A SZÁMVITEL NEMZETKÖZI GYAKORLATA

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK I. ELŐADÁS A SZÁMVITEL NEMZETKÖZI GYAKORLATA Dr. Füredi-Fülöp Judit

NEMZETKÖZI SZÁMVITEL A gazdasági élet jellemzői: gyors tőkeáramlás, vállalati kapcsolatok, multinacionális vállalatok eltérő nemzeti számviteli rendszerek: különböző elveken nyugvó, különböző tartalmú beszámolók nehezen összehasonlítható teljesítmények a tulajdonosok, befektetők, illetve egyéb döntéshozók, a hatóságok számára.

A SZÁMVITEL NEMZETKÖZI GYAKORLATA NAPJAINKBAN 1. A jelenlegi helyzet: Magyarország 2. A jelenlegi helyzet: a világ 3. Fő számviteli rendszerek 4. Nemzeti számviteli szabályok háttérbe vonulása

1. A jelenlegi helyzet: Magyarország A hazai szabályozás Többszintű: számviteli törvény és kormányrendeletek Összhangban(!?) van más jogszabályokkal (pl. adótörvények) Kevéssé rugalmas Kapcsolat a gyakorlattal: számviteli politika, belső szabályzatok A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre

2. A jelenlegi helyzet: a világ A nemzetközi gyakorlat jellemzői : Normarendszerek létezése Új jelenségek és azok hatása: A világban zajló tőkeáramlások folyamatosan növekvő információs igényeket teremtenek. A globális piac szereplőinek szüksége van nemzetközileg jól értelmezhető információra. Pénzügyi válságok rávilágítanak a számviteli elvek gyengülésére.

3. Fő számviteli rendszerek Az Európai Unió számviteli irányelvei keretszabály IAS/IFRS (International Financial Reporting Standards) Nemzetközi Számviteli Alapelvek elvekre alapozott szabályok US-GAAP (United States Generally Accepted Accounting Principles) - Az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli alapelvei szabályokra alapozott modell

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26.-án elfogadta a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU Irányelvet. 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítását tartalmazza, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE A tagállamok 2015. július 20-ig kellett törvényeiket, rendeleteiket és más jogszabályaikat úgy módosítani és a módosításokat hatályba léptetni - hogy az irányelvnek megfeleljenek. előírhatják, hogy az irányelvnek megfelelően módosított jogszabályok először a 2016. január 1-jén vagy a 2016. naptári év során kezdődő üzleti évekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra kerüljenek kötelezően alkalmazásra.

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Az irányelv hatálya: a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok azok a közkereseti társaságok és betéti társaságok, amelyeknél minden, teljes felelősséggel tartozó tag részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság, a személyegyesítő társaságok, akkor is ha azok nem részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság formájában működő tagok ténylegesen mégis korlátozott felelősséget viselnek. Az Irányelv I. és II. melléklete tagállamonként felsorolja az Irányelv hatálya alá tartozó cégformákat. A nonprofit vállalkozások nem tartoznak az Irányelv hatálya alá.

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Elvárás: összehasonlítható és egyenértékű információkat közzététele az adminisztratív terheknek arányban kell állniuk az elérhető előnyökkel gondolkozz először kicsiben elv alkalmazása. az éves pénzügyi kimutatásokat az óvatosság elve alapján kell elkészíteni, és azoknak megbízható és valós összképet kell mutatniuk a vállalkozás eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Irányelv 3. cikke definiálja a vállalkozások és csoportok nagyságát mérlegfőösszeg nettó árbevétel és az üzleti év során fennálló átlagos alkalmazotti létszám alapján.

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Az Irányelv a gondolkozz először kicsiben elvnek megfelelően a kisvállalkozások számára kötelező minimumot ír elő, majd ezt még tovább szűkíti a mikrovállalkozásokra vonatkozóan. (36. cikk.) Az Irányelv 4. cikk 1. bekezdése rögzíti: az éves pénzügyi kimutatások egyetlen egységet alkotnak és minden vállalkozás tekintetében tartalmazniuk kell legalább a mérleget, az eredmény kimutatást, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzéseket. A tagállamok a kisvállalkozásokon kívül minden vállalkozás számára előírhatják, hogy. egyéb kimutatásokat is belefoglaljanak az éves pénzügyi kimutatásokba.

