A vizuális kultúra új tantervi szabályozás legfontosabb jellemzői. Pallag Andrea Győr szeptember 29.

Hasonló dokumentumok
A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

A tartalmi szabályozás változásai

A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása

Az emberi erőforrások minisztere. r e n d e l e t e. a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 1. Általános rendelkezések

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Program. Óratervek

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, február 15.

Országos Tanévnyitó augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk. Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

A kerettantervektől a helyi tantervekig

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

A köznevelés tartalmi szabályozása

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

Az emberi erõforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE

Gimnázium (2015/16 - )

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium HELYI TANTERV

Vizuális nevelés tantárgypedagógia

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Kaposi József Pécs, 2013

A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Helyi tanterv melléklete

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Nemzeti alaptanterv MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. 1. Általános rendelkezések. A K O R M Á N Y 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A nevelés-oktatás tervezése I.

A kerettantervek szerepe az erkölcstan tanításban

A tantárgytömbösített oktatás megszervezése és az órarend összeállítása a 2009/2010 es tanév elején.

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések.

TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

A 2009/2010. tanévben induló osztályok tantárgyszerkezete és óraterve. (Részlet a pedagógiai programból) Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

4 évfolyamos képzés. Induló osztályok száma: 2

Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Vizuális kommunikáció: alapkompetencia és

Intézményfejlesztés könyvtárpedagógiával )

(133.) tanév

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

HELYI TANTERV felmenő rendszerű - szakgimnáziumi tanterv

6 évfolyamos képzés Induló osztályok száma: 2

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

A kerettantervi adaptáció korlátai eltérő kerettantervek akkreditációja

Évfolyam Óraszám 1 0,5

Tanári mesterszak Vizuális és környezetkultúra tanár szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2009/2010. tanévtől

Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet

IDEGEN NYELVI MÉRÉS 2015 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium. Helyi tanterv. Vizuális Kultúra évfolyam Művészetek- Vizuális Kultúra évfolyam. 36 óra/év 1 óra/hét

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai

SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton

6 évfolyamos képzés Induló osztályok száma: 2

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Varga Attila.

Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó

A tanév itt kezdődik!

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és

A helyi tanterv 1. számú melléklete Tatabányai SZC Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Esztergom,

MŰVÉSZETEK HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA 12. ÉVFOLYAM

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

CSOPORT ELŐTTI ÉS EGYÉNI TANÍTÁSI GYAKORLAT V. Tanító szak IV. évf. I. félév, Levelező tagozat

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kedves Szülők! A beiratkozás időpontja: április ig, hétfőtől szerdáig, 8-18 óráig az első emeleti könyvtárban

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP projekt)

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

A projekt előrehaladása

Katolikus helyi tanterv minta 2012

KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

A Mozaik Kiadó kiadványai 4., 8. és 12. évfolyam (2018/2019) 4. ÉVFOLYAM

ANDRÁSSY GYULA A G K GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. Nyílt nap összeállította: Kovács Tibor ivh.

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak

A földrajztanítás alapjai 3.

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

Átírás:

A vizuális kultúra új tantervi szabályozás legfontosabb jellemzői Pallag Andrea Győr 2012. szeptember 29.

Háromszintű tartalmi szabályozás NAT kerettantervek helyi tanterv Az oktatásirányítás szabályozási dokumentumai: Elsősorban az oktatás céljait és tartalmait szabályozzák Egymásra épülő célhierarchiát és tartalmi konkretizációs szintjükben kibontakozó rendszert alkotnak

A NAT feladata és jellemzői NAT az oktatásirányítás központi szabályozási dokumentuma - tartalmi szabályozás bemeneti eszköze Feladata: elsősorban irányítási eszköz Az oktatási rendszer céljait a legfelső, társadalmi szinten köti össze Sem konkretizációs sem részletezettségi szintjében nem célja közvetlenül segíteni a tanulásszervezést

Ajánlás a NAT Művészetek százalékos arányaira (20012, 2007) 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-10. évfolyam 11-12. évfolyam Jelenlegi 14-20 10-16 8-15 9-15 6 Korábbi 10-18 12-16 8-15 9-15 5

Mindennapos művészeti nevelés a NAT-ban Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapon művészeti nevelés lehetősége az iskola délutáni foglalkozási keretének felhasználásával 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit

NAT 2012 műveltségterületi tartalmai 12 évfolyamra, három képzési szakaszra Műveltségterületek szerkezete: Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként Adott nevelési-oktatási szakaszokra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként Adott nevelési-oktatási szakaszokra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam)

