Újra látogatható az egykori fúrótoronyból lett kilátó Nagykanizsán Jelentős fejlesztési beruházás keretében újították fel a Csónakázó-tónál található kilátót, mely fontos jelképe ennek a tájnak - mondta az avató ünnepségen Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Egyszerre szimbolizálja a történelmi hagyományokat és a megújulásba vetett hitet is. Emlékeztetett rá, hogy az állami erdészetek egyik fontos feladata, hogy az erdőket az emberek számára nyitottá tegyék. Ennek jegyében 2010 óta összesen 71,3 milliárd forintot fordítottak az erdők megújulására, amelyből 17,3 milliárdot közjóléti beruházásokra költöttek. Utóbbi program keretében 37 új kilátó épült és 31-et újítottak fel, továbbá 26 új szálláshely jött létre, miközben 75 esetenként igencsak leromlott állapotú turistaszálló és erdei szálláshelyet hoztak helyre. 1. oldal (összes: 6)
Mindezen felül 14 új látogatóközpontot alakítottak ki és hetet felújítottak. Évente 80 ezer diáknak nyújtanak kikacsolódási és tanulási lehetőséget a 36 erdészeti erdei iskolában, melyből 13 új, további 18-at pedig felújítottak - ismertette Fazekas Sándor. Tíz évvel ezelőtt kellett lezárni a kilátót, mivel életveszélyessé vált mondta el Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója. Addig a környék meghatározó része volt, népszerű a turisták és a helyiek körében is. A tó melletti parkerdő fejlesztési tervét már 1971-ben elkészítették: ebben szerepelt egy kilátó terve is. Ekkortájt selejtezte le azt az olajipari fúrótornyot a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, mely Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben működött. Most 125 millió forintból újulhatott meg, amihez a Földművelésügyi Minisztérium 88 milliót adott. A többit az erdészet önerőből állta, így válhatott az elmúlt évek legnagyobb közjóléti fejlesztésévé a Zalaerdő Zrt. életében. 2. oldal (összes: 6)
A társaság egyébként is nagy figyelmet fordít a Csónakázó-tó és a környék vonzerejének növelésére. Kialakítottak már itt terepkerékpár pályát, megépítették a Madárerdő tanösvényt, a közkedvelt erdei tornapályát, és készül a tavat megkerülő kerékpárút is. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy emberségünk megtartásához szükséges a tradíciók tisztelete és megújítása, hiszen a hagyományok összekapcsolnak minket a jelenben, valamint hidat képeznek a múlt és a jövő között. A kivételes természeti környezet mellett az olajbányászati múltat is megjeleníti, de mutatja Nagykanizsa és a térség, Murafölde megújulását is mondta. 3. oldal (összes: 6)
4. oldal (összes: 6)
A most elkészült torony méretei igencsak tekintélyt parancsolóak: a beépített új anyag 30 tonna, a szerkezet összsúlya pedig közel 100 tonna. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méter, a felső 43 méter magasan van, ide 230 lépcsőfok leküzdésével juthatnak fel az érdeklődők. Ezzel ez az építmény a Dunántúl legmagasabb kilátója. Funkciója mellett pedig emléket állít a zalai kőolajbányászatnak is. Éjszakai megvilágítását reflektorok és ledek biztosítják. Emellett kialakítottak egy korszerű védelmi rendszert, és intelligens beléptető kaput építtettek be. Három tűzoltó lépcsőfutó bemutatót tartott a kilátó felavatása után: az első szintre 1 perc alatt, a legtetejére pedig 1 perc 50 másodperc alatt értek fel, miközben 25-30 kilós felszerelést cipeltek! Kilátás a Csónakázó-tóra 5. oldal (összes: 6)
Szerző: Tóth-Gál Enikő Közzététel ideje: 2018. 03. 22., csütörtök, 16:22 A forrás webcíme: http://magyarmezogazdasag.hu/2018/03/22/ujra-latogathato-az-egykorifurotoronybol-lett-kilato-nagykanizsan 6. oldal (összes: 6)