Éves jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Bevezető 1 Statisztikai tájékoztatás 2 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda A Pmt. Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda szempontjából releváns új elemei Bejelentés indikátorok, bejelentéstipológia Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyeleti tevékenysége Moneyval megerősített nyomonkövetési eljárás 5 8 13 14 17 1. Bevezető E dokumentum a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (a továbbiakban: Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda) 2017. évre vonatkozó éves jelentése. Az éves jelentés készítésével a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda eleget tesz a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 59. (7) bekezdésében megjelenő tájékoztatási kötelezettségének, tájékoztatást nyújt az általa vezetett statisztikai mutatókról, valamint a bejelentésindikátorokkal, -tipológiával, a bejelentés módját érintő információkkal, illetve a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyéb feladatainak bemutatásával a Pmt. 1. (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) tevékenységét kívánja segíteni. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda elérhetősége 8585 bejelentés érkezett az FIU-hoz 17 1 É v e s j e l e n t é s 2017
2. Statisztikai tájékoztatás Az 1. számú táblázat a Pmt. 40. alapján indított operatív elemzések számát mutatja be. A 2017. január 1- jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakban a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda összesen 1. számú táblázat A 1. számú diagram az elmúlt években küldött szolgáltatói bejelentések számát mutatja. Megállapítható, hogy az elmúlt három évben a szolgáltatók által küldött bejelentések száma éves szinten hasonlóan alakul. 1. számú diagram 11000 Szolgáltatói bejelentések száma 10000 9000 8000 7000 8369 8786 8585 6000 2015 2016 2017 Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa 2. számú diagram Az öt legtöbb bejelentést küldő bank 2500 2085 Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa 10425 alkalommal indított operatív elemzést. A szolgáltatók a korábbi Pmt. 23. (1) bekezdés, valamint a Pmt. 30. (1) bekezdés alapján 8585 db bejelentést küldtek pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat. tény, körülmény felmerülésével összefüggésben. 2017. év folyamán az állami adó- és vámhatóság határkirendelési feladatokat ellátó szervezeti egységei (a továbbiakban: határvámhivatalok) 193 db tájékoztatás, a felügyeletet ellátó szervektől 11 db tájékoztatás, külföldi pénzügyi információs egységektől 677 db megkeresés, tájékoztatás, valamint a nyomozó hatóságoktól és egyéb szervektől 958 db megkeresés érkezett a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére. 2000 1500 1000 500 0 747 483 463 445 Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa A 2. számú diagramon szerepel az öt legtöbb bejelentést továbbító bank által küldött bejelentések száma. Az öt legtöbb bejelentést továbbító banktól öszszesen 4223 db bejelentés érkezett, amely a bejelentések 49 %-át, illetve a megindított operatív elemzések 40,5 %- át teszi ki. 2 É v e s j e l e n t é s 2017
2. számú táblázat A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására és dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülésével összefüggésben érkezett bejelentések túlnyomó részét az előző évekhez hasonlóan a bankok tették. A nem pénzügyi szolgáltatóktól érkezett bejelentések száma továbbra is alacsony. Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa 3. számú táblázat Tranzakciófelfüggesztést a szolgáltatók 97 esetben kezdeményeztek, míg a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 117 esetben rendelt el tranzakciófelfüggesztést. Az összesen 214 esetből 123 esetben történt büntetőeljárás keretei között vagyonbiztosítás, amelynek értéke 5,1 milliárd forintot tett ki. Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa 3 É v e s j e l e n t é s 2017
1100 900 700 500 300 Belföldi megkeresések száma 572 819 958 2015 2016 2017 3. számú diagram A 3. számú diagram különböző hatóságoktól (nyomozó hatóságok, ügyész, nemzetbiztonsági szolgáltatok, TEK, NVSZ) érkező megkeresések megoszlását szemlélteti. A statisztikák alapján kijelenthető, hogy hatóságok egyre többször keresik meg a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Irodát az eljárásuk támogatása érdekében. Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa 4. számú diagram 600 500 400 300 200 100 0 Küldött megkeresések, tájékoztatások és válaszok száma a nemzetközi információcsere keretében 502 593 449 168 166 575 306 256 megkeresés tájékoztatás válasz 261 Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa és 2017. közötti alakulását mutatja be. Megemlítendő, hogy amíg a küldött megkeresések és válaszok száma összességében stagnál, addig a küldött tájékoztatások száma megháromszorozódott. Ez annak a következménye, hogy a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a Pmt. 51. (3) bekezdése alapján haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni 2015 2016 2017 A tárgyi időszakban a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részéről 502 esetben került sor a külföldi pénzügyi információs egység megkeresésére, 575 esetben tájékoztatására, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 261 esetben válaszolt meg külföldi társhatóság által küldött megkeresést. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 2017. évben 452 alkalommal adta meg előzetes hozzájárulását információ továbbítása céljából külföldi pénzügyi információs egység részére. A diagram a nemzetközi információcsere keretében küldött megkeresések és tájékoztatások számának 2015. azon EU tagállam pénzügyi információs egysége számára, amely a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére küldött bejelentésben, illetve a határvámhivatalok által a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján továbbított információval összefüggésben érintett. 4 É v e s j e l e n t é s 2017
