A szikes talajok heterogenitása és korszerű térképezése, monitorozása 2014

A szikes talajok heterogenitása és korszerű térképezése, monitorozása 2014

A heterogenitás okai Azok a területek ahol a szikes talajok előfordulnak általában változatosak. Változatos térszínen terülnek el, amely átmeneti helyzetben van a térszín legmélyebb felszíne és a perem fölött fekvő hát között. Gyakran eredendően változatos kőzeten alakulnak ki (alluvium, átrétegzett lösz). Az erősen rétegzett talajt pusztító erózió kis felszíni különbségek esetén is tarka felszínt alakít ki. Ugyanakkor a szolonyec talajok (azok kémiai és főleg fizikai tulajdonságai miatt) szélsőséges miliőt nyújtanak az élővilág számára (növényborítás 0 és 100% között változhat). A szikes talaj növényzetének változatossága jól jelzi a talajtulajdonságok változását.

Erős rétegződés van a szelvényben

Az egymáshoz közeli mintákban is nagy a szórás Két kismonolit 1:2,5 szuszpenziókban mért ph és EC 2.5 értékei a szintek feltüntetésével a. Közepes réti szolonyec ------------------------------------------------------------------ Mélység Vízszintes távolság (cm) (cm) 0 1,5 3 4,5 6 7,5 9 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ------------------------------------------------------------------ 0 7,4 0,3 7,0 0,2 6,1 0,2 6,8 0,2 6,5 0,2 6,5 0,2 6,7 0,2 1,5 6,9 0,3 7,1 0,2 7,1 0,1 6,9 0,1 7,0 0,1 6,9 0,3 7,3 0,2 A 3 6,3 0,2 7,1 0,2 7,2 0,2 7,0 0,1 7,2 0,2 7,2 0,2 7,1 0,2 4,5 7,2 0,3 7,3 0,2 7,2 0,2 7,4 0,3 7,3 0,3 7,3 0,3 7,1 0,4 6 7,5 0,9 7,3 0,9 7,1 0,7 7,3 0,6 7,1 0,9 7,2 0,7 7,1 0,9 AB 7,5 9,2 0,8 9,0 0,7 8,9 0,7 8,5 0,9 8,2 0,9 8,6 0,9 8,7 0,8 9 10,1 0,7 9,7 0,5 9,9 0,8 9,5 0,8 9,7 0,8 9,9 1,1 10,1 1,1 B ------------------------------------------------------------------

b. Kérges réti szolonyec ----------------------------------------------------------- Mélység Vízszintes távolság (cm) (cm) 0 1,5 3 4,5 6 7,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ph EC 2,5 ----------------------------------------------------------- 0 8,2 2,6 8,7 2,0 8,0 2,5 7,7 1,9 8,2 1,3 8,5 1,2 Cr 1,5 9,9 3,4 10,4 1,8 9,9 2,2 9,9 3,9 10,0 3,1 10,3 2,6 3 10,3 2,6 10,4 2,0 10,2 1,6 10,4 3,4 10,4 3,5 10,4 3,0 4,5 10,3 2,6 10,4 3,0 10,5 3,1 10,3 2,4 10,3 2,6 10,7 2,5 B1 6 10,3 2,6 10,4 2,6 10,5 2,4 10,4 1,9 10,6 1,9 10,6 2,4 7,5 10,5 3,1 10,6 4,4 10,5 3,9 10,5 4,0 10,8 4,2 10,8 5,4 9 10,5 3,8 10,5 3,7 10,5 3,6 10,5 3,7 10,7 3,9 B2 10,5 10,6 4,7 10,7 3,8 10,7 4,2 ----------------------------------------------------------

Okozó tényező Fő változók Okozati változók --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Domborzat Só koncentráció Kicserélhető Na Lúgosság (ph) Felszíni színváltozás Hidrológia Mechanikai tulajdonságok Más talajképző tényező Elektromos vezetőképesség Hidrofizikai tulajdonságok Növényi borítás/biomass Faj összetétel/gyakoriság A talajok szikesedési állapotának térképezését elősegítő tényezők. Félkövér betűvel a fő térképezendő változók. Aláhúzva a távérzékeléssel észlelhető változók. Dőlt betűvel a segédváltozók.

