REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

Hasonló dokumentumok
REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

7. RÚDSZERKEZETEK ALAKVÁLTOZÁSA, STATIKAILAG HATÁROZATLAN RÚDSZERKEZETEK

7. modul: Rúdszerkezetek alakváltozása, statikailag határozatlan rúdszerkezetek lecke: Statikailag határozatlan rúdszerkezetek támasztóerői

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg a teljes potenciális energia értelmezését! Írja fel és tanulja meg a külső erőrendszer potenciálját!

s i (MPa) p K = 0 s jb p B s RB - 50

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS



ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:


ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö

3. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) y P






ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö


úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

Hidrogénszerű atomi részecskék. Hidrogénszerű atomi részecskék

ő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö ő ö ő í ő ő ö í ö ő ö ú í ű ú ö ö ö ö í í ö ü ő ú Á öí ű ú ű ú ú ö ö ö ő ü ö ő ő ü ő ő ő ű ö ű ú ú ö

ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü

14. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.



Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.







Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

í ú ú Í í íí Öí Í ü ü í ú í í í í ű í í Ő í í úű

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

ö É Á É É Ú Ö É Á

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó



É Á Á Ö Á

Ó Ó ó ö ó

É É Ö




ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ű ü Á

Á ű ó ó

ű ő ő ő

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Í é ö ö ó ó ú Ö Ű é ú é ő ö é ő ő ü é ő é ö é é é ó é ú ő é é é é é ő ö ó ő é é ő Ó é ö ü ő ö ü é ú ő Ű ö ő é ő é ő é ő ő é é é é Ü é ő é ó ő ő é é ó

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő

ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

í ó ö é é í ó ó é í í ó ö ü ő ö ö é ő é í é é í é ő í ü é é é Í é ő í ó í é ő é í ü í ő ő é ú í ó é é ö é ö é é é é ú í ó é í ü í é ú ú ö ö é é ú í ő

ü ú ú ü ú ú ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é


ä ä

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

Ü ę í í Í ý í ö ý í ö ü í í ö ę ź ó ü í í í í í ę í Ü ź í í ť í ę ó ó đ ú đ đ Ü í ź í ü í ü ú ú ó ö ü ó í í Ü í ú ó ú ö ü ź ú ó í ź Ü ü Ü đ í ü ó ü ú

ő ő Ö ő ü ü ű ű í ű ő í í í ő ü Ö í í ü ü ű ű í Ö ő ű í í í ő í ű ű Ö í ű őí ő ü ő Ő í ő ú ő ü ő ü í ü ü Á Á Á Á ő ü ő í í


3

Á É É É Á ó Ú ú Í ó ó ú ű ú ó Ü

ű é á ü ó í á é é ü é ó á á ó í á á é ő á é á Ü Ö Ú á é á

ű ö í ő í ü ö ü ü ó ő ú í ö ö Ü ö ő ó ó ö ő ü í í ó ő ó í ó ű ó í í ö ő ő ő ö ű ű ó í ó ő í ő ó í ó í ő í í Í í ö

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

Anyagátviteli műveletek példatár

ő ú í źů ó ő ź ő ó ó ę ę ü ů í ť ü ę ź ő ő ó ó í ó ł ü ü ý í í ó í ó ý Í í í ę ź ü ő ő ő ő ć ó í í ó ó ę ę ő ü đ ó í ź ő ő Ł ú í ó ú Í ó ź ő ó ę ć ő ń

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

Átírás:

