4. témakör A Közel-Kelet országai előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Ország Terület (km 2 ) Népesség (2017, ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Bahrein 741 1 411 1 904 El-Manáma EAE 83 600 6 073 73 Abu-Dzabi Jemen 527 968 28 037 53 Szanaa Katar 11 586 2 314 200 Doha Kuvait 17 818 2 875 161 Kuvaitváros Omán 309 500 3 424 11 Maszkat Szaúd-Arábia 2 149 690 28 572 13 Rijád Arab-félsziget 3 100 903 72 706 23 Irak 438 317 39 192 89 Bagdad Izrael 22 072 8 300 376 Jeruzsálem Jordánia 89 342 10 248 115 Amman Libanon 10 400 6 230 599 Bejrút Palesztin a.t. 6 020 4 543 755 Jeruzsálem Szíria 185 180 18 029 97 Damaszkusz Termékeny félhold 751 331 86 542 115 Afganisztán 652 230 34 125 52 Kabul Irán 1 648 195 82 022 50 Teherán Iráni-medencevidék 2 300 425 116 147 50 Összesen 6 152 659 275 395 45
http://www.vox.com/
A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Az arab nyelvű népesség elterjedése
http://gulf2000.columbia.edu/
A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Az Egyesült Arab Emírségek etnikai összetétele 2011-ben 16,5 Emírségekbeli arab 60,5 23 Emírségeken kívüli arab és iráni Dél-ázsiai és nyugati Forrás: Merriam-Webster, Gulf News, HVG
http://gulf2000.columbia.edu/
http://gulf2000.columbia.edu/
http://gulf2000.columbia.edu/
A Közel-Kelet országainak demográfiai jellemzői 2017-ben Ország Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Bahrein 22,6 19,1 3 79,0 EAE 23,7 21,0 1,1 77,7 Jemen 22,8 39,8 2,8 65,9 Katar 22,7 12,6 1,0 78,9 Kuvait 14,6 25,0 2,5 78,2 Omán 20,3 30,0 3,5 75,7 Szaúd-Arábia 14,5 26,1 3,4 75,5 Irak 25,5 (17.) 39,5 3,5 74,9 Izrael 15,1 27,5 11,3 82,5 Jordánia 20,5 34,7 3,5 74,8 Libanon* -11 24,1 6,8 77,8 Palesztin a.t. 20,3 39,6 2,8 74,8 Szíria** 79,0 (1.) 31,6 4,2 75,1 Afganisztán 23,6 40,9 2,6 51,7 (222.) Irán 12,4 24,2 5,3 74,0 Magyarország -2,5 14,7 19,1 76,1 *2014-ben 94 ezrelékkel világelső volt **2014-ben -97 ezrelékkel utolsó volt; a szvé 2013-ban 56,1 év Forrás: CIA, The World Factbook
A mezőgazdasági vízfelhasználás a megújuló vízkészletek arányában (% - 2005); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India 156 463 1.Kína 392 834 2. USA 152 263 2. Ausztrália 319 457 3. Oroszország 123 122 3. USA 251 000 4. Kína 119 000 4. Brazília 196 000 5. Brazília 80 017 5. Kazahsztán 187 465 6. Ausztrália 46 126 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 43 606 7. Mongólia 112 331 8. Argentína 39 200 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 34 000 9. Oroszország 93 000 10. Ukrajna 32 541 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 47. Magyarország 4 412 115. Magyarország 762 Föld összesen 1 425 214 Föld összesen 3 365 930 Forrás: World Bank 2018
A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 82. Magyarország 141 0,045 Föld összesen 310504 100 Forrás: FAO AQUASTAT 2015
A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2017) Japán Egyesült Királyság Oroszország Kína Dél-Korea Németország Szaúd-Arábia Mexikó Irak Algéria 0 10 20 30 40 50 milliárd USD Forrás: FAOSTAT
