Környezetvédelmi jog- és intézményrendszer

1 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Környezetvédelmi jog- és intézményrendszer 2. modul Készítette: Dr. Harkay Katalin

Tartalomjegyzék 2.1. A környezetvédelmi jogi szabályozás rendszere 2.1.1. Rövid történeti áttekintés 2.1.2. A környezet védelmére vonatkozó jogszabályok hirerarchiája 2.1.3. A magyar környezetvédelmi intézményrendszer 2.1.3.1. A környezetvédelem állami feladatai 2.1.3.2. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 2.1.4. Környezetvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezetek 2.1.5. Adatkezelés 2.1.6. A környezetvédelem gazdasági alapjai 2.1.6.1. Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezeléső elıirányzat 2.1.6.2. Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok 2.1.6.3. A környezet használata után fizetendı díjak 2.2. A környezethasználat engedélyezése 2.2.1. Elızetes vizsgálati eljárás 2.2.2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás 2.2.3. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 2.2.4. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonása 2.2.5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolása 2.2.6. Környezetvédelmi felülvizsgálat 2.2.7. Környezetvédelmi teljesítményértékelés 2.3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Ket. szabályainak alkalmazása a környezetvédelmi eljárásokban 2.3.1. Az ügyfél fogalmának értelmezése a Ket. és a speciális környezetvédelmi jogszabályok szerint 2.3.2. Nyilvánosság biztosítása a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban 2.3.3. Határidık a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban 2.4. Jogorvoslati rendszer a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban 2.4.1. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján 2.4.1.1. Fellebbezési eljárás 2.4.1.2. Bírósági felülvizsgálat 2.4.1.3. Újrafelvételi eljárás 2

2.4.1.4. Méltányossági eljárás 2.4.2. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások 2.4.2.1. A döntés módosítása vagy visszavonása 2.4.2.2. Felügyeleti eljárás 2.4.2.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján 2.4.2.4. Ügyészi óvás 2.4.3. Kijavítás, kicserélés 2.5. Környezetvédelmi felelısségi rendszer 2.5.1. A jogi felelısség általános alapja 2.5.2. Környezetvédelmi bírságok 2.5.3. Szabálysértés 2.5.4. Büntetıjogi felelısség 2.5.5. Kártérítési felelısség 2.5.6. Az ügyész szerepe a környezetvédelemben 2.6. Környezetvédelem és az Európai Unió 2.7. Nemzetközi egyezmények Irodalomjegyzék 3

2.1. Környezetvédelmi jogi szabályozás rendszere 2.1.1. Rövid történeti áttekintés A környezetvédelem, mint fogalom a XX. század terméke, de nem jelenti azt, hogy a korábbi idıszakokban nem léteztek környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek, illetve jogszabályok. Pl. Angliában már 1273-ban megtiltották a tőzveszély és levegıszennyezés miatt a kıszénnel való tüzelést, 1876-ban a vizek tisztaságának védelmérıl is rendelkeztek. Oroszországban Nagy Péter cár 1703-ban alapította a Moszkva mellett az Izmajlovszki védett területet. Hazánkban szintén elég hamar felismerték, hogy jogszabályokkal kell védeni környezetünket. 1426-ban pld. erdırendtartás jelent meg, 1840-ben a X. törvénycikk a vizek védelmével foglalkozik. Az 1885. évi XXIII. törvénycikk szerint a vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertızése tilos. Amikor ezek a jogszabályok megjelentek, az emberi környezet szennyezése még csak helyi probléma volt. Késıbb egész országrészek lettek szennyezettek, s századunk emberének rá kellett jönnie, hogy a szennyezés nem ismer határokat. Földünk nagy részét borító óceánok és tengerek, illetıleg a légkörünket elborító szennyezések már az életfeltételek fennmaradását kérdıjelezték meg. A megoldást csakis egy átfogó, globális összefogással koordinált intézkedéssorozat adhat. Erre való tekintettel hívta össze az ENSZ 1972-ben Stockholmban az elsı környezetvédelmi világkonferenciát. Elindítottak egy környezetvédelmi programot, s a világ legkülönbözıbb pontjain a legfontosabb tevékenységek összefogására új minisztériumokat, illetve országos fıhatóságokat szerveztek, vagy a meglévıket ruházták fel újabb jogosítványokkal. Hazánkban is ebben az idıszakban vett lendületet a környezetvédelem összefogott irányításának szervezése. 1976-1992. Az Országgyőlés 1976-ban megalkotta a környezetvédelemrıl szóló 1976. évi II. törvényt, mint a környezetügy alapokmányát. Ez volt az elsı átfogó szabályozást adó környezetvédelmi törvény. A szabályozás jellemzıi: általában a törvénynél alacsonyabb szintő szabályozás a környezetvédelmi kérdések nem integrálódtak más szabályozási területek közé részterületek eltérı mélységő megközelítése központi munkamegosztás széttagoltsága a megelızési eszközök eleinte teljes, késıbb csökkenı hiánya a felelısségi eszközök erıtlensége a környezeti érdekeket érintı jogszabályok hiánya 1992-1995. Az idıszak kiemelkedı jogalkotási elemei: 4

