Bevezetés a földtörténetbe 11. hét A mezozoikum eleje (triász, jura)
Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7
A paleozoós bioszféra fı eseményei Elsı összetettebb, elágazó nyomfosszília (=kambriumi GSSP): 542 Ma Gyakori apróvázas fosszíliák (SSF): legkorábbi kambrium Archaeocyathák, trilobiták megjelenése: kora kambrium Kambriumi robbanás: szilárd váz, valamennyi állattörzs megjelenése, ragadozók, zátonyok Kambriumi kivételes ısmaradvány-lelıhelyek: Chengjiang, Burgess Shale Faunaváltások, kihalások a kambriumban Az ordovíciumi (488 444 Ma) radiáció (GOBE), tengeri gerinctelenek sokfélesége megnı Ordovícium-végi jégkorszak, kihalás Tengeri diverzitás újjáépülése a szilurban (444 416 Ma) Elsı szárazföldi növények a szilur végén, kizöldülés a devonban Fejlett zátonyok, virágkorukat élı halak a devonban (416 359 Ma) Bojtosúszósokból kifejlıdı kétéltőek kilépése a szárazföldre a devon végén Késı devon kihalás Karbon szárazföldi mocsárerdık, gazdag növény- és rovarvilág Perm zátonyok Perm végi kihalás a legnagyobb krízis az élıvilág történetében
İsföldrajzi változások a paleozoikum során kambrium Pangea szuperkontinens egyben a mezozoikum elején triász eleje
Szénizotóp-arány, O 2 és CO 2 változásai a paleozoikum során
? Mállás és légköri CO 2 kapcsolata
A paleozoikum vége Figyeljük meg a fanerozoikum éráinak határait Letölthetı: books.google.com Phillips, J. 1860: Life on the Earth, its origin and succession
Perm zátonyok eltőnése a középsı perm végén Capitan zátony, Guadalupe-hg. Texas és Új-Mexikó
Fajok rétegtani elterjedése a perm-triász határ körül: a kihalás rekordja Meishan szelvényében (P-T GSSP)
Tengeri életközösségek a perm végi kihalás elıtt és után
Szénizotóp anomália a perm triász határon a perm végi kihalás is izotóp kilengéssel járt Baud et al., 1989
Perm/triász határ Magyarországon: Bálvány, Bükk
A feltételezett tettes: a Szibériai Trap bazaltömlése
Nagy magmás provinciák (LIP) képzıdményeinek mai felszíni elterjedése LIP fogalom bevezetése: Coffin & Eldholm 1991, 1994
Névjegy Emeishan LIP DNy Kínában Becsült felszíni elterjedése ~2.5 x 10 5 km 2 Kiömlési kızetek becsült térfogata ~0.3 x 10 6 km 3 Kora ~260 Ma = középsı/felsı perm határ
Névjegy Szibériai Trap LIP Uraltól K-re Mai felszíni elterjedése ~2,0 x 10 6 km 2 Eredetileg: ~7 x 10 6 km 2 Kiömlési kızetek becsült térfogata ~1 4 x 10 6 km 3 Kora ~251 Ma = perm/triász határ
A Szibériai Trap bazaltjainak felszíni és felszín alatti elterjedése
Perm/triász határ GSSP, Meishan, Kína
Tufarétegek U-Pb kora a P/T határ körül, Meishan
A mezozoikum standard kronosztratigráfiája
Triász: Alberti, 1834
A germán triász tarka homokkı kagylós mészkı keuper (tarka agyag, stb.)
Korjelzı ammoniteszek triász index fosszíliák Otoceras T 1 Ceratites T 2 Choristoceras T 3 Balatonites T 2 Arpadites, Hungarites
Korjelzı konodonták triász index fosszíliák Hindeodus T1 T2 Misikella T3
Majdnem lett aranyszög Magyarországon: Felsıörs, anisusi/ladin emelethatár
Az élıvilág talpraállása lassú, elhúzódó folyamat kora triászban alacsony diverzitás folytatódó szénizotóp-anomáliák, környezeti stressz középsı triászban lódul meg több csoport evolúciója innováció a zátonyokon: Scleractinia korallok, szimbiózisban algákkal
A fı zátonyépítık változásai
Újdonságok a mezozoikum tengeri életében tengeri ragadozók fegyverkezési verseny kagylók a brachiopodák helyett, beásódó életmód terjedése tengeri plankton evolúciója mészvázú nannoplankton: triász végétıl jurában-krétában teljesedik ki
A triász szárazföldi növényvilága páfrányok fatermetőek: Nyitvatermık Cycas-félék Ginkgo-félék fenyıfélék
A triász szárazföldi állatvilága Kihalás túlélıje: Lystrosaurus Therapsidák újra szétterjednek Dinosauria - elsı megjelenés Mammalia - elsı megjelenés
İsföldrajz és lemeztektonika a triászban
Pangea ısföldrajzi képe: száraz, meleg éghajlatú szuperkontinens
Középsı triász karbonátplatform: Latemar, Déli-Alpok
Középsı triász karbonátplatform: Budaörsi Dolomit
Dachsteini Mészkı (sekélytengeri karbonátplatform) Dachstein, Északi-Mészkıalpok
Dachsteini Mészkı (sekélytengeri karbonátplatform) Nagy-Kevély, Pilis-hg.
Késı triász zátony: Steinplatte, Északi-Mészkıalpok
Késı triász zátony: Steinplatte, Északi-Mészkıalpok
Kiessling et al. 1999 Késı triász (nori rhaeti) zátonyok
A triász végi krízis a zátonylakó szervezetek körében Idı Stanley, 1988
Ammonitesz krízis a triász-jura határon House, 1989 Idı
Csıvár, Vár-hegy triász jura határrétegek feltárása
Triász-jura biosztratigráfia, Csıvár
Tr-J bio- és izotóp sztratigráfia, Csıvár C izotóp anomália: a globális szénkörforgás perturbációja Pálfy et al., 2001
Mi történt a triász/jura határon? Élet (ökoszisztémák, biodiverzitás) Környezet (éghajlat, óceánok) İsföldrajz (lemeztektonika, litoszféra-folyamatok)
A Föld rendszereinek kölcsönhatásai a triász/jura határon Bioszféra (tömeges kihalás) Környezet (globális biogeokémiai ciklusok átrendezıdése, éghajlatváltozás) KAMP vulkanizmus
KAMP (Közép-Atlanti Magmás Provincia) lávapadjai Kanada atlanti partjainál North Mtn Basalt, Atlantic Canada (Photo J.G. McHone)
A KAMP (Közép-Atlanti Magmás Provincia) Az egyik legnagyobb fanerozoós kontinentális árbazalt provincia Becsült terület / térfogat: 7 millió km 2 / 2.5 millió km 3 Képzıdési kora ~200 Ma, ~ T/J határon
A T/J határ sajátosságai - tömeges kihalási esemény (szárazföldi és tengeri, fauna és flóra kicserélıdése, emiatt húzták itt meg a határt) - szénkörforgás globális átrendezıdései, markáns ıskörnyezeti és éghajlati változások - konszenzus felé haladunk, miszerint a KAMP vulkanizmusa indította el a folyamatokat
Az élet a jurában ısi (Therapsida) hüllık helyett dinoszauruszok Ichthyosaurusok, pterosaurusok: hüllık a vízben és a levegıben Archaeopteryx szárazföldi növényvilág Benettites, Ginkgo, nyitvatermık plankton: mészvázú nannoplankton, plankton foraminiferák, dinoflagelláták
A jura sztratigráfia nagyjai A. von Humboldt W. Buckland W. Smith A. d Orbigny A. Oppel W. Arkell