AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. november 10. (24.11) (OR. en) 15488/09 SOC 662 FELJEGYZÉS Küldi: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/az EPSCO-Tanács Előző dok. sz.: 14920/09 SOC 619 Tárgy: A nemek közötti egyenlőség: a növekedés és a foglalkoztatás megerősítése hozzájárulás a 2010 utáni lisszaboni stratégiához Tervezet A Tanács következtetései Az elnökség 2009. október 15 16-án konferenciát szervezett Stockholmban az alábbi témában: Mit jelent a nemek közötti egyenlőség a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából? Az elnökség tanácsi következtetéstervezetet tűzött napirendre e témában, a konferencia eredményére figyelemmel. A szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2009. november 4-i ülésén megállapodásra jutott a mellékletben foglalt szövegről. Az Állandó Képviselők Bizottsága felkérést kap a munkacsoportban elért megállapodás megerősítésére, illetve a következtetéstervezetnek elfogadás céljából az EPSCO-Tanács részére való továbbítására. 15488/09 lj/ok/et 1 DG G HU
MELLÉKLET Tervezet A Tanács következtetései A nemek közötti egyenlőség: a növekedés és a foglalkoztatás megerősítése hozzájárulás a 2010 utáni lisszaboni stratégiához AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA 1. EMLÉKEZTET az alábbiakra: a) a nemek közötti egyenlőség az Európai Uniónak az EK-Szerződésben foglalt alapelve és a Közösség egyik célja és feladata, továbbá a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségnek a Közösség valamennyi tevékenysége során való általános érvényesítése a Közösség konkrétan meghatározott feladata 1 ; b) az EK-Szerződés 137. cikke, mely kijelenti, hogy a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit az olyan területeken, mint a munkafeltételek, valamint a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód, valamint 141. cikke, mely meghatározza azt az elvet, hogy a nők és a férfiak egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak; c) a nők és férfiak egyenlő bánásmódja terén elfogadott jogszabályok, így az egyenlő bánásmódról szóló hét irányelvet átdolgozó 2006/54/EK irányelv 2 ; 1 2 Ld.: az EK-Szerződés 2. cikke és 3. cikkének (2) bekezdése. HL L 204., 2006.7.26., 23. o. 15488/09 lj/ok/et 2
d) a Nemek Közötti Esélyegyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló 2006/1922/EK rendelet 3 ; e) az Európai Tanács Lisszabonban 2000. március 23 24-én különleges ülést tartott annak érdekében, hogy megállapodjon az Unió számára egy új, a foglalkoztatásnak, a gazdasági reformnak és a társadalmi kohéziónak mint a tudásalapú gazdaság részének megerősítésére irányuló új stratégiai célkitűzésről, valamint ebből az alkalomból az Európai Tanács egy aktív foglalkoztatáspolitika kidolgozására irányuló intézkedéseket vázolt fel a több és jobb minőségű munkahelyet Európa számára elvvel összefüggésben, és úgy vélte, hogy átfogó célként többek között a nők foglalkoztatási rátájának az akkori 51 %-ról 2010-ig 60 %-ot meghaladó szintre kell emelkednie; f) a tagállamok az Európai Tanács 2002. március 15-16-i barcelonai ülésén kötelezettséget vállaltak arra, hogy a gyermekgondozási szolgáltatások iránti igényt figyelembe véve és összhangban a gyermekgondozásra vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel 2010-re a 3 év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90 %-a, és a 3 év alatti gyermekek legalább 33 %-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtsanak; g) A Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2006 2010-es ütemterve 4, melyben megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőség a növekedéssel, foglalkoztatással és társadalmi kohézióval kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele, és hogy a lisszaboni stratégia nemekre vonatkozó dimenzióját ezért meg kell erősíteni; h) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (2008 2010) szóló tanácsi határozat 5, mely megállapítja, hogy külön figyelmet kell fordítani a nők és férfiak között a foglalkoztatás terén meglévő tartós különbségek, illetve a bérszakadék jelentős csökkentésére, valamint az olyan szakmákban és ágazatokban fennálló alacsony bérszint okainak magyarázatára és leküzdésére, amelyekben főként nők dolgoznak; 3 4 5 HL L 403., 2006.12.30., 9. o. 7034/06. HL L 198., 2008.7.26., 47. o. 15488/09 lj/ok/et 3
