Egységes szerkezetbe foglalta: Ábrahám Tímea Egységes szerkezetbe foglalás időpontja: 2018. május 25. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros XVII. kerület Helikopter út Újmajori út Ek területfelhasználási egység határa Lőrinci út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet területi hatálya 1. E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Helikopter út - Újmajori út - Ek területfelhasználási egység határa - Lőrinci út által határolt, a 2. számú mellékletet képező Szabályozási terven tervezési terület határa jellel körülhatárolt részére terjed ki (a továbbiakban: Terület). E rendelet alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések 2. Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram, stb.) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken elhelyezett berendezés (szerkezet). Cégfelirat, cégtábla: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat. Fő rendeltetés szerinti épület: Az övezetben meghatározott rendeltetéseknek megfelelő épület. Kisipari rendeltetés: Olyan ipari vagy üzemi rendeltetés, amelyben a fő rendeltetést hordozó helyiségek összes nettó alapterülete nem haladja meg a 150 m 2 -t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és a tevékenység a működése során kielégíti a lakóterületre vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi határértékeket. 1/14
Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül minden olyan építmény, amelynek funkciója nem az adott terület rendeltetésének felel meg, de funkciójában kapcsolódik hozzá, kiegészíti azt. (pl.: kerti szerszám-tároló, nyári konyha stb.). Közterületről látható homlokzatszakasz: az épület közterület felőli homlokzata és az oldalhomlokzatok. Óriásplakát, -poszter: Az A0 méretet (841 x 1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó. Pavilon (pavilon jellegű építmény): a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 6 m 2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 3,0 méter épületmagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott célra létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 méternél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható. Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés. Szintterületi mutató (szm): az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp). Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott. 3. A rendelet mellékletei 3. Mellékletek: 1. számú melléklet: Építési övezetek, övezetek szabályozási határértékei 2. számú melléklet: Szabályozási Terv (M 1:2000). 4. Közterület alakításra vonatkozó előírások 4. (1) Kerítés közműlétesítmény területének lekerítése céljából elhelyezhető. (2) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentes közlekedés követelményeit. (3) A Terület közterületein pavilonok nem helyezhetők el. (4) Vendéglátó terasz közterületen vagy közterület céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha a visszamaradó gyalogos-sáv szélessége a biztonsági- és berendezési sáv megtartásával legalább 2,25 méter. (5) Sátor, ponyva övezeti előírás hiányában, ideiglenes jelleggel, kizárólag engedélyezett közterületi rendezvényekhez, évente egy alkalommal legfeljebb 6 hónap időtartamra állítható fel 2/14
településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, nem közterületen felvonulási vagy árubemutatási célra. (6) Az épület homlokzatára függesztve vagy a közterületek felett átfeszítve csak idegenforgalmi, tudományos, kulturális, illetve nemzeti eseményekhez kötött rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi vásárok hirdetményei helyezhetők el, a rendezvény ideje alatt, de legfeljebb 30 napos időtartamra, a városképi szempontok érvényesítésével. (7) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó - a vonatkozó jogszabályok alapján létesíthető - közterületi kitelepülés esetén az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-stand főútvonalak mentén nem helyezhető el. (8) Árusító automata a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével közterületen nem helyezhető el. 5. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások A városkép védelme 5. A városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. Az épített környezet értékeinek védelme 6. (1) A Területen az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett. (2) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén bármely, az épület tömegének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetébe. 