Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon



Hasonló dokumentumok
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Energiahatékonysági szakpolitikák Támogatási programok az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Heves Megye Területfejlesztési Programja

Távhőfejlesztések KEOP KEHOP

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújuló energiatermelés helyzete Magyarországon. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezménye

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket.

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK KIHÍVÁSAI

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Magyarország Energia Jövőképe

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Zöldítéssel a versenyképes távhőért

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a évre vonatkozóan

KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei között Répceszemere június 17.

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

A közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Tóth Tamás főosztályvezető Kapros Zoltán energetikus mérnök szakértő. Budapest, április 06.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása

Ipari energiahatékonysági beruházások Magyarországon: potenciál és finanszírozás. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28.

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Új kihívások az uniós források felhasználásában

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

A megújuló-energiahasznosítás új szabályozási környezete. Ringhoffer Örs. osztályvezető. MET XIX. Energia Műhely április 6 HUNGEXPO, Budapest

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

OPERATÍV PROGRAMOK

A megújuló villamosenergia-termelés támogatási rendszere

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

NCST és a NAPENERGIA

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

A 2020-as magyar megújuló energia célok teljesítésének lehetséges forgatókönyvei

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Energetikai pályázatok 2012/13

Tervezzük együtt a jövőt!

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

A hulladékból nyert villamos energia illeszkedése a szabályozási rendszerbe

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Átírás:

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015. december 2.

Az előadás tartalma I. Bevezetés II. Hazánk klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere 2020 III. Megújuló energiahasznosítás helyzete Magyarországon IV. Energiahatékonyság V. Megújuló energia és az energiahatékonyság támogatási rendszere Operatív Programok Otthon Melege Program METÁR VI. Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai célkitűzései 2

I. Bevezetés Fenntartható gazdaság szempontjai www.theautomaticearth.com Megújuló energia Zöldgazdaság Energiahatékonyság Klímapolitika www.soyouknowbetter.com www.news.newclear.hu 3

II. Hazánk klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere 2020 4

II. Hazánk klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere 2020-ig A 2014-2020-as időszak energiapolitika stratégiai célkitűzései Az Európai Unió 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseihez (20-20-20) kapcsolódó magyar vállalások: A megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése, Ölbe tett kéz forgatókönyvhöz képest 10 %-os teljes energiamegtakarítás (indikatív nemzeti célkitűzés), Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése. 2020-ra az EU ETS-ben részt vevő iparágak 2005-ös kibocsátásainak 21 %-os csökkentése, 2030-ra 40%-os csökkenés 1990-hez képest Kormány a hazai energiapolitika alakítása során a Nemzeti Energiastratégia elvei mentén halad. 5

III. Megújuló energiahasznosítás helyzete 6

III. Megújuló energiahasznosítás helyzete Megújuló energiahasznosítás Magyarországon 16 14 12 10 8 6 4 Megújuló energiaforrások részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban 13,4 12,3 * 11,1 % 10,7 9,50 9,81 9,3 9,08 8,61 8,01 8 8,3 7,4 7,3 7,4 7,5 6,50 5,89 5,09 4,37 4,47 14,65 2 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 NCsT terv (%) RES tény (%) * 2014: EEA adat 7

III. Megújuló energiahasznosítás helyzete A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2013-ban (GWh) 272,4 10% 213,411 135,68 7% 5% 24,621 1% 718,711 25% Napenergia Szélenergia Biomassza Biogáz Hulladék 1463,621 52% Vízenergia Az összesített megújuló alapú villamosenergia-termelés 3,69%-kal bővült, így a 2012. évi 2728 GWh-val szemben 2013-ban elérte a 2828 GWh-t. 8

III. Megújuló energiahasznosítás helyzete MW 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképességének alakulása energiaforrások szerint (2008-2014) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Biogáz 0 0 0,05 0,07 1,18 0,31 0,16 Szélenergia 0,01 0,06 0,1 0,13 0,25 0,4 0,5 Vízenergia 0,02 0 0,04 0,04 0,09 0,06 0,06 Napenergia 0,36 0,46 0,99 2,88 12,52 31,21 68,13 9

IV. Energiahatékonyság 10

IV. Energiahatékonyság Az EU energiahatékonysági szabályozása I. II. III. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 11