Információtovábbítás (esetszám) 2017. évben hatóságok szerinti lebontásban 5. számú diagram 800 600 550 434 663 400 200 92 73 180 7 0 Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda adatbázisa Az 5. számú diagram a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által 2017. év folyamán teljesített információtovábbítások esetszámának alakulását hatóságok szerinti bontásban mutatja be. A Pmt. 48. (1) bekezdése, valamint a korábbi Pmt. 26. (1) bekezdése alapján a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 2017-ben 1999 esetben továbbított információt a fenti diagramban megnevezett hatóságok részére, amely információtovábbításokban összesen 4634 bejelentés volt érintett. Ez a bejelentések számának 54 %-a a 2017. évben összesen beér- 3. A Pmt.-nek a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda szempontjából releváns új elemei A Pmt., valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról 2017. évi LII. törvény (Kit.) 2017. június 26-án lépett hatályba. Ezen új törvények az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága, a Moneyval által 2016 szeptemberében elfogadott országjelentésben meghatározott hiányosságok orvosolását, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2015/849 EU irányelvnek való megfelelést (negyedik pénzmosás elleni irányelv), illetve a gyakorlati tapasztalatok alapján a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása el leni intézményrendszer eredményességét, hatékonyabbá tételét szolgálják. A törvények a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényhez (továbbiakban: korábbi Pmt.) és az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényhez (továbbiakban: korábbi Kit.) képest számos új elemet tartalmaznak. A következőkben a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda tevékenysége szempontjából leglényegesebb módosítások kerülnek bemutatásra. 5 É v e s j e l e n t é s 2017
Kockázatérzékenységi alapú megközelítés A Pmt. egyik legfontosabb újítása, hogy a törvény a szabályalapú megközelítés helyett a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a kockázatalapú megközelítésre helyezi a hangsúlyt. A törvény kizárólag az alapokat, a minimum követelményeket határozza meg, ezért a beazonosított kockázatoknak megfelelően szükséges meghatározni a végrehajtandó intézkedéseket. A Pmt. 27. (1) bekezdése szerint a szolgáltató köteles a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítése érdekében az adott szolgáltató jellegével és méretével arányos belső kockázatértékelést kialakítani. A szolgáltató a kockázatértékelése alapján köteles belső eljárásrendet készíteni a kockázatok csökkentése és kezelése céljából. A belső eljárásrendet a belső szabályzatban szükséges meghatározni. A 27. (6) bekezdése alapján a szolgáltató figyelembe veszi a nemzeti kockázatértékelés eredményét a belső kockázatértékelés elkészítése során a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében. A szolgáltatók a Nemzeti Kockázatértékelés dokumentumát a felügyeletet ellátó szerveken keresztül ismerhetik meg. Az azonosított kockázatok között magasabb kockázati szintet képviselnek az elkövetést könnyítő eszközökből eredő kockázatok (például készpénz, stróman vagy offshore gazdasági társaságok), illetve az egyes szervezett bűnözési formákhoz kapcsolódó specifikus kockázatok [például pszichológiai manipulációs csalás (social engineering fraud)]. A fenti esetekben indokolt lehet a 16. (1) bekezdése alapján a fokozott ügyfélátvilágítás alkalmazása, továbbá a 10. (2) bekezdése szerint kockázatérzékenységi megközelítés alapján a pénzeszközök forrására vonatkozó információk, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bekérése. A kockázatérzékenységi megközelítés megjelenik még az ügyfelek adatainak verifikálása és naprakészségének ellenőrzése, üzleti kapcsolat létesítése, ügylet teljesítése, a monitoring, illetve az összetett, szokatlan ügyletek és pénzügyi műveletek ellenőrzése során is. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda álláspontja szerint a kockázatalapú megközelítés lehetőség és egyben kötelezettség is arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatók a nemzeti kockázatértékeléssel összhangban a kifejezetten kockázatos területekre és esetekre fókuszáljanak. Ez egyben a Pmt. tudatosabb végrehajtását is igényli, amely a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda várakozásai szerint összességében pozitív hatással lesz majd a bejelentési gyakorlatra, a bejelentésben szereplő információk minőségére és ezáltal a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda tevékenységére is. A bejelentési kötelezettség A bejelentési kötelezettség a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény mellett a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló tény, adat, körülmény esetkörével egészült ki. A büntetendő cselekményből való származás általános jelleggel vonatkozik valamennyi büntetendő cselekményre. A Pmt. továbbra is alacsony gyanúszinthez köti a bejelentés megtételét. A szolgáltató maga határoz arról, hogy az ügyfelével, az ügylettel (tranzakcióval) vagy a tranzakciók sorozatával kapcsolatban a Pmt. szerinti gyanú amely a büntető-eljárásjogi gyanúszint alatt van fennáll-e. Továbbá a Pmt. a korábbi Pmt.-hez képest bővítette azon esetköröket, amelyekben az ügyvédeket és a közjegyzőket ügyfélátvilágítási és bejelentési kötelezettség terheli. Eszerint az ügyvédekre és a közjegyzőkre akkor is vonatkozik a Pmt. szerinti ügyfélátvilágítási és bejelentési kötelezettség, ha bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozattal vagy ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházásával kapcsolatban folytatnak ügyvédi tevékenységet. 6 É v e s j e l e n t é s 2017
