Diplomás Pályakövető Rendszer Pályakövető vizsgálat a végzettek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szeptember

Diplomás Pályakövető Rendszer Pályakövető vizsgálat a végzettek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2018. szeptember Készítette: Dr. Varga András Oktatási Iroda DPR- referens

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. A kutatás módszertana... 3 1.1. A kérdőív összeállítása... 3 1.2. Feldolgozás és elemzés... 3 2. A kutatás eredményei... 4 2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele... 4 2.2. Családi háttér... 8 2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez... 10 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai... 10 2.3.2. Az egyetemi tanulmányok... 11 2.3.3. Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések... 15 2.4. Nemzetközi tapasztalatok... 17 2.4.1. Nyelvismeret... 17 2.4.2. Tanulmányok alatti külföldi jelenlét... 18 2.5. Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat... 19 2.6. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába... 21 2.6.1. Munkaerő-piaci életút... 24 2.6.2. Külföldi tapasztalatok... 25 2.7. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet... 25 2.7.1. Elégedettség... 27 3. A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei... 30

Bevezetés A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára fontos a végzett hallgatóinak visszajelzése a tanulmányi évekre vonatkozóan. Ennek érdekében most már hagyományosnak nevezhető kérdőíves vizsgálatot folytat, melynek célja megismerni az Egyetemen abszolutóriumot szerzett hallgatók véleményét, tapasztalataikat és motivációikat. Az intézményi DPR lebonyolítását az Oktatási Iroda koordinálta. 1. A kutatás módszertana 2018. május 08-tól május 31-ig online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013-ban, 2015-ben, illetve a 2017-ban abszolutóriumot szerzett hallgatók körében a felsőoktatási jogszabályok előírásának megfelelően. A vizsgálat online standard kérdőíves adatfelvétellel történt az UniPoll kérdőívszerkesztő rendszerén keresztül, az anonimitás biztosításával. 1.1. A kérdőív összeállítása A 2018. évi pályakövetési vizsgálatban a központi kérdőívblokk (országos) került lekérdezése, amelyet az Oktatási Hivatal bocsátott rendelkezésünkre, és amelyben kötelező kérdéskörök szerepelnek. A kérdések túlnyomórészt strukturált jellegűek voltak (Likert- skála típusúak), kis számban fordultak elő strukturálatlan kérdések. A válaszadói hajlandóság növelése érdekében egy levelet mellékeltünk volt hallgatóinknak a kérdőív linkje mellé, illetve a kutatás folyamán heti rendszerességgel küldtünk emlékeztető e-maileket is. 1.2. Feldolgozás és elemzés A kérdőívek feldolgozását és elemzését az SPSS matematikai statisztikai program segítségével végeztük el. A jobb szemléltetés érdekében az adatokat százalékos eloszlásuk alapján mutatjuk. A terjedelmi korlátok miatt a tanulmányban csak a legfontosabbnak ítélt itemek ábrázolása található meg. Az karainak és Intézeteinek meghatározásakor és a jobb érthetőség miatt az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: 1 1 Az elemzés alá vont időszak alatt folyamatos szervezeti megújulás volt. A könnyebb kezelhetőség illetve az adatok elemszámának nagysága miatt a Karok/Intézetek közül a Vezető- és Továbbképzési Intézet (2 fő töltötte ki a kérdőívet), valamint a Nemzetbiztonsági Intézet (5 fő töltötte ki a kérdőívet) nem került az elemzésbe.

RTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar ÁKK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (Jogelőd a Közigazgatás Tudományi Kar) HHK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar NETK- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar KTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási- tudományi Kar VTK- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar KVI- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet 2. A kutatás eredményei A kutatások az alábbi területekre fókuszáltak: Alapadatok, a minta összetétele Egykori, jelenlegi tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka világához Jelenlegi munkaerő-piaci státusz 2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele A kutatási folyamat elején a legelső feladat az alapsokaság meghatározása volt. Az online adatfelmérés sajátossága, hogy a kutatásban részt vevő populáció minden tagjának létező és valós e-mail címmel kell rendelkeznie, amely alapvetően meghatározta azt is, hogy mekkora a kutatásban részt vevő alapsokaság. Mindezek ismeretében a kutatás időpontjában az egyetem jogelőd intézményeiben abszolutóriumot szerzett e-mail címmel rendelkező hallgatók létszáma 5440 fő. Számukra elküldtük a kutatás alapját képező kérdőívet. Ennek alapján a 2018. évi pályakövető vizsgálatban az alapsokaságot 5440 főben állapítottuk meg. 1. táblázat. A vizsgálat reprezentativitása 2013 2015 2017 összes végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) RTK 197 26 13,2 485 33 6,8 566 59 10,4 1248 118 9,4 HHK 795 64 8 475 39 8,2 228 16 7 1498 119 7,9 VTK 70 3 4,4 52 6 11,5 26 6 23 146 15 10,2 NETK - - - 58 7 12,1 92 17 18,5 150 24 16 ÁKK (KTK) 601 61 10,1 650 64 9,8 561 123 21,9 1812 248 13,7 KVI 318 17 5,3 75 13 17,3 193 17 8,8 586 47 8 ÖSSz: 1981 171 8,6 1795 162 9 1666 238 14,2 5440 571 10,5

