves, éves ho zam szá mí tá sa kor nem szabad kerekíteni. A kiszámított negyedéves, éves hozamot két ti ze des jegy re kell ke re kí te ni. c) A bruttó hozamrátát a kereskedési költségek (jutalékok) le vo ná sa után kell szá mí ta ni. d) A net tó, il let ve brut tó ho zam rá ta kö zöt ti kü lönb ség - ként az adott idõ szak ra vo nat ko zó be fek te té si vagyon - arányos költ sé ge ket kell fi gye lem be ven ni. 2. Re fe ren cia in dex ho za má nak szá mí tá sa: Az idõszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamát az aláb bi mód szer alap ján kell szá mí ta ni: R = (1+r 1 ) (1+r 2 )... (1+r n ) 1 IBM1( n) IBM1( n 1) IBM2( n) IBM2( n 1) rn x y IBM1( n 1) IBM2( n 1) IBM3( n) IBM3( n 1) IBMk( n) IBMk( n 1) z... s IBM3( n 1) IBMk( n 1) ahol: R = a re fe ren cia in dex éves, ne gyed éves ho - za ma r n = a re fe ren cia in dex havi ho za ma BMk = a k. re fe ren cia in dex I BMk(n) = a k. re fe ren cia in dex n. havi záró index - értéke x, y, z s = a BM1, BM2, BM3...BMk sú lya a port - fo li ó hoz ki je lölt re fe ren cia in de xek hez x+y+z+ +s = 100% B. Napi esz köz ér té ke lés re nem kö te le zett pénz tá rak ese té ben al kal maz ha tó to váb bi ho zam rá ta, referencia - index ho zam szá mí tá si mód: 1. A pénz tár ho zam rá tái: a) A pénz tár ne gyed éves ho zam rá tá ja ahol: MVt MVt 1 CFi i 1 rt n CFi Ni MVt 1 i 1 P MV t = a pénz tár esz kö ze i nek brut tó pi a ci ér té ke a tárgy ne gyed év utol só nap ján (ide ért ve az ér té ke lé si kü lön bö ze tet), MV t 1 = a pénz tár esz kö ze i nek pi a ci ér té ke a tárgy ne gye dé vet megelõzõ negyedév utolsó nap ján (ide ért ve az ér té ke lé si kü - lön bö ze tet), n = a pénz tár ba/ból a ne gyed év ben tör tént be-, il let ve ki fi ze té sek szá ma, CF i = a negyedév alatti nem a vagyonkezeléshez kap cso ló dó i-edik be-, il let ve ki fi ze tés (elõ je les) net tó ér té ke N i = az i-edik be-, il let ve ki fi ze tés nap já tól a ré szi dõ szak végéig hátralévõ teljes napok szá ma, P = a ré szi dõ szak nap ja i nak szá ma. A kép let al kal ma zá sa so rán min den eset ben a ne gyed év nap tá ri nap ja i nak szá má val kell szá mol ni. b) A pénz tár éves ho zam rá tá ja R = (1+r 1 ) (1+r 2 ) (1+r 3 ) (1+r 4 ) 1 ahol r 1, r 2, r 3 és r 4 a pénz tár nak az évet al ko tó négy negyedévre vo nat ko zó (net tó vagy brut tó) ne gyed éves hozam rátájának ér té ke (at tól füg gõ en, hogy net tó vagy brut tó éves ho zam rá tá ról van szó). c) A brut tó ho zam rá tát a ke res ke dé si költ sé gek (juta - lékok) le vo ná sa után kell szá mí ta ni. d) A net tó, il let ve brut tó ho zam rá ta kö zöt ti kü lönb ség - ként az adott idõ szak ra vo nat ko zó be fek te té si va gyon ará - nyos költ sé ge ket üzem gaz da sá gi szem lé let ben kell fi gye - lem be ven ni. 2. A pénz tár re fe ren cia-in de xé nek ho za mai: A re fe ren cia in de xek ho zam rá tá ját a ho zam rá tá val össze vet he tõ mó don kell szá mí ta ni, az éves re fe ren cia index ho za mot a ne gyed éves ér té kek lánc szor za ta adja. n

58 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter 114/2005. (XII. 14.) FVM PM együttes rendelete a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2005. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl A fegy ve res biz ton sá gi õr ség rõl, a ter mé szet vé del mi és a me zei õr szol gá lat ról szóló 1997. évi CLIX. tör vény 30. -ának (7) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján az Eu ró pai Unió kö zös for rá sa i ból szár ma zó ag rár tá mo - ga tá sok, az azok hoz kap cso ló dó, nem ze ti költ ség ve tés bõl nyúj tott ki egé szí tõ tá mo ga tá sok, va la mint a nem ze ti ha tás - kör ben nyúj tott ag rár tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek ál ta - lá nos fel té te le i rõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. ren de let 1. -ának (2) be kez dé sé ben és 1. szá mú mel lék le té nek 7. j) pont já ban fog lal tak ra fi gye lem mel a kö vet ke zõ ket ren del jük el: 1. (1) A te le pü lé si ön kor mány zat ál tal lé te sí tett me zei õr - szol gá lat, va la mint a hegy köz ség ál tal lét re ho zott hegy - õrség (a továb biak ban együtt: õr szol gá lat) meg ala ku lá si, fenn tar tá si és mû kö dé si költ sé ge i nek meg té rí té sé re a ren - de let 2. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott mér té kig ál la mi hoz zá já ru lás (a továb biak ban: hoz zá já ru lás) igé nyel he tõ. (2) A hoz zá já ru lást az a te le pü lé si ön kor mány zat vagy hegy köz ség (a továb biak ban együtt: ön kor mány zat) igé - nyel he ti, amely nek az õr szol gá la tát a me gyei föld mû ve lés - ügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) nyilvántartásba vette. A nyil ván tar tás ba vé tel hez az ön kor mány zat nak csa tol nia kell az õr zött te rü let nagy sá gát, a föld rész le tek hely raj zi szá mát és az õr szol gá lat lét szá mát iga zo ló ira to kat, va la - mint a me zõ õrök és hegy õrök szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM ren de let 1 6. szá mú mel lék le te i ben fog lalt ok ira to kat. 2. (1) Az ön kor mány zat a 2005. év ben új on nan lét re ho zott õr szol gá lat meg ala kí tá si költ sé ge i nek 50%-át, de me zõ - õrön ként és hegy õrön ként leg fel jebb 300 000 Ft-nak a meg té rí té sét 2005. de cem ber 31-ig igé nyel he ti. Az ön kor - mány zat az õr szol gá lat fenn tar tá sá val és mû kö dé sé vel kap cso lat ban fel me rü lõ költ sé gek (sze mé lyi és do lo gi ki - adá sok) 50%-ának, de leg fel jebb 50 000 Ft/hó/fõ meg té rí - té sét az új on nan meg ala kí tott õr szol gá lat ese té ben is 2005. de cem ber 31-ig ké rel mez he ti. A költ ség ként ki mu - ta tott és pén zü gyi leg ren de zett ki adá sok le het nek csak a ké rel me zés alap bi zony la tai. (2) Az õr szol gá lat meg ala ku lá sa, fenn tar tá sa és mûkö - dé se so rán fel me rült költ sé ge ket iga zo ló szám lá kat az ön kor mány zat nak öt évig meg kell õriz nie, és azok ról ki - mu ta tást kell ké szí te nie. 3. (1) Az ön kor mány zat a hoz zá já ru lást a hi va tal nál e ren - de let 1. és 2. szá mú mel lék le te sze rin ti tar ta lom mal ké rel - mez he ti. A hi va tal meg vizs gál ja az igény jo go sult sá got, és en nek alap ján az e ren de let 3. szá mú mel lék le te sze rin ti iga zo lást ál lít ki az ön kor mány zat ré szé re. (2) A hi va tal in téz ke dé se el len az ön kor mány zat a hi va - tal nál ti zen öt na pon be lül ki fo gást emel het, amely a be ér - ke zett ki fo gást nyolc na pon be lül to váb bít ja a Föld mû ve - lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um (a továb biak ban: mi nisz té ri um) ré szé re. (3) A mi nisz té ri um a ki fo gást har minc na pon be lül el bí - rál ja, és az igény jo go sult ság meg lé te ese tén in téz ke dik a hoz zá já ru lás ki fi ze té sé rõl az ille té kes adó ha tó ság felé, illetve az igény jo go sult ság hi á nya ese tén el uta sít ja a ki fo - gást. A mi nisz té ri um az in téz ke dé sek rõl egy ide jû leg ér te - sí ti a hi va talt. (4) A hi va tal a hoz zá já ru lá sok ról nyil ván tar tást ve zet. A hoz zá já ru lás igény be vé te lé re, el szá mo lá sá ra, vissza fi - ze té sé re egye bek ben az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény sza bá lya it kell al kal maz ni. 4. (1) A hoz zá já ru lás össze gé nek ren del te té si cél tól el té rõ fel hasz ná lá sa a hoz zá já ru lás tel jes vagy an nak telje - sítményarányos ré sze vo nat ko zá sá ban jo go su lat la nul igény be vett hoz zá já ru lás nak mi nõ sül, s azt a ké re lem be - nyúj tá sa kor ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze res mér - té ké nek meg fe le lõ ka mat tal nö vel ve kell vissza fi zet ni. (2) A hoz zá já ru lás fel hasz ná lá sát a hi va tal el len õr zi, és a vissza fi ze té si kö te le zett sé get meg ál la pí tó jog erõs ha tá - ro zat egy pél dá nyá nak meg kül dé sé vel kez de mé nye zi az illetékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett hozzájáru lás vissza fi ze té sét. 5. A me zõ õri és hegy õri tan fo lyam és vizs ga szer ve zé sé - vel, az õr szol gá lat nyil ván tar tá sá val, tá mo ga tá si igé nyek iga zo lá sá val és el len õr zé sé vel kap cso lat ban fel me rült, a hi va tal ál tal iga zolt do lo gi és sze mé lyi költ sé gek alap ján a mi nisz té ri um a Föld mû ve lés ügyi Költ ség ve té si Iro da

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 59 ré szé re ki ál lít ja az e ren de let 3. szá mú mel lék le te sze rin ti iga zo lást. 6. (1) A hoz zá já ru lás az e ren de let 3. szá mú mel lék le te sze rin ti iga zo lás alap ján, leg fel jebb a 2. (1) be kez dé sé - ben fel tün te tett össze gig igé nyel he tõ az ille té kes adó ha tó - ság tól a 10032000-01905609 szá mú APEH Ag rár ter me lés költ sé ge it csök ken tõ tá mo ga tás le bo nyo lí tá si fo lyó sí tá si szám lá ról. (2) A jo go su lat la nul igény be vett tá mo ga tást az (1) be - kez dés sze rin ti szám lá ra kell vissza fi zet ni. 7. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a me zei õr szol gá lat meg ala kí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz nyúj tan dó 2004. évi ál la mi hoz zá já ru lás igény be vé te lé nek rend jé rõl és fel té te le i rõl szóló 26/2004. (III. 3.) FVM PM együt tes ren de let ha tá lyát vesz ti. Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter 1. számú melléklet a 114/2005. (XII. 14.) FVM PM együttes rendelethez Kérelem a mezei õrszolgálat és hegyõrség megalakulásához nyújtott támogatás igényléséhez FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA Az ál la mi hoz zá já ru lá si igé nyünk iga zo lá sá ra a me zei õr szol gá lat meg ala kí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz nyúj tan dó 2005. évi ál la mi hoz zá já ru lás igény be vé te lé nek rend jé rõl és fel té te le i rõl szóló 114/2005. (XII. 14.) FVM PM együt tes ren de let alap ján meg kül döm a nyil ván tar tás ba vett mû kö dé si te rü le tû me zei õr szol gá lat meg ala kí tá sá nak költ sé ge i rõl ké szült kimu tatást. A költ sé gek rész le te zé se: Bi zony lat szá ma: Összeg (Ft):.................. Összesen:... Ki je len tem, hogy a me zei õr szol gá lat a fegy ve res biz ton sá gi õr ség rõl, a ter mé szet vé del mi és a me zei õr szol gá lat ról szóló 1997. évi CLIX. tör vény ben és a me zõ õrök és hegy õrök szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM ren de let ben elõ írt va la mennyi esz köz zel ren del ke zik. Ezek alap ján ké rem, hogy az ön kor mány zat ré szé re a ha tá lyos jog sza bá lyok sze rint... Ft össze gû tá mo ga tás igény be vé te lé hez szük sé ges iga zo lást ál lít sa ki...., 200...... hó... nap... ön kor mány zat jegy zõ je/hegy bí ró

60 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 2. számú melléklet a 114/2005. (XII. 14.) FVM PM együttes rendelethez Kérelem a mezei õrszolgálat és a hegyõrség mûködéséhez nyújtott támogatás igényléséhez FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA Iga zo lom, hogy 200...... hó... nap tól 200...... hó... na pig az... ön kor mány zat te rü le tén a me zei õr szol gá lat... fõ vel mû kö dött. A mû kö dé si költ sé gek az aláb bi ak vol tak: do lo gi ki adá sok Szám la szám: Összeg (Ft):.................. Összesen:... sze mé lyi ki adá sok mun ka bér:... járulék:... Összesen:... Mindösszesen:... Ezek alapján ké rem, hogy az ön kor mány zat ré szé re a ha tá lyos jog sza bá lyok sze rint... Ft össze gû tá mo ga tás igény be vé te lé hez szük sé ges iga zo lást ál lít sa ki...., 200...... hó... nap... ön kor mány zat jegy zõ je/hegy bí ró

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 61 3. számú melléklet a 114/2005. (XII. 14.) FVM PM együttes rendelethez Ki ál lí tó:... Szer zõ dés szám:... En ge dély szám:... IGAZOLÁS költségvetési támogatás állami adóhatóságtól történõ igénybevételéhez Név:... Cím:... Adó szám:... Adó azo no sí tó jel:... Bank szám la szám:... Gaz dál ko dá si for ma:... Iga zo lom, hogy a me zei õr szol gá lat meg ala kí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz nyúj tan dó 2005. évi ál la mi hoz zá já ru lás igény be - vé te lé nek rend jé rõl és fel té te le i rõl szóló 114/2005. (XII. 14.) FVM PM együttes ren de let... -a alap ján... jog cím re kö tött.../200... szá mú szer zõ dés/en ge dély sze rint... Ft tá mo ga tá si összeg rõl szóló, vál lalt kö te le zett sé ge i nek ele get/rész ben ele get tett, és ez alap ján fent ne ve zett ré szé re elõ leg/rész el szá mo lás/vég el szá mo lás cí mén... Ft, azaz... fo rint át uta lá sa tel je sít he tõ...., 200...... hó... nap P. H.... ki ál lí tó szerv ve ze tõ je El len je gyez te:... gaz da sá gi ve ze tõ

62 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A pénzügyminiszter és a belügyminiszter 41/2005. (XII. 16.) PM BM együttes rendelete a helyi önkormányzatokat 2004. évben megilletõ normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklõ kiegészítésrõl, illetve beszámításról szóló 3/2004. (I. 31.) PM BM együttes rendelet végrehajtásáról* A Ma gyar Köz tár sa ság 2004. évi költ ség ve té sé rõl és az állam háztartás há rom éves ke re te i rõl szóló tör vény vég re - haj tá sá ról szóló 2005. évi CXVIII. tör vény 7. (1) (2), (4), (6), (7) (9) és (16) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alap ján a kö vet ke zõ ket ren del jük el: 1. A he lyi ön kor mány za to kat 2004. év ben meg il le tõ nor - ma tív ál la mi hoz zá já ru lá sok ról, nor ma tív, kö tött fel hasz - ná lá sú tá mo ga tá sok ról, sze mé lyi jö ve de lem adó ról, va la - mint a he lyi ön kor mány za tok be vé te le i nek arány ta lan sá - gát mér sék lõ ki egé szí tés rõl, il let ve be szá mí tás ról szóló 3/2004. (I. 31.) PM BM együt tes ren de let 1., 2. szá mú mel lék le te alap ján a he lyi ön kor mány za tok fel ada ta i nak el lá tá sá hoz nyúj tott nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lá sok, a nor - ma tív, kö tött fel hasz ná lá sú tá mo ga tá sok ön kor mány za ton - ként és jog cí men ként rész le te zett el szá mo lá sát az 1. szá mú mel lék let tar tal maz za. 2. A nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lá sok, a nor ma tív, kö tött fel hasz ná lá sú tá mo ga tá sok el szá mo lá sa alap ján meg ál la - pí tott jog ta la nul igény be vett összeg után tel je sí ten dõ igény be vé te li ka mat fi ze té si kö te le zett sé ge ket ön kor mány - za ton ként a 2. szá mú mel lék let tar tal maz za. 3. Az Ál la mi Szám ve võ szék ál tal fel tárt, a he lyi ön kor - mány za tok ré szé rõl a 2004. év ben jo go su lat la nul igény be vett, va la mint az õket több let ként meg il le tõ nor ma tív állami hoz zá já ru lá sok és nor ma tív, kö tött fel hasz ná lá sú támo gatások ön kor mány za ton ként rész le te zett össze ge it a 3. és 4. szá mú mel lék let tar tal maz za. * A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2005. évi 162. számának II/1 2. kötete tartalmazza, melyet az érintett elõfizetõk (helyi önkormányza - tok, mi nisz té ri u mok stb.) ké rés nél kül meg kap nak, más elõ fi ze tõk nek ké rés ese tén meg küld jük (te le fon: 266-9290/237 és 238 mel lék; fax: 338-4746; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357). 4. A köz pon to sí tott elõ irány za tok, az egyes jövedelem - pótló tá mo ga tá sok ki egé szí té se és az ön kor mány zatok által szer ve zett köz cé lú fog lal koz ta tás tá mo ga tá sának, vala mint a szín há zi tá mo ga tá sok ön kor mány za ton kén ti elszá molását fi gye lem mel az Ál la mi Szám ve võ szék meg ál la pí tá sa i ra az 5. szá mú mel lék let tar tal maz za. 5. Az ön hi bá ju kon kí vül hát rá nyos hely zet ben lévõ (for - rás hi á nyos) he lyi ön kor mány za tok tá mo ga tá sá nak el szá - mo lá sát a 6. szá mú mel lék let tar tal maz za. 6. A jö ve de lem kü lönb ség mér sék lés szá mí tá sa so rán va - lorizált ipar ûzé si adó be vé te lü ket csök ken tõ önkormány - zatok tel jes kö rû el szá mo lá sát az Ál la mi Szám ve võ szék vizs gá la ta alap ján a 7. szá mú mel lék let tar tal maz za. 7. Az ön kor mány za tok jö ve de lem-dif fe ren ci á ló dás mér - sék lés el szá mo lá sá ban az Ál la mi Szám ve võ szék ál tal meg ál la pí tott vissza fi ze té si kö te le zett sé ge ket a 8. szá mú mel lék let tar tal maz za. 8. A me gyei ön kor mány za tok ál tal fenn tar tott in téz mé - nyek ben el lá tot tak után járó sze mé lyi jö ve de lem adó ki - egé szí tés el szá mo lá sá ban az Ál la mi Szám ve võ szék ál tal fel tárt el té ré se ket a 9. szá mú mel lék let tar tal maz za. 9. A 2003. de cem ber 31-én fel adat tal ter helt nor ma tív, kö - tött fel hasz ná lá sú tá mo ga tá sok és a köz pon to sí tott elõ - irány za tok fel nem hasz nált össze ge i nek el szá mo lá sát figyelem mel az Ál la mi Szám ve võ szék megállapítá - saira a 10. és 11. szá mú mel lék let tar tal maz za. 10. Az Ál la mi Szám ve võ szék ál tal 2004. év ben fel tárt, a helyi ön kor mány za tok ré szé rõl jog ta la nul igény be vett te - rü le ti ki egyen lí tést szol gá ló fej lesz té si célú tá mo ga tá sok

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 63 vissza fi ze té si kö te le zett sé ge i nek ön kor mány za tok sze rin ti rész le te zé sét a 12. szá mú mel lék let tar tal maz za. 11. A Ma gyar Köz tár sa ság 2004. évi költ ség ve té sé rõl és az ál lam ház tar tás há rom éves ke re te i rõl szóló tör vény vég re - haj tá sá ról szóló 2005. évi CXVIII. tör vény 7. -ának (16) be kez dé se alap ján a te le pü lé si ön kor mány za to kat meg il le tõ össze gek rõl ké szült táb lá za tot a 13. szá mú mel - lék let tar tal maz za. 12. Az 1000 fo rin ton alu li össze gek nem ké pe zik vissza - fizetési kö te le zett ség tár gyát. 13. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tályba. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter A pénzügyminiszter 40/2005. (XII. 9.) PM rendelete a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályairól A jel zá log-hi tel in té zet rõl és a jel zá log le vél rõl szóló 1997. évi XXX. tör vény (a továb biak ban: Jht.) 27. -a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: Fogalommeghatározások 1. E ren de let al kal ma zá sá ban a) je len ér ték: a pénz áram lá sok adott nap ra vo nat ko zó disz kon tált össze ge a min den ko ri ak tu á lis pi a ci ho zam gör - bé bõl szá mí tott zéró ku pon ho zam gör be fel hasz ná lá sá val; b) de vi za ár fo lyam: a Ma gyar Nem ze ti Bank (a továb - biak ban: MNB) ál tal adott nap ra köz zé tett, hi va ta los de vi - za ár fo lyam. Azon de vi za ese té ben, amely nem sze re pel a hi va ta los de vi za ár fo lyam-la pon, az át szá mí tá sá nál az MNB ál tal az adott idõ pont ra vo nat ko zó an köz zé tett, eu ró - ban meg adott kö zé pár fo lya mot, va la mint az adott nap ra köz zé tett, hi va ta los euró/fo rint ár fo lya mot kell figye lembe ven ni; c) ak tu á lis pi a ci ho zam gör be: az adott nap ra, adott de - vi zá ra vo nat ko zó, nem zet kö zi pénz- és tõ ke pi a co kon el fo - ga dott in for má ci ós for rás ból szár ma zó, ál ta lá no san hasz - nált ka mats wap ho zam gör be, amely tar tal maz za leg alább az 1 hó na pos, 1 éves, 5 éves, 7 éves, 10 éves és a 15 éves ho zam gör be pon to kat; d) ka mats wap: a part ne rek kö te le zõ ér vé nyû meg ál la - po dá sa, mely alap ján meg ha tá ro zott idõ sza kon ke resz tül, meg ha tá ro zott pe ri ó du son ként adott tõ ke összeg re vo nat - ko zó ka mat fi ze té se ket cse rél nek; e) kon fi den cia szint: adott kon fi den cia-in ter val lum kon fi den cia szint je meg mu tat ja an nak va ló szí nû sé gét, hogy az in ter val lum az adott vál to zót tar tal maz za, vagy tar tal maz ni fog ja. A jelenérték megállapítása 2. A jel zá log-hi tel in té zet nek a for ga lom ban lévõ jel zá - log le ve lek és fe de ze te ik je len ér té két min den mun ka nap - ra ki kell szá mol nia és a Jht. 14. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fe de zett ség tel je sü lé sét meg kell vizs gál - nia. Ha a fe de ze tek je len ér té ke nem ha lad ja meg a for ga - lom ban lévõ, még nem tör lesz tett jel zá log le ve lek je len - ér té két, akkor a jel zá log-hi tel in té zet a hi ány zó fe de ze tek pótlásáról a fedezet-nyilvántartási szabályzatában foglaltak alap ján kö te les gon dos kod ni. 3. (1) A je len ér ték meg ál la pí tá sá hoz az adott de vi zá ra vo - nat ko zó, a jel zá log-hi tel in té zet tõl el vár ha tó gon dos ság gal meg ha tá ro zott ak tu á lis pi a ci ho zam gör bé bõl szá mí tott zéró ku pon ho zam gör bét kell al kal maz ni. Az al kal ma zott el já rást és pi a ci ho zam gör bét a jel zá log-hi tel in té zet a fe - dezet-nyilvántartási sza bály za tá ban rög zí ti. (2) A Ma gyar Nem ze ti Bank nál el kü lö ní tett, zá rolt bank szám lán tar tott, pót fe de zet ként be vont kész pénz tõ - ke össze gét kell a je len ér ték szá mí tá sa so rán figye lembe ven ni. (3) Fe de zet be be vont ér ték pa pí rok és szár maz ta tott (de - ri va tív) ügy le tek je len ér té két azok pénz áram lá sai alap ján kell meg ál la pí ta ni. A po zí ci ó kat elõ ször ele mi pénz áram - lá sok ra kell bon ta ni, majd ezen pénz áram lá sok nak a je len - ér té két az ak tu á lis pi a ci ho zam gör be al kal ma zá sá val a

64 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám jelzá log-hi tel in té zet bel sõ sza bály za ta alap ján kell megha - tározni. (4) A de vi za po zí ció je len ér té két az adott de vi za ak tu á lis de vi za ár fo lya mán kell fo rint ra át szá mí ta ni. Érzékenységvizsgálat (stressz teszt) 4. (1) A jel zá log-hi tel in té zet a 2. (2) be kez dé sé ben rög zí - tet te ken túl gon dos ko dik ar ról, hogy ka mat vál to zás és deviza árfolyam-változás ese tén is ren del ke zés re áll jon a for ga lom ban lévõ jel zá log le ve lek még nem tör lesz tett név ér té két, il let ve ka ma tát meg ha la dó össze gû, je len ér té - ken szá mí tott fe de zet. En nek ér de ké ben leg alább ne gyed - éven te, a sza bály zat ban rög zí tett mó don vizs gál ja a 3. sze rint meg ha tá ro zott jel zá log le ve le ket és fe de ze te i ket az 5 8. ren del ke zé se i nek meg fele lõen ér zé keny ség teszt al - kal ma zá sá val. A vá lasz tott el já rást tar tó san az összes szá - mí tás so rán al kal maz ni kell. (2) Ha a for ga lom ban lévõ jel zá log le ve lek ér té ke és a fe de ze tük ként figye lembe vett ér té kek meg fe lel te té se az ér zé keny ség vizs gá lat alap ján je len ér té ken szá mí tott alul - fe de zett sé get mu tat, úgy a hi ány zó össze gû fe de ze tet ha la - dék ta la nul pó tol ni kell. 5. (1) A ka mat vál to zás je len ér ték re gya ko rolt ha tá sá nak vizs gá la ta kor a ho zam gör bé ket sta ti kus vagy di na mi kus mód szer rel kell vizs gál ni a (2) (3) be kez dés rendelkezé - seinek meg fele lõen úgy, hogy a zéró ku pon ho zam gör bét meg ha tá ro zott bá zis pont-ér té kek kel le-, il let ve fel fe lé el kell tol ni. Amennyi ben ne ga tív ka mat ér ték ke rül ne meg ál - la pí tás ra, úgy az ér té ket nul lá ra kell mó do sí ta ni. Ez után a 3. sze rint meg ha tá ro zott jel zá log le ve lek és fe de ze te ik min den ele mé hez meg kell ál la pí ta ni az új ka mat gör be sze rin ti új je len ér té ket. De vi zá ban fenn ál ló po zí ci ók ra ez - után a 7 8. ren del ke zé se it kell al kal maz ni. (2) Sta ti kus mód szer nél 250 bá zis pon tot kell alkal - mazni. (3) Dinamikus módszer esetében a jelzálog-hitelintézet üzleti tervének és forgalmának megfelelõ mennyiségû és gyakoriságú hozamgörbe-pontot kell megállapítani úgy, hogy leg alább hat ho zam gör be-pont ke rül jön ki vá lasz - tásra, il let ve úgy, hogy az 1 hó na pos, 1 éves, 5 éves, 7 éves, 10 éves és 15 éves ho zam gör be-pon to kat min den eset ben vizsgálni kell. Minden kiválasztott hozamgörbe-ponthoz az elõzõ 250 banki munkanap alapján kell meghatározni a loga - ritmizált hozamok napi elmozdulásainak szórását. A hozam - görbe-pontokhoz tartozó, így meghatározott szórást ez után 99%-os kon fi den cia szint és a port fó lió 6 hó napos tar tá sát ala pul véve be kell szo roz ni 2,33-mal és 125 négyzet - gyökével. Az eredményként kapott értékeket ezután az adott hozamgörbe-pont aktuális értékével, majd százzal kell megszorozni. Az így megállapított bázispontokkal kell az alapul vett hozamgörbét a megfelelõ hozamgörbe-pontokon le-, illetve felfele eltolni, majd a hiányzó hozamgörbe-pontokat interpolálással kiszámítani. 6. (1) Az 5. ren del ke zé se i tõl el té rõ en a ka mat vál to zá sok ha tá sá nak vizs gá la ta kor egy koc káz ta tott ér ték mód szer is hasz nál ha tó. A koc káz ta tott ér té ket a jel zá log-hi tel in té zet a sa ját maga ál tal ki ala kí tott, a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la - mi Fel ügye le te (a továb biak ban: Fel ügye let) ál tal jó vá ha - gyott mo dell alap ján szá mít ja. A Fel ügye let a jó vá ha gyást ab ban az eset ben adja meg, ha a mo dell sza bá lyo zott és sta bil, va la mint meg fe lel a (2) be kez dés ben fog lalt fel té te - lek nek. (2) A mo dell nek meg kell fe lel nie a ke res ke dé si könyv - ben nyil ván tar tott po zí ci ók, koc ká zat vál la lá sok, a de vi za - ár fo lyam-koc ká zat és nagy koc ká za tok fe de ze té hez szük - sé ges tõ ke kö ve tel mény meg ál la pí tá sá nak sza bá lya i ról és a ke res ke dé si könyv ve ze té sé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: Kkr.) 43. -ának (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel - té te lek nek. A mo dell meg ha tá ro zá sá nál ér te lem sze rû en figye lembe kell ven ni a Kkr. 44 45. -ait. 7. (1) Azo nos kül föl di de vi zá ban fenn ál ló po zí ci ó kat net tó je len ér té ken kell meg ál la pí ta ni úgy, hogy az meg fe lel jen az 5. (1) be kez dé se alap ján meg ál la pí tott ak tív deviza - pozíciók és passzív de vi za po zí ci ók je len ér té ke kü lönb sé - gé nek. Po zi tív net tó je len ér ték ese tén ne ga tív irá nyú kor - rek ci ó kat, ne ga tív net tó je len ér ték nél pe dig po zi tív irá nyú kor rek ci ó kat kell a (2) (3) be kez dés nek meg fele lõen al - kalmazni. A pozitív és negatív irányú korrekciók kiszámítása statikus módszerrel vagy dinamikus módszerrel történik. (2) Sta ti kus mód szer ese té ben az ak tu á lis de vi za ár fo lya - mot kell az aláb bi ér té kek kel ne ga tív vagy po zi tív irány ba mó do sí ta ni: a) 10 szá za lék kal az Eu ró pai Unió töb bi tag ál la ma, az Eu ró pai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes ál lam és Svájc de vi zá ja ese té ben, b) 15 szá za lék kal a Gaz da sá gi Együtt mû kö dé si és Fej - lesz té si Szervezet a) és c) pontba nem tartozó tagállamának de vi zá ja ese té ben,

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 65 c) 20 szá za lék kal az Ame ri kai Egye sült Ál la mok, Ka - na da és Ja pán de vi zái ese té ben, d) leg alább 25 szá za lék kal az egyéb ál lam de vi zá ja ese - té ben. (3) Di na mi kus mód szer ese té ben min den de vi zá ra az elõ zõ 250 ban ki mun ka nap alap ján kell meg ha tá roz ni a lo ga rit mi zált ár fo lyam napi el moz du lá sa i nak szó rá sát. A különbözõ devizaárfolyamokra így meghatározott szórást ez után 99%-os egy ol da lú kon fi den cia szint és a port fó lió 6 hó na pos tar tá sát ala pul véve be kell szo roz ni egy 2,33 té - nye zõ vel és 125 négy zet gyö ké vel. Az ered mény ként ka - pott ér té ke ket ez után meg kell szo roz ni az ak tu á lis de vi za - ár fo lyam mal. En nek ered mé nye az az ér ték, amellyel az ak tu á lis ár fo lya mot ne ga tív vagy po zi tív irány ban el kell moz dí ta ni. 8. (1) A 7. ren del ke zé se i tõl el té rõ en egy koc káz ta tott ér - ték mód szer is al kal maz ha tó. Ezt a koc káz ta tott ér té ket a jel zá log-hi tel in té zet a sa ját maga ál tal ki ala kí tott, a Fel - ügye let ál tal jó vá ha gyott mo dell alap ján szá mít ja. A Fel - ügye let a jó vá ha gyást ab ban az eset ben adja meg, ha a mo - dell sza bá lyo zott és sta bil, va la mint meg fe lel a (2) be kez - dés ben fog lalt fel té te lek nek. (2) A mo dell nek meg kell fe lel nie a Kkr. 43. -ának (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel té te lek nek. A mo dell meg ha tá ro zá sá nál ér te lem sze rû en figye lembe kell ven ni a Kkr. 44 45. -ait. Számítási módszer belsõ szabályozása 9. (1) A jel zá log-hi tel in té zet kö te les bel sõ sza bály zat ban meg ha tá roz ni: a) a szár maz ta tott (de ri va tív) ügy le tek ér té ke lé sé nek mód sze rét, b) az át la gos el moz du lás szá mí tá sá nak el já rá sát, il let ve az 5. (3) be kez dé se sze rin ti in ter po lá ci ós el já rást, c) a 7. (3) be kez dé se sze rin ti át la gos el moz du lás meg - ál la pí tá sá nak mód ját. (2) A jel zá log-hi tel in té zet kö te les az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály za tot és an nak vál toz ta tá sa it öt évig meg õriz ni. Számítási módszer változtatása 10. A jel zá log-hi tel in té zet az ál ta la vá lasz tott szá mí tá si mód szert csak a va gyon el len õr elõ ze tes tá jé koz ta tá sá val vál toz tat hat ja meg. Vál toz ta tás nak nem csak egy má sik, le het sé ges szá mí tá si mód vá lasz tá sa mi nõ sül, ha nem az egyes al kal ma zott szá mí tá si mó do kon be lül tör té nõ pa ra - mé ter- vagy eljárásmód-váltás is. Módszerváltoztatás esetén a jel zá log-hi tel in té zet nek kö vet he tõ mó don bi zo nyí ta nia kell, hogy a vál toz ta tott mód szer az ered mény mi nõ sé gét nö ve li. A Fel ügye let ál tal jó vá ha gyott sza bály zat ese tén a mó do sí tás hoz is szük sé ges a Fel ügye let jó vá ha gyá sa. 11. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) A 6. és a 8. -ban meg ha tá ro zott mo dellt e mód - szer vá lasz tá sa ese tén a jel zá log-hi tel in té zet nek 2006. ja - nu ár 31-ig kell jó vá ha gyás cél já ból a Fel ügye let nek be - nyúj ta nia. (3) Az érzékenységvizsgálatot a jelzálog-hitelintézetnek elsõ al ka lom mal 2006. már ci us 31-ig kell el vé gez nie. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter A pénzügyminiszter 42/2005. (XII. 22.) PM rendelete a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény 175. -ának (7) be kez dé sé ben, a he lyi adók ról szóló 1990. évi C. tör vény 46. -ában, va la mint a gép jár mû adó ról szóló 1991. évi LXXXII. tör vény 19. -ának (6) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján az ér de kelt mi nisz te rek kel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A te le pü lé si ön kor mány zat ha tás kö ré be tar to zó adók és adók mód já ra be haj tan dó köz tar to zá sok nyil ván tar tá sá ról, ke ze lé sé rõl és el szá mo lá sá ról szóló 13/1991. (V. 21.) PM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -ának (2) be kez dé se a kö - vet ke zõ új d) pont tal egé szül ki, ez zel egy ide jû leg az ere - de ti d) f) pon tok e) g) pon tok ra vál toz nak: [Az (1) be kez dés ben fog lalt ren del ke zés ki ter jed:] d) a lu xus adó ra.

66 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 2. Az R. 2. -a (2) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [Az adó ha tó ság nak az (1) be kez dés ben fog lal tak tel je sí - té sé hez a kö vet ke zõ nyil ván tar tá so kat kell lét re hoz nia:] c) az adó zó egye di ada ta it tar tal ma zó fo lya ma to san ve ze tett adó szám la, kü lön az adó ról, a gép jár mû adó ról, a jö ve de lem adó ról, a ta laj ter he lé si díj ról, a lu xus adó ról és az ál lam igaz ga tá si el já rá si il le ték rõl, 3. (1) Az R. 3. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az adó zó tör zsa dat nyil ván tar tá sa [2. (2) bek. a) pont ja] a kö vet ke zõ ada to kat (a továb biak ban: törzs - ada to kat) tar tal maz za:] b) az adó, a gép jár mû adó, a jö ve de lem adó, a ta laj ter he - lé si díj, a lu xus adó ada ta it (a ki ve tett vagy a be val lott adók és az adó elõ leg össze gét, a be val lott ta laj ter he lé si díj össze gét, va la mint az ezek össze gé nek meg ál la pí tá sá hoz szük sé ges alap ada to kat). (2) Az R. 3. -a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az adó (adó tar to zás) meg ál la pí tá sá hoz szük sé ges nem ál lan dó (vál to zó) jel le gû ada tok nyil ván tar tá sa [2. (2) bek. b) pont ja] tar tal maz za:] b) az épít mény adó, a te lek adó, a ma gán sze mély kom - mu ná lis adó ja, a vál lal ko zók kom mu ná lis adó ja, a tar tóz - ko dá si idõ utá ni ide gen for gal mi adó, az épít mény utá ni ide gen for gal mi adó, az ipar ûzé si adó, a jö ve de lem adó, a gép jár mû adó, a ta laj ter he lé si díj, a lu xus adó, az ál lam igaz - ga tá si el já rá si il le ték, a pót lék és a bír ság be sze dé si szám - lán jó vá írt, de vég le ge sen el nem szá mol ha tó be fi ze té sek (át fu tó be vé te lek) ada ta it, a be fi ze tõ ne vét, a be fi ze tett össze get, a be fi ze tés dá tu mát és az át fu tó té tel ren de zé se ér de ké ben szük sé ges ada to kat. (3) Az R. 3. -a (3) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az adó zó adó szám lá ja [2. (2) bek. c) pont ja] tar tal - mazza:] b) az (1) be kez dés b) pont já ban fel tün te tett adó azo no - sí tó ada to kat, a ki ve tett vagy a be val lott adó, gép jár mû adó, jö ve de lem adó, lu xus adó, ta laj ter he lé si díj, a fi ze ten dõ ál - lam igaz ga tá si el já rá si il le ték össze gét, a be val lott adó és az elõ írt adó elõ leg kü lön bö ze tét, va la mint a be fi ze té sek össze gét, 4. Az R. 5. -a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a ere de ti (5) be kez dés szá mo zása (6) bekez désre, az ere de tei (6) be kez dés szá mo zá sa pe dig (7) be kez dés re vál to zik. (5) A lu xus adót a lu xus adó be sze dé si szám lá ra kell be - fi zet ni. 5. Az R. 9. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) A hi tel in té zet az adó ha tó ság szá má ra he lyi adók be - fi ze té sé re adó ne men ként kü lön be sze dé si szám lát, a ma - gán sze mély termõföld-bérbeadásából származó jövedelem - adó be fi ze té sé re jö ve de lem adó be sze dé si szám lát, a gép - jár mû adó be fi ze té sé re gép jár mû adó be sze dé si szám lát, a lu xus adó be fi ze té sé re lu xus adó be sze dé si szám lát, a ta laj - ter he lé si díj be fi ze té sé re ta laj ter he lé si díj be sze dé si szám - lát, (a továb biak ban együtt: adó be sze dé si szám la), az ál - lam igaz ga tá si el já rá si il le ték be fi ze té sé re ál lam igaz ga tá si el já rá si il le ték be sze dé si szám lát a Fõ vá ro si ön kor mány - zat adó ha tó sá ga szá má ra kü lön ál lam igaz ga tá si el já rá si ille ték be sze dé si szám lát (a továbbiak ban: il le ték be sze - dé si szám la) nyit. A hi tel in té zet a ké se del mi pót lék be sze - dé sé re pót lék be sze dé si szám lát, a mu lasz tá si bír ság, az adó bír ság, az ön el len õr zé si pót lék és a vég re haj tá si költ - ség be fi ze té sé re ide ért ve az il le ték be sze dés kap csán meg ál la pí tott vég re haj tá si költ sé get is bír ság be sze dé si szám lát nyit. 6. (1) Az R 14. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az adó ha tó ság a Ma gyar Ál lam kincs tár Te rü le ti Igaz ga tó sá gai (a továb biak ban: Igaz ga tó ság) köz re mû kö - dé sé vel az adó ról, a gép jár mû adó ról, a jö ve de lem adó ról, a ta laj ter he lé si díj ról, a lu xus adó ról, az ál lam igaz ga tá si el - já rá si il le ték rõl, az adók mód já ra be haj tan dó köz tar to zá - sok ról az adó zók adó szám lá ján lévõ ada tok alap ján jú ni us 30-ai ál la pot nak meg fe le lõ fél éves, to váb bá a de cem ber 31-ei ál la pot nak meg fe le lõ év végi zá rá si össze sí tõt ké szít. A zá rá si össze sí tõ és az adó szám lák össze gei kö zött el té rés nem le het. A zá rá si össze sí tõ ki adá si té te le it ma gán sze - mély és vál lal ko zó meg bon tás ban kell a fõ könyv ré szé re át ad ni. A zá rá si össze sí tõt a 3., 3/b. és 3/c. szá mú mel lék le - tek alap ján kell el ké szí te ni. A zá rá si össze sí tõ el ké szí té sé - hez szük sé ges ki töl té si út mu ta tót a Pénz ügy mi nisz té ri um az Igaz ga tó sá go kon ke resz tül bo csát ja az adó ha tó sá gok ren del ke zé sé re. Az adó ha tó ság az elsõ fél évi zá rá si össze - sí tõt és an nak mág ne ses adat hor do zó ját jú li us 20-áig, az év végi zá rá si össze sí tõt és an nak mág ne ses adat hor do zó ját a tárgy évet kö ve tõ év ja nu ár 20-áig el len õriz ve, alá írás sal és az adó ha tó ság pe csét jé vel el lát va az ille té kes Igaz ga tó ság

