Pályázati program Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzati választások 2017-2018 Apró Richárd
1. Bemutatkozás Apró Richárd vagyok egyetemünk első éves államtudományi szakos hallgatója. Az elmúlt évben szereztem meg közigazgatás-szervező végzettségemet az egyetemen, így mondhatni tapasztalt gólyának számítok. 2015-ben még másodéves közigazgatás-szervezőként sikerült bekerülnöm az akkori kari HÖK választmányába. Eleinte választmányi tagként, később pedig referensként is igyekeztem kivenni a részemet a kari közéletből, illetve segíteni hallgatótársaimat. Hol a problémák továbbításával, hol az egyes programokon való részvétellel talán sikerült kicsit szebbé és jobbá varázsolnom hallgatóink mindennapjait. Ebben az évben szeretném a megszerzett tapasztalataimat kamatoztatni, továbbá szeretném sokkal motiváltabban folytatni tevékenységemet, amelyhez remélem megkapom a hallgatók támogatást. 2. Nyilvánosság és átláthatóság 2.1. Nyilvánosság és a kétoldalú kommunikáció kérdései A tavalyi esztendőben szintén a szervezettel kapcsolatos elképzeléseket helyeztem első helyre. Teljesen jogos az a kérdés, hogy miért éppen szervezeti kérdéseket kell első sorban feltenni egy hallgatói érdekképviselet kapcsán. Meglátásom szerint egy jól működő, a diákok számára átlátható Hallgatói Önkormányzat nélkül nem lehet érdekképviseleti tevékenységet hatékonyan ellátni. Talán a legfontosabb a nyílt kommunikáció folytatása, amely alatt azt értem, hogy a lehető legjobban közel kell hozni a hallgatókhoz a tevékenységünket. Egyrészt a folyamatos problémagyűjtésre való lehetőségadást elektronikus úton akár anonim probléma beküldéssel illetve az egyes hallgatókat leginkább érintő problémák megfelelő kommunikálását szeretném kiemelni. Hiszen gyakran azért kapunk kritikát, mert nem is tudják pontosan a hallgatók az előterjesztés eredetét, annak egyeztetési folyamatát és még sorolhatnám. Továbbra sem érzem azt, hogy kétoldalú vagy akár többoldalú kommunikáció létezne a HÖK és a képviseltek között. Hiányoznak a már említett probléma beküldő felületek (az e-mail remek, de előfordulhat, hogy valaki inkább névtelenül jelezné a problémát). Ennek megvalósítására számos felület áll rendelkezésre, tehát nem a felület hiánya okozza a problémát, hanem a lehetőség hiánya. Továbbá technikai korlátok vagy problémák esetén a zárható dobozok sem okoznak manapság már problémát.
Ezenfelül, amit véleményem szerint érdemes lenne folytatni, az nem más, mint, a programokról való visszajelzések, ötletek és gondolatok összegyűjtése amely már az elmúlt években is jelen volt így a régi jól bevált programokat hatékonyan tudjuk fejleszteni. 2.2. Transzparencia Következő nagyon fontos eleme a tevékenységeink közelebb vitelének az átláthatóság megteremtése. Gyakran a hallgatók nem tudják, hogy mi az a napi tevékenység, amit elvégzünk. Ebből fakadnak gyakran azok a kérdések, hogy mit csinál valaki a HÖK-ben, neked mi volt a feladatod, de természetes eleme a demokráciának, hogy megismerhető az egyes személyek tevékenysége. Ennek érdekében már a tavalyi évben elindult egy folyamat, amely során az áprilisi tevékenységünkről igényes, összefoglaló formában helyeztünk ki beszámolókat. Nagy szomorúság számomra, hogy ez a folyamat megtört, hiszen nyilvános adatokról beszélünk, amelyeket nincs okunk titkolni. Viszont a hallgatók számára így könnyen elérhetővé és láthatóvá válik a HÖK mindennapi tevékenysége. Lényegében a legfontosabb az őszinte és kétoldalú kommunikáció folytatása a hallgatói önkormányzat képviselői és a hallgatók között, akárcsak a HÖK és az egyetemi szervek között. Amelyben a felek tevékenysége, az egyes oldalak érvei egyaránt megismerhetőek. 3. Együttműködési és érdekképviseleti kérdések Rendkívül fontos, hogy kikkel is kell elsőként összedolgoznia egy hallgatói önkormányzati képviselőnek. Természetesen a hallgatókkal, elvégre nem tudja egy szervezet sem továbbítani azokat a problémákat, amelyekről nem értesülnek. Így elsősorban a hallgatókkal való közös programok akár fórumok, vagy más jellegű egyeztetések szükségesek, amelyek erősítik az érintettek és a választott tisztségviselők közötti kapcsolatot. A fórumokat legalább kéthavonta (vagy negyedévente) lehetne megtartani. Lehet, hogy kissé régimódinak tűnnek ezek a módszerek, azonban a személyes kommunikáció növeli a hallgatók képviselőkbe vetett bizalmát. Továbbá érdemes folytatni a tavaly már elkezdett együttműködést a tudományos diákkörökkel, szakkollégiumokkal. A közös programtervezés által szélesedik a látókörünk, valamint elkerülhetők a programok egymásba ütközése. Illetve a tudományos referensi tisztséget ismételten létre kellene hozni. A referens pedig kapcsolatot tartana a diákkörökkel, szakkollégiumokkal, segítené őket az egyes programokban, végezetül pedig a tudományos munka és kutatás népszerűsítését is megvalósíthatná. Míg az egyetemi szervekkel,
