Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző engedélye nélkül közölni. A szerző által jelen formában közzétett szellemi termékben szereplő tartalom, tördelési forma, grafikai jelzésrendszer, színezés, elrendezés és minden más olyan jellemző, amely ebben az ajánlatban jelent meg először Magyarországon, a szerző jogtulajdona, annak a szerző engedélye nélkül bármilyen átvétele, másolása, felhasználása jogellenes, és a felhasználót felelősség terheli. Ez a szellemi termék a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény rendelkezései alapján törvényi védelem alatt áll. Bármely jog megsértése esetén a szerző anyagi követeléssel és egyéb jogi igénnyel léphet fel. Berkes Péter szellemi tulajdona minden jog fenntartva!

Felejtsd el, amit a marketingről tudsz Nemzeti Sportstratégia a FŐSODORBAN

XVI. RÉSZ 1. Szükség van rá 2. A stratégia célrendszere 3. A sportpiac számokban 4. Mozgatórugók, indikátorok

A jóléti állam tükre a civil szerveződések számossága és sokfélesége. Amennyiben ez a premissza igazolható, úgy feltétlenül sarokkövét kell, hogy képezze egy felelős társadalompolitikai koncepciónak, amely nem csupán engedi, de segíti is a civil szerveződések - köztük egyik legjelentősebb szeletként - a sportközösségek létrejöttét.

Jelen dokumentum a nemzet sportjára vonatkozó egységes jövőképet és stratégiát kívánja megfogalmazni, meghatározva az elérni kívánt célokat és az állam szerepét. A stratégia anyaga: szisztematikusan és átfogóan elemzi a hazai sport jelenlegi állapotát és rendszereit; elhelyezi a sportot a társadalmi- és gazdasági környezetben; meghatározza a sportpolitika hosszú távú elképzeléseit, valamint társadalmi és operatív céljait; a fentiekből kiindulva fejlesztési és előrelépési koncepciókat és konkrét megvalósítási módot javasol. A jövőkép (vízió) távlati elképzeléseket, egy 2020 körül esedékes ideális állapotot vázol fel, miközben a célrendszer a 2013-ig elérendő célokat tűzi ki. Arra a kérdésre, hogy ezen célok hogyan érhetőek el, a koncepció ad választ. Az akciók, pedig az elkövetkezendő egy-két évben megvalósítandó konkrét lépéseket tartalmazzák. EURÓPAI SPORT CHARTA - sportdefiníció

Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint: a sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát, amely megítélésünk szerint helyes.

MOTTÓ: Sportnemzet és sportoló nemzet Magyarország Cél tehát, hogy sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, s ezen keresztül: javulást érjünk el a népegészség terén; életvezetési és probléma-megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, s ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához.

A sport fejlődésének feltételei tehát a következők: paradigmaváltás, sportpolitikai szemléletváltás; a kormányzaton belüli hatékonyabb együttműködés; a sportszféra összefogása, együttes fellépés, érdekképviselet; az állami ösztönző rendszer megváltozása; finanszírozási modellváltás, innovatív jelleg kialakítása; a létesítményhelyzet komplex és minőségi irányba történő gyökeres változása; a sportirányítás modern sportmenedzselés irányába történő elmozdulása; a szakemberképzés minőségének változása, megújítása.

A hazai sportszféra forrásfelszívási (abszorpciós) képességét javítani kell, amiben az állami sportirányításnak katalizátor szerepet kell betöltenie.

E társadalmi célok elérése érdekében előrébb kell lépni a sport valamennyi részterületén: az iskolai testnevelésben, a rekreációs célú sportban, beleértve a diáksportot, valamint a versenysportban. A tágan értelmezett sportszféra aktivitásának irányait többféle tényező (ún. mozgatórugó ) befolyásolja: Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei innovációs háló Hazai rendezésű nemzetközi versenyek

A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL A sportstratégia víziója A sportpolitika társadalmi céljai Sportnemzet és sportoló nemzet A sport fő társadalmi kapcsolódási pontjai: Népegészség javítása Közösségi kapcsolatok, harmonikus társadalom Gazdasági aktivitás Nemzeti értékek, önbecsülés Társadalmi esélyegyenlőség Operatív célok a sport három fő területén Kézzelfogható célok három területen: Iskolai és diáksport Versenysport és utánpótlás Szabadidősport fejlesztése

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) Ideális esetben a sport a következő funkciókat töltheti be: fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában; életvezetési technikák és módszerek közvetítője, emellett a nevelés olyan eszköze, mely játékos formában, komolyabb "tét" és veszteség nélkül megoldási készletekkel vértezi fel az ifjúságot; lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására; lényeges szerepet tölt be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében; kultúrált szórakozási lehetőséget biztosít, pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés; nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez és büszkeséghez; gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának.

A SPORT TÁRSADALMI JELENTŐSSÉGÉNEK ELISMERTSÉGE Az emberek 90%-a a kiemelkedő fontosságúnak tartja a sport minden területét a gyermekek szeressék meg a mozgást, a sportot a gyermekek szabadidejüket sporttal, mozgással töltsék legyenek megf elelo szabadidosport létesítmények olimpiai aranyérem dicsosége hazánknak az emberek sportoljanak egészségük érdekében világbajnoki aranyérem dicsosége hazánknak legyenek bajnokok, akik a gyermekek példaképei lehetnek 0% 10%20%30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% nagyon fontos fontos inkább fontos egyáltalán nem vagy kevésbé fontos Forrás: Gfk, 2004. -3-