A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2017) Ország GDP (mrd USD) GDP/fő (PPS USD) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Bahrein 34,9 48 500 13,96 14,33 41,1 EAE 377,4 67 700 241,3 314,7 83,4 Jemen 16,5 1 300 4,573 0,51 3,1 Katar 166,3 124 500 26,96 56,26 33,8 Kuvait 120,4 66 200 29,36 54,09 44,9 Omán 74,3 45 200 22,71 31,9 42,9 Szaúd-Arábia 683,8 54 800 136,8 231,3 33,8 Irak 197,7 17 000 36,74 56,74 28,7 Izrael 350,6 36 300 66,76 60,6 17,3 Jordánia 40,5 12 500 18,12 7,734 19,1 Libanon 51,5 19 400 18,05 4,051 7,9 Palesztin a.t. 12,7 4 300 6,476 3,91 30,8 Szíria 24,6 2 900 5,649 1,786 7,3 Afganisztán 20,9 2 000 7,616 0,784 3,8 Irán 431,9 20 200 70,53 91,99 21,3 Magyarország 152,3 29 500 93,28 98,72 64,8 Forrás: CIA, The World Factbook
Kuvait exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Irak exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Szaúd-Arábia exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Szíria exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Izrael exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2016) Ország EXPORT IMPORT Bahrein Szaúd-Arábia (18%); EAE (17%) Kína (13%); EAE (10%) EAE India (12%); Japán (12%); Kína (15%); India (14%); USA (11%) Jemen Omán (37%); Kína (28%) Kína (28%) Katar Japán (18%); Dél-Korea (16%) USA (15%); Kína (10%) Kuvait Dél-Korea (17%); Kína (15%) USA (12%); Kína (11%); EAE (10%) Omán Kína (42%) EAE (35%) Szaúd-Arábia Kína (14%); Japán (12%); India-USA (11-11%) Kína (14%); USA (14%) Irak Kína (23%); India (21%); USA (13%) Töröko. (27%); Kína (27%) Izrael USA (30%) USA (18%); Kína (11%) Jordánia USA (20%); Szaúd-Arábia (13%); India (11%) Kína (14%); Szaúd-Arábia (12%) Libanon Dél-afr. Közt. (13%) Kína (11%) Palesztin a.t. Izrael (83%) Izrael (72%) Szíria Libanon (18%); Egyiptom (16%) Törökor. (31%); Kína (21%) Afganisztán Pakisztán (43%); India (36%) Pakisztán (19%); Irán (18%); USA (13%) Irán Kína (31%); India (17%) Kína (36%); Töröko. (10%) Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University
A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2017) Ország GDP MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATOTTAK MG IPAR SZOLG. MG IPAR SZOLG. Bahrein 0,3 38,2 61,5 1,0 32,0 67,0 EAE 0,9 49,8 49,2 7,0 15,0 78,0 Jemen 24,1 14,3 61,6 Katar 0,2 50,3 49,5 Kuvait 0,4 58,7 40,9 Omán 1,7 45,2 53,0 Szaúd-Arábia 2,6 44,2 53,2 6,7 21,4 71,9 Irak 4,8 40,6 54,6 21,6 18,7 59,8 Izrael 2,3 26,6 69,5 1,1 17,3 81,6 Jordánia 4,3 28,9 66,8 2,0 20,0 78,0 Libanon 5,7 21,0 73,3 Palesztin a.t. 3,0 21,1 75,0 11,5 34,4 54,1 Szíria 20,0 19,6 60,4 17,0 16,0 67,0 Afganisztán 23,0 21,1 55,9 78,6 5,7 15,7 Irán 9,8 35,9 54,3 16,3 35,1 48,6 Magyarország 4,4 30,9 64,7 4,9 30,3 64,5 Forrás: CIA, The World Factbook
http://gulf2000.columbia.edu/
http://gulf 2000.colu mbia.edu/
A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező térségek, milliárd tonna/% (2017) 34,2 13,3% 51,2 19,5% 21,4 9,3% 109,3 47,6% 16,7 7,5% 6,4 2,8% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A kőolajtermelés különbségei 2016-ban (ezer hordó/nap) Forrás: U.S. Energy Information Administration