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 67 ré szé re meg kül di. Az adó ha tó sá gok zá rá si össze sí tõ i bõl az Igaz ga tó ság me gyei (fõ vá ro si) szin tû zá rá si össze sí tõt ké - szít. A fél éves zá rá si össze sí tõt és an nak mág ne ses adat - hor do zó ját jú li us 30. nap já ig, az év végi zá rá si össze sí tõt és an nak mág ne ses adat hor do zó ját a tárgy évet kö ve tõ év ja nu ár 30. nap já ig az Igaz ga tó ság a Ma gyar Ál lam kincs tár (a továb biak ban: Kincs tár) ré szé re meg kül di. (2) Az R. 14. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az adó ha tó ság a ki ve tés sel meg ál la pí tott adók, gép jár mû adó, lu xus adó ada ta i ról össze sí tõt ké szít, mág ne - ses adat hor do zó ját a tárgy év má jus 20. nap já ig a te rü le ti - leg ille té kes Igaz ga tó ság ré szé re meg kül di. A ki ve tés sel meg ál la pí tott adók, a gép jár mû adó, lu xus adó ada ta i ról az Igaz ga tó ság me gyei (fõ vá ro si) össze sí tõt ké szít, mág ne ses adat hor do zó ját a tárgy év má jus 25. nap já ig a Kincs tár ré - szé re meg kül di. Az adó be sze dés re kö te le zett ál tal be sze - dett ide gen for gal mi adó (a továb biak ban: be sze dett adó), a jö ve de lem adó ada ta i ról az adó ha tó ság össze sí tõt ké szít, mág ne ses adat hor do zó ját a tárgy évet kö ve tõ év má jus 20. nap já ig meg kül di a te rü le ti leg ille té kes Igaz ga tó ság ré szé - re. A be sze dett adó, a jö ve de lem adó ada ta i ról az Igaz ga tó - ság me gyei (fõ vá ro si) össze sí tõt ké szít, mág ne ses adat hor - do zó ját a tárgy évet kö ve tõ év má jus 25. nap já ig a Kincs tár ré szé re meg kül di. Az adó ha tó ság az E, il let ve a P be - tû je lû ide ig le nes rend szám táb lá val el lá tott gép jár mû vek adó ada ta i ról a de cem ber 31-i ál la pot nak meg fele lõen össze sí tést ké szít és a tárgy évet kö ve tõ év ja nu ár 20-áig a te rü le ti leg ille té kes Igaz ga tó ság ré szé re meg kül di. Az E, il let ve a P be tû je lû ide ig le nes rend szám táb lá val el lá tott gép jár mû vek adó ada ta i ról az Igaz ga tó ság me gyei (fõ vá - ro si) össze sí tõt ké szít, mág ne ses adat hor do zó ját a tárgy - évet kö ve tõ év ja nu ár 25. nap já ig meg kül di a Kincs tár ré - szé re. A ki ve té si össze sí tõt és a be sze dett adó ról, va la mint az E és a P be tû je lû ide ig le nes rend szám táb lá val el - látott gép jár mû vek adó ada ta i ról ké szült össze sí tõt az 5 11. szá mú mel lék le tek, a jö ve de lem adó össze sí tõt a 14. szá mú mel lék let, a lu xus adó ki ve té si össze sí tõt pe dig a 20. szá mú mel lék let alap ján kell el ké szí te ni. (3) Az R. 14. -a a kö vet ke zõ (11) be kez dés sel egé szül ki: (11) Az adó ha tó ság a lu xus adó ról a 21. szá mú mel lék - let sze rin ti adat tar ta lom mal össze sí tõt ké szít, an nak mág - ne ses adat hor do zó ját pe dig a tárgy év má jus 20. nap já ig a te rü le ti leg ille té kes Igaz ga tó ság ré szé re meg kül di. A adó - ha tó ság ál tal el ké szí tett össze sí tõk bõl az Igaz ga tó ság me - gyei (fõ vá ro si) össze sí tõt ké szít, mág ne ses adat hor do zó ját a tárgy év má jus 25. nap já ig a Kincs tár ré szé re meg kül di. A Kincs tár az össze sí tõk bõl 5 mun ka na pon be lül or szá gos össze sí tõt ké szít, és az er rõl ké szült mág ne ses adathor - dozót a Pénz ügy mi nisz té ri um ré szé re meg kül di. (4) Az R. 14. -a a kö vet ke zõ (12) be kez dés sel egé szül ki: (12) Az adóhatóságnak a 22. számú melléklet szerinti adattartalommal és szerkezetben luxusadó bevallási nyomtatványt kell rendszeresítenie. 7. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Az adó ha tó ság a lu xus adó ada ta i ról szóló 2006. évi kive té si össze sí tõ mág ne ses adat hor do zó ját au gusztus 15. nap já ig kül di meg az Igaz ga tó ság ré szé re. Az adó ha tó - ság ál tal el ké szí tett ki ve té si össze sí tõk bõl az Igaz ga tó ság me gyei össze sí tõt ké szít, an nak mág ne ses adat hor do zó - ját szep tem ber 1. nap já ig a Kincs tár ré szé re meg kül di. A Kincs tár a me gyei (fõ vá ro si) össze sí tõk bõl 5 munka - napon be lül or szá gos össze sí tõt ké szít, és az er rõl ké szült mág neses adat hor do zót a Pénz ügy mi nisz té ri um ré szé re meg küldi. (3) Az adó ha tó ság a 2006. év ben a lu xus adó ról szóló 21. szá mú mel lék let sze rin ti õsze sí tõ mág ne ses adat hor do - zó ját au gusz tus 15. nap já ig kül di meg az Igaz ga tó ság ré - szé re. Az adó ha tó ság ál tal el ké szí tett össze sí tõk bõl az Igaz ga tó ság me gyei össze sí tõt ké szít, an nak mág ne ses adat hor do zó ját szep tem ber 1. nap já ig a Kincs tár ré szé re meg kül di. A Kincs tár a me gyei (fõ vá ro si) össze sí tõk bõl 5 mun ka na pon be lül or szá gos össze sí tõt ké szít, és az er rõl ké szült mág ne ses adat hor do zót a Pénz ügy mi nisz té ri um ré szé re meg kül di. (4) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 3/a. és 4. szá mú mel lék le te. (5) Az R. 3. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú melléklete, az R. 11. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá mú mel lék le te, az R. 13. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 3. szá mú mel lék le te, az R. 13/a. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 4. szá mú mel lék le te, az R. 13/b. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 5. szá mú mel lék le te, az R 16. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 6. szá mú mel - lék le te, az R. 16/a. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 7. szá mú mel lék le te lép, egy ide jû leg az R. ki egé szül 20. szá mú mel lék let ként e ren de let 8. szá mú mel lék le té vel, 21. szá mú mel lék let ként e ren de let 9. szá mú mel lék le té vel, va la mint. 22. szá mú mel lék let ként e ren de let 10. szá mú mellékle tével. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter

1. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [3. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] Z á r á s i ö s s z e s í t I. (az adó, a gépjárm adó, a luxusadó, a jövedelemadó, a talajterhelési díj, az egyéb bevételek, a pótlék és a bírság számlán szerepl adatok összesítéséhez ) ( év hó nap) Adózók Nyitó Folyó évi Évközi változás Technikai Helyesbített Helyesbített Megnevezés száma összes nem esedékes túlfizetés terhelés Terhelés Törlés Felszámolás, megszünés helyesbítés múlt évi folyó évi hátralék hátralék múltra folyóra múltra folyóra miatti csökkenés hátralék terhelés múltra folyóra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Adónem megnevezése magánszemély vállalkozó Pótlék Bírság Elszámolásra nem került befizetés Nyitó egyenleg (hátralék, túlfizetés) ZÁRÁSI ÖSSZESÍT II. Ft-ban magánszemély Megnevezés vállalkozó Összes Befizetés Záró Hátralék Bevételek Forint helyesbített múlt évi folyó évi összes nem esedékes túlfizetés változás Nyitó egyenleg tartozás el írásra el írásra hátralék hátralék Bevétel 1. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Átfutó bevétel Adónem megnevezése Bevétel összesen magánszemély Átfutó visszafizetés vállalkozó Átvezetett befizetések Pótlék Költségvetést l visszakapott bevétel Bírság Bevételek együtt Elszámolásra nem került befizetés Kiadások Nyitó egyenleg (hátralék, túlfizetés) 10 Visszatérítés el z évi túlfizetésb l 11 Visszatérítés folyó évi túlfizetésb l 12 Érdekeltségi célú utalás 13 Gépjármüadó 15 Építményadó 16 Telekadó ZÁRÁSI ÖSSZESÍT III. (gépjárm adó zárási összesít höz) 17 Magánszemélyek kommunális adója Ft-ban 18 Vállalkozók kommunális adója Adózók Adótárgyak Gjt. 8. (2)-(4) bek. alapján adott 19 Ipar zési adó száma száma kedvezmény (10. oszlopból) 20 Luxusadó 1. 2. 3. 21 Egyéb utalás 22 Idegenforgalmi adó (tartózkodás után) 23 Idegenforgalmi adó (építmény után) 24 Jövedelemadó 25 Pótlék 26 Bírság 27 Talajterhelési díj 28 Adószámlák közötti átutalás 29 Ideiglenes jelleggel végzett ipar zési adó 36 Helyszíni bírság 37 Saját szabálysértés Költségvetést l visszakapott utalás Kiadás összesen Számla egyenleg 68 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 69 2. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [11. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] IDEGENFORGALMI ADÓ (tartózkodási id után vagy szállásdíj, ellenérték alapján) 20. évi feldolgozási összesít Megnevezés Jellemz érték Adómegállapítás (szám) (Ft) Tartózkodási id után 1. Vendégéjszakák száma 2. IDEGENFORGALMI ADÓ 3. Htv. 31. (1) bekezdésének a) pontja alapján mentes 4. Htv. 31. (1) bekezdésének b) pontja alapján mentes 5. Htv. 31. (1) bekezdésének c) pontja alapján mentes 6. Htv. 31. (1) bekezdésének d) pontja alapján mentes 7. Önkormányzati döntés alapján mentesség, kedvezmény 8. IDEGENFORGALMI ADÓ / 2-3 -4-5-6-7/ Szállásdíj, ellenérték alapján 9. Vendégéjszakákra es szállásdíj, ellenérték 10. IDEGENFORGALMI ADÓ 11. Htv. 31. (1) bekezdésének a) pontja alapján mentes 12. Htv. 31. (1) bekezdésének b) pontja alapján mentes 13. Htv. 31. (1) bekezdésének c) pontja alapján mentes 14. Htv. 31. (1) bekezdésének d) pontja alapján mentes 15. Önkormányzati döntés alapján mentesség, kedvezmény 16. IDEGENFORGALMI ADÓ /10-11-12-13-14-15 / 17. IDEGENFORGALMI ADÓ ÖSSZESEN / 2+10 / 18. Htv. alapján mentes /3+4+5+6+11+12+13+14/ 19. Önkormányzati döntés alapján mentesség, kedvezmény /7+15/ 20. BESZEDETT IDEGENFORGALMI ADÓ ÖSSZESEN /8+16/

3. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [13. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] Megnevezés Ipar zési adó 2005. évi feldolgozási összesít 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó, 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. AHtv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalányönkormányzatra jutó összege Magánszemély vállalkozó vállalkozási szint adóalap 0-2 500 000 2 500 001-5 000 000 5 000 001-1. tábla Összesen Ft 70 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

Megnevezés 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikaieredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. AHtv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalányönkormányzatra jutó összege Nem magán személy vállalkozó (kivéve a 3-6 táblákat) vállalkozási szint adóalap 0-2 500 000 5000 001-10 000 00 10 000 001-100 000 000 100 000 001- Összesen Ft 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 71

Megnevezés 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosításitechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó, 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vállalkozási szint adóalap 0-50 000 000 50 000 001-100 000 000 100 000 001-3. tábla Ft Összesen 72 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

Megnevezés 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó, 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege Biztosítók vállalkozási szint adóalap 0-50 000 000 50 000 001-100 000 000 100 000 001-4. tábla Ft Összesen 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 73

Megnevezés 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege Befektetési vállalkozások vállalkozási szint adóalap 0-50 000 000 50 000 001-100 000 000 100 000 001- Ft Összesen 74 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

Megnevezés 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege Kockázati t ke társaságok és kockázati t kealapok vállalkozási szint adóalap 0-50 000 000 50 000 001-100 000 000 100 000 001-6. tábla Ft Összesen 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 75

Megnevezés 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege Mindösszesen vállalkozási szint adóalap 0-2 500 000 2 500 001-5 000 000 5 000 001-10 000 000 10 000 001-50 000 000 50 000 001-100 000 000 100 000 001-7. tábla Összesen Ft 76 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

4. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [13/a. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] Ipar zési adóbevallás nemzetgazdasági ágazatok szerinti adatai 2005. év Ft Megnevezés Mez gazdaság, Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz, erd gazdáslkodás, g z, vizellátás halászat 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 77

Ft Megnevezés Épít ipar Kereskedelem, Szálláshely, Szállítás, raktározás, javítás szolgáltatás, posta, távközlés vendéglátás 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege 78 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

Megnevezés Pénzügyi tevé- Ingatlanügyle- Oktatás Egészségügyi, kenység tek, gazdasági szociális ellátás szolgáltatás 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege Ft 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 79

Ft Megnevezés Egyéb közösségi, Mindösszesen személyi szolgáltatás 1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növel tételek (+) 13. A Htv. 52. 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá es adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege 80 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

5. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [13/b. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] Egyszer sített adóalap megállapítási módot választó adóalanyok ipar zési adóbevallásának 20. évi feldolgozási összesít je Megnevezés NEM AZ EGYSZER SÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓK 1. Személyi jövedelemadó szerinti bevétel 2. Helyi adó törvény szerinti egyszer sített adóalap 3. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolodó adóalap-mentesség (-) 4. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 5. Adózás alá es adóalap [2-(3+4)] 6. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 7. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 8. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 9. Az 1995. évi XVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 10. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [6-(7+8+9)] EGYSZER SÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓK Magán személy vállalkozó 1. Egyszer sített vállalkozói adó törvény szerinti adóalap 2. Helyi adó törvény szerinti egyszer sített adóalap (50 %) 3. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolodó adóalap-mentesség (-) 4. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 5. Adózás alá es adóalap [2-(3+4)] 6. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 7. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 8. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 9. Az 1995. évi XVIII. tv. 10. (2) bek. alapján csökkentés (-) 10. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [6-(7+8+9)] 11. AHtv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalányönkormányzatra jutóösszege Nem magán személy vállalkozó 1. Egyszer sített vállalkozói adó törvény szerinti adóalap 2. Helyi adó törvény szerinti egyszer sített adóalap (50 %) 3. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolodó adóalap-mentesség (-) 4. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 5. Adózás alá es adóalap [2-(3+4)] 6. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPAR ZÉSI ADÓ 7. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 8. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 9. FIZETEND IPAR ZÉSI ADÓ [6-(7+8)] 10. A Htv. 40. (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege 1. Egyszer sített vállalkozói adó alanya (f ) 2. Egyszer sített vállalkozói adó alanya és és az egyszer sített adóalap megállapítási módot választja (f ) Egyszer sített adóalap megállapítási módot választó adóalany vállalkozási szint adóalap 0-2 500 000 2 500 000-5 000 000 5 000 000- Összesen Ft 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 81

82 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 6. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [16. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez] HELYI IPAR ZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvev aláírása AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve): címe (lakóhelye, székhelye): telephelye: levelezési címe: adószáma: adóazonosító jele: statisztikai számjele: bankszámlaszáma: _ - - A bevallás kitölt jének neve, telefonszáma: 2. Bevallás jellege ( A bevallás jellegét a megfelel négyzetbe x-szel jelölje.) 2.1. Éves bevallás 2.2. Záró bevallás 2.3. El társasági bevallás 2.4. Naptári évt l eltér üzleti évet választó adózó bevallása 2.5. Évközben kezd adózó bevallása 2.6 Naptári évt l eltér üzleti évet választó adózó áttérésének évér l készült évközi bevallása 2.7 A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mez gazdasági stermel bevallása 2.8 A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jelleg ipar zési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 83 3. A záró bevallás benyújtásának oka: (A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) 3.1 Felszámolás 3.2 Végelszámolás 3.3 Átalakulás 3.4 A tevékenység saját elhatározásból történ megszüntetése 3.5 Hatósági megszüntetés 3.6 El társaságként m köd társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították vagy kérelmét a bejegyzés el tt visszavonta 3.7 Székhely áthelyezése 3.8 Telephely megszüntetése 3.9 Egyszer sített vállalkozói adóalanyiság megsz nése 3.10 A települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése 3.11 Egyéb 4. Bevallási id szak: év hó naptól év hó napig 5. A B C D E F G A kiegészít lapok jelölésének megfelel négyzetbe tegyen egy x-et. 6. Az adó alapjának egyszer sített meghatározási módját választók nyilatkozata 6.1 A 2005. adóévre az adóalap egyszer sített meghatározási módját választottam (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon egyéb magánszemély adóalanyok részére, akik 2004. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.2 A 2006. adóévre az adóalap egyszer sített meghatározásának módját választom (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyok részére, akik 2005. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.3 A 2005. adóévben, mint az egyszer sített vállalkozói adó alanya az adóalap egyszer sített megállapítási módját választottam. 6.4 A 2006. adóévre, mint az egyszer sített vállalkozói adó alanya az ipar zési adónál az egyszer sített adóalap meghatározási módot választom. Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 7. Könyvvezetés módja: (A megfelel kockába tegyen egy x-et!) 1. egyszeres 2. kett s 3. bevételi és költségnyilvántartás 4. bevételi nyilvántartás 8. Alkalmazott adóalap megosztás módszere: (A Htv. mellékletének 2.2 pontjában szerepl vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végs fogyasztó részére nyújtó szolgáltatóknak ezt a pontot nem kell kitölteni.) ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) - személyi jelleg ráfordítással arányos - eszközérték arányos - személyi jelleg ráfordítás és eszközérték arányos együtt

84 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA 911 Htv. szerinti - vállalkozási szint - éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) 912 Eladott áruk beszerzési értéke 913 Közvetített szolgáltatások értéke 9131 A 913. sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke 914 Anyagköltség 915 Htv. szerinti - vállalkozási szint adóalap [911-(912+913+914)] 916 A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 917 A 916. pontban szerepl mentességgel csökkentett Htv. szerint - vállalkozási szint - adóalap (915-916) 918 Az önkormányzat illetékességi területére jutó - a 917. alatti adóalap megosztása szerinti települési szint - adóalap 919 Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján összesen (9191+9192+9193+9194+9195) 9191 9192 9193 9194 9195 920 Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap (918-919) 921 Adóalapra jutó ipar zési adó összege (920. sor x %) 922 Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény összesen (az önkormányzat rendeletében megállapított, az ipar zési adóból levonható mentesség, kedvezmény) (9221+9222+9223+9224) 9221 9222 9223 9224 923 Az ideiglenes jelleg ipar zési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege 924 Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege (1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján) 925 Ipar zési adófizetési kötelezettség [921-(922+923+924)] 926 Adóel legre befizetett összeg 927 Feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg 928 Még fizetend adó [925-(926+927)] 929 Adótúlfizetés összege (926+927)-925] Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 10. Az önkormányzatra jutó adóátalány összege: 1. Más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) nincs tartozásom. (Ha nincs tartozás, azt a négyzetben x-szel jelölje.) Amennyiben tartozása van, az G jel kiegészít lapot is ki kell tölteni! 2. Amennyiben az adótúlfizetés egész összegét visszakéri azt a négyzetben x-szel jelölje! 3. Az adótúlfizetés összegéb l visszatéríthet adót az alábbi összegben kérem esedékességkor, helyi adó-fizetési, helyi adóel leg-fizetési kötelezettségemre elszámolni. Ft 4 Az adótúlfizetés fennmaradó összegét kérem visszatéríteni: A 2006. évi adóel leg megállapításhoz szükséges tájékoztató adat Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap összege Ft

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 85 Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellen rzése érdekében a bevalláshoz további részletez táblázatokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelez. Felel sségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek., év hó nap. (cégszer ) aláírás A bevallás ellenjegyzése esetén az ellenjegyz személy neve: adószáma, vagy adóazonosító jele: adótanácsadói oklevelének száma, kelte, vagy adószakért i engedélyének száma, kelte: Ellenjegyzés dátuma: év hó nap A bevallást ellenjegyzem: adótanácsadó, adószakért aláírása

86 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó A jel kiegészít lap A Az adózó neve, cégneve Adószáma: Adóazonosító jele (vagy technikai száma): 911 A Htv. szerinti - vállalkozási szint - éves nettó árbevétel [(9111+9112+9113)-(9114+9115+9116)] 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a 9113 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50 %-a 9114 Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó 9115 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege 9116 Felszolgálási díj árbevétele Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 87 B A vállalkozási szint adóalap megosztása 2005. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó B jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Adóazonosító jele (vagy technikai száma): 911 A Htv. szerinti - vállalkozási szint - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115+9116-9117) 9111 Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek 9112 Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei 9113 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele 9114 Befektetési szolgáltatás bevétele 9115 Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete 9116 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjelleg különbözete 9117 Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

88 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Biztosítók nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó C jel kiegészít lap C Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Technikai száma: Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 911 A Htv. szerinti - vállalkozási szint - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115+9116-9117) 9111 Biztosítástechnikai eredmény 9112 Nettó m ködési költségek 9113 Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások (csak életbiztosítási ágnál) és az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások együttes összege 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/vesztességének nyereségjelleg különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjelleg különbözete 9116 Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó árbevétele, a Htv. 52. 22. c) alpontja szerint egyéb növel tételek 9117 Htv. 52. 22. c) alpontjában foglalt csökkentések, év hó nap (cégszer ) aláírás

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 89 Befektetési vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó D jel kiegészít lap D Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Technikai száma: Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 911 A Htv. szerinti - vállalkozási szint - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115) 9111 Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek együttes összege 9112 Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei 9113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjelleg különbözete, év hó nap (cégszer ) aláírás

90 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám E Kockázati t ketársaságok és kockázati t kealapok nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó E jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Technikai száma: 911 A Htv. szerinti - vállalkozási szint - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114-9115-9116) 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50%-a 9113 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek 50%-a 9114 Befektetett pénzügyi eszközöknek min sül részvények, részesedések a mérlegkészítés id pontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összege 9115 Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó, fogyasztási adó 9116 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 91 F A vállalkozási szint adóalap megosztása 2005. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó F jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Adóazonosító jele (vagy technikai száma): 101 A vállalkozás által az adóévben a Htv. melléklete szerint figyelembe veend összes személyi jelleg ráfordítás összege 102 Az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak után az adóévben - a Htv. melléklete szerint figyelembe veend személyi jelleg ráfordítás összege 103 A vállalkozásnak az adóévben a székhely, telephely szerinti településekhez tartozó a Htv. melléklete szerinti összes eszközérték összege 104 Az önkormányzat illetékességi területén figyelembe veend a Htv. melléklete szerinti eszközérték összege 105 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végs fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 106 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végs fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatásnyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele Az adatokat forintban kell megadni, év hó nap (cégszer ) aláírás

Nyilatkozat a fennálló köztartozásokról adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó G jel kiegészít lap Az adózó neve (cégneve): Adószáma, adóazonosító jele: Kijelentem, hogy az adóbevallás benyújtásának napján az alábbi lejárt esedékesség köztartozásaim állnak fenn: A tartozást nyilvántartó szervezet A tartozás megnevezése számlavezet pénzintézetének neve bankszámla pénzforgalmi jelz száma összege (Ft) 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. Felel sségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatokat a valóságnak megfelelnek. (cégszer ) aláírás G 92 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 93 7. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [16/a. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez] HELYI IPAR ZÉSI ADÓBEVALLÁS 2006. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvev aláírása 1. Azonosító adatok Az adózó neve (cégneve): címe (lakóhelye, székhelye): telephelye: Levelezési címe: _ adószáma: azonosító jele: statisztikai számjele: bankszámlaszáma: _ - - A bevallás kitölt jének neve, telefonszáma: 2. Bevallás jellege ( A bevallás jellegét a megfelel négyzetbe x-szel jelölje.) 2.1. Éves bevallás 2.2. Záró bevallás 2.3. El társasági bevallás 2.4. Naptári évt l eltér üzleti évet választó adózó bevallása 2.5. Évközben kezd adózó bevallása 2,6 Naptári évt l eltér üzleti évet választó adózó áttérésének évér l készült évközi bevallása 2.7 A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mez gazdasági stermel bevallása 2.8 A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jelleg ipar zési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás

94 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 3. A záró bevallás benyújtásának oka: (A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) 3.1 Felszámolás 3.2 Végelszámolás 3.3 Átalakulás 3.4 A tevékenység saját elhatározásból történ megszüntetése 3.5 Hatósági megszüntetés 3.6 El társaságként m köd társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították vagy kérelmét a bejegyzés el tt visszavonta 3.7 Székhely áthelyezése 3.8 Telephely megszüntetése 3.9 Egyszer sített vállalkozói adóalanyiság megsz nése 3.10 A települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése 3.11 Egyéb 4. Bevallási id szak: év hó naptól év hó napig 5. A B C D E F G A benyújtott kiegészít lapok jelölésének megfelel négyzetbe tegyen egy x-et. 6. Az adó alapjának egyszer sített meghatározási módját választók nyilatkozata 6.1 A 2006. adóévre az adóalap egyszer sített meghatározási módját választottam (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon egyéb magánszemély adóalanyok részére, akik 2005. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.2 A 2007. adóévre az adóalap egyszer sített meghatározásának módját választom (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyok részére, akik 2006. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.3 A 2006. adóévben, mint az egyszer sített vállalkozói adó alanya az adóalap egyszer sített megállapítási módját választottam. 6.4 A 2007. adóévre, mint az egyszer sített vállalkozói adó alanya az ipar zési adónál az egyszer sített adóalap meghatározási módot választom. Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 7. Könyvvezetés módja: (A megfelel kockába tegyen egy x-et!) 1. egyszeres 2. kett s 3. bevételi és költségnyilvántartás 4. bevételi nyilvántartás 8. Alkalmazott adóalap megosztás módszere: (A Htv. mellékletének 2.2 pontjában szerepl vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végs fogyasztó részére nyújtó szolgáltatóknak ezt a pontot nem kell kitölteni.) ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) - személyi jelleg ráfordítással arányos eszközérték arányos személyi jelleg ráfordítás és eszközérték arányos együtt

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 95 9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA 911 Htv. szerinti vállalkozási szint éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) 912 Eladott áruk beszerzési értéke 913 Közvetített szolgáltatások értéke 9131 A 913. sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke 914 Anyagköltség 915 Htv. szerinti vállalkozási szint adóalap [911-(912+913+914)] 916 A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 917 Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentessége 918 Mentességekkel csökkentett Htv. szerinti a vállalkozási szint adóalap [915-(916+917)] 919 Az önkormányzat illetékességi területére jutó a 918. sorban lév adóalap megosztása szerinti települési szint adóalap 920 Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján összesen (9201+9202+9203+9204+9205) 9201 9202 9203 9204 9205 921 Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap (919-920) 922 Adóalapra jutó ipar zési adó összege (921. sor x %) 923 Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény összesen (az önkormányzat rendeletében megállapított, az ipar zési adóból levonható mentesség, kedvezmény) (9231+9232+9233+9234) 9231 9232 9233 9234 924 Az ideiglenes jelleg ipar zési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege 925 Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege (1995. évi XCVIII. tv. 10. (2) bek. alapján) 926 Ipar zési adófizetési kötelezettség [922-(923+924+925)] 927 Adóel legre befizetett összeg 928 Feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg 929 Még fizetend adó [926-(927+928)] 930 Adótúlfizetés összege [(927+928)-926] Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 10. Az önkormányzatra jutó adóátalány összege: 1. Más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) nincs tartozásom. (Ha nincs tartozás, azt a négyzetben x-szel jelölje.) Amennyiben tartozása van, az G jel kiegészít lapot is ki kell tölteni! 2. Amennyiben az adótúlfizetés egész összegét visszakéri azt a négyzetben x-szel jelölje! 3. Az adótúlfizetés összegéb l visszatéríthet adót az alábbi összegben kérem esedékességkor, helyi adó-fizetési, helyi adóel leg-fizetési kötelezettségemre elszámolni. Ft 4 Az adótúlfizetés fennmaradó összegét kérem visszatéríteni:

96 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellen rzése érdekében a bevalláshoz további részletez táblázatokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelez. Felel sségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek., év hó nap (cégszer ) aláírás A bevallás ellenjegyzése esetén az ellenjegyz személy neve: adószáma: adóazonosító jele: adótanácsadói oklevelének száma, kelte, vagy adószakért i engedélyének száma, kelte: Ellenjegyzés dátuma: év hó nap A bevallást ellenjegyzem: adótanácsadó, adószakért aláírása

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 97 A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó A jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Adóazonosító jele (vagy technikai száma): 911 A Htv. szerinti vállalkozási szint éves nettó árbevétel (9111-9112-9113-9114-9115) 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték 9113 Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó 9114 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege 9115 Felszolgálási díj árbevétele Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

98 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám B Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó B jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Technikai száma: 911 A Htv. szerinti vállalkozási szint éves nettó árbevétel [(9111+9112+9113+9114+9115+9116)-9117] 9111 Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek 9112 Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei 9113 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele 9114 Befektetési szolgáltatás bevétele 9115 Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete 9116 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjelleg különbözete 9117 Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 99 C Biztosítók nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó C jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Technikai száma: 911 A Htv. szerinti vállalkozási szint éves nettó árbevétel [(9111+9112+9113+9114+9115+9116)-9117] 9111 Biztosítástechnikai eredmény 9112 Nettó m ködési költségek 9113 Befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordítások (csak életbiztosítási ágnál) és az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások együttes összege 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete 9116 Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó árbevétele, a Htv. 52. 22. c) alpontja szerint egyéb növel tételek 9117 Htv. 52. 22. c) alpontjában foglalt csökkentések Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

100 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám D Befektetési vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó D jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Technikai száma: 911 A Htv. szerinti vállalkozási szint éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115) 9111 Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek együttes összege 9112 Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei 9113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének nyereségjelleg különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjelleg különbözete Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 101 E Kockázati t ketársaságok és kockázati t kealapok nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó E jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Technikai száma: 911 A Htv. szerinti vállalkozási szint éves nettó árbevétel [9111+9112-(9113+9114+9115)] 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 Befektetett pénzügyi eszközöknek min sül részvények, részesedések a mérlegkészítés id pontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összege 9113 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték 9114 Egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó 9115 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!, év hó nap (cégszer ) aláírás

102 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám F A vállalkozási szint adóalap megosztása 2006. adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó F jel kiegészít lap Az adózó neve, cégneve: Adószáma: Adóazonosító jele (vagy technikai száma): Az adatokat forintban kell megadni 101 A vállalkozás által az adóévben a Htv. melléklete szerint figyelembe veend összes személyi jelleg ráfordítás összege 102 Az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak után az adóévben a Htv. melléklete szerint figyelembe veend személyi jelleg ráfordítás összege 103 A vállalkozásnak az adóévben a székhely, telephely szerinti településekhez tartozó a Htv. melléklete szerinti összes eszközérték összege 104 Az önkormányzat illetékességi területén figyelembe veend a Htv. melléklete szerinti eszközérték összege 105 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végs fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 106 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végs fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatásnyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele, év hó nap (cégszer ) aláírás

Nyilatkozat a fennálló köztartozásokról adóévr l önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg ipar zési tevékenység utáni Az adózó neve (cégneve): Adószáma, adóazonosító jele: adókötelezettségr l szóló helyi ipar zési adóbevalláshoz kapcsolódó G jel kiegészít lap Kijelentem, hogy az adóbevallás benyújtásának napján az alábbi lejárt esedékesség köztartozásaim állnak fenn: 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. A tartozást nyilvántartó szervezet A tartozás megnevezése számlavezet pénzintézetének neve bankszámla pénzforgalmi jelz száma összege (Ft) Felel sségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. G (cégszer ) aláírás 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 103

104 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 8. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [20. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez] Luxusadó kivetési irat 20. évi kivetési összesít Megnevezés Jellemz érték Adómegállapítás (f, db, m 2, Ft) (Ft) Adóalanyok száma összesen (f ) Adóalanyiság jogcíme Tulajdonosok (f ) Vagyoni érték jog jogosítottjai (f ) Adóztatott ingatlanok száma (db) 1. Hasznos alapterület 2. A lakóingatlanok alapértéke 3. A lakóingatlanok számított értéke 4. Kivetett (fizetend ) luxusadó 5. A fizetett adóból a tv. 7. -a alapján levonható helyi adók összege 6. Luxusadó összesen (4-5)

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 105 9. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [21. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez] Adatszolgáltatás a luxusadóról Megnevezés 1. Adóztatott ingatlanok hasznos alapterülete (m 2 ) 2. Adóztatott ingatlanok alapértéke (Ft) 3. Adóztatott ingatlanok számított értéke (Ft) 4. Adóztatott ingatlanok korösszetétele (db) - 10 év alatti - 10-30 év közötti - 31-80 év között - 80 év fölött 5. Adóztatott ingatlan teljes felújitása az adóévet megel z en (db) - 10 éven belül történt - 20 éven belül történt 6. Adóztatott ingatlanok falazat szerinti összetétele (db) - tégla, k falazatú, illetve monolit betonszerkezet épület - házgyári panelszerkezet épület, egyéb nem hagyományos épít anyagból készült, illetve könny szerkezet épület - fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos épít anyagból épült épület 7. Adóztatott ingatlanok komfortfokozat szerinti összetétele (db) - összkomfortos (egyedi központi vagy etage f téssel) - összkomfortos (távf téssel) és a komfortos - félkomfortos 8. Adóztatott ingatlanban lév lakószobák (félszobát is beleértve) száma (db) - 4-nél több szoba - 4 szoba - 4-nél kevesebb szoba 9. Többlakásos lakóépületben lév lakások lakószobáinak (db) tájolás szerinti összetétele - a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba - minden egyéb megoldás - a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak 10. Többlakásos lakóépületben lév lakások megközelíthet sége szerinti összetétele (db) - a lakás az épület els vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik - minden más esetben - a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és felvonóval nem rendelkezik az épület - a lakás az alagsorban helyezkedik el Egylakásos lakóépületben lév lakás Többlakásos épületben, egyéb épületben Üdül Sorszám Épületrész

106 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 10. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [22. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez] BEVALLÁS a luxusadóról (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, f városban a f városi önkormányzat adóhatóságához.) I. Bevallás benyújtásának oka Bejelentkezés Változás bejelentése Adókötelezettség megsz nése Lakóingatlan elidegenítése, vagyoni érték jog megsz nése II. Adótárgy A lakóingatlan fajtája: Egylakásos lakóépületben lév lakás Többlakásos épületben, egyéb épületben lév lakás Üdül Épületrész Címe: k város község közterület neve Helyrajzi száma: / / / közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó III. Adótárgy hasznos alapterülete: m 2 IV. Adótárgy értékelésénél figyelembe veend korrekciós tényez k Lakással, üdül vel, épületrésszel kapcsolatos tényez k 1. Lakóépület, üdül kora: Épült: évben 2. Lakóépület, üdül teljes felújítása az adóévet megel z en nem történt évben történt 3. Lakóépület, üdül falazata (alkalmazott építési technológia): tégla, k falazatú, illetve monolit betonszerkezet épület házgyári panelszerkezet épület, illetve egyéb nem hagyományos épít anyagból készült, illetve könny szerkezet épület, fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos épít anyagból épült épület 4. Lakóépület, üdül komfort fokozata: összkomfortos (egyedi központi vagy etage f téssel) összkomfortos (távf téssel) vagy komfortos félkomfortos 5. Szobák és félszobák együttes száma: 4-nél több 4 4-nél kevesebb Többlakásos lakóépületben, egyéb épületben lév lakással kapcsolatos tényez k 6. Többlakásos lakóépületben, egyéb épületben lév lakás lakószobáinak tájolása a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba minden egyéb megoldás a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak 7. Többlakásos lakóépületben, egyéb épületben lév lakás megközelíthet sége a lakás az épület els vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik minden más esetben a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és nem rendelkezik felvonóval az épület a lakás az alagsorban helyezkedik el V. Adóalany Adóalany min sége: Adóalany neve: ll Tulajdonos Tulajdoni hányad: Vagyoni érték jog jogosultja Jog jellege: Jogosultsági hányad: kezel i jog vagyonkezel i jog haszonélvezet használat joga Születési helye: ll Ideje: év hó nap Anyja születési családi és utóneve: Adóazonosító jele: k Lakóhelye: k város község közterület neve közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Levelezési címe: k város község Pénzintézeti számlaszáma: k közterület neve közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 107 VI. Adótárgy elidegenítése esetén a vev : Neve: ll Lakóhelye: k város község közterület neve közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó VII. Megállapodás Alulírott tulajdonostársak, vagyoni érték jog jogosultjai (továbbiakban: tulajdonostárs) kijelentik, hogy a II. pont szerinti adótárgy vonatkozásában valamennyi, adóval kapcsolatos kötelezettséget a V. pont szerinti adóalany tulajdonostárs (a bevallás benyújtója) teljesíti, illetve az adóval kapcsolatos jogokat gyakorolja. V. pont szerinti adóalany tulajdonostárs Név: l Tulajdonostárs 2. adóalany tulajdonostárs aláírása Név: l Tulajdoni/jogosultsági hányad: Születési helye: ll Ideje: év hó nap Anyja születési családi és utóneve: Adóazonosító jele: k Lakóhelye: k város község közterület neve közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tulajdonostárs 3. helység év hó nap tulajdonostárs aláírása Név: l Tulajdoni/jogosultsági hányad: Születési helye: ll Ideje: év hó nap Anyja születési családi és utóneve: Adóazonosító jele: k Lakóhelye: k város község közterület neve közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tulajdonostárs 4. helység év hó nap tulajdonostárs aláírása Név: l Tulajdoni/jogosultsági hányad: Születési helye: ll Ideje: év hó nap Anyja születési családi és utóneve: Adóazonosító jele: k Lakóhelye: k város község közterület neve közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó helység év hó nap tulajdonostárs aláírása Felel sségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. helység év hó nap az adózó vagy képvisel je (meghatalmazottja) aláírása

108 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A pénzügyminiszter 43/2005. (XII. 22.) PM rendelete az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 32/1999. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról Az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény (a továb biak ban: Itv.) 100. -ának a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az il le té kek kel kap cso la tos ügy ira tok ke ze lé sé rõl, az il le té kek ki sza bá sá ról, el szá mo lá sá ról és köny ve lé sé rõl szóló, mó do sí tott 32/1999. (XII. 22.) PM ren de let (a továb biak ban: R.) 18/A. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont tal egé szül ki: [Il le ték ügyi prog ram rend szer jó vá ha gyá sá nak fel tételei:] f) ha az ön kor mány zat a prog ram rend szer rel ren del kez ni jo go sult tal a prog ram rend szer hasz ná la tá ról és üze mel te té - sé rõl fej lesz té si költ sé gek tõl füg get le nül meg ha tá ro zott éves díj ban ál la po dik meg, ak kor annak össze ge nem ha lad - hat ja meg az adott évre ér vé nyes egy sze rû köz be szer zé si el já rás ér ték ha tá rá nak fe lét. 2. (1) Ez a ren de let 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy ide jû leg az R. 3. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te, az R. 7. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá mú mel lék le te lép. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 3. -ának 4. pont já ban sze rep lõ 1990. évi XCI. tör vény szö veg - rész 2003. évi XCII. tör vény szö veg rész re, az R. 10. -ában sze rep lõ 77. (1) be kez dé sé ben szö veg rész ren del ke - zé se i ben szö veg rész re, az R. 5. szá mú mel lék le te Ked vez mé nyek, men tes sé gek címû táb lá zat fej lé cé ben sze rep lõ Csalá di gaz dál ko dó szö veg rész Re giszt rált me zõ gaz da sá gi ter me lõ szö veg rész re mó do sul. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 12. -a (1) bekezdésében a 12. -a (1) bekezdésének b) pont ja szö veg rész, az R. 18. -ában a 77. -ának (2) be kez dé se szö veg rész, va la mint a 76. -ának (2) be kez dé se szö veg rész. (3) A 2005. év rõl szóló zá rá si össze sí tõt az R. 2005. de cem ber 31-én ha tá lyos mel lék le te i nek meg fele lõen kell elké - szíteni. (4) Az e ren de let ki hir de té se nap ján üze mel te tett prog ram rend sze rek 2006. de cem ber 31-ig jó vá ha gyás nél kül al kal - maz ha tó ak. A prog ram rend sze rek 2007. ja nu ár 1-jét kö ve tõ al kal ma zá sá hoz az R. 18/A. -a sze rin ti jó vá ha gyás szük - séges. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 109 1. számú melléklet a 43/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [3. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez] 1. Összes folyó évi el írás alakulása 1.1 Öröklési illeték Megnevezés 1. Lakás Folyó évi el írás alakulása 2. Term föld 3. Gépjárm 4. Értékpapír 5. Egyéb ingatlan... illetékhivatal megnevezése 6. Egyéb ingó 7. Összesen 8. Összesen (halmozódás nélkül) Tulajdonszerzés Illetékalap (Ft) - Megoszlása örökhagyó gyermeke - házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más örökös szerint - Kiszabott illeték (Ft) - Megoszlása örökhagyó gyermeke - házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más örökös szerint - Ügyek (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint Ingatlanok száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint Örökösök száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint

110 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Megnevezés Vagyoni érték jog szerzés Illetékalap (Ft) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint Kiszabott illeték (Ft) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint Ügyek (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint Ingatlanok száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint Örökösök száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más örökös szerint 1. Lakás 2. Term föld 3. Gépjárm 4. Értékpapír 5. Egyéb ingatlan 6. Egyéb ingó 7. Összesen 8. Összesen (halmozódás nélkül)

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 111 1.2 Ajándékozási illeték Megnevezés 1. Lakás 2. Term föld 3. Gépjárm 4. Értékpapír 5. Egyéb ingatlan 6. Egyéb ingó 7. Összesen 8. Összesen (halmozódás nélkül) Tulajdonszerzés Illetékalap (Ft) - Megoszlása ajándékozó gyermeke - házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más megajándékozott - szerint. Kiszabott illeték (Ft) - Megoszlása ajándékozó gyermeke - házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más megajándékozott - szerint. Ügyek (db) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más megajándékozott szerint. Ingatlanok száma (db) - Megoszlása ajándékozó gyermeke - házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más megajándékozott - szerint. Ajándékozottak száma (db) Megoszlása ajándékozógyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más megajándékozott szerint. Vagyoni érték jog szerzés Illetékalap (Ft) - Megoszlása ajándékozó gyermeke -

112 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Megnevezés 1. Lakás 2. Term föld 3. Gépjárm 4. Értékpapír 5. Egyéb ingatlan 6. Egyéb ingó 7. Összesen 8. Összesen (halmozódás nélkül) házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más megajándékozott - szerint. Kiszabott illeték (Ft) - Megoszlása ajándékozó gyermeke - házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más megajándékozott - szerint. Ügyek (db) - Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más megajándékozott szerint. Ingatlanok száma (db) - Megoszlása ajándékozó gyermeke - házastársa - szül je - háztartásban eltartott szül - nélküli unokája egyéb unokája - nagyszül je - testvére - minden más megajándékozott - szerint. Ajándékozottak száma (db) - Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szül je háztartásban eltartott szül nélküli unokája egyéb unokája nagyszül je testvére minden más megajándékozott szerint.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 113 1.3 Visszterhes vagyonátruházási illeték Megnevezés 1. Lakás 2. Term föld 3. Gépjárm 4. Egyéb ingatlan 5. Egyéb ingó 6. Összesen 7. Összesen (halmozódás nélkül) Tulajdonszerzés Illetékalap (Ft) - Kiszabott illeték (Ft) - Szerz dések száma (db) Ingatlanok száma (db) - Vagyonszerz k száma (db) Vagyoni érték jogszerzés Illetékalap (Ft) - Kiszabott illeték (Ft) - Szerz dések száma (db) Ingatlanok száma (db) - Vagyonszerz k száma (db) 1.4 Eljárási illeték Megnevezés 1. Államigazgatási eljárási illeték 2. 1. sorból: ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték 3. 1. sorból: intézményi megkeresés alapján 4. 1. sorból: ügyfél más szervhez benyújtandó kérelmére 5. 1. sorból: illetékhivatali ellen rzés nyomán 6. 1. sorból els fokú illetéküggyel kapcsolatban felmerült illeték (méltányosság, igazolás) 7. 1. sorból illetékügy fellebbezése után 8. Bírósági eljárási illeték 9. 8. sorból: bírósági jegyzék alapján 10. 8. sorból: utólagos elszámolással fizetett 11. 8. sorból: ügyfél kérelmére 12. 8. sorból: illetékhivatali ellen rzés nyomán 13. Összesen Kelt:... Fizetésre kötelezettek száma (db) Eljárási illeték Ügyek száma (db) Illeték (Ft) P. H.... aláírás