A vizuális kultúra tanítás legfontosabb fejlesztési célja Aktív részvételre ösztönzés a megismerő tevékenység során A megismerő tevékenység során az alkotó és befogadó tevékenység egységének az erősítése A művészetek kultúraközvetítő szerepének hangsúlyozása Az önkifejezés bátorítása A problémamegoldó képesség fejlesztése Kreativitás kibontakoztatása Önismeret folyamatának támogatása Társas kultúra fejlesztése

A vizuális kultúra fejlesztési feladatainak szerkezete 1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1 Közvetlen tapasztalat útján szerzett élmények feldolgozása 1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikációs képességek 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképesség 2.2 Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Közműveltségi tartalmak a Művészetek műveltségterületen A közműveltségi tartalmak feladata, hogy konkrét, ismeret jellegű tudáselemekkel pontosítsák a fejlesztési feladatokat. A Művészetek műveltségterület tantárgyainak lényege, hogy sokrétű tevékenységek gyakorlásán keresztül végzik fejlesztő feladatukat. Ennek az alkotásorientált, tevékenységközpontú megközelítésnek köszönhetően a közművéltségi tartalmak sem definiálódhatnak kizárólag ismeretkét. A művészetek műveltség terület tantárgyi közműveltségi tartalmainak megfogalmazása: az ismeretek és a fejlesztést szolgáló tevékenységek megjelenítésével együtt került felsorolásra. az ismeret jellegű tudáselemek meghatározása is a NATnak megfelelő konkretizációs szintet követik.

A közműveltségi tartalmak szerkezete 1. Vizuális nyelv és technikák 2. Kifejezés, képzőművészet 3. Vizuális kommunikáció 4. Tárgy-és környezetkultúra A vizuális kultúra részterületei szerint kerültek meghatározásra (Kivétel: Vizuális nyelv és technikák). Ezen belül az alkotó és befogadó tevékenységhez kapcsolódó közműveltségi tartalom elemek megkülönböztetődnek

Példák a közműveltségi tartalom megfogalmazására Vizuális kultúra Vizuális kommunikáció témában (1-4. évfolyam) Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép tervezése. Tárgy és környezetkultúra témában (5-8. évfolyam) Az építészet legfontosabb alátámasztó és térlefedő lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek ismerete. Vizuális kommunikáció témában (9-12. évfolyam) A technikai képalkotás: fotó, mozgókép műtípusainak ismerete és megértése. (Közműveltségi tartalomként értelmezhető ismeretet lásd pirossal szedve)

Kerettantervek feladata és jellemzői A tartalmi szabályozás második szintje a NAT-ra épül Céljai konkrétabbak és specifikusabbak (pl. iskolaszakaszonként, iskolatípusonként változhat) Feladata: közvetett segítség az iskola saját tanulásszervezési programjának elkészítéséhez A pedagógia tervező munkához (helyi tanterv készítéshez) konkrétabb segítséget nyújt (pl. óraszámok, pontosabb tantárgyi célok évfolyamonként, részletesebben megfogalmazott tantervi követelmények)

Kerettantervi szabályozás koncepciója 2012-ben A képzési szakaszok és iskolatípusok szerint több változatban megjelenő dokumentumok Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott A helyi tanterveknek meg kell felelni a választott kerettantervnek, ami az elkészítés alapja A kerettantervek a kötelező órakeret 90%-ára határoz meg kötelező tárgyakat, 10% a helyi tantervben szabadon felhasználható

Kerettantervek szerkezete Iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint: Nevelés-oktatás céljai Tantárgyi rendszer Tantárgyak témakörei, tartalma Tantárgyak követelményei Tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatai A követelmények teljesítéséhez ajánlott időkeret

Kötelező kerettantervi órakeret Művészetek Alsó tagozat Felső tagozat 4 oszt. gimn. 6 oszt. gimn. 8 oszt. gimn. Szki. Ének-zene 2 1 1 1 1 - (9-10. évf.) (7-10. évf.) (5-10. évf.) Dráma és tánc - 1 1 1 1 - (Köt. választh. 5. évf.) (K. vth.9. évf.) (K. vth.9. évf.) (K. vth.5. és 9. évf.) Vizuális kultúra 2 1 1 (9-10. évf.) 1 (7-10. évf.) 1 (5-10. évf.) - Mozgóképkult. és médiaism. - (vizuális kultúrában) - (más tantárgyakban) 1 (K. vth. 9. évf.) 1 (K. vth. 9. évf.) 1 (K. vth.5. és 9. évf.) - Művészetek - - 2 2 2 1 (11-12. évf.) (11-12. évf.) (11-12. évf.) (10. évf.)

