Gruiz Katalin, Vaszita Emese és Siki Zoltán. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. zat- menedzsmentje

Hasonló dokumentumok
Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

A Gyöngyösoroszi Pb-Zn Bánya által okozott környezetszennyezés kockázatfelmérés és remediáció Esettanulmány, 1. rész

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

Bányászati eredetû diffúz szennyezettség komplex kezelése

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek

Tanulmány. BME III.4a.7. Fémszulfid szennyezettség komplex kémiai és biológiai kioldásának követése talaj mikrokozmoszban

Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése

Fémekkel szennyezett területek in situ. fluoreszcenciás s készk

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

Természetes folyamatok szervetlen szennyezıanyagokkal szennyezett területen Gruiz Katalin

Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal

Környezeti kármentesítések mőszaki tervezése

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program

A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI A környezeti kockázat csökkentése Felszín alatti víz és talaj remediációja

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Bányászati eredetű diffúz szennyezettség komplex kezelése

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

... irányítószám település neve utca, út, tér házszám. irányítószám település neve utca, út, tér házszám

SOILUTIL. Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértıi rendszer. Készítette: Gruiz Katalin

LCA - életciklus felmérés

XXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

Tát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

BÁNYAREM GVOP / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

A víz élet, gondozzuk közösen!

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

A domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése

A modern fejlesztési terv /Master Plan/

Az előadás tartalma. Debrecen 110 év hosszúságú csapadékadatainak vizsgálata Ilyés Csaba Turai Endre Szűcs Péter Ciklusok felkutatása

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

10. táblázat: A patakparti kiskertek talajának fémtartalma. Pb (mg/kg)

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

NRHT konferencia. Hosszú távú biztonsági modellezés. koncepcionális és számítási vonatkozások. Baksay Attila és Dankó Gyula, szeptember 17.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Monitoring gyakorlati szempontok

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Kockázatmenedzsment a vállalati sikeresség érdekében. ISOFÓRUM XXIII. NMK Balatonalmádi, Dr. Horváth Zsolt (INFOBIZ Kft.

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

Érzékeink csábításában

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

TERJEDÉSI ÉS EGYÉB MODELLEZİ ESZKÖZÖK KATEGORIZÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI

A Duna széleskörű kémiai és biológiai vizsgálata egy magyar-olasz együttműködési projekt keretében

Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT MEGELİZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

Vízgazdálkodástan Párolgás

KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A évi program rövid ismertetése

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

A programban együttm KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények)

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Geoinformatikai rendszerek

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét április 15. Helyzetbemutatás

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

László Tamás (Golder Associates); dr. Soós Miklós (Auroscience Kft.); Lonsták László, Izing Imre (GeoConnect Kft.)

Átírás:

Gruiz Katalin, Vaszita Emese és Siki Zoltán Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bányászati eredető diffúz szennyezettség g környezeti k kockázat zat- menedzsmentje

Tartalom Cél Diffúz szennyezettség Modellterület ismertetése Környezeti kockázatmenedzsment koncepció alapja, szempontjai, részei Környezeti kockázatfelmérés és a kockázatcsökkentés célértéke Következtetések

CÉL Pontszerő és diffúz szennyezıforrások kockázatának felmérését és kockázatalapú remediációját támogató környezeti kockázatmenedzsment koncepció kidolgozása: környezeti kockázat felmérése (felszíni víz) kockázatcsökkentés célértékének meghatározása a kvantitatív kockázat függvényében

Diffúz szennyezettség eredete Mezıgazdasági Legelık, Állattartás Növényvédelem Mőtrágyahasználat Városi használat Közlekedés Benzinkút Parkolók Városi szennyvízelvezetés Ipari, bányászati Hulladéklerakatok Bányászati hulladékok

Jellemzıi A diffúz szennyezettség Térben nagy kiterjedéső : nagy fajlagos felület, nagy reaktív felszín Domináns kockázat a víz szennyezıdése A szennyezıanyag-terjedés bonyolultabb: a forrás végtelen sok pont Nem csak akut, hanem krónikus kockázat Kezelése Más megközelítés a kockázatmenedzsmentben: integrált kockázati modellen alapszik, de a terjedést nem lehet hagyományos módon modellezni A terjedés modellezése GIS alapú : kumulatív számítás GIS alapú transzport modellel Kiszámítható a kibocsátás: az elırejelezhetı környezeti kockázat Elırejelezhetı a kibocsátás csökkentés hatása Kiszámítható a remediáció célértéke Nem körülhatárolhatóak, nem távolíthatóak el Kockázat csökkentése a kibocsátás ill. a transzportútvonalak korlátozásával

