A tibeti írás és nyelv Péter Alexa
Tibeti írás
A tibeti írás kialakulása 7. század: Szongcen Gampo, tibeti államalapító király megbízta tudós tanácsosát, Thonmiszambhotát, hogy készítsen írást. A tudós megalkotta a tibeti írást és nyolc nyelvészeti munkát is írt, ezzel az irodalmi nyelv alapjait is lefektette. Az új írás alkalmas minden nyelvjárás számára és egységes volt a teljes tibeti nyelvterületen. 9. század: Ralpacsen, a harmadik tankirály megreformálta a helyesírás szabályait. Mind a mai napig ezt az írást használják és ezt a helyesírást alkalmazzák.
A tibeti ábécé
A tibeti ábécé az indiai betűrendet követi, melyben a hangképzés helye szabja meg a betűk sorrendjét. A hét és fél sor: 1. ka-sor: torokhangok, 2. csa-sor: szájpadlás hangok, 3. ta-sor: fogíny hangok, 4. pa-sor: ajakhangok, 5. sor: új betűk, 6-8. sor: réshangok A négy oszlop: 1. zöngétlenek, 2. zöngések, 3. hehezetesek, 4. orrhangok. Magánhangzókat mellékjelek jelölik (inherens a )
A szótag A szótagon belül a vízszintes mellett függőleges építkezést is alkalmaz. A szótag szerkezete maximálisan 6 mássalhangzót tartalmazhat: - alapbetű (az ábécé bármelyik betűje lehet), - eléírt: alapbetű előtt (g, d, b, m, a-cshung) - mögéírt: alapbetű mögött (g, ng, d, n, b, m, r, l, sz, a-cshung) - még-mögéírt: mögéírtat követheti (sz, d) - föléírt: alapbetű fölött (r, l, sz) - aláírt: alapbetű alatt (v, j, l, sz) A magánhangzójel az alapbetű, vagy a függőleges betűsor alá/fölé kerül.
A betűk balról jobbra, sorok felülről lefelé haladnak Elméleti vonalról csüngenek le Szövegtagoló jelek: cheg, sad Szótagos helyesírású, nincs szóelválasztás Nincs nagybetű-kisbetű megkülönböztetés
Írásfajták
Nyelvtani jellemzők Az alapszókincs egy szótagú (monoszillabikus) Szóképzés: az egyetlen mássalhangzóból álló elő- és utóképzők (prefixumok és szuffixumok), illetve a hangváltás alkalmazása. A több szótagú szavak képzett, ragozott vagy összetett szavak: rta (ló) rta-pa (lovas) rta-lasz (lóról) rta-szkad (nyerítés) Igék: mindig egy szótagúak, négy alak, nincs személyragozás Tiszteleti szavak és választékos kifejezés: meghal: cshi (jelöletlen), gum (választékos), grong (tiszeteleti) A szófaji határok nem élesek, egy szó lehet névszó és ige, vagy főnév és melléknév: zer: mond (ige), fénysugár (névszó) dar: selyem (főnév), fiatal (melléknév)
Igei szószerkezetek: alanyeset, eszközhatározó eset (ergatív szerkezet), hely- és időhatározó (eredet-, vég- és tartamhatározó) Névszói szószerkezet: birtokosjelzős, tulajdonságjelzős (minősítő, mennyiségi, kijelölő jelző) A mondat szórendje: az állítmány (igei, összetett, névszói) helye szigorúan kötött: a mondat végén áll. A többi mondatrész sorrendje általában: időhatározó, helyhatározó, alany, többi határozó, tárgy. Az egyszerű mondatokat mondatzáró toldalék fejezi be. Ezek önálló jelentéssel nem rendelkeznek, feladatuk a mondat fajtájának jelzése. khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-szo - Te a Szútra-gyűjteményt megérted. khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-csig - Te a Szútra-gyűjteményt értsd meg! Az összetett mondatok mindig mellérendelő mondatok, a mellékmondatok a főmondat előtt állnak. A mellékmondatokat szintén mondatzáró toldalék jelzi. mda khje u-la ma szong-gi rgjal-po i drung-du lhung-ngo A nyíl a gyerekhez nem ért el, HANEM a király elé hullott. khjod-kjisz ma rnyed-na khjod-kji lusz dum-bur gcsad-do HA te nem találod, AKKOR én testedet darabokra vágom.
