Környezetkémia és klímaváltozás Kerekasztal-beszélgetés



Hasonló dokumentumok
A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza rövid története:

G L O B A L W A R M I N

Az éghajlatváltozás és a légkör kémiájának kölcsönhatása

Klór-benzolos talaj és talajvíz tisztítása

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Faszenek és biokarbonok A biomassza hasznosítás lehetőségei

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Tervezzük együtt a jövőt!

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Műanyaghulladék menedzsment

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Vegyipari technikus Vegyipari technikus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

Hermann Ottó Intézet és Tatabánya Önkormányzata Levegőtisztasági lakossági fórum November 15.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

Magyarország műanyagipara

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Környezeti kémia kommunikációs dosszié KÖRNYEZETI KÉMIA. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPSZAK TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Osztályozóvizsga követelményei

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

Mannheim Viktória, egyetemi docens Hulladékhasznosítási konferencia szeptember Gyula, Cívis Hotel Park

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Textíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, Augusztus 30.

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

Energiahordozók II. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Megújuló energiák fejlesztési irányai

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

A megújuló energiahordozók szerepe

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı:

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hagyományos és modern energiaforrások

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Takács Tibor épületgépész

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Pirolízis a gyakorlatban

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

Átírás:

Környezetkémia és klímaváltozás Kerekasztal-beszélgetés 2008. november 28. péntek 10:00-11:30 MTA Kémiai Kutatóközpont IV. ép. 2. em. előadóterme Budapest, II. Pusztaszeri út 59-67.

Szépvölgyi János DSc, egyetemi tanár, igazgató PROGRAM Bevezetőt mond és a kerekasztal-beszélgetést vezeti: Környezetkémiai kutatások az MTA KK Anyag- és Környezetkémiai Intézetében szepvol@chemres.hu Szépvölgyi János DSc, egyetemi tanár, igazgató Felkért hozzászólók: Láng István akadémikus, a VAHAVA (változás-hatásválaszadás) projekt elnöke Faragó Tibor Dr. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Stratégiai Főosztályának vezetője, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hazai koordinátora Az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet részéről hozzászólnak: Blazsó Marianne : Környezetkímélő megoldások műanyaghulladékok hasznosítására Dóbé Sándor : Az éghajlatváltozás és a légkör kémiájának kölcsönhatása Mink György CSc, tudományos főmunkatárs: Napenergia hasznosítása Várhegyi Gábor : A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Környezetkémiai kutatásaink célja olyan kémiai, műveleti és technológiai ismeretek megszerzése, melyek azon túlmenően, hogy bővítik a környezettudomány ismeretanyagát, célirányosan alkalmazhatók a környezetvédelemben is, különösen természeti környezetünk állapotának megismerésében és javításában, valamint a környezetet minél kevésbé terhelő eljárások és technológiák megalapozásában és kidolgozásában. Főbb kutatási területeink: környezetvédelmi módszerfejlesztések, megújuló energiaforrások hasznosítása, környezetbarát anyagátalakítási, feldolgozási és hasznosítási eljárások kidolgozása. A jelen kerekasztalbeszélgetéssel tájékozódni kívánunk a klímaváltozással kapcsolatos nemzeti és nemzetközi stratégiákról, emellett szeretnénk felhívni a figyelmet a következőkre. Egyrészt, hogy Intézetünk munkatársai rendelkeznek olyan ismeretanyaggal és kutatási potenciállal, ami felhasználható a klímaváltozással kapcsolatosan a légkörben lejátszódó kémiai változások tanulmányozására. Másrészt megújuló energiaforrásokon alapuló technológiák kidolgozásával és műanyaghulladékok újrahasznosítását elősegítő kutatásainkkal tevőlegesen hozzájárulunk a légkörben lejátszódó kedvezőtlen változások csökkentéséhez.