A kategóriákon belüli szóródás nem igen csökken ha a mintavételi távolság csökken Nagyobbrészt ürmös szikespusztából álló gyepterületek átlagos ph-ja, sótartalma és variációs koefficiense (CV%) nagyságrendekkel eltérő térléptékekben ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 0-10 cm-es réteg 10-20 cm-es réteg Növényzeti kategória esetszám ph C.V.% só C.V.% ph C.V.% só C.V.% ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 10-4 km-es maximális távolság (szolonyec szelvény), 3 cm3 minta ph EC2,5 ms/cm Artemisio-Festucetum p. 49 7,7 14 0,47 66 - - - - Camphorosmetum a. 44 10 8 2,98 32 - - - - ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 10-1 km-es maximális távolság (padkásszik komplex), 200 cm3 minta (0-5 cm-es réteg) (10-15 cm-es réteg) Artemisio-Festucetum p. 83 8,2 9 0,13 52 9,9 5 0,38 38 Puccinellietum l. 30 9,1 7 0,22 71 10,2 3 0,63 47 réti folt 3 7,2 4 0,08 14 8,7 2 0,14 21 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 10 km-es maximális távolság (változatos szikes puszta), 1500 cm3 minta EC_p EC_p Artemisio-Festucetum p. 75 7,4 11 1,53 53 8,6 11 2,48 48 Puccinellietum-Bolboschoenetum 16 8,0 11 1,19 76 8,6 9 1,56 79 Agrosti-Alopecuretum p. 60 6,5 11 0,89 52 7,5 13 1,23 56 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A szikes talajok térképezésének jellegzetességei -a sótartalom könnyen köthető termésszintekhez -a sótartalom (és a kísérő vízellátás) különbségei tükröződnek a növényzetben és a talajban -a sótartalom és az azzal korreláló elektromos tulajdonságok jól (gyorsan, pontosan és megbízhatóan) mérhetők -a numerikus paraméterek izovonalasan térképezhetők és ezáltal a térképek használhatósága javul -a talajfizikokémiai és ökológiai viszonyok miatt a talaj és növényváltozók szorosan összefüggnek és ezért többváltozós technikák is alkalmazhatók -a talajra és növényzetre kifejtett hatás miatt az erősen szikes területek a látható spektrumban is elkülöníthetők, és ez a távérzékelés alkalmazására nyújt lehetőséget

A szikes talajok térképezésére alkalmas távérzékeléses módszerek A szenzor szerint: -pánkromatikus kamera Légifényképezés Hegedűs, 1958 szerint: Szikes talajok foltjainak térképezéséhez a késő száraz őszön készült felvétel a legjobb. Tavasszal a belvíz miatt tűnik fel. Ha csak kicsit nedvesebb akkor sötétebbnek tűnik mint a környezo talajok. Legjobban megpirkadt szántásban tűnik ki. Haszonnövénnyel borított területen a szikes folt csak nehezen kivehető színárnyalatbeli különbségként tunik fel. Színes infrafénykép a legjobb.