Tibeti nyelv Genetikai kapcsolat: tibeti-burmai / kínai-tibeti, kínai-tibeti-burmai Beszélő közösség: - a Pamirtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatok által határolt Tibeti-fennsík - kedvezőtlen természeti viszonyok 5-6 millió ember anyanyelve.
A politikai értelemben szétszórt tibetiek összefüggő területen, egységes kultúrában élnek: - Tibeti Autonóm Terület: Bráhmaputra völgyében, mely 1951 óta a Kínai Népköztársaság része. Fővárosa: Lhásza. - Kham (Szecsuan tartományban) és Amdo (Csinghaj tartományban): az Autonóm Területtől keletre, a Bráhmaputra-könyök és a Kuku-nor tó képzeletbeli vonalán - Ladak: az Autonóm Területtől nyugatra. Ez a tibeti királyság 1834-ben vesztette el függetlenségét, akkor Dzsammu állam része lett. - Himacsal Pradés: India szövetségi állama, Dharamszala székhellyel. - Szikkim: India szövetségi állama, melynek fővárosa Gangtok. Ez a tibeti kis állam a 19. században vesztette el függetlenségét és lett India része. - Észak-Nepál: a 3000 m feletti részeken csaknem kizárólag tibetiek élnek (legismertebbek a serpák). - Bhután: egyetlen független tibeti állam.
Főbb nyelvjárások, nyelvváltozatok A tibeti nyelvjárásokat leggyakrabban földrajzi elhelyezkedésük szerint szokás megkülönböztetni: Közép-tibeti nyelvjárások: Közép-Tibet három kerülete egyúttal egy-egy nyelvjárási csoport: Ngari, Cang, Ü. Az ü nyelvjáráson belül a lhászai az államigazgatás és a kereskedelem nyelve. Nyugati nyelvjárások: Nyugat-Himalája vidéke - Kasmír állam, Ladak és szomszédos tartományai. A legnagyobb nyelvjárás a ladaki. Déli nyelvjárások: Szikkimben és Bhutánban a déli nyelvet (lhoke) beszélik Keleti nyelvjárások: Délkelet-Ázsia nagy folyamainak forrásvidékén. Tájegység szerinti megkülönböztetésük alapján két jelentős keleti nyelvjáráscsoport: khami és az amdói (erős népességkeveredés) Északi nyelvjárás: a Brahmaputra folyóvölgyétől északra húzódó Csang-tang (Északi fennsík) nomád lakosságának (drokpa) nyelve
A tibeti nyelv tipológiai felosztása Archaikus nyelvjárások: a tibeti szó(tag) ősi formáját őrzik - az egyetlen magánhangzóhoz több mássalhangzó társul mássalhangzótorlódással (pl. bszgrubsz). Modern nyelvjárások: ezeket a torlódásokat megszüntették (pl. bszgrubsz dup) és ezzel szükségszerűen együtt járt az ún. zenei hangsúly és a hosszú magánhangzók kialakulása. Az archaikus szótagkezdet mássalhangzói határozzák meg a hangmagasságot (magas vagy mély). Az archaikus szótagvég pedig a hanglejtést (emelkedő vagy ereszkedő) szabja meg.
A tibeti írásbeliség A legkorábbi emlékei a tunhuangi barlangból és a keletturkesztáni ásatásokból kerültek elő. A többsége vallásos jellegű. 7-14. század: többezer szanszkrit nyelvű buddhista művet fordítottak le tibetire. Ezek alkotják a tibeti buddhista kánon két gyűjteményét: - Kágyur: Buddha kinyilatkoztatásainak fordítása (108 kötet) - Tengyur: A tanítások magyarázatának fordítása (225 kötet) 11. századtól: eredeti tibeti művek keletkezése - jelentős mennyiségű, magas színvonalú, döntő többségében vallási tárgyú mű 17. századtól: a tibeti kolostori képzésben részesülő mongol szerzetesek is hozzájárultak a tibeti nyelvű irodalom gyarapításához.