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidogota: Dr. Nagy Zotán egyetemi adjunktu 7. feadat: Kéttámaú tartó (rúd) hajító regéei (kontinuum mode) y v( t ) K = 8m E ρai = = Fetéteeük hogy a rúd a y íkban vége hajító regéeket. A tengey a keretmetetek immetria tengeye eért a rúd igénybevétee egyene hajítá. Kidogoá: Adott: a két végén megtámatott hoúágú rúd anyaga é geometriája: A= mm = 8m E= N/mm I = 7855mm ρ =78 kg/m. Feadat: a) A hajító kontinuum-regéek differenciáegyenetének megodáa a eő három aját körfrekvencia meghatároáa. b) A rúd eő három aját körfrekvenciájáho tartoó regékép meghatároáa é emétetée. a) A hajító kontinuum-regéek differenciáegyenetének megodáa a eő három aját körfrekvencia meghatároáa: A hajító kontinuum-regé mogáegyenete: v I E v v = = c. t A differenciá egyenetben v= v( t) a rugama á pontjainak (a K keretmetet S pontjának) y irányú emoduáa é c = a hajító regé (regéhuám) terjedéi ebeé- I E ge a rúdban. A megodát Fourier móderre egy cak a heykoordinátátó függő W( ) é egy cak a időtő függő Tt () függvény oratának aakjában kereük: ( ) = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) ( + ε) = ( ) ( ) v t ach k ah k aco k ain k co t W T t aho k = = c I E A megodában erepő a a a a áandók a rúd két végére feírt peremfetéteekbő határoható meg: dv A = heyen v ( = t) = é Mh ( = ) t = IE ( = ) t = I ( ) Ev = t = d amibő v ( = t) =.

A = heyen v ( = t ) = é amibő v ( = t) =. dv h M ( = t) = I E ( = t) = I Ev ( = t) = d A megodát beheyetteítve a peremfetéteekbe: ach ( k ) + ah ( k ) + aco( k ) + ain ( k ) co( t+ ε) = = = = = k ach( k ) + ah( k ) aco( k ) ain( k ) co( t+ ε) = = = = = ( ) ( ) ( ) ( ) ( ε) ach k + a h k + a co k + a in k co t+ = ( ) ( ) ( ) ( ) ( ε) ch + h co in co + =. k a k a k a k a k t A peremfetéteekbő egy homogén ineári agebrai egyenetrendert kaptunk a a a a a áandókra. Et mátrio formában feírva: a a = Aa =. ch( k) h( k) co( k) in( k) a ch( k) h( k) co( k) in( k) a A homogén ineári egyenetrendernek akkor van nem éru megodáa ha a A mátri determinána éru. A determinánt kifejtve: A ( k) ( k) det = h in =. Mive a h() függvény cak =-ná éru eért a máik oró tényeőnek ke érunak ennie: in k = ha k= iπ ( i =... ). ( ) Ebbő a fetétebő kapjuk a hajító kontinuum-regé aját körfrekvenciáit: i i π π I E k i = = iπ k i = = iπ i = i c= i ( i =... ) c c. A fenti négy imeretene homogén ineári agebrai egyenetrenderbe ( ) in k = -t beheyetteítve: a + a = a a =. ach( k) + ah( k) + aco( k) = ach( k) + ah( k) aco( k) = A eő két egyenetbő: a = a = a harmadik egyenetbő a = megodá adódik viont a a tetőege érték ehet (a eőő feadatokho haonóan.)

A mogáegyenet megodáa: v( t) = a ( k ) ( t+ ε) = W( ) T( t) in co i ( i =... ) b) A rúd eő három ajátfrekvenciájáho tartoó regékép meghatároáa é megrajoáa: I E 7855 A öefüggében erepő c = = 58 m/ áandó fiikai jeentée: a hajító regé (regéhuám) terjedéi ebeége a rúdban. A ρ 78 A regéképeket a W = W( ) függvény ábráoááva kapjuk: ( ) in i Wi = Wi = a c. π Legyen a továbbiakban a = így v( ) = Wi ( ) = in i. i i= - eő aját körfrekvencia eő regékép: W 5 + A eő aját körfrekvencia: π = c = 58 8 = 9. A eő regékép: W = W( ) = in π 5 = 8m Jeemő értékek a = é = heyen: W = W( ) = in π = W = W() = in π =. A regéképen a függvényértékek a emoduá nagyágát é irányát i emétetik mert ebben a eetben a rúd köépvonaára merőege emoduáok épnek fe.