Színes hamisinfra légifénykép

-multispektrális kamera Mit érzékel csupasz talajon: -só a felszínen, felszíni kéreg, vízállás, Mit érzékel növényzettel fedett talajon-visszamaradt növekedésű haszonnövényzet, a haszonnövénnyel fedett talajon kopár folt, természetes növényzet

Mely sávok észlelnek

Landsat Thematic Mapper sávjainak alkalmassága Metternicht és Zinck (1997) szerint: A sókérges talajfelszín és az agyagrészecskék is nagy reflektanciát mutatnak. Channel 1, 2, 4 A talaj szemcsefrakciója. Channel 5 (1,5-1,73 mikron) a gipsz és agyagtartalom észlelésében hasznos Channel 6 (10.4-12.5 mikron) -a karbonátcsoport belső rezgései miatt a szabad karbonátok mennyisége erős elnyelést okozhat -a szulfátok kristályvíztartalmának rezgése 10,2 mikronnál elnyelést mutat Channel 7-2.34 mikronnál karbonát elnyelés A látható és közeli infra tartományban tudta Csillag et al., elkülöníteni a szódás szikeseket a sótartalom nagysága szerint. Ebben a tartományban az iszapméretű részecskék mennyisége és a szerves anyag tartalom is befolyásol. A száraz kloridok és szulfátok elkülönítéséhez a középső infravörös sávok jók amik a víz és OH-kötést jelzik.

Characterisation of productivity limitation of salt affected lands in different climatic regions of Europe by remote sensing derived productivity indicators Ivits, E., Cherlet, M., Tóth, T., Lewińska, K., Tóth, G*. 2013.

GPP Ratio

200 150 100 50 0 200 150 100 50 0 200 150 100 50 0 200 150 100 Croplands Croplands Croplands Croplands Transitional Zone 200 150 100 50 0 Mediterranean zone 200 150 100 50 0 Continental zone 200 150 100 50 0 Arid zone 200 150 100 Grasslands Grasslands Grasslands Grasslands Extract (2003-2005) of the SPOT NDVI time series showing spectral signatures for the four climatic zones for saline croplands (SalC), sodic croplands (SodC), not saline or not sodic croplands (NSC), saline grasslands (SalG), sodic grasslands (SodG), and not saline or not sodic grasslands (NSG). 50 50 0 SalC SodC NSC SalC SodC NSC 0 SalG SodG NSG SalG SodG NSG

Transitional Mediterranean Continental Arid a) GPP b) Ratio GPP and Ratio means with 95% CI on salt affected and not salt-affected in the four Climatic Zones. The digits indicate the number of spatial entities in the soil groups.

Transitional Mediterranean Continental Arid a) GPP b) Ratio GPP and Ratio means with 95% Confidence Interval under the observed saline and sodic soil groups in the four Climatic Zones. The digits indicate the number of spatial entities in the soil groups.

A kombinált kémhatás-termesztett növény alkategóriák NDVI és albedó értékei a Landsat TM sávok alapján a Nagykunságban ------------------------------------------------------------------------ Alkategória Terület NDVI Albedó (ha) m sd m sd ------------------------------------------------------------------------- PSA_búza 293,8 117,98 12,5 59,58 3,6 PSA_lucerna 187,04 152,28 17,3 79,75 5,9 PSA_napraforgó 103,80 133,43 24,7 84,96 5,0 PSA_gyep 31,84 93,10 16,3 67,60 8,6 SSA_lucerna 41,40 154,98 13,5 77,85 4,0 SSA_napraforgó 138,16 92,03 24,6 76,76 6,5 SAS_búza 287,56 104,68 18,0 64,58 5,5 SAS_napraforgó 65,48 75,04 4,5 98,63 20,3 SAS_gyep 243,20 96,57 20,6 71,15 6,7 -------------------------------------------------------------------------- 2008.XI.5. PE GMK 19 Megjegyzés: PSA=potenciálisan szikes talajok, Keszthely Szikes SSA=enyhén talajok szikes talajok, SAS=erősen szikes talajok, m=átlag, sd=szórás, NDVI=normalizált különbségi vegetációs index.