114 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám... illetékhivatal megnevezése 2. Lakás (teljes tulajdon) szerzése és lakástulajdonok cseréje esetén fizetend visszterhes vagyonátruházási illeték el írások alakulása Teljes tulajdon (1/1 hányad) szerzése [Itv. 21. (1)-(2) bekezdés, 22. ] Lakástulajdonok cseréje [Itv. 21. (3)-(4), (8) bekezdés] Illetékalap (Ft) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) 0-1 000 000 1 000 001-2 000 000 2 000 001-3 000 000 3 000 001-4 000 000 4 000 001-5 000 000 5 000 001-6 000 000 6 000 001-7 000 000 7 000 001-8 000 000 8 000 001-9 000 000 9 000 001-10 000 000 10 000 001-11 000 000 11 000 001-12 000 000 12 000 001-13 000 000 13 000 001-14 000 000 14 000 001-15 000 000 15 000 001-16 000 000 16 000 001-17 000 000 17 000 001-18 000 000 18 000 001-19 000 000 19 000 001-20 000 000 20 000 001-21 000 000 21 000 001-22 000 000 22 000 001-23 000 000 23 000 001-24 000 000 24 000 001-25 000 000 25 000 001-26 000 000 26 000 001-27 000 000 27 000 001-28 000 000 28 000 001-29 000 000 29 000 001-30 000 000 30 000 000 felett Összesen Kelt:... P. H.... aláírás Ügyletek száma (db)

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 115... illetékhivatal megnevezése 3. Ingatlanforgalmazási célú, ingatlanalap általi, valamint hitelintézeti ingatlanszerzések Forgalmi érték sáv (Ft) 0-1 000 000 1 000 001-2 000 000 2 000 001-3 000 000 3 000 001-4 000 000 4 000 001-5 000 000 5 000 001-6 000 000 6 000 001-7 000 000 7 000 001-8 000 000 8 000 001-9 000 000 9 000 001-10 000 000 10 000 001-11 000 000 11 000 001-12 000 000 12 000 001-13 000 000 13 000 001-14 000 000 14 000 001-15 000 000 15 000 001-16 000 000 16 000 001-17 000 000 17 000 001-18 000 000 18 000 001-19 000 000 19 000 001-20 000 000 20 000 001-21 000 000 21 000 001-22 000 000 22 000 001-23 000 000 23 000 001-24 000 000 24 000 001-25 000 000 25 000 001-26 000 000 26 000 001-27 000 000 27 000 001-28 000 000 28 000 001-29 000 000 29 000 001-30 000 000 30 000 000 felett Összesen Illetékalap (Ft) Ingatlanalap ingatlanszerzése (Itv. 23/A. ) Ingatlanforgalmazási célú ingatlanszerzés (Itv. 23/A. ) Hitelintézeti ingatlanszerzés (legfeljebb három éves id tartamra) (Itv. 23/B. ) Lakás Term föld Egyéb Lakás Term föld Egyéb Lakás Term föld Egyéb Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db) Illetékalap (Ft) Kelt:... Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db) Illetékalap (R) Kiszabott illeték (Ft) P. H. Ingatlanok száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db)... aláírás Illetékalap (Ft) Kisza- bott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Ingatlanok száma (db)

116 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám... illetékhivatal megnevezése 4. Ingatlan és ingó öröklése Illetékalap sáv (Ft) 0-100 000 100 001-200 000 200 001-300 000 300 001-400 000 400 001-500 000 500 001-600 000 600 001-700 000 700 001-800 000 800 001-900 000 900 001-1 000 000 1 000 001-1 100 000 1 100 001-1 200 000 1 200 001-1 300 000 1 300 001-1 400 000 1 400 001-1 500 000 1 500 001-1 600 000 1 600 001-1 700 000 1 700 001-1 800 000 1 800 001-1 900 000 1 900 001-2 000 000 1 000 001-2 000 000 2 000 001-3 000 000 3 000 001-4 000 000 4 000 001-5 000 000 5 000 001-6 000 000 6 000 001-7 000 000 7 000 001-8 000 000 8 000 001-9 000 000 9 000 001-10 000 000 10 000 001-11 000 000 11 000 001-12 000 000 12 000 001-13 000 000 13 000 001-14 000 000 14 000 001-15 000 000 15 000 001-16 000 000 16 000 001-17 000 000 17 000 001-18 000 000 18 000 001-19 000 000 19 000 001-20 000 000 20 000 001-21 000 000 21 000 001-22 000 000 22 000 001-23 000 000 23 000 001-24 000 000 24 000 001-25 000 000 25 000 001-26 000 000 26 000 001-27 000 000 27 000 001-28 000 000 28 000 001-29 000 000 29 000 001-30 000 000 30 000 000 felett Összesen Illetékalap (Ft) Örökös által szerzett tulajdonjog Lakás Term föld Egyéb ingatlan Értékpapír Egyéb ingó Kiszabott illeték (Ft) Örökösök száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Örökösök száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Örökösök száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Örökösök száma (db) Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) Örökösök száma (db) Egy örökös által szerzett vagyon Illetékalap (Ft) Örökösök száma (db) Kelt:... P. H.... aláírás

2. számú melléklet a 43/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [7. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez] Kintlév ség 1. Illeték jellege szerint Öröklési illeték (gépjárm nélkül) Ajándékozási illeték (gépjárm nélkül) Gépjárm öröklési és ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték (gépjárm nélkül) Visszterhes gépjárm -átruházási illeték Bírósági eljárási illeték Államigazgatási eljárási illeték Összesen 2. Képz dés helye szerint Megye/f város területén képz dött (megyei jogú városok nélkül) Megyeszékhely megyei jogú város területén képz dött Nem megyeszékhely megyei jogú város területén képz dött Összesen 2001. december 31-ig joger ssé vált Kelt:... Tárgyid szak végén nyilvántartott kintlév ség megoszlása... év... hó... nap 2002. január 1. és december 31. között joger ssé vált 2003. január 1. és december 31. között joger ssé vált 2004. január 1. és december 31. között joger ssé vált... illetékhivatal megnevezése 2005. január 1. és december 31. között joger ssé vált 2006. január 1. és december 31. között joger ssé vált Nem joger s Összesen Ft tétel Ft tétel Ft tétel Ft tétel Ft tétel Ft tétel Ft tétel Ft tétel P. H.... aláírás 1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 117

118 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A pénzügyminiszter 44/2005. (XII. 22.) PM rendelete az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról Az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény (a továb - biak ban: Itv.) 100. -ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az el já rá si il le té kek meg fi ze té sé nek és a meg fi ze tés ellenõrzésének részletes sza bá lya i ról szóló 44/2004. (XII. 20.) PM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -a (2) be - kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E ren de le tet] d) az elekt ro ni kus úton kez de mé nye zett el já rá sok [ese tén kell al kal maz ni.] meg fizetett il le ték össze gét, a meg fi ze tés idõ pont ját és azt a tényt, hogy az adott kész pénz-át uta lá si meg bí zás azono - sító szá má ra és gyár tó kód já ra ér ke zett-e ko ráb ban más szerv tõl meg ke re sés. 3. Az R. 6. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) Az elekt ro ni kus úton kez de mé nye zett el já rá sért járó il le té k meg fi ze té sé nek el len õr zé sé re az elekt ro ni kus ügy in té zés rész le tes sza bá lya i ról szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. ren de let 39. -ában fog lal ta kat kell al kal maz ni az - zal, hogy az il le té k elõ ze tes meg fi ze té se ese tén az el já ró szerv elekt ro ni kus úton meg ke re si a Kincs tárt a pénz ügyi el szá mo lás tény le ges meg tör tén té nek vissza iga zo lá sa ér - de ké ben. A Kincs tár a meg ke re sés re 10 mun ka na pon be lül vá la szol. Az utó la go san meg fi ze tett il le té k ese té ben pe dig a Kincs tár az il le té k meg fi ze té sé re vo nat ko zó in for má ci ó - kat a be ér ke zést köve tõen azon nal to váb bít ja az el já ró szerv nek. 2. Az R. 2. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Az ok mány iro da a mel lék let ben meg ha tá ro zott adat ál lo mányt na pon ta meg kül di a Köz pon ti Hi va tal nak, amely a ké re lem azo no sí tó ból ügy szá mot ké pez és még az - nap elekt ro ni kus úton meg ke re si a Kincs tárt, hogy iga zol ja a pénz ügyi el szá mo lás meg tör tén tét. A (2) be kez dés ben fog lalt esetben az okmányiroda megkeresésében az eljárási il le ték össze gét egy ké re lem azo no sí tó alatt össze von tan kell fel tün tet ni. Az ügy azo no sí tó a Kincs tár ál tal rendel - kezésre bo csá tott in téz mény azo no sí tó ból és az ügy szám - ból áll. A Kincs tár a meg ke re sés tõl szá mí tott 10 munka - napon be lül a Köz pon ti Hi va tal ál tal kö zölt ügyazonosí - tóra és a bi zony lat gyár tó já nak kód já ra (a to váb bi ak ban: gyár tó kód ra) hi vat ko zás sal köz li a Köz pon ti Hi va tal lal a 4. (1) Ez a ren de let a (3) be kez dés ben fog lalt el té rés sel 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 5. -ának (1) be kez dé sé ben sze rep lõ 5. mun ka na pon szö veg rész 10. mun ka na pon szö veg rész re, az R. 7. -ának (2) be kez dé sé nek utol só mon da tá ban lévõ 5 mun ka na pon szö veg rész 10 mun ka na pon szö veg - rész re mó do sul. (3) E ren de let 2. -a 2006. feb ru ár 1-jén lép ha tály ba, egy ide jû leg az R. mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter Melléklet a 44/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [Mel lék let a 44/2004. (XII. 20.) PM ren de let hez] készpénzátutalási megbízás azo no sí tó száma készpénzátutalási megbízás gyár tó kód ja készpénzátutalási megbízás felhasználásá nak idõpontja befizetett illeték össze ge kérelemazo no sí tó il le ték fi ze té si kö te le zett ség mér té ke túl fi ze tés il le ték hi ány

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 119 A pénz ügy mi nisz ter 7/2005. (PK. 2006/1.) PM uta sí tá sa a Pénzügyminisztérium Fejezeti Informatikai Stra té gi á já ról A Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása, felügyelete alá tartozó fejezeti szervek informatikai tevékenységének megfelelõ szintû koordinációja érdekében az aláb bi uta sí tást adom ki: A pénz ügy mi nisz ter 1/2006. (PK. 1.) PM uta sí tá sa a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 14/2004. (PK. 15.) PM utasítás módosításáról A Pénzügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályza tá ról szó ló 14/2004. (PK. 15.) PM uta sí tást az aláb bi ak sze rint mó do sí tom: 1. 1. A Pénz ügy mi nisz té ri um fe je ze ti in for ma ti kai straté - giáját a je len uta sí tás mel lék le tét ké pe zõ Pénz ügy mi nisz - té ri um Fe je ze ti In for ma ti kai Stra té gia (a to váb bi ak ban: Stra té gia) doku men tumban fog lal tak sze rint ál la pí tom meg. 2. Az Ál lam adós ság ke ze lõ Köz pont Rt. vo nat ko zá sá ban a pénz ügy mi nisz tert il le tõ ala pí tói és tu laj do no si jo go kat, il - let ve a Di ák hi tel Köz pont Rt. vo nat ko zá sá ban a tu laj do no - si jo go kat gya kor ló he lyet tes ál lam tit ká rok a Stra té gia ér - vény re jut ta tá sa ér de ké ben a szük sé ges in téz ke dé se ket te - gyék meg, en nek ke re té ben a meg fe le lõ tar tal mú ala pí tói, il let ve tu laj do no si ha tá ro za tot ad ják ki. 3. A Stra té gi át az érin tet tek köz vet le nül kap ják meg. 4. Ez az uta sí tás a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter Pénzügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 14/2004. (PK. 15.) PM utasítás mellékletét képezõ szervezeti és mûködési szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) a jelen utasítás Mellékletében foglaltak szerint módosítom: 2. A Mel lék le tet az érin tet tek köz vet le nül kap ják meg. 3. Ez az uta sí tás 2005. de cem ber 15-én lép ha tály ba. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter A pénz ügy mi nisz ter 8001/2006. (PK. 1.) PM tájékoztatója a ki je lölt cél szer ve ze tek 2005. évi be szá mo lá si kö te le zett sé gé rõl A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zó kat fog lal koz - ta tó ki je lölt cél szer ve ze tek a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együt tes ren de let 27/E. (6) be kez dé sé ben elõ írt be szá - mo lá si kö te le zett sé gük nek - 2005. évre vo nat ko zó an - a kö vet ke zõ ada tok, il let ve táb lá za tok ki töl té sé vel te het nek ele get. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a be szá mo lá si kö - te le zett ség el mu lasz tá sa, il let ve a ha tár idõ be nem tar tá sa a do tá ció fo lyó sí tá sá nak fel füg gesz té sé vel jár. A be szá mo lót, il let ve a ki töl tött táb lá za to kat a Pénz - ügymi nisz té ri um Tár sa dal mi Köz ki adá sok Fõ osz tály ára (1051 Bu da pest, Jó zsef ná dor tér 2-4.) 2006. március 15-ei ha tár idõ vel kér jük meg kül de ni. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter

120 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám BESZÁMOLÓ a 2005. évi foglalkoztatásról és a dotáció igénybevételérõl A ki je lölt cél szer ve zet neve és szék he lye:... Adó azo no sí tó szá ma:... Le ve le zé si címe:... Te le fon szá ma:... Kap cso lat tar tó sze mély neve és te le fon szá ma:... A cél szer ve ze ti ki je lö lés idõ pont ja: Az akk re di tá ci ós ta nú sít vány irán ti ké re lem be nyúj tá sá nak éve, hó nap ja: év hó nap Ha a be szá mo ló be nyúj tá sá ig meg tör tént az akk re di tá lás, ak kor az akk re di tá ci ós ta nú sít vány tí pu sa: alap/ re ha bi li tá ci ós/ ki emelt/ fel té te les* (a nem kí vánt rész tör len dõ) Az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ér vé nyes sé ge:.. -tól -ig 1. szá mú táb lá zat Az akk re di tá lás ra vo nat ko zó egyéb tá jé koz ta tó jel le gû ada tok Megnevezés az összes foglalkoztatott személy átlagos statisztikai állományi létszáma az akkreditációs tanúsítvány iránti ké re lem be nyúj tá sá nak hó nap já ban a megváltozott munkaképességû dolgozók tényleges átlagos statisztikai állományi létszáma az akkredi - tációs ta nú sít vány irán ti ké re lem be nyúj tá sá nak hó - nap já ban a kijelölt célszervezet egészében Lt (fõ) Lmt (fõ) az akkreditálni kívánt részlegekben (köz pont, te lep he lyek stb.) La (fõ) Lma (fõ) 2. szá mú táb lá zat A 2005. évi do tá ció fo lyó sí tá si kor lát já nak meg ha tá ro zá sá hoz szük sé ges ada tok 2003. de cem be ré ben Megnevezés az elõzõ korlát hiányában a dotáció-igénylés elsõ hó nap já ban, vagy más, az APEH ál tal el fo ga dott hó napban. év. hó nap a fog lal koz ta tott meg vál to zott munkaképességû személyek át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) a jog sze rû en járó do tá ció (ezer Ft)

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 121 3. szá mú táb lá zat A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók lét szá ma és ará nya az összes fog lal koz ta tott sze mély havi és éves át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má hoz vi szo nyít va 2005. ja nu ár-de cem ber hó na pok ban Megnevezés 2005. ja nu ár feb ru ár március április május jú ni us július au gusz tus szeptember ok tó ber no vem ber december 2005. éves át lag: a fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (L) (fõ) a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lm) (fõ) a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ará nya (Q=Lm/Lt) (%) Meg jegy zés: a 3. szá mú táb lá zat ada ta it a 8/1983-as ren de let 3. szá mú mel lék le té nek adat lap ja, a III. adat lap 1. szá mú táb lá za tai alap ján le het ki töl te ni. 4. szá mú táb lá zat A szá mí tott és az igé nyel he tõ do tá ció, va la mint a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók szá má ra ki fi ze tett brut tó mun ka bér havi bon tás ban és éves szin ten össze sít ve Megnevezés 2005. ja nu ár feb ru ár március április május jú ni us július au gusz tus szeptember ok tó ber no vem ber december 2005. évi do tá ció össze sen: a számított dotáció (Dsz) a tény le ge sen fog lal koz - ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû személyek után (ezer Ft) az igé nyelt do tá ció (Di) a kor lá tok (fo lyó sí tá si kor lát, túl lé pé si kor lát - R. 27/A. (4) és (12) bekezdések - figyelembevételével (ezer Ft) az APEH ál tal tényleges kiutalt do tá ció (ezer Ft) a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dolgozóknak kifizetett tényleges bruttó mun ka bér össze ge (ezer Ft) Meg jegy zés: a szá mí tott és igé nyelt do tá ci ót a tárgy hó na pok ra vo nat ko zó an kell ki töl te ni, füg get le nül at tól, hogy az igény lés, il let ve a fo lyó sí tás mi kor tör tént (pél dá ul a ja nu ár hó nap ra vo nat ko zó do tá ci ót feb ru ár ban igé nyel ték, és eset leg

122 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám már ci us ban kap ták meg, de az ada tot ja nu ár hó nap ra kell be ír ni). A táb lá zat ki töl té sé nél fi gyel je nek a szá mí tott és igé - nyel he tõ do tá ció kü lönb ség re. A szá mí tott do tá ció a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má nak tel jes ség re ki szá mí tott összeg, míg az igé nyel he tõ do tá ci ót a kor lá tok (fo lyó sí tá si és túl lé pé si kor lát) fi gye lem be vé te lé vel kell ki szá mí ta ni. Eze ket az ada to kat a 8/1983-as ren de let 3. szá mú mel lék le té nek adat lap ja, il let ve a III. adat lap 2. és 3. táb lá za tai alap ján tud ják kitölteni. 5. szá mú táb lá zat A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lm) és a szá mí tott (Dsz) do tá ci ós kul csok sze rint 2005-ben ha von ta és éves szin ten össze sít ve Megnevezés ja nu ár február március do tá ci ós kulcs Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) 135% 155% 175% 150% 170% 190% 225% 245% 265% 320% 340% 360% Mindösszesen: Meg ne ve zés április május június do tá ci ós kulcs Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) 135% 155% 175% 150% 170% 190% 225% 245% 265% 320% 340% 360% Mindösszesen:

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 123 Megnevezés július augusztus szeptember do tá ci ós kulcs Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) 135% 155% 175% 150% 170% 190% 225% 245% 265% 320% 340% 360% Mindösszesen: Meg ne ve zés október november december do tá ci ós kulcs Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) 135% 155% 175% 150% 170% 190% 225% 245% 265% 320% 340% 360% Mindösszesen: Meg ne ve zés 2005. év mind össze sen do tá ci ós kulcs Lm (fõ) Dsz (ezer Ft) 135% 155% 175% 150% 170% 190% 225% 245% 265% 320% 340% 360% Mindösszesen: Megjegyzés: az 5. szá mú táb lá za tok ada ta it a 8/1983-as ren de let 3. szá mú mel lék le té nek adat lap ja, a III. adat lap 2. szá mú táb lá za tai alap ján tud ják ki töl te ni.

124 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 6. szá mú táb lá zat A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók lét szá ma a mun ka ké pes ség-csök ke nés mér té ke sze rin ti bon tás ban 2005. de cem ber hó nap ban a munkaképesség csökkenés mértéke a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ges lét szá ma 2005. de cem ber hó nap ban (fõ) leg alább 40%, 50% alatt leg alább 50%, 67% alatt leg alább 67%, 100% alatt 100%-os Mind össze sen: Dá tum: P. H.. alá írás A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tá jé koz ta tó ja a fog lal koz ta tók és egyé ni vál lal ko zók magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallási kötelezettsége teljesítéséhez 2006. évre rend sze re sí tett nyomtatványokról A ha tá lyos jog sza bá lyok alap ján 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 51. (1) bek. a fog lal koz ta tó, az egyé ni vállal kozó, a Tbj. 5. (3) be kez dé se alap ján já ru lék fi ze tés re kö te le zett, va la mint az 56/A. sze rin ti mun ka vál la ló (fog lal koz ta tott) a biz to sí tott nak a tárgy hó nap ban ki fi ze tett (jut ta tott, el szá molt) nyug díj já ru lék-ala pot ké pe zõ jö ve del me (nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ összeg) alap ján kö te les a tag díj össze gét meg ál la pí ta ni, le von ni és az érin tett ma gánnyug díj pénz tár nak a tárgy hó na pot (el szá molt hó na pot) kö ve tõ hó nap 12. nap já ig be val la ni és meg fi zet ni. A köz pon to sí tott il let mény-szám - fej té si rend szer be tar to zó köz pon ti költ ség ve té si és a he lyi ön kor mány za tok net tó fi nan szí ro zá sá ban részt vevõ szer vek ese té ben a tag díj be val lás és -fi ze tés ha tár ide je a tárgy hó na pot (az el szá molt hó na pot) kö ve tõ hó nap 20. nap ja. (Az új nyom tat vá nyok al kal ma zá sá ra elsõ al ka lom mal a 2006. ja nu ár hó nap ra vo nat ko zó be val lá sok tel je sí té sé vel ke rül sor.)

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 125 Az egyé ni vál lal ko zó a ma gánnyug díj pénz tá ri tag dí ját a Tbj. 29-29/A. -ai ban meg ha tá ro zott já ru lék alap fi gye lem be - vé te lé vel ha von ta ál la pít ja meg, és a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 12. nap já ig vall ja be és fi ze ti meg az érin tett magán - nyugdíjpénztárnak (Tbj. 51. (1) bek.). Az egyé ni vál lal ko zó tag díj be val lá si kö te le zett sé gé nek, a havi tag díj be val lás he lyett - az adó be val lás ra elõ írt ha tár - idõ ben - évi egy sze ri tag díj be val lás sal te het ele get, fel té ve, ha a tag dí jat a mi ni mál bér ala pul vé te lé vel ne gyed éven te meg fi ze ti, és a meg fi ze tett tag díj, va la mint a Tbj. 29-29/A. sze rin ti já ru lék alap fi gye lem be vé te lé vel meg ál la pí tott tag - díj kü lön bö ze tet a be val lás sal egy ide jû leg ren de zi. (Tbj. 51. (3) bek.). Az éves be val lás tel je sí té sé nek to váb bi fel té te le, hogy e szán dé kát az egyé ni vál lal ko zó a tárgy év ja nu ár 15-ig írás ban be je len ti az érin tett ma gánnyug díj pénz tár nak. Az éves be val lást, a tag díj kü lön bö zet meg fi ze té sé vel egy ide jû leg, az egyé ni vál lal ko zók az érin tett ma gánnyug díj - pénz tár hoz a tárgy évet kö ve tõ év feb ru ár 15-ig kö te le sek tel je sí te ni. (A 2005. évre vo nat ko zó be val lás be nyúj tá sa 2006. feb ru ár 15-ig ese dé kes.) 2006. ja nu ár 1-jé tõl a tag díj be val lás a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te (a to váb bi ak ban: PSZÁF) ál tal meg ha tá ro zott mó don mi nõ sí tett elekt ro ni kus alá írás sal és idõ bé lyeg zõ vel el lá tott elekt ro ni kus do ku men tum ban, szá mí tó gé pes há ló zat út ján (a to váb bi ak ban: elekt ro ni kus tag díj be val lás), vagy gépi adat hor do zón (mág nes le mez, CD-le mez) tel je sít he tõ. A gépi adat hor do zón tel je sí tett be val lás hoz mel lé kel ni kell a rög zí tett ada tok ból elõ ál lí tott, össze sí tett ada to kat tar tal - ma zó, ki nyom ta tott és cég sze rû en alá írt össze sí tõ adat la pot. Fen ti ek tõl el té rõ en a ma gánnyug díj pénz tá ri tag sá gá ból ere dõ tag díj fi ze té si kö te le zett sé gé re vo nat ko zó tag díj be val - lást (ön el len õr zést) az egyé ni vál lal ko zó, to váb bá a Tbj. 5. (3) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett, vala - mint az 56/A. sze rin ti mun ka vál la ló (fog lal koz ta tott) a PSZÁF ál tal köz zé tett, a tag díj be val lás ra rend sze re sí tett nyomtatványon is teljesítheti. Amennyi ben a fog lal koz ta tó az adott ma gánnyug díj pénz tár hoz 10 fõ nél ke ve sebb pénz tár tag után kö te le zett be val - lás ra, 2006-ban le he tõ sé ge van a tag díj be val lás (ön el len õr zés) PSZÁF ál tal köz zé tett, erre a cél ra rend sze re sí tett nyom - tat vá nyon tör té nõ tel je sí té sé re. A Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te ál tal rend sze re sí tett nyom tat vá nyok az érin tett magánnyugdíj - pénztárak nál sze rez he tõk be. A Fel ügye let ez úton is köz zé te szi a nyom tat vá nyo kat, me lyek az In ternet rõl (http://www.pszaf.hu/) is le tölt he tõ ek.

126 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 127

128 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 20060100-20060110 JELÛ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI HAVI TAGDÍJBEVALLÁSHOZ A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (a to váb bi ak ban: Tbj.) 4. -a sze rin ti fog lal koz ta tó, a fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal - ko zó az ál ta la fog lal koz ta tott biz to sí tot tak ra vo nat ko zó an (ide ért ve az egyé ni vál lal ko zó nak nem mi nõ sü lõ ma gán sze - mély mun kál ta tót is), a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pont, Ma gyar or szá gon be jegy zett egy ház, szak kép zõ is ko lai tanulót tanulószerzõdés alapján foglalkoztató sze mély vagy szer ve zet, a Tbj. 56/A. -ában meg ha tá ro zott, Magyarországon be nem jegy zett fog lal koz ta tó kép vi se lõ je vagy a fog lal koz ta tó kép vi se le té ben el já ró fog lal koz ta tott, ha von ta a tárgy hónapot (elszámolt hónapot) követõ hónap 12. napjáig köteles a tagdíjat bevallani és befizetni. A köz pon to sí tott il let mény-szám fej té si rend szer be tar to zó köz pon ti költ ség ve té si és a he lyi ön kor mány za tok net tó fi - nan szí ro zá sá ban részt vevõ szer vek ese té ben a tag díj be val lás és -fi ze tés ha tár ide je a tárgy hó na pot (az elszámolt hónapot) követõ hónap 20. napja. A tagdíjat forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni. Fi gye lem! Az egyé ni vál lal ko zó nak sa ját sze mé lyé re vo nat ko zó, va la mint a Tbj. 5. -a (3) be kez dé se ha tá lya alá tar - tozó ter mé sze tes sze mély nek a tag díj be val lá si kö te le zett sé gét a 20060300 jelû nyomtatványon kell teljesítenie! Fi gye lem! A tag díj be val lá si és be fi ze té si kö te le zett sé get min dig ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell teljesíteni, amely nél a pénz tár tag sá gi jog vi szony a tárgy hó nap ban (be val lá si idõ szak ban) fenn áll. Pél dá ul: ha a pénz tár tag sá gi jog vi szony 2006. már ci us 31-ig x ma gánnyug díj pénz tár ban áll fenn és a pénz tár tag áp ri lis 1-jén át lép y ma gánnyug - díj pénz tár ba, ak kor a már ci us havi tag díj be val lást (amely áp ri lis 12-én ese dé kes) még az x pénz tár ba, az áp ri lis havi tag díj be val lást (amely május 12-én esedékes) pedig már az y pénztárba kell teljesíteni. Az át lé pés nap ját (a pél da sze rint 2006. áp ri lis 1.) kö ve tõ en azon ban a pótbevallásokat és befizetéseket, vagy a ko - ráb bi be val lá sok he lyes bí té sét, ön el len õr zé sét már ah hoz a pénz tár hoz kell tel je sí te ni, ahol a pénz tár tag tag sá gi jog vi - szo nya fenn áll, azaz a példa szerint már az y pénztárba. Et tõl el té rõ en, vi szont ab ban az eset ben, ha a fog lal koz ta tó az át lé pett tag ra vo nat ko zó an az át lé pést meg elõ zõ beval lási idõ szak ra (a pél da sze rint már ci us 31-ig ter je dõ idõ szak ra) a tagdíjat megfizette, ezért csak a be val lá sát pó - tolja, ak kor a pót be val lást még ahhoz a pénztárhoz kell be nyúj ta nia, ahol a befizetését, be val lás hi á nyá ban nem tud ták a pénz tár tag egyé ni szám lá já ra el szá mol ni, azaz füg gõ szám lán tart ják nyil ván. A példa szerinti esetben, ha a foglalkoztató a tagdíjat március 31-ig terjedõ idõszakra maradéktalanul megfizette, de a február havi bevallását például csak május 12-én pótolja, ezt a pótbevallását még az x pénztárhoz kell benyújtania. Ezzel a bevallással kerül a függõszámlán lévõ összeg a tag számára jóváírásra, és egyúttal természetesen átutalásra az új y pénztárba, ahol a tag pénztártagsági jogviszonya fennáll. (A füg gõ szám lán lévõ be fi ze tés fel dol go zá sa, majd az y pénz tár ba tör té nõ utó la gos át uta lá sa iránt az x pénz tár nak kell intézkednie.) A tagdíjbevallás a következõ adathordozó típusokon teljesíthetõ: A tag díj be val lás a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te (a to váb bi ak ban: PSZÁF) ál tal meg ha tá ro zott módon mi nõ sí tett elekt ro ni kus alá írás sal és idõ bé lyeg zõ vel el lá tott elekt ro ni kus do ku men tum ban, szá mí tó gé pes há ló zat út ján (a to váb bi ak ban: elekt ro ni kus tag díj be val lás), vagy gépi adat hor do zón (mág nes le mez, CD-le mez) tel je sít he tõ. A gépi adat hor do zón tel je sí tett be val lás hoz mel lé kel ni kell a rög zí tett ada tok ból elõ ál lí tott, össze sí tett ada to kat tar tal - ma zó, ki nyom ta tott és cég sze rû en aláírt összesítõ adatlapot.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 129 Fen ti ek tõl el té rõ en a ma gánnyug díj pénz tá ri tag sá gá ból ere dõ tag díj fi ze té si kö te le zett sé gé re vo nat ko zó tag díj be val - lást (ön el len õr zést) az egyé ni vál lal ko zó, to váb bá a Tbj. 5. (3) be kez dé se alap ján já ru lék fi ze tés re kö te le zett, va la mint az 56/A. sze rin ti mun ka vál la ló (fog lal koz ta tott) a PSZÁF ál tal köz zé tett, a tag díj be val lás ra rend sze re sí tett nyomtat - ványon is tel je sít he ti. A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá sá val kap cso la tos, 2006. ja nu ár 1. nap ját meg elõ zõ idõ tar tam ra vo nat ko zó pót - be val lást, ön el len õr zést a 2006. ja nu ár 1-je elõtt rend sze re sí tett nyom tat vá nyo kon vagy a PSZÁF ál tal ki adott adat szer - ke zet ben kell tel je sí te ni. Fi gye lem! A PSZÁF ál tal 2006. évre meg ha tá ro zott adat szer ke zet al kal mas a meg elõ zõ évek re vo nat ko zó be val lás, ön el len õr zés tel je sí té sé re is. Amennyiben a foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz 10 fõnél kevesebb pénztártag után kötelezett bevallásra, 2006-ban le he tõ sé ge van a tag díj be val lás (ön el len õr zés) PSZÁF ál tal köz zé tett, erre a cél ra rend sze re sí tett nyom tat - ványon tör té nõ tel je sí té sé re. A tag díj be val lás és ön el len õr zés tel je sí té sé hez szük sé ges for ma nyom tat vá nyo kat, adat szer ke ze tet és in for ma ti kai uta - sí tást a PSZÁF a hi va ta los lap já ban és a Pénz ügyi Köz löny ben te szi köz zé. A PSZÁF ál tal rend sze re sí tett for ma nyom tat - vá nyok és ki töl té si út mu ta tók a ma gánnyug díj pénz tá rak nál sze rez he tõ ek be, va la mint le tölt he tõk a PSZÁF hon lap já ról (www.pszaf.hu). A bevallás típusa, jellege, fajtája: A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás a 20060100 jelû össze sí tõ adat lap ból és a pénz tár ta gon kén ti ada to kat tar tal - ma zó 20060110 jelû be tét lap ból áll. A 20060100 jelû Össze sí tõ adat lap és a tagi ada to kat tar tal ma zó 20060110 jelû Be tét lap min den eset ben csak együtt fo gad ha tó el be val lás ként. A benyújtott bevallás végrehajtható ok irat! (Az ok irat vég re hajt ha tó sá gá hoz kü lön in téz ke dés re (zá ra dé ko lás, vég re haj tá si lap ki ál lí tá sa stb.) nincs szük ség.) Az adott év bár mely idõ sza ká ról (bár mely hó nap já ról) el ma radt, határidõig benyújtani elmulasztott bevallásokat (pót be val lá so kat) is ezen a nyom tat vá nyon kell utó lag be nyúj ta ni, a be val lást ezen a nyom tat vá nyon, il le tõ leg ennek a nyom tat vány nak meg fe le lõ adat tar ta lom mal kell pó tol ni. A bevallás, típusa sze rint le het: tárgy ha vi (ere de ti ese dé kes sé gû), vagy az ere de ti ese dé kes sé get, ha tár idõt kö ve tõ en utó la go san be nyúj tott pótolt be val lás, azaz pót be val lás. A tárgy ha vi (ere de ti ese dé kes sé gû) be val lást a be val lás tí pu sa kód koc ká ban T be tû jel lel kell je löl ni. Az össze sí tõ adat lap és a tagi be tét la pok tí pu sa ki zá ró lag azo nos le het! A be val lás utó lag tör té nõ be nyúj tá sa ese tén an nak té nyét a bevallás típusa kódkockában P (Pót be val lás) betû - jellel kell je löl ni. Az össze sí tõ adat lap és a tagi be tét la pok tí pu sa ki zá ró lag azo nos le het! Pótbevallás benyújtása esetén min den eset ben a be val lá si idõ szak (év) be val lá si nyom tat vá nya it kell hasz nál ni! A 2003. évet meg elõ zõ idõ szak ra ké szí tett pót be val lás ban a ki e sõ idõ ada to kat té te le sen nem kell kö zöl ni, csak ab ban az eset ben, ha a tel jes hó nap ban nem volt já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem, azaz 0 -ás be val lás pót lá sá ra ke rül sor. A be val lás jel le ge kód koc ká ban azt kell je löl ni, ha a be val lás be nyúj tá sá ra kö te le zett fog lal koz ta tó fel szá mo lás (F), vég el szá mo lás (V), vagy át ala ku lás (Á) alatt áll. Fi gye lem! A tag díj be val lás és be fi ze tés pénz tár ta gi azo no sí tá sa érde - kében a fog lal koz ta tó át ala ku lá sa ese tén a jog elõd-jog utód ada ta it a pénz tár hoz írás ban be kell je len te ni! A be val lás faj tá ja kód koc ká ban kell kö zöl ni a fel szá mo lá si el já rás kez de tét (1), a fel szá mo lá si el já rás alat ti idõ szak ra vo nat ko zó tag díj be val lást (2), to váb bá a fel szá mo lá si el já rás be fe je zé sét (3).

130 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Általános tudnivalók: Jog sza bá lyi hi vat ko zá sok a ki töl té si út mu ta tó ban: A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény (Mpt.) A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (Tbj.) és a vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 195/1997. (XI. 5.) Kor mány ren de let (R.) Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény (Art.) Az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény (ekho). A Tbj. 51. -a (1) be kez dé se alap ján a fog lal koz ta tó, az egyé ni vál lal ko zó, az 5. (3) be kez dé se alap ján já ru lék fi ze tés - re kö te le zett, va la mint az 56/A. sze rin ti mun ka vál la ló (fog lal koz ta tott) a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt) nyugdíjjárulék-alapot képezõ jövedelme (nyugdíjjárulék alapot képezõ összeg) alap ján kö - te les a tag díj össze gét meg ál la pí ta ni, le von ni és az érin tett ma gánnyug díj pénz tár nak a tárgy hó na pot (el szá molt hó na - pot) követõ hónap 12. napjáig bevallani és megfizetni. A köz pon to sí tott il let mény-szám fej té si rend szer be tar to zó köz - pon ti költ ség ve té si és a he lyi ön kor mány za tok net tó fi nan szí ro zá sá ban részt vevõ szer vek ese té ben a tag díj be val lás és -fi ze tés ha tár ide je a tárgy hó na pot (az el szá molt hó na pot) kö ve tõ hó nap 20. nap ja. A Tbj. 24. (5) bekezdése alapján tör té nõ el szá mo lás ra te kin tet tel a tag dí jat a pénz tár tag ság té nyé nek iga zo lá sát (dokumentálását) követõ hónap 12. napjáig, il le tõ leg - a köz pon to sí tott il let mény-szám fej té si rend szer be tar to zó köz - pon ti költ ség ve té si és a he lyi ön kor mány za tok net tó fi nan szí ro zá sá ban részt vevõ szer vek ese té ben - 20. nap já ig kell tárgy ha vi be val lás ként be val la ni és meg fi zet ni. A tag dí jat a Tbj. 24. -a sze rin ti tárgy ha vi (azaz a tárgyhónapban kifizetett, juttatott, elszámolt) nyugdíjjárulék ala pot ké pe zõ jö ve de lem alap ján a fog lal koz ta tó nak kell meg ál la pí ta ni, le von ni, be val la ni és be fi zet ni az il le té kes magán nyugdíjpénztár ré szé re. (Pél dá ul, ha be val lá si idõ szak 2006. feb ru ár hó nap, tárgy ha vi nyug díj já ru lék ala pot ké - pezõ jö ve de lem a feb ru ár havi mun ka bér és a bér rel együtt ki fi ze tett jut ta tá sok, to váb bá va la mennyi feb ru ár hó nap ban ki fi ze tett nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jut ta tás, jö ve de lem.) A tag díj be val lá sa és meg fi ze té se ese té ben vál to zat la nul ér vé nye sül a já ru lék fi ze té si fel sõ ha tár. Amennyiben a pénztártag egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve del me együt tes fi gye lem be vé te lé vel kö te les tag dí jat fi zet ni, leg fel jebb azon ban a járulékfizetési felsõ határig. Ezt a fel sõ ha tárt 2006. évre a Ma gyar Köz tár sa ság költ ség ve té sé rõl szó ló tör vény, nap - tá ri napi 17 330 forint, egész évre szá mít va (365 x 17 330 =) 6 325 450 fo rint összeg ben ha tá roz ta meg. A biz to sí tott mind ad dig kö te les tag dí jat fi zet ni, il le tõ leg a fog lal koz ta tó a nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve del me i bõl a tag dí jat levon ni, amíg a biz to sí tott nem nyi lat ko zik, hogy a nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jut ta tá sai együt te sen el ér ték a járulék - fizetés fel sõ ha tá rát. Fi gye lem! Amennyi ben a tag díj be val lás ra és be fi ze tés re az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény ben (ekho) fog lalt ren del ke zé sek alap ján ke rül sor ezt a tényt a megfelelõ kódkockában (23. sor) je löl ni kell, a tag díj be val lá si ada to kat pe dig min den eset ben kü lön tagi blokk ban kell fel tün tet ni. Fi gye lem! Ha a be val lás ban a tárgy hó na pot meg elõ zõ idõ szak ra tör té nõ be val lás, el szá mo lás ese tén eltérõ tagdíjmér ték sze re pel, ak kor az egyes idõ sza kok ra vo nat ko zó és el té rõ tag díj mér té kû be val lást külön-külön tagi blokkban kell sze re pel tet ni. Fi gye lem! Ha a tag nak a fog lal koz ta tó nál egy ide jû leg, vagy egy mást kö ve tõ en több biz to sí tá si kö te le zett ség gel járó jog vi szo nya (tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szo nya) van, ak kor a tag díj be val lást jog vi szo nyon ként külön-külön tagi blokkban kell sze re pel tet ni! Fi gye lem! A dátum jellegû mezõket arab szám mal, év/hó nap/nap sor rend ben kell ki töl te ni. Az ada tot nem tar tal - ma zó me zõ ket víz szin tes vo nal lal át kell húz ni. A fog lal koz ta tói és a pénz tár ta gi azo no sí tó ada tok ki töl té se min den eset ben kötelezõ!

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 131 ÖSSZESÍTÕ ADATLAP KITÖLTÉSE (20060100) A BEVALLÁS ADATAI: 1. sor: Beval lási idõ szak Azt az évet és azt a tárgy hó na pot (el szá mo lá si hó na pot) je len ti, amely re vo nat ko zó an az el szá mo lás, be val lás tör té nik. A hó na pot arab szám mal, tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2006. 04). 2. sor: A bevallás típusa (T/P) A kód koc ká ban kell je löl ni, ha tárgy ha vi (ere de ti ese dé kes sé gû) be val lás be nyúj tá sá ra ke rül sor, vagy va la me lyik ko - ráb ban el mu lasz tott, ha tár idõ re be nem nyúj tott havi be val lás pót lá sa tör té nik. Le het sé ges ér té kei: T Tárgy ha vi be val lás P Pót be val lás 3. sor: A be val lás jel le ge, faj tá ja A be val lás jel le ge kód koc ká ban F be tût kell be ír ni, ha a be val lás be nyúj tá sá ra kö te le zett fog lal koz ta tó fel szá mo lás, V be tût, ha vég el szá mo lás, és Á be tût, ha át ala ku lás alatt áll. A be val lás faj tá ja kód koc ká ban 1 -es szá mot kell be ír ni a fel szá mo lá si el já rás kez de te kor, 2 -es szá mot a fel szá - mo lá si el já rás alat ti idõ szak ra vo nat ko zó tag díj be val lás be nyúj tá sa kor, és 3 -as szá mot a fel szá mo lá si el já rás be fe je - zé se kor. 4. sor: Csatolt betétlapok száma Az Össze sí tõ adat lap hoz csa tolt, tagi ada to kat tar tal ma zó be tét la pok szá mát je len ti. Tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul - láz va kell ki töl te ni (pl.: 05). 5. sor: Átvétel dátuma A pénztárban - személyes benyújtás esetén - történõ átvétel, vagy postai küldés esetén a beérkezés dátuma (év, hó, nap), vagy a be ér ke zé si idõ bé lyeg zõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! 6. sor: Át ve võ alá írá sa, bé lyeg zõ A pénztár átvételre feljogosított ügyintézõjének aláírása min den eset ben fel tün te ten dõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! A BEVALLÁSRA KÖTELEZETT FOGLALKOZTATÓ AZONOSÍTÓ ADATAI: 7. sor: Név A be val lás ra kö te le zett fog lal koz ta tó neve. Egyé ni vál lal ko zó, ma gán sze mély mun kál ta tó ese tén csa lá di és utó név. A Tbj. 56/A. -a sze rint be val lás ra kö te le zett ese té ben a fog lal koz ta tót kép vi se lõ pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. 8. sor: Cím A be val lás ra kö te le zett fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) címe. Pos tai irá nyí tó szá ma, szék hely te le pü lés neve, köz te - rü let neve, jel le ge (utca, út, tér, stb.), ház szám. A Tbj. 56/A. -a sze rint be val lás ra kö te le zett ese té ben a pénz tár tag címe (ál lan dó la kó he lye). 9. sor: Külföldi munkáltató neve, címe Kül föl di mun kál ta tó ada tai. A Tbj. 56/A. -a alá tar to zó pénz tár tag ese té ben a mun ka vég zés re meg bí zást adó és a mun ka vég zés sel kap cso la tos költ sé ge ket vi se lõ kül föl di szer ve zet, vagy ma gán sze mély (cég) neve, szék he lye (lakó - helye), or szág, irá nyí tó szám, vá ros, köz ség, köz te rü let neve, jel le ge (utca, út, tér, stb.), ház szám. E sor ki töl té sé re ki zá ró lag a Tbj. 56/A. -a sze rin ti be val lás ra kö te le zett ese té ben ke rül het sor! Egyéb eset ben át kell húz ni! 10. sor: Adó szám vagy adó azo no sí tó jel Kitöltése kötelezõ! Az adó ha tó ság ál tal az Art. 24. -a alap ján ki adott adó szám vagy adó azo no sí tó jel. Amennyi ben a fog lal koz ta tó ter mé sze tes sze mély és adó szám mal nem ren del ke zik (an nak ki vál tá sá ra nem kö te le zett), az adó azo no - sí tó jel ro va tot kell ki töl te nie. A Tbj. 56/A. -a ha tá lya alá tar to zó ese té ben a be val lás ra kö te le zett pénz tár tag ré szé re az adó és já ru lék be val lás tel je sí té sé hez ki adott adó szá mot kell fel tün tet ni! 11. sor: Pénz for gal mi jel zõ szám A fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) pénz for gal mi jel zõ szá ma (szám la szá ma). Azt a szám la szá mot kell fel tün tet ni, amely rõl a tag díj át uta lá sa tör té nik. (Ha több van, a fog lal koz ta tó a tag díj be fi ze tés azo no sí tá sá hoz va la mennyi szám la szám be je len té sé re kö te le zett!) 12. sor: Kap cso lat tar tó neve és telefonszáma A fog lal koz ta tó azon ügy in té zõ jé nek neve és te le fon szá ma, aki a be val lást össze ál lí tot ta, aki vel a pénz tár a kapcso - latot fel tud ja ven ni. A te le fon szá mot bal ra zár va, ha tá ro ló je lek - kö tõ jel, per jel stb. - nél kül, a kör zet szám mal együtt kell fel tün tet ni.