Az alappopuláció és a minta kialakítása több ponton is nehézségekbe ütközött. Egyrészt az on-line elérhetőséget lehetővé tevő e-mail címek részleges hiánya, másrészt a válaszadói hajlandóság alacsony volumene miatt. A válaszadói hajlandóság alacsony foka várható eredmény volt, hiszen egyrészt erre utaltak az előző évek hasonló vizsgálatai is (2012- ben 488 fő, 2013-ban 400 fő, 2014-ben 451 fő, 2015-ben 416 fő 2016-ban 585, 2017- ben 696 fő), az e-mail címek hiánya. A tavalyi eredményekhez képest karonként és intézményi szinten is növekedés tapasztalható, a válaszadási hajlandóság a 10%-os határ fölé kúszott. Ezek együttes eredményeként a kutatás elsősorban annak a populációnak az eredményeit teszi értelmezhetővé, akik ténylegesen részt vettek a vizsgálatban (tehát visszaküldték a kérdőíveket). 1.ábra. A válaszmegtagadók aránya szervezeti egységenként 25,5% 25,0% 20,0% 19,3% 27,9% 36,4% 26,9% Katasztrófavédelmi Intézet Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Víztudományi Kar Államtudományi és Közigazgatási Kar Közigazgatási-tudományi Kar Rendészettudományi Kar Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar A válaszok feldolgozásának újabb nehézségét jelentette, hogy a végzett hallgatók nagy arányban hagyták ki arra a kérdésre a választ, amelyik arra kérdezett rá, az Egyetem melyik Karán/Intézetén végeztek? A nagymértékű aránytalanságok, valamint a Karra/ Intézetre vonatkozó válaszmegtagadási arány miatt reprezentatív súlyozásra nem volt lehetőség (2. ábra). A nemek szerinti reprezentativitást nem sikerült produkálni a hiányosan kitöltött kérdőívek nagy aránya miatt (26,1%). Ezért a nemek szerinti kategorizálás csak a kutatásban részt vett populációra érvényes eredményekhez vezet, azokat kiterjeszteni nem lehetséges.(3. ábra)

2.ábra. A végzettek Karok/Intézetek szerinti megoszlása n=571 3% 4% 8% 21% 21% 43% ÁKK HHK KVI NETK RTK VTK 3.ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása (Karok/Intézetek szerint) n=422 19,5% 14,7% 25,0% 22,9% 50,0% 77,5% 72,7% Nő 80,5% 85,3% 75,0% 77,1% Férfi 50,0% 22,5% 27,3% ÁKK HHK KTK NETK RTK VTK KVI A HHK az RTK valamint a KVI és a VTK végzettjei között férfi többség tapasztalható, ugyanakkor az ÁKK-n és a KTK- n a női hallgatók többsége jellemző (3. ábra). A vizsgált időszak végzett hallgatóit tekintve a mintában a férfiak kerültek valamivel nagyobb arányban (53,3%). A nemek szerinti eloszlást nagymértékben torzíthatja a válaszmegtagadás mértéke (26,1%). Az RTK- n végzettek a legmagasabb ez az arány (36,4%), de a többi Kar/Intézet esetében is 20 % feletti ez az érték.

4.ábra. A végzettek finanszírozási forma szerinti megoszlása (Karok/Intézetek szerint) n=449 4,0% 3,4% 2,3% 5,6% 14,7% 8,3% 2,8% 27,8% 40,8% 59,8% 61,4% 65,7% 55,6% 58,3% 68,2% 36,8% 36,4% 34,3% 38,9% 85,3% 33,3% 56,4% ÁKK HHK KTK KVI NETK RTK VTK ÖSSZES Államilag támogatott Költségtérítéses Több finanszírozási formában is Az egyes karokon tapasztalható finanszírozási formák tendenciái is megfelelnek az aktív hallgatók hasonló összevetésének, igaz, némi hangsúlyeltolódások tapasztalhatók (4. ábra). Az adott időszakban végzettek közül az RTK hallgatói voltak legnagyobb arányban az államilag támogatott kategóriában (85,3%), ez valamivel kisebb az ÁKK-n (68,2%). 5.ábra. A végzett hallgatók életkora kategorizálva (Karok/Intézetek szerint) n=571 ÖSSZES 27% 24% 35% 14% VTK 30% 20% 40% 10% RTK 18% 14% 56% 12% NETK 47% 24% 12% 18% KVI 14% 24% 45% 17% KTK 9% 49% 35% 7% HHK 21% 40% 30% 10% ÁKK 40% 14% 27% 18% 22-27 éves 28-33 éves 33-45 éves 46 év feletti A végzett hallgatók korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők között a NETK hallgatói állományában volt a legnagyobb a fiatalabb korosztályok aránya (5. ábra). Az ÁKK és a NETK rendelkezett a legnagyobb arányban a 46 évnél idősebb korosztállyal.

