1. témakör: Oroszország ázsiai területei előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Szibéria Oroszországon belüli pozíciója
Szibéria meghódítása, birtokbavétele Szibéria meghódításának fontosabb lépései: Jermak Tyimofejevics kozák atamán hódításai (Ob, Irtis medencéje); Szemjon Gyezsnyev eléri a Csendes-óceán partvidékét; Vitus Bering utazásai; Laptyev-testvérek felfedezései; A Transzszibériai-vasút megépítése 1891-1903. között; A századforduló után intenzív népességbeáramlás, deportálások (dekabristák, lengyel forradalmárok, gulágokba elhurcoltak). Szibéria meghódításának céljai: eleinte a prémkereskedelem; majd bányászat, földek kitermelése, fafeldolgozás, iparosítás.
Vasútvonalak Szibériában
Szibéria népessége Ritkán benépesült térség: A 146 milliós Oroszországban 30 millióan laknak Szibériában; Kelet és észak felé csökkenő népsűrűség; Masszív visszaesés után konszolidálódó népességszám; Nagyfokú népesség-fluktuáció.
Oroszország korfája 2015-ben
Természetes szaporodás-fogyás összetevői Oroszországban
Szibéria népessége Etnikai-vallási jellemzők: A lakosság többségében orosz, de jelentős az ukránok és beloruszok aránya is; emellett kazahok, tatárok, németek, zsidók, számos bennszülött, őslakos nép is él; pl. burjátok (mongol nyelvcsalád) 460.000 fő Burjátföldön, Uszty- Ordinszkban és Agai burjátföldön; pl. jakutok a Szaha Köztársaságban, mintegy 480.000 fő. az őslakosok részben a sámánizmus követői, jelen van a buddhizmus, oroszok ortodox keresztények, emellett vannak római katolikusok, zsidók.
Szibéria gazdasága Mezőgazdaság: éghajlati okok miatt alárendelt szerepe van; főleg délen kiemelkedő a halászat, vadászat, a tajga gyümölcseinek gyűjtése, termesztése; délnyugaton a külterjes búzatermesztés; máshol (a rövid tenyészidőszak alatt beérő) búza, árpa, rozs, burgonya; az Usszuri mentén szója- és rizstermesztés; szarvasmarha- és juhtartás; északon rénszarvas-tenyésztés.
A vásárlóerő-paritáson mért GDP (PPP) egy főre eső értéke Oroszország régióiban az országos átlaghoz viszonyítva (%)
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Oroszország exportjának alakulása 2000 után http://atlas.cid.harvard.edu/
Oroszország exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Szibéria gazdasága kiegészítés Ipar Nyugat-Szibériában: Oroszország legfontosabb kőolaj-, földgáz- és széntermelő régiója; jelentős a villamos-energiatermelés, vas- és acélipar, vegyipar; az 1920-as évektől fejlesztett acélipar Urál-Kuznyecki kombinát; az 1960-as évek eleje óta számottevő szénhidrogén-kitermelés: kőolaj 400 millió t. (1985) 254 millió t. (2002) Szurgut, Tyumeny, Szamotlor, Nyizsnyevartovszk földgáz 400 mrd m 3 (1985) 540 mrd m 3 (2002) Jamalfsz., Jamburg, Urengoj, Novij Port Kuznyecki-szénmedence termelése: 150 millió t. (1985) 131 millió t. (2002) erős visszaesés után; sokoldalú gépipar (Novoszibirszk, Barnaul), textil-élelmiszerip. (Omszk)
Szibéria gazdasága kiegészítés Ipar Kelet-Szibériában: Nem alakult ki összefüggő ipari körzet, csak a nagyvárosokban; nyersanyagok jelentős részben kiaknázatlanok Alsó-Tunguzka mentén gyémántbányászat; vasérc, nikkel, színes- és nemesfémek ércei, acélnemesítők (Norilszk, Zseleznogorszk, Vityim-plató); mezozóos barnaszénkészletek (Kanszk, Acsinszk, Minuszinszk); vízenergia-készletek (Szajan-Susenszk, Krasznojarszk, Bratszk, Uszty-Ilimszk, Irkutszk és épülő erőmű Bogucsaniban); tajga faanyagára települő fa-, cellulóz- és papíripar (Bratszk, Uszty-Ilimszk, Bajkál-tó mentén); timföldgyártás- és alumíniumkohászat (Bratszk); gépgyártás és vegyipar a nagyvárosokban (Irkutszk, Krasznojarszk).
Szibéria gazdasága kiegészítés Ipar a Távol-Keleten: Ma is zajlik feltárása, a nyersanyagok jelentős részben kiaknázatlanok; színes- és ritkafémek (pl. arany Magadan, ón, cink, higany, gyémánt, Mirnij, Jakutföld, csillám, vasérc bányászata); feketekőszén: Zeja-Bureja-vidék, Léna-medence; szénhidrogének: Szahalinnál; 1930-as évek ipartelepítése; Komszomolszk vaskohászat, majd gépgyártás, vegyipar, fafeldolgozás; Habarovszk gépipar, Vlagyivosztok hajógyártás. Emellett jelentős tudományos, felsőoktatási és kulturális központok (Novoszibirszk, Omszk, Irkutszk), közlekedési szerepkör (Tajset, Sovietskaja Gavan (BAM), Nahodka, Habarovszk, Irkutszk).
További ajánlott (nem kötelező) irodalom: GYURIS FERENC - SZABÓ PÁL (2015): Oroszország és Közép-Ázsia: hat szovjet utódállam. Elérhető: http://www.geopolitika.hu/hu/521-2/ HORVÁTH GYULA (szerk.) (2008): Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban. MTA RKK, Pécs. 466 p. RUDL JÓZSEF (2010): A Szovjetunió utódállamainak földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 360 p.