132 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A BEVALLÁST TELJESÍTÕ (ADATSZOLGÁLTATÓ) ADATAI: 13. sor: Név, te le fon szám, adó szám A be val lást (adat szol gál ta tást) tel je sí tõ neve és te le fon szá ma, adó szá ma. Ak kor kell ki töl te ni, ha a fog lal koz ta tó (be - val lás ra kö te le zett) és a be val lást (adat szol gál ta tást) tény le ge sen vég re haj tó sze mély, vagy szer ve zet el tér. Fi gye lem! A név és te le fon szám ki töl té se min den eset ben kö te le zõ! A te le fon szá mot bal ra zár va, ha tá ro ló je lek - kö tõ jel, per jel stb. - nél kül, a kör zet szám mal együtt kell fel tün tet ni. Itt kell kö zöl ni a fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek sze rin ti tag díj be val - lást tel je sí tõ kép vi se lõ sze mély, vagy szer ve zet (cég) ne vét, te le fon szá mát és adó szá mát. Fi gye lem! A be val lást össze ál lí tó kap cso lat tar tó ügy in té zõ ne vét és te le fon szá mát nem itt, ha nem a 12. sor ban kell fel tün tet ni. PÉNZTÁR ADATAI: 14. sor: Név, pénztárkód A ma gánnyug díj pénz tár neve és pénz tár kód ja. An nak a ma gánnyug díj pénz tár nak a neve, és pénz tár kód ja, amely ré - szé re - tag jai után - a fog lal koz ta tó a tag díj be val lást be nyújt ja. A Pénz tár kód, a ma gánnyug díj pénz tár ré szé re a PSZÁF ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó. (Az azo no sí tó szá mok ról a ma gánnyug díj pénz tár nál vagy a PSZÁF hon lap ján tá jé ko zód hat.) ÖSSZESÍTETT ADATOK: 15. sor: A be val lás ban sze rep lõ pénz tár ta gok szá ma A be val lás 20060110 jelû összes be tét lap ján sze rep lõ ta gok szá ma, akik után a be val lás ra kö te le zett (fog lal koz ta tó, egyé ni vál lal ko zó, stb.) a tag díj be val lást tel je sí ti. 16. sor: Já ru lék alap össze sen A be val lás 20060110 jelû összes be tét lap ján sze rep lõ pénz tár ta gok já ru lék alap jai (12. és 16. sor) össze sen. 17. sor: Tag díj össze sen A be val lás 20060110 jelû összes be tét lap ján sze rep lõ pénz tár ta gok kö te le zõ tag dí jai (13. és 17. sor) össze sen. 18. sor: Munkáltatói kiegészítés összesen A be val lás 20060110 jelû összes be tét lap ján a pénz tár ta gok ré szé re a mun kál ta tó ál tal vál lalt tag díj ki egé szí té sek (14. és 18. sor) össze sen. 19. sor: Mér té ke Mun kál ta tói ki egé szí tés szá za lé kos mér té ke. Bal ra zár va, há rom ti ze des jegy pon tos ság gal kell meg ad ni. Bal ról az elsõ mezõ az egész szám he lye, a ti ze des je gye ket a má so dik me zõ tõl kell be ír ni. Amennyi ben a ki egé szí tés mér té ke egész szám (pl.: 2%), a má so dik me zõ tõl a ti ze des je gyek he lyét nul lá val kell fel töl te ni. Ha nincs tag díj ki egé szí tés, vagy a be val lást a Tbj. 4. a) pont ja 4., 6. és 8. al pont ja sze rin ti fog lal koz ta tó nyújt ja be, a me zõt át kell húz ni. 20. sor: Mun ka vál la lói ki egé szí tés össze sen A be val lás 20060110 jelû összes be tét lap ján sze rep lõ pénz tár ta gok ál tal vál lalt tag díj ki egé szí té sek (15. és 19. sor) összesen. Fi gye lem! A tag díj, va la mint a mun ka vál la lói és a mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés együt tes mér té ke nem ha lad hat ja meg a já ru lék alap 10%-át! 21. sor: Ké se del mi pót lék össze ge Az Art. 165. -a sze rint a tag díj ké se del mes meg fi ze té se ese tén, az ese dé kes ség nap já tól a tag díj tény le ges meg fi ze té - sé nek nap já ig ké se del mi pót lé kot kell fi zet ni. A ké se del mi pót lék mér té ke min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ - pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek 365-öd ré sze. A min den ko ri jegy ban ki alap ka mat mér té két a Ma gyar Nem ze ti Bank te szi köz zé. A ké se del mi pót lé kot a tag díj tar to zás be haj tá sa kor a pénz tár (egyes ese tek ben az adó ha tó ság) ál la pít ja meg. A foglalkoztató a késedelmi pótlékot a saját számítása szerint is megfizetheti. Ilyen esetben a bevalláshoz a kitöltési útmutató mellékletében szereplõ adatszolgáltatást kell benyújtani arról, hogy mely havi tagdíjbevallás késedelmes be fi ze - tésé re vo nat ko zik a ké se del mi pót lék fel szá mí tá sa. Fi gye lem! Ha a 21. sor ki töl tés re ke rül, a 20060100 jelû magánnyug díj pénz tá ri havi tag díj be val lás mel lék le te sze rin ti Adatszol gál ta tás a ké se del mi pót lék be val lá sá hoz el ne ve zé sû nyom tat vány beküldése kötelezõ! (A nyom tat vány min ta mel lé kel ve.) 22. sor: Be fi ze ten dõ összeg A bevallott összes tagdíj, munkáltatói kiegészítés, munkavállalói kiegészítés, és a késedelmi pótlék (17+18+20+21. sor) együt tes össze ge.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 133 23. sor: A vissza té rí té si igény össze ge, amely nek be tu dá sát ké rem A vissza té rí té si igény össze ge, amely nek be tu dá sát a fog lal koz ta tó a havi tag díj fi ze té si kö te le zett ség re kéri. A tárgy - ha vi be val lást meg elõ zõ en és az elõ zõ be val lás tel je sí té sét kö ve tõ en kül dött önellenõrzés(ek)ben kimutatott vissza - té rí té si igény bõl (20060200 jelû nyom tat vány 24. szá mú so rá ban sze rep lõ vissza té rí té si igény ) az az összeg, me - lyet a fog lal koz ta tó (fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó) a tárgy ha vi be val lás sze rin ti be fi ze té si kö te le zett - sé gé nél be szá mí ta ni kí ván. A be tud ni kí vánt összeg nem le het na gyobb (23. sor), mint a 22. sor ban fel tün te tett Be fi - ze ten dõ összeg. 24. sor: Vissza igény len dõ összeg, amely nek vissza uta lá sát ké rem Vissza igény len dõ összeg, amely nek vissza uta lá sát kéri a fog lal koz ta tó. A tárgy ha vi be val lást meg elõ zõ en és az elõ zõ be val lás tel je sí té sét kö ve tõ en kül dött ön el len õr zés(ek)ben ki mu ta tott tel jes vissza té rí té si igény nek (a 20060200 jelû nyom tat vány 24. szá mú so rá ban sze rep lõ Vissza té rí té si igény"-nek) az a ré sze, amely nek be tu dá sa a tárgy ha vi be val - lás sze rin ti be fi ze té si kö te le zett ség nél nem ér vé nye sít he tõ, mert a vissza té rí té si igény össze ge na gyobb, mint a tárgy - ha vi be fi ze ten dõ összeg. HITELESÍTÉS: 25. sor: Dátum A be val lás dá tu ma. Az az idõ pont, ami kor a be val lás ra kö te le zett a tag díj be val lást el ké szí tet te. 26. sor: Cég sze rû alá írás, köny ve lõ el len jegy zé se A be val lás ra kö te le zett (fog lal koz ta tó, vagy fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó, Tbj. 56/A. -a ha tá lya alá tar to zó sze mély, szer ve zet) cég sze rû alá írá sa, va la mint a Tbj. 51/A. (5) be kez dé se sze rin ti el len jegy zés ese tén, az adó szak ér tõ, adó ta nács adó, köny ve lõ, vagy könyv vi te li szol gál ta tás ra, adó ta nács adás ra jo go sult gaz da sá gi tár sa ság (együtt: köny ve lõ) alá írá sa. Ha a tag díj be val lás (ön el len õr zés) tel je sí té se so rán, a fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett a tag díj be val lást az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek al kal ma zá sá val a kép vi se lõ je nyújt ja be, a kép vi se lõ alá írá sa. A TAGI ADATOKAT TARTALMAZÓ BETÉTLAP KITÖLTÉSE (20060110) A bi zony lat a tárgy ha vi és a tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó tárgy ha vi ki fi ze té sek re vo nat ko zó tag díj - bevallás pénztártagonkénti részletezésére, bevallására szolgál. Egy betétlapon két pénztártag adatainak jelenté - sé re van le he tõ ség. Fi gye lem! Ha a tag nak a fog lal koz ta tó nál egy ide jû leg, vagy a tárgy hó nap ban egy mást kö ve tõ en több biz to sí tá si kö - telezettséggel járó jog vi szo nya (tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szo nya) van a tag díj be val lást jog vi szo nyon ként külö n-külön tagi blokk ban kell sze re pel tet ni! A BEVALLÁS ADATAI: 1. sor: Be val lá si idõ szak Azt az évet és tárgy hó na pot je len ti, amely re vo nat ko zó an az el szá mo lás tör té nik. A hó na pot arab szám mal, tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2006. 04). 2. sor: A bevallás típusa (T/P) A be val lás tí pu sá nak meg ne ve zé se. A kód koc ká ban az ere de ti ese dé kes sé gû be val lás be nyúj tá sát, vagy va la me lyik ko ráb ban el mu lasz tott havi be val lás pót lá sát kell meg je löl ni. Le het sé ges ér té kei: T Tárgy ha vi be val lás P Pót be val lás 3. sor: A be val lás jel le ge, faj tá ja A be val lás jel le ge kód koc ká ban F be tût kell be ír ni, ha a be val lás be nyúj tá sá ra kö te le zett fog lal koz ta tó fel szá mo lás, V be tût, ha vég el szá mo lás, és Á be tût, ha át ala ku lás alatt áll. A be val lás faj tá ja kód koc ká ban 1 -es szá mot kell be ír ni a fel szá mo lá si el já rás kez de te kor, 2 -es szá mot a fel szá - mo lá si el já rás alat ti idõ szak ra vo nat ko zó tag díj be val lás be nyúj tá sa kor, és 3 -as szá mot a fel szá mo lá si el já rás be fe je - zé se kor. 4. sor: Lap szám A ro va tot arab szám mal kell ki töl te ni, azt jel zi, hogy há nya dik be tét lap ról van szó. Tíz nél ki sebb sor szám ese tén elõ - nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 01 lap). 5. sor: Pénztárkód A ma gánnyug díj pénz tár ré szé re a PSZÁF ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó kód szám.

134 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 6. sor: Adatszolgáltatás hitelesítése A be val lás (adat szol gál ta tás) hi te le sí té se. Cég sze rû alá írás, köny ve lõ el len jegy zé se. A be val lás ra kö te le zett (fog lal - koz ta tó vagy fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó) cég sze rû alá írá sa, va la mint a Tbj. 51/A. (5) be kez dé se sze rin ti el len jegy zés ese tén, az adó szak ér tõ, adó ta nács adó, köny ve lõ, vagy könyv vi te li szol gál ta tás ra, adó ta nács adás - ra jo go sult gaz da sá gi tár sa ság (együtt: köny ve lõ) alá írá sa. Ha a tag díj be val lás (ön el len õr zés) tel je sí té se so rán, a fog - lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett a tag díj be val lást az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek al kal ma zá sá val a kép vi - se lõ je nyújt ja be, a kép vi se lõ alá írá sa. FOGLALKOZTATÓ (BEVALLÁSRA KÖTELEZETT) ADATAI: 7. sor: Név A fog lal koz ta tó neve, fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély mun kál ta tó ese tén csa lá di és utó név. A Tbj. 56/A. -a sze rint be val lás ra kö te le zett ese té ben a pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. Azo nos a 20060100-as Össze sí tõ adat lap 7-es so rá ban kö zölt ada tok kal! 8. sor: Adó szám, adó azo no sí tó jel A fog lal koz ta tó adó szá ma vagy adó azo no sí tó jele. Az adó ha tó ság ál tal az Art. 24. -a alap ján ki adott adó szám vagy adó azo no sí tó jel. Kitöltése kötelezõ! Amennyi ben a fog lal koz ta tó ter mé sze tes sze mély és adó szám mal nem ren del - ke zik (an nak ki vál tá sá ra nem kö te le zett), az adó azo no sí tó jel ro va tot kell ki töl te nie. A Tbj. 56/A. -a ha tá lya alá tar - tozó ese té ben a be val lás ra kö te le zett pénz tár tag ré szé re az adó és já ru lék be val lás tel je sí té sé hez ki adott adó szá mot kell fel tün tet ni! (Az ada tot nem tar tal ma zó me zõt át kell húz ni!) E sor ba a 20060100-as Össze sí tõ adat lap 10-es so rá ban kö zölt ada to kat kell be ír ni! A PÉNZTÁRTAG ADATAI: 9. sor: Név A pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. 10. sor: TAJ szám A pénz tár tag TAJ szá ma. A pénz tár tag tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét kell fel tün tet ni. 11. sor: Út le vél szám A pénz tár tag út le vél szá ma. Kül föl di ál lam pol gár ese tén, TAJ szám hi á nyá ban an nak út le vél szá ma. Fi gye lem! Ki zá - ró lag ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha a kül föl di ál lam pol gár TAJ szám mal nem ren del ke zik! JÖVEDELEM ÉS TAGDÍJ ADATOK: 12. sor: Tárgy ha vi já ru lék alap össze ge A tárgy ha vi nyug díj já ru lék alap ját ké pe zõ (nyug díj já ru lék kö te les) jö ve de lem össze ge. A pénz tár tag tárgy ha vi tag díj - ala pot ké pe zõ jö ve del me. (Ha a be val lá si idõ szak, pl. a ja nu ár hó nap, ak kor a ja nu ár havi já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de - lem (ke re set, ju ta lom, pré mi um, stb.) össze gét kell fel tün tet ni.) Itt kell fel tün tet ni az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény (ekhó) 4. (1) be kez dé se alap ján meg ál la pí tott ekho alap já nak tárgy - havi össze gét is. 13. sor: Tárgy ha vi tag díj össze ge A tárgy ha vi já ru lék alap alap ján (12. sor) meg ál la pí tott és le vont tag díj össze ge. A pénz tár tag tárgy ha vi tag dí já nak össze ge. A tag díj mér té ke a Tbj. 33. (1) be kez dés alap ján 8 szá za lék, il le tõ leg az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz - zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény 9. -ának b) pont ja alap ján az ekho alap já nak 3,9 szá za lé ka. 14. sor: Tárgy ha vi mun kál ta tói tag díjkiegészítés összege A tárgy ha vi já ru lék alap alap ján (12. sor) meg ál la pí tott mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés össze ge. A tag díj ki egé szí tés mér té ke, össze ge, a tag díj jal és a mun ka vál la lói ki egé szí tés sel együtt nem ha lad hat ja meg a nyug díj já ru lék alap (tag - díj alap) 10 szá za lé kát. (Mpt. 26. (5) be kez dés). 15. sor: Tárgy ha vi mun ka vál la lói tag díjkiegészítés összege A tárgy ha vi já ru lék alap alap ján (12. sor) meg ál la pí tott mun ka vál la lói tag díj ki egé szí tés össze ge. A tag díj ki egé szí tés mér té ke, össze ge, a tag díj jal és a mun ka vál la lói ki egé szí tés sel együtt nem ha lad hat ja meg a nyug díj já ru lék alap (tag - díj alap) 10 szá za lé kát. (Mpt. 26. (5) be kez dés). 16. sor: Tárgy hó tól el té rõ já ru lék alap össze ge A tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó, tárgy ha vi ki fi ze té sek re vo nat ko zó nyug díj já ru lék alap össze ge. Eb ben a sor ban kell fel tün tet ni a fog lal koz ta tó ál tal a fog lal koz ta tott pénz tár tag ré szé re a biz to sí tá si jog vi szonnyal össze füg - gés ben a tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó an a tárgy ha vi já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem mel ki fi ze tett, el szá - molt nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem össze gét. Amennyi ben a biz to sí tá si jog vi szony meg szû né sét kö ve tõ en utó lag ke rül ki fi ze tés re, el szá mo lás ra nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem, ezt az össze get is eb ben a sor ban kell

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 135 fel tün tet ni. Ugyan csak itt kell fel tün tet ni a tárgy hó na pot meg elõ zõ vissza me nõ le ges idõ re fo lyó sí tott el lá tá sok (pl. gyed, gyes, stb.) össze gét, to váb bá a Tbj. 24. (5) be kez dé se sze rin ti el szá mo lás alap ján a tárgy hó nap tól el té rõ idõ re el szá molt nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem össze gét is. Itt kell fel tün tet ni az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény (ekho) 4. (1) be - kez dé se alap ján meg ál la pí tott ekho alap já nak össze gét is, ha az a tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra ke rült ki fi ze tés re. 17. sor: Tárgy hó tól el té rõ tag díj össze ge A tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó, tárgy ha vi ki fi ze té sek alap ján le vont tag díj össze ge. Eb ben a sor ban a 16. sor ban fel tün te tett nyug díj já ru lék kö te les jö ve de lem bõl le vont tag dí jat kell kö zöl ni. A tag díj mér té ke a Tbj. 33. (1) bekezdés alapján 8 százalék, illetõleg az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. -ának b) pont ja alap ján az ekho alap já nak 3,9 szá za lé ka. 18. sor: Tárgy hó tól el té rõ mun kál ta tói tag díjkiegészítés összege A tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó, tárgy ha vi ki fi ze té sek alap ján (16. sor) meg ál la pí tott mun kál ta tói tag díj - ki egé szí tés össze ge. A tag díj ki egé szí tés mér té ke, össze ge. A tag díj jal és a mun kál ta tói hoz zá já ru lás sal együtt nem ha - lad hat ja meg a nyug díj já ru lék alap (tag díj alap) 10 szá za lé kát. (Mpt. 26. (5) be kez dés). 19. sor: Tárgy hó tól el té rõ mun ka vál la lói tag díjkiegészítés összege A tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó, tárgy ha vi ki fi ze té sek alap ján (16. sor) meg ál la pí tott mun ka vál la lói tag - díj ki egé szí tés össze ge. A tag díj ki egé szí tés mér té ke, össze ge. A tag díj jal és a mun kál ta tói hoz zá já ru lás sal együtt nem ha lad hat ja meg a nyug díj já ru lék alap (tag díj alap) 10 szá za lé kát. (Mpt. 26. (5) be kez dés). 20. sor: Összes bevallás A tag díj és a tag díj ki egé szí té sek (13+14+15+17+18+19. so rok) együt tes össze ge. Fi gye lem! A tag díj és a tag díj ki egé szí té sek együt tes össze ge nem ha lad hat ja meg a nyug díj já ru lék alap (tag díj alap) 10 szá za lé kát (Mpt. 26. (5) be kez dés). 21. sor: Munkavállalói kiegészítés mértéke Mun ka vál la lói ki egé szí tés szá za lé kos mér té ke. Bal ra zár va, há rom ti ze des jegy pon tos ság gal kell meg ad ni. Bal ról az elsõ mezõ az egész szám he lye, a ti ze des je gye ket a má so dik me zõ tõl kell be ír ni. Amennyi ben a ki egé szí tés mér té ke egész szám (pl.: 2%), a má so dik me zõ tõl a ti ze des je gyek he lyét nul lá val kell fel töl te ni. Ha nincs ki egé szí tés, a me zõt víz szin tes vo nal lal át kell húz ni. Fi gye lem! Ha a tag nak a fog lal koz ta tó nál egy ide jû leg, vagy egy mást kö ve tõ en több biz to sí tá si kö te le zett ség gel járó jog vi szo nya (tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szo nya) van a tag díj be val lást jog vi szo nyon ként külön-külön tagi blokkban kell sze re pel tet ni! TAGDÍJFIZETÉST MEGALAPOZÓ FORGALOM KÓDOK: (Itt kell fel tün tet ni a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak okát je lö lõ for ga lom kó do kat is.) 22. sor: Tag díj fi ze tést meg ala po zó for ga lom kód A tag díj fi ze tést meg ala po zó, és a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak okát je lö lõ for ga lom kó dok. A tag díj be val lás jel le gét le író adat. Ér té kei: 10 Irányított pályakezdõ után teljesített elsõ tagdíjbevallás Fi gye lem! Az irá nyí tott pá lya kez dõ pénz tár tag elsõ havi tag dí já nak be val lá sa kor hasz ná la tos, meg kü lön - böz te tõ for ga lom kód. A kö vet ke zõ hó nap ban tel je sí tett be val lás nál a 00 Nor mál adat szol gál ta tás for ga lom kó dot kell fel tün tet ni! 00 Nor mál adat szol gál ta tás 02 Munkaviszony megszûnés miatti munkavégzés alóli felmentés Mun ka vég zés aló li fel men tés ese tén az utol só havi el szá mo lás kor 02 for ga lom kód dal kell a tag díj ra vo nat ko - zó ada to kat kö zöl ni. A be val lás ban a jog vi szony vége dá tu mát is fel kell tün tet ni! (Ki zá ró lag a 02 for ga lom kód al kal ma zá sa ese tén le het sé ges, hogy a jog vi szony vége dá tum a tárgy hó nap tól el té rõ dá tum le gyen.) Fel men té si idõ re járó ke re set és idõ szak meg bon tá sa a be val ló nyom tatványon: Abban az esetben, ha a felmentési idõ áthúzódik a következõ naptári évre, az elszámolás hónapjában (bevallási idõ szak) a nyug díjjá ru lék ala pot és a tag díj ada to kat meg kell bon ta ni a tárgy év re (ide ért ve a tárgy ha vit is) és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó an, és két kü lön tagi blokk ban 02 for gal mi kód dal kell a be val lást el készíteni. A be val lás má so dik tagi blokk já ban a jog vi szony vége dá tu mát is fel kell tün tet ni! A jog vi szony fenn ál lá sa alatt (a fel men té si idõ le jár tá ig) a to váb bi hó na pok ban 0-s be val lást be nyújtani nem kell.

136 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 03 A tagdíjfizetési felsõ határt elérte: (Járulékalap (tagdíjalap) hiánya I.) A fel sõ ha tár el éré se ese tén ab ban a hó nap ban, ami kor még volt a mun ka vál la ló nak tag díj kö te les jö ve del me, azt a megfelelõ (tagdíjköteles) mértékig (00 forgalmi kóddal) szerepeltetni kell, az azt követõ hónaptól pedig a tagra vo nat ko zó an 03 for ga lom kód dal - 0 Ft nyug díj já ru lék alap ról és 0 Ft tag díj ról - a tárgy év vé gé ig ha von ta kell be val lást adni. Itt kell sze re pel tet ni, ha a biz to sí tott nyi lat ko za ta alap ján a tag dí jat más fog lal koz ta tó(k)nál a já - ru lék fi ze té si fel sõ ha tá rig már meg fi zet te. 07 A biz to sí tá si jog vi szony meg szû né sét kö ve tõ en kifizetett járulékalapot képezõ jövedelem, passzív jogú el - látás kifizetése Ab ban a hó nap ban, ami kor a jog vi szony meg szû né sét kö ve tõ en nyug díj já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem ki fi - ze té se mi att ke rül sor (16. és 17. sor) tag díj be val lás ra, a tárgy ha vi be val lás ban 07-es for ga lom kó dot kell fel tün - tet ni. Eb ben az eset ben a tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kód já hoz (24. sor) azt az ere de ti jog vi szony kó - dot kell be ír ni, amely meg szûnt jog vi szony alap ján a jö ve de lem ki fi ze té sé re sor ke rült. Fi gye lem! 07 for ga lom kód dal kell je löl ni a ki fi ze tõ he lyet mû köd te tõ fog lal koz ta tó ál tal passzív jo gon (biz to - sí tá si jog vi szony meg szû né sét kö ve tõ en) ki fi ze tett Gyed, Gyes alap ján le vont tag dí jat is, az en nek meg fe le lõ 97-es jog cím kód (24-25. sor) al kal ma zá sá val. 11 Csa lád tá mo ga tá si el lá tá sok (Gyes, Gyet) és Gyed utá ni mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés je len té se Amennyi ben az el lá tá sok ki fi ze té sé re, il let ve a tag díj be val lás (mun ka vál la lói tag díj ki egé szí tés) tel je sí té sé re a MÁK vagy a MEP az il le té kes, a mun kál ta tó ál tal vál lalt tag díj ki egé szí tés be val lá sá ra szol gá ló for ga lom - kód. Eb ben az eset ben a fog lal koz ta tó, mun kál ta tó tag díj be val lá sá ban a tagi azo no sí tó ada tok mel lett a járulék - alap és a munkáltatói tagdíj kiegészítés ro va tok (12, 16, és 14, 18. so rok) kitöltése kötelezõ. A kö te le zõ tag díj (8%) össze ge me zõt (13, 17. so rok) át kell húz ni. A tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te, vége, kód ja ro va tok ba (24-25. so rok) a tag díj ki egé szí tés - csa lád tá mo ga tá si el lá tás fo lyó sí tá sa kor - tör té nõ vál la lá sá nak kez de te és vége ada to kat, il let ve a fo lyó sí tott el lá tás jog cím kód ját kell fel tün tet ni (a meg nyi tott mun ka jo gi alap - jog vi szony le zá rá sa nél kül). 12 Járulékalap (tagdíjalap) hiánya II. jelen té sé re szol gá ló for ga lom kód Ab ban a hó nap ban, ami kor a biz to sí tá si jog vi szony fenn ál lá sa alatt, a pénz tár tag nak já ru lék ala pul szol gá ló jö - ve del me a hónap teljes tartamára nem volt, mert ré szé re a hó nap tel jes tar ta má ra pél dá ul já ru lék ala pot nem ké pe zõ tár sa da lom biz to sí tá si pénz be li el lá tást fo lyó sí tot tak, vagy a biz to sí tás szü ne te lé se, vagy fi ze tés nél kü li sza bad ság igény be vé te le mi att tag díj le vo nás ra nem ke rült sor, a 0 -ás be val lást 12-es for ga lom kód dal kell benyújtani. E for ga lom kód dal kell je löl ni, ha a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak oka pél dá ul: táp pénz, gyer mek ápo lá si táp - pénz, köz egész ség ügyi, ál lat egész ség ügyi zár lat, ha tó sá gi el kü lö ní tés mi at ti táp pénz, bal ese ti táp pénz, táp pénz - re nem jo go sult ke re sõ kép te len ség, ter hes sé gi gyer mek ágyi se gély, szü lés mi at ti ke re sõ kép te len ség, fog va tar - tott, ka to nai szol gá la tot tel je sí tõ tar ta lé kos ka to na, fi ze tés nél kü li sza bad ság, iga zo lat lan tá vol lét, elõ ze tes le tar - tóz ta tás, mun ka vég zé si kö te le zett ség aló li men te sí tés (mun ka bér, il let mény, tá vol lé ti díj fi ze té se nél kül), stb. E for ga lom kód dal kell je löl ni, ha a tár sas vál lal ko zás biz to sí tott tag ja ese té ben já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem hi á nyá ban nem ke rül sor tag díj le vo nás ra. Fi gye lem! E kód dal kell fel tün tet ni, ha a tel jes hó nap ban, a nyug díj já ru lék (tag díj)-kö te les pénz be li el lá tás (pl.: a mun ka nél kü li el lá tás, gyer mek gon do zá si se gély) fo lyó sí tá sá nak szü ne te lé sé re ke rül sor. A for ga lom kó dot ki zá ró lag 0 -ás be val lás ese tén le het hasz nál ni! 13 Járulékalap (tagdíjalap) hiánya III. jelen té sé re szol gá ló for ga lom kód Ab ban a hó nap ban, ami kor a pénz tár tag nak a fog lal koz ta tó nál já ru lék ala pul szol gá ló jövedelme a hónap tel - jes tar ta má ra nem volt, mert a já ru lék ala pul szol gá ló pénz be li el lá tást ( ki fi ze tõ hely hi á nyá ban) egyéb szerv fo lyó sít ja, a fog lal koz ta tói 0 -ás be val lást 13-as for ga lom kód dal kell be nyúj ta ni. Ez zel a kód dal a fog lal koz ta tó egy ben azt is jel zi a pénz tár ré szé re, hogy más szer ve zet ál tal fo lyó sí tott el lá tás (Gyer mek gon do zá si se gély, gyer mek gon do zá si díj, gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, ápo lá si díj) után tag díj be val - lást kell vár nia, a nála biz to sí tá si jog vi szony ban álló tag ra vo nat ko zó an. A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het al kal maz ni! 23. sor: Ekho fi ze té sé re kö te le zett Az ekho fi ze té sé re kö te le zett ro va tot ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ami kor a pénz tár tag az egyszerûsített közteher vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény ben (ekho) fog lalt ren del ke zé sek sze rint kö te le zett tag díj - fi ze tés re. Eb ben az eset ben a kód koc ká ban, X -et kell ten ni.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 137 A TAGDÍJFIZETÉST MEGALAPOZÓ JOGVISZONY ADATAI, JOGCÍM KÓDJAI: 24. sor: Kez de te tárgy hó ban, vége tárgy hó ban, jogcímkódja Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te tárgy hó ban, vége tárgy hó ban, és a jog vi szony jog cím kód ja je lö lé sé re szol gá ló ro vat. A tagdíjfizetést megalapozó jog vi szony kez de té re vo nat ko zó ro va tot ak kor kell ki töl te ni, ami kor pénz tár tag biz to sí tá si jog vi szo nya, il le tõ leg a tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szo nya a fog lal koz ta tó nál a tárgy hó nap - ban kez dõ dött, azaz a tag ra vo nat ko zó an a fog lal koz ta tó, az adott jog vi szony te kin te té ben az elsõ tárgy ha vi tag díj be - val lá sát nyújt ja be. Itt kell kö zöl ni a mun ka nél kü li el lá tás, a Gyes, Gyed, Gyet és az ápo lá si díj fo lyó sí tá sá nak kez dõ idõ pont ját is! E sor ban kell kö zöl ni a passzív jo gon ki fi ze tett Gyed, Gyes fo lyó sí tá sá nak kez dõ idõ pont ját is. Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony vége tárgy hó ban ro va tot ak kor kell ki töl te ni, ha a tag díj fi ze tés alap já ul szol - gá ló adott jog vi szony a tárgy hó nap ban meg szûnt. Itt kell kö zöl ni a nyug díj já ru lék-kö te les el lá tá sok, azaz a mun ka nél - kü li el lá tás, a Gyes, Gyed, Gyet és az ápo lá si díj fo lyó sí tá sá nak meg szû né se nap ját is. E sor ban kell kö zöl ni a passzív jo gon ki fi ze tett Gyed, Gyes fo lyó sí tá sa meg szû né sé nek idõ pont ját is. Amennyiben a pénztártag visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, úgy a jog vi szony vége ro vat ban kell fel tün tet ni a pénz tár tag sá gi jog vi szony Mpt. 23. (1) be kez dé se d) és f) pont ja sze rin ti meg szû né se nap ját. A tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony jog címkódja. A jog vi szony le het sé ges ér té ke it (jog cím kód) a 25. sor után ta lál ha tó táb lá zat alap ján kell be ír ni. Kitöltése minden esetben kötelezõ! 25. sor: Tárgy hó tól el té rõ kez det, tárgy hó tól el té rõ vége, jog cím kód ja Tárgy hó nap tól el té rõ tag díj fi ze tést meg ala po zó (biz to sí tá si) jog vi szony kez de te, vége, vagy idõ tar ta ma, és jog cím - kód ja. Ab ban az eset ben, ha a tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony a tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ban (ko ráb ban) kez dõ dött, azaz a tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra tör té nõ tag díj be val lás ese tén, a biz to sí tá si, il le tõ leg a tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de tét eb ben a sor ban kell fel tün tet ni. E sor ban kell fel tün tet ni a Tbj. 24. (5) bekezdése alapján tör té nõ be val lás, el szá mo lás ese tén a tag díj fi ze tést meg - ala po zó jog vi szony kez de tét is. Itt kell kö zöl ni a munkanélküli ellátás, a Gyes, Gyed, Gyet és az ápo lá si díj fo lyó sí tá sá nak kez dõ idõ pont ját is, ha az el lá tás tárgy ha vi kifizetése, fo lyó sí tá sa vissza me nõ le ges idõ tar tam ra tör tént. Eb ben a sor ban kell fel tün tet ni an nak a tárgy hó nap tól el té rõ biz to sí tá si, tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony nak a tól-ig idõ tar ta mát is, amely re te kin tet tel bár mely ok ból a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jö ve de lem ke rült ki fi ze tés re. A tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony jog cím kód ja. A jog vi szony le het sé ges ér té ke it (jog cím kód) az aláb bi táb - lá zat alap ján kell be ír ni. Ki töl té se ak kor kö te le zõ, ha e sor ban a jog vi szony ra vo nat ko zó an ada tot tün tet fel! A TAGDÍJFIZETÉST MEGALAPOZÓ JOGVISZONY JOGCÍMKÓDJAI: A jog vi szony le het sé ges ér té ke it az aláb bi táb lá zat tar tal maz za. A 24-25. sor jog cím kód ro va tá ban kell a táb lá zat alap ján a meg fe le lõ jog cím kó dot kö zöl ni. (A jogviszonykódok - kettõ kivételével - azonosak a 2006. évi adó- és járulékbevallásban szereplõ alkalmazás minõsége jog cím kó dok kal.) Tag díj fi ze tést meg alapozó jogviszony leírása jogcímkódja mun ka vi szony 20 or szág gyû lé si, eu ró pai par la men ti kép vi se lõ 19 köz al kal ma zot ti jog vi szony 71 köz szol gá la ti jog vi szony 72 bí ró sá gi (ügyész sé gi) szol gá la ti jog vi szony 73 igaz ság ügyi al kal ma zot ti szol gá la ti jog vi szony 70 hi va tá sos ne ve lõ szü lõi jog vi szony 80 fegyveres szervek, hivatásos állományú tagja 90

138 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Tag díj fi ze tést meg alapozó jogviszony leírása jogcímkódja fegyveres szervek szerzõdéses állományú tagja 89 ösz tön dí jas fog lal koz ta tá si jog vi szony 44 szö vet ke ze ti tag, mun ka vi szony 15 szö vet ke ze ti tag, vál lal ko zá si jel le gû jog vi szony 16 ta nu ló szer zõ dés alap ján szak kép zõ is ko lai ta nul má nyo kat foly ta tó ta nu ló 46 munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban, álláskeresést ösztönzõ juttatásban, álláskeresési segélyben részesülõ személy 25 nyug díj elõt ti mun ka nél kü li se gély ben ré sze sü lõ sze mély 42 keresetpótló juttatásban részesülõ személy 51 ki egé szí tõ te vé keny sé get foly ta tó nak nem mi nõ sü lõ tár sas vál lal ko zó 30 ar tár sas vál lal ko zó (fõ fog lal ko zá sú tár sas vál lal ko zói jog vi szony mel lett) 34 tár sas vál lal ko zó (mun ka vi szony mel lett) 35 tár sas vál lal ko zó (kö zép-vagy fel sõ fo kú ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul má nyo kat foly ta tó) 37 társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) 39 be dol go zó 47 meg bí zá si jog vi szony 41 felhasználási szerzõdésen alapuló megbízási jogviszony 65 vál lal ko zá si jel le gû jog vi szony 75 segítõ családtag 24 választott tisztségviselõ 76 társadalmi megbízatású polgármester 77 gyermeknevelési támogatás 92 ápo lá si díj 94 egyházi személy, szerzetes rend tagja 91 biztosítás megszûnését követõ pénzbeli ellátás 97 gyermekgondozási segélyben részesülõ személy 93 gyer mek gon do zá si díj ban ré sze sü lõ sze mély 64 pré mi um évek prog ram ban részt ve võ sze mély 68 kü lön le ges fog lal koz ta tá si ál lo mány ban lévõ sze mély 69 mezõgazdasági termelõk nyugdíj elõtti támogatásában részesülõ személy 50 Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 139 20060100 jelû magánnyug díj pénz tá ri havi tag díj be val lás mel lék le te: Pénz tár neve: Adat szol gál ta tás a ké se del mi pót lék be val lá sá hoz A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj ké se del mes meg fi ze té se ese tén, a fel szá mí tott ké se del mi pót lék tagi el szá mo lá sá hoz Fog lal koz ta tó, egyé ni vál lal ko zó neve: Pénz tár azo no sí tó ja: Fog lal koz ta tó, egyé ni vál lal ko zó adó szá ma: Fog lal koz ta tó adó azo no sí tó jele: - - Alul írott nyi lat ko zom, hogy a.. év havi ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá som ban/pótbe - vallásomban ki mu ta tott ké se del mi pót lék össze ge az aláb bi ak ban meg je lölt tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban fel - tün te tett összeg ké se del mes meg fi ze té se (uta lá sa) után ke rült meg ál la pí tás ra. * Ere de ti be val lás vo nat ko zá si idõ sza ka Ere de ti be val lás tí pu sa Ere de ti be val lás dátuma Ere de ti be val lás teljes összege Ké se del me sen be fi ze tett összeg Késedelmi pótlék összege Év Hó Kelt:,.. év. hó nap.. nap... cég sze rû alá írás, köny ve lõ el len jegy zé se * Ki töl té si út mu ta tó a hát ol da lon!

140 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ Az Adat szol gál ta tás a tárgy ha vi ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás ban/pót be val lás ban ké se del mi pót lék cí men be val lott összeg tagi el szá mo lá sá hoz nyújt se gít sé get. Az adat szol gál ta tás a ko ráb bi évek ben rend sze re sí tett foglakoz - tatói be val lá sok utáni pótlékfizetéshez is használható. Pénz tár neve, azo no sí tó ja: A tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban fel tün te tett pénz tár meg ne ve zé sét kell be ír ni, nyom ta tott nagy be tûk kel. A pénz tár azo no sí tó ja a PSZÁF ál tal kiadott 4 számjegyû kód. Fog lal koz ta tó, egyé ni vál lal ko zó neve: A tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban fel tün te tett meg ne ve zést kell be ír ni, nyom ta tott nagybetûkkel. Fog lal koz ta tó, egyé ni vál lal ko zó adó szá ma vagy adó azo no sí tó jele: A tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban fel tün te tett adó szá mot, vagy adó azo no sí tó je let kell beírni. Ere de ti be val lás vo nat ko zá si idõ sza ka: An nak a be val lás nak vagy pót be val lás nak a be val lá si (vo nat ko zá si) idõ sza kát (év/hó nap) kell fel tün tet ni, amely után ese dé kes össze get a fog lal koz ta tó, egyé ni vál lal ko zó kés ve fi zet te meg. A ro va to kat arab szám mal, szük ség ese tén elõ - nul láz va kell kitölteni (pl.: 2005.03). Ere de ti be val lás tí pu sa: An nak a be val lás nak vagy pót be val lás nak a tí pu sát kell fel tün tet ni, amely után ese dé kes össze get a fog lal koz ta tó késve fi zet te meg. A le het sé ges tí pu sok: T: tárgy ha vi be val lás P: pót be val lás Ere de ti be val lás dá tu ma: An nak a be val lás nak vagy pót be val lás nak a dá tu mát kell fel tün tet ni, amely után ese dé kes össze get a fog lal koz ta tó kés ve fi zet te meg! Ere de ti be val lás tel jes össze ge: Az elõ zõ ek ben meg je lölt be val lás után ese dé kes meg fi ze tés tel jes összege. Ké se del me sen be fi ze tett összeg: Az elõ zõ ek ben meg je lölt be val lás alap ján ese dé kes, de kés ve meg fi ze tett összeg. Ké se del mi pót lék össze ge: Az Art. 165. sze rint ké se del mes fi ze tés ese tén az ese dé kes ség nap já tól ké se del mi pót lé kot kell fi zet ni. A ké se del mi pót lék mér té ke min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek 365-öd ré sze. A min den ko ri jegy ban ki alap ka mat mértékét a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé. Fi gye lem! A ki töl tött és cég sze rû en alá írt adat szol gál ta tást ah hoz a tárgy ha vi be val lás hoz/pót be val lás hoz kell csa tol ni, amely ben a fog lal koz ta tó a ké se del mi pót lé kot be val lot ta!