IV. Energiahatékonyság Energiahatékonysági célkitűzés Az energiahatékonysági célt a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználáselőrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozat alapján Mértékegység: PJ 2012 2020 az energiahatékonyság javulása 2030 tényadat Ölbe tett kéz Közös Ölbe tett kéz Közös erőfeszítés erőfeszítés 1. Primerenergiafelhasználás 992 1101 1009 92 1217 1028 2. Végső energiafogyasztás 677 766 693 73 840 692 2. a) Ipari szektor 96 124 114 10 139 126 2. b) Közlekedés 157 161 147 14 173 151 2. c) Lakosság 215 247 207 40 284 187 2. d) Kereskedelem és szolgáltatás 116 126 118 8 135 121 2. e) Mezőgazdaság 17 18 17 1 19 17 2. f) Nem energetikai célú 77 felhasználás 90 90 0 90 90 3. Villamosenergiafelhasználás** 153 170 164 6 197 181 12

IV. Energiahatékonyság A 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség 7.cikk Alternatív szakpolitikai rendszer létrehozása Cél: éves szinten 1,5 % energia-megtakarítást kell elérni Végrehajtási időszak: 2014. január 1. 2020. december 31. Rugalmassági intézkedések: 25 %-os küszöb erejéig csökkentési jogcímek alkalmazása a számítási alap meghatározásakor Ütemezés: Év Előírt éves megtakarítás (%) 2014 1% 2015 1% 1% 2016 1% 1% 1,25% 2017 1% 1% 1,25% 1,25% 2018 1% 1% 1,25% 1,25% 1,5% 2019 1% 1% 1,25% 1,25% 1,5% 1,5% 2020 1% 1% 1,25% 1,25% 1,5% 1,5% 1,5% A 2020-ig meghatározott új megtakarítás 38,51 PJ! 13

V. Megújuló energia és az energiahatékonyság támogatási rendszere 14

V. Megújuló energia és az energiahatékonyság támogatási rendszere Megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság alkalmazását elősegítő fő támogatási programok 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló európai uniós források: KEHOP mellett a TOP, GINOP, VEKOP operatív programok Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (kvótabevételekből) 2014-től: Otthon Melege Program A megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási rendszer (METÁR) kidolgozás alatt 15

Operatív programok Operatív programok energetikához kapcsolódó forrásai 2014-2020 OP ESB Alap Régió Prioritási tengely Forráskeret (Milliárd Ft) KEHOP KA Konvergencia, KMR 5. 308,49 GINOP ERFA Konvergencia 4., 8. 240,83 TOP ERFA Konvergencia 3., 6. 190,59 VEKOP ERFA KMR 5. 23,52 Összesen 763,43 16

Operatív programok Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Intézkedések: 1. Intézkedés: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése 2. Intézkedés: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával 3. Intézkedés: Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése 4. Intézkedés: Szemléletformálási programok 17

Operatív programok Energetikai fejlesztési irányok további Operatív Programokban TOP GINOP VEKOP III.+VI. prioritás - 187,2 mrd Ft Cél: Energetikai célú beavatkozások ösztönzése önkormányzatok körében vissza nem térítendő támogatásokkal Épülethez kötődő energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó fejlesztések, Megújuló energia felhasználásra alapozott autonóm energiaellátás megvalósítása IV. Prioritás : 68,7 mrd Ft Cél: Gazdaságfejlesztést élénkítő energetikai célú beavatkozások támogatása vissza nem térítendő támogatásokkal Energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó fejlesztések, jellemzően épülethez kötődően, gazdasági-termelési folyamathoz kapcsolódó energiahatékonyságot, valamint megújuló energiafelhasználás növekedését célzó fejlesztések energetikai pénzügyi eszközök a VIII. prioritásban 172,8 mrd Ft GINOP 4. prioritás tükörkiírása a KMR régióban 5,7 mrd Ft épületenergetikai célú beavatkozások ösztönzése vállalkozások számára a Közép-Magyarországi Régióban + a KEHOP energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pénzügyi eszközök a KMR régióban 11,5 mrd Ft 18

Otthon Melege Program Otthon Melege Program Otthon Melege Program meghirdetett alprogramjai Forrás Pályázatok száma Háztartási nagygépek energia megtakarítást eredményező cseréje (hűtőgépcsere) 800,8 m Ft 25 821 db Homlokzati Nyílászárócsere 1,1 Mrd Ft 2 821 db Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) 1,25 Mrd Ft 2 782 db Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása 10 Mrd Ft 491 db Háztartási nagygépek (mosógép) energia megtakarítást eredményező cseréje 1,9 Mrd Ft 44 248 db Összesen: 15,05 Mrd Ft 76 163db 19