6. Zöldfelületek általános előírásai 7. (1) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületek háromszintes növényállományként alakítandók ki, melynek során az előírt zöldfelület minden 150 m 2 -e után legalább egy nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és 20 db cserje telepítendő. (2) A szabályozási tervlapon Telepítendő környezetvédelmi célú növénysáv ként jelölésű területeken legalább egy sorfából és cserjesávból álló növénytelepítés alakítandó ki. (3) A közterületeken fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, termőhelyi adottságoknak megfelelő, allergén pollent nem termelő lombos fák ültetendők, a közlekedésbiztonsági és a közmű-érintésvédelmi szabályok figyelembevételével. 3/14
(4) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak. 7. Környezetvédelmi előírások 8. (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő területhasználat nem folytatható, építmény nem létesíthető, üzemi jellegű pontszerű légszennyező forrás nem létesíthető. (2) Újonnan kialakításra kerülő 10 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló felületek összefolyó csapadékvizei csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a csapadékvízelvezető csatornába. (3) A Területen tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, környezetet károsító anyag, illetve hulladéknak minősülő anyag nem alkalmazható, a terület előkészítése során ezeket el kell távolítani. (4) Meglévő és újonnan építendő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek építésekor, felújításakor, átépítésekor biztosítani kell az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését a zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával. 8. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások Nyúlványos telek nem alakítható ki. Telekalakítás 9. Elővásárlási jog 10. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a település működésének biztosítása érdekében a Helikopter út, a Lőrinci út és az Újmajori utca (Helikopter út Rákosmezei Repülők út) nem önkormányzati tulajdonban lévő útszakaszaira vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok keretei között. 9. Építmények elhelyezése Építmények funkciója és kialakítása 11. (1) Új kerthelyiséggel üzemelő, illetve új közösségi szórakoztató építmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem 4/14
méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is. (2) A fő funkciót kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főrendeltetés szerinti épületben, vagy azzal összeépítve egy tömegben alakítható ki. A beépítési módok sajátos előírásai 12. (1) A Területen az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítési módja Szabályozási Terv eltérő rendelkezése hiányában - az alábbi lehet: a) szabadonálló: SZ b) zártsorú: Z (2) Szabadonálló beépítés: Az oldalkertnek a telekhatártól számított 3,0 méteres sávja a terepszint alatt nem építhető be, kivéve, ha a terepszint alatti gépkocsitároló kialakítása megközelítése másként nem biztosítható. Ebben az esetben a meglévő és a szomszédos telken lévő növényzet megóvásának figyelembevételével az egyik oldalkert kizárólag a be- illetve kihajtás biztosítása érdekében szükséges mértékig a terepszint alatt beépíthető. (3) Zártsorú beépítés: Saroktelek esetén az oldalkert mérete 6,0 m. Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 13. (1) Az előkert mérete eltérő építési övezeti előírás hiányában -: a) 5,0 méter, vagy b) a túlnyomó részben beépült telektömbben az érintett utcaszakaszon kialakult méret, (2) Az oldalkert mérete az építési övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de szabadonálló beépítés esetében legalább 3,0 méter. (3) A hátsókert mérete eltérő építési övezeti előírás hiányában az épület arra néző homlokzatának átlagos magassága, de legalább 6,0 m. (4) Építési helyen kívül melléképítmény és műtárgy kivételével építmény nem helyezhető el. Járművek elhelyezése 14. (1) A Terület építési telkein csak annyi funkcionális szintterület létesíthető, amelynek jogszabályban előírt parkolóigénye - az előírásoknak megfelelően - kielégíthető. (2) Közterületi kerékpártároló járdán csak akkor helyezhető el, ha mellette legalább 1,5 m szabad szélességű járda biztosítható. 5/14
