Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Hasonló dokumentumok
Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

7. osztály, minimum követelmények fizikából

Az egyenletes körmozgás

1. A mozgásokról általában

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Tetszőleges mozgások

Útmutató fizika feladatok megoldásához (Fizika1 villamosmérnököknek) Sarkadi Tamás, Márkus Ferenc

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

27. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

É Ő ü Ö ö ö ö ű ö ö ü ü ö ü ü Ö ü ö ö ö

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

29. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

a. Egyenes vonalú mozgás esetén az elmozdulás mindig megegyezik a megtett úttal.

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

5. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

Mechanika részletes megoldások

Enzimkinetika. Enzimkinetika. Michaelis-Menten kinetika. Biomérnöki műveletek és folyamatok Környezetmérnöki MSc. 2. előadás: Enzimkinetika

(1) a rézlapon: α. (2) a követelmény, hogy t 2 hőmérsékleten a jelek távolsága l 0 legyen: α

ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő

ü ö ö ľ ú Í ľü ö ö ö ö ű ľ ü ö ü ö ű ö ö ö ô ö ü ö ź ř ö ź ű ö ö ö ź ź źú ü ö ű Ĺ ź ü ü ö ü ö ź źú ö ö ľ ű ź ź Ý ö ź ü ź źů ľ Ö źľ ü ü ú ü ź ź ź ű ö ľ

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő

Mérnöki alapok 9. előadás

Hőtan részletes megoldások

Í é ö ö ó ó ú Ö Ű é ú é ő ö é ő ő ü é ő é ö é é é ó é ú ő é é é é é ő ö ó ő é é ő Ó é ö ü ő ö ü é ú ő Ű ö ő é ő é ő é ő ő é é é é Ü é ő é ó ő ő é é ó

Ö Ü ú ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő Ü Ü ő ő ő ő Ö ő ő ő ő ő Ü ő ő ú ő Ü Ö ő Ö ő ú ő ő

Jelek és rendszerek 2.

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü


Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö í ö ö ö ö ő Ű ő ó ó Ő í ü ö í ü Ö ö ö ö ő Ö Ü í ú ő ö ő ő ö ö ü Ó Ö

Ó ú É Ú

Gyakorló feladatok Az alábbiakon kívül a nappalis gyakorlatokon szereplő feladatokból is lehet készülni.

MOZGÁSOK KINEMATIKAI LEÍRÁSA

adott egy nemnegatív c(u, v) kapacitás. A gráfnak kitüntetjük két pontját: az s termelőt és a t fogyasztót. Ekkor a (G; c; s; t) négyest hálózatnak

ő í ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő í ö í ü Ö ő í í É ü í

Ö Ó Ó Ó

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

É ö

km 1000 m 1 m m km Az átváltás : ,6 h 3600 s 3,6 s s h

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

Ü Ü Ó Ü Ó

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

MECHANIKA-MOZGÁSTAN (kidolgozta: Fehér Lajos)

Ö

Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő

Ö Ö É Ő Ú É

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

Ó Ó É ü É ü ü

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

ö ő őö ő ö ö ő í ő í í í ú ő ő ű ö ű ö ö í ú ő Í ú ő


Mechanika A kinematika alapjai


ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü

ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É

ö Ú ö Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Í ö ö ö ú ö ö ö ö ö Ó ö É ö ö Ö ö

ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü

ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő ő Ö ő ü űő Ö ú ő ü ú ö ő ö ü ő ü ö ő ö ő Ő ő ü ő ö ü ő ü ö ő ő ű ö ő ö ö ö ü ö ú

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú

Ĺ ĺĺ ö ö í ĺĺ ĺ ĺ ó í ĺí ĺ ę ĺ ź ű ó í ö łí ĺ í ĺí ó ó ú ú ó ó ö ź í ĺó ö ó ó ö ó ó ó ĺ ü í üö ü ĺ ó í ü ę ź ó í Ü ĺ ĺ ł ó ö Ü ź í Ü í ĺ Í ź ó í ą ó ĺ

