A KORAI ISKOLAELHAGYÁS, ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS HELYZETE ERDÉLYBEN Dr. Pásztor Rita Partiumi Keresztény Egyetem Humántudományi Tanszék EFOP-3.10.1-17-2017-00001 Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival
Az előadás tartalma A lemorzsolódás értelmezése Statisztikai adatok bemutatása Az atipikus iskolai útvonalak jellemzői (kutatási eredmények) A speciális oktatás sajátosságai A pedagógusok és az érintett fiatalok lehetőségei
Fogalmi tisztázás Szóhasználat: lemorzsolódás kimaradás korai iskolaelhagyás NEET-fiatalok Az iskolai kudarc és a tanulási folyamat sikertelenségére utaló fogalmak Mérhető: lemorzsolódási ráta, korai iskolaelhagyók aránya oktatási kudarcmutatók
A nemzetközi kutatások tükrében Okok Egyéni családi iskolai Területi hátrányok Etnikai hovatartozás Következmények Munkanélküliség Társadalmi kirekesztés Szegénység Az egészségi állapot romlása A régiók versenyképességének csökkenése
Lehetséges kisebbségi oktatási útvonalak
Oktatási esélyhányados A társadalmi mobilitás lehetőségére utal. Az iskolai végzettségek közötti összefüggést adja meg, arra vonatkozik, hogy egy csoporton belül az alsóbb iskolai szintről milyen eséllyel lehet a legfelső oktatási szintre jutni. (Papp Z. 2010) Roma Magyar Román Romániai átlag 2011-es népszámlálási adatok alapján 0 0,1 0,2 0,3 0,4
EU-28 (¹) Malta Spain (²) Romania Italy Bulgaria Portugal Hungary Estonia United Kingdom (³) Germany (¹) Slovakia France Belgium Denmark Latvia Cyprus Finland Sweden (¹) Austria Luxembourg (¹) Netherlands Czech Republic Greece (¹) Lithuania (¹) Ireland Poland Slovenia Croatia Turkey Iceland Norway Former Yugoslav Montenegro Switzerland A korai iskolaelhagyás adatai (Eurostat 2018) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2012 2017 Europe 2020
A korai iskolaelhagyás adatai (%) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2005 2010 2015
A korai iskolaelhagyás arányai (%) 2011 2012 2013 2014 2015 EU 28 13,4 12,7 11,9 11,2 11,1 Románia 18,1 17,8 17,3 18,1 19,1 I. Makrorégió 18,4 16,9 16,5 17,8 20,1 Észak-nyugati régió 14,9 14,9 15,4 17,7 16,9
Iskolai lemorzsolódás 2015 (%, INS 2018) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Románia I.Makrorégió Észak-nyugati Régió Közép Régió ISCED 1,2 ISCED 3
Az iskolai lemorzsolódás megyénkénti adatai 2015 (%, INS 2018) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Románia Bihar Hargita Kovászna Maros ISCED 1,2 ISCED 3
Kritikus lemorzsolódási pontok A romániai magyar oktatásban kétlépcsős lemorzsolódás történik: VIII. osztály: képességfelmérő (1/4-e) XII. osztály: érettségi (1/2-e)
Érettségi eredmények 2018 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Romániai átlag Magyar oktatás Bihar Szilágy Szatmár Hargita Kovászna Maros
Az érettségi az adatok tükrében Országos viszonylatban sikeresen vizsgázott 83 627 diák, azaz 67,7%. A sikeresen vizsgázott magyar diákok száma 3181, azaz 56,95%. Az elért átlagok: 6 és 6,99 közötti átlagot ért el 747 diák. 7 és 7,99 közötti átlagot ért el 1163 diák. 8 és 8,99 közötti átlagot ért el 1002 diák. 9 és 9,99 közötti átlagot ért el 269 diák. 10-es átlaggal egyetlen magyar diák sem végzett, míg a román diákok közül 104-en érték el a maximális átlagot. A sikertelenül vizsgázó magyar diákok közül nem érte el az 5-ös átlagot 2220 diák, valamint 5 és 5,99 közötti átlagot ért el 181 diák (Forrás: Transindex.ro)
Néhány kutatás eredményei Gyermekjóléti kutatás: Gyermekvilágok Nemzetközi jelentés a gyermekek jólétéről (2012, 2017) Bihar megyei kutatások: Kisebbségi és kettős kisebbségi általános iskolások továbbtanulási aspirációi: lemorzsolódási esettanulmány, tömbmagyar vidék Speciális oktatás (SNI)
Az iskolaelhagyás adatai Románia esetében az iskolaelhagyás kockázati csoportjai: a vidéki, a szegény családi hátterű és a roma tanulók (European Commission 2016) Bihar megyében a romák létszáma (6,02%) meghaladja az országos átlagot (3,09%). A megye lakosságának 52,6%-a vidéken él (Országos Statisztikai Intézet 2016). A lakosság iskolázottságára vonatkozó adatokból hátrányos helyzet körvonalazódik: a felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma magasabb (14%) megyei szinten, mint országos szinten (12,7%), a legfeljebb elemi képzettséggel rendelkezők aránya (16,7%) jóval az országos százalékarány felett van (10%) (Olah, Ștefănescu, Flora és Roșeanu 2016).
Kutatási eredmények (esettanulmány): lemorzsolódás, kimaradás Az iskolai adatlapok szociológiai paraméterei (osztályelemzés) Követhetővé teszi a tanulói útvonalakat, azaz a formális oktatási rendszerben megtett utat. Az atipikus tanulói útvonal etnikai jellegű. Néhány gyerek elvesztése osztályok megszűnését vonhatja maga után.
A lemorzsolódás etnikai jellege Átörökített szegregáció: az egyenlőtlenség szocializációja Az oktatásból való kimaradásnak, a lemorzsolódásnak, a túlkorosságnak etnikai színezete van. A szegénység státuszából való kitörés lehetősége minimális, a reprodukció jelentős, azok sem mindig tanulnak tovább, akiknek sikerül befejezniük a nyolc általánost.
Iskolalét Előreszámítások A demográfiai potenciál, a gyerekek születési száma önmagában nem elegendő az oktatási intézmények létszámkérdésének megoldására. Az iskola felkészületlen az etnikai változásokra. A magyar cigány tanulóknak kizárólagos szocializációs közeget jelentenek, mert a szocioökonómiai hátterük nem teszi lehetővé a településen kívüli oktatási forma igénybevételét. Ezeknek az iskoláknak a megszűntével az általános iskola elvégzése is még bizonytalanabbá válik.
A települési környezet hatásai A hátrányos helyzet oktatási jellemzői (társadalmi-területi összefüggésben): Rövid iskolai pályafutás a munkaerőpiaci esélyek csökkenése Szocializációs hiányosságok Gazdasági beruházás gazdasági kalkuláció Integrációs-szegregációs hatások A többszörös hátrányok jelenléte
Iskolai kompozíció A hátrányos iskolai kompozíciójú iskolák tanárainak megbecsültsége Alacsony státusú iskolák azok, ahol a diplomás szülők aránya 10% alatti, átlagos a 10 40% közötti, illetve a 40% fölötti tekinthető előnyös kompozícióval rendelkező iskolának. (Bacskai 2015)
A szocializációs közegek tartalmassága Az életpályák alultervezése a falusi környezethez, az alacsony szülői végzettséghez köthető, ami arra utal, hogy az oktatási és szociális problémák egymásra tevődése jelentősen korlátozza a továbbtanulási döntést. A kimaradási hajlandóságot a negyedleges szocializációs tényezők (internet) hatása alakíthatja a továbbtanulás irányába, a bizonytalanságot pedig az iskolai és kortárscsoportok társadalmi interakcióinak intenzitása fordíthatja a továbbtanulás felé. (Pásztor 2017)
A speciális oktatás jellemzői, a lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok Romániában a munkavégzésükben hosszú távú egészségügyi probléma miatt korlátozottak és/vagy az alaptevékenységeket nehézségek árán lefolytatók 71%-a korán elhagyja az iskolát, szemben a fogyaték nélkül élők 17,3%-ával (Eurostat, 2014). A lemorzsolódás veszélyét jelzi a hiányzások száma.
A hiányzások aránya, SNI (Bihar megye) Iskolai részvétel (N = 1413, %, 2016/2017-es tanév) Évente néhányszor 10% Hetente hiányoznak 6% Havonta néhányszor 12% Naponta járnak iskolába 72%
A hiányzások okai (szülői válaszok alapján) A gyermek betegsége A gyermek fogyatékossága típusának megfelelő közlekedési eszközök hiánya Más okok: rossz anyagi körülmények, családi struktúra Boală Nu este important să ia parte la toate orele, nu are nevoie de atâta educație Lipsa de respect a personalului școlii Este victima agresiunilor fizice/verbale ale colegilor de școală Condițiile oferite de școală sunt insuficiente pentru participarea mai frecventă Transport inadecvat Costurile educației în școală În mică măsură Moderat În mare măsură
A pedagógusok intervenciós lehetőségei Szektorközi együttműködés a korai iskolaelhagyás jelzőrendszerének összetétele Pedagógiai módszerek társadalmi problémákra Befogadó és nyitott oktatási rendszer Kollaboratív tanári kultúra (módszertani kultúra) Pályaorientáció
Az érintett fiatalok mikrovilága Az oktatás-képzés és a munka világán kívül megrekedtek A számok mögött meghúzódó sorsok egyedisége Az egyéni problémák kezelése: szocializációs veszteségek családi háttér, családi diszfunkciók ismerethiányok, a szakmai kompetencia hiányai Egyéni fejlesztés, a személyes képességek (soft skills) fejlesztése, felnőttképzés
A kisebbségi lét munkaerőpiaci jellemzői A romániai magyarság strukturális helyzetének elemei: iskolai végzettség, kapcsolati és kulturális tőke ezt kiegészíti az államnyelvi kompetencia. Valamihez való értés, az államnyelv ismerete (a munkahelyek nyelvhasználata) Mobilitási lehetőség a többségi nyelv ismerete Az államnyelv ismerete és a jövedelemszint szignifikáns összefüggése Kapcsolati tőke: magasabb iskolai végzettség esetében vegyes alacsony iskolai végzettség esetében etnikailag zárt (Sorbán 2012)
Forrás Bacskai K. (2015): Iskolák a társadalom peremén. Belvedere, Szeged Barta N. Csoba J. Harmati K. Hegyi L. (2016): Útvesztő. Metszetek, 2016/3., 103 120. Bălțătescu, S. Bacter, C. Bernáth K. Pásztor R. (2017): A Bihar megyében élő gyermekek jóléte. Kvantitatív kutatás. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 97 128. European Commission (2016): Education and training monitor 2016. Directorate-General for Education and Culture Institutul Național de Statistică (2016): Recensământul populaţiei şi a locuinţelor, Accesat la: http://www.recensamantromania.ro/rezultate-2/ Olah, S. - Ștefănescu, F. Flora, G. Roșeanu, G. (2016): Indicatori economico-sociali ai judetului Bihor in perspectiva comparativa. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca. Papp Z. A. (2010): Itt és ott. Integrációs kihívások a magyarországi kisebbségi és a határon túli magyar oktatásban. Régió, 2010, 73 108. Papp Z. A.: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. Educatio, 2012/1., 3 23. Pásztor R. Berce A. Bernáth K. (2017): Helyzetfelmérés a Bihar megyei speciális oktatás külső és belső környezetéről. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 129 149. Pásztor R. (2017): Kisebbségi és kettős kisebbségi létben élő fiatalok továbbtanulási aspirációi egy hátrányos helyzetű térségben. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/241594/pasztor_rita_gizella_disszertacio_titkositott.pdf?s equence=1&isallowed=y Sorbán A. (2012): Kisebbség Társadalomszerkezet Kétnyelvűség. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! EFOP-3.10.1-17-2017-00001 Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival