ECB-PUBLIC 201 7. november A Számvizsgáló Bizottság megbízatása A magas szintű Számvizsgáló Bizottság, amelyet a Kormányzótanács hozott létre az EKB eljárási szabályzatának 9b cikke alapján, megerősíti a meglévő belső, illetve külső ellenőrzési szinteket, valamint mind a központi banki, mind a bankfelügyeleti funkciókat ellátva tökéletesíti az EKB, az SSM és az eurorendszer szervezeti irányítását. 1. A Számvizsgáló Bizottság célja és hatásköre A KBER alapokmánya és az SSM-rendelet 1 értelmében a Számvizsgáló Bizottságnak úgy kell támogatnia a Kormányzótanácsot az EKB, illetve az eurorendszer feladatainak és tevékenységének ellátásában, hogy az alábbi témakörökben tanácsot és véleményt nyújt: a) a pénzügyi információk megbízhatósága; b) a belső kontrollrendszer felvigyázása; c) a hatályos törvények, szabályok, magatartási kódexek tiszteletben tartása; d) a számvizsgálói (audit) feladatkör ellátása. 2. Feladatkörök 2.1 A pénzügyi információk megbízhatósága A Számvizsgáló Bizottságnak az EKB pénzügyi kimutatásai elkészítésének alapját képező folyamatok általános helyességét és eredményességét, valamint a kapcsolódó kimutatások általános helyességét kell megvizsgálnia. Ennek érdekében: a) még a kormányzótanácsi jóváhagyás előtt kötelessége áttekinteni az éves pénzügyi kimutatásokat; b) a külső könyvvizsgálókkal és a belső ellenőrökkel, valamint a Bank vezetőségével meg kell vitatnia a vonatkozó auditjelentéseket (beleértve a vezetői levelet), a könyvvizsgálat és a belső ellenőrzés során felmerült nehézségeket, valamint az EKB vezetőségével kialakult komolyabb véleménykülönbségeket; c) nyilatkozatot kell kérnie a külső könyvvizsgálótól, amely igazolja, hogy a pénzügyi kimutatásokat az elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően állították össze, és megtörtént megfelelő könyvvizsgálatuk; d) a Kormányzótanács számára tanácsot kell adnia a pénzügyi kimutatások jóváhagyásáról. 1 A Tanács 1 024/201 3/EU rendelete (201 3. október 1 5.), HL L 287., 201 3.1 0.29., 63. o.
A Számvizsgáló Bizottságnak továbbá kötelessége megvizsgálni az eurorendszert érintő minden olyan jelentősebb számviteli és pénzügyi adatszolgáltatási kérdést, amelynek hatása lehet az EKB pénzügyi kimutatásaira. 2.2 A belső kontrollrendszer felvigyázása A Számvizsgáló Bizottságnak értékelnie és a Kormányzótanács számára véleményeznie kell, hogy a belső kontroll- és kockázatkezelési keretrendszerek mindent egybevéve eredményesek és megfelelőeke. Ennek érdekében: a) értékelnie kell a működési és pénzügyi kockázatkezelési keretrendszereket, valamint a kapcsolódó eljárásokat; b) a belső ellenőrökkel, a külső könyvvizsgálókkal és a kockázatkezelőkkel meg kell vitatnia a kérdéses beszámolókat, különös tekintettel a főbb működési, pénzügyi és reputációs kockázati kitettségre; c) meg kell vizsgálnia, hogy az említett kockázatok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére hozott intézkedések helyesek és megfelelően időzítettek-e, és általánosabb értelemben gondoskodnia kell arról, hogy a megfogalmazott ajánlások és aggályok kellő figyelmet kapjanak; d) értékelnie kell a szabályszegésről szóló bejelentések (whistleblowing) rendszerét és kapcsolódó folyamatait; e) indokolt esetben ajánlásokat kell megfogalmaznia, ezáltal támogatva a megbízhatóság és a kontroll szempontjából kedvező környezet kialakulását. 