2.2. Családi háttér A szülők iskolai végzettségével kapcsolatosan az eredmények ismert tendenciákat erősítették meg (6. ábra). Az apák esetében ez azt jelenti, hogy a középiskolai tanulmányaik alatt inkább szakmunkásképzőt (33,7%) végeztek, felsőoktatás esetében pedig közel hasonló az egyetemi (14,3%) és főiskolai (10,6%) végzettség aránya. Az anyák esetében magasabb a nyolc általános (11,5%) végzettséggel rendelkezők aránya, mint a férfiak esetében. Középiskolai végzettségük közel egyenlő arányban oszlik meg a szakmunkásképző (18,7%), szakközépiskola (22,9%) és gimnázium (19,7%) között. Felsőoktatás esetén a főiskolai végzettség (19,9%) még uralkodó az egyetemmel (6,6%) szemben. Feltűnő jelenség, hogy ennél a kérdésnél is rendkívül magas volt a válaszmegtagadás mértéke, édesapák (28,2%), édesanyák (28,4%) esetén egyaránt. 6.ábra. Szülők iskolai végzettsége a végzettek 14 éves korában n=410 2,0% 0,7% nem tudja, nem ismerte, nem élt 10,6% 6,6% 14,3% 19,9% egyetem 8,4% 25,3% 19,7% 22,9% főiskola gimnázium szakközépiskola, technikum 33,7% 18,7% 5,9% 11,5% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) legfeljebb 8 általános Édesapa Édesanya A család anyagi helyzetének megítélésében lényegi eltérések nem figyelhetőek meg. Az eredmények nem szignifikánsak, az Egyetem egyes Karainak/Intézeteinek hallgatói minden társadalmi csoportot képviselnek. A hallgatók döntő többsége átlagos helyzetűnek tartotta magát. (7. ábra)

7.ábra. A család anyagi helyzete a válaszolók 14 éves korában (Karok/Intézetek szerint) n=410 ÖSSZES 3,7% 20,2% 53,6% 18,8% 3,7% VTK 8,3% 8,3% 58,3% 16,7% 8,3% RTK 2,7% 17,6% 51,4% 21,6% 6,8% NETK 5,9% 29,4% 58,8% 5,9% KVI 3,1% 15,6% 59,4% 18,8% 3,1% KTK 4,7% 16,3% 58,1% 18,6% 2,3% HHK 4,8% 23,8% 48,8% 20,2% 2,4% ÁKK 3,4% 21,6% 53,4% 18,2% 3,4% Az átlagosnál sokkal jobb Az átlagosnál valamivel jobb Nagyjából átlagos Az átlagosnál valamivel rosszabb Az átlagosnál sokkal rosszabb 8.ábra. Hivatalos családi állapota jelenleg n=415 38% 5% 33% Egyedülálló Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas 24% Elvált Özvegy A családi állapot vizsgálatánál megfigyelhető, hogy párkapcsolatban él a hallgatók kétharmada (62%)(8. ábra). A Karok/Intézetek közötti eloszlásokat leginkább a korösszetétel befolyásolhatja, hiszen a fiatalabb végzettekkel rendelkező Karok/Intézetek volt hallgatói még nagyobb valószínűséggel egyedülállóak (9. ábra).

9.ábra.Hivatalos családi állapota jelenleg (Karok/Intézetek szerint) n=415 ÖSSZES VTK RTK NETK KVI KTK HHK ÁKK 0,2% 33,0% 23,9% 37,3% 5,3% 16,7% 41,7% 41,7% 21,6% 23,0% 50,0% 5,4% 44,4% 38,9% 11,1% 5,6% 28,1% 18,8% 50,0% 3,1% 40,9% 29,5% 27,3% 2,3% 32,2% 26,4% 35,6% 5,7% 37,8% 18,9% 35,8% 6,8% 0,7% Egyedülálló Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas Elvált Özvegy 2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez Az intézményhez való kapcsolódás esetében az időbeliség elvét betartva értékeltük a kérdőív válaszaiból nyerhető eredményeket. Ennek érdekében vizsgáltuk a korábbi végzettségekre, az elvégzett tanulmányokra illetve a jövőbeli elképzelésekre vonatkozó információkat. 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai 10.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (Karok/Intézetek szerint) n=414 ÖSSZES VTK RTK NETK KVI KTK HHK ÁKK 37,9% 8,5% 8,9% 39,4% 5,1% 25,0% 32,0% 8,3% 4,0% 5,3% 47,1% 29,4% 11,8% 17,6% 2,9% 58,3% 52,0% 17,6% 52,9% 8,3% 6,7% 17,6% 2,9% 39,5% 9,3% 14,0% 30,2% 7,0% 8,3% 46,4% 6,0% 35,7% 3,6% 38,3% 10,7% 10,1% 35,6% 5,4% gimnázium hagyományos 4 osztályos gimnázium 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola egyéb A Karok, Intézetek esetében jellemző, hogy a gimnáziumi képzések és szakközépiskola uralja a középfokú végzettséget, némi hangsúlyeltolódással (10. ábra). Jelentősnek mondható a VTK és a KVI végzettjei között a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (58,3-52,9%). Minimális nemek szerinti eltérés kimutatható: a nők nagyobb hányada szerzett 6, 8

osztályos középiskolában, valamint idegen nyelvi előkészítő képzéseken érettségit, a férfiak viszont a szakközépiskolában és a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban voltak túlsúlyban. (11. ábra) 11.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (nemek szerint) n=414 4,1% 6,3% egyéb 45,5% 32,3% szakközépiskola 12,5% 5,9% 5,4% 12,0% 39,2% 36,5% 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium gimnázium 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel gimnázium hagyományos 4 osztályos Férfi Nő 2.3.2. Az egyetemi tanulmányok 12.ábra. A végzettek átlagos tanulmányi eredményei (Karok/Intézetek szerint) n=517 ÖSSZES 0,7% 23,3% 56,6% 19,4% VTK 20,0% 60,0% 20,0% RTK 1,7% 27,1% 50,8% 20,3% NETK 16,7% 58,3% 25,0% KVI 10,6% 63,8% 25,5% KTK 31,1% 59,0% 9,8% HHK 0,8% 13,4% 60,5% 25,2% ÁKK 0,5% 28,9% 54,5% 16,0% Elégséges Közepes Jó jeles A végzettek eredményei alapján megállapítható, hogy a hallgatók nagy része jó vagy jeles tanulmányi átlaggal szerezte meg a diplomáját (12. ábra). Mindez arra enged

