Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17.
Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás sajátossága: a szomszédos országokból érkezők száma és összetétele meghatározó, de ez a trend egyre halványodik: 1990-ben a bevándorlók 81%-a érkezett négy szomszédos országból, 1991 és 2000 között 63%-a, 2001 és 2010 között 60%-a, 2011 és 2014 között 31%-a Ennek okai: - a 2004-es EU csatlakozás után a bevándorlók származási ország szerinti diverzifikálódása - a 2011-től bevezetett új állampolgársági törvény hatása: a szomszédos országokból érkezők egy része nem külföldiként, hanem magyar állampolgárként érkezik (létesít lakcímet) 2
Bevezető gondolatok (2) A bevándorlás népesség-, illetve munkaerő-pótlásban játszott szerepe érvek pro és kontra Amiben viszont egyetértés van: az integráció fontossága a már befogadott bevándorlók esetében - kulcseleme a munkaerő-piaci integráció, amely fontos lépés lehet a társadalmi vagy kulturális integráció felé is A munkaerő-piaci integrációt meghatározó tényezők: - az intézményi feltételek (migrációs és munkaerő-piaci szabályozás) - a fogadó ország gazdasági és munkaerő-piaci helyzete - a migráció körülményei, okai - a bevándorlók összetétele (iskolai végzettsége/szakképzettsége, nyelvi kompetenciája stb.) 3
A vizsgált kérdések és az adatforrás 1. Mi jellemzi a Magyarországon élő bevándorlók társadalmi-demográfia összetételét, munkaerő-piaci helyzetét? + Vannak-e eltérések a különböző eltérő időszakokban érkezett migráns kohorszok összetételében? 2. Melyek a foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők? - milyen szerepe van a külföldi születésnek, illetve a külföldi állampolgárságnak? - vannak-e származási ország, illetve érkezési idő szerinti eltérések? + amennyiben igen, ezek az eltérő összetételből adódnak, vagy ezekre kontrollálva is megmaradnak? Adatok forrása: a 2011-es népszámlálás. 4
A külföldön született és a külföldi állampolgárságú népesség nagysága 2001-ben és 2011-ben Külföldön születettek 283 951 383 236 Külföldi állampolgárok 93 005 143 197 Kettős (magyar és külföldi) állampolgárok 17 593 88 906 2011 2001 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 350 000 400 000 fő Külföldön születettek: köztük vannak azok is, akik valamikor magyar állampolgárként, de Magyarország mai határain kívül születtek. Külföldi állampolgárok: köztük vannak azok is, akik 1) Magyarországon, de külföldi állampolgárok gyermekeként születtek, és még nem kaptak magyar állampolgárságot; 2) Magyarországon születtek, de a korábbi évtizedekben kivándoroltak, majd visszatértek (zömében kettős állampolgárok). 5
A diverzitás néhány mutatója a külföldön született népesség esetében 2001 2011 A születési országok száma 192 218 a legalább 100 fős csoportok esetében 57 87 a legalább 1000 fős csoportok esetében 17 32 A különböző állampolgárságok száma 158 167 a legalább 100 fős csoportok esetében 46 74 a legalább 1000 fős csoportok esetében 11 27 Magyar nemzetiségűek aránya 81% 61% a nemzetiségre válaszolók körében 89% 83% Továbbá nagyon különböző csoportok: - demográfiai összetétel - iskolai végzettség - anyanyelv, illetve a magyar nyelv ismerete - a magyar állampolgárság megléte - területi elhelyezkedés - érkezési év - munkaerő-piaci helyzet - foglalkozás stb. alapján. 6
A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség nemek szerinti összetétele Külföldi állampolgárok Teljes népesség Külföldi születésűek 49,5 47,5 45,3 50,5 52,5 54,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Férfi Nő Szíria Olaszország Törökország Nigéria Egyesült Királyság Irán Izrael India Hollandia Svájc Spanyolország Kanada USA Ausztria Belgium Kína Franciaország Svédország Dél-Korea Vietnám Szerbia Görögország Németország Japán Bulgária Külföldi születésűek Norvégia Románia Horvátország Ukrajna Szlovákia Csehország Mongólia Lengyelország Oroszország 0% 20% 40% 60% 80% 100%
Életkor (év) 50 48 Férfi Nő 46 Együtt 44 42 40 38 38,2 36 34 Külföldi állampolgárok A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség átlagéletkora nemek szerint Életkor (év) 70 65 60 46,9 55 50 45 41,0 40 35 30 Teljes népesség Külföldi születésűek 25 Spanyolország Kanada Norvégia USA Svédország Izrael Dél-Korea Nigéria Irán Japán Egyesült Királyság Törökország Mongólia Olaszország Kína India Vietnám Szíria Belgium Franciaország Hollandia Svájc Németország Ukrajna Románia Szerbia Lengyelország Oroszország Ausztria Bulgária Csehország Görögország Szlovákia Horvátország Férfi Nő Együtt
A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség korfái (2011. október 1.) 90+ 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 ezer Külföldön születettek (383 236 fő) 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet 90+ 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 ezer 90+ 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 ezer Teljes népesség (9 937 628 fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet Külföldi állampolgárok (143 197 fő) 10 8 6 4 2 0 2 4 6 8 10 Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet
A külföldön született népesség nem és kor szerinti összetétele három kiemelt születési ország esetében Románia (176 550 fő) Szlovákia (33 155 fő) Kína (8 766 fő) 90+ 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 11000 6000 1000 4000 9000 Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet 90+ 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 3000 2000 1000 0 1000 2000 3000 4000 Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet 90+ 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 600 400 200 0 200 400 600 Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet
A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség iskolai végzettsége nemek szerint Érettségivel rendelkezők a 18 64 évesek körében Felsőfokú végzettségűek a 25 64 évesek körében % 75 70 65 60 55 71,4 65,7 63,9 59,7 Férfi Nő 59,9 % 40 35 30 31,1 31,6 29,3 29,1 Férfi Nő 50 46,9 25 23,8 45 40 20 18,1 35 30 15 25 10 Külföldi születésűek Külföldi állampolgárok Teljes népesség Külföldi születésűek Külföldi állampolgárok Teljes népesség % 60 Férfi Nő 50 40 30 20 10 USA Japán Oroszország Spanyolország Dél-Korea Franciaország Bulgária India Görögország Egyesült Királyság Kanada Irán Szíria Nigéria Izrael Lengyelország Belgium Csehország Vietnám Olaszország Szlovákia Ukrajna Hollandia Svédország Svájc Szerbia Norvégia Németország Törökország Horvátország Mongólia Kína Románia Ausztria
A külföldi állampolgárságú és a külföldön született népesség megoszlása a magyar nyelv ismerete szerint 100% 80% A magyar nyelv ismerete: 60% nem beszéli 40% beszéli 20% anyanyelve 0% Külföldi állampolgárok Külföldön születettek Szlovákia Románia Horvátország Szerbia Ukrajna Csehország Kanada Ausztria Belgium USA Svájc Franciaország Svédország Oroszország Németország Egyesült Királyság Görögország Bulgária Olaszország Lengyelország Spanyolország Izrael Hollandia Szíria Japán Mongólia India Törökország Vietnám Norvégia Irán Nigéria Kína Dél-Korea
100% 80% 60% 40% 20% 0% A külföldön született népesség megoszlása állampolgárság szerint (külföldi vagy magyar) Állampolgárság: külföldi kettős magyar Külföldön születettek Szlovákia Horvátország Ukrajna Románia Csehország Oroszország Görögország Szerbia Ausztria Belgium Bulgária Kanada Franciaország Németország Szíria Egyesült Királyság Svájc Lengyelország Svédország Spanyolország Olaszország Izrael USA Mongólia Vietnám Hollandia India Törökország Japán Irán Norvégia Nigéria Kína Dél-Korea
A külföldi népesség a Magyarországra érkezés ideje szerint 26 000 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Külföldön születettek Négy szomszédos országban Az összes külföldön született és a négy szomszédos országban született népesség a Magyarországra érkezés éve szerint (fő) 1930 1932 1934 1936 1938 1940 1942 1944 1946 1948 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 % 35 Külföldi állampolgárok Külföldön születettek A 15 64 éves külföldi állampolgárok és a külföldön születettek megoszlása a Magyarországra érkezés időszaka szerint (%) 30 25 20 15 10 5 0 1980 előtt 1980-1989 1990-1994 1995-1999 2000-2004 2005-2009 2010-2011