2.3 A vonatkozó törvények, rendeletek és magatartási kódexek tiszteletben tartása A Számvizsgáló Bizottságnak értékelnie és a Kormányzótanács számára véleményeznie kell, hogy összességében kielégítőek-e a szabályok betartását biztosító feltételrendszerek, továbbá hogy a szabályok betartását monitorozó eljárások eredményesek-e. Ennek érdekében kötelessége: a) a szabálykövetés keretrendszerének és a kapcsolódó monitorozó eljárásoknak a felülvizsgálata; b) a vonatkozó beszámolók megvitatása a belső ellenőrökkel és a külső könyvvizsgálókkal, a Jogi Szolgálatok főigazgatójával, a jogkövetési és szervezetirányítási főtisztviselővel, valamint adott esetben az etikai bizottság elnökével és az eurorendszer/ekb szakbizottsági elnökeivel különös tekintettel olyan konkrét jogkövetési ügyekre, amelyeknek jelentős pénzügyi vagy reputációs hatása lehet; c) tájékozódás a fontosabb incidensekről, illetve szabályszegésekről, továbbá az ezek nyomán hozott intézkedések helyességének és időszerűségének a megfontolása; d) indokolt esetben ajánlások megfogalmazása, ezáltal támogatva a feddhetetlenséget és a jó szervezetirányítást elősegítő környezetet. 2.4 Számvizsgálói funkciók 2/5. oldal
A Számvizsgáló Bizottságnak értékelnie kell, hogy a számvizsgálói funkciók mindent egybevéve eredményesek és helyesek-e. Ennek érdekében: a) a kormányzótanácsi jóváhagyás előtt át kell tekintenie és a testület számára véleményeznie kell a Belső Ellenőrzési Bizottság munkaprogramját; b) át kell tekintenie és szükség esetén véleményeznie kell az EKB Belső Ellenőrzési Igazgatóságának munkaprogramját; c) vizsgálnia kell az EKB Belső Ellenőrzési Igazgatóságának, a Belső Ellenőrzési Bizottságnak, valamint az EKB külső könyvvizsgálójának teljesítményét, hogy ezáltal biztosítsa a számvizsgálói funkcióknak az érvényes és megfelelő szakmai normák szerinti ellátását; d) fel kell hívnia a Kormányzótanács figyelmét minden olyan problémára, ami veszélyeztetheti az audit szakterületek eredményes működését, így például a függetlenségüket, a bizalmas, közvetlen kapcsolattartási lehetőséget a megfelelő döntéshozó testülettel és szakértőkkel, az információkhoz való hozzáférést, valamint a megfelelő erőforrások rendelkezésre állását; e) tanáccsal kell ellátnia a Kormányzótanácsot az eurorendszer külső könyvvizsgálóinak kinevezésére tett ajánlásokról. 2.5 Egyéb feladatkörök A felsorolt feladatkörök mellett a Számvizsgáló Bizottság: a) végezhet a megbízatásához fűződő egyéb tevékenységet is, amennyiben erre a Kormányzótanács felkéri; b) ajánlhatja az Igazgatóságnak, hogy a feladatkörébe eső konkrét ügyekkel kapcsolatos feladatokat osszon a Belső Ellenőrzési Igazgatóságra, illetve bármely más releváns szakterületre. 3. Kapcsolatfelvétel az alkalmazottakkal, hozzáférés az információkhoz és a külső tanácsadáshoz A Számvizsgáló Bizottság számára korlátozás nélkül rendelkezésre kell, hogy álljanak mind a vezetőség tagjai, mind az alkalmazottak, továbbá betekinthet minden olyan dokumentumba és információba, amelyet szükségesnek tart a megbízatásában részletezett feladatkörök megfelelő ellátásához. Ez azt jelenti, hogy akár saját kezdeményezésére, akár a belső ellenőrzési szakterület vezetőjének vagy az EKB külső könyvvizsgálójának kérésére az EKB igazgatósági tagjának távollétében is tarthat szűk körű megbeszéléseket a belső ellenőrzési szakterület vezetőjével vagy az EKB külső könyvvizsgálójával. A Számvizsgáló Bizottságnak ezenkívül kötelessége rendszeresen értekezni a működési és pénzügyi kockázatkezelési szakterület vezetőivel, valamint indokolt esetben a Jogi Szolgálatok főigazgatójával és a jogkövetési és szervezetirányítási főtisztviselővel, vagy mindazokkal a vezetőkkel, akikkel feladatai megfelelő ellátásához megítélése szerint konzultálnia kell. A Számvizsgáló Bizottságnak rendszerszerűen meg kell kapnia az auditjelentések vezetői összefoglalóit, míg a teljes jelentéseket kérésre kell a rendelkezésére bocsátani. 3/5. oldal