következtetni, hogy megállapíthatjuk: az Egyetemről jól felkészülten, elméleti és gyakorlati, használható tudásanyaggal kerültek ki a hallgatók a munkaerő-piacra. Az alábbi ábrák összefoglalóan, karonként mutatják, hogy mennyi idő telik el a szak megkezdése és az abszolutórium megszerzése között (13-20. ábra). 13.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (KVI) n=46 7% 28% 2 félév 3-4 félév 65% 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 14.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (NETK) n=23 4% 14% 2 félév 23% 59% 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 15.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (VTK) n=13 23% 8% 8% 2 félév 23% 3-4 félév 5-6 félév 38% 7-8 félév 9-10 félév

16.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (ÁKK) n=178 2% 13% 69% 16% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 17.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (KTK) n=58 4% 24% 48% 24% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 18.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (RTK) n=114 3% 9% 68% 20% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév

19.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (HHK) n=110 4% 8% 11% 2 félév 51% 26% 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 20.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? ( Összes) n=542 4% 2% 21% 19% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 54% 7-8 félév 9-10 félév 21.ábra. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? (Karok/Intézetek szerint) n=559 27,7% 33,9% 37,3% 42,6% 33,3% 33,6% 42,9% 33,1% 72,3% 66,1% 62,7% 57,4% 66,7% 66,4% 57,1% 66,9% ÁKK HHK KTK KVI NETK RTK VTK ÖSSZES Igen Nem

Az abszolutórium megszerzése még nem jelenti automatikusan azt, hogy az illető le is diplomázik (21. ábra). A vizsgált időszak minden harmadik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (33,1%). Ez az arány a VTK és a KVI hallgatói között a legmagasabb (42,9-42,6%). Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. A későbbiekben a diplomaszerzés aránya javul, de még így is magas azok száma, akik abszolváltak, de a diplomát még nem vehették kezükbe. Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhez szükségesek. (22. ábra) 22.ábra. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? n=182 3% 44% 12% 20% 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap 10% 11% 13-24 hónap 2 évnél több idő alatt Még nem szereztem meg A válaszolók feleleteiből kitűnik, hogy addig, amíg nem rendelkeztek diplomával, aktív részeseivé váltak a munkaerő-piacnak, és kissé vagy egyáltalán nem érezték hátrányát a diploma hiányának. 2.3.3. Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések

Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók 27,9%-a rendelkezett (23. ábra). A tanulmányai megkezdése óta (közben vagy utána) minden kilencedik hallgató (11,9%) szerzett felsőfokú végzettséget. 23.ábra. Egyetemet megelőző és követő felsőfokú tanulmányok jellemzői n=539 27,9% 11,9% Rendelkezett felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett egyéb felsőfokú végzettséget A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak közel hatoda (17,5%) a diákhitelből teremtette elő. Az átlagosnál nagyobb arányban éltek ezzel a lehetőséggel a HHK, NETK és a KTK hallgatói (24. ábra). A tanulók döntő része (85,9%) a szabad felhasználású diákhitel 1 konstrukciót részesítették előnyben. 24. ábra. Tanulmányai alatt igénybe vett-e diákhitelt? Karok, Intézetek szerint) n=543 25,0% 20,7% 21,4% 16,4% 17,4% 17,5% 10,6% 7,1% ÁKK HHK KTK KVI NETK RTK VTK ÖSSZES 25.ábra. A végzettek továbbtanulási elképzelései (képzések szerint) n=571

Egységes osztatlan képzés 24,0% 2,8% 7,0% 66,2% Doktori Phd képzés 20,7% 11,4% 4,0% 63,9% Szakirányú továbbképzés Mesterképzés 23,3% 17,9% 7,2% 13,8% 6,3% 10,0% 63,2% 58,3% Alapképzés 23,6% 2,1% 7,9% 66,4% Felsőoktatási Szakképzés 20,5% 8,8% 8,9% 61,8% Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék továbbtanulni A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban az egységes osztatlan képzés szerepel (24%), és azt a valamelyik karán képzeli el nagy részük (25. ábra). A doktori képzés is népszerű továbbtanulási lehetőség (20,7%), amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban. A szakirányú továbbképzésen szintén a saját egyetem képzéseit preferálják inkább a volt hallgatók. Az Egyetemen működő Alumni /öregdiák szervezetről a megkérdezettek mintegy fele (51%) tudott, viszont csak kis részük tagja is ennek a kezdeményezésnek (7,2%). 2.4. Nemzetközi tapasztalatok 2.4.1. Nyelvismeret 26.ábra. Az angol nyelv ismerete (Karok/Intézetek szerint) n=507 ÖSSZES VTK RTK NETK KVI KTK HHK ÁKK 8,7% 19,9% 22,9% 7,1% 21,4% 28,6% 12,6% 30,1% 21,4% 4,5% 31,8% 28,6% 19,7% 21,4% 21,4% 25,2% 10,7% 63,6% 4,4% 28,9% 17,8% 28,9% 20,0% 3,7% 13,0% 31,5% 24,1% 27,8% 2,9% 13,3% 22,9% 37,1% 24,0% 14,0% 20,1% 24,4% 26,8% 14,6% Nem ismeri Kicsit ismeri Ismeri Jól ismeri Nagyon jól ismeri Nyelvismeret tekintetében a vizsgált populációban az angol nyelv ismerete a legjellemzőbb, a karok közötti összehasonlítást alapul véve a NETK végzett hallgatói (63,6%) azok, akik a leginkább birtokában vannak az angolnak. (26. ábra) Legkevésbé az ÁKK és az