A fedetlen talajok kémhatás kategóriák szerinti százalékos területi megoszlása a SPOT XS alapján ------------------------------------------------------------------ NDVI borítás alkategória Össz PSA SSA SAS (% a területen belül) ------------------------------------------------------------------ Fedetlen/sötét 4,14 4,05 5,97 3,59 Fedetlen/közepesen sötét 12,25 16,27 7,20 8,85 Fedetlen/közepesen világos 7,95 6,84 5,06 10,34 Fedetlen/világos 3,41 2,00 2,63 5,59 ------------------------------------------------------------------- Összes fedetlen talaj 27,75 29,16 20,86 28,37 ------------------------------------------------------------------- Megjegyzés: PSA=potenciálisan szikes talajok, SSA=enyhén szikes talajok, SAS=erősen szikes talajok, NDVI=normalizált különbségi vegetációs index (TM4[ir]-TM3[nir])/(TM4[ir]+TM3[nir]). 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 20

A szenzor hordozó szerint -űrfelvételek -repülés -terepi reflektometria Hortobágy, Nyírőlapos TM3/TM4 és összes borítás valamint sótartalom. Az egyes csoportok: P, Ar, C,R

Reflektancia (%) Egy nagy RSC (maradék nátriumkarbonát-egyenértékű) vízzel öntözött és nem szikesítő vízzel öntözött ( normális ) talaj reflektancia görbéje Radzsaszthánból 70 60 50 40 30 20 10 0 450 550 650 750 850 950 Hullámhossz (nm) 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok Nagy RSC-s vízzel öntözött talaj Normális talaj 23

Távérzékelés (Pechmann et al. 2003) Maize Maize Meadow chernozem with saline subsoil Meadow solonetz Puccinellietum limosae Meadow solonetz Crusty meadow solonetz Meadow chernozem with saline subsoil 2008.XI.5. PE SOILS AND VEGETATION INGMK THE STUDIED AREA Keszthely Szikes talajok 24

Távérzékelés hiperspektrális kamerával (Pechmann et al. 2003) EC2.5= Constant + a1*ref40+ a2*ref52 + a3*ref5 + a4*ref61 + a5*ref67 + a6*ref46 R=0.825 REFx are spectral ranges: REF40:1.756 1.958 μm; REF52:2.13 2.145 μm; REF5: 0.568 0.586 μm; REF61:2.262 2.275 μm; REF67: 2.344 2.358 μm; REF45: 2.02 2.036 μm of DAIS 7915 hyperspectral camera 25

-videokamera -radar szenzor -elektromágneses indukciós szenzor Az adó elektromágneses mezőt hoz létre a talajban, ami kis áramot indukál és ez másodlagos mezőt generál, ami arányos a talaj vezetőképességével, tipikusan a sótartalommal. A másodlagos mezőt egy detektorral mérik.

A sótartalom felmérésére alkalmas terepi eszközök -négyelektromos elektromosvezetőképességmérő szonda -elektromágneses indukció EM 38 felső 1,2 m. EM 31 felső 6 m, EM 34 6-60 m mélységben. -TDR -radar szenzor Ground Penetrating Radar: elektromágneses lökéshullámot bocsát ki. Növekvő sótartalommal csökken a lökéshullám behatolási mélysége.

A szikesedés monitorozásának speciális problémái -térbeli és attribútumbeli reprezentitivás a mintavételi pontok kijelölésében -fix pontok használata -időbeli jellemzés

A szikes talajok térképezésének hazai hagyományai A rendelkezésre álló térképi információk: Treitz, Kreybig, Alföld földtani atlasza, AGROTOPO, HUNSOTER. 1:500 000-es szikes, agrogeológiai és geomorfológiai térkép Agrotopo -topográfiai alapok -meteorológiai alapadatok -termőhelyi talajadottságok: -talajtípus és altípus -talajképző kőzet -fizikai féleség -agyagásvány összetétel -vízgazdálkodási tulajdonságok -kémhatás és mészállapot -szervesanyagkészlet -termőréteg vastagság -talajértékszám

Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek A nem speciális célra készült, általános talaj tulajdonságokat feltüntető 1:25 000-es méretarányú térképek közül kettőt tartunk számon. Fontosabb az átnézetes talajismereti térkép, amit Kreybig Lajos irányítása alatt, a következő tulajdonságok feltüntetésével készítettek: - kémiai talajtulajdonságok (6 kategória a feltalaj és altalaj kémhatása, szikessége valamint a termőréteg vastagság alapján, ebből 3 kimondottan a szikesedésre utal) - fizikai talajtulajdonságok (4 kategória a víztartó és vízvezetőképesség szerint) - tápanyagtőke és talajvíz mélysége (összetett kódszám a humusztartalom (8 kategória), összes foszforsav tartalom (5 kategória), összes káliumoxid tartalom (5 kategória), a humuszréteg vastagsága (cm-ben) és a talajvízszint mélysége (m-ben) alapján) - a talajnem, főtípus és altípus - egyéb jelzések (kavicsos vagy köves felszín, időszakosan vízállásos területek, erdők tavak, nádasok és folyók). Az átnézetes talajismereti térképek tartalmazzák a helyszíni felvételi és a laboratóriumi jegyzőkönyvek adatait valamint magyarázót is; jelenleg az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében őrzik a (részben nyomtatott, részben kézíratos) teljes sorozatot. Az átnézetes talajismereti térképek 1935 és 1951 között készültek, a 385 térképlap az ország egész területét lefedi.

Az üzemi genetikus talajtérképezés módszertana szikes talajokon. A megkívánt kartogrammok. - a visszameszeződés mértéke (4 kategória). Részletes információt nyújtanak az 1:10 000 méretarányú országos talajtérképek (korábban üzemi genetikus talajtérképek, ezek lapjai a mezőgazdasági üzemek területi határait követték) a következő térképlapokkal, illetve feltüntetett tulajdonságokkal (utmutató, 1989). Talajtérkép - talaj típus és altípus (összesen mintegy 100 kategória) - talajképző kőzet típus (56 kategória) - a művelt talajréteg fizikai félesége (9 szemcse eloszlás típus). Humusz kartogram - a humuszos réteg vastagsága (6 kategória) - humusz tartalom (5 kategória) Kémhatás és mészállapot kartogram - a művelt réteg kémhatása (7 kategória a vizes ph alapján) - a CaCO3 megjelenési mélysége (6 kategória) - a CaCO3 tartalom a megjelenési mélységben (5 kategória a CaCO3 %-os mennyisége szerint) - a művelt réteg savanyúsága (5 kategória a talaj művelt rétegének hidrolitos aciditása alapján)

Talajvíz kartogram - a talajhibák megnevezése (10 kategória), - a talajhibák vastagsága (6 kategória). - átlagos talajvízszint (5 kategória) - a talajvíz sótartalma (6 kategória a g/l-ben kifejezett sótartalom szerint) - a talajvíz Na %-a (8 kategória a mgeé-ben kifejezett Na+/(Ca2+ + Mg2+ + Na+ + K+) arány alapján). Szikesedési tulajdonságok kartogram (a szikes főtípusú talajokon) - a szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélysége (6 kategória) - a szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélységében a kémhatás (3 kategória) - a szikes tulajdonságú talajrétegben a vízben oldható összes sótartalom, illetve a kicserélhető Na% (8 kategória) - a maximális szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélysége (6 kategória) - a maximális szikes tulajdonságú talajréteg kémhatása (3 kategória) - a maximális szikes tulajdonságú talajrétegben a vízben oldható összes sótartalom illetve a kicserélhető Na% (8 kategória). Talajtermékenységet és talajhasználatot befolyásoló tulajdonságok kartogram - eróziós fokozat és defláció (8 kategória az erózió típusa szerint is), - az eltemetett, illetve kovárványos réteg megjelenési mélysége (10 kategória) - kő és kavicstartalom (6 kategória), - termőréteg vastagság (7 kategória)