Vizuális kultúra kerettanterv által tervezett óraszámai A kerettantervi követelmények a kötelező óraszám 90%-ára határozzák meg a tartalmakat Heti 2 óra esetében 65 óra/évfolyam (pl. 1-4. évfolyam) Heti 1 óra esetében 32 óra/évfolyam Miután 1-4. és 5-8. évfolyamban a Mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos tartalmai is a vizuális kultúra órakeretbe kerültek: - 1-4. évfolyamból összesen 32 óra - 5-8. évfolyamon összesen 12 óra a média tantárgy követelményeinek teljesítésére adottak

Kerettantervek tantárgyi követelményeinek szerkezete Bevezetés (Tantárgyi célok, feladatok megfogalmazása; tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban; tantárgy sajátos fejlesztési céljai két évfolyamra) A tantárgy tantervi követelményei két évfolyamra (táblázat forma) Nem tartalmaz: A helyi tanterv felülvizsgálata vonatkozó útmutatást Példaként kidolgozott tantárgyi rendszereket Módszertani segédlet Értékelési elvek és eljárások

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Az adott tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. Óra-keret Javasolt óraszám A témakör elsajátításához, azaz a sikeres tanítás-tanulásához szükséges előzetesen szerzett tudás megnevezése. Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok. Kulcsfogalmak / fogalmak Kapcs. pontok Más tantárgyak kapcsolódási lehetőségei A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevői. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

Elvi kiindulópontok a vizuális kerettanterv elkészítésénél A tematikai egységek meghatározása a NAT közműveltségi tartalmainak szerkezetéből indul ki A tematikai egységek meghatározásánál az adott egységre fordítható optimális időkeretben kell gondolkodni az adott évfolyam óraszámának függvényében Az esetleges műlista külön kerül megfogalmazásra Alsó tagozathoz nincs műlista, később megjelenése kronologikus, majd gimnáziumban hivatkozik a kimeneti szabályozó dokumentumra. A tematikai egységek által leírt belső tartalmi arányokat két évfolyamonként meghatározzuk.

A kerettanterv belső tartalmi arányai Vizuális kultúra részterületei szerint = közműveltségi tartalmak szerkezete 1-2. évfolyam: KK: 40% felett, VK: 15%, TK: 40% felett 3-4. évfolyam: KK: 30%, VK: 30%, TK: 40% 5-8. évfolyam: KK: 35%, VK: 30%, TK: 35% 9-10. évfolyam: KK: 30%, VK: 40%, TK: 30% 11-12. évfolyam: KK: 45%, VK: 30%, TK: 25%

Tematikai egység meghatározása A NAT szerkezete alapján: Kifejezés, képzőművészet, Vizuális kommunikáció,tárgy- és környezetkultúra Altémákra bontás a NAT tartalmai alapján: Nem további részterületek (pl.: lakberendezés, néprajz); nem tevékenységek (pl.: tárgytervezés, környezetelemzés) hanem tartalmi csomópontok (pl.: Tervezett, alakított környezet; Funkció; Az épített, alakított környezet története) Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tárgy-és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

Tantervi követelmények az adott tematikai egységben Követelmények megfogalmazása annak érdekében, hogy a tanár számára világossá váljon a cél, segítse a tanulási tevékenység megtervezését: Nézőpontja a célzott/elvárt tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása folyamatcentrikus. (pl. megkülönbözteti, megmagyarázza, megépíti ) Megjelenik továbbá a feltételek megjelölése is, ami a célzott tevékenységet támogatja (pl. elemzés konkrét példák alapján, szabadkézi rajzzal, saját tapasztalatgyűjtés alapján ) A tevékenység tárgyát példákkal konkretizálja.

Példa a kerettantervből (5-8. évfolyam) Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra - Tervezett, alakított környezet A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai - Tárgytervezés (pl. öltözék kiegészítő, csomagolás), tárgyalkotás (pl. saját amulett, egyszerű repülő eszköz) a vizuális felmérésből, megismerésből származó elemző tapasztalatok (pl. rajzos felmérés) alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. - Mintatervezés megadott cél érdekében (pl. póló a toleranciáért, falfestmény az iskola ebédlőjébe). - Épületek, tárgyak átalakítása, áttervezése meghatározott célok (pl. védelem, álcázás) vagy más funkció betöltése (pl. használati tárgyból személyes tárgy) érdekében. Órakeret Kapcs. pontok

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!