RTK végzettjei mondhatják el magukról, hogy magabiztos nyelvhasználók, hiszen itt a legnagyobb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem ismerik ezt a nyelvet (14-12,6%). 27.ábra. Hallgatók nyelvismeret hiánya az alábbi nyelvek vonatkozásában (2013-2018) 96% 89% 89% 83% 85% 82% 77% 79% 80% 81% 75% 74% 77% 71% 67% 67% 69% 63% 63% 59% 62% 62% 51% 54% 36% 34% 35% 30% 28% 29% 7% 10% 13% 7% 7% 9% Olasz Francia Spanyol Orosz Német Angol 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A tavalyi felméréshez képest a tendenciák ugyanazok maradtak, lényegi eltérés nem figyelhető meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az angol kivételével csökken azok aránya, akik egyáltalán nem ismerik az adott nyelvet (27. ábra). Az angol után a német nyelvet ismerik legtöbben, hiszen csak minden harmadik hallgató felelte azt, hogy egyáltalán nem ismeri ezt a nyelvet. Ezt követően egy nagy ugrás tapasztalható, és az aktív állománytól eltérő nyelvpreferencia alakul ki, az orosz nyelv továbbra is őrzi harmadik helyét (az orosz nyelv előző korszakok kötelező oktatása miatt). 2.4.2. Tanulmányok alatti külföldi jelenlét 28.ábra. A végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? n=517 6% 94% Igen Nem A külföldi tanulás ebben a korosztályban még nem volt a legnépszerűbb forma, illetve a lehetőségek is korlátozottabbak voltak: a végzettek 6%-a mondhatja el magáról, hogy külföldön is tanult (28. ábra).

A külföldi tanulmányokkal rendelkező végzett hallgatók közel fele egy hónapnál kevesebb időt töltött idegen országban, az ennél hosszabb időszakot felölelő tanulmányok leggyakoribb ideje 6 hónap volt. 29.ábra. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? n=45 29% 4% 9% 7% 13% 31% 7% Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Külfüldi ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Párhuzamos külföldi munkavállalás A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formája a Tempus/Erasmus ösztöndíj (31%) saját, illetve elterjedt, hogy a kinti tanulmányok alatt munkából tartja el magát a hallgató. A családi finanszírozás rendkívül lényeges (29%), emellett még kiemelt jelentőségű volt a illetve az egyéb finanszírozás (13%). (29. ábra). Az országok közül számos európai ország neve szerepel (jellemzően Anglia, Németország), de néhány tengerentúli területet is megneveztek. pl. USA, Kanada. 2.5. Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat

A végzett hallgatók több mint kétharmada (75,5%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton. Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 50%-ukat alkalmazták is. 30.ábra. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? (Karok/Intézetek szerint) n=514 80,1% 90,5% 81,8% 93,6% 72,7% 78,6% 75,5% 41,9% ÁKK HHK KTK KVI NETK RTK VTK ÖSSZES A Karok/Intézetek szerinti megközelítés jelentős különbségre hívja fel a figyelmet, amely a képzések eltérő szerkezetéből fakad (30. ábra). 31.ábra. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) n=502 66% 57% 6% 4% végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? végzett-e nem szakmai munkát? dolgozott-e külföldön? végzett-e szakmai gyakorlatot külföldön? A végzett hallgatók felsőoktatási tanulmányaik során aktívan bekapcsolódtak a munka világába is, hiszen kétharmaduk végzett szakmai munkát (66%), illetve minden második hallgató (57%) válaszolta azt, hogy a szakmájukhoz szorosan nem kötődő területen vállaltak munkát az egyetem ideje alatt (31. ábra). A tavalyi évhez képest visszaszorulóban van a külföldi munkavállalás (6%). A változóra legnagyobb hatással a tagozat volt: a levelezős hallgatók nagyobb arányban vállaltak szakmai munkát tanulmányaik alatt, mint a nappalisok.