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 141

142 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 143 KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ A 20060200-20060210 JELÛ MA GÁNNYUG DÍJ PÉNZ TÁ RI HAVI TAG DÍJ BE VAL LÁS ÖN EL LEN ÕR ZÉ SE, HE LYES BÍ TÉ SE, ÖSSZE SÍ TÕ ADAT LAP JA ÉS BE TÉT LAP JA KI TÖL TÉ SÉ HEZ A 20060200-20060210 jelû ön el len õr zés össze sí tõ adat lap és be tét lap, a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán - nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (a to váb bi ak ban: Tbj.) 4. -a sze rin ti fog lal koz ta tó, a fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó (ide ért ve az egyé ni vál lal ko zó nak nem mi - nõ sü lõ ma gán sze mély mun kál ta tót is), a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pont, Ma gyar or szá gon be jegy zett egy ház, szak kép zõ is ko lai ta nu lót ta nu ló szer zõ dés alap ján fog lal koz ta tó sze mély, vagy szer ve zet, a Tbj. 56/A. -ában meg ha tá - ro zott Ma gyar or szá gon be nem jegy zett fog lal koz ta tó kép vi se lõ je vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró fog - lalkoztatott, havi tagdíjbevallásának önellenõrzésére, helyesbítésére szolgál. Ugyan ar ra a pénz tár tag ra és be val lá si idõ szak ra vo nat ko zó tag díj be val lás is mé telt be nyúj tá sá ra csak helyesbítésként vagy ön el len õr zés ként ke rül het sor. He lyes bí tés re ak kor ke rül sor, ha a be val lás ra kö te le zett utóbb ész lel te, hogy a be val lás so rán bármely adat tekintetében tévedett, vagy a ko ráb ban közölt adatok változtak. A he lyes bí tés ak kor mi nõ sül ön el len õr zés nek, ha a be val lás ra kö te le zett a tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegét vagy a járulékalapot helyesbíti, és a he lyes bí tés so rán a tag díj (tag díj ki egé szí tés) vagy a já ru lék alap össze ge vál to zik. A helyesbítés, vagy önellenõrzés tényét a bevallásban (önellenõrzésben) jelezni kell. HE LYES BÍ TÉS JE LÖ LÉ SE: A he lyes bí tést az önellenõrzés típusának fel tün te té sé re szol gá ló kód koc ká ban H be tû jel lel kell je löl ni. ÖN EL LEN ÕR ZÉS JE LÖ LÉ SE: Amennyi ben a helyesbítés önellenõrzésnek is minõsül, úgy ezt az ön el len õr zés tí pu sá nak fel tün te té sé re szol gá ló kód koc ká ban X - el kell je lez ni. Amennyiben a he lyes bí tés, vagy ön el len õr zés több be val lá si idõ sza kot (hó na pot) érint, ak kor az ön el len õr zést kü lön- külön kell ki töl te ni az egyes be val lá si idõ sza kok ra vo nat ko zó an. A benyújtott önellenõrzés végrehajtható okirat! (Az ok irat, azaz az ön el len õr zés vég re hajt ha tó sá gá hoz kü lön in - téz ke dés re (zá ra dé ko lás, vég re haj tá si lap kiállítása stb.) nincs szükség.) Általános tudnivalók Jog sza bá lyi hi vat ko zá sok a ki töl té si út mu ta tó ban: A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény (Mpt.) A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (Tbj.) és a vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 195/1997. (XI. 5.) Kor mány ren de let (R.) Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény (Art.) Az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény (ekho). A Tbj. 51. -a (5) kez dé se alap ján a tag díj ön el len õr zé sé re a nyug díj já ru lék ön el len õr zé sé re vo nat ko zó ren del ke zé - se ket kell al kal maz ni az zal, hogy az önellenõrzést tagonként, vonatkozási (bevallási) idõszakonként ah hoz a ma - gánnyug díj pénz tár hoz kell be nyúj ta ni, ahol a pénz tár tag tag sá gi jog vi szo nya az önellenõrzés benyújtásának idõ - pontjában fennáll. Az Art. 13. -a sze rint a be val lás út ján meg ál la pí tott tag dí jat a be val lás ra kö te le zett ön el len õr zés sel he lyes bít he ti. Ha a be val lás ra kö te le zett - az il le té kes igaz ga tá si szerv el len õr zé sé nek meg kez dé sét meg elõ zõ en - fel tár ja, hogy a já ru - lék ala pot, a tag dí jat nem a vo nat ko zó jog sza bá lyok nak meg fe le lõ en ál la pí tot ta meg, vagy be val lá sá ban szá mí tá si hiba, il le tõ leg más el írás mi att a já ru lék alap ja, a tag díj össze ge hi bás, be val lá sát ön el len õr zés sel mó do sít hat ja.

144 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Az ön el len õr zés sel fel tárt tag dí jat a fel tá rás idõ pont já ban a tag díj fi ze tés re kö te le zett nek nyilvántartásba kell venni. A nyil ván tar tás ból ki kell tûn nie az ere de ti be val lá si kö te le zett ség és a he lyes bí tés idõ pont já nak, a he lyes bí tett tag díj alap já nak és össze gé nek. Az adat szol gál ta tó ál tal ve ze tett nyil ván tar tás hoz mel lé kel ni kell a he lyes bí tés szö ve ges in dok - lá sát, va la mint az ön el len õr zé si pót lék szá mí tá sát (lásd. 7004/2004./AEÉ 4./ APEH irány elv). A nyil ván tar tást és a he - lyes bí tés bi zony la ta it az el évü lé si idõn be lül meg kell õriz ni. Fi gye lem! A be val lás ra kö te le zett az ön el len õr zés sel meg ál la pí tott, he lyes bí tett já ru lék alap, és tag díj be val lá sá val (ön el len õr zés be nyúj tá sá val) men te sül az adó bír ság és a mu lasz tá si bír ság alól. A fel tárt tag díj kü lön bö zet (he lyes bí tett meg nem fi ze tett tag díj) és az ön el len õr zé si pót lék ha tár idõ re tör té nõ meg fi ze té sé vel pe dig men te sül az ön el len õr zés idõ - pont já ig ese dé kes ké se del mi pót lék alól. Ha az ön el len õr zés (be val lás he lyes bí té se) pótlólagos tagdíjfizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert a tag - dí jat fi ze tõ a tag dí jat az ere de ti ese dé kes ség kor, vagy ko ráb bi ön el len õr zé se so rán hi ány ta la nul meg fi zet te, az ön el len õr - zé si pót lé kot az ál ta lá nos sza bá lyok sze rint kell meg ál la pí ta ni, de az 5000 Ft-ot (ma gán sze mély ese té ben az 1000 Ft-ot) meg ha la dó össze get nem kell be val la ni és meg fi zet ni (Art. 168. (3) bek.). Fi gye lem! A tag díj fi ze tõ ja vá ra tör té nõ he lyes bí tés ese tén ön el len õr zé si pót lé kot sem fel szá mí ta ni, sem meg fi zet ni nem kell. Önellenõrzés esetén az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, to váb bá az ere de ti kö te le zett ség össze gé nek és a he lyes bí tett kö te le zett ség össze gé nek kü lönb sé gét kell fel tün tet ni. A 20060200 jelû Össze sí tõ adat lap és a tagi ada to kat tar tal ma zó 20060210 jelû Be tét lap min den eset ben csak együtt fo gad ha tó el be val lás ön el len õr zé se ként, vagy a ko ráb bi adat szol gál ta tás he lyes bí té se ként. A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá sá val kap cso la tos, 2006. ja nu ár 1. nap ját meg elõ zõ idõ tar tam ra vo nat ko zó pót - be val lást, ön el len õr zést a 2006. ja nu ár 1-je elõtt rend sze re sí tett nyom tat vá nyo kon vagy a PSZÁF ál tal ki adott adat szer - ke zet ben kell tel je sí te ni. Fi gye lem! A PSZÁF ál tal 2006. évre meg ha tá ro zott adat szer ke zet al kal mas a meg elõ zõ évek re vo nat ko zó be val lás, ön el len õr zés tel je sí té sé re is. (A 2003. évet megelõzõ idõszakra készített önellenõrzésben a kiesõ idõ adatok helyesbítését nem kell közölni, csak abban az esetben, ha a teljes hónapban nem volt járulékalapot képezõ jövedelem, azaz 0 -ás bevallás helyesbítésére kerül sor.) Az ön el len õr zés so rán - a Tbj. 33. -a sze rin ti túl fi ze tés el szá mo lá sát ki vé ve - csak egy be val lá si idõ szak (hó nap) be - val lá si ada ta it le het mó do sí ta ni! Ha az ön el len õr zés több hó nap ada ta it érin ti, ak kor a ja ví ta ni kí vánt hó na pok szá má val meg egye zõ da rab szá mú ön el len õr zé si nyom tat ványt kell ki töl te ni és be nyúj ta ni! A foglalkoztatói és a pénztártagi azonosító adatok kitöltése minden esetben kötelezõ! Az ada tot nem tar tal ma zó me zõt vízszin tes vo nal lal át kell húz ni. Figyelem! Felhívjuk a kitöltõ figyelmét, hogy az önellenõrzésre vonatkozó és a foglalkoztatói azonosító adatokon kívül (1-5, 8-13. so rok) csak azo kat az ere de ti és he lyes bí tett ada to kat kell meg ad ni, ame lyek az ön el len õr zés, he lyes bí tés kö - vet kez té ben vál toz tak. A pénz tár tag ön el len õr zé se: E nyom tat vá nyon van le he tõ sé ge a pénz tár tag nak az Art. 30. (5) be kez dé sé ben és az R. 7/B. (2) és (6) be kez dé sé - ben fog lalt ren del ke zé sek sze rin ti tag díj ön el len õr zés re. Az ön el len õr zés hez ez eset ben csa tol ni kell az Art. 30. -a szerinti nyugdíjjárulék önellenõrzés másolati példányát. A pénztártag önellenõrzését a 20060210 jelû Betétlapon a 27. sorban a meg fe le lõ for ga lom kód dal kell je löl ni. Tagdíj túlfizetés elszámolása: A Tbj. 51. -a (6) be kez dé se alap ján a tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa ön el len õr zés be nyúj tá sá val ta gon kén ti ki mu ta tás - ban tör té nik. A ma gánnyug díj pénz tár a fog lal koz ta tó ren del ke zé se alap ján a túl fi ze tés össze gét a kö vet ke zõ ese dé kes fi - ze té si kö te le zett ség be be szá mít ja, vagy vissza té rí ti.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 145 Fi gye lem! Ha a biz to sí tott pénz tár tag sá gi jog vi szo nya az ön el len õr zés, il le tõ leg a tag díj túl fi ze tés meg ál la pí tá sá nak idõ pont já ban a tár sa da lom biz to sí tá si nyug díj rend szer be tör té nõ vissza lé pé se mi att már nem áll fenn és a tag egyé ni szám la kö ve te lé se már át uta lás ra ke rült, a tag díj túl fi ze tés ön el len õr zés sel meg ál la pí tott össze gét a fog lal koz ta tó a nyug - díj já ru lék-kö te le zett ség ön el len õr zé se so rán ér vé nye sí ti. An nak ér de ké ben, hogy a pénz tá rak a Tbj. 33. -a sze rin ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sát az egyéb ön el len õr zés ke re té - ben fel tárt be val lá si több let tõl el tud ják kü lö ní te ni, a tag díj túl fi ze tés mi at ti köte le zett ség csök ke nést (több let be val lás össze gét) az ön el len õr zé si la pon külön forgalmi kóddal kell je löl ni. Ha az egy ide jû leg több biz to sí tá si jog vi szony ban álló biz to sí tott a já ru lék fi ze té si fel sõ ha tár nál ma ga sabb összeg után fi ze tett tag dí jat (tag díj ki egé szí tést), a kü lön bö ze tet el kell szá mol ni, és azt ré szé re vissza kell fi zet ni. Az egyik biz to sí tá si jog vi szony meg szû né se ese tén az el szá mo lá si és vissza fi ze té si kö te le zett ség azt a fog lal koz ta tót ter he li, amely nél a biz - to sí tott biz to sí tá si jog vi szo nya a nap tá ri év ben to vább ra is fenn áll. Ha az egy ide jû leg fenn ál ló biz to sí tá si jog vi szo nyok azo nos idõ ben szûn nek meg, vagy még a nap tá ri év utol só nap ján is fenn áll nak, az el szá mo lá si és a vissza fi ze té si kö te le zett ség azt a fog lal koz ta tót ter he li, ame lyik nél ma ga sabb volt a já - ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem. Ha az egyé ni vál lal ko zó egy ide jû leg több, egyéb biz to sí tás sal járó jog vi szony ban is áll, a fog lal koz ta tó ra elõ írt kö te le - zett sé gek azt a fog lal koz ta tót ter he lik, ahol az egyé ni vál lal ko zó fog lal koz ta tá sa a heti 36 órát el éri. En nek hi á nyá ban túl - fi ze tés el szá mo lá sa az egyé ni vál lal ko zót ter he li. Az önellenõrzési pótlék kiszámítása: A be val lás ra kö te le zett ja vá ra mu tat ko zó ön el len õr zés ese tén ön el len õr zé si pót lé kot sem fel szá mí ta ni, sem meg fi zet ni nem kell (Art. 51. (2)). A be val lás ra kö te le zett ter hé re mu tat ko zó ön el len õr zés ese tén az ön el len õr zé si pót lék alap ja a kö te le zett ség növe - kedés össze ge. Az ön el len õr zé si pót lé kot a be val lott és a he lyes bí tett tag díj össze gé nek kü lön bö ze te után a be val lás ra kö te le zett ál la - pít ja meg, és a be val lás sal egy ide jû leg fi ze ti meg. Az Art. 168. -a sze rint az ön el len õr zé si pót lé kot a ké se del mi pót lék 50%-ának, ugyan azon be val lás nak is mé telt ön el - len õr zé se ese tén 75%-ának meg fe le lõ mér ték ben kell fel szá mí ta ni, a be val lás be nyúj tá sá ra elõ írt ha tár idõ le tel tét kö ve tõ elsõ nap tól a he lyes bí tés nyil ván tar tás ba vé te lé nek nap já ig. (A ké se del mi pót lék mér té ke egy nap tá ri nap ra, a min den kor ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek a 365-öd ré sze.) A száza lé kos mér té ket 3 ti ze des jegy pon tos ság gal kell meg ha tá roz ni és a har ma dik ti ze des jegy után kö vet ke zõ szá mo kat el kell hagy ni. Az ön el len õr zé si pót lé kot az ere de ti be val lás be nyúj tá sá ra elõ írt ha tár idõt kö ve tõ elsõ nap tól a té ve dés be val lás ra kö te le zett ál tal tör té nõ fel tá rá sá ig (nyil ván tar tás ba tör té nõ fel jegy zés) ter je dõ idõ szak ra kell ki - számítani. Az ön el len õr zé si pót lé kot a jegy ban ki alap ka mat vál to zá sa i hoz iga zod va kell ki szá mí ta ni, azaz az ön el len õr zés sel érin tett idõ sza kot en nek meg fe le lõ en idõ in ter val lu mok ra kell bon ta ni. A meg ál la pí tott ön el len õr zé si pót lék meg fi ze té se an nak be val lá sá val egy ide jû leg ese dé kes. Ha az ön el len õr zés pót ló la gos tag díj fi ze té si kö te le zett sé get nem ered mé nye zett, mert a kö te le zett a tag dí jat az ere de ti ese dé kes ség kor vagy ko ráb bi ön el len õr zé se so rán hi ány ta la nul meg fi zet te, a fi ze ten dõ pót lék össze gét az ál ta lá nos szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 Ft-ot, magánszemély esetében az 1000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell be val la ni és meg fi zet ni.

146 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám AZ ÖNELLENÕRZÉS, HELYESBÍTÉS 20060200 JELÛ ÖSSZESÍTÕ ADATLAPJÁNAK KITÖLTÉSE: 1. sor: Önellenõrzés, helyesbítés típusa A he lyes bí tés, vagy ön el len õr zés té nyét a kód koc ká ban min den eset ben je lez ni kell. He lyes bí tés ese tén a kód koc ká ban H be tû je let kell fel tün tet ni, Ön el len õr zés ese tén a kód koc ká ban X - et kell fel tün tet ni. 2. sor: Önellenõrzés, helyesbítés vonatkozási idõszaka Az önellenõrzés, helyesbítés bevallási (vonatkozási) idõszaka. Azt az évet és hónapot jelenti, amely bevallási idõszakra kül dött tárgyhavi bevallását a bevallásra kötelezett helyesbíteni kíván. A hónapot arab számmal, tíznél kisebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2006. 04). 3. sor: Önel le nõr zés ese dé kes sé ge Az Art. 50. ren del ke zé se sze rint az ön el len õr zést, a té ve dés fel tá rá sát kö ve tõ 15 na pon be lül kell be nyúj ta ni. 4. sor: Ismé telt ön el len õr zés Ugyan azon idõ szak ra vo nat ko zó is mé telt ön el len õr zés ese tén a kód koc ká já ba X je let kell ten ni. Ha az Össze sí tõ adat lap hoz több be tét lap tar to zik a sort hagy ja üre sen. (A be tét la pon azon ban min den eset ben be kell je löl ni, ha ismé telt ön el len õr zés re ke rül sor!) 5. sor: Csatolt betétlapok száma Az Össze sí tõ adat lap hoz csa tolt, tagi ada to kat tar tal ma zó összes be tét lap szá mát kell fel tün tet ni. Tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 02). 6. sor: Átvétel dátuma A pénz tár ban - sze mé lyes át adás ese tén - tör té nõ át vé tel, vagy pos tai kül dés ese tén a be ér ke zés dá tu ma (év, hó, nap.), vagy a be ér ke zé si idõ bé lyeg zõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! 7. sor: Át ve võ alá írá sa, bé lyeg zõ A pénz tár át vé tel re fel jo go sí tott ügy in té zõ jé nek alá írá sa, min den eset ben fel tün te ten dõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! A BE VAL LÁS RA KÖ TE LE ZETT FOG LAL KOZ TA TÓ, EGYÉ NI VÁL LAL KO ZÓ ADA TAI: 8. sor: Név A be val lás ra kö te le zett fog lal koz ta tó neve Egyé ni vál lal ko zó, ma gán sze mély mun kál ta tó ese tén csa lá di és utó név. A Tbj. 56/A. -a sze rint be val lás ra kö te le zett ese té ben a fog lal koz ta tót kép vi se lõ pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. 9. sor: Cím A be val lás ra kö te le zett fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) címe, pos tai irá nyí tó szá ma, szék hely te le pü lés neve, köz te - rü let (utca, út, tér, stb.), ház szám. A Tbj. 56/A. -a sze rint be val lás ra kö te le zett ese té ben a pénz tár tag címe (ál lan dó la kó he lye). 10. sor: Külföldi munkáltató neve, címe A Tbj. 56/A. -a alá tar to zó pénz tár tag ese té ben a mun ka vég zés re meg bí zást adó és a mun ka vég zés sel kap cso la tos költ sé ge ket vi se lõ kül föl di szer ve zet, vagy ma gán sze mély (cég) neve, szék he lye (la kó he lye), or szág, irá nyí tó szám, vá ros, köz ség, köz te rü let (utca, út, tér, stb.), ház szám. 11. sor: Adó szám vagy adó azo no sí tó jel Az adó ha tó ság ál tal az Art. 24. -a alap ján ki adott adó szám vagy adó azo no sí tó jel. Kitöltése kötelezõ! Amennyi ben a fog lal koz ta tó ter mé sze tes sze mély és adó szám mal nem ren del ke zik (an nak ki vál tá sá ra nem kö te le zett), az adó azo no - sí tó jel ro va tot kell ki töl te nie. A Tbj. 56/A. -a ha tá lya alá tar to zó ese té ben a be val lás ra kö te le zett pénz tár tag ré szé re az adó és já ru lék be val lás tel je sí té sé hez ki adott adó szá mot kell fel tün tet ni! 12. sor: Pénz for gal mi jel zõ szám A fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) pénz for gal mi jel zõ szá ma (szám la szá ma). Azt a szám la szá mot kell fel tün tet ni, amely rõl a tag díj át uta lá sa tör té nik. (Ha több van, a fog lal koz ta tó a tag díj be fi ze tés azo no sí tá sá hoz va la mennyi szám la szám be je len té sé re kö te le zett!) 13. sor: Kapcsolattartó neve és telefonszáma A fog lal koz ta tó azon ügy in té zõ jé nek neve és a te le fon szá ma, aki a be val lást össze ál lí tot ta, aki vel a pénz tár a kap cso - la tot fel tud ja ven ni. A te le fon szá mot bal ra zár va, ha tá ro ló je lek - kö tõ jel, per jel stb. - nél kül, a kör zet szám mal együtt kell fel tün tet ni.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 147 AZ ÖN EL LEN ÕR ZÉST, HE LYES BÍ TÉST TEL JE SÍ TÕ (ADAT SZOL GÁL TATÓ) ADA TAI: 14. sor: Név, Te le fon szám, Adó szám A bevallást (adatszolgáltatást) teljesítõ ada tai. Neve, te le fon szá ma, adó szá ma. Ak kor kell ki töl te ni, ha a fog lal koz ta tó (be val lás ra kö te le zett) és a be val lást (adat szol gál ta tást) tény le ge sen vég re haj tó sze mély, vagy szer ve zet el tér. Fi gye lem! A név és te le fon szám ki töl té se min den eset ben kö te le zõ! A te le fon szá mot bal ra zár va, ha tá ro ló je lek - kö tõ jel, per jel stb. - nél kül, a kör zet szám mal együtt kell fel tün tet ni Itt kell kö zöl ni a fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek sze rin ti ön el len õr - zést, he lyes bí tést tel je sí tõ kép vi se lõ sze mély, vagy szer ve zet (cég) ne vét, te le fon szá mát és adó szá mát. Fi gye lem! Az ön el len õr zést össze ál lí tó kap cso lat tar tó ügy in té zõ ne vét és te le fon szá mát nem itt, ha nem a 13. sor ban kell fel tün tet ni. PÉNZTÁR ADATAI: 15. sor: Név, Pénz tár kód A magánnyugdíjpénztár neve és pénztárkódja An nak a ma gánnyug díj pénz tár nak a neve, és pénz tár kód ja, amely ré szé re - tag jai után - a fog lal koz ta tó a tagdíjbe - vallást be nyújt ja. A Pénz tár kód, a ma gánnyug díj pénz tár ré szé re a PSZÁF ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó. (Az azo no sí tó szá mok ról a ma gánnyug díj pénz tár nál vagy a PSZÁF hon lap ján tá jé ko zód hat.) MUN KÁL TA TÓI TAG DÍJ KI EGÉ SZÍ TÉS MÉR TÉ KÉ NEK HE LYES BÍ TÉ SE: 16. sor: Ere de ti ér ték A mun kál ta tói ki egé szí tés ere de ti be val lás ban sze rep lõ mér té ké nek szá za lé kos ér té ke. Bal ra zár va, há rom ti ze des jegy pon tos ság gal kell meg ad ni. Bal ról az elsõ mezõ az egész szám he lye, a ti ze des je gye ket a má so dik me zõ tõl kell be ír ni. Amennyi ben a ki egé szí tés mér té ke egész szám (pl.: 2%), a má so dik me zõ tõl a ti ze des je gyek he lyét nul lá val kell fel töl te ni. Csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ér té ket mó do sí ta ni kí ván ják! 17. sor: He lyes bí tett ér ték A mun kál ta tói ki egé szí tés he lyes mér té ké nek szá za lé kos ér té ke. (Ki töl té sét lásd a 16. sor ban) Csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti ér té ket mó do sít ják. ÖSSZE SÍ TETT ADA TOK: 18. sor: Önel le nõr zés ben, helyesbítésben szereplõ pénztártagok száma Azok nak a pénz tár tag mun ka vál la lók nak a szá ma, akik az ön el len õr zés, he lyes bí tés be tét lap ja in sze re pel nek. 19. sor: Önellenõrzés eredményeként kimutatott kötelezettség növekedés Az ön el len õr zés 20060210 jelû be tét lap ja i nak 15-20. so ra i ban, a Kö te le zett ség nö ve ke dés osz lop ban sze rep lõ tag - díj, mun kál ta tói és mun ka vál la lói tag díj ki egé szí tés ér té kek össze sen. 20. sor: Felszámított önellenõrzési pótlék összege összesen A 20060210-es jelû be tét la po kon ta gon ként ki mu ta tott ön el len õr zé si pót lé kok össze ge. (Meg egye zik a 20060210-es jelû be tét lap 25. so rá nak össze sí tett ada ta i val.) 21. sor: Önellenõrzés eredményeként kimutatott kötelezettség csökkenés Az ön el len õr zés 20060210 jelû be tét lap ja i nak 15-20. so ra i ban, a Kö te le zett ség csök ke nés osz lop ban sze rep lõ tag díj, mun kál ta tói és mun ka vál la lói ki egé szí tés ér té kek össze sen. 22. sor: Önellenõrzés eredményeként kimutatott kötelezettség különbözete E sor ban kell ki mu tat ni, az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség nö ve ke dés és a Fel szá mí tott ön - el len õr zé si pót lék össze ge össze sen me zõk össze gé nek az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség csök ke nés mezõ ér té ké vel csök ken tett össze gét (19+20)-21]. 23. sor: Be fi ze ten dõ összeg Az Önellenõrzés eredményeként kimutatott kötelezettség növekedés va la mint a Felszámított önellenõrzési pótlék összesen (19+20.) sor össze ge. Amennyi ben az ön el len õr zés ered mé nye ként kö te le zett ség nö ve ke dés és kö te le zett ség csök ke nés is meg ál la pít ha tó, a befizetendõ összeg meg egye zik a 22. sor ada tá val, azaz az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség nö ve ke dés és a Fel szá mí tott ön el len õr zé si pót lék össze sen sor össze gé nek az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu - ta tott kö te le zett ség csök ke nés sor ér té ké vel csök ken tett össze ge (19+20)-21. 24. sor: Vissza té rí té si igény Az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség csök ke nés (21. sor) össze ge.

148 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Amennyi ben az ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség csök ke nés és kö te le zett ség nö ve ke dés is meg ál - la pít ha tó, ak kor a vissza té rí té si igény az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség csök ke nés sor ér té - ké nek az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség nö ve ke dés és a Fel szá mí tott ön el len õr zé si pót lék össze sen sor össze gé vel csök ken tett ér té ke. [21-(19+20)]. NYI LAT KO ZAT, HI TE LE SÍ TÉS: 25-26. sor: A fog lal koz ta tó nyi lat ko za ta a visszatérí ten dõ összeg gel kap cso lat ban Amennyi ben a fog lal koz ta tó ön el len õr zés so rán vissza té rí té si igényt tár fel, nyi lat koz hat arra vo nat ko zó an, hogy a tel - jes vissza té rí té si igény össze gé nek vissza uta lá sát, vagy a kö vet ke zõ tag díj fi ze té si kö te le zett ség nél való be szá mí tá sát kéri. A nyi lat ko za tá nak meg fe le lõ sor kód koc ká já ba te gyen X je let. Amennyi ben a fog lal koz ta tó a vissza té rí té si igény be tu dá sát kéri, an nak össze gét a kö vet ke zõ hó nap ra tel je sí tett be - val lás ban, a 20060100 jelû nyom tat vány 23. so rá ban kell fel tün tet ni! Ha a kö vet ke zõ hó nap be val lá sá ban ki mu ta tott tag díj fi ze té si kö te le zett ség ke ve sebb, mint az ön el len õr zés sel fel tárt vissza té rí té si igény össze ge, a kü lön bö ze tet a pénz tár a fog lal koz ta tó ré szé re vissza utal ja. Eb ben az eset ben a vissza té - rí té si igény össze gét a kö vet ke zõ be val lás sze rin ti 20060100 jelû nyom tat vá nyon meg bont va, a 23-24. sor ban kell sze - re pel tet ni! 27. sor: Dátum Az ön el len õr zés, he lyes bí tés dá tu ma. Az az idõ pont, ami kor a be val lás ra kö te le zett az ön el len õr zést, he lyes bí tést el - ké szí tet te, ki töl töt te. 28. sor: Cég sze rû alá írás, köny ve lõ el len jegy zé se A be val lás ra kö te le zett (fog lal koz ta tó, vagy fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó, Tbj. 56/A -a ha tá lya alá tar to zó sze mély, szer ve zet) cég sze rû alá írá sa, va la mint a Tbj. 51/A. (5) be kez dé se sze rin ti el len jegy zés ese tén, az adó szak ér tõ, adó ta nács adó, köny ve lõ, vagy könyv vi te li szol gál ta tás ra, adó ta nács adás ra jo go sult gaz da sá gi tár sa ság (együtt: köny ve lõ) alá írá sa. Ha a tag díj be val lás (ön el len õr zés) tel je sí té se so rán, a fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett a tag díj be val lást az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek al kal ma zá sá val a kép vi se lõ je nyújt ja be, a kép vi se lõ alá írá sa. A TAGI ADA TO KAT TAR TAL MA ZÓ 20060210 JELÛ BETÉTLAP KITÖLTÉSE: Fi gye lem! Az ön el len õr zés, he lyes bí tés so rán az azo no sí tó ada to kon kí vül, csak az ön el len õr zés sel, he lyes bí tés sel érin tett ada to kat tar tal ma zó me zõ ket, so ro kat kell ki töl te ni! Az össze gek (já ru lék alap, tag díj, ki egé szí té sek, összes be - fi ze tés) ja ví tá sá nál az ere de ti össze get és a kü lön bö ze tet (kö te le zett ség nö ve ke dés vagy csök ke nés össze gét), a mun - ka vál la lói ki egé szí tés mér té ké nél a ja ví ta ni kí vánt adat mel lett a he lyes mér té ket, dá tu mok, kó dok ja ví tá sá nál az ere - de ti adat mel lett a he lyes dá tu mot, kód szá mot kell meg ad ni. A be val lá si hi ány az ere de ti kö te le zett ség nö ve ke dé sét, a be val lá si több let pe dig az ere de ti kö te le zett ség csök ke né sét je len ti. Az ön el len õr zé si pót lé kot csak a kö te le zett ség nö ve ke dés, te hát a be val lá si hi ány után kell fel szá mí ta ni. Fi gye lem! Az ön el len õr zés ben a tag díj túl fi ze tés Tbj. 33. -a sze rin ti el szá mo lá sát, és a pénz tár tag Art. 30. (5) be - kez dé sé ben és az R. 7/B. (2) és (6) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zé sek re te kin tet tel vég zett ön el len õr zé sét kü lön for ga lom kód dal kell je löl ni! A pénz tár tag ön el len õr zé se: Ha az ön el len õr zést a pénz tár tag az Art. 30. (5) be kez dé sé ben és az R. 7/B. (2) és (6) be kez dé sé ben fog lalt ren del - ke zés alap ján vég zi, az ön el len õr zés ben 14-es for ga lom kó dot kell fel tün tet ni és az ön el len õr zés hez mel lé kel ni kell az Art. 30. (5) be kez dé se sze rin ti nyug díj já ru lék ön el len õr zés má so la ti pél dá nyát. A pénz tár tag ön el len õr zé sét a 27. sor ban a meg fe le lõ for ga lom kód dal (14-es for ga lom kód) kell je löl ni. Tagdíj túlfizetés elszámolása: A Tbj. 33. -a sze rin ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sát, azaz az e jog cí men ke let ke zett köte le zett ség csök ke nést az egyéb ön el len õr zés ke re té ben fel tárt be val lá si több let tõl el kü lö ní tett mó don, a he lyes bí tett for ga lom kód ro vat ban külön forgalmi kóddal kell je len te ni. (Az e jog cí men ke let ke zett vissza té rí té si igény össze ge az ál ta lá nos sza bá lyok sze rint a kö vet ke zõ havi be val lá son tör té nõ ki mu ta tás mel lett a be fi ze tés nél ér vé nye sít he tõ.) Mi u tán a tag díj túl fi ze tés egy, vagy több fog lal koz ta tó nál egy adott nap tá ri idõ tar ta mot érint, az el szá mo lás vi szont egy adott idõ pont ban tör té nik, ezért az ön el len õr zé si nyom tat vány be val lá si (vo nat ko zá si) idõ szak ro va tá ba azt a hó - na pot kell be ír ni, amely re vo nat ko zó an az érin tett tag ra, a túlfizetés el szá mo lására kötelezett foglalkoztatónál az ön el len õr zést meg elõ zõ en utol já ra ke rült benyújtásra be val lás.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 149 Figye lem! Ha a pénz tár tag a fog lal koz ta tó val töb bes jog vi szony ban áll, és egyik jog vi szo nya alap ján be nyújtott be val lás he lyes bí té sé re ke rül sor, az ere de ti be val lás sze rin ti ada tot tar tal ma zó for ga lom kód és az ere de ti be val lás sze rin ti ada tot tar tal ma zó tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kód ja min den eset ben - nem csak an nak ja ví tá sa kor - ki töl ten dõ, mert a pénz tár csak így tud ja meg kü lön böz tet ni a pénz tár tag hoz tar to zó egyes jog vi szo nyo kat le író ada to kat. A BE TÉT LAP KI TÖL TÉ SE. AZ ÖN EL LEN ÕR ZÉS, HE LYES BÍ TÉS ADA TAI: 1. sor: Önellenõrzés, helyesbítés típusa A he lyes bí tés, vagy ön el len õr zés té nyét a kód koc ká ban min den eset ben je lez ni kell. He lyes bí tés ese tén a kód koc ká ban H be tû je let kell fel tün tet ni, Ön el len õr zés ese tén a kód koc ká ban X -et kell fel tün tet ni. 2. sor: Önellenõrzés, helyesbítés vonatkozási idõszaka Azt az évet és hó na pot je len ti, amely re kül dött tárgy ha vi be val lást a fog lal koz ta tó (be val lás ra kö te le zett) ön el len õr - zés sel he lyes bí te ni kí ván. A hó na pot arab szám mal, tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2006. 04). A Tbj. 33. -a sze rin ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa (a 04, 05, 06-os for ga lom kó dok meg je lö lé se) ese tén azt a hó na pot kell fel tün tet ni, amely re az ön el len õr zés be nyúj tá sát meg elõ zõ en utol já ra ke rült be nyúj tás ra be val lás. 3. sor: Önel le nõr zés ese dé kes sé ge Az Art. 50. ren del ke zé se sze rint az ön el len õr zést, a té ve dés fel tá rá sát kö ve tõ 15 na pon be lül kell be nyúj ta ni. 4. sor: Ismé telt ön el len õr zés Ugyan azon idõ szak ra vo nat ko zó is mé telt ön el len õr zés ese tén a kód koc ká ba X je let kell ten ni. 5. sor: Lap szám A be tét lap szá ma, azt jel zi, hogy há nya dik be tét lap ról van szó. Tíz nél ki sebb sor szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 05 lap). 6. sor: Pénztárkód A ma gánnyug díj pénz tár ré szé re a PSZÁF ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó kód szám. (Az azo no sí tó szá mok ról a ma gánnyug díj pénz tár nál vagy a PSZÁF hon lap ján tá jé ko zód hat.) 7. sor: Önel le nõr zés hi te le sí té se Dátum Az az idõ pont, ami kor a be val lás ra kö te le zett az ön el len õr zést, he lyes bí tést el ké szí tet te, ki töl töt te. Cég sze rû alá írás, köny ve lõ el len jegy zé se A be val lás ra kö te le zett (fog lal koz ta tó, vagy fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó, Tbj. 56/A. -a ha tá lya alá tar to zó sze mély, szer ve zet) cég sze rû alá írá sa, va la mint a Tbj. 51/A. (5) be kez dé se sze rin ti el len jegy zés ese tén, az adó szak ér tõ, adó ta nács adó, köny ve lõ, vagy könyv vi te li szol gál ta tás ra, adó ta nács adás ra jo go sult gaz da sá gi tár sa ság (együtt: köny ve lõ) alá írá sa. Ha a tag díj be val lás (ön el len õr zés) tel je sí té se so rán, a fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett a tag díj be val lást az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek al kal ma zá sá val a kép vi se lõ je nyújt ja be, a kép vi se lõ alá írá sa. FOGLALKOZTATÓ ADATAI: 8. sor: Név A fog lal koz ta tó neve. Egyé ni vál lal ko zó, ma gán sze mély mun kál ta tó ese tén csa lá di és utó név. A Tbj. 56/A. -a sze rint be val lás ra kö te le zett ese té ben a fog lal koz ta tót kép vi se lõ pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. 9. sor: Adó szám vagy Adó azo no sí tó jel Kitöltése kötelezõ! Amennyi ben a fog lal koz ta tó ter mé sze tes sze mély és adó szám mal nem ren del ke zik (an nak ki - vál tá sá ra nem kö te le zett), az adó azo no sí tó jel ro va tot kell ki töl te nie. (Az ada tot nem tar tal ma zó me zõt át kell húz ni!) A PÉNZTÁRTAG ADATAI: 10. sor: Név A pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. 11. sor: TAJ szám A pénz tár tag tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét kell fel tün tet ni. 12. sor: Útle vél szám Kül föl di ál lam pol gár pénz tár tag ese tén, TAJ szám hi á nyá ban an nak út le vél szá ma. Fi gye lem! Ki zá ró lag ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha a kül föl di ál lam pol gár TAJ szám mal nem ren del ke zik!

150 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám JÖ VE DE LEM ÉS TAG DÍJ ADA TOK ÖN EL LEN ÕR ZÉ SE, HE LYES BÍ TÉ SE 13. sor: Tárgy ha vi járulékalap (tagdíjalap) összege Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy ha vi já ru lék ala pot, a kö te le zett ség növe - kedés vagy kö te le zett ség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott be val lá si hi ány, vagy a több let össze gét kell be ír ni. 14. sor: Tárgy ha vi tag díj össze ge A tárgy ha vi já ru lék alap alap ján meg ál la pí tott tag díj össze ge. Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy ha vi tag dí jat, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott tag díj be val lá si hi ány vagy a több let össze gét kell be ír ni. 15. sor: Tárgy ha vi mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés össze ge A tárgy ha vi já ru lék alap alap ján meg ál la pí tott mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés össze ge. Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy ha vi mun kál ta tói ki egé szí tés össze gét, a kö - te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott be val lá si hi ány vagy a több let össze gét kell be ír ni. 16. sor: Tárgy ha vi mun ka vál la lói tag díj ki egé szí tés össze ge A tárgy ha vi já ru lék alap alap ján meg ál la pí tott mun ka vál la lói tag díj ki egé szí tés össze ge. Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy ha vi mun ka vál la lói ki egé szí tést, a köte - le zettség növekedés vagy kötelezettség csökkenés sorba a megállapított bevallási hiány vagy többlet összegét kell beírni. 17. sor: Tárgy hó tól el té rõ já ru lék alap (tag díj alap) össze ge Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó an tárgy hó ban ki fi ze tett, el szá molt nyug díj já ru lék alap (tag díj alap) össze gét, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kötele - zettség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott be val lá si hi ány, vagy a több let össze gét kell be ír ni. 18. sor: Tárgy hó tól el té rõ tag díj össze ge A tárgy hó nap tól el té rõ já ru lék alap alap ján meg ál la pí tott tag díj össze ge. Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra be val lott tag dí jat, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott tag díj be val lá si hi ány vagy a több let össze gét kell be ír ni. 19. sor: Tárgy hó tól el té rõ mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés össze ge A tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés össze ge. Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó mun - kál ta tói ki egé szí tés össze gét, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott be val lá si hi ány vagy a több let össze gét kell be ír ni. 20. sor: Tárgy hó tól el té rõ mun ka vál la lói tag díj ki egé szí tés össze ge A tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó mun ka vál la lói tag díj ki egé szí tés össze ge. Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, ere de ti be val lás ban sze rep lõ tárgy hó nap tól el té rõ idõ szak ra vo nat ko zó mun ka - vál la lói ki egé szí tést, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott be val lá si hi ány vagy több let össze gét kell be ír ni. 21. sor: Összes bevallás Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt Összes be val lást, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés sor ba a meg ál la pí tott be val lá si hi ány vagy a több let össze gét kell be ír ni. Figye lem! Ez a sor, az ere de ti, tárgy ha vi be val lás ban sze rep lõ Összes be val lás sor (20060110 jelû be val lás Betétlap 20. sor) önellenõrzésére ad lehetõséget, itt tehát nem az önellenõrzésben szereplõ adatok összegzésérõl van szó. 22. sor: Mun ka vál la lói ki egé szí tés mér tékének helyesbítése Az eredeti értékhez az eredeti, tárgyhavi bevallásban tévesen jelentett tagdíjkiegészítés mértékét (%) kell beírni. A helyes mér ték nél a ja ví tott ada tot (%) kell meg ad ni. Ki töl te ni bal ra zár va, há rom ti ze des jegy pon tos ság gal kell. Rész le te sen lásd a 20060100-20060110 nyom tat vány ki töl té si út mu ta tó já ban. 23. sor: Felszámított önellenõrzési pótlék alapja Az ön el len õr zés so rán fel tárt tag díj és tag díj ki egé szí tés kö te le zett ség nö ve ke dés (14-16. és 18-20. so rok) össze ge. 24. sor: Felszámított önellenõrzési pótlék mértéke Az Art.-ban meghatározott önellenõrzési pótlék mértéke. Az önellenõrzési pótlékot a kötelezettség növekedés (a feltárt tag díj, tag díj ki egé szí tés be val lá si hi ány) után szá mí tott ké se del mi pót lék 50%-ának, ugyan azon be val lás is mé telt önellen õrzése ese tén 75%-ának meg fe le lõ mér ték ben kell fel szá mí ta ni. A ké se del mi pót lék min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek 365-öd ré sze. Eb ben a sor ban azt kell fel tün - tet ni, hogy az ön el len õr zé si pót lék 50%-os vagy 75%-os mér ték ben ke rült fel szá mí tás ra. 25. sor: Ön el len õr zé si pót lék össze ge Az ön el len õr zés pót lék alap ja (23. sor ada ta) és az ön el len õr zé si pót lék mér té ke (24. sor ada ta) alap ján szá mí tott összeg.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 151 A TAGDÍJFIZETÉST MEGALAPOZÓ FORGALOM KÓDOK, JOGVISZONY KÓ DOK HE LYES BÍ TÉ SE (Itt kell he lyes bí te ni a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak okát je lö lõ for ga lom kó dot is.) 26. sor: Ere de ti és he lyes bí tett for ga lom kód A tag díj be val lás jel le gét le író adat. Az ere de ti ér ték nél az ere de ti be val lás ban sze rep lõ kó dot kell meg je löl ni, a helyes - bített értéknél, pedig a helyes forgalomkódot kell beírni, illetõleg a tagdíjtúlfizetés elszámolását jelölõ kódot kell beírni. Ér té kei: 10 Irá nyí tott pá lya kez dõ után tel je sí tett elsõ tag díj be val lás 00 Nor mál adat szol gál ta tás 02 Mun ka vi szony meg szû nés mi at ti mun ka vég zés aló li fel men tés 03 A tag díj fi ze té si fel sõ ha tárt el ér te (Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya I.) 07 A biz to sí tá si jog vi szony meg szû né sét kö ve tõ en ki fi ze tett, já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem, passzív jogú el lá tás ki fi ze té se 11 Csa lád tá mo ga tá si el lá tá sok (Gyes, Gyet) és Gyed utá ni mun kál ta tói tag díj ki egé szí tés je len té se 12 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya II. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód 13 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya III. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód Tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sá ra vo nat ko zó for ga lom kódok je lö lé se a he lyes bí tett for ga lom kód ér té ke ro vat ban: 04 jog vi szony meg szû né se mi at ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa 05 ki e sõ idõ mi at ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa 06 tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa töb bes jog vi szony ese tén Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a túl fi ze tés el szá mo lá sá ra 04-05-06-os for ga lom kó dok feltüntetésével kerül sor, az önellenõrzési nyomtatvány az eredeti forgalomkód rovatban (26. sor), továbbá eredeti bevallás oszlopában adatot (össze get) nem kell fel tün tetni. ön el len õr zé si nyom tat vány: 20060210 jelû Be tét lap 13-21. so - ra i nak ere de ti be val lás osz lo pá ban ne tün tes sen fel ada tot! 27. sor: A pénztártag önellenõrzése A pénztártag önellenõrzésére vonatkozó forgalom kód. Itt kell feltüntetni, ha az önellenõrzést a pénztártag az Art. 30. (5) be kez dés re és az R. 7/B. (2) és (6) be kez dés re te kin tet tel vég zi. Az ön el len õr zés ben 14-es for ga lom kó dot kell fel tün tet ni és az ön el len õr zés hez mel lé kel ni kell az Art. 30. (5) be kez dé se sze rin ti nyug díj já ru lék ön el len õr zés má - so la ti pél dá nyát! For ga lom kód ér té ke: 14 tag díj ön el len õr zé se a pénz tár tag já ru lék ön el len õr zé se alap ján Fi gye lem! A 14-es for ga lom kód al kal ma zá sa ese tén ki zá ró lag a tag ra és az ön el len õr zés re vo nat ko zó követ - kezõ ada to kat kell ki töl te ni: Az Össze sí tõ adat la pon: 1., 3., 4., 5. so rok, 15., 18-20., 23. sorok, 27-28. so rok, A Be tét la pon: 1., 4-7., 10-12., 17-18., 20-21., 23-25. és 27. so rok. A Be tét la pon az ere de ti be val lás osz lo pá ban ada tot (össze get) nem kell fel tün tet ni! 28. sor: Ere de ti és ja ví tott ekho adat A ro va tot csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be val lás ban sze rep lõ ada to kat he lyes bí te ni kí ván ják. E sor ban az ere de ti be val lás ban kö zölt és a he lyes bí tett je lö lést ( X je let) kell fel tün tet ni. TAG DÍJ FI ZE TÉST MEG ALA PO ZÓ JOG VI SZONY IDÕ TAR TA MÁ NAK ÉS JOG CÍM KÓD JÁ NAK HE - LYES BÍ TÉ SE: 29. sor: Tárgy ha vi jog vi szony he lyes bí ten dõ kez de te, vége, jog cím kód ja Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te, vége, jog cím kód ja he lyes bí té sé re szol gá ló ro vat. A ro va tot, vagy an nak ada ta it, csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be val lás ban sze rep lõ ada to kat he lyes - bí te ni kí ván ják. E sor ban az ere de ti be val lás ban kö zölt jog vi szony ada ta it (kez de te, vége) és jog cím kód ja ada to kat kell fel tün tet ni. Fi gye lem! Ha a pénz tár tag a vo nat ko zá si idõ szak ban a fog lal koz ta tó val töb bes jog vi szony ban áll, az ere de ti be val - lás ban kö zölt jog vi szony jog cím kód ja mezõ min den eset ben - nem csak an nak ja ví tá sa kor - kö te le zõ en kitöltendõ, mert a pénz tár csak így tud ja meg kü lön böz tet ni a pénz tár tag hoz tar to zó egyes jog vi szo nyo kat le író ada to kat. 30. sor: Tárgy ha vi jog vi szony helyesbített kezdete, vége, jogcímkódja Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te, vége, jog cím kód ja he lyes bí té sé re szol gá ló ro vat. A ro va tot, vagy an nak ada ta it, csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be val lás ban sze rep lõ ada to kat he lyes - bí te ni kí ván ják. E sor ban a he lyes bí tett jog vi szony ada ta it (kez de te, vége) és jog cím kód ja ada to kat kell fel tün tet ni.