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Kidolgozott minta feladatok kinematikából


ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í é ü ő é í ü é ó é é é ő ű ő ü é Ö é é é é ő é Ö é é é é é é é é Ö ü ü é ü é é ó é ü é ü é é ű ü Ő é

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

Hatvani István Fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. 7. neutrínó. 8. álom

A Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló feladatainak megoldása 1


ő ľ í ö ő ő ú í ü őľ ľ í ú í í ú ó ü Ĺ í ü í ü ľ ó ő í ő í ó ńź í ő í í ľ ó ő đ ó Ĺ ő ź ź í ł ő ó í ľ ł ő ľ í ú í ó ľ ő ő ź ľĺ í ľ ó đ í ú ő ó ő ő ę ö

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

ú ö ó ű ö ö ö í ó ó ö ö ü í ü ü ö ö ü ó ü ü ü ü ö ü ö ö ü ó ó ű ö ó ü ü ü ó ó í í ü ó í í ú í ö ü ü ö ö ö í ó

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás


ö ö ő ó ü ő Ö ö ő ő ó ó ö ó ö ö Ö ö í ő ó ő ó ő ő ö ö í ő ő ó ö ő ó ű ó ó ö ő Á ő ó ö ú ó ö Ö ö ö ö ö ö ö ő ő ó ü ü ö ú ó í Ö ö ó ó ü ö ú ü ü ü ö ö ü

Ö í í í í É Öü Ö ö ö ó Ü ö ö ú ó ö í ö ő ú ó í ö ü ő ü í ú ü ő ó ü ö ú ú í ű ó ú ó ö ö ó ó ü ó ü ő ö ű í ó ó ó ú ú ó ő ö ő í ő Ü ű ó ó ü ű ú ó ó í Ú ü





Átírás:

Az egyene onlú egyenleeen álozó ozgá 80 k/h ebeéggel bulib együnk. Uolérünk egy IFA-. Szerenénk egelőzni, ezér gyoríjuk z uó. Úgy nyojuk jobb zélő pedál (gázpedál!), hogy koci ebeége inden áodpercben 1 /-l nöekedik. Így 5 l 5 / = 18 k/h-l nő koci ebeége, i elég egy nyugod előzéhez. Az ilyen ozgáok, hol ebeég z időel egyeneen rányon álozik, egyenleeen álozónk neezzük. H egy lejőn gurulunk bicikliel, gy cúzunk le ílécen, kkor egy ideig gyoruló ozgá égzünk. Vizgáljuk eg egy lejőn guruló e ozgáá: Tpzlok: ebeég nöekzik eredekebb lejőn gyorbbn nöekedik ebeég egyelő idők l egyre ngyobb uk ez eg e egyenlő idők l ege uk úgy ránylnk egyához, in 1:3:5:. Egyenleeen álozó ozgá, h ebeég z időel egyeneen rányon álozik: = áll Az rányoági ényező -l jelöljük: ez gyorulá, i egdj z időegyégre eő ebeégálozá. A érékegyége:. H ebeég cökken, kkor gyorulá negí. Tehá előzékor gyorulá 1 / ol. Hározzuk eg, hogy hogyn álozik ebeég z idő függényében é ábrázoljuk függény! Minfeldok: 1. H cládi uó gyorulá /, kkor ebeége áodpercenkén /-l nő. Az uó 5 áodpercig gyorí. Adj eg ebeégé áodpercenkén, h.) z uó álló helyzeből indul, b.) z uó 0 / ebeégről kezd el gyoríni z előzéhez..) b.) () 0 1 3 4 5 (/) 0 4 6 8 10 () 0 1 3 4 5 (/) 0 4 6 8 30