Modellterület ismertetése Gyöngyösoroszi Toka patak vízgyőjtıje: 25km 2 Víz zóna: 10km 2 Üledék zóna Talaj zóna

A bányaszat fı objektumai Bányameddıhányók Bányameddıhányók Bányavíz-kezelı üzem Ipari víztározó Flotációs üzem Flotációs meddıhányó Mezıgazdasági víztározó Gyöngyösi tó

A modellterület ismertetése: Toka északi vízgyőjtıje Szennyezıforrások: pontszerő és diffúz ( bányameddıhányók) Szennyezıanyagok: Cd, Zn, Pb, (As) szulfidércekbıl Folyamatok: erózió meddıkızet mállása és fémek esı általi kilúgzása biológiai kioldással párosul (bioleaching) savas környezet fémmel telített savas csurgalék megoszlás Domináns kockázat: Felszíni víz fémtartalma Szennyezıanyag transzport: felszínen lefolyó víz

Környezeti kockázatmenedzsment koncepció alapja Transzport modell Forrás Pont vagy diffúz szennyezettség Talaj Felszín alatti víz Üledék Felszíni víz Levegı Környezeti elem Ember Természetes és mezıgazdasági Lebontók Expoziciós modell Termelık Fogyasztók Területhasználat

Környezeti kockázatmenedzsment lépései 1. A terület koncepció modelljének (doboz-modell) felállítása 2. GIS adatbázisának létrehozása 3. Lépcsızetes, területspecifikus környezeti kockázatfelmérés 4. A kívánatos kockázatcsökkentés kiszámítása a területszpecifikus célérték és a természetes kockázatcsökkentı kapacitás segítségével

1. A víz zóna koncepció modellje

Toka patak északi vízgyőjtıjének vízmérlege Területre érkezı víz Bejövı víz típusa Összes bejövı % Bejövı víz mennyisége Víz formája Csapadék 100% 20 712 m 3 /nap/10km 2 Esı, hó Beszivárgó víz 42% 8 972 m 3 /nap/10km 2 Pórusvíz, talajnedvesség Felszín alatti lefolyás 16% 3248 m 3 /nap/10km 2 Lefolyás Felszíni lefolyás 16% 3248 m 3 /nap/10km 2 Lefolyás Biomassza víztartalma 4% 767 m 3 /nap/10km 2 Növényi víztartalom Páratartalom 10% 2451 m 3 /nap/10km 2 Evapotranszpiráció Kifolyás 12% 2451 m 3 /nap/10km 2 Toka patak Összes 100% 20718 m 3 /nap/10km 2

2. GIS adatbázis létrehozása Területre esı átlag éves csapadékmennyiség: 756 mm/év Vízmérleg, kvantitatív kockázatfelmérés Víz zónából kifolyó vízmennyiség és vízminıség Vízmérleg, remediáció célérték számítás Meddıhányók, környezı talaj fémkoncentrációja in situ mérésekkel Szennyezett területek lehatárolása és térképezése

As, Pb, Zn eloszlása a talajban a Toka patak mentén

3. Lépcsızetes, iteratív területspecifikus környezeti kockázatfelmérés Kvalitatív kockázatfelmérés Kvalitatív kockázati pontszám Rangsorolás pontszám alapján Kvantitatív veszélyfelmérés Kvantitatív kockázatfelmérés Kvantitatív veszély a forrás kibocsátása alapján Kvantitatív kockázat a legérzékenyebb területhasználat alapján Rangsorolás és döntés a kockázatcsökkentésrıl Célérték meghatározása Kockázatcsökkentési módszer kiválasztása Pontszerő források remediációja Diffúz források remediációja Költségszámítás

Kvalitatív kockázatfelmérés Célja: Elızetes kockázatfelmérés Elve: Integrált kockázati modell ( forrás- transzportútvonalreceptorok) Pontszámokra fordítja a kockázat mértékét (nem használ mennyiségi adatokat, csak pontszámokat, egy területés probléma-specifikusan összeállított adatlap alapján Eredménye: relatív eredményt ad, a valós kockázat mértéke nem becsülhetı meg, csak az egyes szennyezı-források relatív sorrendje