152 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 31. sor: Tárgy hó tól el té rõ jog vi szony helyesbítendõ kezdete, vége, jogcímkódja Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te, vége, jog cím kód ja he lyes bí té sé re szol gá ló ro vat. A ro va tot, vagy an nak ada ta it, csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be val lás ban sze rep lõ ada to kat he lyes - bí te ni kí ván ják. E sor ban az ere de ti be val lás ban kö zölt jog vi szony ada ta it (kez de te, vége) és jog cím kód ja ada to kat kell fel tün tet ni. Fi gye lem! Ha a pénz tár tag a vo nat ko zá si idõ szak ban a fog lal koz ta tó val töb bes jog vi szony ban áll, az ere de ti be val - lás ban kö zölt jog vi szony jog cím kód ja mezõ min den eset ben - nem csak an nak ja ví tá sa kor - kö te le zõ en kitöltendõ, mert a pénz tár csak így tud ja meg kü lön böz tet ni a pénz tár tag hoz tar to zó egyes jog vi szo nyo kat le író ada to kat. 32. sor: Tárgy hó tól el té rõ jog vi szony helyesbített kezdete, vége, jogcímkódja Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te, vége, jog cím kód ja he lyes bí té sé re szol gá ló ro vat. A ro va tot, vagy an nak ada ta it, csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be val lás ban sze rep lõ ada to kat he lyes - bí te ni kí ván ják. E sor ban a he lyes bí tett jog vi szony ada ta it (kez de te, vége) és jog cím kód ja ada to kat kell fel tün tet ni. A jog vi szony jog cím kód ja it az aláb bi táb lá zat tar tal maz za. Tag díj fi ze tést meg alapozó jogviszony leírása jogcímkódja mun ka vi szony 20 or szág gyû lé si, eu ró pai par la men ti kép vi se lõ 19 köz al kal ma zot ti jog vi szony 71 köz szol gá la ti jog vi szony 72 bí ró sá gi (ügyész sé gi) szol gá la ti jog vi szony 73 igaz ság ügyi al kal ma zot ti szol gá la ti jog vi szony 70 hi va tá sos ne ve lõ szü lõi jog vi szony 80 fegyveres szervek, hivatásos állományú tagja 90 fegyveres szervek szerzõdéses állományú tagja 89 ösz tön dí jas fog lal koz ta tá si jog vi szony 44 szö vet ke ze ti tag, mun ka vi szony 15 szö vet ke ze ti tag, vál lal ko zá si jel le gû jog vi szony 16 ta nu ló szer zõ dés alap ján szak kép zõ is ko lai ta nul má nyo kat foly ta tó ta nu ló 46 munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban, álláskeresést ösztönzõ jutta - tásban, álláskeresési segélyben részesülõ személy 25 nyug díj elõt ti mun ka nél kü li se gély ben ré sze sü lõ sze mély 42 keresetpótló juttatásban részesülõ személy 51 ki egé szí tõ te vé keny sé get foly ta tó nak nem mi nõ sü lõ tár sas vál lal ko zó 30 tár sas vál lal ko zó (fõ fog lal ko zá sú tár sas vál lal ko zói jog vi szony mel lett) 34 tár sas vál lal ko zó (mun ka vi szony mel lett) 35 tár sas vál lal ko zó (kö zép-vagy fel sõ fo kú ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul má nyo kat foly ta tó) 37 társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) 39 be dol go zó 47 meg bí zá si jog vi szony 41 felhasználási szerzõdésen alapuló megbízási jogviszony 65 vál lal ko zá si jel le gû jog vi szony 75 segítõ családtag 24 választott tisztségviselõ 76 társadalmi megbízatású polgármester 77 gyermeknevelési támogatás 92 ápo lá si díj 94 egyházi személy, szerzetes rend tagja 91 biztosítás megszûnését követõ pénzbeli ellátás 97 gyermekgondozási segélyben részesülõ személy 93 gyer mek gon do zá si díj ban ré sze sü lõ sze mély 64 pré mi um évek prog ram ban részt ve võ sze mély 68 kü lön le ges fog lal koz ta tá si ál lo mány ban lévõ sze mély 69 mezõgazdasági termelõk nyugdíj elõtti támogatásában részesülõ személy 50 Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 153

154 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ A 20060300 JELÛ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI HAVI TAGDÍJBEVALLÁS KITÖLTÉSÉHEZ, AZ EGYÉ NI VÁL LAL KO ZÓK ÉS A BE VAL LÁS RA KÖ TE LE ZETT TER MÉ SZE TES SZE MÉLY PÉNZTÁRTAGOK RÉSZÉRE A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (a to váb bi ak ban: Tbj.) 51. (1) be kez dé se alap ján az egyé ni vál lal ko zó, a Tbj. 5. (3) be kez - dé se alap ján já ru lék fi ze tés re kö te le zett ter mé sze tes sze mély, a tárgy hó nap ban ki fi ze tett (jut ta tott, el szá molt) nyugdíj - járulék-alapot ké pe zõ jö ve del me (összeg) alap ján kö te les a tag díj össze gét meg ál la pí ta ni, le von ni, és az érin tett magán - nyugdíjpénztárnak a tárgy hó na pot (az el szá molt hó na pot) kö ve tõ hó nap 12. nap já ig be val la ni és meg fi zet ni. Az a Tbj. 5. (3) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó ter mé sze tes sze mély (a to váb bi ak ban: ter mé sze tes sze mély be val ló), aki a fenn ál ló biz to sí tást meg ala po zó jog vi szo nyá ra te kin tet tel vagy az zal össze füg gés ben kül föl di il le tõ sé gû jogi vagy természetes személytõl (más külföldi foglalkoztatótól) részesül járulékalapot képezõ jövedelemben, e jövedelem (juttatás) alap ján a tag díj be val lá si és be fi ze té si kö te le zett séget sa ját maga tel je sí ti. A ter mé sze tes sze mély be val ló nak a tag díj be val lá si és be fi ze té si kö te le zett sé get a tárgy hó nap ban ki fi ze tett összeg után a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 12. nap jáig kell tel je sí te nie. Fi gye lem! E sze mély nek azok ra a hó na pok ra, ami kor e jog cí men nyug díjjá ru lék kö te les jö ve de lem ben nem ré sze sül, nem kell be val lást be nyúj ta nia. Az ál ta lá nos ren del ke zé sek tõl el té rõ en az egyé ni vál lal ko zó tag díj be val lá si kö te le zett sé gé nek a tárgy évet kö ve tõ év feb ru ár 15. nap já ig évi egy sze ri tag díj be val lás sal is ele get te het, fel té ve, hogy e szán dé kát a ma gánnyug díj pénz tár nak írás ban a tárgy év ja nu ár 15-éig be je len ti, a tag dí jat a Tbj. 29. vagy a 29/A. sze rin ti já ru lék alap ját ké pe zõ összeg ala pul - vé te lé vel ne gyed éven te meg fi ze ti, és a meg fi ze tett tag díj, va la mint a já ru lék alap fi gye lem be vé te lé vel meg ál la pí tott tag - díj kü lön bö ze tet a be val lás sal egy ide jû leg ren de zi. Ha az egyé ni vál lal ko zó az évi egy sze ri tag díj be val lást vá laszt ja, be - val lá sát a 20060500 -as jelû nyom tat vá nyon kell be nyúj ta nia. A tagdíjat forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni. Fi gye lem! A tag díj be val lá si és be fi ze té si kö te le zett sé get min dig ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell teljesíteni, amely nél a pénz tár tag sá gi jog vi szony a tárgy hó nap ban (be val lá si idõ szak ban) fenn áll. Pél dá ul: ha a pénz tár tag sá gi jog vi szony 2006. már ci us 31-ig x ma gánnyug díj pénz tár ban áll fenn és a pénz tár tag áp ri lis 1-jén át lép y ma gánnyug - díj pénz tár ba, ak kor a már ci us havi tag díj be val lást (amely áp ri lis 12-én ese dé kes) még az x pénz tár ba, az áp ri lis havi tag díj be val lást (amely má jus 12-én ese dé kes) pe dig már az y pénz tár ba kell tel je sí te ni. Az át lé pés nap ját (a pél da sze rint 2006. áp ri lis 1.) kö ve tõ en azon ban a pótbevallásokat és befizetéseket, vagy a ko - ráb bi be val lá sok he lyes bí té sét, ön el len õr zé sét már ah hoz a pénz tár hoz kell tel je sí te ni, ahol a pénz tár tag tag sá gi jog vi - szo nya fenn áll, azaz a pél da sze rint már az y pénz tár ba. Et tõl el té rõ en, vi szont ab ban az eset ben, ha az át lé pést meg elõ zõ be val lá si idõ szak ra (a pél da sze rint már ci us 31-ig ter - je dõ idõ szak ra) a tagdíj megfizetésre került, ezért csak a be val lás pót lá sá ra ke rül sor, a pót be val lást még ahhoz a pénztárhoz kell be nyúj ta nia, ahol a befizetést be val lás hi á nyá ban nem tud ták a pénz tár tag egyé ni szám lá já ra el - számolni, azaz füg gõ szám lán tart ják nyil ván. A pél da sze rin ti eset ben, ha a tag díj már ci us 31-ig ter je dõ idõ szak ra ma ra dék ta la nul meg fi ze tés re ke rült, de a feb ru ár havi be val lás pél dá ul csak má jus 12-én ke rül pót lás ra, ezt a pót be val lást még az x pénz tár hoz kell be nyúj ta ni. Ez zel a be val lás sal ke rül a füg gõ szám lán lévõ összeg a tag szá má ra jó vá írás ra, és egy út tal ter mé sze te sen át uta lás ra az új y pénz tár ba, ahol a tag pénz tár tag sá gi jog vi szo nya fenn áll. (A füg gõ szám lán lévõ be fi ze tés fel dol go zá sa, majd az y pénz tár ba tör té nõ utó la gos át uta lá sa iránt az x pénz tár nak kell in téz ked nie.) A tagdíjbevallás a következõ adathordozó típusokon teljesíthetõ: A tag díj be val lás a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te (PSZÁF) ál tal meg ha tá ro zott mó don mi nõ sí tett elekt ro ni kus alá írás sal és idõ bé lyeg zõ vel el lá tott elekt ro ni kus do ku men tum ban, szá mí tó gé pes há ló zat út ján (a to váb bi ak ban: elekt ro ni kus tag díj be val lás), vagy gépi adat hor do zón (mág nes le mez, CD-le mez) tel je sít he tõ.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 155 A gépi adat hor do zón tel je sí tett be val lás hoz mel lé kel ni kell a rög zí tett ada tok ból elõ ál lí tott, össze sí tett ada to kat tar tal - ma zó, ki nyom ta tott és cég sze rû en alá írt össze sí tõ adat la pot. Fen ti ek tõl el té rõ en a ma gánnyug díj pénz tá ri tag sá gá ból ere dõ tag díj fi ze té si kö te le zett sé gé re vo nat ko zó tag díj be val - lást (ön el len õr zést) az egyé ni vál lal ko zó, to váb bá a Tbj. 5. (3) be kez dé se alap ján já ru lék fi ze tés re kö te le zett a PSZÁF ál tal köz zé tett, a tagdíjbevallásra rendszeresített nyomtatványon is teljesítheti. A tag díj be val lás és ön el len õr zés tel je sí té sé hez szük sé ges for ma nyom tat vá nyo kat, adat szer ke ze tet és in for ma ti kai uta - sí tást a PSZÁF a hi va ta los lap já ban és a Pénz ügyi Köz löny ben te szi köz zé. A PSZÁF ál tal rend sze re sí tett for ma nyom tat - vá nyok és ki töl té si út mu ta tók a ma gánnyug díj pénz tá rak nál sze rez he tõ ek be, va la mint le tölt he tõk a PSZÁF hon lap já ról (www.pszaf.hu). A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá sá val kap cso la tos, 2006. ja nu ár 1. nap ját meg elõ zõ idõ tar tam ra vo nat ko zó pót - be val lást, ön el len õr zést a 2006. ja nu ár 1-je elõtt rend sze re sí tett nyom tat vá nyo kon vagy a PSZÁF ál tal ki adott adat szer - ke zet ben kell tel je sí te ni. Fi gye lem! A PSZÁF ál tal 2006. évre meg ha tá ro zott adat szer ke zet al kal mas a meg elõ zõ évek re vo nat ko zó be val lás, ön el len õr zés tel je sí té sé re is. Figyelem! A foglalkoztatónak minõsülõ egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítõ csa lád ta gok stb.) tag díj be val lá sát, il let ve adat szol gál ta tá sát ezen a nyom tat vá nyon nem ad hat ja be. Az egyé ni vál lal ko zó az ál ta la fog lal koz ta tot tak ra vo nat ko zó an a 20060100 és 20060110 jelû nyom tat vá nyon tesz ele get a be val lá si kö te le - zett sé gé nek. Az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó ha tá lya alá tar to zó egyé ni vál lal ko zó nak, va la mint az egyé ni vál lal ko zói iga zol vány alap ján csa lá di gaz dál ko dó nak is ezen a nyom tat vá nyon kell tel je sí te nie a tag díj be val lá si kö te le zett sé gét. A be val lást ak kor is ki kell töl te ni, ha az egyé ni vál lal ko zó nak tag díj kö te le zett sé ge nem ke let ke zett. A 0 -ás be val lás be nyúj tá sá nál a meg fe le lõ for ga lom kód dal (14. sor) je löl ni kell a tag díj nem fi ze tés okát. Fi gye lem! A dátum jellegû mezõket arab szám mal, év/hó nap/nap sor rend ben kell ki töl te ni. Az ada tot nem tar tal - ma zó me zõ ket víz szin tes vo nal lal át kell húz ni. A pénz tár ta gi azo no sí tó ada tok ki töl té se min den eset ben kö te le zõ. A benyújtott tag díjbe val lás vég re hajt ha tó ok irat. (Az ok irat, azaz a be val lás vég re hajt ha tó sá gá hoz kü lön in téz ke - dés re (zá ra dé ko lás, vég re haj tá si lap ki ál lí tá sa stb.) nincs szük ség.) Általános tudnivalók: A biz to sí tá si, já ru lék fi ze té si és tag díj fi ze té si kö te le zett ség rõl, a fi ze ten dõ já ru lék mér té ké rõl stb., a Tbj., va la mint a Tbj. vég re haj tá sá ra vo nat ko zó 195/1997. (XI. 5.) Kor mány ren de let (to váb bi ak ban: R.), to váb bá a ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény (Mpt.) ren del ke zik. Jog sza bá lyi hi vat ko zá sok a ki töl té si út mu ta tó ban: A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény (Mpt.) A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (Tbj.) Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény (Art.) Az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó ról szó ló 2002. évi XLIII. tör vény (Eva) Az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény (ekho). A Tbj. 4. -a b) pont ja alap ján egyé ni vál lal ko zó nak mi nõ sül: a vál lal ko zói iga zol vánnyal ren del ke zõ ter mé sze tes sze mély, a ma gán-ál lat or vo si te vé keny ség gya kor lá sá ra jo go sí tó iga zol vánnyal ren del ke zõ ma gán sze mély, a gyógy sze ré - szi ma gán te vé keny ség, fa lu gond no ki te vé keny ség, ta nya gond no ki te vé keny ség vagy szo ci á lis szol gál ta tó te vé - keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges en ge déllyel ren del ke zõ ma gán sze mély, az ügy vé dek rõl szó ló tör vény ha tá lya alá tar to zó ügy véd, eu ró pai kö zös sé gi jo gász, az egyé ni sza ba dal mi ügy vi võ, a nem köz jegy zõi iro da tag ja ként te vé keny ke dõ köz jegy zõ, a nem vég re haj tó iro da tag ja ként te vé keny ke dõ ön ál ló bí ró sá gi vég re haj tó.

156 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Fi gye lem! Amennyi ben a tag díj be val lás ra és be fi ze tés re az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény ben (ekho) fog lalt ren del ke zé sek alap ján ke rül sor ezt a tényt a megfelelõ kódkockában (17. sor) jelölni kell. Az egyé ni vál lal kozó tagdíjfizetési kötelezettsége: a) Fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zók tagdíjfizetése Fõ fog lal ko zá sú nak kell te kin te ni az egyé ni vál lal ko zót, ha egy ide jû leg nem áll leg alább heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó mun ka vi szony ban, nem nap pa li ta go za tos hall ga tó ja kö zép-vagy fel sõ ok ta tá si in téz mény nek, nem mi nõ sül ki egé - szí tõ te vé keny sé get foly ta tó nak. Ha az egyé ni vál lal ko zó egy ide jû leg tár sas vál lal ko zó ként is biz to sí tott, egyé ni vál lal - ko zói jog vi szo nyá ban mi nõ sül fõ fog lal ko zá sú nak és tag díj fi ze té si kö te le zett sé ge is e sze rint áll fenn. A biz to sí tott (fõ fog lal ko zá sú) egyé ni vál lal ko zó ese té ben a já ru lék alap ja a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szó ló 1995. évi CXVII. tör vény (a to váb bi ak ban: Szja.) tör vény 16. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott vál lal ko zói ki vét össze ge, áta - lány adó zó ese tén az áta lány adó alap ját ké pe zõ jö ve de lem, de leg alább a tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap elsõ nap ján ér vé nyes mi ni mál bér. Té te les áta lány adó zó ese té ben a tár sa da lom biz to sí tá si já ru lék alap ja a tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap elsõ nap ján ér vé nyes mi ni mál bér. A te vé keny sé get kez dõ egyé ni vál lal ko zó a já ru lék fi ze té si kö te le zett sé gé nek kez dõ évé ben a tár sa da lom biz to sí tá si-, egész ség biz to sí tá si- és nyug díj já ru lé kot, és a tag dí jat, a tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap elsõ nap ján ér vé nyes mi ni mál bér össze ge után fi ze ti meg. Az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó sza bá lyai sze rint adó zó (a to váb bi ak ban: eva a dó zó) fõ fog lal ko zá sú egyé ni vállal - kozó ese té ben a já ru lék alap ja a tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap elsõ nap ján ér vé nyes mi ni mál bér, il let ve a mi ni mál bér nél - az adó ha tó ság ré szé re tett be val lás nyi lat ko za tá ban vál lalt - ma ga sabb összeg. Ha az egyé ni vál lal ko zó az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó sza bá lyai sze rin ti adó zást vá laszt ja, az adó ha tó ság hoz be - nyújtott nyilatkozatáról, illetve az eva törvény hatálya alól való kikerülésérõl, továbbá a minimálbérnél magasabb összegû já ru lék alap vál la lá sá ról tá jé koz tat nia kell az érin tett ma gánnyug díj pénz tá rat (pl.: a nyi lat ko zat má so la tá val). Fi gye lem! 2006. ja nu ár 1-jé tõl a mi ni mál bér 62 500 fo rint. Amennyi ben az egyé ni vál lal ko zó a já ru lé ko kat a mi ni mál - bér alap ján ál la pít ja meg, a 2006. ja nu ár havi já ru lé kok meg ál la pí tá sá nál nem a 62 500 fo rin tot kell ala pul ven ni, ha nem még az elõ zõ év de cem ber ben ha tály ban volt mi ni mál bér össze gét, va gyis az 57 000 fo rin tot. Feb ru ár hó nap tól már a 62 500 fo rint ala pul vé te lé vel kell szá mol ni. A fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zó a já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem után 2006. év ben 29 szá za lék tár sa da lom biz to - sí tá si já ru lé kot fi zet, eb bõl a nyug díj biz to sí tá si já ru lék 18 szá za lék, az egész ség biz to sí tá si já ru lék 11 szá za lék. A tár sa - dalom biz to sí tá si já ru lék nak a mi ni mál bér ala pul vé te lé vel alsó ha tá ra van, de fel sõ ha tá ra nincs. A tag díj mér té ke 8 szá za lék, il le tõ leg az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény 9. -ának b) pont ja alap ján az ekho alap já nak 3,9 szá za lé ka. Az egyé ni vál lal ko zó és ter mé sze tes sze mély pénz tár tag a tag dí ját az Mpt. 26. (5) be kez dé se alap ján leg fel jebb 10 szá za lé kos mér té kig ki egé szít he ti. A fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zó a tag dí jat a tár sa da lom biz to sí tá si já ru lék alap ja után kö te les meg fi zet ni, leg - feljebb azon ban a já ru lék fi ze té si fel sõ ha tár napi össze gé nek nap tá ri évre szá mí tott össze ge után. 2006. január 1-jétõl a nyugdíjjárulék-fizetési felsõ határ egy naptári napra jutó összege 17 330 forint, tehát 2006. évben - ki e sõ idõ nél kül - 365 x 17 330 = 6 325 450 fo rint. A já ru lék fi ze té si fel sõ ha tárt éven te ja nu ár 1-jé tõl, ha pe dig a vál lal ko zás év köz ben kez dõ dik, a biz to sí tás sal járó jog - vi szony kez de te nap já tól az adott év de cem ber 31. nap já ig kell szá mí ta ni. b) Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozók tagdíjfizetése Töb bes jog vi szony ban ál ló nak kell te kin te ni a vál lal ko zót, ha egy ide jû leg mun ka vi szony ban is áll és ab ban a fog lal - koz ta tá sa el éri a heti 36 órát, il le tõ leg egy ide jû leg kö zép-vagy fel sõ fo kú ok ta tá si in téz mény nap pa li tagozatán folytat tanulmányokat. Az ún. töb bes jog vi szo nyos egyé ni vál lal ko zók ese té ben a já ru lék alap ja a vál lal ko zói ki vét össze ge, vagy az áta lány - adó alap ja. (Te hát eb ben az eset ben nincs mi ni má lis já ru lék alap, és ha a vál lal ko zó a vál lal ko zá sá ból nem re a li zál vál lal - ko zói ki vé tet, ak kor já ru lék fi ze té si kö te le zett sé ge sincs.)

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 157 Az evaadózó ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó esetében a járulék és tagdíj alapja az egyszerûsített vállalkozói adóalap 4 szá za lé ka. Az ún. töb bes jog vi szo nyos egyé ni vál lal ko zó a tag dí jat mind egyik jog vi szony ban a já ru lék ala pul szol gá ló jö ve del - me, azon ban leg fel jebb együt te sen a já ru lék fi ze té si fel sõ ha tár napi össze gé nek nap tá ri évre szá mí tott össze ge után fi ze ti meg. c) Az egyé ni vál lal ko zó tag díj fi ze té se a kö zös sé gen be lül moz gó mun ka vál la lók és ön ál ló vál lal ko zók, va la mint csa lád tag ja ik szo ci á lis biz ton sá gá ról szó ló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let és a vég re haj tá sá ra ki adott 574/72/EGK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá val. Az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zás ról szó ló nem zet kö zi szer zõ dést ki hir de tõ tör vény 2004. má jus 1-jei ha tály ba lé pé sé tõl (a to váb bi ak ban: a csat la ko zás nap ja) a kö zös sé gen be lül moz gó mun ka vál la lók és ön ál ló vál lal ko zók, va la - mint csa lád tag ja ik szo ci á lis biz ton sá gá ról szó ló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let és a vég re haj tá sá ra ki adott 574/72/EGK ta ná csi ren de let a szo ci á lis biz ton ság ra vo nat ko zó nem ze ti sza bá lyok, így a Tbj. ko or di ná ci ó ját is sza bá lyoz zák. A kö zös sé gi ren de let ha tá roz za meg, hogy az uni ón be lül moz gó mun ka vál la lók, egyé ni vál lal ko zók ese té ben mely tag or szág jog sza bá lya it kell al kal maz ni. A Tbj. sza bá lyai sze rint Ma gyar or szá gon kell já ru lék kö te le zett sé gét, kö vet ke zés kép pen a tag díj fi ze té si kötelezett - ségét tel je sí te nie: a Ma gyar or szág te rü le tén ön ál ló vál lal ko zó ként te vé keny ke dõ ma gán sze mély nek, még ab ban az eset ben is, ha má sik tag ál lam ban ren del ke zik la kó hellyel. an nak, aki szo ká so san Ma gyar or szág te rü le tén dol go zik egyé ni vál lal ko zó ként, de egy má sik tag ál lam te rü le tén is vé gez te vé keny sé get, fel té ve, hogy a má sik tag ál lam ban a mun ka vég zés idõ tar ta ma a 12 hó na pot vár ha tó an nem ha lad ja meg. (Ha a mun ka vég zés idõ tar ta ma elõ re nem lát ha tó kö rül mé nyek mi att túl lé pi az ere de ti leg meg ha tá ro - zott idõ tar ta mot, és meg ha lad ja a ti zen két hó na pot, - an nak a tag ál lam nak a hoz zá já ru lá sá val, mely nek te rü le té re az érin tett sze mély a mun ka el vég zé se cél já ból be lé pett - az egyé ni vál lal ko zó to vább ra is a vál lal ko zás he lye sze - rin ti tag ál lam jogszabá lyainak - Ma gyar or szág ese té ben a Tbj. - ha tá lya alá tar toz hat). an nak, aki két vagy több tag ál lam te rü le tén vé gez ön ál ló vál lal ko zó ként te vé keny sé get, de Ma gyar or szá gon la kó - hellyel ren del ke zik és te vé keny sé gé nek egy ré szét Ma gyar or szá gon foly tat ja. Az a sze mély, aki egy ide jû leg egyik tag ál lam te rü le tén mun ka vál la ló ként, egy má sik tag ál lam te rü le tén pe dig ön ál ló vál lal ko zó ként te vé keny ke dik, azon tag ál lam jog sza bá lya i nak a ha tá lya alatt áll, amely nek te rü le tén mun ka vi szony ban áll. Ez azt je len ti, hogy ha a pénz tár tag az egyé ni vál lal ko zói iga zol vá nyá nak meg tar tá sa mel lett, pl. Né met or szág ban mun ka vál la ló ként dol go zik és egyé ni vál lal ko zó ként Ma gyar or szá gon, ak kor nem tar to zik a Tbj. ha tá lya alá, így Magyar országon egyé ni vál lal ko zó ként tag díj fi ze tés re nem kö te le zett. A bevallás típusa: A 20060300 jelû ma gánnyug díj pénz tá ri havi tag díj be val lás a tárgy ha vi ki fi ze té sek, el szá mo lá sok alap ján megálla - pított és le vont tag dí jak be val lá sá ra szol gál. Az adott év bár mely idõ sza ká ról (bár mely hó nap já ról) el ma radt, ha tár idõ ig be nyúj ta ni el mu lasz tott be val lá so kat (pót - be val lá so kat) is ezen a nyom tat vá nyon kell utó lag be nyúj ta ni, a be val lást en nek a nyom tat vány nak meg fe le lõ adat tar ta - lom mal kell pó tol ni. A bevallás típusa sze rint le het: tárgy ha vi (ere de ti ese dé kes sé gû), vagy pót be val lás (el ma radt, ha tár idõ ig be nyúj ta ni el mu lasz tott) be val lás. A tárgy ha vi (ere de ti ese dé kes sé gû) be val lást a be val lás tí pu sa kód koc ká ban T be tû jel lel kell je löl ni. A be val lás utó lag tör té nõ be nyúj tá sa ese tén an nak té nyét a bevallás típusa kódkockában P (Pót be val lás) betû - jellel kell je löl ni. Pót be val lás be nyúj tá sa ese tén min den eset ben a be val lá si idõ szak (év) be val lá si nyom tat vá nya it kell hasz nál ni! (Ki vé - tel az 1998. év, mely re vo nat ko zó pót be val lás ese tén a nyom tat vány szer ke ze té nek alap ve tõ vál to zá sá ra te kin tet tel az 1999. évre rend sze re sí tett nyom tat ványt kell hasz nál ni.) A 2003. évet meg elõ zõ idõ szak ra ké szí tett pót be val lás ban a ki - esõ idõ ada to kat nem kell kö zöl ni, csak ab ban az eset ben, ha a tel jes hó nap ban nem volt já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem, azaz 0 -ás be val lás pót lá sá ra ke rül sor.

158 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A BEVALLÁS KITÖLTÉSE: A be val lás ada tai: 1. sor: Be val lá si idõ szak Azt az évet és azt a tárgy hó na pot (el szá mo lá si hó na pot) je len ti, amely re vo nat ko zó an az el szá mo lás, be val lás tör té nik. A hó na pot arab szám mal, tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2006. 04). 2. sor: A be val lás tí pu sa Tárgyhavi (eredeti esedékességû) bevallás, vagy valamelyik korábban elmulasztott, határidõre be nem nyújtott bevallás pót lá sa. Le het sé ges ér té kei: T Tárgy ha vi be val lás P Pót be val lás 3. sor: Átvétel dátuma A pénz tár ban - sze mé lyes át adás ese tén - tör té nõ át vé tel, vagy pos tai kül dés ese tén a be ér ke zés dá tu ma (év, hó nap), vagy a be ér ke zé si idõ bé lyeg zõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! 4. sor: Át ve võ alá írá sa, bé lyeg zõ A pénz tár át vé tel re fel jo go sí tott ügy in té zõ jé nek alá írá sa min den eset ben fel tün te ten dõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! EGYÉ NI VÁL LAL KO ZÓ ÉS TER MÉ SZE TES SZE MÉLY PÉNZ TÁR TAG ADA TAI: 5. sor: Név A be val lás ra kö te le zett pénz tár tag csa lá di- és utó ne ve. 6. sor: TAJ szám A be val lás ra kö te le zett pénz tár tag TAJ szá ma. Az egyé ni vál lal ko zó és a ter mé sze tes sze mély tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét kell fel tün tet ni. 7. sor: Út le vél szám A pénz tár tag út le vél szá ma. Kül föl di ál lam pol gár ese tén, TAJ szám hi á nyá ban an nak út le vél szá ma. Fi gye lem! Ki zá - ró lag ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha a kül föl di ál lam pol gár TAJ szám mal nem ren del ke zik 8. sor: Cím A be val lás ra kö te le zett címe. Az egyé ni vál lal ko zó te lep he lyé nek pos tai irá nyí tó szá ma, te le pü lés neve, köz te rü let (utca, út, tér, stb.) ház szám. A be val lás ra kö te le zett ter mé sze tes sze mély ese té ben az ál lan dó la kó hely ada ta it kell kö - zöl ni! 9. sor: Adó szám Az adó ha tó ság ál tal az Art. 24. -a alap ján ki adott adó szám. Az egyé ni vál lal ko zó nak kötelezõ kitöltenie! 10. sor: Pénz for gal mi jel zõ szám Az egyé ni vál lal ko zó pénz for gal mi jel zõ szá ma (szám la szá ma). Azt a szám la szá mot kell fel tün tet ni, amely rõl a tag - díj átutalása történik. (Ha több van, az egyé ni vál lal ko zó a tag díj be fi ze tés azo no sí tá sá hoz va la mennyi szám la szám be je len té sé re kö te le zett!) A ter mé sze tes sze mély be val ló azt a bank szám la szá mot kö te les kö zöl ni, amely rõl a tag díj át uta lá sa tör té nik. BE VAL LÁST TELJESÍTÕ (ADATSZOLGÁLTATÓ) ADATAI: 11. sor: Név, Te le fon szám A be val lást (adat szol gál ta tást) tel je sí tõ neve, te le fon szá ma. Ak kor kell ki töl te ni, ha a be val lás ra kö te le zett és a be val lást (adat szol gál ta tást) tény le ge sen vég re haj tó sze mély, vagy szer ve zet el tér. Itt kell kö zöl ni az egyé ni vál lal ko zó he lyett az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek alap ján, a tag díj be - val lást tel je sí tõ kép vi se lõ sze mély, vagy szer ve zet (cég) ne vét, te le fon szá mát. A te le fon szá mot bal ra zár va, ha tá ro ló je lek - kö tõ jel, per jel stb. - nél kül, a kör zet szám mal együtt kell fel tün tet ni. 12. sor: Adó szám A be val lást (adat szol gál ta tást) tel je sí tõ adó szá ma. Ak kor kell ki töl te ni, ha a be val lás ra kö te le zett és a be val lást (adat szol gál ta tást) tény le ge sen vég re haj tó sze mély, vagy szer ve zet el tér. Itt kell kö zöl ni a fog lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek sze - rin ti tag díj be val lást tel je sí tõ kép vi se lõ sze mély, vagy szer ve zet (cég) adó szá mát.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 159 PÉNZTÁR ADATAI: 13. sor: Név és pénz tár kód An nak a ma gánnyug díj pénz tár nak a neve, és pénz tár kód ja, amely ré szé re az egyé ni vál lal ko zó és a ter mé sze tes sze - mély be val ló a tag díj be val lást be nyújt ja. A Pénz tár kód, a ma gánnyug díj pénz tár ré szé re a PSZÁF ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó. (Az azo no sí tó szá mok ról a ma gánnyug díj pénz tár nál vagy a PSZÁF hon lap ján (www.pszaf.hu) tá jé ko zód hat.) TAG DÍJ FI ZE TÉST MEG ALA PO ZÓ FORGALOM KÓD, JOGCÍMKÓD ÉS JOGVISZONY ADATOK (Itt kell kö zöl ni a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak okát is). 14. sor: For ga lom kód A tag díj fi ze tést meg ala po zó, és a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak okát je lö lõ for ga lom kó dok. A tag díj be val lás jel le gét le író adat. Ér té kei: 00 Nor mál adat szol gál ta tás (egyé ni vál lal ko zó adat szol gál ta tá sa) 01 Tbj. 5. (3) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó ter mé sze tes sze mély be val lá sa 03 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya I. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód A tag díj fi ze té si fel sõ ha tárt el ér te. A fel sõ ha tár el éré se ese tén ab ban a hó nap ban, mi kor még volt az egyé ni vál lal ko zó nak tag díj kö te les jö ve del - me, azt a nor mál adat szol gál ta tás 00 kód fel tün te té sé vel a meg fe le lõ mér té kig sze re pel tet ni kell. A kö vet ke zõ havi be val lás ban (be val lá sok ban) a Név, TAJ szám, Be val lá si idõ szak, For ga lom kód (03-as) me zõ ket kö te le zõ ki töl te ni. Egyéb ada tot ak kor kell je len te ni, ha az a tárgy hó na pot érin ti. 12 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya II. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód Ab ban a hó nap ban, ami kor az egyé ni vál lal ko zó nak já ru lék ala pul szol gá ló (fi gye lem be ve he tõ) jö ve del me nem volt, mert ré szé re a tárgy hó nap tel jes tar ta má ra já ru lék ala pot nem ké pe zõ tár sa da lom biz to sí tá si pénz be li el lá tást fo lyó sí tot tak (táp pénz, gyer mek ápo lá si táp pénz, bal ese ti táp pénz, ter hes sé gi gyer mek ágyi se gély) vagy fog va tar tott volt, to váb bá az ügy véd, sza ba dal mi ügy vi võ ka ma rai tag sá gá nak szü ne tel te té se ese tén, a be val lást 12-es for ga lom kód dal kell be nyúj ta ni. A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het hasz nál ni! 13 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya III. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód Ab ban a tárgy hó nap ban, ami kor az egyé ni vál lal ko zó nak já ru lék ala pul szol gá ló (fi gye lem be ve he tõ) jö ve - del me nem volt, mert ré szé re a tárgy hó nap tel jes tar ta má ra já ru lék ala pul szol gá ló pénz be li el lá tást fo lyó sí tot tak (gyer mek gon do zá si se gély, gyer mek gon do zá si díj, gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, ápo lá si díj) a be val lást 13-as for ga lom kód dal kell be nyúj ta ni. A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het al kal maz ni! Ez zel az egyé ni vál lal ko zó egy ben jel zi a pénz tár felé, hogy más szer ve zet ál tal fo lyó sí tott el lá tás (Gyes, Gyed, Gyet, ápo lá si díj) után tag díj be val lást kell vár nia az egyé ni vál lal ko zó pénz tár tag ra vo nat ko zó an. 14 pénzbeli ellátás nélküli keresõképtelenség (kizárólag a 26-os és 36-os jog vi szony kód jelentése esetén lehetséges for ga lom kód) A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het al kal maz ni! 15 az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó esetében, ha a vállalkozó a vállalkozásából nem realizál vállalkozói ki vé tet (ki zá ró lag a 26-os és 36-os jog vi szony kód je len té se ese tén le het sé ges for ga lom kód) A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het al kal maz ni! 15-16. sor: Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te, vége, jog cím kód ja Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kez de te: Ki töl te ni csak az elsõ be val lás, adat szol gál ta tás al kal má val, il let ve ak kor kell, ha vál to zik az egyé ni vál lal ko zó tag díj - fi ze té si kö te le zett sé gét meg ala po zó jog vi szony stá tu sza. Pél dá ul meg szû nik az egyé ni vál lal ko zó mun ka vi szo nya, vagy be fe je zi a ta nul má nya it. A pá lya kez dõ egyé ni vál lal ko zó ese tén a jog vi szony kez dõ idõ pont ja a vál lal ko zói iga - zol vány (en ge dély) át vé te lé nek nap ja. A hó na pot és na pot tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni.