A SPORT EGYES TERÜLETEIT ELTÉR Ő MÉRTÉKBEN RÉSZESÍTENÉ ANYAGI TÁMOGATÁSBAN A KÖZVÉLEMÉNY Az értékrendben a gyermekek élveznek legnagyobb támogatottságot, illetve a sport egészségmegőrző funkciója Osszon el 100 Ft -ot. Ön mennyivel támogatná a világversenyekre való felkészítést? a felnőttek sportolását? 7,90% 9,57% a hazai versenyeket, bajnokságokat? 7,67%... a gyermekek iskolai órákon 21,79% kívüli sportoltatását? 12,47% az olimpiai felkészülést? 12,48% a testnevelésórák korszerűsítését? 13,39% az országos egészségmegőrző programokat? 14,74%... az utánpótlásnevelést, a tehetségkutatást? Forrás: Gfk, 2004. -4-

A SPORT JÓTÉKONY HATÁSA A KÖZÉRZETRE ÉS AZ EGÉSZSÉGRE A sportolók körében alacsonyabb mértékben jelentkeznek például a stressz tünetei, alvászavarok, fejfájás, kedvtelenség, illetve kevesebb a dohányzók száma (az intenzitás is jóval alacsonyabb)* Fokozott stressz tünetei sportolók teljes lakosság Dohányzás sportolók teljes lakosság Alvási nehézségek sportolók teljes lakosság Kedvtelenség sportolók teljes lakosság Fejfájás sportolók teljes lakosság 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% van/igen ritkán nincs/nem Forrás: Gfk, 2004. -5- *A 18-60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai ö sszehasonlításában

nincs rá ideje egészségi állapota miatt nincs rá energiá ja nem szeret sportolni TOTAL 40,8 31,2 24,5 10,4 NEM férfi 44,4 26,9 25,3 10,0 Nő 37,8 34,7 23,7 10,7 KORCSOPORT 20 évesnél fiatalabb 35,1 10,8.. 20-29 éves 54,4 6,2 28,6 13,8 30-39 éves 63,4 8,5 29,4 6,5 40-49 éves 57,3 15,1 35,1 10,8 50-59 éves 40,6 39,4 26,7 9,4 60 éves vagy idősebb 11,2 65,7 14,6 10,1 GAZDASÁGI AKTIVITÁS foglalkoztatott 61,5 10,7 34,1 10,4 tanuló 34,0 10,6.. 25,5 nyugdíjas 13,1 66,9 12,5 9,7 egyéb eltartott, inaktív 49,6 15,2 25,0..

N=1500

N=1500 3%: kosárlabda 2%: más csapatsport (kézi- ill. röplabda)

Az embereknek nagyon fontos a egészségük: az életben legfontosabb 12 dolog rangsorában az egészség a 2. helyen áll. Tisztában vannak a sportolás és az egészségi állapot összefüggésével, ugyanakkor a sportolást nem tartják fontosnak, míg az egészséget igen. A legfontosabb 12 dolog között a sport csupán a 11. helyen áll (ezzel szemben az egészség 2. volt).

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 1. Kapcsolódás a népesség egészségi állapotához A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK SZUBJEKTÍV MEGÍTÉLÉSE A sportolók körében nagyobb az elégedettség a saját egészségi állapotra lapotra vonatkozóan* Sportolók 3% 8% 20% 69% Teljes népesség 9% 18% 25% 48% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nagyon elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett nagyon elégedett *A 18-60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításában ö Forrás: Gfk kutatás, 2004. -2-

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 1. Kapcsolódás a népesség egészségi állapotához A SPORTOLÓ LAKOSSÁG ARÁNYÁNAK 24%-RA TÖRTÉNŐ NÖVELÉSE ÉVI CSAKNEM 6 MRD HUF MEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZHET CSUPÁN A TÁPPÉNZ KIADÁSOK TERÉN Táppénz megtakarítás 50 %-kal növelve a sportolók számát Sportoló lakosság aránya jelenleg: 16 % -19% Jövőbeni sportoló lakosság aránya: 24% 31,5 Mrd Ft 5,9 Mrd Ft 25,6 Mrd Ft Egyéb lehetséges megtakarítások Egészségügyi ellátásból fakadó költségek csökkenése - alacsonyabb orvosi ellátási költségek - csökkenő gyógyszerár támogatási kiadások Összgazdasági termelés növekedés - kieső napok csökkenése Jelenlegi társadalombiztosítási éves táppénz kiadások Megtakarítás Csökkentett táppénz kiadások (jövőbeni) - egészségesebb társadalom magasabb termelékenysége, növekvő produktivitás Megjegyzés: A kiinduló összegek, illetve társadalombiztosításba bevontak adatai magyarországi tényadatok, a kalkulációhoz a hong-kongi elemzés sportolók/nem sportolók közti; egészségbiztosítás igénybevételére vonatkozó különböző arányszámok kerültek felhasználásra. Forrás: Hong Kong Sports Development Board; OEP, ESZCSM, GYISM elemzés A sportminiszterek 1999-ben megtartott találkozóján megerősítették, hogy minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben. -6-

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 2. Kapcsolódás egy harmonikusabb társadalom megteremtéséhez, a kisközösségek erősítéséhez sport a kapcsolatok javításában, valamint a társadalmi kohézió elősegítésében is fontos szerepet tölt be; A szabadidő eltöltése, a széles spektrumú programok biztosítása helyi színtereken kiemelkedően fontos a sport közösségfejlesztő és -formáló szerepe miatt;

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 3. Kapcsolódás a népesség gazdasági aktivitásához Bizonyított, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással bír mind a diákság tanulási képességére, mind a dolgozó lakosság produktivitására; Ezt a rendszeres testedzés, a sportolás főleg az egyén kognitív, érzelmi, fizikai és motivációs fejlődésre gyakorolt pozitív hatásán keresztül éri el. A szabadidő hasznos és aktív eltöltése, a rekreáció hozzájárul a közérzet javításához és a társadalom aktivitásához.