termékdíj törvény (1992.) hatásvizsgálati jogszabály megjelentése (1993.) 1995. Az idıszak meghatározó jogszabálya a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény az EU csatlakozás folyamata, tagság kezdete 2.1.2. A környezet védelmére vonatkozó jogszabályok hierarchiája Legmagasabb rendő törvényünk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. (70/D..). Ezen alkotmányos rendelkezést különbözı alkotmányossági határozatok is értelmezik, pl. 28/1994. (V.20.) AB határozat,.az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje Az Alkotmányban rögzített környezethez való jog elemei az állami cselekvés fontossága, az állam feladata: jogi környezet biztosítása, az e jog biztosításához szükséges intézményrendszer kiépítése, mőködtetése a jog mindenkit megillet, állampolgárságra tekintet nélkül a jog általános, az egészséges környezet fogalom miatt a jog szőkre szabott, a védelem nem minden területét fogja át. A környezet védelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. törvény továbbiakban Ktv. - Ez a törvény keretjogszabály, a végrehajtása céljából kiadott rendelkezésekkel együtt alkot egységes egészet. A törvény fı hangsúlyai: a természeti örökség és környezeti értékek a nemzeti vagyon részei az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia szükségessége a jövı generációk védelmének kinyilvánítása A törvény szerkezete I. fejezet: Általános rendelkezések II. fejezet: A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztetı tényezık III. fejezet: A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység IV. fejezet: A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai V. fejezet: A környezet védelmének megalapozása VI. fejezet: A környezetvédelem gazdasági alapjai VII. fejezet: Környezetvédelmi igazgatás 5

VIII. fejezet: Nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben IX. fejezet: Felelısség a környezetért X. fejezet: Záró rendelkezések A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek védelme. A kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelı keretet teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítéséhez. A törvény tárgyi hatálya az élı szervezetek és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére, továbbá a környezetet igénybe vevı, terhelı, veszélyeztetı, szennyezı tevékenységre, személyi hatálya természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre terjed ki. A környezet védelmének alapelvei elıvigyázatosság, megelızés, helyreállítás felelısség együttmőködés tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság A Ktv. záró rendelkezések címő fejezetében felhatalmazást kapott a kormány, hogy az egyes környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztetı tényezık meghatározása, szabálya céljából a vonatkozó rendeleteket (kormányrendelet, miniszteri rendelet) alkossa meg. A Ktv. II., a környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztetı tényezık c. fejezetében rögzítettek szerinti a környezeti elemek föld, víz, levegı, élıvilág, épített környezet védelme érdekében kormányrendeleti, illetve ágazati miniszteri rendeletek szintén a vonatkozó jogszabályok megalkotásra kerültek. Ismertetésük a modulokban. 2.1.3. A magyar környezetvédelmi intézményrendszer A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggı jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenırzését az állam és a helyi önkormányzatok szervei látják el. 2.1.3.1 A környezetvédelem állami feladatai Az Országgyőlés érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket, dönt a hatévente elfogadásra kerülı Nemzeti Környezetvédelmi Programról, annak kétévenkénti értékelésérıl, dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról, meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyőlési biztosa környezetvédelmi feladatait, meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló erıforrásokat és ellenırzi felhasználásukat. A Nemzeti Környezetvédelmi Programnak tartalmaznia kell. a környezet állapotának bemutatását 6