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező térségek, 1000 milliárd m 3 /% (2016) 11,2 6,0% 7,7 4,1% 56,7 30,4% 79,3 42,5% 14,2 7,6% 17,5 9,4% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Oroszország 35,0 18,1 2. Irán 33,2 17,2 3. Katar 24,9 12,9 4. Türkmenisztán 19,5 10,1 5. USA 8,7 4,5 6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2 7. Venezuela 6,4 3,3 8. Egyesült Arab Emírségek 5,9 3,1 9. Kína 5,5 2,8 10. Nigéria 5,2 2,7 11. Algéria 4,3 2,2 12. Ausztrália 3,6 1,9 13. Irak 3,5 1,8 14.Indonézia 2,9 1,5 15. Malajzia 2,7 1,4 Világ összesen 193,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A Közel-Kelet gazdasága A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2011-ben és 2016-ban: A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Párizs Franciaország 15,6 2. London Egyesült Királyság 15,2 3. Antalya Törökország 10,5 4. New York USA 10,3 5. Szingapúr Szingapúr 9,2 6. Kuala Lumpur Malajzia 9,0 7. Hongkong Kína 8,7 8. Dubai Egyesült Arab Em. 8,1 9. Isztambul Törökország 8,1 10. Bangkok Thaiföld 7,2 A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Bangkok Thaiföld 20,2 2. London Egyesült Királyság 20,0 3. Párizs Franciaország 16,1 4. Dubai Egyesült Arab Em. 16,0 5. Szingapúr Szingapúr 13,5 6. Tokió Japán 12,5 7. Szöul Dél-Korea 12,5 8. New York USA 12,4 9. Kuala Lumpur Malajzia 12,1 10. Hongkong Kína 9,3 10+1. Isztambul Törökország 9,2 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) és a MasterCard alapján
Forrás: AAPA Surveys A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Sanghaj (Kína) 646 514 Szingapúr (Szingapúr) 575 846 Qingdao (Kína) 476 216 Guangzhou (Kína) 475 481 Rotterdam (Hollandia) 466 363 Port Hedland (Ausztrália) 452 940 Ningbo (Kína) 448 828 Tianjin (Kína) 440 430 Busan (Dél-Korea) 347 713 Dalian (Kína) 320 658 Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) 36 516 Szingapúr (Szingapúr) 30 922 Shenzhen (Kína) 24 142 Ningbo (Kína) 20 636 Hong Kong (Kína) 20 073 Busan (Dél-Korea) 19 469 Qingdao (Kína) 17 323 Guangzhou (Kína) 17 097 Dubai Ports (Egy. A. Em.) 15 585 Tianjin (Kína) 13 881
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 104 171 935 Denver 58 266 515 London, Gatwick 43 136 795 Beijing 94 393 454 Seoul-Incheon 57 849 814 Dayuan, Taiwan 42 296 322 Dubai 83 654 250 Bangkok, Suvarnabhumi 55 892 428 München 42 261 309 Los Angeles 80 921 527 Delhi 55 631 385 Sydney 41 985 810 Tokyo International 79 699 762 Jakarta 54 969 536 Guandu, Kunming 41 980 515 Chicago, O Hare 78 327 479 San Francisco 53 099 282 Shenzhen 41 975 090 London, Heathrow 75 715 474 Kuala Lumpur 52 640 043 Orlando 41 923 399 Hong Kong 70 314 462 Madrid, Barajas 50 397 928 Roma, Fiumicino 41 738 662 Shanghai-Pudong 66 002 414 Las Vegas 47 496 614 Houston 41 622 594 Paris, Charles de Gaulle 65 933 145 Chengdu 46 039 137 Mexico City 41 410 254 Dallas-Fort Worth 65 670 697 Seattle-Tacoma 45 736 700 Shanghai, Hongquiao 40 460 135 Amsterdam 63 625 534 Mumbai 44 680 555 New York, Newark 40 289 969 Frankfurt 60 786 937 Miami 44 584 603 Manila 39 534 991 Istanbul, Atatürk 60 248 741 Charlotte 44 422 022 Tokyo, Narita 39 000 563 Guangzhou 59 732 147 Toronto 44 335 198 Minneapolis-St. Paul 37 413 728 New York, JFK 58 813 103 Barcelona 44 131 031 Doha 37 283 987 Singapore 58 698 000 Phoenix 43 302 381 Forrás: Annual Airport Traffic Report