A ebeég-idő függénye Minfeldok: 1. Egy Porche-l 4 / gyorulál indulunk. Ábrázoljuk ebeége z idő függényében z elő 5 áodpercben! Kézíheünk áblázo! H gyorulá 4 /, kkor ebeég áodpercenkén 4 /-l nő. () 0 1 3 4 5 (/) 0 4 8 1 16 0 0 16 1 8 4 (/) 1 3 4 5 (). A née uópályákon záguldozunk. 50 / ebeégről gyoríunk, 5 áodpercig, 4 / gyorulál. Ábrázoljuk ebeége z elő 5 áodpercben! Kézíheünk áblázo i! H gyorulá 4 /, kkor ebeég áodpercenkén 4 /-l nő. () 0 1 3 4 5 (/) 50 54 58 6 66 70 70 66 6 50 54 50 (/) 1 3 4 5 () Hározzuk eg állánon i függény! = o = ( o ) Célzerű lenullázni opper, zz o = 0-ól kezdeni z időéré. o = = o+ H álló helyzeből indulunk, zz kezdőebeég 0 ( o = 0) kkor =. Ekkor kpcol egyene rányoág. =

H kezdőebeég ne 0 ( o 0, zz o kezdőebeégről állndó gyorulál, égebeégre felgyorul ): o = o+ Az ú-idő függénye A legkönnyebben ebeég - idő grfikonon görbe li erüle egíégéel hározhjuk eg ege u. H kezdőebeég 0 ( o = 0): = Ez z özefüggé négyzee ú-örénynek neezzük. Kézer nnyi idő l négyzer kkor u ez eg e. Hározor nnyi idő l kilenczer kkor u ez eg e. H kezdőebeég ne 0 ( o 0): = o + o o o o o + o o + Olniló: A légzák

Minfeldok 1. Egy egédoor / gyorulál indul. Mennyi idő l é ekkor úon gyorul fel 60 k/h ebeégre? Vedd fel z dok! Írdd fel z időfüggényeke! Jelöld kékkel, zok ennyiégeke, ik dok. = / = 60 k/h = 16,67 / ; =? = é = gy Az elő egyenleből ki lehe záíni z idő, uán áodikból z u. 16,67 8,33 8,33 69,44 Az u z özefüggéből i záol- hnánk!. Egy jó zeélyuó 10 l gyorul fel, álló helyzeből 100 k/h ebeégre. Mekkor gyorulá? Mekkor z új? Vedd fel z dok! Írdd fel z időfüggényeke! Jelöld kékkel, zok ennyiégeke, ik dok. = 10 = 100k/h = 7,78 / ; =? é gy Mindké egyenleben ck egy ierelen n, külön - külön egoldhók. 7,78,78 10 7,78 10 139 gy,78 100 1 3 9

3. Egy álló uó 10 éere úon gyorul fel 100 k/h ebeégre. Mekkor gyorulá é ennyi ideig gyorul? Vedd fel z dok! Írdd fel z időfüggényeke! Jelöld kékkel, zok ennyiégeke, ik dok. = 10 = 7,78 / 1. o.: = é ; =? Ké egyenleünk n, ké ierelennel, ehá z egyenlerendzer egoldhó. Fejezzük ki z elő egyleből z idő, é helyeeíük be áodik egyenlebe! 7,78 3, 10. o.: = é 7,78 3, 8,64 A áodik egyenleből kizáolhjuk z idő, é uán z elő egyenleből gyorulá. 4. Egy ooro / gyorulál indul. Adj eg helyé z indulá uáni = 1 ; ; 3 ; 4 időpillnokbn! Mekkor z egyá köeő áodpercek l befuo uk rány? = / 1 = 1 = 3 = 3 x =? Írd fel z ú-idő függény! Add eg ooro helykoordináájá z egye időpillnokbn! x1 1 1 x 4 x3 3 9 x4 4 16 Az elő áodpercben 1 = 1, áodik áodpercben = x x 1 = 3, hrdik áodpercben 3 = x 3 x = 5 u e eg. Tehá z egyá köeő áodpercek l befuo uk rány: 1: 3: 5