2.6. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Napjainkra általánossá vált, hogy az egyetemi hallgatók tanulmányaik mellett rendszeresen vállalnak állandó vagy alkalmi munkát. Ez a tendencia már a vizsgált populációt is érintette, hiszen jellemzően inkább főfoglalkozású dolgozónak tekintették magukat a hallgatók és csak másodsorban diáknak (ez alól a NET és a HHK hallgatói képeznek kivételt) (33. ábra). 33. ábra. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? (karok szerint) n=501 61,0% 49,0% 67,3% 77,8% 45,5% 80,0% 69,2% 69,0% 39,0% 51,0% 32,7% 22,2% 54,5% 20,0% 30,8% 31,0% ÁKK HHK KTK KVI NETK RTK VTK ÖSSZES Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) Főfoglalkozású diáknak (aki dolgozik is) A fenti eredményre magyarázattal szolgálhat az a tény, hogy a hallgatók közel kétharmada az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal (34. ábra). Mindhárom Kar és az Intézetek hallgatói nagyon magas arányban tekintették magukat inkább főfoglalkozású dolgozónak is, akik a munka mellett tanulnak, amely megteremthette számukra annak a lehetőségét, hogy a szakmai jártasságuknak megfelelő munkakörökben helyezkedjenek el. Amennyiben a munkáltató profilja szervesen kapcsolódott a tanult ismeretekhez (RTK esetében rendőrség, ÁKK esetében államigazgatás, közigazgatás, HHK esetében honvédség, KVI esetében a katasztrófavédelem). A hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke is az elhelyezkedésben (35. ábra). 34.ábra. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? (karok szerint) n=499

37,7% 47,1% 36,4% 15,6% 54,5% 19,0% 38,5% 34,5% 62,3% 52,9% 63,6% 84,4% 45,5% 81,0% 61,5% 65,5% Nem Igen ÁKK HHK KTK KVI NETK RTK VTK ÖSSZES 35.ábra. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? n=298 Álláshirdetésre jelentkezett 14% 27% 9% 17% 31% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén 1% 1% Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén 36.ábra. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? (karok szerint) n=317

ÖSSZES VTK RTK NETK KVI 10,0% 10,5% 25,6% 25,0% 46,6% 25,0% 50,0% 55,3% 56,5% 37,5% 52,1% 30,0% 23,7% 12,0% 6,0% Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok 12,5% szakterülete 1,4% 10,0% 10,5% A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület KTK HHK 11,4% 26,4% 71,4% 45,3% 14,3% 2,9% 17,0% 11,3% Bármilyen szakterület ÁKK 22,0% 64,0% 8,0% 6,0% Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (46,6%), a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a KTK hallgatók helyezkedtek el (71,4%) (36. ábra). Ugyanakkor a különbségek csak árnyalatnyiak és nem szignifikánsak. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (92,4%), határozott idejű volt 6,6%, míg 1% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt. 37.ábra. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? n=470 5% Igen 30% 65% Nem, mert már akkor is dolgoztam Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanu lmányokat kezdtem A volt hallgatók közel kétharmada (65%) már a végzés idején is rendelkezett munkahellyel, így számukra a tanulásból a munkába való átmenet különösebb zökkenők nélkül zajlott le (37. ábra). A többiek kisebb része tovább tanult, míg nagyobb hányaduk munkát keresett. A frissen végzettek munkakeresésére jellemző, hogy a leggyakoribb válasz az volt, hogy egy munkáltatónál próbálkoztak (módusz=1), de ennél nagyobb szórás volt a jellemző (medián=4). A legtöbben azt nyilatkozták, hogy egy alkalommal hívták be őket állásinterjúra (módusz=1), de az átlag ebben az esetben is magasabb (3,13 alkalom).

38.ábra. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? (azok között, akik nem rögtön helyezkedtek el) n=135 49% 9% Azonnal, egy hónapon 42% belül találtam Keresés után találtam Még nem találtam Az abszolutórium után nem azonnal elhelyezkedő hallgatók kis része (9%) továbbra is munkát keres, míg a többieknek rövidtávon sikerült érvényre juttatni tanulmányait, szakmai tapasztalatait a munkaerő-piacon (38. ábra). Több mint harmaduk (42%) egy hónapon belül, míg nagyobb részük 2-3 hónapi keresést követően tudott elhelyezkedni. 2.6.1. Munkaerő-piaci életút A diploma megszerzését követően a hallgatók csaknem kétharmadának (67,6%) egy főállású munkahelye volt. 13,7 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, míg valamennyivel kevesebben (8,7%) mondták azt, hogy egy sem. Munkanélküli a volt hallgatók csupán kilencede volt (11%) (39. ábra). A munkanélküliségben leginkább érintettek a NETK (24%) és a HHK (18%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerőpiacnak (1%), hiszen közülük alig említették, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében. 39.ábra. A diploma megszerzése óta volt-e munkanélküli? (Karok/Intézetek szerint) n=474 90% 83% 85% 88% 76% 99% 92% 89% 10% 18% 15% 12% 24% Igen Nem ÁKK HHK KTK KVI NETK 1% 8% 11% RTK VTK ÖSSZES Igen A munkanélküli időszakok száma döntően egy (76,9%) vagy 2 alkalom (17,3%), időtartamuk változatos, átlagban 5 hónap. A legtöbbször említett munkanélküli időszak 2 hónap