Egyéb építmények elhelyezése 15. (1) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátor csak évente október 1. és április 30. közti időtartamra, ideiglenesen létesíthető. (2) Lakókocsi a Területen, közterületről látható helyen nem helyezhető el. (3) Hulladékgyűjtő építmény, -tartály a Területen a közterületi hulladékgyűjtő tartály kivételével csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető. (4) Haszonállattartó épület a Területen nem helyezhető el. 10. Közművek előírásai 16. (1) Új építési telkek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg. (2) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat. (3) A telkeken keletkező csapadékvizet a) a telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, szürkevíz, illetve a felhasználásig történő tárolás). b) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad. (4) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani. (5) Rétegvíz előfordulása miatt a Területen minden ezzel összefüggő építési tevékenység csak ennek figyelembevételével végezhető. (6) Lakóövezetek területén a villamosenergia-ellátás és a kábeltelevízió légvezetékek rekonstrukciója során az új vezetékeket csak földkábellel szabad kiépíteni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel építkezés során kiváltás, felvonulási vezeték, vagy közterületi rendezvények esetén létesíthető. II. FEJEZET RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1. Beépítésre szánt területek építési övezetei Intenzív kertvárosias lakóterületek általános előírásai 17. (1) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, teljesen közművesített, jellemzően szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe. 6/14
(2) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben elhelyezhető épület az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában: a) lakó; b) legfeljebb 200 m 2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, továbbá nem üzemi jellegű szolgáltató; c) kulturális, d) szállás jellegű; e) igazgatási, iroda; f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, g) sport és h) vendéglátás rendeltetést tartalmazhat. (3) Telepbejelentés-köteles és egyéb nem telepengedély-köteles gazdasági tevékenység céljára - a kisipari rendeltetés fogalmának keretei között - terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken az Lke-1/08 építési övezet kivételével lakórendeltetés is van. (4) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben elhelyezhető melléképítmények- az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) jégverem, zöldségverem, f) saját szükségletre szolgáló komposztáló. (5) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó tevékenység, b) a napi rendszerességgel 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) teherjármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő tevékenység, kivéve a Lke-1/08 és Lke-1/13 jelű építési övezetet, c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló tevékenység (önálló parkoló, vagy garázs, telephely), d) járműkarosszéria-lakatos és fényező, valamint üzemanyagtöltő és járműmosó tevékenység céljára terület nem használható, ilyen tevékenység céljára építmény nem létesíthető továbbá meglévő épület rendeltetését ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (6) Az építési övezetben a kialakítható legnagyobb telekterület az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában a vonatkozó övezeti kialakítható legkisebb telek területének 2,5-szerese lehet. (7) Az építési övezetben lakástól eltérő rendeltetésű egység kialakítása csak előkertből megközelítetten történhet. (8) Az építési övezetek területén kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani: a) utcai kerítést az egységes utcaképi megjelenés érdekében az utcára jellemző anyagú és arányú - eltérő építési övezeti előírás hiányában nem tömör kialakítással és legfeljebb 1,80 m magassággal, 7/14
b) az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 m szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m szélességű személykapu létesíthető, c) hátsó és oldalsó telekhatáron tömör kerítés a tömbbelső átszellőzésének biztosítása érdekében nem létesíthető. (9) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb 2 db, 2 m építménymagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete 1,5 m 2 /lakás lehet. (10) Az építési övezetek területén, az épületen belül, lakásonként legalább 2 m 2 alapterületű tároló helyet kell kialakítani szerszám-, szánkó, kerékpár stb. számára, amely önálló helyiségként vagy a garázzsal közös légtérben is kialakítható. Utóbbi esetben a tárolóhely a gépjárműtároló kialakítására előírt méreteken felül biztosítandó. (11) Az építési övezet kialakult beépítésű területein a) az új épületek a szűkebb környezet karakteréhez illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával létesíthetők. Anyaghasználatoknál, homlokzati színválasztásnál is a meglévő építészeti értékekhez kell igazodni. b) a meglévő épületek felújítása, bővítése, illetve rekonstrukciója esetén a meglévő értékeket át kell menteni. c) meglévő épület csak az előírt építési helyen belül bővíthető. Az építési helyen kívül eső épületrész(ek)en csak átalakítás végezhető. d) bővítéssel vagy megosztással keletkező új lakást megközelíteni, csak belső lépcsőházból vagy zárt légterű külső lépcsőházból lehet. (12) Az építési övezetben új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhelyek közül a) 1 vagy 2 lakás esetén legalább 1; b) 3 vagy 4 lakás esetén legalább 2; c) 5 vagy 6 lakás esetén pedig legalább 3 férőhely elhelyezését főépületen belül kell biztosítani. (13) Az övezetben, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba. (14) Az övezetben, telken belüli három, vagy annál kevesebb gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület víz- és légáteresztő burkolattal is létesíthető. (15) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén. (16) Az építési övezetek területén az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési határvonalon kell állnia. Amennyiben az ingatlan utcai és oldalsó telekhatárai nem merőlegesek egymásra, úgy az épület egyik sarkát az előkert által meghatározott építési határvonalra állítva, az utcai homlokzati felület határvonalra vetített vetületének legalább 40%-a 8/14
kerüljön az építési határvonalra. Ezen előírás a tömbbelsőben elhelyezendő második fő rendeltetésű épületre nem vonatkozik. (17) A kertvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Lke-1/05 kertvárosias lakóterületek építési övezete; b) Lke-1/06 kertvárosias lakóterületek építési övezete; c) Lke-1/07 kertvárosias lakóterületek építési övezete; d) Lke-1/08 kertvárosias lakóterületek építési övezete; e) Lke-1/09 kertvárosias lakóterületek építési övezete; f) Lke-1/10 kertvárosias lakóterületek építési övezete; g) Lke-1/11 kertvárosias lakóterületek építési övezete; h) Lke-1/12 kertvárosias lakóterületek építési övezete; i) Lke-1/13 kertvárosias lakóterületek építési övezete; j) Lke-1/14 kertvárosias lakóterületek építési övezete; Intenzív kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek részletes előírásai 18. (1) Lke-1/05 jelű építési övezet előírásai: a) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db önálló rendeltetési egység. b) Az építési övezetek területén új épület építése és meglévő épület-bővítés esetén az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több 20,0 méternél. Kivételt képeznek az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter. (2) Lke-1/06 jelű építési övezet előírásai: a) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db önálló rendeltetési egység. b) Az építési övezetek területén új épület építése és meglévő épület-bővítés esetén az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több 20,0 méternél. Kivételt képeznek az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter. (3) Lke-1/07 jelű építési övezet előírásai: a) Az építési övezet területén főrendeltetésű épületként kizárólag lakóépület helyezhető el. b) A lakóépületben kiegészítő funkcióként elhelyezhető iroda, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás is, a beépített bruttó szintterület legfeljebb 50%-ában. A kiegészítő funkciók bruttó szintterülete (iroda kivételével) legfeljebb 200 m 2 lehet. c) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db önálló rendeltetési egység. d) Az építési övezetek területén új épület építése és meglévő épület-bővítés esetén az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több 20,0 méternél. Kivételt képeznek az 50 méter és 9/14
annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter. e) A lakóépület mellett telkenként legfeljebb 1 db, önálló, kiegészítő-épület helyezhető el, melynek funkciója: járműtároló, háztartással vagy a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem lehet. f) Az előkertekben kizárólag a közmű becsatlakozás építménye és kerítéssel egybeépített vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. g) A hátsókert legkisebb mérete: 10 m. h) Az építési övezet területén cím-, és névtábla az épület homlokzatán, vagy kerítésen helyezhető el, legfeljebb A/1 ívméret nagyságban. i) A telkeken keletkező szennyvizet, kizárólag a közcsatorna megvalósulásáig, ideiglenesen, ellenőrizhetően zártrendszerű szennyvíztározóban kell gyűjteni. Zártrendszerű szennyvíztározónak (közműpótlónak) tekinthető, ha a tározó