5. Előzékor 10 l nöeljük koci ebeégé 80 k/h-ról 100 k/h r. Mekkor úon gyorulunk fel? Mekkor gyorulá? = 10 o = 80 k/h =, / = 100 k/h = 7,77 ; =? 1. o: Írjuk fel ebeég-idő é z ú-idő függény! = o + o Az elő egyenleben ck gyorulá ierelen, záíuk ki! 5,55 o 0,56 10 Mo ár ki udjuk záolni z u! 0,56, 10 100 50,. o: (/) 7,77, () 10 A görbe li erüle egdj z u:, 7,78 10 50 5,55 0,55 10 6. Egy dázrepülő 900 k/h ebeégről 30 / gyorulál gyorí. Mekkor úon é ennyi idő l éri el z 100 k/h ebeége? Vedd fel z dok! Írd fel z időfüggényeke! Jelöld kékkel z do ennyiégeke! = 30 / o = 900 k/h = 50 / = 100 k/h = 33,33 / = o + o

; =? Az elő egyenleben ck z idő ierelen, záíuk ki! 333,33 50 0,78 30 Mo ár kizáolhjuk z u: 30 50,78,78 810,75 7. Egy 90 k/h ebeégű uó 5 l áll le. Mekkor gyorulá? Mekkor úon áll le? = 5 o = 90 k/h = 5 / = 0 k/h = 0 / ; =? 1. o: = o + o Az elő egyenleben ck gyorulá ierelen, záíuk ki! 5 o 5 5 Miel z uó lul, gyorulá negí (hizen cökken ebeége). 5 5 5 5 6,5. o: (/) 5 5 () A görbe li erüle egdj z u: 5 5 6,5 5 5 5

3. o: Gondolbn fordíuk eg ozgá. Álló helyzeből 5 l ugynolyn gyorulál é ugynkkor úon éri el koci 5 / ebeége, in ikor leáll. Ekkor okkl egyzerűbb = egyenlerendzerrel záolhunk. = 8. Egy 10 k/h ebeégű uó 5 l fékez le 80 k/h ebeégre. Mekkor gyorulá é ennyi u e eg fékezé l? Vedd fel z dok! Írd fel z időfüggényeke! Jelöld kékkel z do ennyiégeke! = 5 o = 10 k/h = 33,33 / = 80 k/h =, / ; =? = o + o Az elő egyenleben ck gyorulá ierelen, záíuk ki!, 33,33 o, 5 Miel z uó lul, gyorulá negí (hizen cökken ebeége). Már ck be kell helyeeíeni z ú-idő függénybe:, 33,33 5 5 138,88 9. Egy 10 k/h ebeégű uó, 100 éere úon fékez le 80 k/h ebeégre. Mekkor gyorulá é ennyi ideig ro fékezé? Vedd fel z dok! Írd fel z időfüggényeke! Jelöld kékkel z do ennyiégeke! = 100 o = 10 k/h = 35 / = 7 k/h = 0 / ; =? = o + o Ké egyenleünk n ké ierelennel, ehá egoldhó z egyenlerendzer. Helyeeíük be z ier dok, úgy ne lez olyn bonyolul z egyenlerendzer egoldá. 15 0 35 100 35 15 100 35 100 35 7,5 100 7,5

15 3,64 4,15 3,64. o: = 100 o = 16 k/h = 35 / = 7 k/h = 0 / ; =? H elkézíjük ebeég-idő grfikon, kkor egyzerűen egoldhjuk feldo. 35 ( /) 0 () Az ú ngyág kkor, in görbe li erüle: Ck z idő ierelen, záoljuk ki! 0 35 0 00 100 3,64 55 15 4,1 3,64 10. Mekkor úon állíhó le 100 k/h ebeégű járű, h bizonágo lulá 5 /? Mekkor z ú, h z álgo rekcióidő (1 ) i figyelebe ezük? = 5 / o = 100 k/h = 7,78 / = 0 k/h = 0 / ; =? = o + o Az elő egyenleben ck z idő ierelen, záíuk ki! 0 7,78 o 5,56 5 Már ck be kell helyeeíeni z ú-idő függénybe: 5 7,78 5,56 30,87 77,17