A felfüggesztés A felfüggesztés a vagyonbiztosítást elősegítő hatékony intézkedésként jelenik meg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszerben. A felfüggesztés jogintézményével kapcsolatban három fontos változtatást szükséges megemlíteni: - a korábbi szabályozás által alkalmazott belföldi és nem belföldi ügylettől függetlenül, egységes négy munkanapos időtartam került rögzítésre; - a Pmt. 34. (2) bekezdése alapján a felfüggesztés az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is végrehajtható; - a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a 35. (1) bekezdése alapján nem kizárólag meghatározott ügyletekkel kapcsolatban kezdeményezhet felfüggesztést, hanem általában a szolgáltató ügyfelével összefüggésben is. A felfüggesztés alkalmazása továbbra is azokban az esetekben indokolt, amikor a szolgáltató egy adott ügylet vagy ügyleti megbízás vonatkozásában a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A felügyeletet ellátó szervek az általuk kiadott útmutatókban a felfüggesztés alkalmazásával kapcsolatban részletszabályokat határozhatnak meg, amelyeknek a szolgáltatók kötelesek megfelelni. A pénzügyi információs egység A negyedik pénzmosás elleni irányelv a korábbinál részletesebben határozza meg a pénzügyi információs egység feladat- és hatáskörét. Ezért a Pmt.-ben a pénzügyi információs egységgel kapcsolatos rendelkezések külön alcímben kerültek tárgyalásra. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a Pmt. alapján elemző-értékelő tevékenységet folytat a pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmények és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából. Ennek keretében a pénzügyi információs egység egy-egy ügyhöz kapcsolódó operatív, valamint általában tematikus stratégiai elemzést folytat. Az operatív elemzés célja a hazai és a nemzetközi információtovábbítás, amelynek érdekében a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a tudomására jutott információkat öszszeveti a rendelkezésére álló, illetve szükség esetén a beszerezhető adatokkal, feltárja és értelmezi az azok között fennálló összefüggéseket, nemzetközi információcserét folytat, nyomon követi a pénzügyi műveleteket, folyamatokat, valamint vizsgálja az üzleti kapcsolatokat és ügyleti megbízásokat. Az operatív elemzés a Pmt. 40. -ában meghatározott esetekben indul meg: - a szolgáltató bejelentése; - a szolgáltató 34. (1) bekezdésében meghatározott ügylet felfüggesztésével kapcsolatos bejelentése; - a felügyeletet ellátó szerv, illetve vámhatóság tájékoztatása; - a 48. (1) bekezdésben felsorolt hatóságok információ szolgáltatására vonatkozó igénylése; - a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 4. (3) bekezdése alapján a vámhatóság által továbbított információ; - a Kit.-ben meghatározott a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv adatigénylése, illetve bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény miatt tett tájékoztatása; - a külföldi pénzügyi információs egységgel folytatott nemzetközi információcsere és együttműködés különböző formái. Pontosításra került a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda jogköre a központi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezésével összefüggésben is. A Pmt. 46. 7 É v e s j e l e n t é s 2017
(1) bekezdése alapján a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda eljárás lefolytatására tehet javaslatot, amely nem generál eljárási kötelezettséget. Az eljárást lefolytató szerv a megküldött információk felhasználásának eredményéről, illetve ha a javasolt eljárás lefolytatására sor került az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatást küld a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodának. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda az eljárás eredményére vonatkozó információkat felhasználja az operatív elemzése során, amelylyel hatékonyabb információtovábbítást valósít meg. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a gyakorlatban elsősorban adóigazgatási eljárás lefolytatására tesz javaslatot. A fentiekhez hasonlóan Pmt. 46. (2) bekezdése alapján a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyeletet ellátó szerv, illetve cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatását is kezdeményezheti. Fontos különbség, hogy a felügyeletet ellátó szerv és a cégbíróság a megküldött információk felhasználásának eredményeiről évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31. napjáig tájékoztatja a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát. Az információtovábbítás célját illetően kiemelendő, hogy a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a Pmt. 48. (1) bekezdése alapján szemben a korábbi szabályozás taxatív felsorolásával valamennyi bűncselekmény megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthat információt. A Pmt. 48. (6) bekezdése alapján a nemzetközi információcsere keretében beszerzett információ tekintetében a nemzetközi követelményekkel összhangban korlátozhatja a megküldött információ felhasználását. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által folytatott nemzetközi együttműködés A Pmt. 49-53. -ai a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által folytatott nemzetközi együttműködésre és információcserére vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmazza. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint büntetendő alapcselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából jogosult külföldi pénzügyi információs egységgel önállóan nemzetközi együttműködést folytatni, illetve ilyen célból külföldi pénzügyi információs egységgel együttműködési megállapodást kötni. A Pmt. részletesen meghatározza a nemzetközi információcsere általános formáit: a megkeresést és a tájékoztatást. Kiemelendő a tájékoztatás Pmt. 51. (3) bekezdésében rögzített speciális esete, amikor a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni azon EU tagállam pénzügyi információs egysége részére, amely a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére küldött bejelentésben, illetve a vámhatóság által a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján továbbított információval összefüggésben érintett. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a Pmt. 53. (3) bekezdése alapján az általános formáktól eltérő információcseremechanizmust is alkalmazhat, ha a mechanizmus célja a nemzetközi információcsere felgyorsítása vagy előkészítése. A Pmt. továbbá meghatározza a nemzetközi együttműködés, valamint annak keretében szerzett információ felhasználásának korlátait. 4. Bejelentésindikátorok, bejelentéstipológia Az alábbiakban a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda azokat a bejelentésindikátorokat, bejelentéstipológiákat foglalta össze, amelyek az operatív elemzést követően sikeresen járultak hozzá a Pmt. 48. (1) bekezdése szerinti információtovábbítási tevékenységhez vagy amelyek a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda megítélése szerint a bejelentést megalapozzák. 8 É v e s j e l e n t é s 2017
A gazdasági társaság fizetési számlájáról a jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalják. A jóváírások és a terhelések közötti eltérést a banki költségek okozzák. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakciósorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakciósorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások. Tényleges gazdasági tevékenységre utaló ügyletek nem történnek a gazdasági társaság fizetési számláján [bérkifizetés, működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.), adófizetés]. Egy természetes személy rendszeresen, jelentős összegeket vesz fel készpénzben (akár bankfióki kifizetés formájában, akár ATM-en keresztül) olyan gazdasági társaságok fizetési számláiról, amelyeknek általában vezető tisztségviselője és/vagy tagja (tulajdonosa), illetve a gazdasági társaság fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult. A számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja azáltal, hogy a beérkező összegeket azonnal vagy rövid időn belül készpénzben felveszi. A gazdasági társaság fizetési számlájára az összegek kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok fizetési számlájáról kerülnek átutalásra. Az átutalási láncolat kezdő- és végpontja között általában további gazdasági társaságok fizetési számláját veszik igénybe, illetve több átutalási láncolat alkalmazásával valósul meg a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrzésvédelmi szolgáltatás, építőipari tevékenység, épületüzemeltető, takarító szolgáltatás, munkaerő-kölcsönzés. Jelentős kockázatot jelentenek az olyan szolgáltatások, amelyek esetében a szolgáltatást nyújtó részére vezetett fizetési számlákra érkeznek az átutalások, majd a fizetési számlákról összesítve kerülnek továbbutalásra egy a szolgáltatást nyújtó részére vezetett másik fizetési számlára. Erről a számláról a tényleges kedvezményezettek részére történik meg az összegek átutalása. Az ilyen ún. gyűjtőszámlák megnehezítik az átutalást kezdeményező fél és a kedvezményezett fél közötti kapcsolat kimutatását. Külföldi természetes személy lakossági fizetési számlájára egy általa ténylegesen tulajdonolt offshore társaság szintén Magyarországon vezetett fizetési számlájáról érkezik jóváírás. Az összeg fedezete az offshore társaság fizetési számlájára teljesített készpénzbefizetés. A jóváírást követően az összegek hosszú ideig a természetes személy számláján pihennek, mielőtt azok készpénzben történő felvételét az ügyfél megkísérelné. Az érintett fizetési számlán egyéb forgalom nem tapasztalható. Social engineering típusú csalás és a kapcsolódó pénzmosás A social engineering típusú csalásokat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása kockázatairól szóló Nemzeti Kockázatértékelés pszichológia manipulációs csalásnak hívja. Angol nyelven több megnevezése is ismert: business e-mail compromise, CEO impersonation fraud vagy egyszerűen CEO fraud. A csalás elkövetéséhez az elkövetők elsősorban az internetet használják, amely során a leendő sértettel bizalmi viszonyban álló felet (például vállalati vezetőt, üzleti partnert, pénzátutalások kezdeményezésére jóváhagyási jogkörrel rendelkező személyt) személyesítenek meg. A tradicionális cyber csalásokkal ellentétben az elkövetők nem közvetlenül veszik át az irányítást a sértettek fizetési számlája felett, hanem célzott kommunikációval, így pél- 9 É v e s j e l e n t é s 2017