i) az Európai Tanács 2005. március 22 23-i ülésén elfogadta az Európai Ifjúsági Paktumot, melyben szerepel a fiatal nőknek és férfiaknak a munka és a családi élet összehangolására vonatkozó lehetőségei megerősítésére irányuló célkitűzés; valamint az Európai Tanács 2006. március 23 24-i ülésén elfogadta a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot, megállapítva, hogy teljes mértékben ki kell használni az európai munkaerőben rejlő potenciális produktivitást, illetve nemzeti és uniós szintű fellépésre ösztönözve; j) az Európai Tanács 2007. március 8 9-i ülésén megállapodott a szövetség a családokért létrehozásáról, mely a családbarát szakpolitikákkal kapcsolatos vélemények és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének fórumául szolgálna; k) a szociális partnerek által elfogadott, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos cselekvési keret (2005) 6, melynek célja a nemi szerepek kérdésének megoldása, a nők által a döntéshozásban játszott szerep megerősítése, a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatása és a nemek közötti bérszakadék problémájának megoldása; l) A nők és a férfiak kiegyensúlyozott szerepe a foglalkoztatás, a növekedés és a társadalmi kohézió tekintetében című tanácsi következtetések 7 (2007); az európai demográfiai változásokból eredő lehetőségekről és kihívásokról szóló tanácsi állásfoglalás 8 (2007); a nemekhez kötődő sztereotípiák társadalomban való felszámolásáról szóló tanácsi következtetések 9 (2008); és a szakmai és a családi élet összeegyeztetéséről szóló tanácsi következtetések 10 (2008); 6 7 8 9 10 http://www.etuc.org/img/pdf/framework_of_actions_gender_equality_010305-4.pdf 14136/07. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás: Az európai demográfiai változásokból eredő lehetőségek és kihívások: az idősebb emberek hozzájárulása a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. 6216/1/07. 9271/08. A Pekingi Cselekvési Platform tagállamok és uniós intézmények általi végrehajtásának áttekintése. A nők és a gazdaság: A szakmai és a családi élet összeegyeztetése. 17474/08. 15488/09 lj/ok/et 4
m) Franciaország, a Cseh Köztársaság és Svédország 2008. november 14-én Lille-ben háromoldalú elnökségi nyilatkozatot írt alá a nemek közötti egyenlőség Európai Unión belüli előmozdításáról, melyben a nők és férfiak közötti szakmai egyenlőséget a lisszaboni stratégia egyik fontos elemeként határozták meg; n) a Mit jelent a nemek közötti egyenlőség a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából? témában 2009. október 15 16-án Stockholmban tartott konferencia, melyen kiemelték, hogy a 2010 utáni lisszaboni stratégiában a nemek közötti egyenlőséget látható módon integrálni kell valamennyi releváns szakpolitikai területbe, illetve elismerték, hogy a nők munkaerő-piaci részvétele a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője; 2. ÚGY VÉLI, HOGY a) a nemek közötti egyenlőség döntő fontosságú a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására vonatkozó uniós célkitűzések 11 elérése, továbbá a fenntartható fejlődés és versenyképesség megvalósítása, illetve a demográfiai kihívás megoldása szempontjából; e célokat a nők és a férfiak foglalkoztatási rátájának magas szintjére vonatkozó célkitűzés elérésével lehet előmozdítani; b) a nők nagy mértékben hozzájárultak az EU-ban az átlagos foglalkoztatási ráta terén az elmúlt évtizedben bekövetkezett növekedéshez 12, előmozdítva az ezen évtized nagy részében tapasztalt gazdasági növekedést; 11 12 Az EK-Szerződés 2. cikke. A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A nemek közötti egyenlőség 2009. 7017/09. 15488/09 lj/ok/et 5