volt, ez arra enged következtetni, hogy a munkaerő-piacról kiszorult volt hallgatóink viszonylag gyorsan érvényesíteni tudják tudásukat, így közöttük a tartós munkanélküliség kialakulása ritka. 2.6.2. Külföldi tapasztalatok A diploma megszerzését követően a volt hallgatók 2,5%-a tanult külföldön, valamivel többen (6,4%) dolgoztak külföldön, vagy jelenleg is idegen országban vállalnak munkát. Ezek a külföldi munkavállalások döntően 1-2 alkalmat jelentenek, ugyanakkor nagymértékű szórás jelentkezik az időtartamát illetően. Leggyakoribb az egy hónap, de elérheti akár a 48 hónapot is. A válaszolók közel harmada (57,1%) szerint ez a munka szervesen vagy részben kapcsolódik a felsőfokú végzettségéhez. A végzettek hetede (14,7%) tervez a következő öt évben külföldi munkavállalást, és további 22% gondolkozik rajta, de még nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben. 2.7. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (90,9%), mindössze 0,5% munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának. Alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (65,3%) (40. ábra). 40.ábra. Alkalmazottként milyen beosztásban dolgozik? n=418 1% Felsővezető 18% 12% 14% Középvezető Alsóvezető 55% Beosztott diplomás Beosztott, nem diplomás foglalkozás A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 96,3%-a rendelkezett munkahellyel, 0,5 % mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 3,2% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. A munkavállalók többsége (91,1%) állandó jellegű és határozatlan idejű, 7,8%-a határozott idejű, és 1 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 41.ábra. Jelenlegi munkahelyén a jogviszonya? (Karok/Intézetek szerint) n=436

ÖSSZES VTK RTK NETK 70,2% 7,6% 22,2% 38,5% 38,5% 23,1% 85,4% 3,7% 11,0% 58,8% 11,8% 29,4% Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja KVI 68,3% 4,9% 26,8% KTK 66,7% 4,2% 29,2% Más helyen dolgozik HHK 50,0% 13,3% 36,7% ÁKK 80,0% 4,8% 15,2% Az RTK (85,4%) és az ÁKK (80%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 50% (41. ábra). Legnagyobb arányban a VTK végzettjeire jellemző, hogy nem köztisztviselő és nem is állami vállalat alkalmazottja (38,5%). 42.ábra. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Karok/Intézetek szerint) n=435 ÖSSZES 15% 19% 36% 21% 9% VTK RTK NETK KVI 15% 9% 16% 41% 23% 39% 33% 25% 39% 8% 31% 12% 29% 24% 33% 13% 6% 8% Egyáltalán nem Kevéssé Közepes mértékben Nagymértékben KTK 19% 21% 25% 25% 10% Teljes mértékben HHK 17% 20% 32% 22% 9% ÁKK 12% 18% 45% 17% 8% Az egyes Karok/Intézetek végzett hallgatói között eltérőek az eloszlások a tekintetben, hogy milyen mértékben használják vagy szorítják háttérbe az Egyetemen megszerzett készségeiket, képességeiket a jelenlegi munkájukkal kapcsolatban. (42. ábra) Az RTK végzettjeire inkább, a NETK volt hallgatóira a legkevésbé jellemző ez. A végzettek karonkénti átlagkeresetésről valamint a mellékállásból befolyó bevallott átlagjövedelemről az alábbi táblázat tájékoztat (2. táblázat).

2.táblázat. Nettó jövedelmek fő és mellékállásban karok szerint Kar Főállás jövedelem (ezer forintban) Mellékállás jövedelem (ezer forintban) Középértékek Átlag Medián Átlag Medián ÁKK 213 200 70 35 HHK 293 270 115 55 KTK 296 250 210 210 KVI 239 240 66 60 NETK 223 202 106 106 RTK 307 300 115 45 VTK 275 227 - - ÖSSZES 259 241 106 55 2.7.1. Elégedettség Egy munkavállaló hosszú távú motivációjának fenntartásához számos tényező szükséges. Az alábbi táblázatokban Karok/Intézet szerinti bontás alapján részletezzük a végzettek jelenlegi főállású munkájával kapcsolatos válaszaik eloszlásait. 43.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (ÁKK) a munka összességét tekintve 4% 15% 67% 14% a munka tárgyi körülményei 4% 29% 43% 23% a munka személyi körülményei 6% 20% 49% 26% jövedelem, juttatások 13% 33% 43% 12% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 10% 29% 49% 13% szakmai előmenetel 13% 30% 46% 10% a munka szakmai, tartalmi része 4% 14% 55% 27% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 44.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (HHK)

a munka összességét tekintve 7% 17% 56% 20% a munka tárgyi körülményei 13% 26% 35% 27% a munka személyi körülményei 12% 16% 51% 21% jövedelem, juttatások 8% 24% 52% 15% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 8% 36% 41% 15% szakmai előmenetel 13% 23% 42% 22% a munka szakmai, tartalmi része 7% 12% 47% 35% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 45.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (KTK) a munka összességét tekintve 5% 13% 53% 30% a munka tárgyi körülményei 5% 10% 35% 50% a munka személyi körülményei 10% 18% 33% 40% jövedelem, juttatások 18% 20% 45% 18% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 13% 20% 35% 33% szakmai előmenetel 18% 30% 30% 23% a munka szakmai, tartalmi része 6% 24% 41% 29% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 46. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (KVI)

a munka összességét tekintve 6% 29% 60% 6% a munka tárgyi körülményei 6% 34% 46% 14% a munka személyi körülményei 11% 31% 40% 17% jövedelem, juttatások 17% 17% 49% 17% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 10% 27% 30% 34% szakmai előmenetel 17% 29% 26% 29% a munka szakmai, tartalmi része 6% 20% 43% 31% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 47. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (NETK) a munka összességét tekintve 12% 12% 53% 24% a munka tárgyi körülményei 18% 29% 18% 35% a munka személyi körülményei 18% 47% 35% jövedelem, juttatások 41% 29% 29% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 29% 35% 35% szakmai előmenetel 24% 18% 41% 18% a munka szakmai, tartalmi része 6% 24% 41% 29% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 48. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (RTK)