dául e-mail üzenetek útján manipulálják. Az elkövetési magatartás több módja ismert, amelyek alapvető célja, hogy a sértettek olyan átutalást indítsanak, amely kedvezményezettje az elkövetők által ellenőrzött fizetési számla. Volt olyan eset, hogy az elkövetők telefonon léptek kapcsolatba a társaság pénzügyi részlegével mint a társaság ügyvezetője vagy más felső szintű vezetője, üzleti partnere, vagy mint a pénzügyi tranzakciók engedélyezésére és/vagy kezdeményezésére feljogosított személy. Az elkövetők elmondták, hogy a társaság felső vezetése nagyon fontos szerződésről folytat tárgyalásokat, ezzel összefüggésben sürgősen pénzügyi tranzakciót kell végrehajtani, azonban az ügylet bizalmas jellege miatt nem szabad információnak kiszivárognia. Az elkövetők általában ismerettel rendelkeznek a sértett gazdasági társaság belső struktúrájáról, eljárásrendjéről, továbbá a műveletek valós hátterét, indokait alátámasztó hamisított dokumentumokkal rendelkeznek. Általában szervezetten követik el a cselekményeket, egy személy például az ügyvezetőnek adja ki magát, más a társaság ügyvédjének, jogtanácsosának, egy harmadik személy például közjegyzőnek. Amennyiben sikeresen rábírják a sértett társaság alkalmazottját a pénzügyi tranzakció végrehajtására, úgy ismételten hangsúlyozzák az ügylet bizalmasságát. Számos esetben az elkövetők további tranzakciókra is utasítást adnak. Mivel a tévedésbe ejtett alkalmazott sincs tisztában azzal, hogy csalás bűncselekmény sértettje lett, ezért általában több nap elteltével észlelik a vállalatnál, hogy az átutalás az alkalmazott tévedésbe ejtése miatt került végrehajtásra. Fontos indikátora lehet a csalásnak, ha az e-mail üzenetek szövegében nyelvtani vagy helyesírási hibák merülnek fel. Külföldön folytatott büntetőeljárások keretében foganatosított házkutatások során a nyomozó hatóságok olyan előre megírt, a sértettek viselkedésének befolyásolására alkalmas módszertani útmutatókat találtak, amelyeket az elkövetők korábban alkalmaztak. A rendelkezésre álló információk szerint az elkövetők a támadást megelőzően kifinomult módszereket alkalmaznak a célba vett vállalat elektronikus kommunikációjába történő behatoláshoz, annak megfigyeléséhez, így pontos információkat szereznek, alaposan feltérképezik az érintett felek közötti kapcsolatrendszert. Előfordul, hogy az elkövetők az üzleti partner e- mail címére megtévesztésig hasonló e-mail címről hamis számlát küldenek a célba vett vállalat kiválasztott, korábban megfigyelés alá vont e- mail címére. Az elkövetők több esetben a valós e-mail forgalmat manipulálták, például a felek között küldött valódi számlákban vagy szerződésekben megváltoztatták a fizetési információkat a későbbi fizetések eltérítése érdekében. E támadási forma megnevezésére az angolszász terminológia a man in the middle kifejezést használja. Az elkövetők a bűncselekményből származó öszszegek tisztára mosásához általában határokon átnyúló átutalási láncokat alkalmaznak, különböző országokban bejegyzett társaságok, illetőleg természetes személyek felhasználásával. A magyarországi pénzügyi rendszert korábban elsősorban olyan pénzösszegek fogadására ás továbbutalására használták, amelyeket a fent említett módszerek alkalmazásával egyesült államokbeli vagy nyugat-európai székhelyű gazdasági társaságok fizetési számláiról utaltak át. Az összegeket szinte azonnal továbbutalták külföldi fizetési számlákra vagy a számla felett rendelkezésre jogosultak azonnal felvették készpénzben. A rendelkezésre álló információk szerint az elmúlt időszakban magyarországi bejegyzésű vagy magyarországi telephellyel rendelkező gazdasági társaságok is hasonló támadások célpontjává váltak. 10 É v e s j e l e n t é s 2017
A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda álláspontja szerint a bejelentést megalapozó indikátorok a következők: A megbízást benyújtó oldalán: A social engineering típusú csalások esetében általában jelentős összeg kerül átutalásra. Az átutalási megbízás egy szokásos kedvezményezett (üzleti partner) részére történő átutalást mutat, azonban a kedvezményezett fizetési számlájának száma eltér a korábbi számlától. Az átutalási megbízás egy új, korábban ismeretlen üzleti partner részére történő átutalás érdekében kerül benyújtásra, és az átutalás hasonló nagyságrendű azokhoz, amelyeket az ügyfél korábban ismert üzleti partnere részére utalt át. Olyan átutalási megbízás kerül benyújtásra, amely esetben a számlavezető hitelintézet lehetőségei korlátozottak a valódiság ellenőrzésére. A sürgősségre, titkosságra, bizalmasságra utaló nyelvezet, megjegyzések, utasítások figyelmeztető jelek lehetnek. Az átutalási megbízás az ügyfél olyan alkalmazottjától érkezik, aki újonnan kapott meghatalmazást, rendelkezési jogosultságot a fizetési számla felett, vagy már rendelkezésre jogosult a számla felett, azonban korábban nem adott átutalási megbízásokat. Az ügyfél által tanúsított szokatlan viselkedés lehet annak is a következménye, hogy az elkövetők átveszik a tényleges e-mail fiók feletti irányítást. A kedvezményezett fizetési számla offshore társasághoz tartozik vagy magas kockázatú országban bejegyzett hitelintézet vezeti. Az elkövetők hamisított dokumentumokat (például számlák, szerződések) használnak. Az elkövetők valós dokumentumokat szereznek meg és azokon néhány módosítást hajtanak végre, annak érdekében, hogy a megfelelő, általuk ellenőrzött fizetési számlára történjen meg az átutalás. A jóváírt összeg sem nagyságrendjét, sem a megjelölt kedvezményezettet tekintve nem áll összhangban az ügyfélről rendelkezésre álló információkkal. A kedvezményezetti oldalon: Az átutalást kezdeményező ügyfél bankja csalás miatt az összeg visszautalását kéri. Jóváírást követően az összegek azonnal készpénzben felvételre kerülnek, vagy azonnal továbbutalják akár a hitelintézet által vezetett egy vagy több számlára, vagy a hitelintézeten kívülre. Kisebb összegek esetében elterjedt az ún. money mule -ok használata. Ezeket a személyeket az elkövetők közvetítőként alkalmazzák. E személyek általában nincsenek tisztában azzal, hogy illegális cselekményben vesznek részt. A fizetési számlán jellemző az alacsony számlaegyenleg, korlátozott