személyekkel való kooperációt segíti a folyamatos kommunikáció biztosítása, a hallgatók tájékoztatása. 3.1. Érdekképviselettel kapcsolatos gondolatok Történelmi tanulmányainkból tudhatjuk, hogy az ókori demokráciákban is léteztek különböző szavazások, egyeztetések. A hallgatói önkormányzatnak ti is tagjai vagytok, ezért úgy gondolom, hogy a hallgatók véleményét egy-egy szabálymódosítás kapcsán is érdemes lenne kikérni. Fontos, hogy a HÖK hivatalból képviselje a hallgatók elképzelését, de közös erővel sokkal többre vagyunk képesek. Véleményem szerint az évek során már láthattuk, hogy vannak vissza-visszatérő problémák, amelyeket folyamatosan szükséges napirenden tartanunk. Beszélhetünk itt akár az egyetemi internetellátásról, vagy akár a TVSZ-ben be nem tartott vagy rugalmatlan szabályokról (gondolok itt elsősorban arról, hogy néha hiányoznak a tantárgyi tematikák, a tárgy teljesítési követelményei vagy a kedvezményes tanulmányi rend korlátozott igénylési lehetőségeiről). Ezek érdekében úgy gondolom, hogy szükséges a folyamatos egyeztetés az egyetem képviselőivel, mivel a cél a hallgatói élet javítása. 4. További ötletek, elképzelések A vizsgaidőszakok során gyakran nehezen készülünk fel, vagy nehezen jutunk hozzá egyes tananyagokhoz. Ennek érdekében szorgalmaznám egy közös drive tudástár létrehozását és annak folyamatos frissítését, amelyet a HÖK és a hallgatók közös együttműködésében valósíthatnánk meg. Mindezek mellett pedig érdemes lenne az oktatók által tartott plusz felkészítők, vagy más hasznos tudást (tanulás módszertan) nyújtó programok szervezése. Úgy gondolom, hogy a sok szórakozás mellett a lehetőséget biztosító programok tárházával rendelkezünk, amelyet nem érdemes veszni hagyni. A szervezeten belüli vezetőképzők és fejlesztő tréningek sem maradhatnak el, hiszen a szervezet tagjainak a kommunikációja, motivációja erősíti az érdekképviseleti tevékenységet. Napjainkban sokszor hallhatjuk, olvashatjuk, hogy az egyetemisták kevés ösztöndíjhoz jutnak. Ennek érdekében akár különböző tanulmányi és egyéb teljesítményeket díjazó új ösztöndíjak kialakítása lenne szükséges, amennyiben ezt az egyetemi források engedélyezik. Valamint a közéleti ösztöndíjakat és a bizottsági javadalmazásokat ésszerű és teljesítményalapú követelmények mellett kellene a jövőben kiosztani. 5. Levelezős érdekképviselet
Az elmúlt esztendőben létrejött a levelezős hallgatók ügyeiért felelős referensi tisztség. Ezt a tisztséget volt szerencsém betölteni, így az elmúlt év tapasztalatait érdemes a jövőben felhasználni. Egyrészt a hallgatók körében tudatni kell velük, hogy létezik a szervezet ezen tisztsége, és ennek a személynek továbbíthatják a problémáikat. Ehhez szükséges az igények és elképzelések alapos felmérése akár kérdőíves, akár személyes formátumban. Ezáltal sokkal inkább tudnánk segíteni a boldogulásukat az egyetemen belül. Mindemellett gyakori problémát jelent a hallgatók számára, hogy nehezen tudják elérni az oktatókat, valamint a Tanulmányi Osztályt. Ennek érdekében folyamatos együttműködés lenne szükséges a kari Tanulmányi Bizottsággal és a kari Tanulmányi Osztállyal egyaránt. 6. Összegzés Számos program juthat még az emberek eszébe, hiszen láthattuk, hogy a kulturális és szórakozási programjaink is nagy sikereket aratnak. Itt is fontos, hogy a hallgatók érdekeit megismerjük és feltárjuk, így nekik tetsző programokat szervezhetünk. Azonban soha se felejtsük el, hogy a hallgató közösség építés mellett a HÖK legfontosabb feladata az érdekek védelme és képviselete. A kettő együttesen alkotja a tevékenységét a kari HÖK-nek, amely által a képviselők és a hallgatók egyetemi évei is könnyebbé és elviselhetőbbé válhatnak. Abban az esetben, hogyha ismételten megtiszteltek bizalmatokkal törekszem arra, hogy lelkesen és lelkiismeretesen tudjam ellátni az érdekképviseleti és további tevékenységeimet egyaránt.