az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét a kitőzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedés tartalmát A 132/2003. (XII.11.) Országgyőlési határozat a 2003-2008. közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (NKP-II) Fı célok: ökoszisztémák védelme, társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, a gazdasági fejlıdésben a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, az ismeretek, a tudatosság, az együttmőködés fejlesztése. Az NKP-II. célkitőzései: a légkör (pl. a légszennyezés csökkentése, szennyezett levegıjő területek arányának csökkentése 11 %-ról alapállapot 1999-2000 5-8 %-ra a víz, a talaj, a táj és természet, a földtani értékek és természeti erıforrások védelme az egészségmegırzés területén a kémiai kockázat csökkentése, egészségmegırzés, élelmiszerbiztonság növelése, környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások (szelektív hulladékgyőjtés aránya 3 %-ról 35-40 %-ra növelése) elterjesztése települési környezetminıség javítása (zajterhelés csökkentése, ivóvízminıség javítása, csatornázottság arányának javítása stb.) Beavatkozások a különleges kezelést igénylı területeken 9 tematikus akcióprogram (átfogó cél meghatározása, specifikus és operatív célkitőzések) környezettudatosság növelése akcióprogram éghajlat-változási akcióprogram környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram városi környezetminıség akcióprogram biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat akcióprogram vizek védelme és fenntartható használata akcióprogram hulladékgazdálkodási akcióprogram környezetbiztonság akcióprogram Az Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága: un. szőrı szerep betöltése A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok, a Nemzeti Környezetvédelmi Program évenkénti végrehajtását, értékeli a környezeti állapotot, gondoskodik a nemzetközi szerzıdések végrehajtásáról, esetenként a környezeti károk kártérítésérıl. Az Országos Környezetvédelmi Tanács a Kormány javaslattevı, tanácsadó, véleményezı szerveként mőködik. 7

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi miniszter irányítja a feladatkörébe utalt környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tevékenységeket a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú nemzetközi szerzıdések végrehajtását a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást elemzi és értékeli a környezet állapotát és védelmének helyzetét a természeti erıforrásokkal való gazdálkodás folyamatait a környezet védelmének és tervszerő fejlesztésének tapasztalatait a környezetvédelmi veszélyhelyzet kialakulásának megelızését kidolgozza és kormány elé terjeszti a Környezetvédelmi Programtervezetet közremőködik a szakmapolitikai koncepciók, szakképesítési rendszer kialakításában. Általános irányítási feladatai szabályozás környezetpolitika meghatározása környezetállapot- erıforrás elemzés, értékelés kérı-, megfigyelı, ellenırzı, értékelı, információs rendszer mőködtetése a környezet védelmét szolgáló tevékenységek figyelemmel kisérése, ösztönzése Szakterületi feladatai feladatok a levegıtisztaság-védelem területén felszín alatti és felszíni vizek mennyiségi, minıségi védelmének feladatai, vízgazdálkodás közremőködés a földvédelem, ásványanyag-gazdálkodás területein közremőködés a katasztrófák elleni védelem és a radioaktív sugárzás elleni védelem területén a hulladékgazdálkodás irányítása a zaj- és rezgés elleni védelmi feladatok irányítása az EüM közremőködésével általános tájvédelem, általános természetvédelem erdıgazdálkodás, erdı-vagyonvédelem területén közremőködıi feladat nem védett növények, állatok védelmében való közremőködés Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: termıföld mennyiségi, minıségi védelme agrár-környezetgazdálkodás irányítása az állategészségügy irányítása erdıgazdálkodás, erdıvédelem irányítása vadgazdálkodás, halászat irányítása Egyéb minisztériumok Egészségügyi Minisztérium környezetegészségi feladatok Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium településigazgatással összefüggı feladatok, katasztrófavédelem Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ásványvagyon-védelmi feladatok, 8

energiaügyek Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - Országos Atomenergia Hivatal atomenergiával kapcsolatos biztonsági feladatok ellátása A települési önkormányzatok 2.1.3.2. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít elızetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintı rendeleteinek tervezetével kapcsolatosan elısegíti az érintett települési önkormányzatok közötti egyezség létrehozását javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására. A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen - a települési környezet tisztasága - a csapadékvíz-elvezetés - a kommunális szennyvízkezelés, -győjtés, -elvezetés, -tisztítás - kommunális hulladékkezelés - a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendı 9