Pontszerő és diffúz szennyezıforrások rangsorolása pontszám szerint ( Kvalitatív kockázatfelmérés) Szennyezıforrások Kockázati pontszám Mennyiség tonna Javaslat kockázat-csökkentı intézkedésre Flotációs meddıhányó 99 4 000 000 Teljes izolálás 14 meddıhányó a szállítási útvonalon 92 30 000 eltávolítás Altáró meddıhányó 84,5 1 100 000 in situ remediáció Károly táró meddıhányó 81,5 16 000 eltávolítás Új Károly-táró I meddıhányó 79,5 8 000 eltávolítás Új Károly-táró II, bányameddı 79,5 800 eltávolítás Péter-Pál akna, bányameddı 75,5 16 100 eltávolítás Katalin táró, bányameddı 73,5 5 000 eltávolítás 14 meddıhányó diffúz szennyezıforrás 55 70 10 000 in situ remediáció 15 meddıhányó diffúz szennyezıforrás >50 10 000 revegetáció

Cél Kvantitatív veszélyfelmérés a forrás kibocsátásának kvantitatív felmérése Paraméterek a területrıl távozó vízmennyiség = lefolyó víz csapadékból + átfolyó víz területre máshonnan érkezı átfolyó vízmennyiség. (GIS Lefolyási modell alapján, ArcGIS 9 ArcView ) egységnyi vízzel kioldható fémmennyiség (talaj mikrokozmosz kioldási kísérletbıl) Eredmény a pont és/vagy diffúz forrásból kibocsátott fémmennyiség = területrıl távozó vízmennyiség * egységnyi vízzel kioldható fémmennyiség Elırejelezhetı környezeti koncentráció (PEC) az elızetes rangsorolás finomítása

Kvantitatív veszélyfelmérés Felületre érkezı csapadék Területre máshonnan érkezı átfolyó víz + Területrıl távozó átfolyó víz Felületrıl távozó víz

Kvantitatív veszélyfelmérés Területrıl távozó vízmennyiség m 3 /év Szennyezıforrások Felszín Vízgyőjtı terület Lefolyó víz csapadékból Átfolyó víz m 2 m 2 m 3 /év m 3 /év (15) pontforrás összege 197 000 822 000 64 000 270 000 (14*+15**) diffúz forrás 24 000 200 000 8 000 70 000 maradó diffúz (15) 68 000 622 000 22 000 203 000 * diffúz I: kémiai + fitostabilizáció ** diffúz II: revegetáció

Kvantitatív veszélyfelmérés Egységnyi vízzel kioldható fémmennyiség (talaj mikrokozmosz kémiai és biológiai kioldási kísérletbıl) Fém Minimum Átlagos Maximum kibocsátás kibocsátás kibocsátás µg/lit µg/lit µg/lit As 150 340 700 Cd 100 300 1 200 Cu 400 800 4 710 Pb 100 203 3 600 Zn 25 000 54 135 163 000

Kvantitatív veszélyfelmérés Fémkibocsátás direkt csapadékkal minimum és maximum közötti intervallumban, a legkisebb és legnagyobb szennyezettségő bányameddı csoport szerint Csapadékból felszínrıl lefolyó vízzel kioldott fém (kg/i. év) As Cd Cu Pb Zn 22 45 19 77 51 301 13 230 3 464 10 432 3 6 2 10 6 38 2 29 433 1 304 7 16 7 26 18 103 4 479 1 190 3 597

Kvantitatív veszélyfelmérés Fémkibocsátás átfolyó vízzel, minimum és maximum közötti intervallumban, a legkisebb és legnagyobb szennyezettségő bányameddı csoport szerint As 46 100 Átfolyó vízzel kioldott fém (kg/i. év) Cd Cu Pb Zn 41 162 108 637 27 483 7 308 22 077 12 26 11 42 28 165 7 125 1894 5 723 35 75 30 122 61 47 20 313 5 495 16 579

4. Kockázatcsökkentés célértéke Paraméterek: aktuális kibocsátás pontforrások eltávolítása után (közepes kibocsátás a mikrokozmosz kísérletbıl) Toka patakban mért koncentráció (Tmk) természetes kockázatcsökkentési kapacitás (TKCsK) szennyezıforrások minimum kibocsátása során (konzervatív megközelítés) elırejelezhetı károsan még nem ható koncentráció (PNEC), ami területspecifikus hatáson alapuló célkoncentráció (HAH) (Toka patak mint érzékeny ökológiai élıhely és terület háttérkoncentrációja figyelembevételével) Eredmény: megengedett maximum kibocsátás (MMK) = kockázatcsökkentés célértéke

