JELENTÉS az Áami Vagyonügynökség kötségvetési cím pénzügyi-gazdasági eenőrzésérő 1995. február 239.
Az eenőrzést vezette: Nagy Ákosné számvevő főtanácsos Az eenőrzést végezték: Bánkné Simon Judit Hoé Sándorné dr. Surányi Tamás dr. H01váth Gyua számvevő számvevő számvevő tanácsos tanácsos küső szakértő
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK v - 0-36/1994/95. Témaszám: 229. JELENTÉS az Áami Vagyonügynökség kötségvetési cím pénzügyi-gazdasági eenőrzésérő A privatizációs foyamat koordináásáva, szakszerű irányításáva összefüggő áami feadatrendszer eátására, a hozzá tartozó áami vagyon tekintetében az áarn tuajdonosi jogainak gyakorására az Országgyűés az!990. évi VII. törvénnye jogi szeméyiségge rendekező kötségvetési szervként étrehozta az Áami Vagyonügynökséget (ÁVÜ). A szervezet jogáása, feügyeete, hatásköre, stb. jeentősen módosut az!990. évi LIII. törvény efogadásáva, ietve az újraszabáyozást nyert az!992. évi LIV. törvényben. A kötségvetési törvények az Á vü-t a központi kötségvetés szerkezetében 16. cím aatt a Miniszterenökség fejezethez soroták és fejeze ti jogosítvánnya ruházták fe. Az Á VÜ. acún aatti müködési kötségvetése az!991. évi 237,9 M Ft-ró!994-re 1.800 M Ft-ra emekedett. Kiadásai!991-ben 254,3 M Ft-ra,!992-ben 632,8 M Ft-ra,!993-ban 1.397,9 M Ft-ra tejesütek. A forrásstruktúrában bekövetkezett vátozás foytán az Á VÜ!992-ben részben (358,6 M Ft),!993-tó szinte tejes mértékben (!.350 M Ft) privatizációs bevéteekbő fedezte kiadásai t. A központi kötségvetésbő!991-ben 235,9 M Ft,!992-ben 247,6 M Ft,!993-ban 1,7 M Ft támogatásban részesüt. Az intézményi saját bevéte ugyanezen években 2,7-39,2 M Ft között reaizáódott. A fogakoztatottak átagos áományi étszáma a vizsgát időszakban 118 főrő 368 főre nőtt. Az eenőrzés céja annak értékeése vot, hogy az Á VÜ szakmai feadatai eátásához a szükséges működési fetéteekke rendekezett-e, szervezete igazodott-e a feadatvátozásokhoz és cészerűen kiépített-e, kötségvetési gazdákodásában a törvényes-
-2- ségi és cészerűségi szempontokat érvényesítették-e, továbbá hogyan és miyen eredménnye hasznosították az Áami Számvevőszék korábbi eenőrzéseinek az intézményi működésse kapcsoatos megáapításait. Az eenőrzés az 1991-94. I. féév közötti időszak fejezeti, intézményi kötségvetési gazdákodására irányut. Az eenőrzés nem terjedt ki az ÁVÜ privatizációs, vagyonkezeési, -hasznosítási, -védemi, stb. tevékenységére, meyet az ÁSZ évente eenőrzött, s az errő szóó jeentéseit - a törvényi eőírásoknak megfeeő módon és időben - az Országgyűéshez benyűjtotta. I. Részetes megáapítások. A feadatok, a szervezeti rendszer összhangja és szabáyozotsága A gazdasági környezet vátozása, a privatizáció eőrehaadásáva feszínre kerüő megodandó feadatok, s az ezekke összefüggő új privatizációs módszerek bevezetése, akamazása következtében foyamatosan módosutak az ÁVÜ-ve szemben támasztott szakmai követemények és gazdákodási fetéteek. E tendenciák kifejezésre jutottak az Á VÜ tevékenységére, működésére, szervezetére vonatkozó, ietve ehhez kapcsoódó jogszabáyi háttér módosuásában is. Az ÁVÜ feügyeetére vonatkozó jogszabáyi vátoztatások ényegesen szabadabb teret engedtek a kormányzati gazdaságpoitikai törekvéseknek. Ugyanakkor az Á VÜ kötségvetési gazdákodásáva kapcsoatos információs foyamat az országgyűési kontrot tekintve áttéteessé vát. Az 1990. évi VII. tv. az Á VÜ-t, mint jogi szeméyiségge rendekező kötségvetési szervet, az Országgyűés feügyeete aá rendete. Az 1990. évi Li. tv. e feügyeeti jogosítvány! a Kormányhoz teepítette át. Az 1992. évi UV. tv. aapján az Á VÜ az áam tuajdonosi jogait - a Kormány gazdaságpoitikai döntéseinek érvényesítéséve - mint kötségvetési szerv gyakoroja, ameyet a privatizációért feeős miniszter irányít. Gazdákodásához a kötségvetési törvények fejezei jogosítványokat is biztosítottak. Az Á VÜ kötségvetési gazdáikadását a jogszabáyok több kivétee, ietve az átaánostó etérő módon, és részben hiányosan, pontatanu szabáyozták, ami a
-3- gazdákodásban, működésben tapasztat eentmondásoknak, hiányosságoknak egyik forrása. Az ÁVÜ kötségvetési gazdákodási formájához nem ieszkedtek minden tekintetben az irányítási szintek, hatáskörök. Az Á VÜ szervezetét ügyvezető igazgató vezeti a hatáyos jogszabáyok, a vagyonpoitikai irányevek és az Igazgató Tanács (IT) döntésének keretei között. A Vagyonügynökség szervezetének kötségvetésétó e ke küöníteni a privatizációs tevékenységge összefüggö bevéteeket és kiadásokat (I 992. évi LIV. tv. I 4. ). E törvényí követeményt az Á VÜ a gazdákodási feadatok egymástó függeten szervezeti egységekhez rendeéséve odotta meg. A privatizációva összefüggö gazdákodási tevékenységet a Szervezési, Informatikai és Vagyonnyivántartási Igazgatóság végzi, a működési kötségvetés a Kötségvetési és Gazdákodási Igazgatósághoz tartozik. Az Á VÜ tevékenységét meghatározó törvények nem rögzítették azonban tejes körben egyérteműen pontosan az intézményi kötségvetésbö, ietve a privatizációs bevéteek terhére végrehajtandó szakmai feadatok kritériumait. Ezt a hiányosságot az éves kötségvetési törvények, vagyonpoitikai irányevek, iietve az ÁVÜ beső szabáyzatai sem kompenzáták. Az 1992. évi LIV. tv. 67. (2) bekezdése rögzíti, hogy az ÁVÜ a vagyonértékesítést közvetenü, vagy más szervezet közreműködéséve végzi a kapcsoódó differenciáási fetéteek meghatározása nékü. Az 1991. évi CXI. tv. 26. a privatizációva összefüggő közveten és közvetett kiadásokra -azok fogami meghatározása nékü - az Á VÜ intézményi kötségvetésétő eküönítetten biztosított fedezetet a privatizációs bevéteek terhére. Ugyanakkor ezen jogszabáyheyre hivatkozva adtak kormányhatáskörben póteőirányzatot az intézményi kötségvetéshez. A szabáyozás hiányosságát az ÁSZ korábbi,!991. évi vizsgáata is megáapította. A két acim közötti kötségehatároást késedemesen - I 993. közepétő - szabáyozták részben pontatanu. a működési kiadásokat tekintve indirekt m6don. A 1011993. sz. ügyvezető igazgatói utasítás - két eset kivéteéve - nem rendekezett a privatizáció terhére eszámoható konkrét tevékenységekről Az Á VÜ feadat- és szervezetrendszerének aakuását 1993-ig a nagymértékű mobiitás jeemezte. A foyamatos és nagyszámú szervezeti m6dosítást csak részben