pénzügyi tevékenység, így a hirtelen jelentős összegű számlaforgalom indikátor lehet. Virtuális fizetőeszközök A virtuális fizetőeszközökkel összefüggő bejelentések száma jelentős emelkedést mutat, 2017-ben a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 38 virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatba hozható bejelentést kapott, ezen felül 3 tájékoztatást és 1 megkeresést fogadott külföldi pénzügyi információs egységektől. A virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatba hozható bejelentések 2013-2017 közötti időszakra vonatkozó vizsgálata alapján megállapítható, hogy a bejelentések kétharmadában természetes személyek, egyharmadában gazdasági társaságok érintettek. A bejelentések kétharmadában jellemzően megjelenik a három ismert virtuális fizetőeszköz váltó platform (Kraken, Bitstamp, Coinbase) valamelyike. 2017-ben 4 esetben került sor információtovábbításra, amelyek címzettjei 3 esetben valamely rendőrségi szerv, 1 esetben a Terrorelhárítási Központ volt. 11 É v e s j e l e n t é s 2017
A bejelentések alapján a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a következő jellemzőket azonosította: Nem EU tagállamban állampolgársággal rendelkező természetes személyek részére érkeznek jelentős összegű jóváírások virtuális fizetőeszköz váltó platformtól, amelyet készpénzfelvétel követ. Több esetben megállapítható, hogy miután a bejelentésre kötelezett szolgáltató az ügyféllel az üzleti kapcsolatot megszüntette, tevékenységét más szolgáltatónál folytatta. Természetes személy ügyfél fizetési számlájára, jelentős számú, egyenként csekélyebb összegű jóváírások érkeznek természetes személyektől. A jóváírások közleményei virtuális fizetőeszköz kereskedelemre utalnak. Később a fizetési számlán csalás jellegű tevékenység miatt az átutalások törlését és az összegek visszautalását kérték. A fentiek alapján feltételezhető, hogy megjelent egy olyan csalás módszer, amely alapján az elkövetők Bitcoin értékesítését ígérik a sértetteknek, azonban a megbízásokat nem teljesítik. Jelentős összegű készpénzbefizetések vagy külföldi gazdasági társaságoktól érkező jelentős összegű átutalások jóváírása történik a fizetési számlán. Ezt követően a jóváírt összegek továbbutalása történik virtuális fizetőeszköz váltó platform (szinte kizárólag Kraken, Bitstamp, Coinbase) felé. Több esetben megfigyelhető stróman személyek használata, ilyenkor a készpénz befizetésére kísérő jelenlétében kerül sor. A stróman személy jellemzően nem tájékozott a virtuális fizetőeszközöket vagy a tranzakciók indokát illetően. Jelentős összegű jóváírások érkeznek dél-európai országban bejegyzett hitelintézet által vezetett fizetési számláról. Ezt követően készpénzfelvételre kerül sor. A jóváírt összeg egy kisebb része átutalásra kerül virtuális fizetőeszköz váltó platform felé. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda álláspontja szerint a bejelentést megalapozó indikátorok a következők: Jelentős összegű jóváírások virtuális fizetőeszköz váltó platformtól. Virtuális fizetőeszköz váltó platformtól érkező jóváírások felvétele készpénzben. Rendszeres jóváírások természetes személyektől. A tranzakciók közleményében virtuális fizetőeszköz kereskedelemre utaló információk. Jelentős összegű készpénzbefizetés, majd továbbutalás virtuális fizetőeszköz váltó platform részére. Jelentős összegű jóváírások külföldi, elsősorban gazdasági társaság partnerektől, majd továbbutalás virtuális fizetőeszköz váltó platform részére. Gazdasági társaság fizetési számláján üzletszerű virtuális fizetőeszköz kereskedelemre utaló forgalom (közleményben virtuális fizetőeszköz megnevezés, ügyfélazonosító szám). Készpénzfutárok, jelentős összegű készpénzes tranzakciók A készpénz használata megakadályozza a pénzügyi folyamatok átláthatóságát, és így a bűnüldöző szervek által a büntetendő cselekményekből származó vagy a bűncselekmények elkövetésére használt pénzeszközök útjának nyomon követését. Készpénzhasználat esetén a pénzmozgások számos esetben nem köthetőek gazdasági eseményekhez. A büntetendő cselekményből származó készpénz határokon átnyúló szállítása készpénzfutárok igénybevételével könnyű és gyors. A készpénzfutárok szolgáltatása könynyen hozzáférhető, olcsó, szakértelmet nem igényel. Az elmúlt évben megfigyelhető jelenség, hogy elsősorban dél-európai országokból jelentős öszszegek átutalása valósul meg magyarországi bejegyzésű hitelintézet által vezetett fizetési számlákra, ahonnan e pénzek továbbutalásra kerülnek távol-keleti országokban vezetett fizetési számlákra. Számos esetben ugyanezekre a 12 É v e s j e l e n t é s 2017
fizetési számlákra jelentős, rövid idő alatt akár több tíz millió euró összegű ún. zsákos készpénzbefizetés történik. A befizetők jellemzően távolkeleti származású személyek, azonban elterjedt a stróman személyek alkalmazása is. A befizetett összegek szintén továbbutalásra kerülnek távolkeleti országokban vezetett fizetési számlákra. A befizetett készpénz forrása általában ismeretlen, de feltehetően Dél- és Nyugat-Európából származik, és készpénzfutárok segítségével szállítják Magyarországra. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda álláspontja szerint a bejelentést megala pozó indikátorok a következők: Az ügyfél magyarországi bejegyzésű gazdasági társaság. A gazdasági társaság cégjegyzésre jogosult személye és/vagy tulajdonosa távol-keleti országok állampolgára. Rendszeres, jelentős összegű jóváírások, amelyek forrása dél-európai bejegyzésű hitelintézet által vezetett fizetési számla. Jelentős összegű ún. zsákos készpénzbefizetés. Stróman személy használatára utaló jelek. Jóváírást/befizetést követő továbbutalás távol-keleti bejegyzésű hitelintézet által vezetett fizetési számlára. 5. Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (korábbi Kit.) 2017. június 26-án hatályát veszette, és ezzel egy időben hatályba lépett az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit). A Kit megalkotása, a már 2007 óta létező és működő intézményi struktúrának és szabályrendszernek a reformja egyrészt a jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatok és a Moneyval 5. körös országvizsgálata eredményeképpen megfogalmazott megállapítások és ajánlások miatt vált szükségessé. Másrészt a rendszer újrakodifikálását indokolta az is, hogy nemzetközi szervezetek [ENSZ; Moneyval (az Európa Tanács pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szakértői bizottsága)] részéről hiányosságként került megfogalmazásra, hogy Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) határozataiban foglalt nemzetközi kötelezettségek végrehajtásának a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása vonatkozásában nem megfelelően tesz eleget. A Kit. a fentiek miatt a korábbi szabályozáshoz képest kiterjeszti a hatályát az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozataira, pontosítja a bíróságok szerepét a zárlat elrendelése vonatkozásában, egységesíti az adatvédelmi rendelkezéseket és a mentesítés szabályait, pótolja a pénzeszköz és gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalmával és a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat, továbbá egyértelműsíti és megerősíti a korlátozó intézkedések végrehajtásáért felelős központi hatóság, a szolgáltatók, a szolgáltatók felügyeletét ellátó szervek, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelezettségeit. Hasznos internetes elérhetőségek, valamint bővebb információ a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések témakörében a Nemzeti Adóés Vámhivatal honlapján az alábbi elérhetőségen található: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/korlatozo_in tezkedesek/penzugyi_es_vagyoni_k20151209.html 13 É v e s j e l e n t é s 2017
6. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyeleti tevékenysége A felügyeleti tevékenység ellátása során a felügyeletet ellátó szerv azt ellenőrzi, hogy a szolgáltatók mennyiben felelnek meg a Pmt. és a Kit. rendelkezéseinek. A felügyeleti tevékenység kiterjed a szolgáltatóknak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítására is. A felügyelet ellátása során a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 2017. december 31-ig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályai szerint járt el, azonban 2018. január 1-jétől az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit alkalmazza, amely a közigazgatási eljárások lefolytatása során változásokat hozott (például jogorvoslati lehetőségek, ügyintézési határidők). Jóváhagyásra benyújtott szabályzatok elbírálása A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda nyilvántartása szerint a felügyelete alá bejelentkezett szolgáltatók száma 2017. első félévéig közel 12 000 (9 800 könyvviteli és 2 150 ingatlanügylettel foglalkozó szolgáltató) volt. A Pmt. hatálybalépését követően a kijelölt személyek elektronikus bejelentési rendszerének köszönhetően a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyelete alá bejelentkezett szolgáltatók száma a duplájára emelkedett. A felügyeleti tevékenységre vonatkozó statisztikai adatok szerint 2017. évben összesen 443 db szabályzat került jóváhagyás céljából benyújtásra. A benyújtott kérelmek tekintetében az alábbi döntések születtek: 4. számú táblázat Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda felügyeleti nyilvántartása A statisztikai adatok szerint a benyújtott szabályzatok közel fele felelt meg a jogszabályi feltételeknek, így azok jóváhagyásra kerültek, míg egy részük kisebb mértékű módosításra, pontosításra szorult, így azok javaslattal kerültek jóváhagyásra. Összesen 130 esetben volt szükség további eljárási cselekmények (felszólítás, hiánypótlás, kiegészítés) alkalmazására, illetve az ügyféllel történő egyeztetések lefolytatására az érintett szabályzatok jóváhagyása érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium által jóváhagyott mintaszabályzatok 2017 júniusáig voltak elérhetőek a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda honlapján, amelyek segítséget nyújtottak a szolgáltatók részére a saját belső szabályzataik elkészítéséhez és átdolgozásához. A Pmt. hatálybalépését követően már nem előírás a felügyeletet ellátó szervek részére, hogy mintaszabályzat elkészítésével segítsék a szolgáltatókat a belső szabályzatok átdolgozásában. Ennek ellenére a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 2018 januárjában valamenynyi felügyelete alá tartozó szolgáltatói kör vonatkozásában külön-külön ún. típusszabályzatot tett közzé a honlapján, amelyek a következő hivatkozáson érhetők el: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/felugy eleti_tevekenyseg/tajekoztato_20170623.html 14 É v e s j e l e n t é s 2017
