Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Hasonló dokumentumok
Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

Az élőlények szabályozó működése

Anyagforgalom és víztartalom

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

Mozgás, mozgásszabályozás

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Idegszövet alapelemei

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Idegrendszer és Mozgás

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

Eredmény: 0/199 azaz 0%

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozás - összefoglalás

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Membránpotenciál, akciós potenciál

Az 1. beszámoló tananyaga

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Érzékszervi receptorok

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Mozgás, mozgásszabályozás

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

A somatomotoros rendszer

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton.

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

Egy idegsejt működése

Az autonóm idegrendszer

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Autonóm idegrendszer

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Speciális működésű sejtek

Idegszövet gyakorlat

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY május 11. FELADATLAP

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

A köztiagy (dienchephalon)

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Szerkesztette Vizkievicz András

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

A látás élettana II.

Homeosztázis és idegrendszer

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Nyugalmi és akciós potenciál

Idegrendszer

Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A központi és a környéki idegrendszer anatómiája. A pszichológia biológiai alapjai II. 3. előadás

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

A köztiagy, nagyagy, kisagy

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Potenciálok. Elektrokémiai egyensúly

Az idegrendszer érzı mőködése

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

A nyugalmi potenciál megváltozása

Élettan-anatómia. 1. félév

Átírás:

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken

Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna dendritek sejttest integrációs zóna dendritek vezetési zóna axon axon kimeneti zóna axonvégződés axon végződés Multipoláris neuron: sok dendritág, egy axon Bipoláris neuron: egy dendrit egy axon Ál bipoláris neuron: egy axon elágazásokkal

Az idegi kapcsolatok szerveződése inger érző idegsejt inger receptor átkapcsoló sejt (interneuron) érző idegsejt végrehajtó sejt (projekciós neuron) végrehajtó sejtközponti idegrendszer feltétlen reflex: a külső ingerre mindig hasonló módon adott válasz reflex ív: a feltétlen reflexes válasz kialakulásában szerepet játszó idegsejtek láncolata

Kémiai ingerületátvitel dendritek Varikozitás: transzmitter felszabadulás helye az axonon sejttest axon szinapszis: transzmitter felszabadulás helye az axon végződésnél dendritek sejttest Dendrit Soma Nucleus Axon Synapse Myelinhüvely

Ingerület átvivő anyagok I. típusú szinapszisnál: serkentő aminosavak (glutaminsav,aszparaginsav) II. típusú szinapszisnál: Varikozitásoknál: (nincs határozott szinapszis) Modulátorok: gátló aminosavak ( -aminovajsav-gaba, glicin) acetilkolin -ACh dopamin DA, noradrenalin- NA, adrenalin - A szerotonin - 5-HT, hisztamin- HIS neuropeptidek Dale principiuma

Elektrokémiai alapismeretek áteresztő hártya elektrokémiai potenciál féligáteresztő hártya

Ionpumpák és működésük eredménye

Nyugalmi membránpotenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet k Cl b Na b K b Cl k Na k K m Cl p Na p K p Cl p Na p K p ln zf RT V axon mérő elektród ingerlés erősítő referencia elektród

Elektrokémiai potenciálok intracelluláris rész 92 mv extracelluláris intracelluláris +62 mv rész rész extracelluláris rész 150 mm KCL kálium csatorna + + + 5 mm KCL féligáteresztő membrán K + Cl + 15 mm NaCl Cl + Na + + nátrium csatorna 150 mm NaCl Feszültség függő ioncsatornák aktivácója

Membránpotencial változások Membranpotenzial (mv) Na + Na + Na + Na + 2 3 Depolarizáció: minden aktiválható Na+ csatorna kinyílt Na + influx K + Na + Na + Depolarizáció: minden aktiválható Na + csatorna nyílik K + +50 0 50 100 Akcióspotencial Time 2 3 1 5 1 Nyugalmi potencial 4 4 K + Na + Na + Repolarizációs szakasz: Na + csatornák inaktiválódnak, K + csatornák nyílnak K + efflux 1 aussen Plasmamembran innen Na + Na + -Kanal K + -Kanal K + Aktivierungs-Tor Inaktivierungstor Nyugalmi áll.: minden aktiválható csatorna zárva 5 K + Utópotencial: Na + csatornák nem átjárhatók, a K + csatornák még továbbra is nyitva további K + efflux

Kémiai és elektromos aktiváció transzmitter vezikulák Szinaptikus potenciálok 1,2: IPSP 3: EPSP 4: akciós potenciál (AP) Szinaptikus potenciálok: amplitúdó függ a transzmitter mennyiségtől Csúcspotenciál (akciós potenciál): minden vagy semmi jellegű aktiváció

Ingerületvezetés az axonokon Schwann -sejt Ranvier-befűződés Mielin burok sejttest + + + + + + Axon

Az idegrendszer szerveződése agy Központi idegrendszer gerincvelő Perifériás idegrendszer érző neuronok (bemeneti sejtek) mozgató neuronok (kimeneti sejtek) receptorok szomatikus rendszer autonóm rendszer külső és belső ingerek vázizmok szimpatikus rendszer paraszimpatikus rendszer sima izmok, szívizom, mirigyek

Az agy általános felépítése Agykéreg (nagyagy) kisagy talamusz hipotalamusz híd nyúltvelő középagy

Az emberi központi idegrendszer struktúrái frontális lebeny fali lebeny nyakszirti lebeny BAL FÉLTEKE halánték lebeny thalamusz hypothalamusz szaglógumó corpus callosum tobozmirigy középagy CGL thalamusz látóideg híd hypofízis nyúltvelő hypofízis középagy híd nyúltvelő gerincvelő kisagy

Az emberi agy belső felépítése (limbikus struktúrák) belső szerkezeti kép koronális metszeti kép a színjelölés a két ábrán azonos

A gerincvelő felépítése gerincvelői idegek kilépése a gerincvelő keresztmetszeti szövettani képe belül szürkeállomány (sejtek) kívül fehérállomány (axonok alkotta fel- és leszálló pályák)

Agyidegek IV. sodorideg I. szaglóideg II. látóideg III. közös szemmozgató ideg V. háromosztatú ideg VI. távolítóideg VII. arcideg IX. nyelv-garatideg VIII. egyensúlyés hallóideg X. bolygóideg XI. járulékosideg XII. nyelv alatti ideg

Az agytörzsből kilépő agyidegek és magvaik CGL II I. agyideg mag V. VII VIII.. IX. X. afferens, bevezető szár efferens, kivezető szár agyideg magvak IV. X. XI. V. VII. VII. IX. V. agyideg magvak VII. VIII. VI. XII. V. X. XI. I. szaglóideg II. látóideg III. közös szemmozgató ideg IV. sodorideg V. háromosztatú ideg VI. távolítóideg VII. arcideg VIII.egyensúly- és hallóideg IX. nyelv-garatideg X. bolygóideg XI. járulékosideg XII. nyelv alatti ideg

Agytörzsi szabályozó pözpontok hugyhólyag kontroll pneumotaxiás központ szív gyorsító központ kisagy szív lassító központ légzőközpont hipothalamusz hipofízis híd hányási központ nyálelválasztási központ légzőközpont

Nyúltvelői vegetatív idegek dorzális vágusz mag tractus solitarius mag tápcsatorna szív nyelőcső, gége harántcsíkolt izmai

A gerincvelői pályák szerveződése 1.Anterior cerebrospinal fasciculus (piros). 2. Lateral cerebrospinal fasciculus (piros). 3. Sensory tract (fasciculi gracilis et cuneatus) (kék). 3. Gracile and cuneate nuclei. 4. Antero-lateral proper fasciculus 5. Pyramidális pálya 6. Lemniscus pálya 7. Medial longitudinal fasciculus. 8. Ventral spinocerebellar fasciculus (kék). 9. Dorsal spinocerebellar fasciculus (sárga).

Agykérgi pályák jobb félteke bal félteke Kérges test (corpus callosum) agy

Agytörzsi pályák emberben

A környéki idegrendszer szerveződése II. mellső gyökér csigolya közti dúc szimpatikus dúc gerincvelői idegek hátsó gyökér porckorong gerincvelő szimpatikus határlánc ramus gyökök lágy burkok arachnoidea kemény burkok csigolya nyúlványok csigolya test

szimpatikus rendszer Vegetatív idegrendszer paraszimpatikus rendszer preganglionáris rostok postganglionáris rostok vágusz ideg agyideg (12 pár) nyaki idegek (8 pár) hasi vegetatív dúc (ganglion celiacum) háti idegek (12 pár) szimpatikus határdúclánc ágyéki ideg ágyéki idegek (5 pár) keresztcsonti idegek (5 pár)

A vegetatív idegrendszer szerveződése Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer

A vegetatív idegrendszer szerveződése preganglionáris rostok (idegek) központi idegrendszer felől postganglionáris rostok (idegek) periféria felé bőr izom haj, szőrök nyálmirigy nyálmirigy vegetatív idegrendszeri dúc

A bélben lévő autonóm idegrendszer

A bélműködés szabályozása dorzális vágusz mag posztganglionális paraszimpatikus neuron preganglionális szimpatikus axon pregvertebráliss ganglion X. agyideg posztganglionális szimpatikus axon a bél plexusban lévő neuronok mozgások összehangolása, érzékelés izomrétegek mienterikus plexus (pl. Auerbach) submukózus plexus (pl. Meisssner) mukózusa

Keringésés, szívműködés szabályozás belső feji verőér karotisz szinuszok elülső köteg aorta ív szinusz csomó pitvar-kamrai csomó His köteg oldalsó köteg Purkinje rostok hátsó köteg légzés, veseműködés