-4- indukáta a közgazdasági és jogszabáyi környezet vátozása, számos esetben azok a beső munkamegosztás átrendezésére irányutak. A sorozatos átszervezések eenére sem vaósut meg az intézményi feadat- és szervezetrendszer cészerű összhangja. Ezt jezi a tútagottá vát struktúra, vaamint az, hogy néhány szervezeti egység feadatában párhuzamosságok, átfedések votak tapasztahatók. A szervezetre vonatkozó IT döntések eőkészítése hiányosan vot dokumentát, ami akadáyozta azok indokotságának, szakmai aátámasztottságának megítéését. A szervezeti egységek száma az 1991. évi 16-ró 1994. I. féévig 26 egységre bővüt. A hatáyos SZMSZ szerint - többek közöt - az új privatizációs technikák, módszerek akamazásában, a tapasztaatok értékeésében a Közgazdasági Igazgatóság és az Akamazott Módszertani Önáó Iroda, a nemzetközi kapcsoattartássa összefüggö adminisztrációs feadatok eátásában a Nemzetközi Kapcsoatok Igazgatósága, ietve a Kötségvetési és Gazdákodási Igazgatóság feadatköréhen mutatkoztak átfedések, párhuzamosságok. A Pénzügyi és Gazdákodási Igazgatóság Iétszámnövekedése (az 1991. évi 12 főrő 1994-re 24 főre) a feadatbővüés áta indokotat meghaadta, meyhez hozzájárut e szervezeti egység tevékenységéhe nem ieszkedő ügyintézök fogakoztatása (p. protoko ügyintéző, tomács) is. Az Á VÜ feadatának, jogszabáyi környezetének vátozásai, a gyakori átszervezések nehezítették a tevékenység szabáyozását. A beső reguációban meghatározóarr 1993-tó érzékehető javuó tendencia eenére a müködés, a gazdákodási rend szabáyozotsága még nem kieégítő. Ez az aapvető, átfogó szabáyzatok hiányában, ietve késedemes jóváhagyásában, a megévő szabáyzatok hiányosságaiban nyivánut meg. Küönösen kifogásoható vot a Szervezeti és Működési Szabáyzat (SZMSZ) jóváhagyásának rendkívü hosszú idejű késedeme. Az 1990-ben étrehozott Á VÜ Szervezeti és Működési Szabáyzatát a Kormány 104111993. (VI.9.) határozatáva hagyta jóvá. Addig az ÁVÜ - többször módosított - ideigenes Szervezeti és Működési Szabáyzat aapján müködött. (A kormányhatározat aapját képező hitees dokumentum az Á VÜ-né nem át rendekezésre.) Az SZMSZ-ek csak a szervezet és működés főbb kereteit határozták meg, továbbá az Á VÜ feadataiban ésszervezetében végrehajtott jeentős vátozások is indokoták a részetes szabáyozást. Az ideigenes SZMSZ kiadásakor az adminisztratív igazgató kezdeményezte az egyes igazgatóságok, irodák feadatait, müködését rögzítő ügyrendi szabáyozást. Ügyrendeket azonban nem készítettek. A munkaköri eírások korszerűsítése esetenként emaradt.
-5- A gazdasági, pénzügyi foyamatokat nem szabáyozták tejeskörüen, csak a gazdákodás egyes részterüeteire készütek szabáyzatok. A számarend tú átaános, nem fogaja össze a gazdákodás szabáyait kifejező számvitei rendszert, nem tekinthető ezért a számvitei poitikát kifejező normagyüjteménynek. A kötségvetési gazdákodás szabáyozottsága esetieg a hatáyos SZMSZ követeményeit sem eégítette ki. A:z SZMSZ 7. fejezet 133. pontja az utaványozási jogkör gyakorására ügyvezetöi igazgatói utasítássa kiadott utaványozási szabáyzato! ír eő. Ez azonban a kötségvetési gazdákodás terén nem készüt e. Az intézményi működéshez kapcsoódó fejeze ti jogkörök gyakorása szabáyozásának - ietve az ezze összefüggő hatásköri szabáyok karbantartásának - emuasztása is hozzájárut ahhoz, hogy a privatizációért feeős miniszternek a kötségvetési gazdákodás irányításában az 1993. évi CXI. tv. 43. (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogosítványai nem érvényesütek maradéktaanu. A hivatkozott jogszabáyhey szerint az Á VÜ cím föött a tervezési, eöirányzatmódosítási, beszámoási, információszogátatási, eenőrzési köteezettséget és jogot a Kormány kijeöt tagja gyakoroja. Ugyanakkor a korábban kiadott 139/1993. (X.2.) Kormányrendeet 2. () bekezdés k. és. pontja szerint a kötségvetési fejezet meghatározott eőirányzatainak tervezéséért, a fehasznáásáró vaó eszámoásáért, a fejezethez tartozó feadat feügyeetéért és pénzeátásért feeős feügyeeti szerv az Á VÜ tekintetében a Kormány, a feügyeeti szerv vezetője az Á VÜ ügyvezető igazgatója. A:z Á VÜ az 1993. évi CXI. tv. hatáybaépését követően vátozatanu a kormányrendeet szerint járt e. A fejezeti, intézményi gazdákodássa kapcsoatos döntéseőkészítés és részben a döntéshozatai hatáskör meghatározóan egy szeméyhez, a pénzügyi és gazdákodási igazgatóhoz - az ügyvezetés szintjéné aacsonyabban- összpontosut. A privatizációs feadatok eátásáva szemben a kötségvetési gazdákodás szervezése, irányítása, feső szintű vezetői eenőrzése jeentős mértékben háttérbe szorut. A döntési szintek etoódása cészerűten a kötségvetési gazdákodás beső információs rendszerének hatékony müködése szempontjábó is. A döntési szintekhez igazodó információs rendszer nem nyújtott időben, keő méységü tájékoztatást az ÁVÜ ügyvezetése számára az intézményi működésben kiaakut gazdákodási feszütségekről vaamint az ezekhez kapcsoódó intézkedésekrő. Nem érvényesüt ezért megfeeően az ügyvezetés irányító, koordináó, eenőrzö tevékenysége ezen a terüeten.
-6-2. A kötségvetési tervezés és finanszírozási rendszer Az ÁVÜ feadataiban, szervezetében, működési körüményeiben, finanszírozási forrásaiban bekövetkezett jeentős vátozások foytán módosut a kötségvetési tervezés és gazdákodás mozgástere. A vizsgát években a müködést szogáó kötségvetési keretek erőtejesen növekedtek. A feadatok eátásának igazgatási kötsége a privatizációs bevéteek egyre nagyobb hányadát tette ki. Jeemzően a kötségvetés eredeti kiadási eőirányzata 1991-1994. közöt 7,6- szeresére (237,8 M Ft-ró 1.800 M Ft-ra) emekedett. Az Á VÜ szervezetét finanszírozó források több ízben vátoztak, támogatása átmenetieg többcsatornás vot (. sz. meéket). A működési kiadásokat 1990-1991-ben aapvetöen kötségvetési támogatásbó fedezték. 1992-ben - a központi kötségvetésbő kapott támogatás meett - a Kormány a póteőirányzatokat a privatizációs bevéteek terhére engedéyezte. 1993-1994-ben a kötségvetési törvények és a vagyonpoitikai irányevek az igazgatási kiadások fedezetét tejes egészében a privatizációs bevéteek terhére biztosították Az Á VŰ megszervezésének és eredményes működésének ehetőségé jeentős mértékben segítee a PHARE program, ietőeg az USAID áta juttato támogatás, amey részben tárgyi eszközök beszerzését fedezte, másrészt szakértők, stb. bevonását biztosította. 2.1 A kötségvetési tervezés nem teremtette meg a feadatok és a hozzájuk rendet pénzügyi keretek összhangját. A működés fetéteeit biztosító kiemeit eőirányzatok (eredeti) mértékének és arányainak megáapításáná nem méregeték a reáis igényeket, így azok nem votak keően megaapozottak. Prioritást biztosítottak - az 1994. évi kötségvetés kivéteéve - a béraap foyamatos emeésének a doogi kiadási eőirányzat irreáisan aacsony szintje meett. Ez küönösen az 1991. évi jóváhagyott kötségvetésben vot szembetűnő. Az!991. évi kötségvetési törvény eredetieg mindössze 31, M Ft eőirányzatot rögzített a doogi kiadások fedeze tére. Ez csak mintegy 70%-áttette ki az eőző, töredék évi tényeges kiadásnak, s ugyanakkor az!991. évi tejesítés 85,9 M Ft vot.
-7- A bázis szeméetű és kötött eőirányzatú kötségvetési tervezési rendszer gyakorata meett ez hosszabb távra behatároita a gazdákodás mozgásterét. A gazdákodási feszütségeket fokozta, hogy a későbbiekben, az 1992. évi póteőirányzati igények megaapozásáná és azok fehasznáásáná nem törekedett az ÁVÜ a bér-, ietve doogi eőirányzatok heyes arányainak kiaakítására. Az Á VÜ szervezetéve, működéséve kapcsoatos kötségvetési eőirányzatokat!993- ban kiaakutnak tekintették. Az 1994. évi kötségvetés készítésekor ezért csak a vagyonvédemi feadatokka, vaamint az új privatizációs technikák bevezetéséve femerüő doogi kiadások fedezetére áítottak be fejesztési többetként 450 M Ft-ot. Ezze a kötségvetési eőirányzat!.800 M Ft-ra emekedett, s ugyanakkor a béraap, ietve doogi kiadási eőirányzatok egyensúya is heyreát. Az Á VÜ a vizsgát időszakban saját intézményi bevétet nem tervezett annak eenére, hogy 1993-1994. évi kötségvetés készítésének idöszakában az ingatan béreti szerzödések aapján a várható bevéte jeentős része meghatározhatóett vona. Az intézményi saját bevéteek 1992-ben 24,8 M Ft-ot, 1993-ban 39,2 M Ft-ot, míg 1994. I. féévben 20 M Ft-ot tettek ki. A szerkezeti vátozásokat, szintrehozásokat, az automatizmusok érvényesítését megfeeöen dokumentáták és - az 1993. évi bázis eőirányzat kiaakításának kivéteéve - szabáyszerűen hajtották végre. Az 1993. évi eőirányzat kidogozása során fetárt szabáytaanságok, hiányosságak részben az 1992. évi szervezetfejesztésre és kötözködésre kapott évközi kormányzati hatáskörű eöirányzat-módosításokka, részben az 1993. évi fejesztési többetek meghatározásáva függtek össze. A Kormányhoz benyújtott póteöirányzatra vonatkozó eőterjesztések döntéseökészítésének, szövegezésének hibái, hiányosságai miatt az azt efogadó kormányhatározatok is pontatanok votak. A többetkiadások fedezetére vonatkozóan ugyanis emuasztották a kiemeit eőirányzatok rögzítését, ezért a 3406/1992. Kormányhatározat nem feet meg az Áht. 24. () bekezdése eőírásainak. Az Á VÜ kihasznáta ezt és az eöterjesztéstö etérő módon aakította ki kötségvetési kereteit. 1992-ben két akaomma összesen 358,6 M Ft póteőirányzatot nyújtott a Kormány az ÁVÜ részére. A 3064/1992. Kormányhatározat a szervezetfejesz-
-8- téshez éves szinten 295 M Ft kiadási eőirányzatot határozott meg, ameybő 60 M Ft-ot egyszeri kiadásként, épüetfeújításra és beruházásra nyújtott. Az 1993. évi kötségvetés bázis eőirányzatának kiaakításáná az 1992-ben kapott 60 M Ft egyszeri, céjeegű póieőirányzatot is beépítették, így a bázis eőirányzatot 348,5 M Ft-ta növeték Ugyanakkor a 340611992. Kormányhatározat csak 39M Ft beruházási keret maradványt ismert e a működési többet kiadások fedezeteként Az egyszeri póteőirányzatbó!om Ft feújítási és M Ft beruházási keretet ezért szabáytaanu vették áandó bázisként figyeembe. A kötségvetési tervezés során érvényesített fejesztési többeteket, feújításokat esetenként nem dokumentáták megfeeően, vagy/és mértékük az indokotat meghaadta, ietve szükségteen vot. Az 19 9 3. évi kötségvetésben szervezetfejesztés címen tervezett és jóváhagyott 728 M Ft többeteőirányzatot - meynek több mint feét a béraap növeése képezte - nem munkáták ki megfeeően. A többetigényt aátámasztó dokumentum a PM-ben sem át rendekezésre. 1994-ben az új privatizációs technikák bevezetéséve, a vagyonvédemi feadatokka indokot és efogadott 450 M Ft doogi jeegű fejesztési többet 25 M Ft "étterem feújítási" keretet is tartamazott gépekre és berendezésekre. Ezek beszerzése nem vot szükséges, és az Á VÜ nyiatkozata szerint 1994-ben erre nem is kerü sor. A tervezett 97 M Ft feújítási eőirányzat ugyanakkor a tetőfödém szigeteésre 31 M Ft-ot - az indokotná 20 M Ft-ta magasabb összeget - tartamazott. (Az éves kötségvetés efogadását követően ezt az összeget az étterem feújítására fordították) 2.2. Az eőirányzat-módosításokat - az 1992. évi kormányzati hatáskörű jeentős összegű póteőirányzat kivéteéve - meghatározóan saját hatáskörben hajtották végre. A módosítások mértékére és irányára jeemző, hogy a módosított kiadási eőirányzat rendszeresen meghaadta az eredetit. 1991-ben 6,9%-ka, 1992-ben 134,3%-ka, 1993-ban 3,7%-ka vot magasabb a módosított kiadási eőirányzat az eredetinél A saját hatáskörben végrehajtott eőirányzat-módosításokat a tejesítési adatok ismeretében végezték szakmai indokás nékü. Ezek egy része törvénysértő vot. Az eőirányzat-módosítások a doogi kiadások fedezetének utóagos rendezését céozták, forrásuk döntő részét a béraap, TB járuék, a feújítási eőirányzat, ietve az intézményi saját bevéteek, kisebb mértékben az eőző évi pénzmaradvány képezte.
-9- Az 1992. évi saját hatáskörű eöirányzat-módosításokat!993. február 22-én, az 1993. éviekét 1994. február 28-án hajtották végre, s ezze megsértették az Áht. 98. (3) bekezdését. 1993. február 22-án az 1992. évi doogi kiadások fedezetére 4.953 E Ft-ot csoportosítottak át saját hatáskörben a béraap és a társadaombiztosítási járuék terhére. 1994. február 28-án az 1993. évi doogi kiadások fedezetére a béraap és társadaombiztosítási járuék, vaamint a feújítási eőirányzatok terhére módosították az eőirányzatot 61.448 E Ft összegben. Mindkét esetben megsértették az Áht. 24. (3) bekezdését. 2.3. Az Á VÜ rendekezésére áó források az egyes években összességében megfeeő fedezetet nyújtottak- 1993-tó a reáisná nagyobb- müködési kiadásokra. A pénzgazdákodás ugyanakkor a vizsgát időszak egészét tekintve nem vot kiegyensúyozott, a finanszírozás küönböző okokbó a tényeges szükségettő etért. 1992-ben pénzügyi feszütséget vátott ki, hogy a pénzeátás - a havi egyenő ütemű foyósítás miatt - nem igazodott a szervezetfejesztés és a kötözés egyenőtenü jeentkező kiadásaihoz, attó emaradt. Az ÁVÜ igényeinek nem megfeeő pénzeátás következtében keetkezett fizetési késedemek kártérítési és késedemi kamatfizetési köteezettséget okoztak. Ez azonban csak kis mértékben vot oka a mintegy 40 M Ft köteezettség áttoódásának 1993. évre. A vaóságos ok a doogi és bérarányok nem megfeeő kiaakitása vot. 1993-ban a pénzeátás egyenőtenségét és a pénzbőséget a pénzeátási terv megaapozatansága okozta. A túfinanszírozás foytán és a pénzeátás tervezéséné figyeembe nem vett saját bevéteek miatt a második féévben vátozó mértékű, jeentős szabad pénzeszköz hamozódott fe. A működési kötségvetési eőirányzatbó szükségteenü ehívott összegekbő - a jogszabáy adta ehetőségeket kihasznáva - 30 napos ejáratú kincstárjegyeket vásárotak. Ennek révén kiadási keretüket további 6.429 E Ft kamatbevétee növeték (2. sz. meéket). 1993. június -jén módosított pénzeátási terv az eredetit - meyben az új székház tervezett feújításához igazodóarr az engedéyezett 1.350 M Ft keret nagyobb részét, 792 M Ft-ot az eső féévben kívánták ehívni - ényegesen megvátoztatta. A foyósítás nagyobbik részét átütemezték a második féévre, a tervezett feújítási munkák ehúzódásáva és a tervezett jutaomfizetés időpontja megvátoztatásának indokával (Pédáu az augusztus havi igényt 80 M Ft-ró
- 10-169 M Ft-ra emeték. A ehívott összeget azonban a jutaomfizetés további haasztása miatt nem vették igénybe.) A pénzeátási tervek jóváhagyása szabáyszerű vot, kivéte 1993-ban a pénzeátási terv évközi módosítása, me y - a 140/1993. (X. 2.) Korn1. rendeet hatáybaépését megeőzően már - ügyvezetői igazgatói szinten történt. 2.4. A pénzmaradványok mértéke az ÁVÜ-né nem vot jeentős, azok átaában a fe nem hasznát béraapbó és társadaombiztosítási járuékbó képződtek. Az eszámot maradvány 1990. év végén 17,5 M Ft, 1991-ben 2,4 M Ft, 1992-ben 2,3 M Ft, 1993-ban 2,4 M Ft vot. Az éves beszámoók a maradványokat minden esetben tartamazták, eszámoásuk megfeet az eőírásoknak. Fehasznáásukhoz a Pénzügyminisztérium hozzájárut Pénzmaradvány evonásra a 3 490/!992. Korm. rendeet aapján csak!992-ben kerüt sor. A jóváhagyott pénzmaradványt rendszeresen igénybevették és 1991. év kivéteéve javadamazásra (és járuékra) fordították. 1991-ben a 17,5 M Ft pénzmaradványt feújításra (8,7 M Ft) és ÁFA fizetésre (8,5 M Ft) vették igénybe. 3. A kötségvetés végrehajtása A kötségvetés végrehajtását a feadateátás szeméyi és tárgyi fetéteeinek maximáis eérésére irányuó törekvés és azt igény szerint biztosító kötségvetési keretek dinamikus növekedése határozta meg. Az Á vü bevéteei (3. sz. meéketek) a vizsgát években az eredeti eőirányzatot 1.1eghaadó mértékben tejesütek. Ebben az eért, de nem tervezett saját bevéteek döntő szerepet játszottak. Kivéte vo t az 1992. év a jeentős összegű póteőirányzat juttatás rniatt. A bevéteek az 1991. évi 256,7 M Ft-ró 1992-ben 635 M Ft-ra, 1993-ban 1.400,4 M Ft-ra emekedtek, míg 1994. I. féévében 1.017,3 M Ft-ot tettek ki. 1991-1993. között a saját bevéteek 14,5-szeresükre nőttek, 1994.. féévében megközeítették a 20 M Ft-ot.
- - Az intézményi kiadások (4. sz. meéketek) a módosított bevétei eőirányzat keretei között tejesütek. A gazdákodást a rendekezésre áó források szinte tejes mértékű igénybevétee jeemezte. A kiadások tejesítése az!991. évi 254,3 M Ft-ró!992-ben 632,8 M Ft-ra,!993-ban 1.397,9 M Ft-ra növekedett,!994. L féévében 874,9 M Ft-ot ért e. A kiadások szerkezetében - a kötségvetési eőirányzatoknak megfeeően - a egmagasabb részarányt a vizsgát időszak egészében a béraap és az ehhez kapcsoódó TB járuék képezte. A béraap és a TB járuék 1991-1993. közöt mintegy 6-szorosára nőtt. Az összes kiadásorr beü!993-ra a béraap részaránya 49,2%-ot, míg a TB járuék 22,1 %-ot ért e. A szogátatásokra fordított kiadások aránya ugyanakkor 2%-ka bővüt, 1994. I. féévében 12,8% vot. Ebben a tendenciában meghatározó vot a székheyvátozássa összefüggő üzemetetési többetkiadás, továbbá az infáció. A készetbeszerzések növekedése az átagosná aacsonyabb szintű (mintegy 3-szaros) vot, részarányuk egyenőten fejődés meett 3-7% között vátozott. A fehamozási és tőke jeegű kiadások részaránya 1991-1993. között mintegy 7-8%-ot képviset, míg 1994.. féévében 16%-ra bővüt a tárgyi eszközök és immateriáis javak jeentős fejesztése következtében. 3.1. Létszám- és bérgazdákodás Az ÁVÜ tervezett áományi átagétszáma 1991-1994. között 137 főrő 400 főre - köze háromszorosára emekedett. A tényegesen fogakoztatottak átagos Iétszáma-enné nagyobb ütemben, 3,1-szeresére- az 1991. évi S főrő 368 főre nőtt. Az átagétszám vaamennyi áománycsoportban tapasztat növekedése a feadat-, ietve szervezetfejesztésse vot kapcsoatos (5. sz. meéket). A étszámeőirányzatok azonban nem ieszkedtek foyamatosan és minden vonatkozásban megfeeően az intézményi feadatokhoz, tervezésük az egyes években nem vot keően megaapozott. A szabáyozás - eőzőekben már jezett hiányosságai miatt - nem zárta ki tejeskörűen az átjárhatóságat az igazgatási és a közvetenü a privatizációs kiadások körébe tartozó feadateátás között. Ezáta nem vot egyérteműen meghatározható az intézményi szakmai feadatok vaós Iétszámszükségete.
- 12- A étszámeőirányzatokat ugyanakkor nem megfeeőerr támasztották aá, összetéteük csak részben tükrözte az intézményi szervezet vátozását. A étszámfejesztéseket nem a szervezeti egységek, munkaköri csoportok szerinti részetezettségge építették fe. 1993-ban az ügyintézök és az ügyvitei akamazottak áománycsoportja közöti - az utóbbi javára történő - eőirányzat átrendezés csak részben függött össze a étrebozott ú j szervezeti egységek igényéve, meyet a tejesítési adatok is igazonak. A tényeges átagétszám foyamatosan a tervezett aatt maradt. A tényeges átagos áományi étszám az eőirányzathoz képest 1991-ben 86, %,!992-ben 91,7%, 1993-ban 88,8%, 1994.. féévében 92% vot. (Az ügyintézői étszám 1992-1993-ban átagosan 28-46 főve maradt e a tervezettő.) Az üres áásheyek képződésében jeentős szerepet játszott - esősorban az ügyintézői áományt érintő - nagymértékű fuktuáció is (6. sz. meéket). Ennek főbb okait a kiépók a túterhetségben, a szakmai, erköcsi eismerés, a határozott vezetői koncepció hiányában és a szakmai döntések hátterének átáthatatanságában jeöték meg (ÁVÜ femérés). Végk.ieégítésre 1992-1994. I. féév között nem terveztek eőirányzatot, iyen címen csak 1993-ban tejesítettek kifizetést, 1.002 E Ft összegben. Az intézményi étszámgazdákodást nem segítette a fogakoztatás késedemes, ietve hiányos szabáyozása. A közakamazottak jogáásáró szóó!992. évi XXXIII. tv. (KJT) végrehajtására kiadott 3/1993. (VI.8.) tárcanéküi miniszteri rendeet köze egy éves késésse épett ha tá y ba. A vezetői és az ügyintézői áomány képesítési fetéteeit nem határozták meg. Az 1992. évi LN. tv. összeférhetetenségre vonatkozó.. pontjában fogatak végrehajtásának, eenőrzésének garanciáját jogi szabáyozás küön nem biztosította. Az összeférhetetenségi szabáy aá tartozók - összeférhetetenségi időszak aatt - újonnan étesített munka-, tagsági, vagy egyéb munkavégzésre irányuó jogviszonyáró az Á VŰ-nek törvényi eőírás hiányában nincs - s így a vizsgáatnak nem vot meg az eenőrzéshez szükséges - információja. Az akamazásokná nem tartották be maradéktaanu a vonatkozó törvényi eőírásokat. A magasabb vezető beosztású dogozók kinevezése eőzetes páyázati kiírás hiányában történt, eentétben a KJT 23. 3. bekezdésében fogatakka.