a munka összességét tekintve 5% 13% 71% 11% a munka tárgyi körülményei 9% 40% 40% 11% a munka személyi körülményei 9% 32% 45% 13% jövedelem, juttatások 5% 17% 61% 16% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 15% 36% 39% 11% szakmai előmenetel 17% 28% 41% 13% a munka szakmai, tartalmi része 7% 13% 57% 23% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 48. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (VTK) a munka összességét tekintve 8% 17% 58% 17% a munka tárgyi körülményei 8% 8% 50% 33% a munka személyi körülményei 8% 33% 42% 17% jövedelem, juttatások 8% 33% 25% 33% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 8% 33% 42% 17% szakmai előmenetel 8% 33% 25% 33% a munka szakmai, tartalmi része 8% 67% 25% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 3. A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei A DPR pályakövető vizsgálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy felmérjük: végzett hallgatóink milyen készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek. Véleményeik

alapján betekintést kapunk a továbbtanulási terveikről, szakmai tapasztalatukról, a munka világával való kapcsolatukról, a munkaerő-piacon történő sikeres részvételükről. A kérdőívek feldolgozása után kapott eredmények és adatok elemzése hasznos információt szolgáltat azoknak a csoportoknak, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatba kerülnek. Ugyanakkor fontos kiemelni, a válaszok nem reprezentatívak, így arra a populációra értelmezhető, amely visszaküldte a kérdőíveket. A 2018-as pályakövetési kutatás főbb eredményei: 1. Az online felmérés során, intézményi szinten sikerült teljesíteni a 10%-os válaszadási arányt (1. táblázat). 2. Az alapsokaság meghatározása felveti a hallgatók e-mailes adatbázisának folyamatos felülvizsgálatát. 3. A kutatás az egyetem és jogelőd intézményeinek 2013-ban, 2015-ben és 2017- ben abszolutóriumot szerzett nappali és levelező tagozatos, főiskolai, egyetemi alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatóira terjedt ki. 4. A kutatásban új elemzési egységként jelent meg a VTK. 5. Az elemzésben az ÁKK jogelőd KTK-t megtartottuk, sajátosságainak megismerése miatt. 6. A válaszadási hajlandóság az ÁKK esetében volt a legmagasabb. 7. A HHK az RTK valamint a KVI és a VTK végzettjei között férfi többség tapasztalható, ugyanakkor az ÁKK-n és a KTK- n belül a női hallgatók többsége jellemző hasonló mértékben. A vizsgált időszak végzett hallgatóit tekintve a mintában a nők kerültek valamivel nagyobb arányba (53,3%). 8. A vizsgált időszak minden harmadik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (33,1%). Ez az arány a VTK és a KVI hallgatói között a legmagasabb (42,9-42,6%). Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg.(21. ábra) 9. Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhet szükségesek (22. ábra). 10. Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók 27,9%-a rendelkezett (23. ábra). 11. A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak tizede (17,5%) a diákhitelből teremtette elő. 12. A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban az egységes osztatlan képzés szerepel (24%), és azt a valamelyik karán képzeli el nagy részük (25. ábra). A doktori képzés is népszerű továbbtanulási lehetőség (20,7%), amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban. A szakirányú továbbképzésen szintén a saját egyetem képzéseit preferálják inkább a volt hallgatók. 13. Az Egyetemen működő Alumni /öregdiák szervezetről a megkérdezettek mintegy fele (51%) tudott, viszont csak kis részük tagja is ennek a kezdeményezésnek (7,2%). 14. A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formája a Tempus/Erasmus ösztöndíj (37%). (29. ábra) 15. A végzett hallgatók háromnegyede (75,5%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton. (30. ábra) Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 50%-ukat alkalmazták is.

16. A munkába állás folyamatában a hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke illetve az előzetes szakmai tapasztalat is az elhelyezkedésben (36. ábra). 17. Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (46,6%), a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a KTK hallgatók helyezkedtek el (71,4%) (37. ábra). Ugyanakkor a különbségek csak árnyalatnyiak és nem szignifikánsak. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (92,4%), határozott idejű volt 6,6%, míg 1% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt. 18. A diploma megszerzését követően a hallgatók csaknem kétharmadának (67,6%) egy főállású munkahelye volt. 13,7 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, míg valamennyivel kevesebben (8,7%) mondták azt, hogy egy sem. 19. Munkanélküli a volt hallgatók csupán kilencede volt (11%) (39. ábra). A munkanélküliségben leginkább érintettek a NETK (24%) és a HHK (18%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerő- piacnak (1%), hiszen közülük alig említették, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében. 20. A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (90,9%), mindössze 0,5% munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának. Alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (65,3%) (40. ábra). 21. A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 96,3%-a rendelkezett munkahellyel, 0,5 % mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 3,2% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. 22. A munkavállalók többsége (91,1%) állandó jellegű és határozatlan idejű, 7,8%-a határozott idejű, és 1 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 23. Az RTK (85,4%) és az ÁKK (80%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 50% (41. ábra). Legnagyobb arányban a VTK végzettjeire jellemző, hogy nem köztisztviselő és nem is állami vállalat alkalmazottja (38,5%). Budapest, 2018.09.20.