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a nemzeti önértékeléshez M A G Y A RO R SZÁ G A N EM ZET KÖ ZI É LSP O R T É LV O N A LÁ BA N TELJESÍT 1000 U SD G D P/fő-re jutó olimpiai érm ek száma alapján képzett rangsor GD P/fő arányos rangsor 1972 M ünchen 1976 M ontreal 1980 M oszkva 1988 Szöul 1992 Barcelona 1996 A tlanta 2000 Sydn ey 1 M agyarország R om ánia Lengyelország Kína Kína Kína Kína 2 Leng yel- Lengyelorszáország R om ánia K en ya R ománia U krajna FÁ K 3 USA M agyarország Bulgária R om ánia M agyarország FÁ K R om ánia 4 N SZK U SA M agyarország K orea U SA R om ánia M agyarország 5 Japán N SZ K Egyesült Leng yel- Lengyel- M agyarország K orea Királyság ország ország 6 O laszország Japán Olaszország Bulgária N ém etország M ag yarország Ausztrália U SA A usztrália USA K orea N SZK Egyesült Királyság 12 N DK N D K N D K A usztrália O laszország 13 Bulgária Bulgária Kuba Japán volt-szovjetunió 14 Egyesült Királyság 15 Kuba Forrás: IO C, IM F, Elem zés 7 R om ánia O laszors zág Fran ciaország 8 A usztrália Franciaország A usztrália 9 Svédország Finnország Svédország Spanyolország Franciaország Eg yesült Királyság Kanada 10 Finnország Svédország Finnország O laszors zág 11 Szovjetunió Szovjetunió Szovjetunió Franciaország K orea U SA N ém etország N émetország A usztrália O laszors zág O laszország Franciaország Francia- Egyesült ország Királyság Span yolország H ollandia Kuba C sehszlovákia Szovjetunió Kuba H ollandia Japán Egyesült Királyság Jugoszlávia N D K C sehszlovákia Kuba Kuba

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a nemzeti önértékeléshez A MAGYAR EREDMÉNYESSÉG A NEMZETKÖZILEG KEVÉSBÉ "ÉRDEKES" SPORTÁGAKBAN JELENTKEZIK Siker mennyisége (pl. érmek száma, eredményességi pontok) Magas Alacsony Kajak-kenu Sportlövés Vízilabda Úszás Karate Vívás Súlyemelés Öttusa Kick-box Birkózó Evezés Ökölvívás Torna 2 1 Kézilabda Íjászat 4 3 Búvár Jégkorong Lovassport Judo Sakk Korcsolya Triatlon Repülés Taekwondo Tájfutás Motorsport Röplabda Kosárlabda Labdarúgás Alacsony Siker minősége(1) : Mennyire fontos az adott sportág sikere a társadalomnak, itthon és nemzetközileg? Magas (1) Érdeklődés, nézettség, elterjedtség stb. alapján. Megjegyzés: Az ábra aránytalanságokat mutat, illusztráció jelleg ű. Forrás: GYISM, Elemzés

A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a társadalmi esélyegyenlőséghez A társadalmi integráció és tolerancia szempontjából fontos lenne a társas sportokban való részvételük, különös tekintettel ezen sportágak összetartó és kapcsolatépítő szerepére;

Nézzünk ki a (sport)piacra A XX. század végére a sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi: A SPORTIPAR RELEVÁNS INDIKÁTORAI Magyarországon 2002-ben 7 306 sporttal foglakozó vállalkozás (Az Stv. szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység); A szektor árbevétele 350 milliárd forint; (A sportszektor méretét a sporteszköz-kerékpár kerékpár kiskereskedelem határozza meg a maga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,6 milliárd forintot kitevő egyéb sporttevékenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élő sportot.); A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel; Forrás: Nemzeti Sportstratégia

A sportpiacon viszonylag sokan csak kis gazdasági eredményt tudnak felmutatni; (Az átlagos eredményráta 1,7%, szemben a nemzetgazdasági 4,1%-os átlaggal.) A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adót fizetnek elért eredményük után. (Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-a a nemzetgazdasági befizetésnek.) A sportban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók száma több, mint 23 000 fő. (A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban, ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak.) A sportgazdaság költségvetési kapcsolata 2,1 Mrd Ft társasági adó; 60 Mrd Ft ÁFA; 10 Mrd Ft SZJA; 2,1 60 10 A SPORTÁGAZAT NETTÓ KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETŐ Forrás: Nemzeti Sportstratégia

Operatív célok a sport három fő területén A TÁRSADALMI CÉLOK MEGFELELTETHETŐEK A SPORT EGYES SZFÉRÁINAK Társadalmi célok Sport területei Népegészség Esélyegyenlőség Család, közösség Nemzeti büszkeség Produktivitás/ aktív társadalom Megjegyzés: Illusztráció Versenysport Rekreációs célú sport Iskolai testnevelés és diáksport

Célok a rekreáció sport terén Piacbővítés, a kereslet növelésével a kínálat élénkítése. Középtávon a felnőtt népességben a sportolók arányának 50%-os növelése, 16%-ról 24%-ra. (Ez megvalósítható, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 900 ezer ember mozgósítható, belátható időn belül hajlandó elkezdeni a sportolást.) Hosszú távon, a szoros értelemben vett heti két alkalommal rendszeresen sportolók arányának növelése 9%-ról 25 30%-ra (európai átlag), a további sportolók számának növelése, 45 50%-ra (a valamilyen rendszerességgel sportolók aránya jelenleg 16%). Szemlélet- és attitűdváltás, az egészséges és mozgásgazdag életmód szemléletének elterjesztése a társadalom egésze számára. A sportoláshoz való hozzáférés szempontjából hátrányos területek, térségek kiemelt fejlesztése. Idősek sportjának ösztönzése és szervezése, sporttal kapcsolatos attitűdök megváltoztatása, célzott kedvezményrendszer kidolgozása. A szabadidősport szervezeti struktúrájának megreformálása, a társadalom rekreációs sport igényeit tükröző rendszer kialakítása. Az ösztönzőként ható pénzügyi-gazdasági kedvezményrendszer kidolgozása. A sportszakember képzés megújítása részeként új, a rekreációs sport céljait hatékonyan szolgáló szakképesítések dokumentációinak kidolgozása.

Megvalósítási koncepció Az államnak nemcsak feladata, hanem érdeke is, hogy aktívan, preventív módon, a sport ösztönzésén keresztül nagyobb szerepet vállaljon a jobb életminőség megteremtésében. Központi szinten mindezt kommunikációval, illetve indirekt ösztönzőkkel lehet és szükséges támogatni. Jelenleg a piacbővülést a keresleti oldal nem kellően dinamikus növekedése akadályozza leginkább. Mind szélesebb társadalmi réteg helyzetbe hozása hozzájárul a fizetőképes kereslet megteremtéséhez. Az állami szerepvállalás ettől kezdve a piaci tökéletlenségek korrigálására terjed majd ki.

Megvalósítási koncepció Keresleti oldal 1) Széles körben hozzáférhetővé tenni a sportolást - kedvezményrendszer (adókedvezmények, terhelésmentes juttatások) kialakításával kell tehát olcsóbbá tenni magát a sportolást. 2) A szemléletmód formálásán keresztül a társadalom különböző csoportjainak és korosztályainak a megszólítása 3) Piaci tökéletlenségek korrigálása A VISELKEDÉ VISELKEDÉSBELI VÁ VÁLTOZÁ LTOZÁS EGY FOLYAMAT EREDM ÉNYE, EZÉ EZÉRT SZAKASZOKRA KIDOLGOZOTT AKCIÓ AKCIÓTERV SZÜ SZÜKSÉ KSÉGELTETIK ANNAK AKTÍV ELŐMOZDÍTÁSÁRA Kereslet Kereslet élénkítésének élénkítésének elmélete elmélete Megcélzott Megcélzott rétegek rétegek definiálása definiálása után után aa konkrét konkrét feladatok, feladatok, akciók akciók kidolgozása kidolgozása 1. fázis TUDATOSÍTÁS tudomása tudomása legyen legyen róla, róla, hogy hogy vannak vannak akik akik sporttal sporttal töltik töltik szabadidejüket szabadidejüket Kommunikációs Kommunikációs stratégia stratégia kidolgozása kidolgozása aa tudatosításra tudatosításra és és aa szemléletváltásra szemléletváltásra 2. fázis IGÉNY MEGFOGALMAZÁS gondoljon gondoljon rá, rá, hogy hogy maga maga is is sportoljon, sportoljon, mozogjon mozogjon szabadidejében szabadidejében Motiválás, Motiválás, biztatás biztatás és és meggyőzés meggyőzés aa sport sport sokszínűségéről, sokszínűségéről, fontosságáról fontosságáról és és szórakoztató szórakoztató jellegéről jellegéről 3. fázis ELHATÁROZÁS legyen legyen meg meg az az elhatározás, elhatározás, hogy hogy maga maga is is kipróbálja kipróbálja aa sportot sportot A A felkeltett felkeltett igény igény kiszolgálására, kiszolgálására, az az elhatározás elhatározás támogatása támogatása információval, információval, információs információs adatbázis adatbázis létrehozásával, létrehozásával, 4. fázis ELSŐ LÉPÉS első első alkalommal alkalommal menjen menjen sportolni, sportolni, próbálja próbálja ki ki aa sportot, sportot, Megfelelő, Megfelelő, változatos változatos lehetőségek lehetőségek kialakítása, kialakítása, melyek melyek megfogják megfogják aa sportot sportot kipróbálót kipróbálót 5. fázis MEGERŐSÍTÉS elkötelezettség, elkötelezettség, azaz azaz szabadidejét szabadidejét rendszeresen rendszeresen sporttal sporttal töltse töltse Megfelelő Megfelelő színvonalú színvonalú lehetőségek lehetőségek megteremtése: megteremtése: szakemberek, szakemberek, kiszolgáló kiszolgáló helységek, helységek, folyamatos folyamatos információs információs bázis, bázis, rendezvények rendezvények -12Megjegyzés: szervezési és koordinálási akcióterv kidolgozására v onatkozó ábra

Megvalósítási koncepció Kínálati oldal 1) A támogatási portfolió kialakítása 2) A magántőke bevonásának ösztönzése (sportolási csekk, a szponzorok filmtörvény analógiája - ösztönzése a szabadidő sportban rejlő potenciál kihasználására.) 3) A sport, mint a rehabilitáció eszköze

Mozgatórugók, indikátorok Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei innovációs háló Hazai rendezésű nemzetközi versenyek

Forrás: Összefoglaló jelentés a 2004. évi OSAP 1530-as adatfelvételéről

SPORT XXI LÉTESÍTMÉNYFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Sport a kistelepüléseken program 2. Olimpiai központok fejlesztése program 3. Stadion-korszerűsítési program 4. "Sporttal a közösségekért" program 5. "Tanuszodát minden kistérségben" program 6. "Korszerű tornatermet mindenhol" program