i= - máodik aját körfrekvencia máodik regékép: W 5 5 + = 8m - A máodik aját körfrekvencia: π = c = 58 8 = 565. A máodik regékép: W = W( ) = in π Jeemő értékek a = é = heyen: W = W( ) = in π = W = W() = in π =. i= - harmadik aját körfrekvencia harmadik regékép: W 5 + + A harmadik aját körfrekvencia: π = c= 9 58 8 = 59. A harmadik regékép: W = W( ) = in π 5 - = 8m Jeemő értékek a = é = heyen: W = W( ) = in π = W = W() = in π =.

8. feadat: Befaaott kör keretmetetű rúd hajító regéei (kontinuum mode) y = E ρ A I K v(t) S = vt () Adott: a egyik végén befaaott kör keretmetetű hoúágú rúd anyaga é geometriája: A= mm = 5m ρ = 78 kg/m E= N/mm I = 7855mm. Feadat: a) A hajító kontinuum-regéek differenciáegyenetének megodáa a eő három aját körfrekvencia meghatároáa. b) A rúd eő három aját körfrekvenciájáho tartoó regékép meghatároáa é emétetée. Fetéteeük hogy a rúd a y íkban vége hajító regéeket. A tengey a keretmetetek immetria tengeye eért a rúd igénybevétee egyene hajítá. Kidogoá: a) A hajító kontinuum-regéek differenciáegyenetének megodáa a eő három aját körfrekvencia meghatároáa: A hajító kontinuum-regé mogáegyenete: v I E v v = = c. t aho c = c I E A ρ I E a hajító regéhuám terjedéi ebeége a rúdban. A ρ 7855 58 m/. 78 = = A differenciáegyenetben a v v( t) = a rugama á pontjainak (a K keretmetet S úypontjának) y irányú emoduáa. A megodát Fourier móderre egy cak a heykoordinátátó függő W( ) é egy cak a időtő függő Tt () függvény oratának aakjában kereük: ( ) = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) ( + ε) = ( ) ( ) v t a ch k a h k a co k a in k co t W T t aho k = = c A ρ. I E A megodában erepő a a a a áandók a rúd két végére feírt peremfetéteekbő határohatók meg: A = heyen v ( t) ϕ = t = v = t =. A A = heyen = heyen = = é ( ) ( ) dv h M ( = t) = I E ( = t) = I Ev ( = t) = v ( = t) =. d dv Ty( = t) = IE ( = t) = I ( ) Ev = t = v ( = t) =. d A megodát beheyetteítve a peremfetéteekbe: 5

ach ( k ) + ah ( k ) + aco( k ) + ain ( k ) co( t + ε) = = = = = kah ( k ) + ach ( k ) ain ( k ) + aco( k ) co( t + ε) = = = = = ( ) ( ) ( ) ( ) ( ε) ch + h co in co + = k a k a k a k a k t ( ) ( ) ( ) ( ) ( ε) h + ch + in co co + =. k a k a k a k a k t A peremfetéteekbő egy homogén ineári egyenetrendert kapunk a a a a a áandókra. Et mátrio formában feírva: a a = Aa =. ch ( k) h ( k) co( k) in ( k) a h ( k) ch ( k) in ( k) co( k) a A homogén ineári egyenetrendernek akkor van nem éru megodáa ha a A mátri determinána éru. A determinánt kifejtve: A k ( k ) det = ch( ) co + =. A egyenet baodaán áó függvényt ábráova kapjuk a éruheyeket: i i Zéruheyek a ábrábó: i= k= 875. i= k = 69. További éruheyek: i = k = 7855. i= k = 996. A hajító kontinuum-regé aját körfrekvenciái: - A eő aját körfrekvencia: 875 k = 875 k = 6