A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet népességföldrajzi jellemzői: Domináns arab népek (Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Irak, Szíria, Libanon, Jordánia), de kisebbségek is: Irakban 15-20%-os kurd kisebbség, törökök, perzsák, jazidik; Szíriában is kurdok, örmények; Iránban a népesség fele perzsa, emellett azeriek (25%), kurdok (7%); Afganisztánban 40% pastu, tadzsik (25-30%), hazara, üzbég, türkmén; Világvallások szülőhelye (zsidóság, kereszténység, iszlám): iszlám főként a szunnita irányzat, de síiták (Iránban közel 90%, Irakban 2/3, Afganisztánban közel 20%), vahabbiták (Szaúd-Arábia), ibaditák (Omán); keresztények (Libanonban 40%, Szíria 15% volt a háború előtt); zsidók (Izraelben 75%, Szíriában 10%); jazidik (Irakban, Szíriában).
A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet urbanizációja: a világtörténelem legkorábbi városi jellegű településeinek egy része itt van; jelentős a nomád pásztorkodás is (Szaúd-Arábiában 15-20%, de Iránban és Afganisztánban is sok nomád él); az urbanizáció összefüggésben van az iparfejlődéssel főként a Perzsa-öböl kisméretű államaiban (Kuvait, Katar, Bahrein), de kiemelkedő Izrael és Libanon is (85% felett); Jemenben (35% körül) és Afganisztánban (27%) alacsony mértékű.
Ország Városi népesség aránya (2014, %) Bahrein 89 Manama (160) EAE 86 Dubaj (2300), Abu Dzabi (660) Jelentősebb városok (népességszám, 2006-2012) Jemen 35 Szanaa (2200), Áden (630), Hodeida (350) Katar 99 Doha (430) Kuvait 98 Kuvaitváros (2200) Omán 78 Maszkat (640) Szaúd-Arábia 83 Irak 70 Rijád (4700), Dzsidda (3200), Mekka (1500), Medina (1100), Dammám (900) Bagdad (6000), Moszul (1450), Erbil (1000), Bászra (900), Kirkuk (800), Szuleimáníja (800) Izrael 92 Jeruzsálem (800), Tel Aviv-Jaffa (400 3300), Haifa (260 1000) Jordánia 84 Ammán (1100) Libanon 88 Bejrút (1900) Palesztin a.t. 75 Jeruzsálem (800) Szíria 58 Damaszkusz (2500), Aleppó (3000), Homsz (1300), Hamá (850) Afganisztán 27 Kabul (3500), Kandahár (400), Mazari-Sarif (320), Herát (280) Irán 73 Teherán (7200), Meshed (2600), Iszfahán (1700), Karaj (1500); Tebriz (1460), Siráz (1280), Kom (1000), Ahváz (950) Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008; CIA, The World Factbook
A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet mezőgazdaságának jellemzői: éghajlathoz igazodó területi termelési típusok; mediterrán mezőgazdasági termelés a Földközi-tenger partvidékén (Izrael); szárazművelésű gabonatermesztés a Szír-Arab-táblavidék É-i peremén, az Eurázsiai-hgrendszer kontinentális fennsíkjain, medencéiben; öntözéses oázisgazdálkodás és nomád pásztorkodás Mezopotámia alföldjén, Arab-félsziget nagy részén, Iráni-medencevidék belsejében; alacsony termésátlagoknak részben társadalmi okai vannak; földreform; a népesség növekedésével nem tudott lépést tartani a termelés import; jellegzetes termékei: búza (Irán 16.), burgonya, cukorrépa, narancs, alma, szőlő, tea (Irán), oliva, datolya (Szaúd-Arábia), juh- (Irán 4.) és kecskeállomány (Irán 12.), csirke (Irán 5.), ópium (Afganisztán);
A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet gazdaságának jellemzői: kőolajtermelés állami ellenőrzés alá vonása (OPEC); kőolajra épülő gazdasági konjunktúra differenciáló hatása a térségben; ritkán lakott, hatalmas olajkészlettel rendelkező Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Katar; óriási olajkinccsel rendelkező jelentős népességű országok: Irak, Irán; kőolajat nem vagy csak kis mennyiségben termelő országok (potenciális tranzitországok - Szíria, Libanon, Jordánia); sajátos helyzetű Izrael.