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Az Irányelvben felsorolt pénzügyi beszámolási alapelvek (6. cikk) lényegében nem térnek el a jelenlegi számviteli alapelvektől. A tagállamok valamennyi vállalkozásnak, vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják a pénzügyi instrumentumok valós értéken való értékelését, valamint azt, hogy más, meghatározott eszközkategóriák értékét valós értékre hivatkozással állapítsák meg. A valós érték meghatározásának módjára az Irányelv kitér.

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Az Irányelv alapján a mérleg és eredmény kimutatás tartalma, felépítés: (10.-13. cikk és a III.-VI. melléklet) Mérleg vízszintes tagolása Mérleg függőleges tagolása Eredmény kimutatás a ráfordítás jellege szerint Eredmény kimutatás a ráfordítás funkciója szerint.

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Az Irányelv részletesen tartalmaz előírást a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére, és szabályoz olyan kérdéseket, (24.-27. cikk) mint a csoporton belüli üzleti kombinációk arányos konszolidálás a társult vállalkozások tőkemódszerrel történő elszámolása.

ÚJ DIREKTÍVA A SZÁMVITELRŐL - EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE Azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, amelyek átruházható értékpapírjait valamely tagállam tőzsdéjére bevezették, a vezetés beszámolójának elkülönített részeként egy úgynevezett vállalatirányítási nyilatkozatot is kötelesek összeállítani. A vállalatirányítási nyilatkozat tartalmát az Irányelv részletezi. (20. cikk)

4. NEMZETI SZÁMVITELI SZABÁLYOK HÁTTÉRBE VONULÁSA A nemzeti számviteli rendszerek ( magyar GAAP ) egyre inkább veszítenek jelentőségükből. Az IFRS helyettesíti a nemzeti szabályokat. Kanada: 2011-től a kanadai nemzeti számviteli szabályokat eltörlik, helyébe az IFRS lép. Kína: 2007-től a tőzsdei cégek kötelezően IFRS-et alkalmaznak. Japán: 2011-re a japán nemzeti számviteli szabályok és az IFRS eltéréseinek megszűntetése...\ifrs alkalmazó országok.docx

IFRS ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON

AZ EURÓPAI SZÁMVITEL SAJÁTOSSÁGAI: NEMZETKÖZI SZÁMVITEL kontinentális európai számviteli filozófia angolszász számviteli filozófia

Az eltérések főbb okai 1. Történelmi fejlődés 2. Jogi háttér Jogrend Szabályozás kerete 3. Tőkepiac Finanszírozás Információk közzététele 4. Adózási rendszerek 5. Könyvvizsgálók szerepe

KONTINENTÁLIS EURÓPAI RENDSZER ALAPJAI 1673, Franciaország: a kormány megköveteli az éves pénzügyi helyzet valós és hű bemutatását. Az intézkedés célja: a francia gazdaság megóvása a bankcsődöktől. A gazdasági szereplők állami kontrollja elterjedt más országokban is és 1807-ben Napóleon Kereskedelmi Törvénykönyvében is helyt kapott. 1870: Németország: a kodifikált alapú beszámolás további fejlesztése (piaci érték helyett: bekerülési érték és amortizáció elve). A 20. század elején bevezetett jövedelemadóztatást alapja a pénzügyi beszámoló. Fő fókusz: adóztatás és osztalék kifizetés korlátozása, pénzügyileg meggyengült vállalkozások kiszűrése.

AZ ANGOLSZÁSZ RENDSZER ALAPJAI 19. században alakult ki az ipari forradalom eredményeképpen. Tőkeigényes nagy ipari projektek (pl. csatornák, vasút) megjelenése. Cél: a kockázat megosztása a számos befektető között. Jelentkezik az igény a pénzügyi beszámolásra, melynek célja a részvényesek informálása a nagyvállalatok működéséről. Angliában jelenik meg először a tőkepiaci célú pénzügyi beszámolás, amely gyorsan elterjed a szintén iparosodott USA-ban is. 19. század végére az USA-ban kialakult az igény a csoportvállatok eredményeinek bemutatására: fókusz a konszolidáción. Anglia és USA: az adóalapot külön törvény alapján kell meghatározni, a számviteli elszámolás erre nem alkalmas. Az angolszász rendszer így az üzlet és befektető közötti információra, a tőkepiacok informáltságára fókuszál.