I E 875 875 = k c= k = c= = - A máodik aját körfrekvencia: 69 k = 69 k = 58 56. 5 I E 69 69 = k c= k = c = - A harmadik aját körfrekvencia: 7855 k = 7855 k = 58. 5 I E 7855 7855 = k c= k = c = 58 686. 5 b) A rúd eő három aját körfrekvenciájáho tartoó regékép meghatároáa é emétetée: A regéképek meghatároááná a differenciá-egyenet megodáának a Rayeigh-fée (vagy Krüov-fée) függvényekke feírt aakját hanájuk fe: ( ) = D ( ) + D ( ) + D( ) + D ( ) ( ) = D ( ) + D ( ) + D ( ) + D ( ) ( ) = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) ( ) = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) v S k T k k V k v k V k S k T k U k v I Ek D U k D V k D S k D T k v IEk DT k DU k DV k D S k aho: S( k) = ch ( k) co ( k) T( k) h ( k) in ( k) + = + U( k) = ch ( k) co ( k) V( k) h ( k) in ( k). = A peremfetéteekbő feírt homogén ineári agabrai egyenetrenderbe beheyetteítjük a aját körfrekvenciákat (a egyenetrendernek cak eekre van triviáitó küönböő megodáa). - A eő aját körfrekvenciáho tartóó regékép: S() T() U() V() D V() S() T() U() D U( k ) V( k ) S( k ) T( k ) D T( k ) U( k ) V( k ) S( k ) D 7 W( ) = ch ( k ) co( k ) h ( k ) in ( k ) = D = D = D = D = 7. 875 875 7 875 875 W ( ) = ch co h in 7

( ) = ( ) ( ) ( ) ( ) W 5 ch 69 co 69 67 h 69 in 69. A W ( ) eő regékép emétetée: 56. - A máodik aját körfrekvenciáho tartóó regékép: A homogén ineári egyenetrender megodáa: D = D = D = D = 8. 69 69.8 69 69 W ( ) = ch co h in W ( ) = 5 ch ( 988 ) co ( 988 ).59 h ( 988 ) in ( 988 ). A W ( ) máodik regékép emétetée:. - A harmadik aját körfrekvenciáho tartóó regékép: A homogén ineári egyenetrender megodáa: 8

D = D = D = D = 999. 7855 7855 999 7855 7855 W ( ) = ch co h in W ( ) = 5 ch ( 57) co ( 57) 995 h ( 57) in ( 57 ). A W ( ) harmadik regékép emétetée: = 686 9. feadat: Mindkét végén befaaott kör keretmetetű rúd hajító regéei (kontinuum mode) Adott: a mindkét végén befaaott kör keret- metetű hoúágú rúd y E ρai v( t) anyaga é geometriája: A= mm = 5m ρ = 78 kg/m K E= N/mm I = 7855mm. = 5m = = Fetéteeük hogy a rúd a y íkban vége hajító regéeket. A tengey a keretmetetek immetria tengeye eért a rúd igénybevétee egyene hajítá. Feadat: a) A hajító kontinuum-regéek differenciáegyenetének megodáa a eő három aját körfrekvencia meghatároáa. b) A rúd eő három aját körfrekvenciájáho tartoó regéképeknek meghatároáa é emétetée. Kidogoá: a) A hajító kontinuum-regéek differenciáegyenetének megodáa a eő három aját körfrekvencia meghatároáa.: A hajító kontinuum-regé mogáegyenete: v I E v v = = c. t aho c = I E A ρ a hajító regéhuám terjedéi ebeége a rúdban. 9