160 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Fi gye lem! A Tbj. 5. (3) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó ter mé sze tes sze mély ese té ben, mi u tán a biz to sí tá si jog vi - szony idõ tar ta ma ként a jö ve de lem ki fi ze té sé nek (jut ta tá sá nak, el szá mo lá sá nak) nap ját kell fi gye lem be ven ni, így a jog vi szony kez de té re vo nat ko zó sorba a jövedelem kifizetésének napját kell beírni. Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony vége: Ak kor kell ki töl te ni, ha az egyé ni vál lal ko zó nak a tag díj fi ze tés alap já ul szol gá ló adott jog vi szo nya a tárgyhónapban meg szûnt (vál lal ko zói iga zol vány vissza adá sá nak a nap ja! Tbj. 10. (1) bek.), il let ve ha vál to zik a vál lal ko zó tag díj - fi ze té si kö te le zett sé gét meg ala po zó jog vi szony stá tu sza. Pél dá ul meg szû nik az egyé ni vál lal ko zó mun ka vi szo nya, vagy be fe je zi a ta nul má nya it. A hó na pot és na pot tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni. Fi gye lem! A Tbj. 5. (3) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó ter mé sze tes sze mély ese té ben, mi u tán a biz to sí tá si jog - viszony idõ tar ta ma ként a jö ve de lem ki fi ze té sé nek (jut ta tá sá nak, el szá mo lá sá nak) nap ját kell fi gye lem be ven ni, így a jog vi szony meg szû né sé re vo nat ko zó sorba is a jövedelem kifizetésének napját kell be ír ni. Tagdíjfizetést meg ala po zó jog vi szony jogcímkódja: Kitöltése minden esetben kötelezõ! A tag díj kö te les jö ve de lem meg szer zé sé nek jog cí mei és azok két szám je gyû jog címkódjai a kö vet ke zõk: Tag díj fi ze tést meg alapozó jogviszony leírása Jogcímkódja Fõfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsül, nem áll egyidejûleg heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó jog vi szony ban, nem nap pa li ta go za tos ta nu ló ja (hall ga tó ja) kö zép- vagy felsõoktatási intézménynek 21 Egyé ni vál lal ko zó, aki egy ide jû leg heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó jog vi szony ban áll 26 Egyéni vállalkozó, aki egyidejûleg közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat 36 Egyéni vállalkozó, aki egyidejûleg társas vállalkozás tagja 39 Ter mé sze tes sze mély be val ló (Tbj. 5. (3) bek.) 38 (A jog vi szony kó dok azo no sak a 2006. évi adó és já ru lék be val lás ban sze rep lõ jog cím kó dok kal.) JÖVEDELEM ÉS TAGDÍJ ADATOK: 17. sor: Ekho fi ze té sé re kö te le zett Az ekho fi ze té sé re kö te le zett ro va tot ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ami kor a pénz tár tag az egyszerûsített közteher vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény ben (ekho) fog lalt ren del ke zé sek sze rint kö te le zett tag díj - fi ze tés re. Eb ben az eset ben a kód koc ká ban, X -et kell ten ni. 18. sor: Eva a lap össze ge Ki zá ró lag a 26-os és 36-os jog cím kód al kal ma zá sa (15-16. sor), va la mint a mi ni mál bér nél ma ga sabb já ru lék ala pot vá lasz tó eva a dó zó egyé ni vál lal ko zó ese tén kell ki töl te ni! Egyéb eset ben a me zõt át kell húz ni. 19. sor: Vál lal ko zói ki vét össze ge A tárgy hó nap ban el szá molt vál lal ko zói ki vét össze ge. 20. sor: Áta lány adó alap ja A tárgy hó nap ban el szá molt áta lány adó alap ja (a tárgy ha vi be vé tel nek a meg ha tá ro zott költ ség há nyad dal csök ken tett össze ge). 21. sor: Já ru lék alap össze ge A pénz tár tag nyug díj já ru lék-ala pot ké pe zõ tárgy ha vi jö ve del me (tag díj alap össze ge). A já ru lék ala pot a Tbj. 29. és 29/A. -ában fog lal tak alap ján kell meg ál la pí ta ni. 22. sor: Tag díj össze ge A pénz tár tag tag dí já nak össze ge. A tag díj mér té két a Tbj. 33. (1) be kez dé se ha tá roz za meg. A tag díj mér té ke 8 szá - za lék, il le tõ leg az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény 9. -ának b) pont ja alap ján az ekho alap já nak 3,9 szá za lé ka.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 161 23. sor: Tag díj ki egé szí tés össze ge, ki egé szí tés mér té ke A pénz tár tag ál tal vál lalt tag díj ki egé szí tés össze ge és mér té ke. A tag díj, va la mint a tag díj ki egé szí tés együt tes mér té ke nem ha lad hat ja meg a pénz tár tag tag díj alap já ul szol gá ló jö ve del mé nek 10%-át! (Mpt. 26. (5) be kez dés.) 24. sor: Be val lás összesen A tárgy ha vi tag díj (22. sor) és tag díj ki egé szí tés (23. sor) össze ge. Mér té ke nem ha lad hat ja meg a já ru lék alap 10%-át. 25. sor: Ké se del mi pót lék Az Art. 165. sze rint a tag díj ké se del mes meg fi ze té se ese tén az ese dé kes ség nap já tól ké se del mi pót lé kot kell fi zet ni. A ké se del mi pót lék mér té ke min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két - sze re sé nek 365-öd ré sze. A min den ko ri jegy ban ki alap ka mat mér té két a Ma gyar Nem ze ti Bank te szi köz zé. A ké se - del mi pót lé kot a tag díj tar to zás be haj tá sa kor a pénz tár (egyes ese tek ben az adó ha tó ság) ál la pít ja meg. Az egyé ni vál lal ko zó, il le tõ leg a ter mé sze tes sze mély be val ló a ké se del mi pót lé kot a sa ját szá mí tá sa sze rint is megfizetheti. Ilyen eset ben a be val lás hoz a ki töl té si út mu ta tó mel lék le té ben sze rep lõ adat szol gál ta tást kell be nyúj - ta ni ar ról, hogy mely havi tag díj be val lás ké se del mes be fi ze té sé re vo nat ko zik a ké se del mi pót lék fel szá mí tá sa. Fi gye lem! Ha a 25. sor ki töl tés re ke rül, a 20060300 jelû Ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás mel lék le te sze rin ti Adat szol gál ta tás a ké se del mi pót lék be val lá sá hoz el ne ve zé sû nyom tat vány be kül dé se kö te le zõ! (A nyom - tatvány-minta mel lé kel ve.) 26. sor: Be fi ze ten dõ A tárgy ha vi tag díj és tag díj ki egé szí tés össze ge, és a ké se del mi pót lék össze ge (24+25 sor). 27. sor: A visszatérítési igény összege, amelynek betudását kérem a tagdíjfizetési kötelezettségre Amely nek be tu dá sát az egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély be val ló kéri a tag díj fi ze té si kö te le zett ség re. A tárgy ha vi be val lást meg elõ zõ en kül dött önellenõrzésben kimutatott vissza té rí té si igény bõl az az összeg, me lyet az egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély be val ló a tárgy ha vi be val lás sze rin ti be fi ze té si kö te le zett ség nél be szá mí ta - ni kí ván (20060400 jelû nyom tat vány 35. sora). A be tud ni kí vánt összeg nem le het na gyobb (27. sor), mint a 26. sor Be fi ze ten dõ össze ge. 28. sor: A vissza igény len dõ összeg, amely nek vissza uta lá sát ké rem Amely nek vissza uta lá sát az egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély be val ló kéri. A tárgy ha vi be val lást meg elõ zõ en kül dött ön el len õr zés ben ki mu ta tott tel jes vissza té rí té si igény nek (a 20060400 jelû nyom tat vány 33. szá mú so rá ban sze rep lõ Vissza té rí té si igény össze gé nek) az a ré sze, amely nek be tu dá sa a tárgy ha vi be val lás sze rin ti be fi ze té si kö - te le zett ség nél nem ér vé nye sít he tõ, mert a vissza té rí té si igény össze ge na gyobb, mint a tárgy ha vi be fi ze ten dõ összeg. Fi gye lem! Ha az egyé ni vál lal ko zó nak, ter mé sze tes sze mély nek tagdíjtartozása van, a többletbefizetés összegét a pénz tár a vo nat ko zó jog sza bá lyok alap ján a tag díj tar to zás ra kö te les el szá mol ni! HI TE LE SÍ TÉS: 29. sor: Dátum A be val lás, adat szol gál ta tás dá tu ma. Az az idõ pont, ami kor a be val lás ra, adat szol gál ta tás ra kö te le zett a be val lást el ké - szí tet te. 30. sor: Alá írás, bé lyeg zõ, köny ve lõ el len jegy zé se A be val lás ra kö te le zett (egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély be val ló) alá írá sa, va la mint a Tbj. 51/A. (5) be kez - dé se sze rin ti el len jegy zés ese tén, az adó szak ér tõ, adó ta nács adó, köny ve lõ, vagy könyv vi te li szol gál ta tás ra, adó - tanácsadásra jogosult gazdasági társaság (együtt: könyvelõ) aláírása. Ha a tagdíjbevallás (önellenõrzés) teljesítése során, az egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély be val ló he lyett a tag díj be val lást az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek alkal mazásával a kép vi se lõ je nyújt ja be, a kép vi se lõ alá írá sa. Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te

162 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A 20060300 jelû Ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás mel lék le te: Pénz tár neve: Adat szol gál ta tás a ké se del mi pót lék be val lá sá hoz A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj ké se del mes meg fi ze té se esetén, a fel szá mí tott ké se del mi pót lék tagi el szá mo lá sá hoz Pénz tár azo no sí tó ja: Egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély pénz tár tag neve: Egyé ni vál lal ko zó adó szá ma: Ter mé sze tes sze mély TAJ szá ma: - - Alul írott nyi lat ko zom, hogy a.. év havi ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá som ban/pót be val - lá som ban ki mu ta tott ké se del mi pót lék össze ge az aláb bi ak ban meg je lölt tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban feltün - tetett összeg ké se del mes meg fi ze té se (utalása) után került megállapításra. * Ere de ti be val lás vo nat ko zá si idõ sza ka Év Hónap Ere de ti be val lás tí pu sa Ere de ti be val lás dátuma Ere de ti be val lás teljes összege Ké se del me sen be fi ze tett összeg Késedelmi pótlék összege Kelt:,.. év. hó nap.. nap... cég sze rû alá írás, köny ve lõ el len jegy zé se * Ki töl té si út mu ta tó a hát ol da lon!

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 163 KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ Az Adat szol gál ta tás a tárgy ha vi ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás ban/pót be val lás ban ké se del mi pót lék cí men be val lott összeg tagi el szá mo lá sá hoz nyújt se gít sé get. Az adat szol gál ta tás a ko ráb bi évek ben rend sze re sí tett foglakoz - tatói be val lá sok utá ni pót lék fi ze tés hez is hasz nál ha tó. Pénz tár neve, azo no sí tó ja: A tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban fel tün te tett pénz tár meg ne ve zést kell be ír ni, nyom ta tott nagy be tûk kel. A pénz tár azo no sí tó ja a PSZÁF ál tal ki adott 4 szám je gyû kód. Egyé ni vál lal ko zó, természetes személy neve: A tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban fel tün te tett meg ne ve zést kell be ír ni, nyom ta tott nagy be tûk kel. Az egyé ni vál lal ko zó adó szá ma vagy ter mé sze tes sze mély TAJ szá ma: A tárgyhavi bevallásban/pótbevallásban feltüntetett adószámot kell beírni. Természetes személy bevallónál a TAJ szá mot kell közölni. Ere de ti be val lás vo nat ko zá si idõ sza ka: An nak a be val lás nak vagy pót be val lás nak a be val lá si (vo nat ko zá si) idõ sza kát (év/ hó nap) kell fel tün tet ni, amely után esedékes összeget az egyéni vállalkozó, természetes személy késve fizette meg. A rovatokat arab számmal, szükség esetén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2006. 03.). Ere de ti be val lás tí pu sa: An nak a be val lás nak vagy pót be val lás nak a tí pu sát kell fel tün tet ni, amely után ese dé kes össze get a fog lal koz tató kés ve fi zet te meg. A le het sé ges tí pu sok: T: tárgy ha vi be val lás P: pót be val lás Ere de ti be val lás dá tu ma: Annak a bevallásnak vagy pótbevallásnak a dátumát kell feltüntetni, amely után esedékes összeget az egyéni vállalkozó, ter mé sze tes sze mély kés ve fi zet te meg. Ere de ti be val lás tel jes össze ge: Az elõ zõ ek ben meg je lölt be val lás után ese dé kes meg fi ze tés tel jes össze ge. Ké se del me sen be fi ze tett összeg: Az elõ zõ ek ben meg je lölt be val lás alap ján ese dé kes, de kés ve meg fi ze tett összeg. Ké se del mi pót lék össze ge: Az Art. 165. -a sze rint ké se del mes fi ze tés ese tén az ese dé kes ség nap já tól ké se del mi pót lé kot kell fi zet ni. A ké se - del mi pót lék mér té ke min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek 365-öd ré sze. A min den ko ri jegy ban ki alap ka mat mér té két a Ma gyar Nem ze ti Bank te szi köz zé. Fi gye lem! A kitöltött és cégszerûen aláírt adatszolgáltatást ahhoz a tárgyhavi bevalláshoz/pótbevalláshoz kell csatolni, amelyben az egyéni vállalkozó, vagy ter mé sze tes sze mély a ké se del mi pót lé kot be val lot ta!

164 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 165 KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ A 20060400 JELÛ, EGYÉ NI VÁL LAL KO ZÓK ÉS BE VAL LÁS RA KÖ TE LE ZETT TERMÉSZETES SZEMÉLY PÉNZTÁRTAGOK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI HAVI TAG DÍJ BE VAL LÁ SA ÖN EL LEN ÕR ZÉSÉNEK, HE LYES BÍ TÉSÉNEK KI TÖL TÉ SÉ HEZ A 20060400 jelû ön el len õr zés, he lyes bí tés az egyé ni vál lal ko zó, va la mint a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma - gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (a to váb bi ak ban: Tbj.) 5. (3) be kez dé se alap ján já ru lék fi ze tés re kö te le zett ter mé sze tes sze mély havi tag díj be val lá sá nak az ön el len õr zé sé re, he lyes bí té sé re szol gál. Ugyan ar ra a pénz tár tag ra és be val lá si idõ szak ra vo nat ko zó tag díj be val lás is mé telt be nyúj tá sá ra csak helyesbítésként vagy ön el len õr zés ként ke rül het sor. He lyes bí tés re ak kor ke rül sor, ha a be val lás ra kö te le zett utóbb ész lel te, hogy a be val lás so rán bármely adat tekintetében tévedett vagy a ko ráb ban kö zölt ada tok vál toz tak. A he lyes bí tés ak kor mi nõ sül ön el len õr zés nek, ha a be val lás ra kö te le zett a tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegét vagy a járulékalapot helyesbíti, és a he lyes bí tés so rán a tag díj (tag díj ki egé szí tés) vagy a já ru lék alap össze ge vál to zik. A helyesbítés, vagy önellenõrzés tényét a bevallásban (önellenõrzésben) jelezni kell. HE LYES BÍ TÉS JE LÖ LÉ SE: A he lyes bí tést az önellenõrzés típusának fel tün te té sé re szol gá ló kód koc ká ban H be tû jel lel kell je löl ni. ÖN EL LEN ÕR ZÉS JE LÖ LÉ SE: Amennyi ben a helyesbítés önellenõrzésnek is minõsül, úgy ezt az ön el len õr zés tí pu sá nak fel tün te té sé re szol gá ló kód koc ká ban X - el kell je lez ni. Amennyi ben a he lyes bí tés, vagy ön el len õr zés több be val lá si idõ sza kot (hó na pot) érint, ak kor az ön el len õr zést kü lön-kü lön kell ki töl te ni az egyes be val lá si idõ sza kok ra vo nat ko zó an. A benyújtott önellenõrzés végrehajtható okirat! (Az ok irat, azaz a be val lás, ön el len õr zés vég re hajt ha tó sá gá hoz külön intézkedésre (zá ra dé ko lás, vég re haj tá si lap ki ál lí tá sa stb.) nincs szük ség.) Általános tudnivalók: Jog sza bá lyi hi vat ko zá sok a ki töl té si út mu ta tó ban: A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (Tbj.) és a vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 195/1997. (XI. 5.) Kor mány ren de let (R.) Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény (Art.) Az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó ról szó ló 2002. évi XLIII. tör vény (Eva) Az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény (ekho). A Tbj. 51. -a (5) kez dé se alap ján a tagdíj önellenõrzésére a nyugdíjjárulék önellenõrzésére vonatkozó rendelkezéseket kell al kal maz ni az zal, hogy az önellenõrzést tagonként, vonatkozási (bevallási) idõszakonként ah hoz a magán - nyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenõrzés benyújtásának idõpontjában fennáll. Az Art. 13. -a sze rint a be val lás út ján meg ál la pí tott tag dí jat a be val lás ra kö te le zett ön el len õr zés sel he lyes bít he ti. Ha a be val lás ra kö te le zett - az il le té kes igaz ga tá si szerv el len õr zé sé nek meg kez dé sét meg elõ zõ en - fel tár ja, hogy a járulék alapot, a tag dí jat nem a vo nat ko zó jog sza bá lyok nak meg fe le lõ en ál la pí tot ta meg, vagy be val lá sá ban szá mí tá si hiba, il le tõ leg más el írás mi att a já ru lék alap ja, a tag díj össze ge hi bás, be val lá sát ön el len õr zés sel mó do sít hat ja. Az ön el len õr zés sel fel tárt tag dí jat a fel tá rás idõ pont já ban a tag díj fi ze tés re kö te le zett nek nyilvántartásba kell venni. A nyil ván tar tás ból ki kell tûn nie az ere de ti be val lá si kö te le zett ség és a he lyes bí tés idõ pont já nak, a he lyes bí tett tag díj alap já nak és össze gé nek. Az adat szol gál ta tó ál tal ve ze tett nyil ván tar tás hoz mel lé kel ni kell a he lyes bí tés szö ve ges in dok - lá sát, va la mint az ön el len õr zé si pót lék szá mí tá sát (lásd. 7004/2004./AEÉ 4./ APEH irány elv). A nyil ván tar tást és a he - lyes bí tés bi zony la ta it az el évü lé si idõn be lül meg kell õriz ni.

166 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám Fi gye lem! Ön el len õr zés sel a tag dí jat fi ze tõ (ön el len õr zést vég zõ) men te sül az adó bír ság és a mu lasz tá si bír ság alól. A fel tárt tag díj kü lön bö zet és az ön el len õr zé si pót lék ha tár idõ re tör té nõ meg fi ze té sé vel pe dig men te sül az ön el len õr zés idõ pont já ig ese dé kes ké se del mi pót lék alól. Ha az ön el len õr zés (be val lás he lyes bí té se) pótlólagos tagdíjfizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert a tag - dí jat fi ze tõ a tag dí jat az ere de ti ese dé kes ség kor, vagy ko ráb bi ön el len õr zé se so rán hi ány ta la nul meg fi zet te, az ön el len õr - zé si pót lé kot az ál ta lá nos sza bá lyok sze rint kell meg ál la pí ta ni, de az 5000 Ft-ot (ma gán sze mély ese té ben az 1000 Ft-ot) meg ha la dó össze get nem kell be val la ni és meg fi zet ni (Art. 168. (3) bek.). Fi gye lem! A tag díj fi ze tõ ja vá ra tör té nõ he lyes bí tés ese tén ön el len õr zé si pót lé kot sem fel szá mí ta ni, sem meg fi zet ni nem kell. Ön el len õr zés ese tén az ere de ti leg be val lott kö te le zett ség alap já nak és a he lyes bí tett kö te le zett ség alap já nak kü lönb - sé gét, to váb bá az ere de ti kö te le zett ség össze gé nek és a he lyes bí tett kö te le zett ség össze gé nek különbségét kell feltün - tetni! Az ön el len õr zés be nyúj tá sa so rán a be val lá si (vo nat ko zá si) évre rend sze re sí tett nyom tat ványt kell hasz nál ni. A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá sá val kap cso la tos, 2006. ja nu ár 1. nap ját meg elõ zõ idõ tar tam ra vo nat ko zó pót - be val lást, ön el len õr zést a 2006. ja nu ár 1-je elõtt rend sze re sí tett nyom tat vá nyo kon vagy a PSZÁF ál tal ki adott adat szer - ke zet ben kell tel je sí te ni. Fi gye lem! A PSZÁF ál tal 2006. évre meg ha tá ro zott adat szer ke zet al kal mas a meg elõ zõ évek re vo nat ko zó be val lás, ön el len õr zés tel je sí té sé re is. (A 2003. évet megelõzõ idõszakra készített önellenõrzésben a kiesõ idõ adatok helyesbítését nem kell közölni, csak abban az esetben, ha a teljes hónapban nem volt járulékalapot képezõ jövedelem, azaz 0 -ás bevallás helyesbítésére kerül sor.) Az ön el len õr zés so rán - a Tbj. 33. -a sze rin ti túl fi ze tés el szá mo lá sát ki vé ve - csak egy be val lá si idõ szak (hó nap) be - val lá si ada ta it le het mó do sí ta ni! Ha az ön el len õr zés több hó nap ada ta it érin ti, ak kor a ja ví ta ni kí vánt hó na pok szá má val meg egye zõ da rab szá mú ön el len õr zé si nyom tat ványt kell ki töl te ni és be nyúj ta ni! A pénztártagi azonosító adatok kitöltése minden esetben kötelezõ! Az adatot nem tartalmazó mezõt vízszintes vonallal át kell húz ni. Fi gye lem! Fel hív juk a ki töl tõ fi gyel mét, hogy az ön el len õr zés re vo nat ko zó és az azo no sí tó ada to kon kí vül (1-5, 8-16 sorok) csak azo kat az ere de ti és he lyes bí tett ada to kat kell meg ad ni, ame lyek az ön el len õr zés, helyes bí tés kö vet kez té ben vál toz tak. Tagdíj túlfizetés elszámolása: A Tbj. 51. -a (6) bekezdése alapján a tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenõrzés benyújtásával történik. A magán - nyugdíjpénztár a túl fi ze tés össze gét a kö vet ke zõ ese dé kes fi ze té si kö te le zett ség be be szá mít ja, vagy vissza té rí ti. Fi gye lem! Ha a tag pénz tár tag sá gi jog vi szo nya az ön el len õr zés, il le tõ leg a tag díj túl fi ze tés meg ál la pí tá sá nak idõ pont - já ban a tár sa da lom biz to sí tá si nyug díj rend szer be tör té nõ vissza lé pé se mi att már nem áll fenn és a tag egyé ni szám la kö ve - te lé se már át uta lás ra ke rült, a tag díj túl fi ze tés ön el len õr zés sel meg ál la pí tott össze gét a be val lás ra kö te le zett a nyugdíj - járulék-kötelezettség ön el len õr zé se so rán ér vé nye sí ti. An nak ér de ké ben, hogy a pénz tá rak a Tbj. 33. -a sze rin ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sát az egyéb ön el len õr zés ke re té - ben fel tárt be val lá si több let tõl el tud ják kü lö ní te ni, a tag díj túl fi ze tés mi at ti köte le zett ség csök ke nést (több let be val lás össze gét) az ön el len õr zé si la pon külön forgalmi kóddal kell je löl ni. Ha az egy ide jû leg több biz to sí tá si jog vi szony ban álló biz to sí tott a já ru lék fi ze té si fel sõ ha tár nál ma ga sabb összeg után fi ze tett tag dí jat (tag díj ki egé szí tést), a kü lön bö ze tet el kell szá mol ni, és azt ré szé re vissza kell fi zet ni. Az egyik biz to sí tá si jog vi szony meg szû né se ese tén az el szá mo lá si és vissza fi ze té si kö te le zett ség azt a fog lal koz ta tót ter he li, amely nél a biz - to sí tott biz to sí tá si jog vi szo nya a nap tá ri év ben to vább ra is fenn áll. Ha az egy ide jû leg fenn ál ló biz to sí tá si jog vi szo nyok azo nos idõ ben szûn nek meg, vagy még a nap tá ri év utol só nap ján is fenn áll nak, az el szá mo lá si és a vissza fi ze té si kö te le zett ség azt a fog lal koz ta tót ter he li, ame lyik nél ma ga sabb volt a já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem. Ha az egyé ni vál lal ko zó egy ide jû leg több, egyéb biz to sí tás sal járó jog vi szony ban is áll, a fog lal koz ta tó ra elõ írt kö te le - zett sé gek azt a fog lal koz ta tót ter he lik, ahol az egyé ni vál lal ko zó fog lal koz ta tá sa a heti 36 órát el éri. En nek hi á nyá ban túl - fi ze tés el szá mo lá sa az egyé ni vál lal ko zót ter he li.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 167 Az önellenõrzési pótlék kiszámítása A be val lás ra kö te le zett ja vá ra mu tat ko zó ön el len õr zés ese tén ön el len õr zé si pót lé kot sem fel szá mí ta ni, sem meg fi zet ni nem kell (Art. 51. (2)). A be val lás ra kö te le zett ter hé re mu tat ko zó ön el len õr zés ese tén az ön el len õr zé si pót lék alap ja a kö te le zett ség növe - kedés össze ge. Az ön el len õr zé si pót lé kot a be val lott és a he lyes bí tett tag díj össze gé nek kü lön bö ze te után a be val lás ra kö te le zett ál la - pít ja meg, és a be val lás sal egy ide jû leg fi ze ti meg. Az Art. 168. -a sze rint az ön el len õr zé si pót lé kot a ké se del mi pót lék 50%-ának, ugyan azon be val lás nak is mé telt ön el - len õr zé se ese tén 75%-ának meg fe le lõ mér ték ben kell fel szá mí ta ni, a be val lás be nyúj tá sá ra elõ írt ha tár idõ le tel tét kö ve tõ elsõ nap tól a he lyes bí tés nyil ván tar tás ba vé te lé nek nap já ig. (A ké se del mi pót lék mér té ke egy nap tá ri nap ra, a min den kor ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek a 365-öd ré sze.) A szá za lé kos mér té ket 3 ti ze des jegy pon tos ság gal kell meg ha tá roz ni és a har ma dik ti ze des jegy után kö vet ke zõ szá - mokat el kell hagyni. Az önellenõrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ elsõ naptól a tévedés bevallásra kötelezett által történõ feltárásáig (nyilvántartásba történõ feljegyzés) terjedõ idõszakra kell kiszámítani. Az ön el len õr zé si pót lé kot a jegy ban ki alap ka mat vál to zá sa i hoz iga zod va kell ki szá mí ta ni, azaz az ön el len õr zés sel érin tett idõ sza kot en nek meg fe le lõ en idõ in ter val lu mok ra kell bon ta ni. A meg ál la pí tott ön el len õr zé si pót lék meg fi ze té se an nak be val lá sá val egy ide jû leg ese dé kes. Ha az ön el len õr zés pót ló la gos tag díj fi ze té si kö te le zett sé get nem ered mé nye zett, mert a kö te le zett a tag dí jat az ere de ti ese dé kes ség kor vagy ko ráb bi ön el len õr zé se so rán hi ány ta la nul meg fi zet te, a fi ze ten dõ pót lék össze gét az ál ta lá nos sza - bá lyok sze rin ti mér ték kel kell meg ha tá roz ni, de ma gán sze mély ese té ben az 1000 Ft-ot meg ha la dó össze get nem kell be - val la ni és meg fi zet ni. Fi gye lem! Az ön el len õr zés so rán csak az ön el len õr zés sel érin tett ada to kat tar tal ma zó me zõ ket kell ki töl te ni. Az ada tot nem tar - tal ma zó me zõ ket át kell húz ni! Az azonosító adatok kitöltése minden esetben kötelezõ! Az össze gek (já ru lék alap, tag - díj, ki egé szí tés, összes be fi ze tés) ja ví tá sá nál az ere de ti össze get és a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy csök ke nés össze gét, a ki egé szí tés mér té ké nél az ere de ti, ja ví ta ni kí vánt ér ték mel lett a he lyes bí tett mér té ket, a dá tu mok ja ví tá sá nál az ere de ti adat mel lett a he lyes bí tett dá tu mot kell meg ad ni. A 20060400 JELÛ ÖNELLENÕRZÉS, HELYESBÍTÉS KITÖLTÉSE: 1. sor: Önellenõrzés, helyesbítés vonatkozási idõszaka Az ön el len õr zés, he lyes bí tés be val lá si (vo nat ko zá si) idõ sza ka. Azt az évet és hó na pot je len ti, amely be val lá si idõ - szak ra küldött tárgy ha vi be val lást a be val lás ra kö te le zett he lyes bí te ni kí ván. A hó na pot arab szám mal, tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2006. 04). 2. sor: Ön el len õr zés ese dé kes sé ge Az Art. 50. ren del ke zé se sze rint az ön el len õr zést, a té ve dés fel tá rá sát kö ve tõ 15 na pon be lül kell be nyúj ta ni. 3. sor: Önellenõrzés, helyesbítés típusa A he lyes bí tés, vagy ön el len õr zés té nyét a kód koc ká ban min den eset ben je lez ni kell. He lyes bí tés ese tén a kód koc ká ban H be tû je let kell fel tün tet ni, Ön el len õr zés ese tén a kód koc ká ban X -et kell fel tün tet ni. 4. sor: Is mé telt ön el len õr zés Ugyan azon idõ szak ra vo nat ko zó is mé telt ön el len õr zés je lö lé se. Ugyan azon idõ szak ra vo nat ko zó is mé telt önellen - õrzés ese tén a kód koc ká ba X je let kell ten ni. 5. sor: Lap szám Itt kell sor szám mal je löl ni, ha az adott be val lá si idõ szak ra egy ide jû leg több ön el len õr zé si la pot kell be nyúj ta ni. (pl.: lap szám: 2) 6. sor: Átvétel dátuma A pénz tár ban - sze mé lyes át adás ese tén - tör té nõ át vé tel, vagy pos tai kül dés ese tén a be ér ke zés dá tu ma (év, hó, nap.), vagy a be ér ke zé si idõ bé lyeg zõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! 7. sor: Át ve võ alá írá sa, bé lyeg zõ A pénztár átvételre feljogosított ügyintézõjének aláírása min den eset ben fel tün te ten dõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki!

168 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám EGYÉ NI VÁL LAL KO ZÓ ÉS TER MÉ SZE TES SZE MÉLY PÉNZ TÁR TAG ADA TAI: 8. sor: Név A be val lás ra kö te le zett pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. 9. sor: TAJ szám A be val lás ra kö te le zett pénz tár tag TAJ szá ma. Az egyé ni vál lal ko zó és a ter mé sze tes sze mély tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét kell fel tün tet ni. 10. sor: Út le vél szám A pénz tár tag út le vél szá ma. Kül föl di ál lam pol gár ese tén, TAJ szám hi á nyá ban an nak út le vél szá ma. Fi gye lem! Ki zá - ró lag ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha a kül föl di ál lam pol gár TAJ szám mal nem ren del ke zik! 11. sor: Cím A be val lás ra kö te le zett címe. Az egyé ni vál lal ko zó te lep he lyé nek pos tai irá nyí tó szá ma, te le pü lés neve, köz te rü let (utca, út, tér, stb.) ház szám. A be val lás ra kö te le zett ter mé sze tes sze mély ese té ben az ál lan dó la kó hely ada ta it kell kö - zöl ni. 12. sor: Adó szám Az adó ha tó ság ál tal az Art. 24. -a alap ján ki adott adó szám. Az egyé ni vál lal ko zó nak kö te le zõ ki töl te nie! 13. sor: Pénz for gal mi jel zõ szám Az egyé ni vál lal ko zó pénz for gal mi jel zõ szá ma (szám la szá ma). Azt a szám la szá mot kell fel tün tet ni, amely rõl a tag - díj átutalása történik. (Ha több van, az egyé ni vál lal ko zó a tag díj be fi ze tés azo no sí tá sá hoz va la mennyi szám la szám be je len té sé re kö te le zett!) A ter mé sze tes sze mély be val ló azt a bank szám la szá mot kö te les kö zöl ni, amely rõl a tag díj át uta lá sa tör té nik. ÖN EL LEN ÕR ZÉST, HE LYES BÍ TÉST TEL JE SÍ TÕ (ADAT SZOL GÁL TA TÓ) ADA TAI: 14. sor: Név, Te le fon szám Az ön el len õr zést, he lyes bí tést tel je sí tõ (adat szol gál ta tó) neve, te le fon szá ma. Ak kor kell ki töl te ni, ha be val lás ra kö te - le zett és a be val lást (adat szol gál ta tást) tény le ge sen vég re haj tó sze mély, vagy szer ve zet el tér. Itt kell kö zöl ni az egyé ni vál lal ko zó he lyett az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek alap ján, a tag díj be val lást tel je sí tõ kép vi se lõ sze mély, vagy szer ve zet (cég) ne vét, te le fon szá mát. A te le fon szá mot bal ra zár va, ha tá ro ló je lek - kö tõ jel, per jel stb. - nél kül, a kör - zet szám mal együtt kell fel tün tet ni. 15. sor: Adó szám Az ön el len õr zést, he lyes bí tést tel je sí tõ (adat szol gál ta tó) adó szá ma. Ak kor kell ki töl te ni, ha az ön el len õr zés re, he lyes - bí tés re kö te le zett és a ön el len õr zést, he lyes bí tést (adat szol gál ta tást) tény le ge sen vég re haj tó sze mély, vagy szer ve zet el tér. PÉNZTÁR ADATAI: 16. sor: Név, Pénztárkód An nak a ma gánnyug díj pénz tár nak a neve, és pénz tár kód ja, amely ré szé re az egyé ni vál lal ko zó és a ter mé sze tes sze - mély be val ló a tag díj be val lást be nyújt ja. A Pénz tár kód, a ma gánnyug díj pénz tár ré szé re a PSZÁF ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó. (Az azo no sí tó szá mok ról a ma gánnyug díj pénz tár nál vagy a PSZÁF hon lap ján tá jé ko zód hat.) TAG DÍJ FI ZE TÉST MEG ALA PO ZÓ FOR GA LOM KÓ DOK HE LYES BÍ TÉ SE: 17. sor: Ere de ti ekho adat, helyesbített ekho adat Ere de ti be val lás ban sze rep lõ és he lyes bí tett ekho adat. A ro va tot csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be - val lás ban sze rep lõ ada to kat he lyes bí te ni kí ván ják. E sor ban az ere de ti be val lás ban kö zölt és a he lyes bí tett je lö lést ( X je let) kell fel tün tet ni. 18. sor: Ere de ti for ga lom kód, helyesbített forgalom kód Ere de ti be val lás ban sze rep lõ és he lyes bí tett for ga lom kód je lö lé sé re szol gá ló sor. A tag díj be val lás jel le gét le író adat. A ro va tot csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be val lás sze rin ti for - galom kó dot mó do sí ta ni kí ván ják. Ér té kei: 00 Nor mál adat szol gál ta tás 01 Ter mé sze tes sze mély be val lá sa (Tbj. 5. (3) bek.) 03 A tag díj fi ze té si fel sõ ha tárt el ér te (Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya I.) 12 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya II. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód 13 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya III. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód 14 Pénz be li el lá tás nél kü li ke re sõ kép te len ség 15 Töb bes jog vi szo nyos egyé ni vál lal ko zó ese té ben já ru lék alap hi á nya

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 169 Tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sá ra vo nat ko zó for ga lom kódok je lö lé se a he lyes bí tett for ga lom kód ér té ke ro vat ban: Fi gye lem! E kó dok kal kell fel tün tet ni a Tbj. 33. -a sze rin ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sát, ha erre fog lal koz ta tó hi á nyá ban az egyé ni vál lal ko zó jo go sult. Ha az egyé ni vál lal ko zó egy ide jû leg több, egyéb biz to sí tás sal járó jog vi szony ban is áll, a tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sá ra vo nat ko zó kö te le zett ség azt a fog lal koz ta tót ter he lik, ahol az egyé ni vál lal ko zó fog lal koz ta tá sa a heti 36 órát el éri. En nek hi á nyá ban túlfizetés el szá mo lá sa az egyé ni vál lal ko zót ter he li. 04 jog vi szony meg szû né se mi at ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa 05 ki e sõ idõ mi at ti tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa 06 tag díj túl fi ze tés el szá mo lá sa töb bes jog vi szony ese tén Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a túl fi ze tés el szá mo lá sá ra 04-05-06-os for ga lom kó dok fel tün te té sé vel ke rül sor, az ön el len õr zé si nyom tat vány ere de ti for ga lom kód ro vat ban (18. sor), to váb bá ere de ti be val lás oszlopában adatot (összeget) nem kell feltüntetni. A TAG DÍJ FI ZE TÉST MEG ALA PO ZÓ JOG VI SZONY ÉS A JOGVISZONYKÓD HE LYES BÍ TÉ SE: 19-20. sor: A ro va tot, vagy an nak ada ta it, csak ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha az ere de ti be val lás ban sze rep lõ ada - tokat (ada tok va la me lyi két) he lyes bí te ni kí ván ják. A 19. sor ban az ere de ti be val lás ban kö zölt, a 20. sor ban a he lyes bí tett jog vi szony ada ta it (kez de te, vége) és jogcím - kódja ada to kat kell fel tün tet ni. A dá tum ban a hó na pot és na pot tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni. A tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony jog cím kód ja it a kö vet ke zõ táb lá zat tar tal maz za. Tag díj fi ze tést meg alapozó jogviszony leírása Jogcímkódja Fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zó, aki ki egé szí tõ te vé keny sé get foly ta tó nak nem mi nõ sül, nem áll egy ide - jû leg heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó jog vi szony ban, nem nap pa li ta go za tos ta nu ló ja kö zép- vagy fel sõ - oktatási intézménynek 21 Egyé ni vál lal ko zó, aki egy ide jû leg heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó jog vi szony ban áll 26 Egyé ni vál lal ko zó, aki egy ide jû leg kö zép-, vagy fel sõ fo kú ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul má - nyo kat foly tat 36 Egyéni vállalkozó, aki egyidejûleg társas vállalkozás tagja 39 Ter mé sze tes sze mély be val ló (Tbj. 5. (3) bek.) 38 JÖ VE DE LEM ÉS TAG DÍJ ADA TOK ÖN EL LEN ÕR ZÉ SE: 21. sor: Eva a lap össze ge Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, az ere de ti be val lás ban sze rep lõ eva a lap össze gét, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés me zõ be a meg ál la pí tott be val lá si hi ány, vagy a több let össze gét kell be ír ni. 22. sor: Vál lal ko zói ki vét össze ge Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, az ere de ti be val lás ban sze rep lõ vál lal ko zói ki vét össze gét, a kö te le zett ség nö - ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés me zõ be a meg ál la pí tott be val lá si hi ány, vagy a több let össze gét kell be ír ni. 23. sor: Áta lány adó alap ja Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, az ere de ti be val lás ban sze rep lõ áta lány adó ala pot, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés me zõ be a meg ál la pí tott be val lá si hi ány, vagy a több let össze gét kell be ír ni. 24. sor: Já ru lék alap össze ge Já ru lék alap (tag díj alap) össze ge. Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, az ere de ti be val lás ban sze rep lõ já ru lék ala pot, a kötelezettség növekedés vagy kötelezettség csökkenés mezõbe a megállapított bevallási hiány, vagy többlet összegét kell be ír ni. A já ru lék ala pot a Tbj. 29. és 29/A. -ában fog lal tak alap ján kell meg ál la pí ta ni. 25. sor: Tag díj össze ge Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, az ere de ti be val lás ban sze rep lõ tag dí jat, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te - le zett ség csök ke nés me zõ be a meg ál la pí tott be val lá si hi ány, vagy több let össze gét kell be ír ni. A tag díj mér té két a Tbj. 33. (1) be kez dé se ha tá roz za meg. A tag díj mér té ke 8 szá za lék, il le tõ leg az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru - lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény 9. -ának b) pont ja alap ján az ekho alap já nak 3,9 szá za lé ka

170 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám 26. sor: Tagdíjkiegészítés összege Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt, az ere de ti be val lás ban sze rep lõ - a pénz tár tag ál tal vál lalt - tag díj ki egé szí tést, a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés me zõ be a meg ál la pí tott be val lá si hi ány, vagy több let össze gét kell be ír ni. (A tag díj, va la mint a tag díj ki egé szí tés együt tes össze ge nem ha lad hat ja meg a pénz tár tag tag díj alap já ul szol gá ló jö ve del mé nek 10%-át!) 27. sor: Be val lás össze sen Az ere de ti összeg hez a ja ví ta ni kí vánt be val lás mind össze sen ada tát (20060300-as be val lás 24. sora), a kö te le zett ség nö ve ke dés vagy kö te le zett ség csök ke nés ro va tok ba a hi ány vagy több let össze gét kell be ír ni. Fi gye lem! Itt az ere de ti be val lás ban sze rep lõ Be val lás össze sen össze gé nek ön el len õr zé sé re van le he tõ ség, nem az ön el len õr zés ben sze rep lõ ada tok összeg zé sé rõl van szó. 28. sor: Önellenõrzés eredményeként kimutatott kötelezettség növekedés A Kö te le zett ség nö ve ke dés osz lop ban sze rep lõ tag díj és tag díj ki egé szí tés ér té kek össze sen. 29. sor: Önellenõrzés eredményeként kimutatott kötelezettség csökkenés Az ön el len õr zés so rán fel tárt kö te le zett ség nö ve ke dés (tag díj, tag díj ki egé szí tés 25+26. so rok) össze ge. 30. sor: Felszámított önellenõrzési pótlék alap ja, mér té ke Az Art-ban meg ha tá ro zott ön el len õr zé si pót lék mér té ke. Az ön el len õr zé si pót lé kot a kö te le zett ség nö ve ke dés (a fel - tárt be val lá si hi ány) után szá mí tott ké se del mi pót lék 50%-ának, ugyan azon be val lás is mé telt ön el len õr zé se ese tén 75%-ának meg fe le lõ mér ték ben kell fel szá mí ta ni. A ké se del mi pót lék min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ pont - já ban ér vé nyes jegy ba ki alap ka mat két sze re sé nek 365-öd ré sze. Eb ben a sor ban kell fel tün tet ni, hogy az ön el len õr zé si pót lék 50%-os vagy 75%-os mér ték ben ke rült fel szá mí tás ra. 31. sor: Felszámított önellenõrzési pótlék összege Az ön el len õr zé si pót lék alap ja (az ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott tag díj és tag díj ki egé szí tés kötelezettség növekedés me zõ ben fel tün te tett összeg) és az ön el len õr zé si pót lék mér té ke alap ján szá mí tott összeg. 32. sor: Be fi ze ten dõ összeg Az Ön el len õr zés ered mé nye ként ki mu ta tott kö te le zett ség nö ve ke dés va la mint a Fel szá mí tott ön el len õr zé si pót lék össze ge (28+31) me zõk össze ge. 33. sor: Vissza té rí té si igény Ha a bevallási különbözet kötelezettség csökkenésbõl ered, akkor a visszatérítési igény összege megegyezik a 29. sorral. NYI LAT KO ZAT, HI TE LE SÍ TÉS: 34-35. sor: Az egyé ni vál lal ko zó, vagy a ter mé sze tes sze mély be val ló nyi lat ko za ta a vissza té rí ten dõ összeg gel kap - cso lat ban Amennyi ben az egyé ni vál lal ko zó, vagy a ter mé sze tes sze mély be val ló az ön el len õr zés so rán vissza té rí té si igényt tár fel, nyi lat koz hat arra vo nat ko zó an, hogy a tel jes vissza té rí té si igény össze gé nek vissza uta lá sát, vagy a kö vet ke zõ tag - díj fi ze té si kö te le zett ség nél való be szá mí tá sát kéri. A nyi lat ko za tá nak meg fe le lõ sor kód koc ká já ba te gyen X je let. Amennyi ben az egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély be val ló a vissza té rí té si igény be tu dá sát kéri, an nak össze gét a kö vet ke zõ havi 20060300 jelû be val lás 27. so rá ban is fel kell tün tet ni. Ha a kö vet ke zõ havi be val lás ban ki mu ta tott tag díj fi ze té si kö te le zett ség ke ve sebb, mint az ön el len õr zés sel fel tárt vissza té rí té si igény össze ge, a kü lön bö ze tet a pénz tár vissza utal ja. Eb ben az eset ben a vissza té rí té si igény össze gét a kö vet ke zõ 20060300 jelû be val lás ban meg bont va, a 27-28. so rok ban kell sze re pel tet ni. 36. sor: Dá tum Az ön el len õr zés, he lyes bí tés dá tu ma. Az az idõ pont, ami kor a be val lás ra kö te le zett az ön el len õr zést, he lyes bí tést el - ké szí tet te, ki töl töt te. 37. sor: Alá írás, bé lyeg zõ, köny ve lõ el len jegy zé se A be val lás ra kö te le zett, egyé ni vál lal ko zó, vagy ter mé sze tes sze mély alá írá sa, va la mint a Tbj. 51/A. (5) be kez dé se sze rin ti el len jegy zés ese tén, az adó szak ér tõ, adó ta nács adó, köny ve lõ, vagy könyv vi te li szol gál ta tás ra, adó ta nács adás - ra jo go sult gaz da sá gi tár sa ság (együtt: köny ve lõ) alá írá sa. Ha a tag díj be val lás (ön el len õr zés) tel je sí té se so rán, a fog - lal koz ta tó (egyé ni vál lal ko zó) he lyett a tag díj be val lást az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek al kal ma zá sá val kép vi - se lõ je nyújt ja be, a kép vi se lõ alá írá sa. Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 171

172 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ A 20060500 JELÛ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÉVES TAGDÍJBEVALLÁSHOZ, AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ PÉNZTÁRTAG MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁGÁBÓL EREDÕ TAG DÍJ FI ZE TÉ SI KÖ TE LE ZETT SÉ GÉ RE VO NAT KO ZÓ AN A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (a to váb bi ak ban: Tbj.) 51. (3) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zé sek alap ján, az egyé ni vállal - kozó - a fõ sza bály tól el té rõ en - a tag díj be val lá si kö te le zett sé gé nek a tárgy évet kö ve tõ év feb ru ár 15. nap já ig évi egy - sze ri tag díj be val lás sal is ele get te het, fel té ve, hogy e szán dé kát a ma gánnyug díj pénz tár nak írás ban a tárgy év ja nu ár 15-ig bejelenti, a tag dí jat a Tbj. 29. vagy a 29/A. sze rin ti já ru lék alap ját ké pe zõ összeg ala pul vé te lé vel ne gyed éven te meg fi ze ti, és a meg fi ze tett tag díj, va la mint a já ru lék alap fi gye lem be vé te lé vel meg ál la pí tott tag díj kü lön bö ze tet a be val - lás sal egy ide jû leg ren de zi A Tbj. 51. (1) be kez dé se alap ján az egyé ni vál lal ko zó - fõ sza bály ként - a tárgy hó nap ban ki fi ze tett (jut ta tott, el szá - molt) nyug díj já ru lék-ala pot ké pe zõ jö ve del me (összeg) alap ján kö te les a tag díj össze gét meg ál la pí ta ni, le von ni, és az érintett magánnyugdíjpénztárnak a tárgyhónapot (az elszámolt hónapot) követõ hónap 12. napjáig bevallani és megfizetni. Amennyi ben az egyé ni vál lal ko zó tag díj fi ze té si kö te le zett sé ge meg szû nik, tag díj be val lá sát és a tag díj meg fi ze té sét a kötelezettség megszûnését követõ hónap 12-ig teljesíti. A tagdíjat forintra kerekítve kell bevallani és megfizetni. Fi gye lem! Ha az egyé ni vál lal ko zó nem vá laszt ja az évi egy sze ri tag díj be val lást, be val lá sát a 20060300 -as jelû nyom tat vá nyon ha von ta kell be nyúj ta nia. Ez a be val lás az egyé ni vál lal ko zó nak a 2006. évi tag díj be val lá sá ra, il le tõ leg pót be val lá sá ra szol gál. A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá sá val kap cso la tos, 2006. ja nu ár 1. nap ját meg elõ zõ idõ tar tam ra vo nat ko zó pót - be val lást, ön el len õr zést a 2006. ja nu ár 1-je elõtt rend sze re sí tett nyom tat vá nyo kon vagy a PSZÁF ál tal ki adott adat szer - ke zet ben kell tel je sí te ni. Fi gye lem! A PSZÁF ál tal 2006. évre meg ha tá ro zott adat szer ke zet al kal mas a meg elõ zõ évek re vo nat ko zó be val lás, ön el len õr zés tel je sí té sé re is. Pótbevallás benyújtása esetén min den eset ben a be val lá si idõ szak (év) be val lá si nyom tat vá nya it kell hasz nál ni! A 2003. évet meg elõ zõ idõ szak ra ké szí tett pót be val lás ban a ki e sõ idõ ada to kat té te le sen nem kell kö zöl ni, csak ab ban az eset ben, ha a tel jes hó nap ban nem volt já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem, azaz 0 -ás be val lás pót lá sá ra ke rül sor. Fi gye lem! Amennyi ben te hát a tag díj fi ze té si kö te le zett ség év közben megszûnik (egyé ni vál lal ko zói iga zol vány vissza adá sa), az éves el szá mo lás sze rin ti be val lá si és be fi ze té si kö te le zett ség a tárgy hót kö ve tõ hó nap 12. nap ján ese - dékes! Ha a vál lal ko zói te vé keny ség még a tárgy év ben újra kez dõ dik (és az év utol só nap ján is fenn áll) - és a vál lal ko zó, az éves be val lá si szán dé kát is mé tel ten be je len ti -, ezen utób bi idõ szak ra vo nat ko zó el szá mo lást (be val lást) majd az adó - bevallásra elõ írt ha tár idõ ben kell meg ten ni. A tagdíjbevallás a következõ adathordozó típusokon teljesíthetõ: A tag díj be val lás a PSZÁF ál tal meg ha tá ro zott mó don mi nõ sí tett elekt ro ni kus alá írás sal és idõ bé lyeg zõ vel el lá tott elekt ro ni kus do ku men tum ban, szá mí tó gé pes há ló zat út ján (a to váb bi ak ban: elekt ro ni kus tag díj be val lás), vagy gépi adat hor do zón (mág nes le mez, CD-le mez) tel je sít he tõ. A gépi adat hor do zón tel je sí tett be val lás hoz mel lé kel ni kell a rög zí tett ada tok ból elõ ál lí tott, össze sí tett ada to kat tar tal - ma zó, ki nyom ta tott és cég sze rû en alá írt össze sí tõ adat la pot. Fen ti ek tõl el té rõ en a ma gánnyug díj pénz tá ri tag sá gá ból ere dõ tag díj fi ze té si kö te le zett sé gé re vo nat ko zó tag díj be val - lást (ön el len õr zést) az egyé ni vál lal ko zó a PSZÁF ál tal köz zé tett, a tagdíjbevallásra rendszeresített nyomtatványon is teljesítheti. A tag díj be val lás és ön el len õr zés tel je sí té sé hez szük sé ges for ma nyom tat vá nyo kat, adat szer ke ze tet és in for ma ti kai uta - sí tást a PSZÁF a hi va ta los lap já ban és a Pénz ügyi Köz löny ben te szi köz zé. A PSZÁF ál tal rend sze re sí tett for ma nyom tat - vá nyok és ki töl té si út mu ta tók a ma gánnyug díj pénz tá rak nál sze rez he tõ ek be, va la mint le tölt he tõk a PSZÁF honlapjáról (www.pszaf.hu).

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 173 Általános tudnivalók: Az éves be val lást vá lasz tó egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó ha tá lya alá tar to zó egyé ni vál lal ko zó nak, va la mint az egyé ni vál lal ko zói iga zol vány alap ján csa lá di gaz dál ko dó nak is ezen a nyom tat vá nyon kell tel je sí te nie a tagdíjbevallási kötelezettségét. A be val lást ak kor is ki kell töl te ni, ha az egyé ni vál lal ko zó nak tag díj kö te le zett sé ge nem ke let ke zett. A 0 -ás be val lás be nyúj tá sá nál a meg fe le lõ for gal mi kód dal (14. sor) je löl ni kell a tagdíjnemfizetés okát. Fi gye lem! A dátum jellegû mezõket arab szám mal, év/hó nap/nap sor rend ben kell ki töl te ni. Az ada tot nem tar tal - ma zó me zõ ket víz szin tes vo nal lal át kell húz ni. A pénz tár ta gi azo no sí tó ada tok ki töl té se minden esetben kötelezõ. A benyújtott tagdíjbevallás végrehajtható okirat. (Az ok irat, azaz a be val lás vég re hajt ha tó sá gá hoz kü lön in téz ke - dés re (zá ra dé ko lás, vég re haj tá si lap kiállítása stb.) nincs szükség.) A biz to sí tá si, já ru lék fi ze té si és tag díj fi ze té si kö te le zett ség rõl, a fi ze ten dõ já ru lék mér té ké rõl stb., a Tbj., va la mint a Tbj. vég re haj tá sá ra vo nat ko zó 195/1997. (XI. 5.) Kor mány ren de let (to váb bi ak ban: R.), to váb bá a ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) rendelkezik. Jog sza bá lyi hi vat ko zá sok a ki töl té si út mu ta tó ban: A ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény (Mpt.) A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló 1997. évi LXXX. tör vény (Tbj.) Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény (Art.) Az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó ról szó ló 2002. évi XLIII. tör vény (Eva) Az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény (ekho). A Tbj. 4. -a b) pont ja alap ján egyé ni vál lal ko zó nak mi nõ sül: a vál lal ko zói iga zol vánnyal ren del ke zõ ter mé sze tes sze mély, a ma gán-ál lat or vo si te vé keny ség gya kor lá sá ra jo go sí tó iga zol vánnyal ren del ke zõ ma gán sze mély, a gyógy sze ré - szi ma gán te vé keny ség, fa lu gond no ki te vé keny ség, ta nya gond no ki te vé keny ség vagy szo ci á lis szol gál ta tó te vé - keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges en ge déllyel ren del ke zõ ma gán sze mély, az ügy vé dek rõl szó ló tör vény ha tá lya alá tar to zó ügy véd, eu ró pai kö zös sé gi jo gász, az egyé ni sza ba dal mi ügy vi võ, a nem köz jegy zõi iro da tag ja ként te vé keny ke dõ köz jegy zõ, a nem vég re haj tó iro da tag ja ként te vé keny ke dõ ön ál ló bí ró sá gi vég re haj tó. Fi gye lem! Amennyi ben a tag díj be val lás ra és be fi ze tés re az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény ben (ekho) fog lalt ren del ke zé sek alap ján ke rül sor ezt a tényt a megfelelõ kódkockában (18. sor) je löl ni kell. Az egyéni vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége: a) Fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zók tagdíjfizetése: Fõ fog lal ko zá sú nak kell te kin te ni az egyé ni vál lal ko zót, ha egy ide jû leg nem áll leg alább heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó mun ka vi szony ban, nem nap pa li ta go za tos hall ga tó ja kö zép- vagy fel sõ ok ta tá si in téz mény nek, nem mi nõ sül ki egé - szí tõ te vé keny sé get foly ta tó nak. Ha az egyé ni vál lal ko zó egy ide jû leg tár sas vál lal ko zó ként is biz to sí tott, egyé ni vál lal - ko zói jog vi szo nyá ban mi nõ sül fõfoglalkozásúnak és tagdíjfizetési kötelezettsége is e szerint áll fenn. A biztosított (fõfoglalkozású) egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) törvény 16. (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét összege, áta lány - adózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér. Tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér.

174 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A te vé keny sé get kez dõ egyé ni vál lal ko zó a já ru lék fi ze té si kö te le zett sé gé nek kez dõ évé ben a tár sa da lom biz to sí tá si-, egész ség biz to sí tá si- és nyug díj já ru lé kot, és a tag dí jat, a tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap elsõ nap ján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó sza bá lyai sze rint adó zó (a to váb bi ak ban: eva a dó zó) fõ fog lal ko zá sú egyé ni vállal - kozó ese té ben a já ru lék alap ja a tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap elsõ nap ján ér vé nyes mi ni mál bér, il let ve a mi ni mál bér nél - az adó ha tó ság ré szé re tett be val lás nyi lat ko za tá ban vál lalt - ma ga sabb összeg. Ha az egyé ni vál lal ko zó az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó sza bá lyai sze rin ti adó zást vá laszt ja, az adó ha tó ság hoz be nyúj tott nyi lat ko za tá ról, il let ve az eva tör vény ha tá lya alól való ki ke rü lé sé rõl, to váb bá a mi ni mál bér nél ma ga sabb össze gû já ru lék alap vál la lá sá ról tá jé koz tat nia kell az érin tett ma gánnyug díj pénz tá rat (pl. a nyi lat ko zat má so la tá val). Fi gye lem! 2006. ja nu ár 1-jé tõl a mi ni mál bér 62 500 fo rint. Amennyi ben az egyé ni vál lal ko zó a já ru lé ko kat a mi ni mál - bér alap ján ál la pít ja meg, a 2006. ja nu ár havi já ru lé kok meg ál la pí tá sá nál nem a 62 500 fo rin tot kell ala pul ven ni, ha nem még az elõ zõ év de cem ber ben ha tály ban volt mi ni mál bér össze gét, va gyis az 57 000 fo rin tot. Feb ru ár hó nap tól már a 62 500 fo rint ala pul vé te lé vel kell szá mol ni. A fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zó 2006. évre a já ru lék ala pot ké pe zõ jö ve de lem után 29 szá za lék tár sa da lom biz to sí - tá si já ru lé kot fi zet, eb bõl a nyug díj biz to sí tá si já ru lék mér té ke 18 szá za lék, az egész ség biz to sí tá si já ru lék mér té ke 11 szá - za lék. A tár sa da lom biz to sí tá si já ru lék nak a mi ni mál bér ala pul vé te lé vel alsó ha tá ra van, de fel sõ ha tá ra nincs. A tag díj mér té ke 8 szá za lék, il le tõ leg az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény 9. -ának b) pont ja alap ján az ekho alap já nak 3,9 szá za lé ka. Az egyé ni vál lal ko zó és ter mé sze tes sze mély pénz tár tag a tag dí ját az Mpt. 26. (5) be kez dé se alap ján leg fel jebb 10 szá za lé kos mér té kig ki egé szít he ti. A fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zó a tag dí jat a tár sa da lom biz to sí tá si já ru lék alap ja után kö te les meg fi zet ni, leg - feljebb azon ban a já ru lék fi ze té si fel sõ ha tár napi össze gé nek nap tá ri évre szá mí tott össze ge után. 2006. január 1-jétõl a nyugdíjjárulék-fizetési felsõ határ egy naptári napra jutó összege 17 330 forint, tehát 2006. évben - ki e sõ idõ nél kül - 365 x 17 330 = 6 325 450 fo rint. A já ru lék fi ze té si fel sõ ha tárt éven te ja nu ár 1-jé tõl, ha pe dig a vál lal ko zás év köz ben kez dõ dik, a biz to sí tás sal járó jog - vi szony kez de te nap já tól az adott év de cem ber 31. nap já ig kell szá mí ta ni. b) Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozók tagdíjfizetése: Töb bes jog vi szony ban ál ló nak kell te kin te ni a vál lal ko zót, ha egy ide jû leg mun ka vi szony ban is áll és ab ban a fog lal - koz ta tá sa el éri a heti 36 órát, il le tõ leg egy ide jû leg kö zép- vagy fel sõ fo kú ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán foly tat ta - nul má nyo kat. Az ún. töb bes jog vi szo nyos egyé ni vál lal ko zók ese té ben (a já ru lék alap ja a vál lal ko zói ki vét össze ge, vagy az áta lány - adó alap ja. (Te hát eb ben az eset ben nincs mi ni má lis já ru lék alap, és ha a vál lal ko zó a vál lal ko zá sá ból nem re a li zál vál lal - ko zói ki vé tet, ak kor já ru lék fi ze té si kö te le zett sé ge sincs.) Az eva a dó zó ún. töb bes jog vi szo nyos egyé ni vál lal ko zó ese té ben a já ru lék és tag díj alap ja az egy sze rû sí tett vállal - kozói adó alap 4 szá za lé ka. Az ún. töb bes jog vi szo nyos egyé ni vál lal ko zó a tag dí jat a já ru lék ala pul szol gá ló jö ve del me, leg fel jebb azon ban a já ru - lék fi ze té si fel sõ ha tár nap tá ri évre szá mí tott össze ge után fi ze ti meg. c) Az egyé ni vál lal ko zó tag díj fi ze té se a kö zös sé gen be lül moz gó mun ka vál la lók és ön ál ló vál lal ko zók, va la mint csa lád tag ja ik szo ci á lis biz ton sá gá ról szó ló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let és a vég re haj tá sá ra ki adott 574/72/EGK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá val: Az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zás ról szó ló nem zet kö zi szer zõ dést ki hir de tõ tör vény 2004. má jus 1-jei ha tály ba lé pé sé tõl (a to váb bi ak ban: a csat la ko zás nap ja) a kö zös sé gen be lül moz gó mun ka vál la lók és ön ál ló vál lal ko zók, va la - mint csa lád tag ja ik szo ci á lis biz ton sá gá ról szó ló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let és a vég re haj tá sá ra ki adott 574/72/EGK ta ná csi ren de let a szo ci á lis biz ton ság ra vo nat ko zó nem ze ti sza bá lyok, így a Tbj. ko or di ná ci ó ját is sza bá lyoz zák. A kö zös sé gi ren de let ha tá roz za meg, hogy az uni ón be lül moz gó mun ka vál la lók, egyé ni vál lal ko zó ese té ben mely tag - or szág jog sza bá lya it kell al kal maz ni.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 175 A Tbj. sza bá lyai sze rint Ma gyar or szá gon kell já ru lék kö te le zett sé gét, kö vet ke zés kép pen a tag díj fi ze té si kötelezett - ségét tel je sí te nie: a Ma gyar or szág te rü le tén ön ál ló vál lal ko zó ként te vé keny ke dõ ma gán sze mély nek, még ab ban az eset ben is, ha má sik tag ál lam ban ren del ke zik la kó hellyel, an nak, aki szo ká so san Ma gyar or szág te rü le tén dol go zik egyé ni vál lal ko zó ként, de egy má sik tag ál lam te rü le tén is vé gez te vé keny sé get, fel té ve, hogy a má sik tag ál lam ban a mun ka vég zés idõ tar ta ma a 12 hó na pot vár ha tó an nem ha lad ja meg. (Ha a mun ka vég zés idõ tar ta ma elõ re nem lát ha tó kö rül mé nyek mi att túl lé pi az ere de ti leg meg ha tá ro - zott idõ tar ta mot, és meg ha lad ja a ti zen két hó na pot, - an nak a tag ál lam nak a hoz zá já ru lá sá val, mely nek te rü le té re az érin tett sze mély a mun ka el vég zé se cél já ból be lé pett - az egyé ni vál lal ko zó to vább ra is a vál lal ko zás he lye sze - rin ti tag ál lam jog sza bá lya i nak - Ma gyar or szág ese té ben a Tbj. - ha tá lya alá tartozhat), an nak, aki két vagy több tag ál lam te rü le tén vé gez ön ál ló vál lal ko zó ként te vé keny sé get, de Ma gyar or szá gon la kó - hellyel ren del ke zik és te vé keny sé gé nek egy ré szét Ma gyar or szá gon foly tat ja. Az a sze mély, aki egy ide jû leg egyik tag ál lam te rü le tén mun ka vál la ló ként, egy má sik tag ál lam te rü le tén pe dig ön ál ló vál lal ko zó ként te vé keny ke dik, azon tag ál lam jog sza bá lya i nak a ha tá lya alatt áll, amely nek te rü le tén mun ka vi szony ban áll. Ez azt je len ti, hogy ha a pénz tár tag az egyé ni vál lal ko zói iga zol vá nyá nak meg tar tá sa mel lett, pl. Né met or szág ban mun ka vál la ló ként dol go zik és egyé ni vál lal ko zó ként Ma gyar or szá gon, ak kor nem tar to zik a Tbj. ha tá lya alá, így Magyarországon egyéni vállalkozóként tagdíjfizetésre nem kötelezett. A bevallás típusa: A 20060500 jelû a ma gánnyug díj pénz tá ri éves tag díj be val lás az egyé ni vál lal ko zó nak a 2006. évi tag díj be val lá sá ra, il le tõ leg pót be val lá sá ra szolgál. A 2006. év rõl el ma radt, ha tár idõ ig be nyúj ta ni el mu lasz tott be val lást (pót be val lást) ezen a nyom tat vá nyon kell utó lag be nyúj ta ni, a be val lást en nek a nyom tat vány nak meg fe le lõ adattartalommal kell pótolni. A bevallás, típusa sze rint le het: tárgy évi (ere de ti ese dé kes sé gû), vagy pót be val lás (el ma radt, ha tár idõ ig be nyúj ta ni el mu lasz tott) be val lás. A tárgy évi (ere de ti ese dé kes sé gû) be val lást a be val lás tí pu sa kód koc ká ban T be tû jel lel kell je löl ni. A be val lás utó lag tör té nõ be nyúj tá sa ese tén an nak té nyét a bevallás típusa kódkockában P (Pót be val lás) betû - jellel kell je löl ni. A BE VAL LÁS KI TÖL TÉ SE: A BEVALLÁS ADATAI: 1. sor: Be val lá si idõ szak Azt az évet (2006.) je len ti, amely re vo nat ko zó an az el szá mo lás, be val lás tör té nik. 2. sor: A be val lás tí pu sa, Lap szám A bevallás típusa kódkockában kell jelölni, hogy tárgyévi (eredeti esedékességû) bevallás, vagy a 2006. évre elmulasztott, ha tár idõ re be nem nyúj tott be val lás pót lá sa tör té nik. Le het sé ges ér té kei: T Tárgy évi be val lás P Pót be val lás A lap szám kód koc ká ban arab szám mal kell je löl ni a be nyúj tott be val lá sok lap szá mát. Több be val lás be nyúj tá sá ra ak kor ke rül het sor, ha a tárgy év so rán há rom eset nél több ször vál to zott az egyé ni vál lal ko zó jog vi szo nya, stá tu sza. 3. sor: Átvétel dátuma A pénz tár ban - sze mé lyes át adás ese tén - tör té nõ át vé tel, vagy pos tai kül dés ese tén a be ér ke zés dá tu ma (év, hó nap), vagy a be ér ke zé si idõ bé lyeg zõ. A ro va tot min den eset ben a pénz tár töl ti ki! 4. sor: Át ve võ alá írá sa, bé lyeg zõ A pénz tár át vé tel re fel jo go sí tott ügy in té zõ jé nek alá írá sa min den eset ben fel tün te ten dõ. A rovatot minden esetben a pénz tár töl ti ki!

176 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A BE VAL LÁS RA KÖ TE LE ZETT EGYÉ NI VÁL LAL KO ZÓ PÉNZ TÁR TAG ADA TAI: 5. sor: Név A be val lás ra kö te le zett pénz tár tag csa lá di és utó ne ve. 6. sor: TAJ szám A be val lás ra kö te le zett pénz tár tag TAJ szá ma. Az egyé ni vál lal ko zó tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét kell fel - tüntetni. 7. sor: Cím A be val lás ra kö te le zett címe. Az egyé ni vál lal ko zó te lep he lyé nek pos tai irá nyí tó szá ma, te le pü lés neve, köz te rü let jel - le ge (utca, út, tér, stb.) ház szám. 8. sor: Út le vél szám A pénz tár tag út le vél szá ma. Kül föl di ál lam pol gár ese tén, TAJ szám hi á nyá ban an nak út le vél szá ma. Fi gye lem! Ki zá - ró lag ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ha a kül föl di ál lam pol gár TAJ szám mal nem ren del ke zik. 9. sor: Adó szám Az adó ha tó ság ál tal az Art. 24. -a alap ján ki adott adó szám. Ki töl té se kö te le zõ! 10. sor: Pénz for gal mi jel zõ szám Az egyé ni vál lal ko zó pénz for gal mi jel zõ szá ma (szám la szá ma). Azt a szám la szá mot kell fel tün tet ni, amely rõl a tag - díj átutalása történik. (Ha több van, az egyé ni vál lal ko zó a tag díj be fi ze tés azo no sí tá sá hoz va la mennyi szám la szám be je len té sé re kö te le zett!) A BE VAL LÁST TEL JE SÍ TÕ ADA TAI: 11. sor: Név. A bevallást teljesítõ neve, telefonszáma Ak kor kell ki töl te ni, ha be val lás ra kö te le zett és a be val lást (adat szol gál ta tást) tény le ge sen vég re haj tó sze mély, vagy szer ve zet el tér. Itt kell kö zöl ni az egyé ni vál lal ko zó he lyett az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek alap ján, a tag díj be - val lást tel je sí tõ kép vi se lõ sze mély, vagy szer ve zet (cég) ne vét, te le fon szá mát. A te le fon szá mot ha tá ro ló je lek - kö tõ - jel, per jel stb. - nél kül, a kör zet szám mal együtt kell fel tün tet ni. 12. sor: Adó szám A be val lást (adat szol gál ta tást) tény le ge sen tel je sí tõ adó szá ma. Ak kor kell ki töl te ni, ha a be val lás ra kö te le zett és a bevallást (adatszolgáltatást) ténylegesen végrehajtó személy, vagy szervezet eltér. Itt kell közölni a foglalkoztató (egyéni vál lal ko zó) he lyett az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek sze rin ti tag díj be val lást tel je sí tõ kép vi se lõ sze mély, vagy szer ve zet (cég) adó szá mát. PÉNZTÁR ADATAI: 13. sor: Név. Pénztárkód A ma gánnyug díj pénz tár neve és pénz tár kód ja An nak a ma gánnyug díj pénz tár nak a neve, és pénz tár kód ja, amely ré szé re az egyé ni vál lal ko zó a tag díj be val lást be - nyújt ja. A Pénz tár kód, a ma gánnyug díj pénz tár ré szé re a PSZÁF ál tal ki adott négy szám je gyû azo no sí tó. (Az azo no - sí tó szá mok ról a ma gánnyug díj pénz tár nál vagy a PSZÁF hon lap ján tá jé ko zód hat.) TAGDÍJFIZETÉST MEGALAPOZÓ FORGALOM KÓDOK, JOGVISZONY ADATOK: Itt kell je löl ni a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak okát is. 14. sor: For ga lom kód A tag díj fi ze tést meg ala po zó, és a tag díj le vo nás el ma ra dá sá nak okát je lö lõ for ga lom kó dok A tag díj be val lás jel le gét le író adat. Ér té kei: 00 Nor mál adat szol gál ta tás (egyé ni vál lal ko zó be val lá sa, adat szol gál ta tá sa) 03 A tagdíjfizetési felsõ határt elérte. (Járulékalap (tagdíjalap) hiánya I.) A fel sõ ha tár el éré se ese tén az éves be val lás ban a Név, TAJ szám, Be val lá si idõ szak, For ga lom kód (03-as) me - zõ ket kö te le zõ ki töl te ni. Egyéb ada tot ak kor kell je len te ni, ha az a tárgy évet érin ti.

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 177 12 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya II. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód Ab ban az év ben, ami kor az egyé ni vál lal ko zó nak já ru lék ala pul szol gá ló (fi gye lem be ve he tõ) jö ve del me nem volt, mert ré szé re a tárgy év tel jes tar ta má ra já ru lék ala pot nem ké pe zõ tár sa da lom biz to sí tá si pénz be li el lá - tást fo lyó sí tot tak (táp pénz, gyer mek ápo lá si táp pénz, bal ese ti táp pénz, ter hes sé gi gyer mek ágyi se gély), vagy fog va tar tott volt, to váb bá az ügy véd, sza ba dal mi ügy vi võ ka ma rai tag sá gá nak szü ne tel te té se ese tén, a be val lást 12-es for ga lom kód dal kell be nyúj ta ni. A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het hasz nál ni! 13 Já ru lék alap (tag díj alap) hi á nya III. je len té sé re szol gá ló for ga lom kód Ab ban az év ben, ami kor az egyé ni vál lal ko zó nak já ru lék ala pul szol gá ló (fi gye lem be ve he tõ) jö ve del me nem volt, mert ré szé re a tárgy év tel jes tar ta má ra já ru lék ala pul szol gá ló pénz be li el lá tást fo lyó sí tot tak (gyer - mek gon do zá si se gély, gyer mek gon do zá si díj, gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, ápo lá si díj) a be val lást 13-as for ga - lom kód dal kell be nyúj ta ni. A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het al kal maz ni! Ez zel az egyé ni vál lal ko zó egy ben jel zi a pénz tár felé, hogy más szer ve zet ál tal fo lyó sí tott el lá tás (Gyes, Gyed, Gyet, ápo lá si díj), után tag díj be val lást kell vár nia, az egyé ni vál lal ko zó pénz tár tag ra vo nat ko zó an.) 14 Pénz be li el lá tás nél kü li ke re sõ kép te len ség (ki zá ró lag a 26-os és 36-os jog vi szony kód je len té se ese tén lehet - séges for ga lom kód) A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het al kal maz ni! 15 Az ún. töb bes jog vi szo nyos egyé ni vál lal ko zó ese té ben, ha a vál lal ko zó a vál lal ko zá sá ból nem re a li zál vál lal - kozói ki vé tet (ki zá ró lag a 26-os és 36-os jog vi szony kód je len té se ese tén le het sé ges for ga lom kód) A for ga lom kó dot ki zá ró lag nul lás be val lás ese tén le het al kal maz ni! 16 Év kö zi el szá mo lás (ha az egyé ni vál lal ko zó tag díj fi ze té si kö te le zett sé ge év köz ben meg szû nik, a tárgy hó nap 12. nap já ig be nyúj tott be val lás ban je lö len dõ for ga lom kód) 15-17. sor: Tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony kezdete, vége, jogcímkódja. Jog vi szony kez de te. Ki töl te ni csak az elsõ be val lás, adat szol gál ta tás al kal má val, il let ve ak kor kell, ha vál to zik az egyé - ni vál lal ko zó tag díj fi ze té si kö te le zett sé gét meg ala po zó jog vi szony stá tu sza. Pél dá ul, meg szû nik az egyé ni vál lal ko zó mun ka vi szo nya, vagy be fe je zi a ta nul má nya it. A pá lya kez dõ egyé ni vál lal ko zó ese tén a jog vi szony kez dõ idõ pont ja a vál lal ko zói iga zol vány (en ge dély) át vé te lé nek nap ja. A hó na pot és na pot tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki - töl te ni. Amennyi ben a vál lal ko zói stá tusz (jog cím kód) év köz ben vál to zik, a vál lal ko zó nak le he tõ sé ge van arra, hogy egy nyom tat vá nyon je lez ze az adott jog cím sze rin ti jog vi szony vé gét, il let ve az új jog cím sze rin ti jog vi szony kez dõ idõ - pont ját. Jog vi szony vége. Ak kor kell ki töl te ni, ha az egyé ni vál lal ko zó tag díj fi ze tés alap já ul szol gá ló adott jog vi szo nya a tárgy - év ben meg szûnt (vál lal ko zói iga zol vány vissza adá sá nak a nap ja! Tbj. 10. (1) bek.), il let ve ha vál to zik a vál lal ko zó tag díj fi ze té si kö te le zett sé gét meg ala po zó jog vi szony stá tu sza. Pél dá ul meg szû nik az egyé ni vál lal ko zó mun ka vi szo - nya, vagy be fe je zi a ta nul má nya it. A hó na pot és na pot tíz nél ki sebb szám ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni. Amennyi ben a vál lal ko zói stá tusz (jog cím kód) év köz ben vál to zik, a vál lal ko zó nak le he tõ sé ge van arra, hogy egy nyom tat vá nyon je - lez ze az adott jog cím sze rin ti jog vi szony vé gét, il let ve az új jog cím sze rin ti jog vi szony kez dõ idõ pont ját. Jog cím kód ja. A tag díj fi ze tést meg ala po zó jog vi szony jog cím kód ja. Kitöltése minden esetben kötelezõ! A tag díj kö te les jö ve de lem meg szer zé sé nek jog cí mei és azok két szám je gyû jogcímkódjai a kö vet ke zõk: Tag díj fi ze tést meg alapozó jogviszony leírása Jogcímkódja Fõ fog lal ko zá sú egyé ni vál lal ko zó, aki ki egé szí tõ te vé keny sé get foly ta tó nak nem mi nõ sül, nem áll egy ide - jû leg heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó jog vi szony ban, nem nap pa li ta go za tos ta nu ló ja kö zép- vagy fel sõ - oktatási intézménynek 21 Egyé ni vál lal ko zó, aki egy ide jû leg heti 36 órás fog lal koz ta tás sal járó jog vi szony ban áll 26 Egyé ni vál lal ko zó, aki egy ide jû leg kö zép-, vagy fel sõ fo kú ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul má - nyo kat foly tat 36 Egyéni vállalkozó, aki egyidejûleg társas vállalkozás tagja 39

178 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám JÖVEDELEM ÉS TAGDÍJ ADATOK: 18. sor: Ekho fi ze té sé re kö te le zett Az ekho fi ze té sé re kö te le zett ro va tot ab ban az eset ben kell ki töl te ni, ami kor a pénz tár tag az egyszerûsített közteher vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény ben (ekho) fog lalt ren del ke zé sek sze rint kö te le zett tag díj - fi ze tés re. Eb ben az eset ben a kód koc ká ban, X -et kell ten ni. 19. sor: Eva a lap össze ge Ki zá ró lag a 26-os és 36-os jog cím kód al kal ma zá sa (15-17. sor), va la mint a mi ni mál bér nél ma ga sabb já ru lék ala pot vá lasz tó eva a dó zó egyé ni vál lal ko zó ese tén kell ki töl te ni! Egyéb eset ben a me zõt át kell húz ni. 20. sor: Vál lal ko zói ki vét össze ge A tárgy év ben el szá molt vál lal ko zói ki vét össze ge. 21. sor: Áta lány adó alap ja A tárgy év ben el szá molt áta lány adó alap ja (a tárgy évi be vé tel nek a meg ha tá ro zott költ ség há nyad dal csök ken tett össze ge). 22. sor: Já ru lék alap (tag díj alap) össze ge A pénztártag járulékalapot képezõ tárgyévi jövedelme (járulékalap összege). A járulékalapot a Tbj. 29. és 29/A. -ában fog lal tak alap ján kell meg ál la pí ta ni. 23. sor: Tag díj össze ge A pénz tár tag tag dí já nak össze ge. A tag díj mér té két a Tbj. 33. (1) be kez dé se ha tá roz za meg. A tag díj mér té ke 8 szá - za lék, il le tõ leg az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szó ló 2005. évi CXX. tör vény 9. -ának b) pont ja alap ján az ekho alap já nak 3,9 szá za lé ka 24. sor: Tag díj ki egé szí tés össze ge A pénz tár tag ál tal vál lalt tag díj ki egé szí tés össze ge. A tag díj, va la mint a tag díj ki egé szí tés együt tes össze ge nem ha - lad hat ja meg a pénz tár tag tag díj alap já ul szol gá ló jö ve del mé nek 10%-át! (Mpt. 26. (5) be kez dés.) 25. sor: Be val lás összesen A tárgy évi tag díj és tag díj ki egé szí tés össze ge. Ér té ke nem ha lad hat ja meg a já ru lék alap 10%-át. 26. sor: Befizetett tagdíj összege Az az összeg, ame lyet az egyé ni vál lal ko zó tag díj cí mén a tárgy év re vo nat ko zó an tény le ge sen be fi ze tett. 27. sor: Befizetett tagdíjkiegészítés Az az összeg, ame lyet a vál lal ko zó tag díj ki egé szí tés cí mén a tárgy év re vo nat ko zó an tény le ge sen be fi ze tett. 28. sor: Visszatérítési igény összege Mely nek be tu dá sát az egyé ni vál lal ko zó kér te a tag díj fi ze té si kö te le zett ség re. A tárgy évi be val lást meg elõ zõ en kül - dött ön el len õr zés ben ki mu ta tott vissza té rí té si igény bõl az az összeg, me lyet az egyé ni vál lal ko zó a tárgy évi be val lás sze rin ti be fi ze té si kö te le zett ség nél be szá mí tott. 29. sor: Ké se del mi pót lék Az Art. 165. sze rint a tag díj ké se del mes meg fi ze té se ese tén az ese dé kes ség nap já tól ké se del mi pót lé kot kell fi zet ni. A ké se del mi pót lék mér té ke min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két - sze re sé nek 365-öd ré sze. A min den ko ri jegy ban ki alap ka mat mér té két a Ma gyar Nem ze ti Bank te szi köz zé. A ké se - del mi pót lé kot a tag díj tar to zás be haj tá sa kor a pénz tár (egyes ese tek ben az adó ha tó ság) ál la pít ja meg. Az egyé ni vál lal ko zó a ké se del mi pót lé kot a sa ját szá mí tá sa sze rint is meg fi zet he ti. Ilyen eset ben a be val lás hoz a ki töl té si út mu ta tó mel lék le té ben sze rep lõ adat szol gál ta tást kell be nyúj ta ni ar ról, hogy mely évi tag díj be val lás ké se - del mes meg fi ze té sé re vo nat ko zott a tárgyévben felszámított és befizetett ké se del mi pót lék. Fi gye lem! Ha a 29. sor ki töl tés re ke rül, a 20060500 jelû Ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás mel lék le te sze rin ti Adat szol gál ta tás a ké - sedelmi pótlék bevallásához elnevezésû nyomtatvány beküldése az érin tett pénz tár ré szé re kötelezõ! (A nyom - tat vány min ta mel lé kel ve.) 30. sor: Be fi zetés össze sen A be fi ze tett tag díj össze ge, be fi ze tett tag díj ki egé szí tés össze ge, vissza té rí té si igény össze ge és a ké se del mi pót lék össze ge (26+27+28+29. so rok).

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 179 KÜ LÖN BÖ ZET EL SZÁ MO LÁ SA: 31. sor: Befizetendõ tagdíj összege A tag díj be val lás-be fi ze tés össze sen so rok kü lön bö ze te, amennyi ben a be val lás össze ge ma ga sabb, mint a tel je sí tett be fi ze té sé. Ne ga tív összeg nem le het! 32. sor: Befizetendõ tagdíjkiegészítés A tag díj ki egé szí tés be val lás-be fi ze tés so rok kü lön bö ze te, amennyi ben a be val lás össze ge ma ga sabb, mint a tel je sí tett be fi ze té sé. Ne ga tív összeg nem le het! 33. sor: Befizetendõ késedelmi pótlék A sor ki töl té sé re ab ban az eset ben ke rül het sor, ha az éves be val lás ban sze rep lõ ké se del mi pót lék be fi ze té sé re is az éves el szá mo lás be nyúj tá sa kor ke rül sor. Ha az egyé ni vál lal ko zó azt a tárgy év fo lya mán be fi zet te a sort át kell húz ni. 34. sor: Be fi ze ten dõ össze sen (31+32+33. so rok) 35. sor: Vissza igé nye len dõ összeg Amennyi ben a tel je sí tett év kö zi összes be fi ze tés össze ge na gyobb, mint a be val lás sze rin ti kö te le zett ség össze sen össze ge, a több let be fi ze tés össze gét itt kell ki mu tat ni. NYI LAT KO ZAT, HI TE LE SÍ TÉS: 36-37. sor: Az egyé ni vál lal ko zó nyi lat ko za ta A be val lás sze rin ti több let be fi ze tés össze gé nek be szá mí tá sá ról, vagy vissza uta lá sá ról. Amennyi ben a tárgy év re tel je - sí tett tag díj be fi ze tés össze ge ma ga sabb, mint a be val lás ban ki mu ta tott kö te le zett ség össze ge, a vál lal ko zó ren del kez - het ar ról, hogy a több let be fi ze tés vissza uta lá sát, vagy an nak be tu dá sát kéri a kö vet ke zõ évre fenn ál ló be fi ze té si kö te - le zett sé gé re. A meg fe le lõ sor kód koc ká já ba te gyen X-et. Fi gye lem! Ha az egyé ni vál lal ko zó nak tag díj tar to zá sa van, a több let be fi ze tés össze gét a pénz tár a vo nat ko zó jog sza bá lyok alap ján a tag díj tar to zás ra kö te les el szá mol ni! 38. sor: Dá tum A be val lás, adat szol gál ta tás dá tu ma. Az az idõ pont, ami kor a be val lás ra, adat szol gál ta tás ra kö te le zett a be val lást el ké - szí tet te. 39. sor: Alá írás, bé lyeg zõ, köny ve lõ el len jegy zé se A be val lás ra kö te le zett egyé ni vál lal ko zó alá írá sa, va la mint a Tbj. 51/A. (5) be kez dé se sze rin ti el len jegy zés ese tén, az adó szak ér tõ, adó ta nács adó, köny ve lõ, vagy könyv vi te li szol gál ta tás ra, adó ta nács adás ra jo go sult gaz da sá gi tár sa - ság (együtt: köny ve lõ) alá írá sa. Ha a tag díj be val lás (ön el len õr zés) tel je sí té se so rán, az egyé ni vál lal ko zó he lyett a tag - díj be val lást az Art. 7. -ában fog lalt ren del ke zé sek al kal ma zá sá val. kép vi se lõ je nyújt ja be, a kép vi se lõ alá írá sa. Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te

180 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám A 20060500 jelû Ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás mel lék le te: Pénz tár neve: Adat szol gál ta tás a ké se del mi pót lék be val lá sá hoz A ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj ké se del mes meg fi ze té se ese tén, a fel szá mí tott ké se del mi pót lék tagi el szá mo lá sá hoz Egyé ni vál lal ko zó, ter mé sze tes sze mély pénz tár tag neve: Pénz tár azo no sí tó ja: Egyé ni vál lal ko zó adó szá ma: Ter mé sze tes sze mély TAJ szá ma: - - Alul írott nyi lat ko zom, hogy a.. év havi ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lá som ban/pót be val - lá som ban ki mu ta tott ké se del mi pót lék össze ge az aláb bi ak ban meg je lölt tárgy ha vi be val lás ban/pót be val lás ban feltün - tetett összeg ké se del mes meg fi ze té se (uta lá sa) után ke rült meg ál la pí tás ra. * Ere de ti be val lás vo nat ko zá si idõ sza ka Év Hónap Ere de ti be val lás tí pu sa Ere de ti be val lás dátuma Ere de ti be val lás teljes összege Ké se del me sen be fi ze tett összeg Késedelmi pótlék összege Kelt:,.. év. hó nap.. nap... cég sze rû alá írás, köny ve lõ el len jegy zé se * Ki töl té si út mu ta tó a hát ol da lon!

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 181 KI TÖL TÉ SI ÚT MU TA TÓ Az Adat szol gál ta tás a tárgy évi ma gánnyug díj pénz tá ri tag díj be val lás ban/pót be val lás ban ké se del mi pót lék cí men be - val lott összeg el szá mo lá sá hoz nyújt se gít sé get. Az adat szol gál ta tás a ko ráb bi évek ben rend sze re sí tett fog la koz ta tói be - val lá sok utáni pótlékfizetéshez is használható. Pénz tár neve, azo no sí tó ja: A tárgyévi bevallásban/pótbevallásban feltüntetett pénztár megnevezést kell beírni, nyomtatott nagybetûkkel. A pénztár azonosítója a PSZÁF által kiadott 4 számjegyû kód. Egyé ni vál lal ko zó neve: A tárgy évi be val lás ban/pót be val lás ban fel tün te tett meg ne ve zést kell be ír ni, nyom ta tott nagybetûkkel. Az egyé ni vál lal ko zó adó szá ma vagy adó azo no sí tó jele A tárgy évi be val lás ban/pót be val lás ban fel tün te tett adó szá mot, vagy adó azo no sí tó je let kell beírni. Ere de ti be val lás vo nat ko zá si idõ sza ka: Annak a bevallásnak vagy pótbevallásnak a bevallási (vonatkozási) idõszakát (év) kell feltüntetni, amely után esedékes össze get az egyé ni vál lal ko zó a be val lás be nyúj tá sát kö ve tõ en kés ve fi zet te meg. A ro va to kat arab szám mal, szük ség ese tén elõ nul láz va kell ki töl te ni (pl.: 2005. év). Ere de ti be val lás tí pu sa: An nak a be val lás nak vagy pót be val lás nak a tí pu sát kell fel tün tet ni, amely után ese dé kes össze get az egyé ni vál lal ko zó késve fizette meg. A le het sé ges tí pu sok: T: tárgy évi be val lás P: pót be val lás Ere de ti be val lás dá tu ma: An nak a be val lás nak vagy pót be val lás nak a dá tu mát kell fel tün tet ni, amely után ese dé kes össze get az egyé ni vállal - kozó késve fizette meg! Ere de ti be val lás tel jes össze ge: Az elõ zõ ek ben meg je lölt be val lás után ese dé kes meg fi ze tés tel jes összege. Ké se del me sen be fi ze tett összeg: Az elõ zõ ek ben meg je lölt be val lás alap ján ese dé kes, de kés ve meg fi ze tett összeg. Ké se del mi pót lék össze ge: Az Art. 165. sze rint ké se del mes fi ze tés ese tén az ese dé kes ség nap já tól ké se del mi pót lé kot kell fi zet ni. A ké se del mi pót lék mér té ke min den nap tá ri nap után a fel szá mí tás idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek 365-öd ré sze. A min den ko ri jegy ban ki alap ka mat mértékét a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé. Fi gye lem! A ki töl tött és cég sze rû en alá írt adat szol gál ta tást ah hoz az éves be val lás hoz/pót be val lás hoz kell csa tol ni, amely ben az egyé ni vál lal ko zó a ké se del mi pót lé kot be val lot ta!

182 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 1. szám