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság

Finanszírozási struktúrák Egy főre jutó állami támogatás Egy főre jutó szponzori támogatás 1998 (ECU) 1998 (ECU) 25,00 25,00 20,00 20,00 15,00 15,00 10,00 10,00 5,00 5,00 0,00 0,00 a g g ia ia ág ág ni a nd ág u m c ia ág ág i a ág e l di a ság ri a ni z á áj ég i ál z z z z zá ra t n z ák z la án é Iz l la rály D o rs ors i tvá l os Iz ors el g rtug Sv orv ors ors sz lov ors o rs lov o u i r t L ye B A H tk N sz nn eh éd nci a Sz ya sz Sz Po g s l v Fi Ola É g n C S ra a sü Le M F ye Eg d g g ia g ia ág ia ia e l ág lia ia ág ág ág ri a iu m ság ia jc zá lan ég sz á and sz á én v á t án Izra sz v ák rsz ugá ván rsz rsz rsz r D Iz orv or S s z el g irály o rs ll t lo z lo ro i t ho do ov o o r l u o t L B e z a n z A y N ci H as S Po Sz ya t K Fin se v é És l ng ül C S an ag O Le M Fr es y Eg Egy főre jutó Önkormányzati támogatás Egy főre jutó támogatás a szerencsejáték bevételeiből 1998 (ECU) 1998 (ECU) 80,00 18,00 70,00 16,00 60,00 14,00 50,00 12,00 40,00 10,00 30,00 8,00 6,00 20,00 4,00 10,00 0,00 l g g d a g g ia ia c ág kia zág zág zág nia zág rae ium ni a tria gia sá ál nd lan zá váj áni szá zá á s á s s sz s s Iz elg lové sz rvé irály rtug lla Iz ors S D or lo zlov zor hor ror Litv to r or u o o e B a d n z o z A y N lt K H é n S las se ci S P ya És Fi ng C ag Sv an O sü Le M Fr ye g E 2,00 0,00 l a nd ni a ág nia kia u m ág di ág ág á lia ria ság ájc rae z ág zág z ág nia ág g ia á v s sz rvé Izla tvá rsz v é ov á elgi rsz llan rsz osz tug s zt ály s s z r I S D i o o l o o o r or or or r o o L ar B eh zl Szl zt Au t Ki N H cia g ye Po s z inn v éd s S y s a l l É F C S a n en ag O sü L M Fr ye Eg

Finanszírozás változása 2004 2006 (Hazai rendezésű világversenyek nélkül) Diáksport Szabadidősport Utánpótlás-nevelés Versenysport millió 3500 3260 3000 2500 2142 2000 1500 1728 1600 1161 1000 500 1440 813 550 350 395 584 409 0 2004. 2005. 2006.

NAGYOBB HANGS ÚLYT KELL KAPNIA A SZ ÉLESEBB TÖMEGEKET ELÉRŐ TÁMOGATÁSI FORMÁKNAK A finanszírozás természetes koncentr áltsága mellett vizsgálandó az arányok indokoltsága ó á ku l l a K ci Sport területe 2003 évi támogatás(*) Érintett lakosok száma Egy főre jutó támogatás Megoszlás % Élsport (Forma 1 nélkül) 4,1 Mrd Ft 1 000 4,1 millió Ft 7% Egyesületek, utánpótlás 8,3 Mrd Ft 200 000 42 000 Ft 13% Iskolai és diák sport, testnevelés óra (GYISM, BM) 32 Mrd Ft 1,3 millió 24 600 Ft 51% Sportrekreáció (szabadidősport) 2,6 Mrd Ft Rendszeresen sportolók: 850 000900 000 fő ~ 3 050 Ft 4% Létesítmények 11,3 Mrd Ft - - 18% Fel nem osztott 4,4 Mrd Ft - - 7% Összesen 62,7 Mrd Ft - 100% (*) Kalkuláció 2003-ra: GYISM költségvetési előirányzat, BM és önkormányzati támogatások becsült értéke -7-

Szövetségek kiadásai 2% 4% 23% 30% 13% 28% Személyi Működés Versenyrend. Válogatott Beruházás Egyéb

Magyar Repülő Szövetség Állami támogatás összesen (sportágfejlesztési támogatással) Egyéb bevételek Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Atlétikai Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Torna Szövetség Magyar Vívó Szövetség Magyar Úszó Szövetség Magyar Sportlövők Szövetsége Magyar Kézilabda Szövetség Magyar Öttusa Szövetség Magyar Vízilabda Szövetség Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Magyar Ökölvívó Szakszövetség Magyar Birkózó Szövetség Magyar Judo Szövetség Magyar Tenisz Szövetség Magyar Evezős Szövetség Magyar Jégkorong Szövetség Magyar Triatlon Szövetség Magyar Asztalitenisz Szövetség Magyar Sakkszövetség Magyar Vitorlás Szövetség Magyar Röplabda Szövetség Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége Magyar Lovassport Szövetség Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség Magyar Rögbi Szövetség Magyar Búvár Szakszövetség Magyar Sí Szövetség Magyar Tollaslabda Szövetség Magyar Taekwondo Szövetség Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Magyar Karate Szakszövetség Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Magyar Bowling és Teke Szövetség Magyar Rádióamatőr Szövetség Magyar Táncsport Szakszövetség Magyar Modellező Szövetség Magyar Golf Szövetség Magyar Kendo Szövetség Magyar Lábtenisz Szövetség Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség Magyar Testépítő és Fittness Szövetség Magyar Nanbudo Szövetség Magyar Snowboard Szövetség Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Magyar Bridzs Szövetség Magyar Kung-fu Szakszövetség Magyar Biliárd Szövetség Magyar Sumo Szakszövetség Magyar Kutyafogathajtó Sportszövetség Magyar Fallabda (Squash) Szövetség Szövetségek összesített bevételei 2003 600 000 (Forrá s: szövetségek - OSAP adatla pok) 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0