I E 7855 c = = 58 m/. A ρ 78 A differenciáegyenetben a v v( t) = a rugama á pontjainak ( a K keretmetet S úypontjának ) y irányú emoduáa. A megodát Fourier móderre egy cak a heykoordinátátó függő W( ) é egy cak a időtő függő Tt () függvény oratának aakjában kereük: ( ) = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) ( + ε) = ( ) ( ) v t a ch k a h k a co k a in k co t W T t A ρ aho k = =. c IE A megodában erepő a a a a áandók a rúd két végére feírt peremfetéteekbő határohatók meg: A = heyen v ( = t) = é ϕ ( = t) = v ( = t) =. A = heyen v ( = t ) = é ϕ ( = t) = v ( = t) =. A megodát beheyetteítve a peremfetéteekbe: ach ( k ) + ah ( k ) + aco( k ) + ain ( k ) co( t + ε) = = = = = ( ) ( ) ( ) ( ) ( ε) a ch k + a h k + a co k + a in k co t+ = kah ( k ) + ach ( k ) ain ( k ) + aco( k ) co( t + ε) = = = = = ( ) ( ) ( ) ( ) ( ε) k ah k + a ch k a in k + a co k co t+ =. A peremfetéteekbő egy homogén ineári egyenetrendert kapunk a a a a a áandókra. Et mátrio formában feírva: a ch ( k) h ( k) co( k) in ( k) a a h ( k) ch ( k) -in ( k) co ( k) a = Aa =. A homogén ineári egyenetrendernek akkor van nem éru megodáa ha a A mát- det A= ch( k) co k =. ri determinána éru. Kifejtve: ( )

A egyenet ba odaán áó függvényt grafikuan ábráova kapjuk a éruheyeket: Zéruheyek a ábrábó: i= k= 7. i= k = 785. További éruheyek: i = k = 9956. i= k = 7. A hajító kontinuum-regé aját körfrekvenciái: - A eő aját körfrekvencia: 7 k = 7 k = I E 7 7 = k c= k = c= - A máodik aját körfrekvencia: 785 k = 785 k = 58 657. 5 I E 785 785 = k c= k = c = - A harmadik aját körfrekvencia: 9956 k = 9956 k = 58 65. 5 I E 9956 9956 = k c= k = c = 58 5. 5 b) A rúd eő három aját körfrekvenciájáho tartoó regékép meghatároáa é emétetée: A regéképek meghatároááná a differenciá-egyenet megodáának a Rayeigh-fée (vagy Krüov-fée) függvényekke feírt aakját hanájuk fe: ( ) = D ( ) + D ( ) + D ( ) + D ( ) ( ) = D ( ) + D ( ) + D ( ) + D ( ) ( ) = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) v S k T k U k V k v k V k S k T k U k v IEk DU k DV k DS k D T k

( ) = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) v IEk DT k DU k DV k D S k aho: S( k) = ch ( k) co ( k) T( k) h ( k) in ( k) + = + U( k) = ch ( k) co ( k) V( k) h ( k) in ( k). = A peremfetéteekbő feírt homogén ineári agabrai egyenetrenderbe beheyetteítjük a aját körfrekvenciákat (a egyenetrendernek cak eekre van triviáitó küönböő megodáa). - A eő aját körfrekvenciáho tartóó regékép: S() T() U() V() D V() S() T() U() D S( k) T( k) U( k) V( k) D V( k) S( k) T( k) U( k) D W( ) = ch ( k ) co ( k ) 986 h ( k ) in ( k ) = D = D = D = D = 986. 7 7 986 7 7 W ( ) = ch co h in 7 7 986 7 7 W ( ) ch co = h in. 5 5 5 5 A W ( ) eő regékép emétetée: 657. - A máodik aját körfrekvenciáho tartóó regékép: A homogén ineári egyenetrender megodáa: D = D = D = D = 8. 785 7.85 8 785 785 W ( ) = ch co h in

785 785.8 785 785 W ( ) ch co = h in. 5 5 5 5 A W ( ) máodik regékép emétetée: 6 5. - A máodik aját körfrekvenciáho tartóó regékép: A homogén ineári egyenetrender megodáa: D = D = D = D = 9999. 9956 9956 9999 9956 9956 W ( ) = ch co h in 9956 9956 9999 9956 9956 W ( ) ch co = h in. 5 5 5 5 A W ( ) harmadik regékép emétetée: = 5.