A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet iparának jellemzői: a térség világgazdasági jelentőségét kiemelkedő kőolajkészlete adja; olajmezők: Szaúd-Arábia (Gavár, Abkaik, Szafánija); Irak (Moszul, Kirkuk, Rumajla D-Irak); Irán (Ahváz, Gacsszáran, Hárg-sziget); Kuvait (Burgán); Egyesült Arab Emírségek (Abu Dhabi, Dubaj, Dász-sziget); Katar; Omán; egyéb ásványkincsek kevéssé kiaknázva: Irán (feketekőszén, vasérc, krómérc, színesércek); foszfát Izraelben, Jordániában, Szíriában, Irakban, Szaúd- Arábiában; Holt-tenger sói Izraelben, Jordániában.
A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet iparának jellemzői: kőolaj-export kiemelt jelentősége: csővezetékes (Szíria, Libanon, Törökország irányába; transzarábiai vezeték Szaidába); tengeri szállítás (Szaúd-Arábia Rász Tannúra, Janbu; Kuvait Mina-el-Ahmadi); földgáz-cseppfolyósítás (Katar Rász-Laffán); petrolkémiai ipar fellendülőben, olcsó energiára erőművek, tengervízlepárlók, alumínium-kohászat (EAE 5.; Bahrein 8.; Szaúd-Arábia 10.), műtrágya-gyártás, vas- és acélipar (Irán), cementipar; vezető nehézipari központok: Szaúd-Arábiában Dammám, Dzsidda, Janbu, Irakban Bagdad, Kirkuk, Moszul, Bászra, Szíriában Homsz; sokoldalúbb ipar: Irán: textil-, élelmiszer-, gépipar, kohászat, atomprogram (Busehr), központok Teherán, Tebriz, Siráz, Ahváz, Meshed, Iszfahán, Arak, Bandar-Abbász; Izrael fejlett hadiipar, elektronika, gyémánt-csiszolás, gyógyszergyártás, textilipar: Tel-Aviv-Jaffa, nehézipar: Haifa.
kiegészítés A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0,86 10. Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0,84 10+1. Törökország 10,3 10+1. Olaszország 23,4 10+1. USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information
A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet szolgáltató szektorának jellemzői: vallási központok, zarándokhelyek Szaúd-Arábiában Mekka, Medina; Jeruzsálem, Názáret, Ciszjordániában Betlehem, Hebron, Jerikó; Libanon volt az 1970-es évekig a térség egyik legtehetősebb állama, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi központja; kikötő, légikikötő, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi központ (elképesztő fejlődést produkálva): Dubaj; további idegenforgalmi központok: Jordánia (Petra), Szíria (Palmyra) súlyosan károsodott a háború következtében.
Felhasznált források: HORVÁTH GERGELY - PROBÁLD FERENC - SZABÓ PÁL (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p.