Jogrendszer Kontinentális európai országok: a római kodifikált jogon (code law) alapul deduktív levezetési módszer (általánosból az egyedire) törvények, rendeletek a meghatározók Angolszász országok: precedensjog, a bírói jogalkotásból építkezik: induktív módszerrel egyedi esetekből (case law) kiindulva általános szabályok (common law)

Kontinentális európai Országok: Angolszász országok: Beszámolás a kormány/adóztatás célját szolgálja a befektetők/részvényesek informálását szolgálja Elsődleges igény óvatosság elvének érvényesítése, hitelezők védelme tőke, vagyon és azok változásának bemutatása Ellenőrzés könyvvizsgáló és adóellenőr könyvvizsgáló és értéktőzsde

A számvitel szabályozási kerete Kontinentális európai országok: Számviteli törvények és rendeletek Kereskedelmi kódexben, Társasági jog keretében (No., Au., Fro., Ho.) Angolszász országok: Privát szakmai szervezetek Standardok, értelmezések, ajánlások Gyakorlathoz közelebb álló, rugalmasabb

A finanszírozás eltérései Angolszász országok A tőkepiacok jelentősége a vállalatfinanszírozásban Befektetők érdekeinek védelme Tőkepiaci kockázat vállalása Kontinentális Európa A családi és banki finanszírozás a meghatározó Hitelezők érdekeinek védelme Az óvatosság elvének (túl)hangsúlyozása

Az információk közzététele Angolszász országok: Tőzsdék, a(z intézményi) befektetők szerepe Releváns, a befektetési döntést megalapozó információk (decision usefulness), Valós információk igénye fair presentation Kontinentális európai országok: Kevesebb információ nyilvánosságra hozatala Adómegfontolások Igaz és valós kép torzul (a közzétett adatok a befektetői döntések megalapozására kevésbé alkalmasak)

A számvitel és az adózás kapcsolata Kontinentális európai országok: Az adóalapot a számviteli eredményből kell levezetni (irányadóság elve), így az adótörvény előírásait számos esetbe érvényesítik a számviteli elszámolásokban is Adóalap minimalizálása a cél Az adótörvény normatív értékeinek alkalmazása (amennyiben a számviteli szabályozás választási lehetőséget kínál) Egyszerűsítési cél Angolszász országok: Az angol modell a piaci szereplők információival való ellátására koncentrál, ebből adódóan az adózási rendszer a számviteli követelményektől elkülönülten működik Három csoport: Nagyon erős kapcsolat: No., Ol., Port., Mo. Erős kapcsolat : Fr., Sp., Finno., Au., Belgium Gyenge kapcsolat: Nagy-Britannia, Írország

Az óvatosság elve Kontinentális európai országok: Óvatosság: alapvető szabály, amely elsőbbséget élvez Realizációs elv: elfogadott teljesítés sokszor a megfizetéshez kapcsolják Angolszász országok: Óvatosság: alacsonyabb szintű alapelv Az igaz és valósághű kép (fair presentation) bemutatását nem sértheti

Az elszámolásban és az értékelésben fennálló különbségek hatása Az angolszász országok számvitele általában pozitívabb eredményt, magasabb eszközértéket, alacsonyabb céltartalék-képzést eredményez, mint a kontinentális európai országok számvitele az óvatosság elvének háttérbe szorulása miatt.

A HÁROM FŐ NEMZETKÖZI SZÁMVITELI RENDSZER Az Európai Unió irányelvei 2013/34/EU Irányelv: a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról 8. irányelv: a könyvvizsgálatról Nemzetközi Számviteli / Pénzügyi Beszámolási Standardok IAS (International Accounting Standards) IFRS (International Financial Reporting Standards) 2001-óta US GAAP Általánosan Elfogadott Számviteli Alapok az USA-ban

Az EU a társasági jog keretében foglalkozik a beszámolási kötelezettséggel. Közösségi jogot elsődlegesség illeti meg a tagállami joghoz képest. Irányelv: Másodlagos jogforrás A jogharmonizáció legfőbb eszköze Csak az elérendő célokat határozza meg, a megvalósítás módját a tagállamokra bízza. A megvalósítás határidejét is rögzítik.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMVITELI HARMONIZÁCIÓJA EGK alapító szerződése (1957. 03. 25) Letelepedés szabadsága Első lépések: az 1960-as években Probléma 1973. után Nagy-Britannia és Írország csatlakozásával Az angolszász és a kontinentális európai rendszer közti ellentétek Új lehetőségek megjelenése, amely egyes számviteli kérdést alternatív módszerekkel engedtek kezelni (számos választási lehetőség) A nemzeti számviteli rendszerek teljes mértékű standardizálása nem célja az EU-ban megvalósuló harmonizációnak

SZABÁLYOZÁSI SZINTEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 1. Rendeletek: kötelező előírások, amelyeket az EU tagállamai egészében és közvetlenül alkalmaznak 1606/2002/EK (IAS) rendelet 1725/2003/EK rendelet (2008-ban hatályát vesztette) 1126/2008/EK rendelet 2. Irányelvek: a tagállamokra van bízva a megvalósítás 4. sz. irányelv 7. sz. irányelv 8. sz. irányelv 3. Közlemények: aktuális számviteli problémák kezelése 4. Ajánlások: egy-egy részterületre vonatkozó javaslat

36 Olyan sajátos számviteli szabályozási rendszer, amelyben az erre feljogosított szakmai szervezetek által kialakított lényegében jogszabályként kezelt, témánként szerkesztett előírások (standardok) mellett nagy szerep jut a bírósági döntéseknek is (precendensjog, esetjog).

US GAAP SZABÁLYOZÓI KÖRNYEZETE Szakma által szabályozott FASB számviteli szabályainak jogosultsága a tőzsdén nem jegyzett vállalatokra terjed. AICPA (Amerikai Könyvvizsgálói Kamara ) hivatalosan elismeri a FASB szabályait Szövetségi törvényhozás SEC (tőzsdefelügyeleti) szabályok kötelezik minden tőzsdén jegyzett amerikai vállalatot a US GAAP alkalmazására. Tengerentúli, de az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatokat nem kötelezi a US GAAP alkalmazására SEC 1973 óta a tőzsdén nem jegyzett vállalatok beszámolási rendszerének szabályozását a szakma hatáskörébe bízza. SEC hivatalosan elismeri a FASB szabályait

US GAAP - SZABÁLYOZÓI KÖRNYEZET Financial Accounting Standards Advisory Council (FASAC) Financial Accounting Foundation (FAF) 11 alapítványi tag Financial Accounting Standards Board (FASB) 7 tag 8 alkotmányozó Emerging Issues Task Force (EITF) AICPA AAA CFA Institute IMA Fin Exe Int l GFOA SIA NA SA Co, Tr felügyelet tanácsadás FASB szervezet ITAC ITF UAC SBAC Securities Exchage Commission (Tőzsdefelügyelet)

US GAAP STANDARD RENDSZERE 1. Financial Accounting Standards Board Számviteli Standard Testület Statement of Financial Accounting Standards (SFAS) A végleges US GAAP szabályok gyűjteménye, összesen 159 Statement of Financial Accounting Concepts (SFAC) Alapelvek, összesen 7 db: átfogó keretet nyújt minden szabály megalkotásánál Interpretations már létező szabályok értelmezése Technical Bulletins Rövid, technikai kérdéseket megválaszoló dokumentumok folyamatos frissítéssel.

2. American Institute of Certified Public Accountants könyvvizsgálói kamara 51 iránymutatást (ARBs) 1939-1959 között 31 állásfoglalás (APBs) 1959-1973 között 1973-ban feloszlott: számviteli standardokat fejlesztő bizottság alakult (Accounting Standards Executive Committee, AcSEC: állásfoglalásokat, útmutatásokat dolgoz ki a számvitel és jelentéskészítés területén 3. Securities Exchange Comission tőzsdefelügyelet Nem könyvvezetést szabályoz, hanem: S-X szabályok: minden olyan vállalkozás beszámolójára, formátumára érvényesek, amelyeket az Értékpapírtörvény szerint kell elkészíteni. S-K szabályok: kiegészítő (nem pénzügyi működési információk) jelentéstartalmakat: közel 80 db ismert és alkalmazott.

41 Egy szakmai önszerveződés: Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB) alkotta meg. Jogelődje: az IASC, amelynek kezdetben az volt a kitűzése, hogy a beszámolókészítés fontosabb témáira koncentrálva összegyűjtse a világon bárhol alkalmazott, az információgyűjtés és információszolgáltatás szempontjából jó megoldásokat (best practice). A gazdasági fejlődés a szakértőket ezen megoldások folyamatos bővítésére és felülvizsgálatára késztette, készteti.

RÖVID 42 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) megalakulása 1973-ban Az alapvető standardok elkészülnek 1998-ra 2000-ben Az alapvető standardok áttekintésre kerülnek Az IASC elfogadja új alkotmányát Az IOSCO vizsgálata befejeződik Az EU javaslata az IAS alkalmazására 2005-től 2001-ben Az IASC átalakul IASB-vé 2001-ben az újonnan alkotott standardok megnevezésére az IFRS (Nemzetközi pénzügyi jelentés standard) megnevezést is bevezette 2002-ben az EU jóváhagyja a 2001. évi javaslatot

43 IFRS Szabályozói környezet International Accounting Standards Committee Foundation (22 trustee) Nemzeti szabályozók és egyéb független felek Standards Advisory Council Advisory Committees International Accounting Standards Board 14 tag Kinevez Jelent Tagsági kapcsolat Tanácsadás Director of Operations and non technical staff International Financial Reporting Interpretations Committee Director of Technical Activities and Technical Staff

IFRS / US GAAP A világ nagyvállalatainak zöme IFRS vagy US GAAP alapon számol be eredményéről. US GAAP jóval részletesebb előírásokat tartalmaz, mint az IFRS. US GAAP anyaga: kb. 20.000 oldal IFRS anyaga: kb. 2.500 oldal

AZ EU DIREKTÍVÁK ÉS AZ IAS-EK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Megközelítés Hatály EU direktívák Elvi megközelítésűek Az EU tagállamokban meghatározott jogi formában működő vállalkozások IAS-ek Céljuk a gyakorlati alkalmazás minden lehetséges módjának összegyűjtése Tőzsdén jegyzett vállalkozások Alkalmazás Kötelező Önkéntes Befolyásoló tényezők Nyilvánosságra hozandó információk Hitelezői érdekek védelme, adózás A beszámolóra minimumkövetelményeket ír elő Befektetői érdekek védelme Tisztán technikai szabályok Teljes körű iránymutatást adnak

EU IRÁNYELV - IAS FONTOSABB ELTÉRÉSEK 1 Politikai testület szabályoz A teljes beszámolást átfogja Megbízható és valós összkép, ennek érdekében el lehet térni Egyszerűsítési lehetőség van Hibák javítása az előző évi adatok átdolgozásával A mérlegfordulónap utáni események nem szabályozottak Az SZP. megváltoztatásának hatását a KM-ben be kell mutatni Beszámoló nemzeti pénznemben és euróban is, nincs átszámítás Szakmai testület szabályoz Tematikus, de nem teljeskörű Minden standardnak meg kell felelni, eltérni csak rendkívül kivételesen Egyszerűsítési lehetőség nincs Választható, hogy a hibahatással a nyitó eredménytartalékot, vagy a tárgyévi eredményt módosítják A 10. IAS meghatározza Az SZP. változása miatt módosítani kell a korábbi időszak adatait Hiperinfláció esetén aktuális pénzértékre kell átszámítani Minden leányvállalatot be kell vonni a konszolidációba Eltérő tevékenységű leányvállalatot nem kell bevonni

EU irányelv - IAS fontosabb eltérések 2 A beszámoló részei a mérleg, EK., KM. Üzleti jelentést kell készíteni Választható formájú, de kötött tételsorrendű a mérleg és az EK. A mérlegtételek besorolása a hasznosítás időtartama, jellege, illetve az esedékesség szerint A visszavásárolt saját részvények üzletrészek külön tételben Céltartalékképzés: várható kötelezettségekre kell, költségekre lehet A kutatás és a kísérleti fejlesztés költségei is aktiválhatók + az SZP. bemutatása, cash flow, saját tőke változásainak kimutatása Nincs ilyen kötelezettség Nincsenek előírt sémák 12 hónapon (egy termelési cikluson) belüli, vagy túli hasznosítás a mérce A visszavásárolt saját részvények üzletrészek: saját tőke csökkentés Csak olyan kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon már fennállnak (költségekre nem lehet) Csak a kísérleti fejlesztés költségei aktiválhatók

EU irányelv - IAS fontosabb eltérések 3 A használaton kívüli (átminősített) tárgyi eszközök amortizációja másképpen számolandó el Átszámítási árfolyamkülönbözet számítási módját kell a KM.-ben bemutatni, az árfolyameltérés elszámolása nem kötött A beszüntetett tevékenységeket a KM.-ben be kell mutatni Eszközök cseréje esetén a bruttó elszámolás elve szerint kell eljárni Az átminősítés nem ok az écs. elszámolás felfüggesztésére Kötelező az árfolyamkülönbözet előjele szerinti elszámolás a felmerüléskor az eredményben Vagy a KM.-ben, vagy az eredménykimutatásban elkülönítetten be kell mutatni Azonos eszközök cseréje esetén eredményhatás nélkül is el lehet számolni

A SZÁMVITELI HARMONIZÁCIÓ Pro Az eltérő beszámolók összehasonlítása többletköltséget okoz a nagyvállalatoknak, azok kapcsolt vállalkozásainak. A különböző országokban működő részlegek teljesítményének egységes mérése szükséges. Nemzetközi tőkepiacok könnyebben elérhetőek Egyszerűbb konszolidált beszámoló készítése folyamat Globális vállalatok könyvvizsgálata egyszerűsödik Contra Eltérő környezeti adottság Tényleges szükség a harmonizált információra? (Egy adott vállalat a nemzeti versenytársához viszonyítható.) Milyen mértékű összehasonlíthatóság érhető el?

IFRS ÉS SZÁMVITELI TÖRVÉNY ELTÉRÉSEI ÉS AZOK OKAI Szabályozási környezet és filozófia eltérése Standard törvény: formai kötöttség, részletezettség Kinek szól a szabály rendszer? : eltérő vállalati méret Pénzügyi kimutatások formájára, struktúrájára vonatkozó eltérések Részletesebb vs összevontabb bemutatás Eltérő információk megjelenítése: EPS, szegmens jelentések, megszűnő tevékenységek, befektetési célú ingatlanok, stb Eltérő mélységű megjelenítési kritériumok Értékelési eltérések Majd mindegyik mérlegcsoportnál kisebb-nagyobb értékelési eltérések Valós értéken történő értékelés Értékvesztés Halasztott adó Pénzügyi instrumentumok

RENDELETEK TAGÁLLAMI ÁTÜLTETÉSE MAGYARORSZÁG (SZÁMVITELI TV.) A tőzsdén jegyzett cégeknek 2005-től kötelező az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS szerint összeállítani. 2007-től azok a cégek is IFRS szerint készítik el konszolidált beszámolójukat, amelyeknek csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjával kereskednek a tőzsdén. A tőzsdén nem jegyzett, konszolidált beszámoló készítésére kötelezett cégek választhatnak, hogy vagy IFRS szerint vagy a magyar GAAP szerint állítják össze a konszolidált beszámolót. DE: a Számviteli tv. hatálya alá tartozó cégek a magyar előírások szerint kötelesek elkészíteni egyedi beszámolójukat. A magyar átültetés jól illeszkedik a tagállamok többsége által követett gyakorlathoz.

ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK 1. Melyik állítás igaz az Európai Unióra vonatkozóan? A. A rendeletek alkalmazása az Európai Unió egyes tagállamaiban kötelező. B. A rendeletek közvetlenül válnak a tagállamok nemzeti jogának részévé. C. A rendeleteket a tagállamoknak adott időpontig nemzeti jogrendszerükbe be kell építeniük. D. Az irányelveket a tagállamoknak adott időpontig nemzeti jogrendszerükbe be kell építeniük. E. Egyik állítás sem igaz. 2. Mikor kezdődött azias-ek- IFRS-ek kialakulása? A. 1968-ban, amikor 9 ország szakmai szervezeteinek részvételével létrejött az IASC. B. 1973-ban, amikor 10 ország szakmai szervezeteinek képviselőiből megalakult az IASC. C. 1982-ben, amikor az IFAC elismerte, hogy az IASC a globális számviteli standardalkotó szervezet. 3. Melyik időponttól kötelező az Európai Unió tőzsdén jegyzett cégei számára az IAS standardokon alapuló konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása? A. 1995. 01.01. B. 2001.01.01. C. 2005.01.01. D. Egyik állítás sem igaz.