Otthon Melege Program Otthon Melege Program kibocsátás csökkentési hatása Mosógépek cseréje: 3 365 521 kwh/év 3 121 648 kg CO2 10-15.000 Ft éves megtakarítás háztartásonként Hűtőkészülékek cseréje: 9 557 974 kwh/év -- 8 795 490 kg CO2 12-20.000 Ft éves megtakarítás háztartásonként Több, mint 138 000 000 kwh éves energia-megtakarítás Több, mint 38 000 000 kg éves széndioxid megtakarítás Homlokzati Nyílászárócsere: 10 224 176 kwh/év -- 1 961 640 kg CO2 30-75.000 Ft éves megtakarítás háztartásonként Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere): 21 995 623 kwh/év -- 4 663 700 kg CO2 30-100.000 Ft éves megtakarítás háztartásonként Társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása: 94 489 969 kwh/év 20 932 180 kg CO2 30-180.000 Ft éves megtakarítás háztartásonként Eddig 20

METÁR 1 Az Iránymutatás és alapkövetelményei a megújuló villamos energia termelés működési támogatásában A termelőknek a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként (prémium) kell nyújtani (melynek költségviselői Magyarországon az ipari energiafogyasztók). A kedvezményezettek a menetrendtől való eltérésből adódó iegyensúlyozás szokásos költségeit viselik. Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a termelőket ne ösztönözze semmi arra, hogy negatív árak esetén is termeljenek villamos energiát. Megengedett kivételek: o 0,5 MW-nál alacsonyabb kiépített villamosenergia-kapacitású erőművek o demonstrációs projektek o szélerőművek 3 MW kapacitás alatt (vagy 3 energiatermelő egység) Ezeket a kivételeket a szakmapolitikai javaslatok is tartalmazzák! 21

METÁR 2 Versenyeztetési eljárás és követelményei Versenyeztetéses ajánlattételi eljárás (tendereztetés) bevezetése a prémium támogatások elnyeréséért. 2016-ban a kapacitás legalább 5 %-áért nyújtott támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás során kell odaítélni, 2017-től mindet. Megengedett kivételek: o 1 MW-nál alacsonyabb kiépített villamosenergia-kapacitású erőművek o demonstrációs projektek o szélerőművek 6 MW kapacitás alatt (vagy 6 energiatermelő egység) Szakmapolitikai javaslat: METÁR-ban a 6 MW alatti szélerőmű nem lesz kivétel. 22

METÁR 3 Tendereztetés technológiai alapjai Iránymutatás: Alapelvként a technológia semleges versenyeztetés, de az ajánlattételi eljárás korlátozható meghatározott technológiákra (feltételekkel) Technológia semleges eljárás: A legkisebb támogatási igényű ajánlatok nyernek, Kevesebb támogatás kifizetésére van szükség, Kisebb lesz a finanszírozó fogyasztókra jutó teher De: Egyes technológiák dominánsak lehetnek (pl. szél) Ma még nem gazdaságos, de a jövőben ígéretes technológiák kiszorulhatnak Technológia preferenciák nem érvényesíthetőek, nem tervezhető Szakmapolitikai javaslat: Részben diverzifikált versenyeztetés. A tenderezésnél egyes technológiák kizárásra kerülhetnek, vagy külön eljárásban versenyezhetnek. 23

METÁR 4 Éves támogatási keret meghatározása Megújuló villamos energia célérték teljesítésére szükség van a jelenlegi támogatási szint növelésére Támogatási szint növelésével többletköltség növekedés az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult villamos-energiafogyasztóknál (lakosság nem!) A túlzott támogatás versenyképességükre hátrányt jelenthet Szakmapolitikai javaslat: Az ipar terheinek folyamatos nyomon követése mellett: Tenderezés nélküli támogatásnál maximális éves támogatási keret meghatározása Tenderezésnél a szabályozás a tenderkiírásokkal történik (ütemezés, mérték) 24

METÁR 5 Barna prémium Biomassza erőművek: támogatások leállása után leállhatnak vagy átállhatnak fosszilis tüzelőanyagra (jelenleg olcsóbb!) Iránymutatás: a biomasszával üzemelő erőművek az erőmű értékcsökkenését követően is kaphatnak támogatást - bizonyos feltételekkel Szakmapolitikai javaslat: Biomassza erőművek támogatásának folytatása Biomassza alapú részarányunk magas, leállásuk a 2020-as teljesítést rontja Barna prémium a biomassza erőműveknek (jogosultak körének korlátozásával) Támogatás mértékének meghatározása (2 opció) 25

VI. Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai célkitűzései 26

VI. Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai célkitűzései Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai célkitűzései (Európai Tanács 2014. október 23-24-i ülése) 27%-os megújuló energia részarány elérése (uniós szinten kötelező érvényű). 27%-os energia-megtakarítási célszám kitűzése (indikatív - vagyis nem kötelező érvényű). Az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 40%-kal szükséges csökkenti az 1990-es szinthez képest. 27

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár zsolt.szabo@nfm.gov.hu 28