A foglalkoztatási ráta a 25 64 éves külföldi születésű népesség főbb csoportjai körében nemek szerint % 95 90 CN Férfiak 85 80 75 70 65 60 55 CH SY GR NL CZ DE JP KR RU FR TR CA IT RO UK US BG BE SK UAHR PL AT SE NG NO HU IL IR IN RS ES MN VN % 85 80 79,3 78,4 Férfi Nő 50 45 40 75 70 65 60 55 64,5 62,1 69,9 59,2 35 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 45 90 95% Nők 50 Külföldön születettek Külföldi állampolgárok Teljes népesség
A munkanélküliségi ráta a 25 64 éves külföldi születésű népesség főbb csoportjai körében nemek szerint % 12 NG HU 10 HR RO UA RU Férfiak 8 6 ES SY CA GR RS BG PL SK CH 4 TR IN JP IL IT US FR UK BE NL AT DE MN 2 0 NO SE CN KR VN JP 0 2 4 6 8 10 12 Nők CZ %
A foglalkoztatottság esélye a 25 64 éves népesség körében logisztikus regressziós modellek 1. A függő változó = 1, ha a megkérdezett foglalkoztatott = 0, ha a megkérdezett munkanélküli vagy eltartott, de nem tanul (Amit nem veszünk figyelembe: alulfoglalkoztatottság, etnikai vállalkozások.) 2. Kontrollváltozók: - nem (ref. férfi) - korcsoport (ref. 25 29) 3. Vizsgált független változók: - iskolai végzettség (ref. alapfokú) - településtípus (ref. Budapest) - régió (ref. Közép-Magyarország) - teljes népességben: állampolgárság, születési ország - külföldön született népességben: állampolgárság, nemzetiség, nyelvtudás, születési ország, mióta él Magyarországon 17
A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a 25 64 éves népesség körében (esélyhányadosok) 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0,763 nő 1,449 30-39 1,620 1,691 40-49 50-54 1,581 55-59 1,848 60-64 2,406 szakm. 3,865 érettségi 7,991 felsőfokú 1,189 1,119 1,154 város község Közép- Dunántúl 1,421 Nyugat- Dunántúl,861 Dél- Dunántúl,733,777 Észak- Magyaro. Észak-Alföld,968 1,079 Dél-Alföld külföldi állampolgár,975 külföldön született 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2,0 1,5 1,0 0,5 1,550 külföldi állampolgár Férfiak Nők 1,243,817,812 külföldön született Nem Korcsoport Iskolai végzettség Tekepüléstípus Régió 0,0 külföldi állampolgár külföldön született 18
A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a 25 64 éves külföldön született népesség körében (esélyhányadosok) 2,5 2,0 1,608 1,616 1,760 1,961 1,991 1,769 1,5 1,334 1,196 1,0 0,5,690,862,618,388,530,408,468,871,831,627 0,0 3-5 éve 6-10 éve 11-15 éve 16-20 éve több mint 20 éve Ukrajna Szlovákia Szerbia Németország Kína Oroszország Vietnám Törökország Irán Nigéria Szíria külföldi állampolgár nem magyar nemzetiségű nem beszél magyarul Mióta él Magyarországon Származási ország Ref.: legfeljebb 2 éve él Magyarországon, születési ország Románia, magyar állampolgár, magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű külön-külön 19
A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a 25 64 éves külföldön született népesség körében nemek szerint (esélyhányadosok) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2,773 1,438 1,505 1,274 1,386 1,298 1,249,644,860,848,592 1,390,577,366 20 3-5 éve 6-10 éve 11-15 éve 16-20 éve több mint 20 éve Ukrajna Szlovákia Szerbia Németország Kína Oroszország Vietnám Törökország Irán Nigéria Szíria 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Mióta él Magyarországon Származási ország 2,809 2,254 1,886 1,938 1,805 1,670 1,413 1,224,869,701,488,327,412,459,495,129 3-5 éve 6-10 éve 11-15 éve 16-20 éve több mint 20 éve Ukrajna Szlovákia Szerbia Németország Kína Oroszország Vietnám Törökország Irán Nigéria Szíria Mióta él Magyarországon Származási ország
Következtetések születési ország szerint nagyon eltérő csoportok a társadalmi-demográfia összetétel, a magyar nyelv ismerete, a magyar állampolgárság megléte, valamint érkezési idő szerint is a külföldiek foglalkoztatási rátája magasabb mint a teljes népességé, DE: az összetételre kontrollálva mind a külföldi állampolgárság, mind a külföldi születési hely hatása a foglalkoztatottság esélyére elenyésző viszont nemek szerint eltérő: a férfiak esetében mindkét tényező növeli, a nők esetében csökkenti a foglalkoztatottság esélyét a Magyarországon töltött idő növekedésével a foglalkoztatottság esélye növekszik elsősorban a nők esetében származási ország szerint az eltérő összetétel hatását kiszűrve is jelentős eltérések vannak a foglalkoztatottság esélyét illetően; ezek még élesebben kirajzolódnak a nemek szerinti modellekben 21
Köszönöm a figyelmet! godri@demografia.hu 22