A sportegyesületek megoszlása bevételeik nagysága szerint 7% 8% 27% 9% 500ezr Ft alatt 500ezer - 2millió 2millió - 5millió Ft 5millió - 10millió Ft 10millió Ft - 20millió Ft 17% 32% 20millió Ft felett

Egy átlagos sportegyesület bevételi forrásainak megoszlása 12% helyi ök.-i támogatás 32% saját bevétel 3% 3% szponzori tám. 18% pályázatok 32% magánadományok egyéb

Magyarország EU átlag Állami támogatás Állami támogatás Önkormányzati támogatás Önkormányzati támogatás Szerencsejáték bevételeiből Szerencsejáték bevételeiből Szponzori bevételek Szponzori bevételek

kevés a tőkeerős hazai nagy cég; nem ismerik a szponzorálás know-how-ját; e cégek szponzorációval kapcsolatos döntéshozatala sokszor szubjektív alapon történik; a multinacionális cégek szponzorációs tevékenységével kapcsolatban a döntések sokszor regionális, vagy európai szinten születnek és nem egy-egy ország sportjára vonatkoznak; nagy szponzorok kevesen vannak, a nagyszámú kis szponzor számára biztosítható felület viszont kicsi, azaz nem hatékony; a médiaközvetítések és a megfelelő publicitás hiánya kevésbé teszi attraktívvá a szponzori megjelentést; a reklám hatékonysági mérhetőségével szemben nincsenek hasonló, adekvát mutatók a szponzorálásra; a reklámköltségek megtérülési ideje jóval gyorsabb, mint a szponzorációé; Ezen ördögi kör megtöréséhez (azaz profi, külföldi nagyfinanszírozók bevonásához) átlátható támogatási és elszámolási rendszer rendszer, illetve a sportszervezetek hatékony gazdálkodása szükséges; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A KORÁBBI ÉVEKBEN AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS DÖNT Ő RÉSZE A KÖZTESTÜLETEKHEZ ÉS A SZÖVETSÉGEKHEZ JUTOTT GYISM Szakáll. M Köztestületek M NSSZ + m űh ely MOB M Tagdíj M M MPB FONESZ NST M NSZSZ M+ m űhely M Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Működési támogatás WMSK Szövetségek Nem olimpiai Sportágak szövetségei Fogyatékos Szövetségek Szabadidő/Diáksport Szövetségek műhely Olimpiai sportágak szövetségei Versenysport Egyesületek, műhelyek Fogyatékosok egyesületei Sportrekreáció (szabadidősport) Egyesületek, klubok A JÖVŐBEN EGYSZERŰSÖDIK A SPORTIRÁNYÍTÁS RENDSZERE, NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A SPORT SZINTEREINEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA M Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Működési támogatás ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS M Kiemelt szakmai szervezetek NST M civil sportszövetség, átfogó ernyőszervezet MOB / MPB Pályázatkezelő Szövetségek A sportági szövetségek Sportszervezetek/ egyesületek A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek Fogyatékosok Szövetségei Egyesületek, műhelyek, klubok, versenyzők, edzők Fogyatékosok egyesületei M Működési támogatás törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érd ekében az állam hozzájárul a működéshez

A SZOLGÁLTATÓ SZEMLÉLET ÖSZTÖNZÉSE ÉRDEKÉBEN: MEGNŐ A TAGDÍJ JELENTŐSSÉGE M Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Működési támogatás ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS NST M Kiemelt szakmai szervezetek M civil sportszövetség, átfogó ernyőszervezet MOB / MPB Pályázatkezelő Szövetségek A sportági szövetségek Tagdíj A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek Tagdíj Fogyatékosok Szövetségei Tagdíj Sportszervezetek/ egyesületek Egyesületek, műhelyek, klubok, versenyzők, edzők Fogyatékosok egyesületei M Működési támogatás törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érdekében az állam hozzájárul a működéshez

HÁROM FŐ SZŰRŐ ALKALMAZANDÓ A VERSENYSPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Lehetséges kimenetek: fókuszált célterület, fokozatosan önfinans zírozóvá teendő sportág, szabadidősportos és minimálisan támogatandó sportág. 1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA Eléri-e a sportág a társadalmi "ingerküszöböt" Sportolók, résztvevők száma, Népszerűsége, Érdeklődők és támogatók száma, nem igen 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER Jelenlegi sikersportág? Nemzetközi siker mennyisége, Nemzetközi siker minősége, igen Erős a sportág rekreációs sportra gyakorolt hatása, rendelkezik rekreációs sport fejlesztési stratégiával? igen nem nem nem Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak Jövőbeli sikersportág lehet a versenysportban? igen gas ma 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége) Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (állami támogatás ezt célozza) Milyen a sportág önfinanszírozási képessége? alacs ony Állami támogatás fókuszterülete

A SZŰRÉS EREDMÉNYEKÉNT KIALAKÍTHATÓ AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FÓKUSZÁT KÉPEZŐ SPORTÁGCSOPORT Hosszútávon reális cél a források 15-16 sportágra koncentrálása 1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA n ige 65 sportág 39 sportág 26 sportág Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak 4 sportág 7 sportág 19 sportág 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS 43 sportág nem 26 sportág 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége) 7 sportág 3 sportág 22 sportág s 6-8 15-1 p ág t r o 6 spo rtág Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (6-8 sportág) Állami támogatás fókuszterülete (kb. 15-16 sportág)