c) a nők munkaerő-piaci részvétele nemcsak saját gazdasági függetlenségüket segíti elő, hanem az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés elleni is a legjobb biztosíték. Továbbá gazdasági fejlődést idéz elő azáltal, hogy lehetővé teszi a nők számára, hogy áruk és szolgáltatások fogyasztóiként tett hozzájárulásuk révén munkahelyeket teremtsenek és termelékenységet generáljanak, valamint javítja az államháztartás fenntarthatóságát; d) valamennyi tagállamban még mindig vannak nyitott lehetőségek a nők munkaerő-piaci részvételének további fokozására, a teljes foglalkoztatottság célkitűzésének elérése érdekében; e) pozitív kapcsolat van a nők magas szintű foglalkoztatási rátája, a gyermekek és más eltartottak számára nyújtott gondozási szolgáltatások rendelkezésre állása, illetve a magas születési ráták között az EU-ban 13. A háztartási és családi feladatok férfiak és nők közötti egyenlő elosztása, a megfizethető, hozzáférhető és jó minőségű gyermekgondozási szolgáltatások nyújtása, illetve a szakmai, a családi és a magánélet összeegyeztethetőségének elősegítése a nők és férfiak számára lényeges lépések nemcsak a nemek közötti egyenlőség elérése, hanem az EU foglalkoztatásra és növekedésre vonatkozó céljainak megvalósítása érdekében is; 3. HANGSÚLYOZZA, hogy a) a jelenlegi globális gazdasági és pénzügyi válság az egyik legjelentősebb kihívás, amellyel az EU-nak mindezidáig meg kellett birkóznia. Elképzelhető, hogy a válság eltérő hatással van a nőkre és férfiakra. Néhány országban és ágazatban már most tapasztalható, hogy a férfiak foglalkoztatását fokozottabban sújtotta, míg más országokban és ágazatokban a nők foglalkoztatását érintette negatívabban. Ezért fontos, hogy a tagállamok és az EU módot találjanak arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját hatáskörükkel összhangban integrálják a válság hatására vonatkozó elemzésbe és a visszaesésre adott szakpolitikai válaszokba; 13 Lásd a Bizottság A nők és férfiak közötti egyenlőség 2009 című jelentését (7017/09). 15488/09 lj/ok/et 6
b) 2010 lehetőséget teremt arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikák új lendületet kapjanak: a gazdasági válság veszélybe sodorhatja a nők foglalkoztatása terén elért eredményeket, ellenben esélyt is ad arra, hogy megújítsuk a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelezettségvállalást, különösen a 2010 utáni lisszaboni stratégia és a nemek közötti egyenlősséggel kapcsolatos jövőbeli bizottsági stratégia előkészítése során, illetve a Pekingi Cselekvési Platform ( Peking + 15 ) megvalósításának felülvizsgálatakor. Fontos megvizsgálni, hogy e különböző folyamatok milyen kapcsolatban vannak egymással, és hogy hogyan lehet általuk szinergiákat teremteni; c) noha csökkent a nők és a férfiak foglalkoztatási rátája közti különbség, e téren, illetve a munka minőségének javítása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. A nemek közötti bérszakadék 2000 óta nem csökkent, egyes tagállamokban még nőtt is, miközben továbbra is tapasztalható a nemek szerinti ágazati és foglalkoztatási szegregáció, és a női vezetők száma az elmúlt néhány év során nem emelkedett 14 ; d) a megfelelő fellépés az oktatás így a szakképzés és a pályaválasztási tanácsadás területén döntő fontosságú a nemek közötti egyenlőségnek a munkaerőpiac egészén történő előmozdítása szempontjából, különösen a fiatal nők és férfiak esetében; továbbá hatékony intézkedésekre van szükség különösen annak biztosítására, hogy az oktatásra vonatkozó döntéseket ne határozzák meg előre a nemi sztereotípiák, illetve a nemi alapú szegregáció elleni küzdelem céljából, valamint a nőknek és férfiaknak az oktatás terén való alulteljesítése elleni fellépés érdekében; e) a részmunkaidő lehetősége elősegíthetné azon férfiak és nők belépését a munkaerőpiacra, akik onnan jelenleg kiszorultak, másoknak pedig lehetővé tenné, hogy a munkaerőpiacon maradjanak. Azonban a családi és háztartási feladatok egyenlőtlen elosztása a nőket a férfiaknák nagyobb mértékben arra motiválja, hogy részmunkát, illetve rugalmas munkát válasszanak, ami negatív hatással lehet a nők karrierjére, jövedelmére, nyugdíjjal kapcsolatos jogaira és gazdasági függetlenségére, és ami növelheti az elszegényedés kockázatát, továbbá aktív keresők tartósan magas 14 Lásd a Bizottság A nemek közötti egyenlőség 2008 című jelentését (5710/08). 15488/09 lj/ok/et 7