A Pmt. a hatálybalépésekor működő szolgáltatók részére 2017. szeptember 30-ig biztosított határidőt a saját belső szabályzatok átdolgozására. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a felügyeleti tevékenysége során ugyanakkor figyelembe vette, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelő belső szabályzatok törvényben meghatározott határidőn belül történő elkészítése a szolgáltatók részére nehézséget okozott. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda és az érdekképviseleti szervek is támogatták az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítását, amely szerint az Itv.-ben felsorolt tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások köre kiterjesztésre került a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárásra is. Az Itv. módosítása következtében a belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás többek között a könyvviteli, adószakértői, adótanácsadói valamint ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók esetében 2018. január 1-jétől illetékmentessé vált. Hatósági ellenőrzések 2017. évben összesen 170 (140 kérdőíves és 30 helyszíni) hatósági ellenőrzés került lefolytatásra, amely az elmúlt öt év viszonylatában az alábbiak szerint alakult. 5. számú táblázat Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda felügyeleti nyilvántartása Az ellenőrzések száma 2017. évben csökkent. E változás elsősorban annak köszönhető, hogy a 2017. június 26-án bekövetkezett jogszabályi változások miatt egy hosszabb átmeneti (felkészülési) időszak következett, melynek eredményeként 2017. július, augusztus és szeptember hónapokban nem került ellenőrzés lefolytatásra, míg ezt követően helyszíni ellenőrzésre 10 esetben került sor. A lefolytatott ellenőrzések több mint 90 %-ában az ellenőrzés megállapításai alapján további intézkedések meghozatal vált szükségessé az alábbiak szerint. 6. számú táblázat Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda felügyeleti nyilvántartása 15 É v e s j e l e n t é s 2017
Az elmúlt 5 év viszonylatában a bírság mint a legsúlyosabb szankció az alábbiak szerint alakult. 7. számú táblázat A Pmt. hatálybalépése előtt végrehajtott ellenőrzések során a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a 2016. évben közzétett éves jelentésben már felsorolt hiányosságokat 2017- ben is tapasztalta. A Pmt. hatálybalépését követően végrehajtott ellenőrzések során a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda elsősorban azt vizsgálta, hogy az ellenőrzött szolgáltatók megfelelően végzik-e az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, különös tekintettel a hatályos Pmt.-ben előírt új kötelezettségekre az új ügyfelek viszonylatában. A Pmt. hatálybalépését követő negyedik hónaptól megkezdett ellenőrzések eredményeként kijelenthető, hogy a szolgáltatók nem vették figyelembe az új jogszabályi rendelkezéseket. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség végrehajtásának vizsgálatán kívül a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a kockázati alapon kiválasztott szolgáltatók esetében a bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzését is elvégezte. Forrás: A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozása Elleni Iroda felügyeleti nyilvántartása A helyszíni ellenőrzés során feltárt leggyakoribb hiányosságok A felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó egyéb feladatok 2017. évben a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyeleti szakterülete részére a szabályzatok jóváhagyásán és az ellenőrzések lefolytatásán túlmenően jelentős feladatot jelentettek az alábbiak: - típusszabályzatok kidolgozása szolgáltatói szektoronként; - nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálatában történő részvétel, a felügyeleti kockázatértékelés elkészítése; - az Európa Tanács Moneyval országjelentésben Magyarország részére megfogalmazott pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akcióterv kidolgozásában és végrehajtásában való közreműködés; - különféle jogszabályok előkészítésében való közreműködés; - a jogszabályváltozást követően jelentősen megnövekedett szolgáltatói érdeklődés telefonon és e-mail útján történő kezelése; - felkészülés a 2018. január 1-jétől hatályba lépő két új törvény gyakorlati végrehajtására (az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján biztosított E-papír szolgáltatás; Ákr.); - a Pmt.-ben nevesített felügyeleti szervekkel való együttműködés, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyelete alá tartozó szolgáltatók érdekképviseleti szerveivel való folyamatos kapcsolattartás. 16 É v e s j e l e n t é s 2017
7. Moneyval megerősített nyomonkövetési eljárás Magyarország pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszerét 2016-ban vizsgálta az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága, a Moneyval. A Moneyval által lefolytatott országértékelés a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) ajánlásainak való megfelelését vizsgálta. Az országértékelés eredményeként a Moneyval plenáris ülése 2016 szeptemberében fogadta el a jelentését. (A Moneyval jelentés publikálásra került és a Moneyval honlapján elérhető: http://www.coe.int/t/dghl/monitor- ing/moneyval/evaluations/round5/money- VAL(2016)13_MER_Hungary_en.pdf) Az országértékelés eredményei alapján a Moneyval eljárási szabályainak megfelelően Magyarország fokozott nyomonkövetési eljárásba került, amely alapján évente köteles jelentést tenni az országértékelésben meghatározott, jogszabályi megfelelőséget érintő ajánlások végrehajtásáról. 2017 októberében a magyar hatóságok írásos úton beszámoltak a megtett előrelépésekről. A Pmt. és a Kit. elfogadásával, illetve az Európa Tanács Moneyval országjelentésben Magyarország részére megfogalmazott pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat által meghatározott jogszabály-módosításokkal és egyéb intézkedésekkel Magyarország jelentős előrehaladásról tett tanúbizonyságot. A Moneyval eljárási szabályai alapján Magyarországnak 2018 decemberében kell az előrehaladásról újabb jelentést tennie. 8. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda elérhetőség Név: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Postafiók: 1300 Budapest, Pf.: 307 Telefon: 06 1/4309-466 Fax: 06 1/4309-305 E-mail: Honlap: fiu@nav.gov.hu http://nav.gov.hu/nav/penzmosas 17 É v e s j e l e n t é s 2017