A tibeti nyelv kutatása A tibeti nyelv és műveltség megismerése Kőrösi Csoma Sándor (1784 1842) átfogó és elmélyült kutatómunkájának köszönhető. Nyelvtana, tibeti angol szótára, a buddhista terminológiai szótár angol fordítása, a tibeti műveltség számos területetét bemutató tanulmányai a mai napig alapvető értéket jelentenek, a kutatások kiindulópontjául szolgálnak. Magyarországon tibeti szakos képzés csak az ELTE-n, a Ligeti Lajos professzor által 1942-ben alapított Belső-ázsiai Tanszéken folyik, amely feladatának tekinti a tibeti műveltség sokoldalú, tudományos szemléletű megismertetését. Tibeti nyelvet oktatnak, illetve a tibeti kultúra egyes aspektusait tanulmányozzák A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. A felsőokatatási intézményeken kívül az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményét is fontos kutatóhelyként tartjuk számon, itt őrzik Európa egyik legjelentősebb tibeti kézirat- és fanyomat-gyűjteményét, amelynek alapja Kőrösi Csoma Sándor tibeti hagyatéka.
Bibliográfia Csoma de Kőrös, Alexander 1834a. Grammar of the Tibetan Language. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó 1984. Csoma de Kőrös, Alexander 1834b. Essay towards a Dictionary, Tibetan and English. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. Csoma de Kőrös, Alexander 1910. Sanskrit Tibetan English Vocabulary: Being an Edition and Translation of the Mahāvyutpatti. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó 1984. Das, Sarat Chandra 1902. A Tibetan English Dictionary. Delhi, Motilal Banarsidass. Denwood, Philip 1999. Tibetan. Amsterdam Philadelphia, John Benjamins Publishing Company. Goldstein, Melvyn C. 1978. Tibetan English Dictionary of Modern Tibetan. Kathmandu, Ratna Pustak Bhandar. Goldstein, Melvyn C. 1984. English Tibetan Dictionary of Modern Tibetan. Dharamsala, Library of Tibetan Works and Archives. Goldstein, Melvyn C. 1991. Essentials of Modern Literary Tibetan. New Delhi, Munshiram Manoharlal Publishers. Jäschke, H. A. 1881. A Tibetan English Dictionary. London, Routledge & Kegan Paul. Krang-dbji-szun (főszerk.) 1985 1986. Bod Rgja chig-mdzod cshen-mo. Peking, Mi-rigsz dpe-szkrunkhang. Suzuki, D. T. 1955-1961 (ed.): The Tibetan Tripitaka. Peking Edtion. Kyoto, Tibetan Tripitaka Research Institute. Terjék József 1988. Tibeti magyar szótár. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. Terjék József 1990. A klasszikus tibeti nyelv szerkezeti felépítése. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. Terjék József 1995. Bod-szkad-kji szlob-deb. Rig-pa i pad-ma rgjasz-pa i nyin-bjed. Kézirat. Tóth Erzsébet (szerk.) 1996. A bölcs és a balga. Klasszikus tibeti olvasókönyv. Budapest, Universitas.
Hasznos honlapok Szótárak: - diamondway tibeti angol szótár - nitartha tibeti angol szótár - www.snowlionpub.com. Linkgyűjtemények - szövegeket tibeti eredetiben vagy angol fordításban www.thuvienhoasen.org/index-english-4.htm - tematikus: a négy fő tibeti buddhista iskolához kapcsolódó linkek egybegyűjtve: www.quietmountain.org/buddhism.htm - tematikus: szinte mindenről, ami Tibettel kapcsolatos: www.worldbridges.com/tibet/links.html Tibetan Religious and Cultural Centers & Foundations: http://home.it.net.au/~murrayk/tib-centers.html The Tibetan & Himalayan Digital Library: http://www.thdl.org/ - vegyes linkgyűjtemény: www.digitalhimalaya.com/links.php
Internet rádiók - Tibetan Buddhist Internet Radio www.lamrim.org - Radio Free Asia www.rfa.org On-line tibetinyelv-oktató program http://www.learntibetan.net/index.htm Könyvtár katalógusok http://www.worldtrans.org/cybersangha/csindex.ht ml Letölthető szövegek Asian Classics Input Project http://www.asianclassics.org/ www.worldlibrary.net/acip