Ezenkívül a Számvizsgáló Bizottságnak meg kell kapnia, ugyanakkor, mint a Kormányzótanács i) az EKB pénzügyi kimutatásairól készült éves könyvvizsgálói véleményt; ii) az EKB külső könyvvizsgálójának vezetői levelét és az EKB Igazgatóságának válaszát; iii) az Európai Számvevőszék (ECA) 2 előzetes észrevételeit tartalmazó jelentést és az EKB Igazgatóságának válaszát; iv) a nyilvános ECA-jelentés publikáció előtti előzetes példányát. Emellett a Számvizsgáló Bizottságnak át kell adni a pénzügyi, illetve működési kockázati jellegű, kontrollal kapcsolatos fontos kérdésekről szóló jelentéseket, valamint a súlyos szabályszegési esetekről szóló konkrét jelentések mellett általános beszámolókat kell részére biztosítani a hatályos törvényekre, szabályokra, magatartási kódexekre vonatkozó jogkövetési ügyekről. 4. Jelentéstétel A Számvizsgáló Bizottság évente köteles beszámolni előző évi munkájáról a Kormányzótanácsnak. Ennek során értékelnie kell a kontrollrendszerek eredményességét, és adott esetben ajánlásokat kell megfogalmaznia. A fentieken kívül minden egyéb általa helyesnek, illetve feladatkörének ellátásához indokoltnak tartott esetben jelentést tesz a Kormányzótanácsnak. 5. A Számvizsgáló Bizottság összetétele A Számvizsgáló Bizottság összesen hat tagja lehet: az EKB alelnöke, két tekintélyes euroövezeti jegybankelnök (akik közül legalább az egyik felügyeleti hatáskörrel felruházott euroövezeti nemzeti központi bankot vezet), és legfeljebb három külső tag, akiket központi banki, bankfelügyeleti, illetve pénzügyi tapasztalattal bíró, magas rangú hivatalnokok közül, valamint tudományos területen tevékenykedő, elismert szakemberek közül választanak. Az EKB alelnökének kivételével aki hivatalból tag a tagokat a Kormányzótanács nevezi ki három éves, egy ízben hosszabbítható hivatali időre. A Számvizsgáló Bizottság élére a tagok elnököt választanak maguk közül (a tisztet az EKB alelnöke nem töltheti be). A külső tagok éves rendelkezésre állási díjra és a bizottsági ülésnapokon napidíjra jogosultak. Javadalmazásukat a Kormányzótanács határozza meg. 6. Titoktartás és magatartási kódex A Számvizsgáló Bizottság tagjai a kötelességeik teljesítése során tudomásukra jutott bizalmas információkat nem adhatják ki felhatalmazás nélküli személynek. Általánosságban, a bizottság tagjainak feladataik ellátása során az EKB etikai feltételrendszerében lefektetett alapelveket tiszteletben kell tartaniuk. Az etikai szabályok egyértelműen előírják, hogy a tagok felelősek az eurorendszer hitelességének és jó hírének megőrzéséért. 2 A KBER alapokmánya 27.2 bekezdése. 4/5. oldal
7. A Számvizsgáló Bizottság tagjainak függetlensége A Számvizsgáló Bizottság tagjai a jelen megbízatásban előírt feladatköreik ellátása során függetlenül járnak el. Tartózkodniuk kell az olyan tanácskozáson való részvételtől, amely az összeférhetetlenség látszatát keltheti, vagy amely potenciálisan összeférhetetlenséget jelenthet. 8. A Számvizsgáló Bizottság szerepének korlátai A Számvizsgáló Bizottság a jelen megbízatásában felsorolt tanácsadói és felvigyázói feladatköröket látja el. Nem kötelessége és feladata olyan ellenőrzési és számviteli felülvizsgálat elvégzése, amely az EKB pénzügyi kimutatásainak és közzétett információinak hiánytalanságát és pontosságát hivatott biztosítani. Ez ugyanis a vezetőség és a külső könyvvizsgáló hatásköre. A Számvizsgáló Bizottság nem vesz részt olyan tevékenységben, amely a monetáris politika kialakítására és a hitelintézetek felügyeletére vonatkozik. 9. Ülésezési rend A Számvizsgáló Bizottság évente legalább négy alkalommal találkozik. Ha a körülmények megkívánják, az elnök további üléseket is összehívhat. A bizottság valamennyi tagjától elvárják a minden ülésen való személyes megjelenést. Az ülésekre a belső ellenőrzés vezetője is rendszerint meghívást kap. 1 0. A leírt megbízatás felülvizsgálata, önértékelés A Számvizsgáló Bizottság legalább háromévente köteles felülvizsgálni a megbízatását, és megállapításairól beszámolni a Kormányzótanácsnak. Ezzel összefüggésben saját teljesítményét is értékelnie kell. 1 1. A jelen megbízatás közzététele A Számvizsgáló Bizottság megbízatása az EKB honlapján kerül közzétételre. 5/5. oldal