intézkedési tervek - a helyi közlekedésszervezés - az ivóvízellátás - az energiagazdálkodás - a zöldterület-gazdálkodás - a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatait és elıírásait. A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja. A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával, szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. A települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. A települési önkormányzat képviselı-testülete, illetıleg a fıvárosi önkormányzat estén a fıvárosi közgyőlés önkormányzati rendeletben törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben illetékességi területére a más jogszabályokban elıírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elıírásokat határozhat meg. A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintı terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségeknek véleményezésre megküldi. A települési önkormányzat képviselı testületének hatáskörébe tartozik a füstködriadó terv a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történı megállapítása a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közremőködés A polgármester levegıtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetıleg államigazgatási hatósági jogkörébe tartozik a füstködriadó terv kidolgoztatás és végrehajtása a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelı tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetıinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltetı tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének idıleges korlátozása vagy felfüggesztése 10

2.1.4. Környezetvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezetek A környezetvédelmi igazgatás eszközei Közvetlen eszközök megelızést szolgáló eszközök (engedélyezés, szakhatósági közremőködés) kötelezést tartalmazó eszközök (tevékenységre vagy magatartásra kötelezés, tiltás, korlátozás, abbahagyásra kötelezés) együttmőködési típusú eszközök ellenırzés (önellenırzés, társadalmi ellenırzés, hatósági ellenırzés) Közvetett eszközök szankciók lehetıségei, felelısségi eszközök gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat hatályos jogszabályok szerinti engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelısség érvényesítése az Információs Rendszer mőködtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történı minısítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetıleg alkalmazásuk engedélyezése a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése a leghatékonyabb megoldás, az elérhetı legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenırzése A környezetvédelmi igazgatás feladatait látják el. az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek, nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyzık A környezetvédelmi hatósági feladatokat elsı fokon külön jogszabályok rendelkezései szerint a polgármester, fıpolgármester, jegyzı, fıvárosi fıjegyzı együtt önkormányzati környezetvédelmi hatóság 11

látja el. az önkormányzati környezetvédelmi hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyekben az illetékes felügyelıség olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képezı vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelıség A felügyelıségek feladat- és hatáskörét a 276/2005. (XII.20.) Kormányrendelet, illetékességi területét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet állapítja meg. A felügyelıségek legfontosabb feladatai a 276/2005. (XII.20.) Kormányrendelet alapján gyakorolja az elsıfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket laboratóriumot mőködtet hatósági feladatai ellátásához ellátja a környezet állapotának és használatának figyelemmel kiséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, győjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérı-, észlelı-, ellenırzı hálózat, valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer mőködtetéséhez szükséges feladatokat ellátja a jogerıs hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzéssel kapcsolatos teendıket részt vesz nemzetközi feladatok végrehajtásában, regionális és nemzeti programok elıkészítésében véleményezi a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintı terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket hozzáférhetıvé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, tájékoztatást ad azokról III. fokú készültség esetén közremőködik az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminıségi kárelhárítás feladataiban véleményezi a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelı határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerzıdést, közbensı mérleget, vagyonfelosztási javaslatot segíti illetékességi területén mőködı önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történı besorolására határértéket meghaladó légszennyezettségő településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt közremőködik a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában és a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki 12

A felügyelıség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintı környezetvédelmi ügyekben együttmőködik az illetékességi területén mőködı önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal és segíti ıket környezetvédelmi feladataik ellátásában. 2.1.5. Adatkezelés A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekrıl adatokat környezetvédelmi ügyféljel KÜJ szám alkalmazásával a környezet használatára vonatkozó hatósági határozatban megállapított jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenırzésére a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítése a környezet szennyezésének és károsodásának megelızése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenırzése érdekében tarthat nyilván. Nyilvántartás céljára természetes személy, illetve egyéni vállalkozó esetében: személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja), lakcím, illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal, vállalkozói igazolvány kiállítója és száma jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében: cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma, statisztikai tevékenység kódja, székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal a környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései, a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok tarthatók nyilván. A bíróság, az ügyészség, a bőnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a mőszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az állategészségügyi, a növény- és talajvédelmi szervezetek, a földhivatal, a polgári védelmi szervek feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben. Ezen adatok statisztikai, illetıleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai, illetıleg tájékoztatási célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatkezelést végzı szervek vezetıi a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képezı adatai védelméért való felelısségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenırzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények 13