vízzárósága az üzemelés alatt folyamatosan biztosított, az összegyűjtött szennyvíz elszállításának műszaki és tárgyi feltétele biztosított. (4) Lke-1/08 jelű építési övezet előírásai: a) A 17. (2) ban foglaltakon túlmenően az épület 2000 m 2 -nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelemi rendeltetést is tartalmazhat. b) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db önálló rendeltetési egység. c) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül telkenként legfeljebb 1 db önálló kiegészítő-épület helyezhető el, melynek funkciója: járműtároló, háztartással, vagy a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem lehet. d) Az előkertekben kizárólag a közmű becsatlakozás építménye és kerítéssel egybeépített vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. e) Az építési övezet területén cím-, és névtábla az épület homlokzatán, vagy kerítésen helyezhető el, legfeljebb A/1 ívméret nagyságban. f) A Lőrinci úttal határos ingatlanok gépjárművel való megközelítése kizárólag a Lőrinci útról történhet. (5) Lke-1/09 jelű építési övezet előírásai: a) Az építési övezetben elhelyezhető épület - a szintterület legalább 50 %-án lakó, - iroda, - legfeljebb 500 m 2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, vendéglátó, továbbá nem üzemi jellegű szolgáltató rendeltetést tartalmazhat. b) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db önálló rendeltetési egység. c) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül telkenként legfeljebb 1 db önálló kiegészítő-épület helyezhető el, melynek funkciója: járműtároló, háztartással, vagy a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem lehet. d) Az épületek kizárólag magastetős kialakítással létesíthetők. (6) Lke-1/10 jelű építési övezet előírásai: 10/14
a) Az építési övezetben kizárólag lakófunkció és azt kiszolgáló építmény, valamint közmű építmények helyezhetők el. b) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db önálló rendeltetési egység. (7) Lke-1/11 jelű építési övezet előírásai: a) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 6 db önálló rendeltetési egység. b) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m, nem tömör kialakítású lehet, kivéve a Helikopter utca mentén fekvő telkek esetében, ahol a Helikopter utca felől tömör kerítés építése is megengedett. c) Az épületek kizárólag magastetős kialakítással létesíthetők. d) Az építési övezet telkeinek gépjárművel történő megközelíthetőségét a Helikopter útról nem lehet biztosítani. (8) Lke-1/12 jelű építési övezet előírásai: a) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m, nem tömör kialakítású lehet. b) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el. Minden 300 m 2 telekterület után 1 db önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db önálló rendeltetési egység. c) A Szabályozási Terven jelölt szennyvízátemelő építésére fenntartott terület -en a szennyvízátemelő mérnöki létesítményén kívül más építmény, épület elhelyezése nem megengedett. A szennyvízátemelő elhelyezésére kialakított telket kerítéssel körbe kell keríteni. (9) Lke-1/13 jelű építési övezet előírásai: a) Az építési övezetben elhelyezhető épület - kiskereskedelmi, - nem üzemi jellegű szolgáltató, - iroda, - sport, - egészségügyi - kulturális és - lakó rendeltetést tartalmazhat. b) Az övezetben a 17. (2) b) pontjában foglalt előírást nem kell alkalmazni. c) Az építési övezet telkeinek gépjárművel történő megközelíthetőségét a Helikopter útról nem lehet biztosítani. d) Az építési övezetben parkoló és rakodó területek kizárólag az épület közterületek felőli oldalán alakíthatóak ki. e) Az építési övezetben a lakóterületekkel határos oldalkertekben háromszintes növényállomány telepítendő. (10) Lke-1/14 jelű építési övezet előírásai: a) Az épületben a lakórendeltetésen kívül legfeljebb 200 m 2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi rendeltetés helyezhető el az épület földszinti, utcafronti részén. 11/14