Ez z ún. fékú. A énylege egállához ennél öbb idő kell, er kb. 1 áodpercig - álgo rekcióidő z uó 100 k/h ebeéggel hld. 100k/h ebeéggel 1 l 7,78 u ez eg. Az gynk fel kell fogni, hogy helyze n, dönenie kell é z ingerülenek el kell juni jobb lábunkig. Tehá énylege egállához zükége fékáolág 69,44 + 7,78 = 97,. 11. Az ú zélén álló rendőruó elle 110 k/h ebeéggel elzáguld egy Trbn. A rendőruó 3 / gyorulál uán indul. Mikor é ekkor úon éri uol Trbiceke, h knyrok i 130 k/ór ebeéggel hldh? Képzeld el, hogy i örénik! A rendőr elle elzúg Trbi. A rendőr: Aunye! Kpá n! felkiálál uán indul. Felgyorí 130 k/h-r, zuán rj ebeége, er rájön, hogy z árokbn ég Trbno e éri uol. = 3 / 1 = 110 k/h = 30,56 / = 130 k/h = 36,11 / =? A rendőruó z indulá uán időel érje uol Trbi. Ez l Trbn egez Tr = 30,56 u. A rendőrnek fel kell gyorulni 36,11 / ebeégre. Az ehhez zükége idő: 36,11 1. 3 1 36,11 A gyoríá l ege ú: gyor = 16,66 Uán 1 áodpercig állndó ebeéggel hld é egez 36,11 1 éer u. A rendőruó öze új ( rendőr 16,66 36,11 1 ) ugynkkor, in Trbné. 36,11 1 16,66 30,56 36,11 433,3 16,66 30,56 5,55 16,66 39 Rjzoljuk eg ebeég-idő, é z ú-idő grfikonok! 36,11 / 30,56 / (/) 1 ()

1. Egy pukgolyó 680 / ebeégre gyorul fel 60 c hozú pukcőben. Mennyi idő l gyorul fel é ekkor gyorulá? Tegyük fel, hogy ozgá egyenleeen gyoruló. = 0,6 = 680 k/ ; =? Írjuk fel ebeég- é z ú-idő függény. = Ké egyenle n ké ierelennel, ehá z egyenlerendzer egoldhó. Fejezzük ki z elő egyenleből z egyik ierelen é helyeeíük be áik egyenlebe! = 680 385333,33 1, 680 0,0018 385333,33 13. Bizonyí be, hogy z egyenleeen álozó ozgá égző e álgebeége kezdő é égebeég záni közepe? Mi e egyzerűbb ennél! N i i z álgebeég definíciój? 0 öz 0 öz 0 0 Kiindulhunk z 0 -ből i: 0 0 0 0 öz 0 0 0 0

Gykorló feldok 1. A Tipei 101 orony gyorlifjé kerái beée ézfék 70 k/h-ról 40 éeren állíj le. Mekkor félú é lulá?. A íoz dázok onná rké eghjáú hóekéje 1/5 l gyorul fel 800 k/h ebe - égre. Mekkor gyorulá? Mekkor úon gyorul fel? 3. A légzák 55 l fújódik fel. Tegyük fel, hogy gyorulá egyenlee. Mekkor gyorulá, h zák 40 c u ez eg? 4. A gepárd keeebb, in 3 l gyorul 100-r. Mekkor gyorulá? Mekkor úon gyorul fel? 5. A USS R. Regn nyhjón kpul,5 l gyoríj repülő 0 k/h ebeégre. Mekkor gyorulá? Mekkor u fu be kpul? 6. A Konigegg 300 k/h-ró 0-r 7 l fékezheő le. Mekkor félú é ekkor lulá? 7. A Bugi Veyron 10 l fékezheő le 400 k/h-ról 0-r. Mekkor lulá é fékú? 8. A Bugi Veyron 00 k/h-ról 300 k/h-r 9,4 l gyorul fel. Mekkor úon gyorul fel? Mekkor gyorulá? 9. A 010-ben for 1-e Renul 1 l gyorul fel álló helyzeből 300 k/h-r ebeégre. Mekkor ol z álgo gyorulá? Hogyn leheége, hogy gyorulához 583 éerre ol zükége?