A terület természetes kockázatcsökkentı kapacitása és a megengedett maximum kibocsátása számítása Kibocsátás: Kc min, Kc közepes, Kc max As: 150 340 750 µg/l Cd: 100 300 1 200 µg/l Pb: 100 200 3 600 µg/l Zn: 25 000 54 000 163 000 µg/l TKcsK: : Természetes kockázatcs zatcsökkentı kapacitás (TKcsK min = Kc min /Tmk) As: : 3.0 (66%) Cd: 50 (98%) Pb: 3.4 (70%) Zn: : 30 (97%) MMK: Megengedett maximum kibocsátás (MMK= MMK=TKcsK min * HAH max ) As: : 30 µg/l Cd: 50 µg/l Pb: 33 µg/l Zn: : 3000 µg/l Tmk: Toka patakban mért koncentráció As: 50 µg/l Cd: 2 µg/l Pb: 30 µg/l Zn: 800 µg/l HAH max : Hatáson alapuló cél/határérték (PNEC) As: 10 µg/l Cd: 1 µg/l Pb: 10 µg/l Zn: 100 µg/l

A kémiai k stabilizáci ció hatása Átlagos kibocsátás (Kc max ) As: 350 µg/l Cd: 300 µg/l Pb: 200 µg/l Zn: 54 000 µg/l Kémiai stabilizáció (pernye) As: 33% Cd: 99% Pb: 50% Zn: 99% Kémiai stabilizáci cióval csökkentett kibocsátás As: 230µg/l Cd: 3 µg/l Pb: 100 µg/l Zn: 540 µg /l Természetes kockázatcsökkentés As: : 66% Cd: 98% Pb: 70% Zn: : 97% Csökkentett kibocsátás s kémiai k stabilizáci ció + természetes kockázatcs zatcsökkentés s hatására As: : 76 µg/l Cd: 0.2 µg/l Pb: 30 µg/l Zn: 16 µg/l

4. Kockázatcsökkentés célértéke Következtetés/Összefoglalás MMK: Megengedett maximális kibocsátás kevésb sbé érzékeny* és érzékeny** vízhasznv zhasználat esetén * As: 30µg/l Cd: 50 µg/l Pb: 33 µg/l Zn: 3 000 µg /l ** As: 9µg/l Cd: 15 µg/l Pb: 6,6 µg/l Zn: 600 µg /l Kémiai stabilizáci cióval csökkentett kibocsátás As: 230µg/l Cd: 3 µg/l Pb: 100 µg/l Zn: 540 µg /l Csökkentett kibocsátás s kémiai k stabilizáci ció + természetes kockázatcs zatcsökkentés s hatására As: : 76 µg/l Cd: 0.2 µg/l Pb: 30 µg/l Zn: 16 µg/l

KÖVETKEZTETÉSEK Szennyezett területek komplex kockázatmenedzsmentjének fontosabb feladatait ismertettük: a kockázat felmérése, a célérték meghatározása és a szüksége kockázatcsökkentés tervezése. Az alkalmazás pontszerő szennyezıanyag-forrás szintjérıl indul, majd áttér diffúz forrás szintre vízgyőjtı szintő térinformatikai modellezés (GIS) segítségével. Kiterjeszthetı regionális szintre is. Helyszín-specifikus kockázati modell alapján dolgoztunk, domináns kockázatot a víz fémtartalma jelenti. Kockázatfelmérés lépcsızetes, iteratív, PEC/PNEC alapú, harmonikusan illeszkedik a kvalitatív és félkavanitatív elıszőrı, rangsoroló kockázatfelmérési módszerekhez. Elırejelezhetı a kockázatcsökkentési módszer várható eredménye, kiszámítható a remediáció célértéke.

TÁMOGATÓK Diffuse Pollution from Mining Industry ( DIFPOLMINE projekt) - EU LIFE Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal (BÁNYAREM projekt) GVOP Modern Mérnöki Eszköztár Környezet Kockázat Megalapozásához (MOKKA projekt) - NKFP-3-020/2005

Köszönöm a figyelmet!