Dóbé Sándor Blazsó Marianne dobe@chemres.hu Az éghajlatváltozás és a légkör kémiájának kölcsönhatása: reakciókinetikai és fotokémiai kutatások Környezetkímélő megoldások műanyaghulladékok hasznosítására hőbomlás útján blazso@chemres.hu Napjaink légkörkémiai kutatásainak középpontjában annak vizsgálata áll, hogy az emberi tevékenységnek és a világméretű felmelegedésnek milyen hatása van a légkör kémiájára, és a légkör kémiai összetételének megváltozása hogyan hat vissza az éghajlatváltozásra. Kevéssé ismert, hogy a kémiailag aktív üvegházhatású gázok éghajlati terhelő hatása összességében közel megegyezik a széndioxidéval. Közülük az egyik legfontosabb a troposzférában található ózon (a rossz ózon), ami egészségkárosító és toxikus hatású (városi szmog), így az éghajlatváltozás szoros kapcsolatban áll a levegő minőségével is. Alapvető fontosságú kérdés továbbá például az, hogy a világméretű felmelegedésnek milyen hatása lesz a Földet védő sztratoszférában lévő ózonréteg (a jó ózon) jövőbeni alakulására. A légköri ózon bonyolult foto-oxidációs láncreakciókban keletkezik, amelyek egyes meghatározó jelentőségű elemi lépéseit tanulmányozzuk kutatócsoportunkban. Kísérleteinket speciális gyorsáramlásos reakciókinetikai berendezésekben, valamint lézerfotolízissel végezzük. Sebességi együtthatókat, fotobomlási kvantumhatásfokokat és a reaktivitásra vonatkozó egyéb jellemzőket határozunk meg. Ezek a paraméterek bemenő adatokként felhasználásra kerülnek az európai és világléptékű légkörkémiai modellekben, amelyeket pl. a levegővédelmi intézkedések tudományos megalapozására használnak. Kutatási témáink közül kiemeljük a következőket: Az aceton légkörkémiája Szabadgyökök elemi reakciói Freonhelyettesítők és alternatív üzemanyagok légkörkémiája A műanyaghulladékok hasznosítása egyaránt fontos feladat környezetünk védelme és a klímaváltozás mérséklése szempontjából. Egyrészt ellenőrzött körülmények között távolíthatók el a hulladékból felszabaduló klór- és brómtartalmú vegyületek, amelyek a talajvízbe, növényi, állati szövetekbe, vagy a légkörbe kerülve közvetlenül károsítják környezetünket. Másrészt a műanyagok alapanyagainak visszanyerésével jelentősen csökkenthető a műanyagok gyártásához szükséges kőolaj és földgáz mennyisége. Továbbá a műanyagok jelentős energiát tartalmaznak, a hulladékaikból előállított tüzelőanyagok jól helyettesítik a kőolaj- és ásványi szénalapú gázokat és cseppfolyós üzemanyagokat. A műanyaghulladékok legnagyobb hányadát (az EU-ban mintegy 35%-át) a csomagolóanyagok teszik ki. Ezek anyaga általában poliolefin, olyan polimer, amely hőbontással cseppfolyós üzemanyaggá, műanyag alapanyaggá, katalitikus hőbontással pedig szintézisgázzá alakítható. A háztartási hulladékokban is sok a műanyag, ezek egy része ugyancsak csomagolóanyag, de poliolefinen kívül sok benne a PVC is. Az építkezési hulladékoknak is jelentős hányada PVC. A PVC anyagának döntő tömege klór, ezért a PVC felmelegedésekor, illetve elégetésénél hidrogén-klorid és aromás szerves vegyületek képződnek. Kétlépéses hőbontással viszonylag egyszerűen elkülöníthető a 200-300 C-on felszabaduló hidrogén-klorid a nagyobb hőmérsékleten képződő szerves cseppfolyós és szilárd anyagoktól. Az elektromos és elektronikai műanyagokba évtizedeken át nagy mennyiségű klór-, vagy brómtartalmú égésgátlót kevertek, így ezek hulladéka különös figyelmet érdemel; környezetkímélő újrahasznosításukra a hőbontás a legalkalmasabb módszer.

Mink György CSc, tudományos főmunkatárs Várhegyi Gábor mink@chemres.hu Napenergia hasznosítása A biomassza, mint energiaforrás Mit remélhetünk, és mit nem? varhegyi@chemres.hu Az MTA KK AKI-ban végzett technológiafejlesztések közül két példán mutatjuk be a napenergia hasznosítását. A Garé és Hidas térségében található, mintegy százezer tonna tömegű, klórbenzolokkal szennyezett talaj és talajvíz tisztítására szolgáló víztisztító üzemet terveztünk. Az üzemben nappal - a mozgó folyadékrétegben - a klórbenzolok fotokatalitikusan oxidálódnak, míg nappal és éjjel a mozgó vízréteget ellenáramú levegővel sztrippeljük. Ez az eljárás kiegészül a kihajtott klórbenzolok hordozós fémkatalizátoron történő oxidációjával. Nappal a reaktor napkollektorként is működik, melegíti a vízréteget, ami jelentősen növeli a sztrippelés hatásfokát. Üzemi modul méretben megterveztünk, legyártottunk és Szardínia szigetén üzembe helyeztünk egy új típusú tengervíz desztillációjára szolgáló napenergiás berendezést. A berendezés sekélyvizű sóstavakra (célszerűen elhagyott sólepárlók medencéire) telepítve a korábbiaknál lényegesen gazdaságosabb módon állít elő édesvizet. A biomassza alapú energiatermelés fontos eszköz a széndioxidemisszió csökkentésére. Természetesen nem oldhatja meg önmagában az emberiség energiaellátással és széndioxid-emisszióval kapcsolatos gondjait, csak mérsékelheti azt. Mivel nem ismert olyan módszer, amely egyedül megoldaná ezeket a gondokat, több alternatív energiaforrás egyidejű kiaknázása és felhasználása mellett az energiaigény csökkentésére is szükség van. Energetikai célokra használt biomassza termelésére - az emberiséget sújtó élelmiszerhiányt is figyelembe véve - azok a földterületek jöhetnek számításba, melyeken élelmiszer alapanyagok termelése nem gazdaságos. Az energiatermelésen kívül további járulékos előnyök is figyelembe veendők, ilyen például a munkahelyteremtés a leszakadó térségekben. Komoly probléma a biomassza termelés és felhasználás összesített CO 2 mérlege. Itt jelentős kémiai technológiai kutatás-fejlesztésre van szükség. Megdöbbentő, hogy manapság a biomasszát zömében sok ezer vagy sok tízezer éves technológiák korszerűsített változatával hasznosítják. Az előadásban néhány példát mutatok be, melyek elvileg más, hatékonyabb felhasználási lehetőségek kiindulópontjai lehetnek. Sok ilyen lehetőség van, ezek közül a biomasszából modern, nagy kitermelésű eljárással készülő faszén újszerű alkalmazásait megalapozó kutatásokra térek ki.

Szervezi: MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Kapcsolattartó: Lendvayné Győrik Gabriella MTA KK AKI tudományos titkár Tel.: 438-1100/163 gyorik@chemres.hu Védnök: Magyar Tudományos Akadémia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA