Amszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika

Hasonló dokumentumok
Amszterdami paktum Európai városok jövője

Közművelődés a településfejlesztésben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

várható fejlesztési területek

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK

URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ

ÖKOINDUSTRIA FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSI STRATÉGIÁK FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSEK SMART CITY. Balogh Zsuzsanna. TRENECON Kft. - igazgató november 10.

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Foglalkoztatáspolitika

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD szeminárium

Az EU regionális politikája

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK ES MUNKAPROGRAMJA

URBACT III Program Nemzeti Tájékoztatási Pont

OPERATÍV PROGRAMOK

A K+F+I forrásai között

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

integrált területi beruházás tervezéséhez

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Transznacionális programok

ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyúléshezaz

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

A PAKTUM BEMUTATÁSA Hargita Megye Tanácsa

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Dr. Bakonyi Péter c. docens


AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27


JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon

regionális politika Mi a régió?

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

European Urban Knowledge Network

Tájékoztatás a SPARK programról

Strukturális Alapok

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai

Az EU regionális politikája

EURÓPAI PARLAMENT Foglalkoztatási és Szociális Bizottság. Szóbeli választ igénylő kérdés tervezete Marita Ulvskog (PE537.

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Az EU évi költségvetése

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

Veszprém Megyei TOP április 24.

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0172/15f. Módosítás. Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja

Átírás:

Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika

2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének javítását és a városokat érintő kihívásokat közösen megoldani akaró megállapodást kötöttek. A találkozó célja, elfogadni az uniós városfejlesztési menetrendet, és lefektetni annak alapelveit. A városfejlesztési menetrend gerincét az a 12 partnerség alkotja, amely a városokat érintő 12 kihívásra igyekszik megoldást találni.

Az Amszterdami Paktum célja, hogy tizenkét témakörben partnerséget hozzon létre a Bizottság, a tagállamok, a városok és egyéb azonosított szereplők részvételével, akiknek a kiemelt városi problémakörökben közös cselekvési terveket kell kidolgozniuk és a csatlakozó városokban végrehajtaniuk.

Tématerület indokoltsága Európa polgárainak több mint 70 százaléka városban lakik, és ez a szám 2050-re eléri majd a 80 százalékot, a városoknak kiemelkedő szerepet kell kapniuk az EU gazdasági, környezetvédelmi és szociális céljainak elérésében. Ebben a globalizált világban nélkülözhetetlen Európa városainak hathatós közreműködése a gazdasági növekedés beindításában, a munkahelyteremtésben, a földrész versenyképességének javításában. Ennek bizonyítására elegendő két adat: jelenleg az összes munkalehetőség 73 százaléka a városokban található, és a 25 64 éves magasan képzett munkavállalók 80 százaléka városban él és dolgozik. a közösségi beruházások 55 %-át a városi területek nyelik el

12 témakör városi szegénység (koordináló: Belgium és Franciaország) Lakhatás (Szlovákia) migránsok és menekültek befogadása (Amszterdam) levegő minősége (Hollandia) földek és természetes megoldások fenntartható használata körkörös gazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás energiarendszerek átalakítása városi mobilitás digitális átállás helyi gazdaságok a munkahelyteremtésben és készségfejlesztésben innovatív és felelősségteljes közbeszerzések

VÁROSI SZEGÉNYSÉG a partnerségek célja, hogy csökkentsék a szegénységet, és javítsák a szegénységben élők vagy társadalmi lemaradással fenyegetett, hátrányos helyzetű környékeken élők befogadását. A városi szegénység a hátrányos helyzetű környékek szerkezeti koncentrációjával összefüggő kérdéseket és olyan megoldásokat érinti, amelyeket integrált megközelítéssel kell kidolgozni és alkalmazni. A partnerségek a hátrányos helyzetű környékeken tapasztalható strukturális szegénység területi koncentrációjával (és e területek rehabilitációjával), a gyermekszegénységgel és a hajléktalanokkal fognak elsődlegesen foglalkozni.

LAKHATÁS a cél az, hogy jó minőségű, megfizethető lakások legyenek elérhetők. A partnerségek nyitott lakásigénylési rendszer kialakításával, állami támogatásokkal és általános lakhatási politikákkal fognak elsősorban foglalkozni.

MIGRÁNSOK ÉS MENEKÜLTEK BEFOGADÁSA a partnerségek célja a harmadik országokból érkező migránsok és menekültek integrációjának kezelése, és a befogadásukhoz szükséges keret kialakítása. Idetartoznak a lakhatási, az integrációs, valamint a közszolgáltatások igénybevételével, a társadalmi befogadással, a foglalkoztatással és a munkaerő-piaci kérdésekkel foglalkozó intézkedések.

A LEVEGŐ MINŐSÉGE a cél olyan rendszerek és politikák kialakítása, amelyek egészségügyi szempontból megfelelő levegőminőséget biztosítanak. Idetartoznak azok a jogszabályi és műszaki szempontok, amelyek számos szennyező forráshoz, például az autókhoz, ipari és mezőgazdasági tevékenységekhez stb. köthetők.

Az Amszterdami Paktum pillérei Első: az optimális szabályozás megteremtése, Második: a megfelelő finanszírozási formák lehetővé tétele, Harmadik: a jól működő példák megtalálása és átemelése. jobban összekötnék egymással a városoknak járó uniós támogatásokat és a magántőke részvételét, és jobban ügyelnének arra, hogy a projektek valóban innovatívak legyenek.

a partnerség által kidolgozott programot/stratégiát/eljárásrendet valamennyi európai városnak át kell vennie és a gyakorlatban alkalmaznia.

Források: http://europa.eu/rapid/press-release_ip-16-1924_hu.htm http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/urban-development/agenda/pact-of-amsterdam.pdf http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/urban-development/agenda/eu-urban-agenda-infographics.pdf