-13- A KJT végrehajtási rendeetét követően- ameyben meghatározták a magasabb. vezetőibeosztások köré!- igazgatói munkakörben 4 főt új fevétee, 6 főt beső átcsoportosítás útján neveztek ki páyázati kiírás meőzéséve. Az ÁVÜ fogakoztatáspoitikájában kifogásoható, hogy nem étek a határozott idejű akamazás ehetőségéve annak eenére, hogy erre az IT!993. I. 20-án ket E-3/9. sz. határozatában fehívta a vezetés figyemét. A béraap eőirányzat és fehasmáás - küönösen 1992. és 1993. években - erőtejesen, a étszámemekedést ényegesen meghaadó ütemben növekedett (7. sz. meéket). A tervezett béraap 1991. évi 137,6 M Ft-ró 1994. évre 707 M Ft-ra (414%-ka) nőtt. A bérkiadások 1991-1993. évek viszonyatában - a módosított eőirányzatok 93,5-99,8% közöti fehasznáásáva - 118,3 M Ft -ró 687,3 M Ft -ra emekedtek. A étszám- és bérgazdákodás nem vot keően összehangot, fokozatosan eszakadt egymástó. A béraapot nem keő megaapozottságga, küönösen 1992-tő - a szervezett áományi étszámhoz képest - túzott mértékben áapították meg. A tervezett étszám és összetéteének vátozása áta indokot mértéket meghaadó béreőirányzat növeést a javadamazási rendszer sem aapozta meg. 1992-ben a szervezetfejesztéshez adott póteőirányzatokban a kiemeit eőirányzatok rögzítésének - eőzőekben jezett - emuasztása megadta a ehetőséget ahhoz, hogy az ÁVÜ saját hatáskörben az eőterjesztésné 43 M Ft-ta magasabb, éves szinten!52 M Ft összegű béraap növekménnye kakuájon. A 3064/1992. sz. Kormányhatározat küön nem rögzítette a béreőirányzat növeésének mértékét, a döntés azonban az eőterjesztett-éves színten 164 főre 109 M Ft béraap - póiigény szerint szüetett. Az 1993. évi béraaphoz a szintrehozás összegét szabáytaanu áapították meg. Az e címen beáított 35,6 M Ft-os összeg meghatározásáná nem vették figyeembe, hogy eőző évben szervezetfejesztésre a Kormányhatározat 10 hónapra biztosított póteőirányzatot, így szintrehozásként csak további két havi összeget ehetett vona számoni. A fejesztési igények között ugyanekkor további 99 fő ááshey étesítéséve és 395 M Ft többet béraap szükségette szárnotak.
- 14- Tovább növete a rendekezésre áó béraapot, hogy a központi bérpoitikai keret terhére 1993-1994. években 1.198 E - 2.054 E Ft összegű páteőirányzatot reaizáhattak, kormányzati hatáskörű eőirányzat módosítássa. Ez a juttatás a magas bérek miatt indokoatan vot, azokat nem is fordították céirányosan béremeésre. 1993. évben a központi bérpoitikai terv eosztását a Munkaügyi Minisztérium vezénye te. Az aránytaanu magas béraap eőirányzat egyrészt az 1991-1993. években évközi (az Áht. hatáybaépését követően törvénysértő) eőirányzat átcsoportosításokra, másrészt jeentős béremeésekre nyújtott fedezetet, s ugyanakkor a pénzmaradvány számottevő részét képezte. A túzott mértékű, részben szabáytaan módon képzett bértömeg biztosított ehetőséget arra, hogy 1993-ban a KJT-ben, ietve a közakamazotti szabáyzatban fogatak aapján gyakoratiag "O" bázisú tervezést vaósítottak meg, a jóváhagyott béraap eőirányzat keretei között aakították ki és akamazták a speciáis javadamazási rendszert. Az Á VÜ tevékenységének sajátosságaira, a követeményekre figyeemrne az 1992. évi LIV. tv-ben biztosított javadamazási rendszert késésse határozták meg, s az a feadateátás tekintetében nem vot keően hatékony és ösztönzö. Ez a szabáyozás nem korátozta a bértömeggazdákodás keretei közötti követehnény néküi jutamazást. Az IT az Á VÜ áta eőterjesztett javadamazási rendszert 1993. januárjában efogadta. A bérrendszerbe beépítették a KJT vaamennyi, a dogozékra kedvező eemét (ietménykiegészítés, vezetői póték, 13. havi jutaom). Az intézményi munkaviszonyt az Á VÜ-né tötött idő aapján- két és minden további ott tötött év után 1-1 havi jutaomma - preferáták A végzett munka jeegének eismerésére (vezetői, tranzakciós; érdemi; ügyvitei kategóriákban) a javadamazási rendszer befogadta az aapbérre vetített jutaomszorzók korábban akamazott gyakoratát. (E címen 1991-1994. években 36.9 M Ft, 40,6 M Ft, 122,2 M Ft és 150M Ft jutamat terveztek.) A növekvő összeg eenére azonban differenciáó szerepe nem vot jeentős. A privatizációva kapcsoatos konkrét szakma feadatok tejesítésének ösztönzése rendkívü aacsony szntü. E céra 1993-ban 2,5 M Ft-ot fizettek ki, ami a tényeges évi jutaom összegének %-át sem érte e.
- 15 - Az IT javadamazási rendszerének hiányosságai megmutatkoztak abban is, hogy nem határozták meg egyérteműen a jutaomaap tervezésének és fehasznáásának kritériumait. Az IT megfogamazta a magasabb aapietmények szükségességét, arra azonban nem tért ki, hogy jövedeem összetéteben a jutaom aránya miyen mértékben vátozzon. Hiányoható, hogy az IT csak fonnáisan, nem keő méységben és összefüggéseiben, értékete a javadamazási rendszer működését. Az IT a javadamazási rendszer végrehajtásáró szóó beszámoót!993. XTI. -jén, a 101,2 M Ft összegű jutaomfizetés eőtt tárgyata. A javadamazási rendszer bevezetéséve egyidejűeg a korábbi központosított bértömeggazdákodást részben decentraizáták, ami cészerű intézkedés vot. Nem igazodott aronban a decentraizátan meghatárowtt bérgazdákodáshoz, annak végrehajtási gyakorata. Azonos szervezeti étszám meett 1993. és 1994. évi - a mintavéteü váasztott júniusi - adatok szerint a tejes béraap rnindössze 56,3%-57%-a vot igazgatóságokra ebontva, a fennmaradó rész nagyobb hányada a központi jutaomkeretet képezte. A bérszerkezetben - részben összefüggésben az akamazott javadamazássa - foyamatosan nőttek a jutamazásra, majd az ietménykiegészítésre szogáó összegek és arányuk. Ehhez hozzájárut, hogy az eredetieg tervezett jutaomösszegek jeentős mértékben kiegészütek az üres áásheyek miatt feszabaduó béraappa. A "szabadfehasznáású" jutaom összege a vizsgát években 36,9 M Ft, 69,5 M Ft, 265,9 M Ft, (1994. L féévben 61 M Ft) vot. 1991. és 1994. I. féév közti idöszakban a dogozók átagjövedeme köze kétszeresére, 78,2 E Fthóró 148,2 Ptihóra nőtt. A egjeentősebb jövedeemnövekmény (+81,5%) 1992-rő 1993-ra vot regisztráható; kisebb mértékü vátozás (+ 14%) reaizáódott 1991-1992. évek között. Az főre jutó átagjövedeem 1994. I. féévére 8%-ka csökkent, amey visszavezethető egyrészt arra, hogy az áásheyek betötöttsége az eőző éviné kedvezőbben aakut, másrészt, hogy a jutaom eőirányzatot időarányostó aacsonyabb szinten - 8 %-os mértékben - hasznáták fe (8. sz. meéket).
- 16-3.2. Az eszközgazdákodás Az intézményi eszközáományt ényegében a vizsgát időszakban hozták étre. A foyamatos és jeentős mértékű eszközgyarapodás, a hatékony gazdákodás követeménye indokota vona az intézményi szintü rendszerszeméetű szabáyozást. Ennek hiánya is közrejátszott az eszközgazdákodásban tapasztat szésöségekben, a cészerű megodások meett az indokoatan, ietve ésszerűten kötésekben. Az immateriáis javak és a nagyértékű tárgyi eszközök 412 M Ft-os áomány gyarapodásában a saját források (273 M Ft) meett számottevő vot PHARE és az USAID forrásbó származó növekedés (!39 M Ft). A gépek, berendezések ehasznáódási mértéke - kivéve a számítástechnikai eszközöket - aacsony (9. és 10. sz. meéketek). Az immateriáis javak (bruttó értéke 23,6 M Ft)!00%-a szoftver, beszerzésük a számítógépes rendszerek kiaakításáva párhuzamosan történt. Ezen beü jeentős téte az!994-ben vásárot 10,4 M Ft értékű Nove vírusvédemi rendszer. Az ingatanok könyvszerinti bruttó értéke (!46 M Ft) nem tükrözi a vaós tuajdonosi, kezeői viszonyokat, hanem a béret székházon végzett feújítások értékét tartamazza. A Budapest, V. Vigadó u. 6. sz. aatti ingatan kezeői jogát 1993-ban jegyezte be a Födhivata az Á VO javára. Az ingatan könyvszerinti értéke - az Ipari és Kereskedemi Minisztérium, mint eőző kezeő átirata aapján - "O", ezért az Á VO is "O" értéken tartja nyiván. A Budapest, XIII. Pozsonyi út 56. sz. aatti székbáz a HUNGALU Rt. tuajdonában van, aki 1992-ben adta az épüetet az Á VO hasznáa tá ba. A szerzódés aapján az ingatant hasznáó visei a feújítássa kapcsoatos kötségeket is. Az idegen ingatanon végzett feújítás könyvszerinti eszámoására a számvitei törvény, ietve és a 179!1991. (XII.30.) Kormányrendeet nem tér ki. Így az ÁVŰ a szakirodaomban szerepő ejárást akamazta, ugyanakkor a javasot módszertő etérőerr a béreti szerződésben nem rögzítették- a számvitei eszámoás aátámasztásához - a jogviszony megszűnése utáni köteezettségeket Az ÁVŰ fokozatosan vette igénybe a részére újonnan kijeöt székházat, meynek kihasznátsága nem megfeeő. A hasznáaton kívüi terüet (42 szoba; 9%) hasznosításáró a vizsgát időszakban nem intézkedtek
-!7- A gépek, berendezések áományának bruttó értéke (212 M Ft) a vizsgát időszakban 203 M Ft-ta emekedett, a saját forrásbó történő beszerzés aránya 36%. Az áománycsoporton beü meghatározó hányadot képvisenek a számítástechnikai és ügyvitetechnikai eszközök. Beszerzésük cészerűen, az igényeken aapuó tervek figyeembevéteéve történt, finanszírozásuk 85 M Ft értékben, 80% arányban USAID és PHARE forrásbó vaósut meg. A számítógép eátottság a feadatvégzés igényéhez igazodó (90%). A számítógépek azonban - beszerzési idejük függvényében - küönböző fejettségi szintet képvisenek, egy részük erköcsieg eavut. Az egyéb eszközök és berendezések áományának saját forrásbó származó növeése aapvetően a szervezetfejesztéshez és az új székház berendezéséhez kapcsoódott. Az irodabútorok és az egyéb ügyvitetechnikai eszközök beszerzése a szervezeti egységek szükségeteihez, ietve a pénzügyi forrás ehetőségeihez igazodott. A rendekezésre áó kötségvetési források azonban esetenként nem késztettek takarékos, rangsoroó beszerzésre, hanem módot adtak - az intézmény átmeneti jeegét is tekintve - túzó igények kieégítésére. Pédáu az 1993-ban vásárot művirágok értéke 2,2 M Ft+ÁFA, az!994-ben beszerzett tomaszerek értéke 1,4 M Ft+ÁFA. A járművek áományának bruttó értéke dinamiicusan - 5,0 M Ft-ró 35,6 M Ft-raemekedett, döntően a szeméygépkocsi beszerzésekke összefüggésben. A szeméygépjárműpark évrő-évre bővüt és cseréődött. A szeméygépkocsi áomány!990. XII. 31.- 1994. VI. 30. között 8 db-ró 31 db-ra nőtt. A vizsgát időszakban 34 db autó beszerzésére és db autó értékesítésére kerüt sor. A hatékonyság, cészerűség követeménye a gépjárműgazdákodásban nem érvényesüt. A beszerzések az intézmény reáis igényét meghaadták, ami összefüggött a cészerűten szeméygépkocsi hasznáati rendde is. Az intézmény tuajdonában évő gépjárműveket "szeméyhez rendet" (22 db). vagy kucsos gépkocsiként (8 db) üzemetették. Az ügyvezető igazgatóheyettesek és az igazgatók (magasabb vezető beosztású dogozók) részére!990-tő kezdődően "szeméyhez rendet" enevezésse gépkocsi
- 18 - igénybevétet biztosítottak. E jogosutságot intézményi keretek között nem szabáyozták. A szeméyhez rendet gépkocsihasznáat abban tért e az áami vezetők részére megáapított szeméyi hasznáatú gépkocsi jogosutság szabáyaitó, hogy esetében a magánhasznáatra térítési köteezettséget írtak eő. ( 1993-ig nem, ez évtő - az SZJA szabáyozás vátozásáva - a munkabey és a akóhey közötti gépkocsi hasznáat is magánhasznáatnak minősüt.) A vizsgáat idején hatáyos 8/1993. sz. Ügyvezető igazgatói utasítás a "szeméyhez rendet" gépkocsi kategóriába sorota az ügyvezető igazgatónak a többször módosított 107711987. (X.31.) MT határozat aapján engedéyezett szeméyi hasznáatú gépkocsit is. A "szernéyhez rendet" gépkocsik kihasznátsága aacsony vot. A próbaszerű értékeés szerint 1993-ban a mintavéteü váasztott 18 db szeméyhez rendet gépkocsibó 8 db nem érte e átagosan a havi 1.000 km-t, míg 1994-ben 16 db gépkocsibó a futott km-ek aapján 5 db maradt a fenti érték aatt. Az intézményi szükségetet meghaadó gépkocsi beszerzéssei az ÁVÜ feesegesen kötött e kötségvetési forrásokat, továbbá jeentős számú szeméygépkocsi értékesítésekor pazaró módon járt e. A bernutatott bizonyatok aapján O db autó értékesítése - rnűszaki áapotukra tekintette - indokoatan vot és az eadási árat több esetben a piaci érték aatt áapították meg. Kifogásoható ugyanakkor az is, hogy két dogozó részére a gépkocsi véteárának részetekben történő kiegyenítését engedéyezték (. sz. rneéket). A magánszeméyek - esősorban dogozók - részére értékesített autók 45,5%-a 1-2 éves, 45,5%-a 3-4 éves vot; a futott km egy autó kivéteéve 90 E km aatt - ebbő 4 autóná 30 E km aatt - vot; az autókra fordított javítási kötség - egy kivéteéve - nem vot jeentős. A db szeméygépkocsi értékesítését 9 esetben a márkakereskedők áta végzett értékbecsés eőzte meg, de az Á VÜ áta meghatározott eadási ár 5 esetben 10-27%-ka a febecsüt forgami érték aatt maradt. Az eenőrzött években a feújítási eőirányzatok rendetetése az Á VÜ céjainak megfeeő székház kiaakítása, renováása vot. A rendekezésre áó forrásokbó 1992-1994. I. féév közöt!46 M Ft-ot hasznátak fe. (A régi székház feújítására 1990-1991-ben 29 rn Ft-ot kötöttek.)
- 19-1994. június 30'ig az új irodaépüet terüetének 42%-át, ezen beü az irodák 70%-át újították fe. A feújítások éves pénzügyi eőirányzatának tervezését eőzetes müszaki femérésen aapuó kötségvetések nem támasztották aá. A munkák ütemezése - az!993. évet kivéve - igazodott az efogadott feújítási keretekhez. 1993-ban az eredetieg jóváhagyott 97 M Ft Ft-ta szemben a feújítás 56,2 M Ft-ban reaizáódott, 40,8 M Ft-ot - szabáytaanu - doogi kiadások fedezeteként csoportosfottak át. Az ÁVÜ a kiviteezői szerződéskötés során emuasztotta a kötségvetési források kúnéését, ietve hatékony fehasznáását szogáó jogszabáyi köteezettség érvényesítését, így megsértette a versenytárgyaás szabáyait tartamazó 1987. évi 19. tvr., vaamint a versenytárgyaás-kiírási köteezettségrő szóó 36/1988. (VIII.6.) PM rendeet. () bek. (a) pontját. (A jogszabáyhey szerint versenytárgyaás útján ke megkötni a szerződést, ha az eenszogátatás tejesítése egészben, vagy részben áami kötségvetési forrásbó történik, és összege meghaadja a OM Ft-ot.) Az Á VÜ a kiviteezök zártkörű megkeresése útján kért árajánatokat két nagyon eromott áapotú irodaheyiség feújítására, mive az azonnai intézkedés igénye miatt az új székház épüet tejes femérésére nem vot mód. A három ajánattevő közü (egy kisszövetkezet és két kft.) az Á VÜ dogozóibó áó zsűri a MODULOR Építőipari és Tervező Kisszövetkezetet váasztotta a munkák evégzésére a egkedvezőbb egységár és váaási határidő miatt. (Az Á VÜ zsűri döntését - az eenőrzésnek átadott, ietve az egyeztetés foyamán benyújtott, részben etérő tartamú - két jegyzőkönyv /12. sz. meédetek! tanúsága szerint az ajánattevők jeenéte nékü hozta meg.) A MODULOR Kisszövetkezet (majd Kft.) árajánaa azonban csak két szoba átaakftási munkáira vonatkozott (1.222 E Ft+ÁFA értékben). Ennek eenére az 1992. ápriis 23-án megkötött keretszerződés az irodaház "A" épüetének feújítási munkáira, az 1993. szeptember 14-én aáírt módosítás a "B" épüet feújítási munkáira vonatkozik minden évben aszerint ütemezve, amiyen mértékben a kötségvetés feújítás eimén erre fedezetet nyújt (13. sz. meéketek). (Megjegyezzük, hogy a módosítás 1992. március 23-ai ketezésre és nem ápriis 23-ára hivatkozik.) A MODULOR Kisszövetkezet (majd Kft.) áta végzett feújítási munkákértéke 1992-ben 15,7 M Ft+ÁFA, 1993- ban 26,1 M Ft+ÁFA, 1994.. féévben 45,0 M Ft+ÁFA vot. Az ÁVÜ a jeentős összegű feújítást saját bonyoításban végezte, nem fogakoztatott azonban ehhez megfeeő képesítésse rendekező szakembert.
-20- A feújítás ebonyoításának dokumentumai (kötségvetés, szerződés, egyszerűsített műszaki átadás-átvétei jegyzőkönyv, száma), a bemutatott bizonyatok aapján, formaiag megfeenek a jogszabáyi követeményeknek. 3.3. A székházba átkötözés kiadásai A Kormány!992. február 27-i 3072/1992. sz. határozata engedéyezte, hogy az ÁVÜ a HUNGALU Rt. tuajdonában évő, a Budapest, XIII. Pozsonyi út 56. sz. aatt áó, irodaházba kötözzön. A hivatkozott határozat szerint az Á VÜ-nek fedeznie keett a kötözés igazot kötségeit a HUNGALU Rt. szervezeti egységei számára (14. sz. meéket). A kötözéssei kapcsoatos többetkiadások fedezetére a Kormány 1992. augusztus 28-i 3406/!992. sz. határozatáva 95,! M Ft póteőirányzatot hagyott jóvá, ameybő az eőterjesztésben-az ÁVŰ és a HUNGALU Rt. szervezeti egységei között ápriis hóban megkötött megáapodások összegeinek figyeembevéteéve- 87,7 M Ft vot a küső gazdákodó szervek kötőztetésének fedezete. A kötözéssei kapcsoatban tényegesen femerüt kiadások összege 93 M Ft vot. A póteőirányzat és a tényeges kiadás 2,1 M Ft-os küönbözete egyéb működési kiadás fedezetét jeentette ( 15. sz. meéket). Az Á VÜ nem járt e minden vonatkozásban körütekintően a kötözés igazot kötségei eismeréséné. Ehhez hozzájárut az is, hogy a vonatkozó kormányhatározat nem írt eő eszámoási köteezettséget, s az Á VÜ sem vot érdeket e kiadások megtakarításában. Az Á VÜ a HUN G ALUKER Kft. áta bemutatott számákat kötözési kötségként ismerte e. hoott a hivatkozott számák nem votak akamasak a megáapodásban fogat feújítási munkák beazonosítására. A Kft. áta küdött kártérítési eszámoás, vaamint a benyújtott számája készítésének időpontja 1993. január 28.. azonos az ÁVÜ részérő kiáított 40 M Ft átutaásáró intézkedő átutaási megbízás kiáításának időpontjáva (16. sz. meéketek). Ugyanakkor az ÁVÜnek több mint 150 db számát keett vona feüvizsgáni a kiadások indokotságának megítééséhez. A Kft. részére tejesített kötségtérítések végösszege a megáapodásban fogatat nem haadta meg. de jogcímeiben attó etért. Az Á VÜ a megáapodásban fogat 18.4 M Ft összegtó etérőerr 23,3 M Ft számítástechnikai eszközbeszerzési finanszírozott meg. Ezen kívü 1.5 M Ft - a megáapodásban nem szerepő és korábban eutasított - egyéb eszközbeszerzési is efogadott és kifizetett a
-21 - kötözés indokot kötségeként (17-18. sz. meéketek). 3.4. Egyéb müködési kiadások Befödi kiküdetésse kapcsoatos kiadások trendje növekvő vot, összege nem jeentős (1991.: 272 E Ft, 1992.: 352 E Ft, 1993.: 358 E Ft, 1994. I. féév: 6 E Ft). A próbaszemen eenőrzött kötségeszámoások a jogszabáyi eőírásoknak, vaamint az ügyvezetői igazgatói utasításnak megfeetek. Kifogásoható vot ugyanakkor, hogy!991-ben és 1992-ben konkrét privatizációhoz kapcsoódó utazásokat is a működési kötségek között számotak e. A küfödi kiküdetésse kapcsoatos kiadások összege évenként huámzott (1991.: 4,4 M Ft,!992.: 7,9 M Ft, 1993.: 4,3 M Ft,!994. I. féév: 3,9 M Ft). Az eenőrzés több, pénzügyí, bizonyati fegyemet sértő szabáytaanságot tárt fe. Így a devizapénztár eőegeszámoási gyakorata nem feet meg a követeményeknek, a szeméyes eszámoási köteezettség nem vot biztosított. Az eőegge vaó eszámoás gyakran meghaadta a jogszabáyban eőírt időtartamot, az utazásra fevett eőegek összege - sok esetben - ényegesen meghaadta az indokot mértéket. Nem fordítottak keő figyemet a küfödi kiküdetések tapasztaatainak hasznosítására, hoott a V-65-42/1991. sz. ÁSZ jeentés is kifogásota az írásban rögzített beszámoitatás hiányát. A reprezentációs kiadások foyamatosan emekedtek-!991.: 433 E Ft, 1992.: 1.153 E Ft, 1993.:!.563 E Ft,!994. I. féév: 937 E Ft- meyet a szeméyi keretre jogosut dogozók körének bővüése, továbbá a szeméyi keret indokot emeése okozott. A kiadások eszámoása az eőírásoknak megfeeően, az engedéyezett mérték figyeembevéteéve történt. A akásvásárásra (építésre) fordított pénzeszközök emekedtek. A bővüő kötségvetési forrásokat a visszatérített köcsöntöresztések is növeték (19. sz. meéket). Lakásvásárási támogatásra 1991-1994.. féév között eredetieg 3,O M - 1,0 M - 8,0 M - 8,0 M Ft át rendekezésre, mey összegeket saját forrásbó - 1992-ben szervezetfejesztésre kért kormányzati póteőirányzatbó is - kiegészítették. A kiadások (az OTP részére átutat összegek) - az 1993. évi többet fehasznáás kivéteéve - a módosított eőirányzaton beü reaizáódtak.
-22- Az 1993. évi tejesített kiadás 11.000 E Ft vot, amey 142 E Ft-ta haadta meg a módosított eőirányzat összegét. A küönbözet fedezetét 1991-1992. évben a Lakásaap számára szabáytaanu, kamatbevéteként eszámot összeg képezte. Az intézményi akásépítési támogatásokat a jogszabáyi eőírásnak megfeeőerr szabáyozták, és az abban fogatak szerint dokumentáták. A köcsön ejáratát viszont nem igazították az intézmény működésének várható időtartamához. Az intézmény jezáog jogát igazoó - ingatannyivántartásba történő - bejegyzések egtöbb esetben hiányoztak. A munkaváaók részére a vizsgát időszakban fizetett kötségtérítések (ebéd, béret, utazási kötség) 1992-ben a munkaruba juttatássa bővütek. Az e jogcímen tejesített kiadások erőtejes növekedésében a juttatás összegének évenkénti jeentős emeése is szerepet játszott. 1992-ben a főáású érdemi dogozók évi 60 E Ft/fő, az ügyintézők 20 E Ft/fő, 1993-ban 80 E Ft/fő, ietve 40 E Ft/fő, 1994-ben 95 E Ft/fő, ietve 48 E Ft/fő munkaruha juttatásban részesütek. A juttatások iyen mértékű emeésére a kötségvetési források fedezetet biztosítottak, a KJT - mey nem korátozza a munkaruha juttatás címen adható összeget - pedig ehetőséget adott. A 2/1992. és a 2/1993. sz. ügyvezetői vásárásokra cészerűtenü eőeget, időt (2-6 hónapot) biztosítottak. igazgatói utasításokban a munkaruba az eőeg eszámoásra indokoatanu bosszú Többször eőfordut, hogy eszámoástechnikai okok miatt a próbaidő etete eőtt juttattak a dogozók részére munkaruha vásárásra eóeget, meyet a szabáyozásuk megengedett. Cészerűbb ett vona azonban a bemutatott számák aapján történő utóagos térítés, ezáta a tényeges kifizetés - a gyakoratta eentétben - csak a jogosutságot követően jeentkezhetett vona. 4. A számvitei és bizonyati rend Az Á VÜ számvitei és bizonyati rendjét a Számvitei törvény rendekezéseire és iránymutatására tekintette aakították ki. A számarend csak a szintetikus könyveéshez eengedheteten minimumot képvisei.
-23- Pédáu nem tartamazza száma, aszáma méységig a főkönyvi számákan eszámot gazdasági események tartami és formai követeményeit, a vagyont érintő szabáyokat, a kötségek eszámoásának aktuáis szabáyozását. Nem rendekezik téteesen az anaitika rendszerérő, a számvite technikai kiviteezésérő, stb. A főkönyvi könyveés cészerűen tagot anaitikára támaszkodik. A működési és szakmai tevékenységhez kapcsoódó kiadások ejhatároását a két acím kötségvetési küönváása és az eküönüt számvitei rendszerek evieg automatikusan biztosítják. Ennek eenére nem zárható ki - és a szúrópróbaszerű eenőrzés iyen eseteket fetárt -vezetői döntéseken aapuó kötség-átterheések eőforduása, figyeemrne a szabáyozás jezett hiányosságaira is (p. a kü- és befödi kiküdetések, szakértői szogátatások). A vagyonvédemet jó szogáta az eszközökrő számítógéppe vezetett, egyedi nyivántartási rendszer. Az év végi méreg összeáítása eőtt!990-ben és!993-ban a nyivántartásokat etározássa eenőrizték,!992. év végén a számvitei törvény 42. -ára hivatkozva etározást nem végeztek. A törvénynek a kötségvetési gazdákodó szervezetekre vonatkozó szabáyozását tartamazó 17911991. számú Kormányrendeet 25. (3) bekezdése a etárnak részetező nyivántartásokka vaó megengedett heyettesítését fetéteekhez köti: megfeeően biztosított vagyonvédeem és az eszközökrő foyamatosan vezetett, részetező érték és mennyiségi nyivántartás étét írja eő. Tekintette az 1992. évi kötözésre az 1992. évi etározás ehagyása indokoatan vot, amit aátámaszt az!993. év végi, a követehnényeknek megfeeő módon eőkészített és ebonyoított etározás során fetárt - az eszközáományhoz mérten - jeentős eszközhiány. 1993-ban a tárgyi eszközök körében 472 E Ft hiányt mutattak ki. A etárfevéterő készített kiértékeő jeentés és az ennek aapján megtörtént intézkedések, így a hiányok okainak federítésére irányuó kíséret (rendőrségi fejeentés), a hiányok eírásának engedéyezése, stb. az intézményi vagyon biztonságos kezeésére uta. A etározás eredményeinek átvezetése az egyedi kartonokon ugyancsak megtörtént A vizsgát időszakban az értéken nyivántartott eszközök körében nem, az érték nékü nyivántartott készetek körében!993-ban seejteztek. E seejtezés a dokumentumok
-24- aapján a beső szabáyoknak megfeet. Kifogásoható azonban, hogy 1994-ben történt meg a seejtezett eszközök huadékként vaó eszáítása. A kötségvetési beszámoók, méregek adatai a könyveésen aapunak. A főkönyvi kivonatok és az éves méregek vonatkozó számai megegyeznek. Az 1991. évi záró és 1992. évi nyitó (rendező) méregben heyteenü számoták e a vásárot kötvények visszavátott eenértékét, meyet az 1992. évi záróméregben korrigátak. 5. A köt~égvetési gazdákodás beső eenőrzése A beső eenőrzés mindhárom ága (a függetenített, a vezetői, a munkafoyamatba épített eenőrzés) hiányosan funkcionát, nem képezett egymásra épüö egységes rendszert. A függetenített kötségvetési beső eenőrzés irányítási, szervezeti, szeméyi fetéteeit az ÁVÜ működése aatt nem biztosították megfeeően. A megbízásos aapon működő beső eenőrzés színvonaa nem vot megfeeő, irányítása nem vot cészerű. 1993-ig a kötségvetési gazdákodás terüetén - a szervezeti, szeméyi fetéteek hiányában -a gazdasági igazgató adott megbízást küső szakértőknek a méregbeszámoók vaódiságának eenőrzésére, vaamint néhány időszerű témavizsgá Iatra. Az összesen hat vizsgáat méysége, szakmai megaapozottsága többnyire nem vot kieégitő. A jeentések nem rontattak rá a gazdákodás ényegi hibáira, hiányosságaira, s átaában nem tartahnaztak jó hasmosíiható javasatot. A függetenített beső eenőrzés szervezeti, szeméyi fetéteeinek megteremtésére - figyeemme az ÁSZ áta javasotakra - hozott intézkedés nem vot még keően hatékony, ietve eredményes. Az Eenőrzési Igazgatóság szervezeti keretei közöt 1994-ben étrehozták a Beső Eenőrzési Irodát, meynek!994. évre vonatkozó témajavasatai aktuáisak, szakmaiag megaapozottak votak. A fogakoztatott egy főáású és két négyórás revizor munkaidejének jeentős részét azonban a privatizációs terüeihez fűződő aktuáis vizsgáatok kötötték e. A függetenített beső eenőrzés így nem vot az irányítás hatékony eszköze, nem szogátatott keő méységű információkat az intézményi gazdákodási döntések megaapozásához, ietve ezek végrehajtásáró az ügyvezetés részére. A gyors