teljesülését. Az érintett személy vagy képviselıje a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokból másolatot, illetıleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet. 2.1.6. A környezetvédelem gazdasági alapjai A központi költségvetés támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását hozzájárul a környezeti károk felszámolásához azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható, illetıleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelısség nem érvényesíthetı megelılegezi az azonnali beavatkozást igénylı környezetkárosítás csökkentése, megszüntetése költségeit támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs Rendszer kiépítése és mőködtetése, a közigazgatási ellenırzés, az oktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiák alkalmazása, a környezetkímélı termékek elıállítása és szolgáltatások nyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható. A szennyvízcsatorna-hálózat építés beruházási költségeihez befizetett lakossági hozzájárulás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól. 2.1.6.1. Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezeléső elıirányzat A környezetkímélı gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelızését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetı legjobb technika ösztönzését, elımozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlıdését, valamint a környezetvédelmi kutatást elısegítı elıirányzat. 2.1.6.2. Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok A környezetvédelmi feladatok ellátása céljából a települési önkormányzat - Budapesten a fıvárosi önkormányzat - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei a települési önkormányzat által jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege az illetékes felügyelıség által a települési önkormányzat területén jogerısen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben 14

meghatározott része a települési önkormányzatok bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege egyéb bevételek Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, akkor az elıbbiekben felsorolt bevétel nem illeti meg. Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselı-testületnek évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejőleg kell rendelkeznie. A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévı települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal kell alátámasztani. Ha a megosztás kérdésében, illetıleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményezı települési önkormányzat a megyei bíróság székhelyén mőködı városi bírósághoz, a fıvárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes. 2.1.6.3. A környezet használata után fizetendı díjak A környezet terhelését, igénybevételét csökkentı intézkedések fedezetét megteremtı díjak Környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy mőszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható. A díjat meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányossági tényezı területi kategóriától és a kibocsátási határértékektıl függıen eltérı lehet. Igénybevételi járulék a környezet valamely elemének egyes igénybevételi módja után kell fizetni. Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet. A járulékot a környezeti elem igénybevett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényezı területi kategóriától függıen eltérı lehet. Termékdíj a környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követıen különösen terhelı, illetıleg veszélyeztetı egyes termékek elıállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli. A termékdíj mértékét az elıállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani. A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó eges elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelı kezelésére a termék elıállítója, illetıleg forgalmazója, ideértve az importırt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhetı. A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások 15

finanszírozására kell fordítani. Betétdíj jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítani. A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételétıl és megfelelı kezelésérıl gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni. 2.2. A környezethasználat engedélyezése Az alapvetı szabályokat rögzítı jogszabályok 1. A Ktv. 2. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésrıl szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet továbbiakban Kormányrendelet A környezethasználat a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetıleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A környezethasználat környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a tevékenységre a felügyelıség által kiadott környezetvédelmi engedély az egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó esetekben a felügyelıség által kiadott egységes környezethasználati engedély környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelıség által kiadott mőködési engedély egyéb, az elıbbiek hatálya alá nem tartozó külön jogszabályban meghatározott esetekben a felügyelıség, illetıleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerıre emelkedését követıen kezdıdhet meg, illetıleg folytatható. A felügyelıség határozatairól, illetıleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet. Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggı környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérı szabályokat állapíthat meg. 2.2.1. Elızetes vizsgálati eljárás A környezethasználó kérelmére a felügyelıség elızetes vizsgálati eljárást folytat le. A felügyelıség ezen eljárás keretében dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e és döntésében meghatározza a továbbiakban benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az elızetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani. 16

Az elızetes vizsgálat alapján a felügyelıség határozatot hoz, amelynek közzétételérıl hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján gondoskodik. Az elızetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormányrendelet határozza meg. 2.2.2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás A környezetre jelentıs, illetve várhatóan jelentıs mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése elıtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A Kormányrendelet határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a felügyelıség a kormányrendeletben megállapított szempontok alapján dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezınek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormányrendelet határozza meg. 2.2.3. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Az egyes külön jogszabályban megjelölt tevékenységek környezetet terhelı kibocsátásainak megelızésére, a környezeti elemeket terhelı kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezık csökkentésére, illetıleg megszüntetésére irányuló, az elérhetı legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormányrendelet állapítja meg. A felügyelıség a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerıre emelkedéstıl számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési elıkészítési munkákat nem kezdték meg, illetıleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván él, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 2.2.4. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonása Amennyiben az elızetes vizsgálatban hozott határozat szerint lehetıség van a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont lefolytatására, az összevont eljárást a Kormányrendelet szabályai szerint kell lefolytatni. 2.2.5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolásának szabályai Ha az elızetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles, és a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható 17