b) Önálló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló telkeket kell kialakítani ahol feltétel az egymástól független épületszerkezet és közműellátás biztosítása. c) Egy telken belül egy fő rendeltetésű épület helyezhető el. d) Egy építési telken legfeljebb 2 db önálló rendeltetési egység létesíthető. e) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m, nem tömör kialakítású lehet. 2. Beépítésre nem szánt területek övezete Közlekedési területek 19. (1) KÖu-3/03 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a Helikopter út II. rendű főút kategóriába tartozó útszakasza csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közösségi közlekedési pályák és az azokat kiszolgáló építmények, valamint közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. b) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki. c) Az övezetben épület nem helyezhető el. (2) KÖu-4/03 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a Lőrinci út és Helikopter út településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak kategóriába tartozó útszakasza csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti pályák, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. b) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki. c) Az övezetben épület nem helyezhető el. Közterületek 20. (1) Kt-01/02 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű kerületi út kategóriába tartozó Kvasz András utca, Rákosmezei Repülők útja és Újmajori út csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben épület nem helyezhető el. (2) Kt-02/01 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű kerületi út kategóriába nem tartozó kiszolgáló (lakó) utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben épület nem helyezhető el. 12/14
(3) 1 Kt-Gy/01 jelű övezet előírásai: a) Az övezet a gyalogutak, közök gyalogos infrastruktúra elemeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál, kivéve a Horváth Ernő utca folytatásában meglévő gyalogutat, ahonnan a vele közvetlen határos építési telkek gépjárművel történő kiszolgálása is megengedett, de a Helikopter úttal gépjármű kapcsolat ebben az esetben sem létesíthető. b) A Horváth Ernő utca folytatásában meglévő gyalogút területének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani. c) Az övezetben épület nem helyezhető el. Zöldterületek 21. (1) Az övezet a közkertek, játszó-, sport- és pihenőkertek-, valamint városi közterek célját szolgáló területei. (2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el: a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű, kerti pavilon, stb.) b) rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények), c) a terület fenntartásához szükséges építmények. (3) Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert lehatárolására létesíthető, mely legfeljebb 1,8m magas, áttört lehet. (4) A zöldterület övezetében a telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 2. számú táblázat tartalmazza. (5) A Zkp/Kk/02 jelű övezet területén a telekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2014 (VI. 30.) önkormányzati rendeletének a Területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik és ezzel egyidejűleg az 5. melléklete az alábbi ponttal egészül ki: 5. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselőtestületének a Budapest Főváros XVII. kerület Helikopter út Újmajori út Ek területfelhasználási egység határa Lőrinci út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 19/2017.(VI. 22.) önkormányzati rendelete 1 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018. (V.24.) rendelete 2. -a. Hatályos: 2018. V. 25-től. 13/14
Budapest, 2017. június 22. Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző Riz Levente polgármester helyett Fohsz Tivadar s.k. alpolgármester A rendelet kihirdetve: 2017. június 22. napján. Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző 14/14
1. melléklet a 19/2017. (VI. 22.) sz. önkormányzati rendelethez Építési övezetek, övezetek szabályozási határértékei telek 1. számú táblázat építmény övezeti kód beépítés módja legkisebb területe legkisebb szélessége legnagyobb beépítettsége terepszint legnagyobb szintterületi mutatója legkisebb zöldfelülete legkisebb legnagyobb alatt felett épületmagasság (m 2 ) (m) (%) (%) (m 2 /m 2 ) (%) (m) (m) Lke-1/05 SZ 800 16 (18) 35 25 0,40 60-6,0 Lke-1/06 SZ 600 16 (18) 35 25 0,60 60-6,0 Lke-1/07 SZ 800 16 (18) 0 25 0,7 50-6,5 Lke-1/08 SZ 2000 25 0 25 0,7 50-6,5 Lke-1/09 SZ 800 16 (18) 35 25 0,7 60-7,5 Lke-1/10 SZ 3000 16 0 10,0 0,30 80-6,0 Lke-1/11 SZ 800-25 25 0,7 50-7,5 Lke-1/12 SZ 800-25 25 0,7 50-7,5 Lke-1/13 SZ 2000-40 30 0,8 50-7,5 Lke-1/14 Z 400-40 30 0,8 50-7,5 Övezet jele A kialakítható telek a legkisebb területe legkisebb szélessége/ mélysége a beépíthető telek legkisebb területe a beépítési mód Az övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az épületmagasság megengedett legkisebblegnagyobb mértéke 2. számú táblázat a zöldfelület legkisebb mértéke (m 2 ) (m) (m 2 ) rövidítés (%) (m) (%) Zkp/Kk/02 3000-3000 SZ 3 4,5 70 15/14