AZ 1. SZŰRŐ FELADATA A MEGFELEL Ő TÁRSADALMI JELENTŐSÉGŰ SPORTÁGAK KISZŰRÉSE (III.) A sportág élvezi a társadalom támogatottságát Társadalmi ingerküszöböt átlépő sportágak: Társadalom támogatja* Szempontok Labdarúgás Taglétszám + eredményesség, Kézilabda Kosárlabda Vízilabda Röplabda Jégkorong Ismertség, elismertség, Öttusa Társadalmi támogatottság, Asztalitenisz Atlétika Evezés 26 sportág Tenisz Vívás Úszás Súlyemelés Torna Birkózás Karate Judo Kajak-kenu Triatlon Sakk Ökölvívás Sportlövés Korcsolya Lovassport Íjász *közvéleménykutatás A A sportág sportág társadalmi társadalmi jelentősségének jelentősségének köszönhetően köszönhetően 26 26 sportág sportág maradt maradt fent fent aa potenciálisan potenciálisan kiemelt kiemelt versenysport versenysport támogatási támogatási rendszer rendszer első első szűrőjén. szűrőjén.

2. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERSPORTÁGAKBÓL KIEGYENSÚ LYOZOTT ÉS PERSPEKTIVIKUS NEMZETI PORTFÓLIÓT KELL ÉPÍTENI Gold-cow": sikeres, de hosszútávon veszélyeztetett Kajak-kenu Igen Jelenleg sikersport? Súlyemelés Evezés Ökölvívás Korcsolya Sakk Íjászat Judo Lovassport Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Tenisz Röplabda Nem Magas Siker mennyisége (pl. érmek száma, eredmennyiségi pontok) Sportlövészet Alacsony Birkózás Evezés Vívás Öttusa Atlétika Igen Kajak-kenu Vízilabda Úszás Ökölvívás Torna AsztaliteniszKézilabda Íjászat Lovassport Sakk Judo Korcsolya Triatlon Jégkorong Tenisz Röplabda Kosárlabda Labdarúgás Alacsony Magas Siker minősége: Mennyire fontos az adott sport ág sikere a magyar társadalomnak? ( Ingerküszöb feletti) Vívás Nem Öttusa Jövő sikerei Igen Jövőben potenciálisan sikersport? Jól passzol a magyar adottságokhoz? Nem kiemelt sportágak Karate Karate Birkózás Atlétika Asztalitenisz Torna Nem Súlyemelés Úszás Vízilabda Kézilabda Vívás Sportlövészet Öttusa Fenntartható sikerek Birkózás Súlyemelés Úszás Kajak-kenu Kézilabda Sportlövészet Ökölvívás Vízilabda Evezés Karate Torna Lovassport Asztalitenisz Atlétika Triatlon Íjászat Judo Nem Sakk Sakk Korcsolya Labdarúgás Kosárlabda Röplabda Tenisz Jégkorong Nemzetközileg felfutó vagy stabilan népszerű sport (nemzetközi szövetségek száma, média, trendy sport, stb.) Megjegyzés: Az ábrába rendezett sportágak egymáshoz viszonyított helyzete nem arányos, illusztráció jellegű. Igen

3. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERTERÜLETEKET DIFFERENCI ÁLNI KELL ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGEK SZERINT Az állami finanszírozás tükrözze a sportág várható önfinanszíroz ó képességet Gyenge önfinanszírozó képességű versenysport Vívás Torna Öttusa Igen Birkózás Súlyemelés Potenciálisan/részben önfenntartó Jelenleg sikersportág? Ökölvívás Korcsolya Triatlon Úszás Kajak-kenu Asztalitenisz Kézilabda Kosárlabda Atlétika Vízilabda Röplabda Labdarúgás Nem Nem Potenciálisan jövőben sikersportág? Igen Jégkorong Önfenntartó (állami támogatás célja a piaci alapokra helyez és) Karate Judo Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű. Tenisz Sakk Sportlövészet

AZ EGYES TERÜLETEKEN AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MÉRTÉKE EGYARÁNT FÜGG A SPORTÁG SIKERESSÉGÉT ŐL ÉS AZ ÖNFINANSZÍROZÓ* KÉPESSÉGÉTŐL Kajak-kenu Igen Úszás Jelenleg sikersportág? Vívás Öttusa Súlyemelés Vízilabda Kézilabda Sportlövészet Karate Birkózás Atlétika Asztalitenisz Torna Evezés Korcsolya Íjászat Lovassport Nem Tenisz Nem Ökölvívás Sakk Judo Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Röplabda Jövőben potenciálisan sikersportág? Igen biztosan nem önfinanszírozó, állami támogatás szükséges potenciálisan önfinanszírozó, illetve egyes területei önfinanszírozóak lehetnek: többnyire társadalmilag fontos sportágak, erős a szabadidősport kötődésük, biztosan önfinanszírozó lehet, ehhez átmeneti állami támogatás szükséges Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű. *Önfinanszírozás forrásai: tagdíjbevétel, szponzoráció, egyéb tevékenység (pl. oktatás)

A sport motivációs bázisa A fiatalok sportolási szokásai: Elegendő testmozgásnak azt tekintjük, ha minimum heti két alkalommal végez minimum egy órányi intenzív testmozgást a diák. Ennek értelmében mozgásszegény életmódot folytat a diákok valamivel több mint egyharmada, 35 35,,4%-a. ELIXÍRELIXÍR-E A SPORT??? Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa A gyermekek fizikai állapota és annak összefüggése a sportolási szokásokkal: A rendszeresen sportoló gyermekek motorikus teljesítménye szignifikánsan jobb és homogénebb, mint nem sportoló társaiké; A nappali tagozatos egyetemi-főiskolai hallgatók ún. fittségi mutatója is romló tendenciát mutat, jelenleg az alábbiak szerint alakul: 1,4% kiváló, 23% jó, 59,3% közepes, 14,9% gyenge, 1,4% nagyon gyenge; Az életkor emelkedésével megfigyelhető a sportolási intenzitás csökkenése (sportolók száma, sportolásra fordított idő mennyisége és gyakorisága); Az egyesületekben sportolók aránya is csökken az életkor emelkedésével. A középiskolás korosztály jóval alacsonyabb arányban tagja sportegyesületnek, mint az általános iskolás; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint (%) 30 21,47 20 18,56 20,77 15,37 9,76 10 8,27 5,36 3,93 0 5 7 9 fiú 11 lány Forrás: OTH, ESZCSM, "Iskolás gyermekek egészségmagatartása"