össze, két szakaszból álló eljárást kell lefolytatni a Kormányrendelet szabályai szerint. 2.2.6. Környezetvédelmi felülvizsgálat A felügyelıség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében teljes körő vagy részleges felülvizsgálat elvégzésére kötelezheti a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenırzésére. A felügyelıség az érdekeltet teljes körő vagy részleges felülvizsgálatra kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést vagy környezetkárosítást észlel kiemelten védett, védett, illetıleg védıterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védıövezetei, vizminıség-védelmi terület, hidrogeológiai védıterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védıterületei), környezetet veszélyeztetı, szennyezı vagy károsító tevékenységet észlel környezetvédelmi engedélyhez, illetıleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Ha a felügyelıség a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörően vagy részlegesen korlátozhatja, illetıleg felfüggesztheti. A felülvizsgálatot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetıleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti. Az érdekelt felelısséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetıleg a közölt adatok valódiságáért. 2.2.7. Környezetvédelmi teljesítményértékelés Az érdekelt saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és kérelmére az a felügyelıség jóváhagyja. A felülvizsgálat eredménye alapján indult eljárásban, illetve a felmérés eredményének jóváhagyásakor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetét, valamint az ügyben érdekelt külön jogszabályban hatáskörrel felruházott hatóságokat szakhatóságként kell bevonni. A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelıség engedélyezi a tevékenység folytatását és mőködési engedélyt ad az engedély megadásával egyidejőleg környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetıleg az erre hatáskörrel rendelkezı szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának 18

környezetvédelmi feltételeit. A felmérés jóváhagyásakor a felügyelıség egyszerősített határozatot hoz, illetıleg az eljárást tovább folytatja. 2.3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Ket. szabályainak alkalmazása a környezetvédelmi eljárásokban 2.3.1. Az ügyfél fogalmának értelmezése a Ket. és a speciális környezetvédelmi jogszabályok szerint A Ket. meghatározása értelmében Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, aki (amelyet) hatósági ellenırzés alá vontak, illetve aki (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyntárgyait is ideértve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levı valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerő használója. Meghatározott ügyekben a törvény az ügyfél jogával ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvetı jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul A Kvt. meghatározása értelmében A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. A részvétel joga gyakorolható: személyesen vagy képviselı útján, társadalmi szervezetek révén, települési önkormányzatok útján. A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minısülı a hatásterületen mőködı társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban mőködési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A Kormányrendelet meghatározása értelmében Érintett nyilvánosság az a természetes személy, jogi személy, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, akire az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy aki az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt. Ügyféli jogok és kötelezettségek Az eljárás megindítása, megszüntetésének kezdeményezése Bizonyítási eljárásban részvételhez kapcsolódó jogok: tanú meghallgatását indítványozhatja, nyilatkozhat, nyilatkozattételt megtagadhatja, eljárási 19

cselekményekben részt vehet a jóhiszemő közremőködés elvének betartási mellett Az eljárás befejezése után: jogorvoslati jog fellebbezés, bírósági felülvizsgálat kezdeményezése 2.3.2.Nyilvánosság részvétele a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásokban. Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkezı szerv intézkedésnek megtétele mellett a törvényben elıírt határidın belül érdemi választ köteles adni. A részvétel joga gyakorolható személyesen vagy képviselı útján társadalmi szervezetek révén települési önkormányzatok útján A környezetvédelmi társadalmi szervezetek jogai A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minısülı a hatásterületen mőködı társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a mőködési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A társadalmi szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve közremőködjön a mőködési vagy tevékenységi területét érintı területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában részt vegyen a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit véleményezze a mőködési vagy tevékenységi területét érintı, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését. A társadalmi szervezet jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt elıkészítı minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét. A minisztériumok évente december 31-ig a következı évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról helyben szokásos módon adnak tájékoztatást. Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a társadalmi szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni és állami szervtıl, helyi önkormányzattól a megfelelı, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a környezethasználó ellen pert indítani, amely perben az ügyfél kérheti a 20