szegénységi rátáját eredményezheti 15. Másrészt az olyan jobb minőségű részmunkaidős állásokhoz való hozzáférés, melyek például képzést, előmeneteli lehetőséget és rugalmas munkaidőt nyújtanak, csökkentheti a részmunkaidő által a nők és férfiak karrierjére gyakorolt negatív hatást; f) noha a nemek közötti egyenlőséget és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét az európai foglalkoztatási stratégia az előrelépés lényeges feltételeként ismeri el, a 2008. évi nemzeti reformprogramokból kiderül, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve a szakpolitikákban nem mindig valósul meg kielégítő mértékben 16 ; g) a lisszaboni folyamat keretében a célkitűzések és az eredmények nyomon követése hatékony eszköznek bizonyult a tagállamok fellépésének ösztönzésére, például a nők foglalkoztatása és a gyermekgondozás terén 17. 4. FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, hogy hatáskörükkel összhangban a) a 2010 utáni lisszaboni stratégia elfogadásakor erősítsék meg a nemek közötti egyenlőség dimenzióját, és azt látható módon integrálják a stratégiába annak biztosításával, hogy a nemek közötti egyenlőséget minden releváns szakpolitikában, az útmutatásokban, iránymutatásokban és más nyomon követési mechanizmusokban, a szakértői felülvizsgálatokban, illetve a mutatók és jelentések kidolgozásakor figyelembe vegyék, valamint hogy a nemek közötti egyenlőséget következetesen mozdítsák elő; 15 16 17 Lásd a Bizottság A nők és férfiak közötti egyenlőség 2009 című jelentését (7017/09). A 2008. évi nemzeti reformprogramok és az európai foglalkoztatási stratégia nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szempontjai: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=748&langid=en&moredocuments=yes A 2008. évi nemzeti reformprogramok és az európai foglalkoztatási stratégia nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szempontjai: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=748&langid=en&moredocuments=yes 15488/09 lj/ok/et 8
b) biztosítsák, hogy a gazdasági és pénzügyi válság által a nőkre és férfiakra gyakorolt eltérő hatást vegyék figyelembe a válság leküzdésére irányuló szakpolitikai intézkedések kidolgozása és elfogadása során, annak érdekében, hogy a nők és férfiak sajátos igényeinek megfeleljenek, hogy a két nem közötti esélyegyenlőséget biztosítsák, illetve hogy megvalósítsák a nemek közötti egyenlőséget; c) vegyék tudomásul, hogy a nők foglalkoztatása az EU-ban közeledik a lisszaboni célkitűzéshez (60 %-os arány elérése 2010-re), és mérlegeljék e célkitűzés értékelését annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a nők és férfiak közötti különbség a foglalkoztatás terén, és hogy fokozódjon a munkaerő-piaci részvétel, illetve azért, hogy mindenki számára jobb minőségű munkahelyeket teremtsenek; d) dolgozzanak ki és fogadjanak el további intézkedéseket annak érdekében, hogy a társadalom valamennyi szférájában felszámolják a nemi sztereotípiákat; e) tovább csökkentsék a nemek között többek között a foglalkoztatás, a munkanélküliség, a részmunka, a szakmai előmenetel, a döntéshozatali pozíciók, a fizetés, az ágazati és foglalkozási szegregáció és a vállalkozási készségek terén meglévő munkaerő-piaci különbségeket annak érdekében, hogy mindkét nem számára lehetőségeket teremtsenek arra, hogy céljaikat megvalósíthassák és valóra válthassák a bennük rejlő lehetőségeket, valamint az aktív keresők szegénységének megelőzése céljából; f) teljes mértékben és hatékonyan valósítsák meg a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét és a konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy felszámolják a munkaerőpiacon, a gazdaságban és a szociálpolitikában meglévő különbségeket és egyenlőségeket, illetve hogy ténylegesen megvalósítsák a nemek közötti egyenlőséget; g) keressenek megoldást a veszélyeztetett helyzetű nők szükségleteire annak érdekében, hogy elősegítsék a munkaerőpiacra való belépésüket, újbóli belépésüket, illetve ottmaradásukat, valamint adott esetben hozzanak aktív intézkedéseket támogatásuk érdekében, hogy valóra válthassák a bennük rejlő lehetőségeket; 15488/09 lj/ok/et 9
h) biztosítsák, hogy a vállalkozási készséget ösztönző jelenlegi és jövőbeli intézkedések és programok figyelembe vegyék a vállalkozók igényeit nemükre vagy hátterükre való tekintet nélkül, különösen az új vállalkozóknak a pénzforrásokhoz, tanácsadáshoz és képzéshez való hozzáférése tekintetében, és adott esetben hozzanak aktív intézkedéseket a nők vállalkozói készségének előmozdítására; i) adott esetben mérlegeljék a célok és ütemtervek megerősítésének és kidolgozásának módját a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos aktív és hatékony megközelítés előmozdítása érdekében, valamint azt, hogy a célok kitűzésekor hogyan lehetne figyelembe venni a különböző tagállamok eltérő kiinduló helyzetét; valamint j) ismerjék el, hogy a Pekingi Cselekvési Platform megvalósítása során elért eredmények nyomon követésére kidolgozott mutatók értékes eszközt jelenthetnek a 2010 utáni lisszaboni stratégia mechanizmusaiban foglalt, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szempont megerősítésére, és ezeket adott esetben vegyék figyelembe; 5. FELSZÓLÍTJA A TAGÁLLAMOKAT, HOGY a) erősítsék meg az Európai Tanács által 2006-ban elfogadott, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot, mely hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőség dimenziójának a 2010 utáni lisszaboni stratégiában való megerősítéséhez; b) mérlegeljék a releváns szakpolitikák és programok felülvizsgálatát a nőket és férfiakat arra ösztönző eszközök előmozdítása érdekében, hogy a munkaerőpiacra belépjenek, újból belépjenek, illetve ottmaradjanak, a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és megfelelő jövedelemtámogatás nyújtásával párhuzamosan 18 ; 18 Ld.: Az EPSCO-Tanács kulcsfontosságú üzenetei a tavaszi Európai Tanács részére, 6449/09, 6. o. 15488/09 lj/ok/et 10
c) a szociális partnerekkel konzultálva fogadjanak el és valósítsanak meg megfelelő politikákat annak érdekében, hogy a nők és férfiak jobban össze tudják egyeztetni a szakmai, a családi és magánéletet, ideértve a gyermekgondozásra vonatkozó 2002. évi barcelonai célkitűzések elérését célzó szakpolitikákat figyelembe véve a gyermekgondozási szolgáltatások iránti igényt, illetve a gyermekgondozás nyújtására vonatkozó nemzeti rendszereket, valamint azokat a szakpolitikákat, melyek célja az egyéb eltartottak gondozásával kapcsolatos szolgáltatások előmozdítása, többek között a strukturális alapokban rejlő lehetőségek kihasználása révén; továbbá ösztönözzék a férfiakat, hogy a családi és a háztartási feladatokat egyenlő mértékben osszák meg a nőkkel; d) a reformok végrehajtása során vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőségnek az európai foglalkoztatási stratégia foglalkoztatási iránymutatásaiban és a rugalmas biztonsággal kapcsolatos közös elvekben foglalt dimenzióját annak érdekében, hogy előmozdítsák a gondozással és a háztartással kapcsolatos feladatoknak a két nem közötti egyenlő elosztását; valamint e) a foglalkoztatási és szociálpolitikák kidolgozása és megvalósítása során mérlegeljék a Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló éves jelentésében foglalt következtetéseket; 6. FELKÉRI A SORON KÖVETKEZŐ SPANYOL ELNÖKSÉGET, HOGY A BIZOTTSÁG TÁMOGATÁSÁVAL minden erőfeszítésével annak biztosítására törekedjen, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve és a nemekkel kapcsolatos kérdések kiemelt helyet kapjanak a 2010 utáni lisszaboni stratégiában és a jövőbeli foglalkoztatási és szociálpolitikákban ideértve a Foglalkoztatási Bizottságban és a Szociális Védelmi Bizottságban végzett munkát, a nemekkel kapcsolatos kérdésekről szóló szakasznak az EPSCO-Tanács által elfogadandó és a 2010. tavaszi Európai Tanács elé terjesztendő kulcsfontosságú üzenetekbe történő foglalásával. 15488/09 lj/ok/et 11