A sport motivációs bázisa Gyermekkori attitűd hatása a felnőttkori sporttevékenységre Azon felnőttek 74%-a, akik jelenleg egyáltalán nem kívánnak sportolni, már gyermekkorukban sem sportoltak; Azon nem sportoló felnőttek 65%-a, akik a sportot fél éven belül el szeretnék kezdeni, sportolt gyermekkorában; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa Sportolási szokások: A felnőtt népesség 16%-a sportol, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet. A fiatalok (18-29 évesek) esetében a sportolók aránya 28%; A felnőtt népesség 84%-a tehát nem sportol, azonban közülük 38% szeretne sportolni. Ennek megfelelően ösztönzéssel, illetve a sportolási lehetőség megteremtésével potenciálisan mintegy 2,5 millió felnőttet lehetne viszonylag könnyen bevonni a sportolók körébe; Ezen belül csaknem 900 ezer könnyebben mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális sportoló van. Ők jelenleg ugyan nem sportolnak, azonban szeretnének, ráadásul tervezik is, hogy az elkövetkezendő fél évben elkezdik. Ez a legkönnyebben meggyőzhető célcsoport; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa Az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv. Míg a nem sportoló 30 év alatti felnőttek fele szeretne sportolni, addig a nem sportoló 50-60 év közötti korosztálynak 37%-a, a 60 év feletti korosztálynak pedig mindössze a 15%-a szeretne sportolni; A jelenleg nem sportoló, azonban sportolni vágyók körében a legnépszerűbb sportágak az úszás (19%), a labdarúgás (15%), az aerobik (14%), az egyéb csapatjátékok (13%), a kerékpározás (10%), a kocogás, futás (8%), a tenisz (7%), a küzdősportok (6%), az otthoni torna, (5%) és az atlétika (4%); A rendszeresen sportolók körében a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás (22%), kocogás, futás (15%), a kerékpározás (12%), aerobik, tornázás (11%), úszás (9%), egyéb csapatjáték, kézilabda, kosárlabda, röplabda (9%); A rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része létesítményhez nem kötötten sportol. A sportolók 51%-a szokott közterületen mozogni, azaz a szabadban, 46%-a otthon a lakásban, 19%-a specializálódott szolgáltató helyiségben, (pl. konditeremben, squash pályán), 25%-a egyesületi, iskolai vagy munkahelyi sportpályán. (Egy ember több helyen is sportolhat.); Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa A rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része nem szervezeti keretek között, hanem 72%-a egyénileg és/vagy családban, valamint 38%-a baráti társaságban sportol. Szabadidősport egyesületben 7%, egyéb szervezett formában szintén 7%, versenysport egyesületben 4%, munkahelyi szervezésben 4%, iskolai sportegyesületben 2% sportol; A szenior sport nem jellemző Magyarországon. A nyugdíjasok, illetve a 60 év felettiek mindössze 5%-a sportol, azaz majd 3 millió nyugdíjasból mindössze 100 ezer. Az 50 és 60 év közöttiek még az időhiányt (40%) és egészségi állapotukat (40%) jelölik meg a nem sportolás okaként, addig 60 év felett mindössze 11% panaszkodik időhiányra és 66% az egészségi állapotára; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

A sport motivációs bázisa A sportolás helye az ember tevékenységstruktúrájában pedagógia SZÜKSÉGLETEK értékpreferálás; Maslow-féle szükséglethierarchia modell; Az egyén motivációs bázisa életkorfüggő; A sporttevékenység iránti pozitív attitűd kialakulásában fontos a szociális makro- és mikrokörnyezet (pl.: család); A testkultúrális aktivitás iránti igény fokozható a rekreátor személyes varázsával ;

A sport motivációs bázisa A sportmarketing a menedzsment egy funkcionális ágaként, elsősorban gazdasági értelemben elemez. A sportfogyasztásban-a rekreációs sporttevékenységek tekintetében-a motiváció számtalan formában jelentkezhet: Győzni motívum; Együtt lenni motivum; Egészség, fittség motívuma - az egészség, mint érték, a fittség, mint jó közérzet motívuma kihasználható a sportpiacon a potenciális fogyasztók ösztönzésére; Játék és a szórakozás motívuma "homo ludens (a sport önszerveződő jellege dominál, mikor az egyén saját testkultúrális igényét elégíti ki, majd fokozatosan üzletiesedik - "kommercializálódik", még végül a professzionális élsport a szórakoztató ipar részeként kereskedelmi relevanciára tesz szert. Hatalmas értékek felett diszponál!)";

A sport motivációs bázisa A sport, a mozgás s az ennek következtében kialakuló mozgásgazdag életmód, egészségtudatos magatartás olyan igény az ember számára, amelyet élete során sajátít el! A sportfogyasztás, testkultúrális aktivitás iránti igény nem természetes része a családok szükséglet-kielégítési folyamatának, ezért alapvető tényező a szocializáció, minthogy értékorientációjával a sport, a mozgásos életmód iránti igényt a család és az iskola, rekreációs intézmények mint szocializációs ágensek teremthetik meg, vagy legalábbis modellként szolgálhatnak a felnövekvő generáció számára.