A nagyméretarányú talajtérképek a térképlapokon kívül talajfelvételezési jegyzőkönyveket, laboratóriumi vizsgálati lapokat és szöveges leírást tartalmaznak. A nagyméretarányú talajtérképeken lehatárolt legkisebb talajfolt 1 ha, ezek a térképek maximum 15 hektár összefüggő erdőt tartalmaznak. A nagyméretarányú talajtérképeket a MÉM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat állomásai (Növényegészségügyi és Talajvédelmi Ĺllomások) (korábban MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ illetve állomásai, ezt megelozően Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és laboratóriumai) valamint a megyei földhivatalok készítik, azokat az elkészítő szerv illetve újabban az illetékes megyei földhivatalok őrzik meg. A nagyméretarányú talajtérképek szerkesztése 1962 óta folyamatosan történik, az elkészített térképek mindeddig az ország mezőgazdasági területének mintegy 60 %-át fedik le.

A domborzat szerepe A szikesek térképezésénél alapvető segítséget nyújt a domborzati térkép. Minél részletesebb felbontású annál jobb. Hegedűs beszámol arról, hogy a Duna- Tisza közén 25 cm-es szintvonalak használata nem volt elégséges, mert a 4-5 cm-es szintkülönbségek befolyásolták a talajviszonyokat. A talajtani határt is térképen a szintvonalak között fel nem tüntetett apró szintbeli különbségek okozták

Oertli és Rajkai, 1986 Hortobágy

Gipsz-igény (t/h) GIPSZEZÉS TÁBLÁN BELÜL 12 10 8 6 4 2 r=0,63 0 50 100 150 200 250 Intenzitás

Sótlanodási tendenciák napjainkban

Area covered (ha) Area of saline lakes in the Danube- Tisza Interfluve (Boros, 2000) 20000 15000 10000 5000 0 1784 1884 1951 Year of survey SAS CONSEQUENCE OF FLOOD CONTROL AND DRAINAGE: DECREASING AREAS OF SALT-AFFFECTED SOILS AND LAKES

GROUNDWATER LEVEL UNDER SURFACE 1950-60

GROUNDWATER LEVEL UNDER SURFACE 1971-79

GROUNDWATER LEVEL UNDER SURFACE 1996

Deviation of the average groundwater level in 2000 from that of 1956-60- (Szalai, 2004) Deviation (cm)

cm 1954.03.2 1958.09.2 1961.07.0 1964.05.2 1967.05.2 1972.01.2 1974.11.0 1977.08.1 1980.05.2 1983.03.0 1985.12.1 1988.09.2 1991.08.0 1994.05.1 1997.02.2 Long-term tendency of groundwater level in the sand-dune region 0 N e x t Talajvízszint változás Bugacon -50-1 00-1 50-200 -250-300

Salt percent Groundwater level (cm) Changes in soil salt % from Sep 1960 at Kunszentmiklós (Várallyay, 1966) 0.4 0.35 0.3 0.25 0.2 0.15 0.1 0.05 0 0 10 20 30 40 50 60 Consecutive months 0-15 cm 70 cm avg Groundwater level 0-50 -100-150 -200-250 -300

Átlagos talajvízmélység egy jellemző szoloncsák-szolonyec területen Apaj mellett (Bakacsi, 2001) Tengerszint feletti magasság 1975 1987 1997 > 96 m 143 170 198 95,5-96 m 133 138 157 <95,5 m 112 121 142

Proofs of decreasing acreage of saltaffected soils in the Danube-Tisza Interfluve

FELSZÍNI SÓKIVIRÁGZÁSOK ELŐFORDULÁSA RÉGEN << --------- A FELSZÍNI SÓKIVIRÁGZÁSOK ELŐFORDULÁSÁNAK CSÖKKENÉSE FELSZÍNI SÓKIVIRÁGZÁSOK ELŐFORDULÁSA NAPJAINKBAN ---------------- >> 164 felkeresett szikesnek leírt helyszín közül 38 nem volt szikes

Salt content % in 0-20 cm Relationships between soil salinity (%), ph, soda content (%) and capillary rise (mm) of samples taken from the 0-20 cm layer of a grassland during 33 years of observation in (after Harmati, 2003).5.4 Salt content.3.2.1 0.0 0 10 20 30 40 ph YEARS AFTER START YEARS Soda content 33 28 21 Capillary rise DECREASING SOIL SALT CONCENTRATION 16 7 1

A talaj sótartalom a 0-20 cm-es rétegből 33 éven át gyűjtött minták alapján Apaj körzetében (Harmati, 2003) Só % [0,1-0,5] (0-20 cm réteg).5.4.3.2.1 0.0 0 10 20 30 40 Évek [1-33] YEARS AFTER START

Area covered (ha) Changes in areas of saline lakes (Boros, 2000) 20000 15000 10000 5000 0 1784 1884 1951 2008.XI.5. Year PE GMK of survey 54 Keszthely Szikes talajok

A hazai szikes talajok vizsgálata a TIM pontok alapján

TIM megfigyelési pontok TIM pont Szikes TIM pont

salt content (%) salt content (%) A talajsótartalom változása az a.) szoloncsák, b.) szolonyec, c.) szolonyeces csoportban a.) b.) c.) 2,0 2,0 2,0 1,5 1,5 1,5 soil type s. m. soil, s. s. 1,0 soil type 1,0 soil subtype m. solonetz d. 1,0 s. m. soil, s. solod solonchak-s. m. solonetz m. m. s. t. i. s. f., d,5 solonchak,5 m. solonetz c.,5 m. s. t. i. s. f., m 0,0 1991 1995 1999 1993 1997 2001 Total Population Rsq = 0 0668 0,0 1991 1995 1999 Total Population Rsq = 0 0001 0,0 1991 1995 1999 1993 1997 2001 1993 1997 2001 Total Population R=-0,258* R=-0,008* R=0,73* Rsq = 0 0054 year year year

salt content of A horizon (%) a.) Összefüggés az átlagos talajsótartalom valamint az a.) évi átlagos besugárzás és az b.) előző év átlagos talajvízszintje között,15,14,13,12,11,10,09,08 12,0 12,5 13,0 13,5 irradiation (MJ/m2) 14,0 year 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 b.) R=0,692 * R=-0,724 * 2000,14,15,13,12,11,10,09,08 220 240 260 280 300 year average groundwater level of the previous year 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993

Mean Salt % Az éves sótartalom változás mintázata: ingadozó W (a) és folyamatosan csökkenő \ (b) (a) (b),8 1,2 1,0,6,8,4 Genetic horizon unde 1,6 Genetic horizon unde,2 2,4 1 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 3 4,2 0,0 1992 1993 1994 1995 1997 1998 1999 2000 2 3 4 Year Kérges réti szolonyec, Berettyószentmárton Year Szoloncsák-szolonyec, Szabadszállás

Az éves sótartalom változás mintázatának eloszlása a Nagyalföldön

average clay content average salt content of 5th horizon A Tisza jobb és bal partján lévő mintavételi pontok ANOVA elemzésének eredménye 9,0 50,4 8,8 8,6 40 30,3 8,4 8,2 20,2 8,0 10 7,8 BEKES BACS KISKUN 0 BEKES BACS KISKUN,1 BEKES BACS KISKUN county county county

Az éves sótartalom változás mintázatának eloszlása a Nagy Alföldön a szikes TIM pontokban 1992 és 2000 között. csökkentő, növekvő talajsótartalom. A színes térkép a talajvízszint változását mutatja 2003 és 1956-1960 között.

AREAS OF NATIVE SALT- AFFECTED HABITATS IN SOUTHERN SLOVAKIA ACCORDING TO SADOVSKY AT AL. 2004 SHRINKING SURFACE OF SALTAFFECTED HABITATS IN SLOVAKIA